Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-11-08 / 45. szám

2 Földművel 1953. november 8. Dolgozóink gazdag programmal készültek fel a Barátság Hónapjára Marta Gottwaldová elvtársnö temetése A POLITIKAI ÉS TUDOMÁNYOS Ismereteket terjesztő Társaság Kas­sán, a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából 50 előadást ren­dez a mezőgazdaságban jól bevált szovjet munkamódszerekről. Az elő­adásokat a kerület minden járásában megtartják és népszerű tudományos filmekkel, továbbá a mezőgazdasági szakirodalom kiállításával bővítik. A NAGY OKTÓBERI SZOCIALIS­TA FORRADALOM 36. évfordulójá­nak és a Csehszlovák-Szovjet Barát­ság Hónapjának megnyitó ünnepségei e'őtt egy héttel, összeült Nyitrán a CsSzBSz kerületi bizottságának plé­numa, hogy értékelje az ünnepségek e.ckeszületeit. A gyfflésen megállapították, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére szocialista kötelez sttségvál­­lalási mozgalom indult. Az üzemeit dolgozói 3500 egyéni, 2000 kollektív és 77 összüzemi kötelezettségva telist tettek, amelyek hozzájárulnak az öt éves terv feladatainak sikeres és ide­jében való teljesítéséhez. A falvakon, az EFSz-eken, a gép- es trakforallo­­másokon 1845 kollektív-csoport és egyéni kötelezettségvállalást tettek, amelyek megteremtik az előfeltételeket a mezőgazdasági termelés fokozására. I A CSEHSZLOVÁK-SZOVJET ВЛ­­IRÁTSÁG HÓNAPJÁRA szorgalmasan I készülnek az eperjesi hivatásos szin­­! házak is: az Ukrán Nemzeti Színház I és a Kerületi Szlovák Színház. — Az j Ukrán Nemzeti Színház november j 6-án, a barátság hónapja megnyitásé I nak előestéjén bemutatja Maxim Gor­kij: „Jegor Bujcsev” című szmdarab- I ját. Az Ukrán Nemzeti Színház a ua­­j rátság hónapjának keretében 14 napos körútra megy Közép- és Nyugat-Szlo j vákiába értékes szovjet darabokkal, 1 Az eperjesi Kerületi Szlovák Szín ház a Csehszlovák-Szovjet Barátság j Hónapja keretében szovjet színdarab- I hetet rendez. Uíctoözöljük a (3seltszlooák-<Szojet JSarátság szövetségéi! (képjelek be a (3s^Sz/3<Sz-be. bővífséiek tagjaink sorát! Az EFSz-eknek és az egyéniíeg gazdálkodó földműveseknek nyújtott pénzügyi segítség végrehajtásáról szóló kormányhatározat Az 1953. szeptember 15-én kelt kormánynyilatkozattal megegyezően 1953. október 26-án a kormány jóvá­hagyta a pénzügyi- és földművelés­ügyi miniszterek az egységes föld­­müvesszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó földművesek részére nyújtandó pénzügyi segítségre vo­natkozó rendeletét. A kormány által nyújtott pénzügyi segítség konkrétan az egységes földművesszövetkezeteknek nyújtott hitel leírására és kamatainak csök­kentésére, a részletfizetések és ka­matok határidejének meghosszabbí­tására, a közös növényi és állati ter­meléssel bíró egységes földműves­­szövetkezetek részére való további hitelek nyújtására és az egyénileg gazdálkodó földműveseknek külön­féle üzemi szükségletekre szóló rö­vid és hosszúlejáratú hitelek nyújtá­sára vonatkozik. Ezek az intézkedések részletesen a pénzügyi és földművelésügyi mi­nisztereknek a törvények és rende­letek gyűjteményében foglalt ren­deletében vannak feltüntetve. A pénzügyi segítségről szóló ha­tározat a többi intézkedésen kívül, mint az egyes mezőgazdasági ter­mékek begyűjtési árának fölemelése, a vetőmag kiskereskedelmi árainak csökkentése, a kormány részéről to­vábbi jelentős és határozott lépés a hektárhozamok és az állatok hasz­nossága fokozásának biztosítására es ezzel EFSz-eink és egyénileg gazdál­kodó földműveseink gazdálkodása hasznosságának biztosítására. A pénzügy- és földművelésügyi miniszterek 1953. október 28-án kelt rendelete Az egységes földművesszövetkezetek további fejlődésének és megszilárdítá­sának érdekében az egész mezőgazda­­sági termelés fokozásának és a szö­vetkezeti tagok, valamint az egyéni­leg gazdálkodó földművesek életszín­vonalának emelése érdekében az 1953. szeptember 16-án, a Csehszlovák Köz­társaság Nemzetgyűlése által jóváha­gyott kormánynyilatkozat alapján a pénzügy- és földművelésügyi miniszte­rek a Csehszlovák Köztársaság első gazdasági ötéves terve fejlődésére vo­natkozó 241/1948. Sb. számú törvény 41. §-a 4. bekezdésének értelmében (az ötéves tervről szóló törvény) elhatároz­zák: 1- § A hitelek leírása és a kamatok csökkentése (1). Hogy lehetővé legyen az egysé­ges födlmű vessző vetkezetek beruházási építkezéseinek további kiszélesítése (tehén-, sertés- és borjúistállók, ba­romfiólak és a közös állattenyésztés­hez szükséges berendezések építése, az alapállomány kibővítése és jobbminösé­­gűvé tétele, közös növényi termelésre szükséges berendezések építése; stb.). az egységes földmüvesszövetkezetek ezekben a további támogatásokban ré­szesülnek : 1. Az egységes földművesszövetkeze­teknek nyújtott beruházási hitelek ka­matilletéke 1953. január 1-től felére csökken, vagyis az eddigi 3 százalék­ról 1.5 százalékra. 2. Az egységes földművesszövetkeze­teknél az 1953. évtől kezdődően a be­ruházási hitelek kimerített részének összegeiből évente 5 százalékot leírnak, tekintet nélkül arra, hogy a nyújtott hitelből mennyit fizettek le, ha a Szö­vetkezet rendesen teljesíti termelési és beadási feladatait, biztosítja a vető­mag és takarmányaiapokat, rendesen fizeti a megszabott hitelrészleteket és ha a beruházásokat már megvalósítot­ta: ezeket a leírásokat a valójában ren­dezett és felmutatható költségek 50 százalékáig lehet nyújtani. 3. A közös növényi és állati terme­léssel bíró egységes földművesszövet­kezeteknek az 1953. évtől kezdődően a hosszúlejáratú, nem beruházási, hite­lekből (konszolidációs, alapító, stb.), amelyek 1953. június 1. előtt keletkez­tek, évente 5 százalékot le lehet írni, ha a szövetkezet rendesen teljesíti ter­melési és beadási feladatait, biztosítja a vetőmag és takarmányaiapokat és rendesen fizeti a megállapított hitel­­részleteket; ezek a leírások az 1953 június 1-én megállapított maradvá­nyokból történhetnek. (2). Az 1. számú bekezdés 2. és 3. pontja alapján fennálló leírásokat min­den év október 31-ével hajtják végre, az érvényben lévő részletek lefizetése után, amennyiben ezekkel a részlet­­fizetésekkel a hitelt nem fizették le teljes egészében, mégpedig azoknál a szövetkezeteknél is, amelyeknek enge­délyezve volt a részletfizetések határ­idejének meghosszabbítása. 2. §. A részletfizetések és kamatok határ­idejének meghosszabbítása (1) . A mezőgazdasági termelés fo­kozásának érdekében és az egységes földművesszövetkezetek azon tagjai jö­vedelmének fokozása érdekében, akik munkaegységükért alacsony jutalma­zásban részesülnek, a következő támo­gatás lép érvénybe: 1. A beruházási és a hosszúlejáratú, nem beruházási, hitelek visszafizetése úgy módosul, hogy az. egységes föld­művesszövetkezetek az első években kevesebbet fizessenek vissza, a későb­bi években pedig többet, (a részletfi­zetések progresszivitása). 2. A szövetkezet helyezete szerint engedélyezhető a részletfizetések és kamatok batáridejének meghosszabbí­tása: a) 3—8 évvel a hosszúlejáratú, nem beruházási, hiteleknél, b) 1—3 évvel a beruházási hitelek­nél, ha az épületek és más beruházá­sok, amelyekre a hitelt nyújtották, már kivitelre vannak kiadva, c) 2—3 évvel az 1953. március 1. előtt nyújtott rövidlejáratú üzemi hite­leknél, d) 1 évvel az 1953. március 1. előtt nyújtott rövidlejáratú üzemi hiteleknél, az új .hitelszabályok alapján. (2) . A részletfizetések határidejének meghosszabbítása időszakára a hitel után, amelyre engedélyezték a határ­meghosszabbítást, nem számítanak semilyen kamatot. (3) . Azoknak, a közös állati és növé­nyi termeléssel bíró, egységes földmű­vesszövetkezeteknek, amelyek részére a Beruházási Bank az érvényben lévó hitelszabályok .értelmében nem nyújt­hat további hitelt, a kerületi nemzeti bizottság tanácsának javaslatára to­vábbi beruházási hitelek nyújthatók azon közös berendezések építésére, a­­melyek az állati termelés fokozása cél­jából elkerülhetetlenek; ezeket a hite­leket azon feltétellel nyújtják, hogy elősegítik az egységes földművesszö­vetkezetek gazdálkodásának megjavulá­­sát a következő években. 3. §. Hitel az egyénileg gazdálkodó földmű­vesek részére (1). Az egyénileg gazdálkodó földmű­veseknek az állami takarékpénztárak, a helyi nemzeti bizottságok javaslatára, a következő hiteleket nyújthatják: 1. rövidlejératú hiteleket üzemi szükségletekre, főleg: a) trágya és vetőmagok bevásárlá­sára, b) a gép- és traiktorállomások mun­kájáért járó összegek számlájának ki­­egyenlítésére, c) a mezei idénymunkákért járó bé­rek kifizetésére, d) a hizlalásra szánt állatok vásárlá­sára és takarmány vásárlására. Rövidlejáratú hitelek, a mezőgazda­sági termékek kötelező beadásaiért vár­ható bevételek 50 százalékáig nyújt­hatók, mégpedig 5-százalékos kamat­illeték mellett. 2. Hosszúlejáratú hitelek nyújthatók főleg: a) a talaj termékennyé tételére, megjavítására és újra termékennyé té­telére, b) tenyészállatok bevásárlására, c) a lakóházak, gazdasági épületek és berendezések javításaira. A hosszú­lejáratú hiteleket 3—5 évig terjedő időszakra nyújthatják 4-százalékos ka­matláb mellett, mégpedig legfeljebb olyan összegben, amelyet az egyénileg gazdálkodó földműves, az ezen időszak alatt fennálló gazdasági körülményei mellett, bevételeiből megtéríthet. (2) . Az 1. és 2. bekezdés c) pontjá­ban feltüntetett hossžúlejáratú hitelt az egységes földművesszövetkezetek tagjai részére saját lakóházaik, gazda­sági épületeik és berendezéseik megja­vítására is lehet nyújtani. (3) . Az 1. és 2. bekezdésben feltün­tetett hiteleket az állami takarékpénz­tárak a pénzügyminisztérium irányel­vei alapján utalják ki. 4. §■ Az egységes földművesszövetkezetek­nek nyújtott támogatás (1) . Azok az egységes földműves­szövetkezetek, amelyek termelési és beadási feladataikat és az állammal szemben fennálló egyéb kötelezettsé­geiket teljesítik, továbbra is részesít-' hetők a következő közvetlen támoga­tásokban. 1. Építkezésekre és a közös állati termelést szolgáló berendezésekre az építkezési költségek 30 százalékáig, ha az építkezéseket és berendezéseket a szövetkezet önköltségeinek keretében nyújtott önsegély alapján építették; a segély magassága ehhez az alapelvihez igazodik; minél takarékosabban van megvalósítva az építkezés, annál ma­gasabb a segély; 2. a szövetkezeti földek tagosítás; tervével kapcsolatos mezsgyefelszántás költségeinek megtérítésére, a segély az egész költség 100 százalékára nyújt­ható; 3. a földek gazdasági tagosításával kapcsolatos közös berendezések építé­sére, vagyis utak rendezésére, az át­járók megjavítására, a terep-akadályok kiküszöbölésére, stb. mégpedig a he­gyi körzetekben 80 százalékig, a többi körzetben pedig az egész költség 25 százalékáig, a talaj újra termékennyé tételével kapcsolatban a földek tago­sításánál az egész költség 50 százalé­káig nyújtható támogatás; 4. vízgadasági beruházásokra, (melio­rációk) a berendezés természete sze­rint, az egész költség 100 százalékáig; 5. rendkívüli támogatásokra az ele­mi csapásoknál, az állatállomány fer­tőző betegségeméi, stb. (2) . A segélyeket a kerületi nemzeti bizottságok nyújtják a földművelésügyi minisztérium irányelvei alapján. 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Marta Gottwaldová elvtársnő teme-* tésének gyászszertartását november 2-án a délutáni órákban tartották a Hybem-házban. A koszorúkkal borított teremben 14 órától kezdve gyülekez­tek a gyászolók. Röviddel 15 óra előtt lépett be a terembe Antonín Zápotocký köztársasági elnök Maria Zápotocká elvtársnővel és Viliam Široký minisz­terelnök feleségével. A gyászszertar­táson velük együtt résztvettek Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai titkárságának tag­jai, dr. Jaromír Dolánsky, a miniszter­­elnök első helyettese. Václav Kopeoký közmüvelődésügyi miniszter és minisz­­terelnökhelyettes, Antonín Novotný, Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára és Karol Bacílek, Szlovákia Kommunista Pártjának első titkára. A gyászaktuson jelen voltak még Jindrich Uher földművelésügyi minisz­ter, miniszterelnökhelyettes, Zdenek' Nejedlý akadémikus, a CsTA elnöke, a Nemzeti Arcvonal pártjainak képvise­lői, és a kormány további tagjai, a megbízottak, a CsKP KB titkárai, va­lamint kulturális és gazdasági életünk további jelentős képviselői. Az elhunyttól eljött búcsút venni A. J. Bogomolov, a Szovjetunió prágai nagykövete feleségével együtt, továb­bá a népi demokratikus államok nagy­követei és követei. Mély gyászban vesznek részt a gyászszertartáson a családtagok, dr. Marta Gottwaldová-Čepičkovä, dr. Ale­xej Čepička hadseregtábornok, nemzet­­védelmi miniszter, a miniszterelnök első helyettese és a további rokonok. Gyászbeszédet Viliam Široký minisz­terelnök elvtárs mondott. Marta Gottwaldová elvtársnőtől a strašnicei krematóriumban búcsúztak utoljára. Klement Gottwald hű harcostársától azután Božena Macháčová-Dostálová képviselőnő, a Csehszlovák Nőbizottság tagja búcsúzott el. Az Internacionále hangjai meliett megnyílt a hamvasztó ajtaja, amelyben lassan eltűnt a koporsó, annak az asz­­szonynak földi maradványaival, akit az összes dolgozók forrón szerettek. (A vezércikk befejezése) sorosvetést rosszabb minőségű földben alkalmazták és a jobb minőségű föld­ben közönségesen vetették el a gabo­nát. A terméseredmény Szemléltető módon mutatkozott meg a két vetés közti különbségben, amely 5 mázsát tett ki. Tehát a rosszabb minőségű földön is 5 mázsával többet hozott a szovjet vetésimódszer. Ha átszámítjuk, mit jelent ez egy 100 hektáros táb­lán, akkor látjuk, hogy ez a különb­ség termésben 5 vagon gabonát tesz ki, ami pénzben, terven felüli beadás­nál 151.000 koronát jelent. Vagy vegyük például az ipolyviski EFSz-t, ahol Csala István sertésgondo­zó és mások állandóan tanulnak a szovjet szakirodalomból és munkájuk­nál jól felhasználják a szerzett tapasz­talatokat. Egy év alatt átlagosan 15 malacszaporulatot érnek el anyánként. Ezeknek a szovjet módszereknek az alkalmazása magával hozza azt, hogy az ipolyviski szövetkezet 250 mázsá­val túlteljesíthette a sertéshús beadá­sát. A Nagy* Októberi Szocialista Forra­dalom 36-ift évfordulóján mezőgazda­ságunkban már szántóterületünk felén a szovjet tudományos ismeretek és módszerek alkalmazásával, nagyüzemi szocialista gazdálkodás bontakozik ki. Egyesített nagy tábláinkon az őszi munkák időbenvaló elvégzésénél a Sztalinecek és más traktorok ezrei zakatolnak, hogy az előhántós ekékkel végzett korszerű őszi mélyszántással is biztosítsák ezer- és ezer hektáron a magas terméshozamot, biztosítsák hazánkban a jólétet, a békét, amivel köszöntjük a hatalmas Szovjetuniót, a Nagy Októberi Forradalom eszméit. \ Az Állami Statisztikai Az Állami Statisztikai Hivatal közöl­te az ötéves terv teljesítésének ered­ményeit az 1953. esztendő harmadik negyedévében. Ezek szerint az iparban a nyerstermelést 98 százalékra teljesí­tettük, míg a műnké termelékenysége a múlt év ugyanezen időszakához vi­szonyítva 8.5 százalékkal magasabb. Számos fogyasztási cikk termelésé­ben is túlteljesítettük a tervet. Külö­nösképpen a kimért hús, étolaj, cu­korkák, péksütemény, gyapjúszövetek, villanyfőző, rádió-vevőgépek, játékok és egyebek termelésében. A mezőgazdaság számára kidolgozták az automata-cséplőgépek prototípusait és az ötös előhántós traktorekék soro­zatait. Hasonlóképpen hatékonyabb permetezőfajtákat termeltünk a növé­nyek kártevői ellen. MEZŐGAZDASÁG A kormány segítsége és támogatása a mezőgazdaságban 1953. harmadik negyedévében a begyűjtési árak fele­melésében és az aratási munkák foko­zottabb gépesítésében nyilvánult meg. A gép- és traktorállomások hatéko­nyabb segítségével, főleg nagyobb szá­mú szovjet kombájn bevetésével és jobb kihasználásával jobban birkóztak meg az aratási munkákkal, mint ta­valy. A termésbegyűjtés állami felügyele­tének előzetes becslése' szerint 1952- hez viszonyítva a hektárhozamok a búza, zab, repce kivételével valamennyi terményben nagyobbak voltak. Az állami gazdaságok és EFSz-ek nagyobb hektárhozamokat értek el a gabonában, mint a magángazdálkodók. Az elmúlt évhez viszonyítva az idén a gép- és trektorállomások is jobban vol­tak felkészülve, felszerelésük és telje­sítményük sokkal nagyobb volt, mint az előző esztendőben. Az idén 101 ezer hektár területen, azaz 1952-höz vi­szonyítva 87 százalékkal nagyobb tér rületen kombájnnal végeztük a gabo­na aratását. Emellett a "kombájnok tel­jesítménye is növekedett. Mindezek el­lenére a gépállomások mégsem telje­sítették összes tervfeladataikat. A mezőgazdaságnak nem adták meg a gépek pótalkatrészeinek tervbevett mennyiségét. A tarlóhántást 1953 harmadik ne­gyedévének végéig ugyan 8 százalék­kal nagyobb területen végeztük el, mint 1952-ben, azonban mégis kisebb terjedelemben, mint ahogy a terv elő­írta. Repcét 1952-höz viszonyítva 30 szá­zalékkal nagyob területen vetettek, a vetés tervét azonban nem teljesítettük. Hivatal jelentéséből A gyümölcs és a zöldség betakarítá­sa átlagon felüli volt. Lényegesen több almát, körtét, szilvát, diót, korai ká­posztát, kelt, sárgarépát, uborkát és egyebet takarítottak' be, mint tavaly. A len és a komló begyűjtése is na­gyobb volt. A múlt évhez viszonyítva 20 százalékkal, a kapás- és takarmány­­növények terméshozama 12, a hüvelyes veteményeké 28 százalékkal volt na­gyobb. A burgonýa hektárhozama is nagyobb volt. Az állattenyésztésben nem értünk el kielégítő eredményeket. A gazdasági állatállomány a juhok és tyúkok kivé­telével 1952-höz viszonyítva kisebb volt. Nem értük el a vágásra szánt állatok tervezett átlagos élősúlyát ás súlytöbbletét sem. A tejtermelés tervét sem teljesítet­tük. A tojáshozam 1952 harmadik ne­gyedévéhez viszonyítva 24 százalékkal nagyohb volt. A gabona begyűjtése több kerület­ben kielégítően folyt. Az EFSz-ek 102 százalékra teljesítették beadásukat, sőt még terven felül is adtak be. A szo­cialista szektor része az általános be­gyűjtésben 1952. harmadik negyedévé­hez viszonyítva a gabonabegyűjtésben 27 százalékról 50-re, a vágásra sžánt állatok beadásában 47-ról 58 százalék­ra, a tej beadásában 24-ről 46 száza­lékra növekedett. Ez év harmadik negyedében 17 szá­zalékkal több húst, 8 százalékkal több hústerméket, 4,6-szor több húskonzer­vet, 27-tel több zsírt, 15-tel több zsi­radékot, 25-te! több cukrot, 7-tel több rizst, 11-el több gyümölcsöt és zöld­séget adtunk be és fogyasztottunk cl. Fokozódott továbbá a gyapotszövetek, a férfiszövet mintegy 39 százalékkal. A készruhák gyártása kétszeresére e­­melkedett. A lakosságnak 15 százalék­kal több építőanyagot, cementet, me­­szet, téglát, cserepet, házfedőanyagot adtak el. Piacunk ellátását a fokozott behoza­tal egészítette ki. A muRév harmadik negyedéhez viszonyítva 5.6-szor több zsírt. 38-al több vajat. 71-el több ha­lat, 51-el több rizst, 36-al több teát, 43-al több dohányt stb. hoztunk be. Ez év harmadik negyedében a lakos­­sgának nyújtott' kultúrális szolgálatok is fokozódtak. A rádióengedélyek tu­lajdonosainak száma 46.000-el növeke­dett. A mozielőadások száma 9, a mozi­látogatók száma 21 százalékkal növe­kedett. Ez év harmadik negyedében 212 vándormozi, azaz 26 százalékkal több működött, mint egy évvel ezplőtt. Ez év harmadik negyedévében 1145 könyvet adtak ki több mint 13 millió példányszámban-

Next

/
Oldalképek
Tartalom