Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-11-15 / 46. szám
10 1953. november 15. IbThtď l^Ä I *1 Л-raŕí* Egy talpalatnyi fold se maradjon mélyszántás nélkül iiuiNiifiniiHMitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!i!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiif«iiiiiiiniiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiirHiiiiiiiiiitiiiMiiiitiiiiiiiiiiiiHimiiiiiitii!iiiiHiiHHOimiiH»tiHimHi«Miii Feltétlenül végezzük el ősszel a mélyszántást A tavasszal vetett növények sikeres termesztésének alapja, az őszi mélyszántás. Az őszi mélyszántással gazdagítjuk talajunk nedvességtartalmát, gyűjtjük, tároljuk a vizet növényeink részére. Tekintettel arra, hogy a csapadékmennyiség az ősz, illetve a tél folyamán esik le, az őszi mélyszántással ezt a csapadékot össze kell gyűjtenünk a talajban és tárolnunk kell azt a növények részére. Az őszi mélyszántásnak nemcsak a nedvesség összegyűjtése és tárolása terén van nagy jelentősége, hanem ennek elvégzésével biztosítjuk a növények gyökérfejlődését. Különösen a gvökértermő növényeknél (burgonya, répafélék) ez igen fontos. Nem kisebb jelentőségű az őszi mélyszántás, a talaiélet szempontjából sem. A kellő időben és helyesen elvégzett őszi mélyszántássá! biztosítjuk a talajban a baktériumok életműködéséhez szükséges levegőt, nedvességet és hőmérsékletet. így azok a talajban lévő szervesanyagokat a növények által felvehető tápanyagokká alakítják át. Ismeretes, hogy kultúrnövényeink legveszedelmesebb ellensége a gyom. Az őszi mélyszántással, ezek irtása terén is, hasznos munkát végzünk. A már kikelt gyomokat mélyen lefordítjuk, még mielőtt azok magot érlelnének. Az állati kártevők millióit is kiirtjuk a mély alászántással, mert azok ott levegő hiányában elpusztulnak. ,Nagy gondot kell fordítanunk a szántás minőségére. Ennél a kérdésnél nem szabad elsíklani. A gyakorlat beigazolta, hogy az előhántó használata egyenletesebb, nem hantos, hanem „rögös” szántást ad, ezzel szemben az előhántó nélküli eke nem végez tökéletes talajfordítást. A szántás erősen hantos csak egymásnak dönti a hantokat, míg az előhántós eke alkalmazásával, a felső talajréteggel a gyomnövények magvai, yökérmaradványai, kártevők, ezek petéi, a barázda fenekére kerülnek A mélyszántás fontossága megkívánja tőlünk, hogy minden nehézséget leküzdve, fogjunk hozzá és ne maradjon mélyszántás nélkül egy talpalatnyi föld sem. Minden gépállomási agronótnus azt tartsa szem előtt, amit Liszenkó szovjet agrobiológus mondott: „az előhántók alkalmazása kell, hogy mezőgazdaságunk kultúrájának egyik fokmérője legyen”. A RIZSTELEPEK ŐSZI MÉLYSZÁNTÁSA A jövő évi jó rizstermés b'ztosítás érdekében az aratási-, hordási- és cséplési munkák befejezése után lehetőleg azonnal végezzük el rizstelepeink mélyszántását. Az őszi szántással hatásosan írtjuk a káros gyomnövényeket, valamint a hosszú ideig tartott vízborítás miatt elromlott talajszerkezetet helyreállítjuk, tehát alkalmassá tesszük a talajt a következőévi rizstermelésre, vagy más kultúrnövény termelésére. A szántások megkezdésekor igyekezzünk a telep legmélyebb, tehát esős idő esetén leghamarébh újra elsárosodó részeit felszántani. Szántás után azonnal takarítsuk ki a lecsapoló hálózatot. Döntően fontos, hogy az őszi szántást ne végezzük rossz talajmunkán, tehát szalonnásan. A szalonnás szántással elkent talajok, még kedvező időjárás hatására is, csak lassan nyerik vissza a sikeres termeléshez nélkülözhetetlen szerkezetüket. Amig a csapadék és fagy hatására széjjel nem omlanak, nem szellőződnek és a talajélet is szünetel. Az őszi szántás végzése előtt főleg azoknál a telepeknél, ahol az idei termésnél tápanyaghiányok jelentkeztek, vagy azoknál a teleprészeknél, ahol az átlagoshoz viszonyítva a rizsnövényzet fejlődése gyengébb volt, a műtrágyák egy részét már ősszel a még szántatlan területre szórjuk ki. Helyesen járunk el, ha az alkalmazandó káli- és foszfortrágyák egy részét, körülbelül 50 százalékot pétisóból, 50—80 kg-ot ősszel szórunk ki. Az őszi szántás előtt kiszórt műtrágya az árasztóvíz hatására nem mosódik ki a talajból és jól oldott gyorsanható állapotban áll majd a növény rendelkezésére. Rizstelepeinken az őszi mélyszántást előhántós ekével, általában 20—25 cm mélyen végezzük el. Zöldségesben Fektessünk nagy súlyt e magnak való zöldségfélék elraktározására. Ez fontos, mert csak úgy tudunk jó termést elérni, ha ä magot magunk termeljük ki. Ezért az általunk kitermelt összes zöldségfajtából tartsunk fel magnak, hogy ne kényszerüljünk a magot másoktól beszerezni Ezzel segítünk magunkon és államunkon is, mert kevesebb magot keli behozni. A petrezselyem és sárgarépa hamar elromlik. Ezért a felszedett gyökerek levélzetét levágjuk. 2—3 centiméteres levélcsonk meghagyásával, úgy hogy a középső szivlevelek töve megmaradjon. Ez alkalommal. átválogatjuk a dugványokat, kidobálunk minden sérült, rágott, tö. rótt, vagy fajtából eltérőalakú, színű (esetleg elágazott) gyökeret. A vermelés a föld felszínén készített szabadföldi prizmában történik. A prizma helyét is helyesen kell megválasztani; Magasabban fekvő részt keresünk, ahová a hóié, esővíz, talajvíz nem fut össze. A prizmának szélessége 70-től 80 centiméter, magassága 1 Szaklapokból olvastam, hogy a diót | ősszel, száraz homokba rakjuk és. 4 C hőmérsékletű helyisépben kell kiteleltetni és tavasszal elültetni. Négy C hőfokkal rendelkező helyiség nem állt rendelkezésemre. Próbáltam a szobában a pincében kitelelni a diót. Sehol sem sikerű t jó eredményt eléírni Az áttelelt diókból 4—5 százalék csemetét üudtam csak nevelni, azok is kényesek, csenevészek voltak. Később ősszel egyenesen a földbe ültettem el a diót. Sok megfagyott, ami pedig megmaradt, viharedzett volt és szépen fejlődött. Egyszer azonban egy szép tavaszi napon a fő deken szántottunk, ekénk ütán kifordult a barázdába a mezei gyűjtőegér fészke. A fészekkel 29 dió. 29 kicsirázott dió terült el egymás mellett. Mind a huszonkilenc diót elültettem és kzep fákká nőttek. — Némelyik mar terem is Azóta a diót Э evűitöegér példáin '""'mán ültetem méter legyen. A prizma vége északnak és délnek nézzep, mert így mind a két oldalát egyenlően érheti a napsugár. A zöldségfélék vermelése A kijelölt helyen 80 centiméter szélesen és 25 centiméter magasan lehelyezzük a gyökeret ezután közéje homokot.-vagy apróföldet szórunk, hogy a hézagot kitöltse és a gyökereket vékonyan takarja. Ezután újabb zöldségréteg jön, melyre ismét porhanyos föld kerül, míg el nem érjük az 1. méteres magasságot. Ezt csak vékonyan takarjuk be földdel, amikor azonban a hőmérséklet eléri az 1—2 fok hideget, kerül rá a féli takaró a következőképpen : a prizma gerincére összekötött cirok, vagy napraforgó szárat fektetőim, amely biztosítja, a dugványoa szellőzését. Azután egy tenyérnyi föld, majd szalmatakaró és végül 50—60 centiméteres földréteg jön rá. Ss. g. Ősszel egy méter mélységű gödröt ások. A gödör fenekét, oldalát megtöltöm szalmával. Fészket csinálok és ebbe öntöm a diót. Mikor ez megvan a tetejére is rakok szalmát és rászórom a kiásott földet. Úgy mint a burgonyát vagy a répát szoktuk elvermelni. Tavasszal április elején vagy végefelé — attól függ, milyen az időjárás, — a diókat a gödörből kiveszem és elültetem. Ilyen eljárással a dió 95 százaléka kikel. Százszázalékos eredményt ritkán lehet elérni, mert a hangyák is megesznek egyet-kettőt, ha hozzáférnek. A mi vidékünkön az EFSz-ekben sok dió terem, de faiskolája még 'egynek sincs A fent leirt módon és közös munkával könnyű faiskolát csinálni. A szövetkezeteknek pedig egy pár év múlva nagy jövedelmet biztosíthat. Csurilla József. Az őszi vetések ápolása 4 Miután az Ősziek vetését befejeztük fordítsunk kellő gondot a fejűidéiben lévé! vetésekre. Mint tudjuk, az üszi vetésű növények vegetációjuk után növekedésüket félbeszakítják, tehát nyugalmi állapotba mennek át. Leggyakoribb az az eset, hogy kemény éghajlati feltételek között, őszt vetéseink erősen megritkulnak, egyes esetekben pedig teljesen elpusztulnak. Legjobban befolyásolja a téli alacsony hőmérséklet, azonban elpusztulhatlak a növények hideg ősszel is. J Nagyban veszélyezteti őszivétéseinket az, hogy, amikor már növekedésnek indulnak kora tavasszal, az újból beálló hidegek hatásúnak vannak kitéve. Az-'ősziek pusztulásának oka lehet a kipállás. A meg nem fagyott hó alatt a növények megnövekeanek. majd ismét beáll a fagyj ami teljesen kipusztifja őket. A tél folyamán a vetések egyes esetekben ki vannak téve az egerek tömeges pusztításának, vagy a kiázás következteben érik nagyobb károk. MindebbST az következik, hogy kü tönböző intézkedéseket kell tennünk az őszi vetések megvédése érdekében. VÉDEKEZÉS Amikor az őszi vetéseket körüljárjuk, rendszerint gyönyörű, gazdag termestigérő zöld hajtásokat latunk. Gyakran találhatunk azonban a vetéstáblán olyan szakaszokat, amelyeken a növények növekedésükben teljesen lemaradtak. Ezt redszennt azokon a parcellákon láthatjuk, ahol a talajt helytelenül művelték és rosszul tra-gyazták. Fejtrágyázással javíthatunk a talajon, azaz 30 kg foszfor és káliumműtrágyát szórjunk a talajra hektáronként. A búza ősszel lassabban fejlődik, mint a rozs és ezáltal jobban veszelyeztetik az áttelelő gyomnövények. A gyomot ősszel is irtsuk, elsősorban az őszi búzavetésben. — Több EFSz-ben olyan problémák is felmerülnek, hogy az őszi vetéseket állatokkal lelegelte tik. Ennek súlyos következményei lehetnek: Az állatok betapossák a veté seket, valamint a gyengén földhözröyződött növényt teljesen kihúzzák Ez az eljárás erősen csökkenti az ősziek termését, kedvezőtlen tél esetén pedig teljes pusztuláshoz is vezethet. Ezért az állatok legeltetését az őszi vetéseken meg kell tiltani. Gyakran előfordul olyan eset, amikor lapályos táblákon tavasszal a víz hosszú ideig áll. Ez a vetések kiázásához vezet. Szükséges tudnunk, hogy az őszi vetéseken a víz lefolyású céljából, mát ősszel, ‘'kével barázdákat kell húzni Ügyelnünk kell arra is, hogy a víz levezető barázdákat lejtősen és zeq zúgosan vezessük Kalapos József, Lelesz. Dióültetés Ollári István az újvári kiállításon a pionéroknak magyarázza a méhanya mun kaját A méhek szabad és zárt telelése A szabad és zárt tel éltetés elsőbbségén már sokat vitatkoztak a méhészek, de véglegesen nem döntöttek. Én a magam részéről már döntöttem, hogyan teleljem be méheimet. Én nem helyeslem sem a szabad, sem a zárt teleltetést. — ,A szabadban- szétrakott kaptárokat veszélyezteti a hóvihar, cinkék, harkály, sőt az egér. A zárt telelésnél a méhek nem tudnak kirepülni, az egyenletes hőfokot is. nehéz részükre'biztosítani. A kezdő méhészeknek ajánlom tapasztalatomat de az öregebb méhészek is tapasztalhatnak belőle. Én nyitott méhesben teleltetek. Északról fal. védi. elölről szabad. A fal mögött egy hagy diófa áll. A fal és a nagy fa a szelet lecsendesíti. Délről is van eay nagy fa a méhes előtt. Nyáron a délutáni napfényt gátolja, de télre, amikór a lámáját veszňi a nap, már nem süt melegen. így a méhek minden alkalmas időben kirepülhetnek tisztuló repülésre. így nincs vérhas, korábban kezdenek a fiasításhuz. Sokat nem fogyasztanak, ha nyugalmukra vigyázunk. — Csurilla József. Néhány tanács - kezdő méhészeknek Ma már vitán felül áll és-.mindenki elismeri a méhészet közgazdasági jelentőségét. Ha valaki méhészettel akar foglalkozni, szakképzettségre van szüksége. Ezt csak úgy érheti el, ha tanul. A kezdő olvasson szakcikkeket és járjon szakelőadásokra. Elsősorban a kezdő méhész ne féljen a méhektöl. jobban mondva a -méhcsipésektől. Meg kell ismerkednie a méhészet alapelveivel: a teóriával és a szükséges gyakorlati teendőkkel. Látogasson meg szakképzett méhészt, akinél megfigyelheti, hogyan kell a méhekkel bánni. Fontos az a tény, hol helyezzük el méheinket. Ha lehetséges, hogy lakhelyünk közelében lehetnek, akkor a legelőnyösebb elhelyezést választottuk Gyakori' megfigyeléssel sok tapasztalatot szerezhetünk és időnk marad a szükséges kezelőmönkálatok elvégzésére. Aki lakhelyétől távol helyezi el méheit. számoljon azzal, hogy a távolság leküzdése sok időt vesz igénybe és így könnyen előfordulhat, hogy elveszti kedvéit a méhészkedéstől. Meg kell jegyeznünk, hogy a méhészkedéshez tényleg komoly megfontolás és erős akarat kell. Minden jó gazda megfontolja, hogyan fog gazdálkodni termelési eszközeivel és állatállományával. így te-A méz védi és gyógyítj A hektár és a mézharmat fő alkotórésze a nádcukor, mely egyszerű cukrokból, a gyümölcs és szölőcukorból áll. A nádcukor egyszerű cukorrá való átváltozását végzik a méhek s ezáltal előállítják a mézet, melyet a kaptár kereteiben raktározzák el. A méhek gyomorsavaikkal szétválasztják az összetett cukrut. alkotó részeire, kész táplálékot állítanak elő az emberi gyomor számára, amellyel a gyomornak nincs dolga. Ezen oknál fogva a méz elsőrendű táplálék és gyógyító szer a gyomorbetegek számára. Az emberi szervezet égészségének fenntaitásához szüksége van ásványi eredetű anyagokra: vasra, foszforra., mészre és egyébre. Minthogy ezen anyagok, a növények váladékai bőven vannak a mézben, azért a méz az ember egészségének védelmezője. Az orvosi tudomány megállapította gyen- a méhész is. A kezdő méhész, fontolja meg előre, mennyi méhcsaládot akar tartani és mennyibe fog kerülni a kaptárok beszerzése. Nem szabad feleslegesen takarékoskodni, de a meggondolatlan kidásoknak sincs helye. Legjobb, ha a kezdő-méhész megkérdezi szakértő ismerősét.' A legtöbb méhész szívesen ad felvilágosítást. Legjobb három családdal kezdeni. A kaptárak vételénél csak azt tanácsolhatjuk, hogy legjobb új kaptárakat vásárolni. A megfelelő méhészszerszámokat is be kell szereznünk. A kezdő méhész önkritikával szemlélje saját tevékenységét, mert enélkül vállalkozása sikertelenségre van ítélve. Ha felelőtlenül kísérletezik, vagy nem fogadja meg a tapasztalt méhészek tanácsait, hamar rájön arra, hogy rossz úton halad és itt az idő az önkritikára. Aki kemény akarattal a nehézségeken áttöri magát, az hű marad élete végéig a méhekhez és a méhészethez! Ahogy az új élet fejlődik államunkban, úgy a méhészkedés is új formákat ölt. Minden méhész azon legyen, hogy az új tudományos alapokra helyezett módszerek szerint méhészr.edjen. Aki elmarad, az kiesik a sorból! Sík István. a az emberi seerveze'et hogy az emberi test' egészségének megtartásához okvetlen szüksége van В és C vitaminokra, melyeket a méz bőven tartalmaz. A В-vitamin köti a szervezet zsíra dekáit. Ha hiányzik belőle, a szervezet gyöngül, bágyadttá válik, gyakran bénulásig vezet, az úgynevezett „béribéri” betegséget okozhatja és vannak esetek, melyek halálosak. A C-vitamin hiánya vérszegénységben, étvágytalanságban, álmatlanságban nyilvánul meg. Ez a vitamin különösen jó szolgálatot tesz a serdü'ő lányoknál, kik sokszor vérszegények és betegeskednek. C-vitamin azonkívül hatásos védelmezője a szervezetnek, fekélyek ellen. A méz elveszti gyógyító hatását, ha melegítik, azért mint gyógyszert természetes állapotban kell adni a betegeknek. Natsin János. Felforgatott kaptárak ’ Ha vigyázatlanságból lovak vagy marhák forgatták fel a kaptárakat első dolgunk legyen az állatokat elterelni, megmenteni. Legjobb, ha sötét istállóba vezetjük őket. megiocsoljuk hideg vizzel s ha egy marék fűvel lesöpörjük róluk a méheket, takarjak be vizesponVvával; egyébként pedig úgy kössük őket a jászolhoz, hogy ne haraphassák, ne dörzsölhessék a szúrások helyeit. Az újvári kiállításon bemutatott szövetkezetek terményeiből.
