Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-10-04 / 40. szám

1953. október 4:

11 i " ""

AV// ÁRIAMI IBIIIPI0I4CH HÍREI

Két gazdaság, kétféle eredmény

Valamivel Szögyén után balra hoszszú nyáriút vezet a dombok közötti völgyben a hidegvölgyi gazdasághoz. Kétoldalt írissen szántott hatalmas táblák húzódnak felfelé a dombokon s végük elvész a messzi dombhajlás mögött. Míg a szőgyéni és a köbölkúti szövetkezet dohánya nagyrészt még betakarításra vár, addig a gazdaság 12 hektáros dohánvta hiújának termése már rég a szárítóban van, a dohány helyen pedig ugyancsak friss szántás leketéllik.

Cgy látjuk, hogy a gazdaság jól '• előrehaladt a talajelökészítő munkák- I ban. Hamarosan kiderül, hogy jól gon- ; dőljük. A laposbTil egyszerre egy feke- j te kémény tornyosodik fel, mint valami felkiáltó jel, fekete füstöt fújva, majd egy pillanattal később előtűnik a gozeke nehéz teste, kevéssel azután a másiké . . . Amikor a gépek közelébe érünk megállítjuk a „menetet”. Hadd beszélgessünk el egy pár percig a ! gőzekék kezelőivel. Az első gépről könnyedén ugrik le egy nyúlánk, de izmos fiatálember. Szemeiből derű sugárzik és szívesen beszél a gőzekések munkájáról. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen ő a csapat vezetője. Siffner Józsefnek hívják és büszke arra, hogy csapata annyira előre haladt a szántásban, hogy más gazdaságnak is a segítségére siethet.

Csakhamar körénk sereglenek a többiek is. Mindegyiken látszik, hogy a munka örömet jelent számukra. Pedig az idén nem könnyű a szántás, mert kevés volt az eső a nyáron, s a talaj nagyon száraz, de mégis sikeresen birkóznak meg vele.

Siffner elvtárs egy jegyzetfűzetet szed elő a zsebéből s a feljegyzéseit mutatja:

— Szeptember 26-ig 145 hektár vetőszántást kellett volna elvégeznünk tervünk szerint, de mi 170-et szántottunk fel vetés alá. Ugyaneddig az időpontig ezenkívül 103 hektáron mélyszántást terveztünk, ehelyett 142 hektáron végeztük el a munkát. Most a kismuzslai gazdaságnak megyünk segíteni egynéhány napra — igyekszik alátámasztani szavait. Erre azonban nincs is szükség, merthiszen — mint i már említettük az út két oldalán fekvő felszántott táblák meggyőzően beszélnek jó munkájukról.

A HIDEGVÖLGYI FEJÖGULYÄSOK KÖZÖTT

További sikereket kívánunk a gőzekéseknek a magasabb hektárhozamokért vívott harcban, majd a gépek szuszogva, zakatolva tovább gördülnek szélestalpú hatalmas kerekeiken. Kicsit később már a gazdaság tágas udvarán járunk. Olyan ez, mint egy valóságos völgy, melynek két partján épületek húzódnak végig. Egészen hátul a víztoronynál áramfejlesztő pöfög, s nagysietve egyben vizet húz a nagy 1 vályúba, mert az istállók felől a fejő- i gulyások már itatáshoz hajtják a mar- j hákat. Nagyszerű látványt nyújt ez a jól gondozott, kényelmesen lépdelő tarka állatsereg.

Ez volna tehát a hidegvölgyi csorda, amely már negyedik éven át a legtöbb tejet adja a nánai állami birtokhoz tartozó gazdaságok között. Azt hinné j az ember — ha nem látja — hogy j csupa fajtehenekböl áll a csorda — mert olyan kiváló. Ilyenről azonban nincs szó, mert van itt mindenféle tehén: szimentáli, pinzgavi, még egynéhány fryzlandi feketefehér tarka is akad. Az utóbbiak igen érdekesek, mert egyáltalán nincs szarvuk, a fryzlandi és szimentáli keverék utódjaiknak azonban van szarvuk. Valaki meg is jegyzi: — Csak szebb a tehén ha ott van a dísz a fején.

Azt hisszük azonban, hogy legfontosabb, mennyi tejet ad egyik, vagy másik, s ebben mindannyian egyet értünk. Most itt van az összes fejőgulyás: Rajcsányi Pál, Morvay Lajos, Stiltner Ferenc, Bednárik József, Vagyócky Mihály, Nagy Antal és Ivanics István, az állattenyésztési csoport vezetője. Rászánunk egy kis időt a beszélgetésre, hiszen úgyis kevésszer jön látogató ide az istenháta — mögé — mint mondják nevetve.

Elöljáróban azonban meg kell említenünk, hogy a hidegvölgyi gazdaság tehenészete augusztus végéig 16.322 liter tejjel többet termelt, mint azt a terve megszabja, annak ellenére, hogy a gazdaság állatállománya kisebb a

tervezettnél s a terv pedig a tervezett állományra van előírva.

MIT JELENT A SZOVJET MÓDSZEREK ALKALMAZÄSA

Igaz, hogy már elmondottuk, hogy a gazdaság mennyivel termelt több tejet, mégis feltétlenül szükséges arról is beszélnünk, hogy ez az eredmény nem jött létre csak úgy magától.

— Bizony, a jó eredményt nekünk is elő kellett segíteni — jegyzi meg Bednárik fejőgulyás. Amikor alkalmazni kezdtem a tőgymasszást, többen megjegyezték: minek fecsérelem azzal az időt.. De amikor látták, hogy nagyobb tejhozamot érek el, társaim is alkalmazni kezdték ezt a módszert.

Azután arról esik szó, hogy nemcsak a tögymasszázsra ügyelnek, de a helyes takarmányozásra s háromszori fejésre, az állatok tisztántartására is. Morvái elvtárs, aki ezidő szerint első helyen áll a szocialista versenyben, most is ott forgolódik egy szimentáli tehén körül, pedig az állat olyan tiszta, mintha kiállításra menne. Amikor megtudjuk, hogy rekordtejelőről van szó, már nem csodálkozunk Morvái fejógulyás nagy szorgalmán. A szép szimentáli tehén ugyanis harminckét liter tejet ad naponta. Van egy másik1 vörös-tarka tehene, mely 22 liter tejet ad naponta.

— Mindig jó tehenek voltak ezek — ' mutat Ivanics elvtárs a két tehénre —! de most még jobbak.

A többiek is erősítgetik, hogy amióta alkalmazzák a szovjet módszereket, mintegy három literrel emelkedett a tejhozam átlagosan egy-egy tehéntől, : ami a fejőgulyások keresetén is meglátszik. Nem is térnének vissza már a régi módszerhez semmi pénzért. A gazdaság vezetősége gondoskodik meg- í felelő takarmányalapról. Legalább har- ! minckét mázsa silótakarmányt biztosít egy-egy állat számára.

Még mielőtt tovább mennénk, meg kell említenünk, hogy a fejőgulyások j a Nagy Októberi Szocialsta Forradalom évfordulójának tiszteletére értékes felajánlásokat tettek. Morvái Lajos és Rajcsányi Pál kötelezettséget vállaltak arra, hogy egész éven át 11 literes átlagot érnek el tehenenként, a töb- j biek meg tíz literre tettek felajánlást. ] Amiijt az eredmények mutatják, a hi- j degvölgyi gulyások e kötelezettségvál- j lalásaikat nemcsak hogy teljesítik, de túl is teljesítik.

A JÖ MUNKAS7ERVE7.es fiS A SZOCIALISTA MUNKA VERSENY EREDMÉNYE

Ahol jó a munkaszervezés, ott sikeresen ki lehet fejleszteni a szocialista munkaversenyt és ahol szocialista verseny van, ott a munkák jól haladnak. Hidegvölgyön mindezt megtaláljuk. Ebben kétségkívül nagy része van Kracsir elvtársnak, a gazdaság vezetőjének is, aki nagy gonddal ügyel arra, hogy a dolgozók jó munkájukért megkapják a megérdemelt jutalmat. Ügyel arra is, hogy minden munka idejében legyen elvégezve. De mindez nem volna elegendő, ha nem lenne két olyan csoportja, mint Frata János és Kapuvári Mihály csoportja. E két csoport tagjai és csapatai állandó versenyben állanak egymással. Hol az egyik az első, hol a másik. Ennek meg is van a látszata, mert például a Kapuvári csoport, melynek tagjai ezidőszerint 220 százalékra teljesítik napi normájukat, 42 hektárról a kukorica betakarítását több mint három héttel, a burgonyaszedést pedig két héttel hamarabb elvégezték, mint tervük előírta. Öt nappal hamarabb vetették el a rozsot, 40 hektár őszikeveréket és ezenkívül szeptember 26-ig már elvetettek 10 hektár búzát is mégpedig keskenysorosan. Így sorolhatnánk fel a többi munkákat a másik csoportnál is, amely szintén jól halad az őszi munkákban. A Franta-csoport tagjai 18 gyalogos és 8 fogat bevonásával például 60 hektárra szeptember 18. helyett már szeptember 7-én befejezték a trágyahordást, annak ellenére, hogy több, mint két kilométerre kellet kivinni a trágyát.

TIZENEGYEZER KORONA PÖTJUTALOM

A jó munkának Hidegvölgyben megvan a becsülete. A Kapuvari-csoport tagjai például a szép termelési eredményeikért összesen 10 902 korona prémiumot kapnak, amit ezekben a napokban fizetnek ki.

Most nézzük meg, miért kapják ezt a prémiumot? Azért, mert a rozstermelésben 161 százalékra, búzában 120- ra, zabnál 134, s az őszi keveréknél meg 138 .százalékra teljesítették túl a hektárhozamtervet. Nem csoda tehát, j hogy Kapuvári csoportvezető örömmel I beszél ezekről a sikerekről és arról, ! hogy a jövőben még nagyobb sikerej két akarnak elérni.

— Az új kormányhatározat — ; mondja Kapuvári — még nagyobb eredmények elérésére serkent bennünket, mert az egész vonalon érezni belőle a dolgozókról való gondoskodást. Az is jó hatással van munkánkra, hogy amit megígértek nekünk, azt be is tartják. Tavaly ősszel Ígérték, ha többet termelünk, prémiumot kapunk a rendes fizetésünkön kívül. Ezt az Ígéretet is betartották. Kell-e csodálkozni, hogy nálunk jól megy a munka? Igazán nem, mert mi mindannyian szeretjük a jó munkát és örülni tudunk sikereinknek — fejezi be Kapuvári elvtárs fellelkesülten, majd még I megemlíti, hogy szeptember 28-án a ! csoport tagjai Nánára mennek segíteni a cukorrépaszedésben. Két és fél hektárt vállaltak. Valaki megjegyzi: — Ügy le megy a cukorrépa a földről, mint a füst. — Az eddigi eredmények láttán elhisszük neki.

Volna még miről beszélni, mint például arról is, hogyan segítettek a gazdaság dolgozói magukon a len magtalanításánál és egyéb munkáknál, de ezt elmondjuk a garamkövesdi gazdasággal kapcsolatos mondanivalónknál, amire most kitérünk.

KIS GAZDASÄG SOK HIBÁVAL

Ha már egy kis ugrással Hidegvölgyről áttérünk Garamkövesdre, el kell mondani valamit erről a gazdaságról is. Ez a gazdaság jóval kisebb, mint a hidegvölgyi és mégis számos hiányossággal találkozunk. Az ember önkénytelenül arra gondol, hogyan lehetséges ez? Hiszen a heti értekezleteken nem csak a vezetők, de minden dolgozó pontosan értesülhet arról, melyik gazdaságban, hogyan megy a munka, mit hogyan csinálnak. így Garamkövesden arról is értesültek, hogy a hidegvölgyiek hogyan magtalanították a lent még pedig idejében, de Hips elvtárs a gazdaság vezetője úgylátszik nem tanult a jó példából, mert a 4 hektárnyi lentermésüket még mindig nem magtalanították, nem áztatták be. Med- I dig akarnak várni vele? Amíg a ter- I més hasznavehetetlenné válik? Azt mondja a gazdaság vezetője, hogy nincsen magtalanítógépük. Ebben igaza van, de a hidegvölgyieknek sem volt és mégis elvégezték ezt a munkát.

: Hogyan? Nagyon egyszerűen. A lenszalmát szépen kiterítették egy betonlapra és hengerrel magtalanították. j Ugyanezek a „kellékek” Garamkövesden is megtalálhatók és ezért ezt a lemaradást semmi sem menti, annál is inkább, mert a gazdaság vezetőjét ' erre a lehetőségre többször figyelmez- i tették. De menjünk csak tovább! Amíg j a hidegvölgyi gazdaság dolgozói any' nyira előrehaladtak a munkákkal, hogy más gazdaságoknak is segíthetnek, addig Garamkövesden még az időtervet sem teljesítik teljesen. Ügyszól, ván minden munkával lemaradtak.

I Miért? Azt mondják, hogy kevés a munkaerő. Tény azonban az, hogy gyenge szervezés mellett még nagyobb számú munkaerővel sem volnának sokkai előbbre. Míg Hidegvölgyben a dol- i gozók a munkaversenyt magukévátet! ték, megszerették, addig Garamköves- I den a munkaverseny csak papíron van i meg. Pedig ott is vannak derék dolgozók, akik szeretnék az összes munkát , idejében és jól elvégezni. Ezért itt a I legfőbb ideje, hogy a garamkövesdi gazdaság vezetője is javítsa meg a munkáját, hogy ezáltal a gazdaságban I és minden farmján behozzák a lemaradást és az őszi munkák értékelésé- I nél ez a gazdaság is az elsők között : legyen. Hiszen nem kisebb dologról van szó, mint a jövőévi gazdag termés biztosításáról és így az összes dolgozó jólétének állandó javulásáról.

Garamkövesden követni kell a hidegvölgyiek példáját, mert ez a példa világosan bizonyítja, hogy a jó munka mindenki számára gazdagon megtérül.

M1KLYA JÄNOS

Vidáman folyik az őszi mun ka a bu ssai EFSz-b en

Mintha takarosán megfésüitek volna, úgy néz ki a bussai EFSzdimbes-dombos határának az a része. amelyet bevetettek. A talaj színe b" ,ás-piros, már csirába szökött benne a mag. Az országúitól beljebb szépen zöldéi az ősziárpa és a rozs. Hogyne zöldelne, hiszen az egyiket még augusztus utolsó hetében, a másikat pedig szeptember első napjaiban a földbe tették. Mind az árpa. mind a rozs 70 százalékát szüksorosan vetették.

A búza vetéséhez is a kellő időben. szeptember utolsó hetiben hozzáfogtak.

— Most állandóan1 vetünk, nincs mire várni, — mondja Varga Ferenc, a szövetkezet agronómusa, majd folytatja: — Jobb. ha a földben van a mag. mintha zsákban volna. Búzából 25 hektár területet keresztsorosan. 50-et pedig szűksorosán vetünk el.

A réten az ősz virága, a kikirics virít, széliében1 hosszában. A Rettegő-hegy oldalán és másutt a fák már lombruháikat hullatják. Ezek már az ősz névjegyei. Az egyébként népes falu utcáin alig látni egy-két Járó-ke'őt. künn vannak a határban. Több helyen az . útról belátni az udvarokba, ahol az aszszonyokát a lekvárfőzés foglalkoztatja. A nagy rézüstökből a lekvár ‘gőze terjeng a levegőben. Szünet nélkül k> verik az asszonyok, hogy ne égjen az üst fenekéhez az egyre sűrűsödő, fortyogó, édes massza.

Az utcán csaknem szabályos időközönként Kranina János, traktoros térül-fordul pótkocsijával. Trágyát hord most Borsóvölgv irányába. A trágyával megrakott kocsi tetején fiatal, izmoskarú. vígkedélyű legények ü'nek magabiztosan: Szekeres Barna, ifjú Szk'adány János, és 'Gergely Pityu. — Amint az úton elhaladnak, tüzesritmusú nótára gyújtanak. Persze, nem valami száraz nótázás az. A középenü'őnek harmonika van a kezében és azt nyomia-húz.ogat.ja szorgalmasan. Szól a harmonika, a dalolok hangját tovaviszi a langyos őszi szél . ..

A bussai EFSz fiataljai így teszik hangulatossá, vidámmá az életet s töltik me% a munkát új tartalommal. A derűs jókedv arról tanúskodik, hogy a fiatalok szeretik szövetkezetüket, szeretik a közös munkát, mely egybeforraszt.]a őket.

Ugyanilyen derűs a hangulat a műdohányszárítóban is. Amint Kovács Lászlóval, az EFSz elnökével belépünk az osztályozó helyiségbe a lányok ajkán felcsendül a dal. Egy-két idősebb asszony is ül közöttük. A dohányleveleket osztályozzák. válogatják szaporán. Meg szakítás nélkül éjjel-nappal, három műszakban folyik itt énekszó mellett a munka. A szövetkezet vezetősége arról is gondoskodott, hogy

rádió legyen az osztályozóban., A helybég mennyezetén neoncsövek világ'tanak. Bombor Ferenc, a do hánvtermelő csoport vezetőié meg .jegyzi, hogy ennél a fénynél sok kai jobban lehet osztályozni. m;nt a nappali világosságnál. A további beszélgetős során azt is megtud juk. hogy a müszárítással felszárított dohány jóval értékesebb ki fizetőbb is, mert ennek 60—70 százaléka I. osztályú. A különbség a dohány átvételi áránál is megmutat^-rik, amíg a mesterségesén szárított dohány kilójáéit 24 komnát kapnak az elsőosztálvú minőségért. addig a természetesen, vagyis pajtákban szárított dohányért csak 18 koronát kapnak. Amint a szárítókamrák folyosójára benyitunk. a száraz, meleg levegő arcul csap bennünket. A gépek állandó zúgása, szinte rezgésbe hozza a könnyű .eleg levegőt. A ke menőénél Pindúr István fűtőt ta- ' látjuk. Kék ingujja kónvökig fe van tűrve, kopaszodó fejbőrén ás homlokán izzadsággvöngyók fényiének. Július 11-étől állandóan ő táplálja a tüzet a kemencében

A szövetkezetben a dohánymunkát nagyon helyesen három váltásban' végzik. így teljesen kihasználják a nappalt és az éjszaka t. De nincsenek is elmaradva a munkával, annak ebenere, hogy 32 hektár dohányuk van. Az öszszes munkát 39 nő végzi, akik három munkacsaoatban dolgoznak Munkafeladatukat példásan' teljesítik. Jó munkájukért dicséretet érdemelnek: Tresó Mária. Fujka Otília. Gál Anna. ifjú Bombor Mária. Szliacký Etel és a többiPk.

Az EFSz eddig másfél vagón dohányt adott be a rimaszombati dohányipari vállalatnak. Kát vagonra való száraz dohányuk pedig pajtákban van. A müszárító tágas ab lakán át két lovas-fogatot pillantunk meg.

— Ezek a .mieink — jegyzi meg az EFSz elnöke. A kocsik megvannak rakva sarjúdohánnval (a rendes leveleket már letörték) a tetejükön pedig a dohánytörő lányok asszonyok ülnek. Beérkezésük után egyszeriben megélénkül a zaj:

— Már csak böngésztük a dohányleveleket — mondják többen.. maid amikor az elnököt megpillantják, nyomban nekiszegezik a kérdést— Mi lesz a további, munka? — a töréssel már a végénél tartunk

— Az egy^sszámú munkacsapat a szécsénykovácsi EFSz-nek megy segíteni, a másik pedig Szk tohonyára, ott is van még elég munka a dohánnyal — válaszolja nekik az elnök. Az elnök kijelentését a munkacsapat tagjai örömmel fogadták. még meg is éljenezték. — Majd utána összeszedték dohányzsírtó] ragadós munkaruháikat, és vacsorázni siettek, hogy este újból munkához láthassanak, ők vannak most soron ... Kovács István.

Példás sertéstenyésztők az Orsú falusi gazdaságban

A csallóközaranyosi állami birtok- i hoz tartozó őrsujfalusi gazdaságban Fiala János és Takács József, 30—30 ányaseriést gondoznak. Ez a két "naber teljes egészében megértette pártunk és kormányunk határozatát.

Elválasztani egy anyától 12 malacot — így szól a határozat, amely fő'ött a kishitűek a fejüket csavargattak, hogy ezt véarehajtuni nem lehet. Takács és Fiala elvtársak azonban nem csóválták a fejüket, mert már tavaly is megmutatták, hogy minden nehé - ség nélkül lehet a párt és a kormány határozatát teljesíteni. Amikor a nyitrai munkaverseny értékelésén Fiala elvtárs felszólalt, ezeket mondotta: ,,A húsellátásban mutatkozó hiányokat nem lehet elégedetlenséggel eltávolítani, hanem becsületes munkával. Mi nem tartunk 3 órányi ebédidőt, nem hagyjuk magukra az állatokat fiadzás közben és nem hanyagoljuk el a nyíl-I vuntartast sem. Az éjtszakát is otttöltjük az ál atoknál, ha a helyzet úgy kívánja. A tisztaságból, ami nálunk az istállóban van, még a háziasszonyok is tanulhatnának.”

Kötelezettséget vállaltunk, hogy 13 malacot fogunk elválasztani egy anyától — mondta Takács és Fiala elvtárs — de ha lehet, hogy még többet is.

Augusztus végéig elértek egy anyától 12 malacot és így a háromnegyedévi tervüket 141 százalékra, egészévi tervüket pedig 102.33 százalékra teljesítették.

Az elválasztással sem lesz semmi baj, mert már az első tél évben elválasztottak 76 malacot. Ezek szerint a kötelezettségvci lalásukat túlteljesítették. Az eddigi elválasztás 10 darab volt egy anyától.

Németh András, Csalióközaranyos.

Jól haladnak az őszi munkák a keletszlovákiai gazdaságokban

Az 1953 szeptember 22-iki jelentések szerint а к ssai kerület állami gazdaságának dolgozói nagyon szépen haladnak az ősziek vetésében. A 205 hektár bevetett területhez most újabb 188 hektár sorakozott. Vetés alá már mintegy 1.120 hektárt készítettek el, középszántást pedig több mint 1.850 hektáron elvégeztek. A legnagyobb elismerés a tornai gazdaság dolgozóit Illeti, több mint 50 százalékra elkészítették a talajt vetésre s a terület egyharmadán középszántást is végeztek Az ősziárpán kívül 43 hektárön rozsot, 25 hektáron pedig őszibúzát vetettek. Hasonlóképpen dolgoznak a királyhelmeci gazdaság dolgozói, akik úgyszintén elvetették az ősziárpát.

azonkívül földbe került 65 hektáron a rozs és nyolc hektáron az őszi búza, A tervezett terület egy harmadat elkészítették már vetésre s a felét középszántásra. Ezenkívül a gazdaság dolgozói 92 hektáron learatták a rizst s Д50 hektárról felszedték a burgonyát. .

A legnagyobb hektárhozamot az iglóí gazdaságban érték el, ahol 13 hektáron átlagosan 145 métermázsát termeltek.

Ezekhez a szép eredményekhez az állami gazdaság dolgozói úgy jutottak, hogy fészkes ültetési módszert használtak, földjeiket pedik gondosan megtrágyázták és megművelték.

A, Matejovü, Ka**a.