Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-10-04 / 40. szám

1953. október 4.

Леля#

FftlilmfiWs ?

AZ IGAZAT MONDOM

Amikor elolvastam Široký elvtárs korm-ihyuíiuatkozatanak azt a részét, hogy m i\o:tó -r ■ о egyes kerületeiben и helyi-szervek részéről néha valóban lilén helyleleniil &s a partvonal megsértésével a meggyőzés és az önkéntesség módszerét, adminisztratív nyomással helyettesítettek" — hirtelen eszembe jutott Baracska község ahoi tanu)a voltam 1951 őszén hasonló el járassak és nyomban elhatároztam hogy meglátogatom azt a parasztot a'-inak a nevére már nem emlékeztem de viszont arra a jelenetre, amikor habozó, bizonytalan mnzdu’atokk -l aláírta a belépési ívet, ma is határozottan emlékszem. így hát elindultam.

Baracska községe dombok között elrejtve fekszik, ferdén odatapadva egy kisebb domb oldalához, mint pörgekalap az ember fejéhez. Utcái zegzugosak, néha fel-felé kapaszkodnak, néha hirtelen lefelé futnak. A községbe az ember csak úgy juthat el, ha Pozbatól, az utolsó állomástól ni, у kilométert gyalogol,

MINDEN A MUNKA JÔ MEGSZERVEZÉSÉN MÚLIK.

A baracskai községházára alaposan megizzadva, de megnyugodva érkeztem, mert cukorrépával és kukoricával megrakott szekerekkel találkoztam az úton, amelyek a szövetkeze1 termését Pozbára szállították a begyűjtő raktárba. Mondták is a szövetkezeti tagok, hogy a pozbai magángazdák nem tudják őket elégge csodálni, hogy ilyen gyorsan, egyszerre le tudják bonyolítani a cukorrépa és kukorica szállítását.

— Holott mindez csak a munka, jó szervezésén múlik, — mondja G'ri Sándor, a fiatal 26 esztendős szövetkezeti elnök. — Nálunk négy mezei csoport van és valamennyi kapásnövényt szétosztottuk köztük égészévi megművelésre. A csoport pedig tagjai között osztotta szét a munkát Ez a munkamegszervezés igen jól bevált mert mindenki pontosan tudja, mi a feladata. A cso-portok között egész esztendőn át szakadatlanul folyik a verseny. A gabonabetakarításnál Szolcsánský, az első csoport vezetője versenyre hívta ki a Horvát-csoportot. Az eredmény az ső csoport győzelmével végződött. Hasonló volt a helyzet a Gutrai- és Mynárik-csoportnál, ahol az utóbbi győzött.

Beszélgetésünk során kiderült, hogy átlagmérésük a gabonánál 25 5 mázsa bolt hektáronként A szép termés, a közös munka eredménye magával hozta azt, hogy a természetbeniek szétosztásánál felemelték a munkaegységekre °ső részt. Az eredeti terv

З.тп kg volt és ezt a mennyiségei 4.50-re emelhették. Az előleg 8 korona munkaegységenként.

AKINEK NYITVA VAN A SZEME

— De tián^on reményünk megvan arra, — teszi hozzá Gútrai, a könyvelő, — hogy az évvégi e számolásnal 4 koronával emelhetjük a munkaegység értékét. Akin'\ kissé nyitva van a szeme, láthatja, hogy e néhány esztendő alatt a szövetkezet létesítése* óta. komoly fejlődésen mentünk keresztül. Míg tavaly komoly gondjaink voltak az állatállomány takarmányozásánál, addig ezidén biztosítottuk a takarmányalapot, szociális alapra félretettünk egv vagón rozsot ezenkívül a v°tömagalapot és a második félévi munkaegységekre eső gabonát is biz tosítottuk.

— Nagy gondot fordítunk — mondja Mészáros agronómus — a minőségre és az agrotechnikai intézkedések pontos betartására. A szövetkezetben ma már m-'ndenki tisztában van a tala jel őkészítés, a szakszerű megművelés Mmtosságávnl. Ezidén a tagság amimen de ö*>, hogy legalább ótven százalékban szükszorosan vetjük el a gabonát. A mi dombos vidékünkön csak ez a módszer felel meg. A vetést szemcséstrágyázással együtt fogjuk végrehajtani. Egyszóval mindent elkövetünk, hogy fejlődésünket elörelendítsük. Az őszieknél eddig említésremél tó eredményt a kukoricánál értünk el. A terv 23 mázsa volt hektáronként és mi átlag 28 mázsát termeltünk. ' ép eredményt könyvelhetünk el a kendernél is. Egy hektáron 60 mazsa kenderrnstot termeltünk, úgyhogy a beadást 150 százalékra túlié' jes tettük.

A baracskai szövetkezet egyébként I 250 hektár területtel rendelkezik Ebbő1 1.045 hektár szántó. Megalakulása óta a következő épül etekkel gaz dagodott. S szarvasmarha számára istállót alakítdttak át. Nemrégen egij új istállót építettek, ugyancsak 100 szarvasmarha részére, továbbá egy jna’acnzót 100 férőhellyel Ezenkivü barom'Harmot létesítettek és most fejezik be emeletes magtár építését Az első félévi beadást a szövetkezet I

nem teljesítette rendesen, viszont a vezetőség most minden intézkedést megtett, hogy évvegéig biztosítsa a beadást minden terményben. Gat,onából a szövetkezet tíz méterrel teljesítette túl kötelezettséget.

A GABONA ARA ÖNMAGÁÉRT BESZÉL.

Amikor azt a kérdést vetem fel, hogy a tagság mennyi gabonát adott be, a szövetkezet vezetősége nem tud rá választ adni. Góri Sándor elnök azonban megjegyzi, hogy a maga részéről három mázsát adott be es a tagok egymás Лап viszik be gabonalölöslegüket a begyűjtő raktárba. Mosolyogva teszi hozzá, hogy nincs « ükségük semmiféle agitáló munkára, mert a gabona felára önmagáért beszél.

Azzal az ellenvetéssel élek. hogy bár mindez igaz, helytálló, azért mégis tel tétlenül szük-éges tudatosítani a tagság körében a párt és a kormány határozatát, célkitűzését, azt a fontos tényk hogy az alapár eme ése es a magas felár cél;,a, hogy fokozzuk a mezőgazdasági termékek hozamát. — Egyszóval a vezetőségnek oda Kellett volna hatnia, hogy minél több gabona beadására serkentse tagjait. Ezt számtalan szövetkezet megtette, mégpedig sikerrel.

Góri Sándor elismeri, hogy e téren valóban kever, t tettek, bár az új kormányrendeletet már megvitatták a tagság körében Neki azonban lenne egy és más megjegyzése а ко mányhatározattal kapcsolatban. Igen helyesnek tartja, hogy a kormány támogatja a magángazdákat, de vájjon helyes-e az, hogy olyan magángazda, aid a hús és más termékek beadásánál lemarad. ugyanolyan előnyben rászesüljön, mint az, aki rendesen s mindenben teljesítette a beadást? Itt van például a szomszédos Pózba község, ahol víga éldegél magának Pásztor Zsiga, a jómódú gazda Az a hír járja róla, hogy 40 méter gabonát adott be tévén feHil. Egyszóval szép pénzecskét zsebelt be, de ó jában mindössze egy kis "MacKát őríz, nagy „lelkiismeretességgel.” Ilyenformán persze a húsbeadást nem teljesítette. Ökelme azon a nézeten ran, hogy minek is nevelne ő hízókat, amikor a sörarpa mázsájáért 270 koronát kap. amellett vásárolhat 70 koronáért takarmányárpát, amit azután eladhat 300 koronáért. Tehát az ilyen üzlet sokkal jobb befektetés számára, mintha sertéseket, hizlalna, hogy húsfélékben is teljesítse kötelességét az állammal szemben.

Szalay János a nemzeti tanács elnöke erre azt válaszolja, hogy Pózba község vezetőségére hárul az a feladat. hogy ilyen esetekben rendet teremtsen.

NAGY A DERÜLTSÉG

A vita, a beszélgetés elhúzódik az alkonyati órákig. Egyre többen érkeznek a határból Jönnek a csoportvezetők, tagok kukkantanak be és be'eszólnak a vitába. Körű nézek az érkezők között. Azt a bizonyos tagot keresni, akinek a belépésénél 2 esztendővel ezelőtt jelen voltam. Teljes határozottsággal tudom, ha látnám szikár alakját és csontos arcát, azonnal megismerném... de sehol sem látom Erre szóvá teszem, hogy kivel is szeretnék beszélni Az elvtársak törik rajta a fejüket, ki is lehet az a tag. . Ök is kiváncsiak, mi a vé'eménye a szövetkezetről. De nem tudnak rájönni. mert hiszen azóta Baracskán az egész község a szövetkezetbe tömörült. Ekkor a szövetkezet régebbi elnöke mindenki nagy derültségére megszólal. hogy ő tudja ki a keresett tag Nem más, mint Góri József, Górj Sándor sző ■etkezeli elnöknek az édes apja.

Nevetés, vidámság kiséri szavait amikor apró részletességgel elmondja hogy el volt eseredve az öreg. ami kor aláírta a belépését. A fiatat elnök azt a nézetét nyílvánítja, hogy telje sen felesleges az apjához mennem mert az kint van a határban az állt ‘ állománynál. De ő nyugodtan beszélhet helyette. Tudja, hogy még soha olyan nyugodt élete nem volt, mint most.

Ennek ellenére ragaszkodom eredeti elhatározásomhoz. Miután éppen most érkezett vissza egy üres fogat Pózba ról, ráü ök és az egyik tag kihajt ve lem a halárba. Ez volt az az óra amikor a sárguló őszi falevelek szürkévé válnak és az alkonyat színét veszik fel. A fogaton ott az öreg fia is ás az akkori elnök akinek a nevét saj nos elfelejtettem leliegyezni Mind ketten megígérték hogy az erdő elöl leszáll vak és csak a beszélgetés végei kerülnek elő.

A HALA ÉS A SZERETET SZAVA1

Az erdőszélen csönd uralkodott amikor megérkeztünk a karámhoz, | ahol az állatok nyugodtan kérődztek

az őszi alkunyatban. Bellái Béla kocsis ebben a csöndben el kiál tóttá magát:

— Csak nem alszik már Góri bácsi! —

— Nem alszom, de mit keresel itt ilyen későn? —

— Hát csak jöjjön, látogatója van.

Jött mindjárt az öreg Amint kilépett. a szürke fabódéból rsak az arca viláotott. Megmondtam, hogy ki vagyok, hogy ott voltam élete egyik dJii.'ő pillanatában és most azért látogattam meg. mert tudni szeretném hogy megy a sora.

—- Jól ť’tted elvtárs hogy eljöttél — szorongatta az öreg a kezemet — gondoltam én is nem egyszer a belépésre Mert tudod, úgy vo4?frn akkor. hogy azt hittem, nekem az aJcötpJpsséne i hogy egész életemen á1 gürrö'í"k a hat hektáromon. De nem vsak én, hanem a feleségem is ott gürrö'jnn. Persze, ahogv én az ökrökkel megműveltem a föleteket. nem tudtam te1 ír -ni a benAást és mégis nehezen váltam meg a manángazdéi - kodástól. Kétséohp voltam esve úgii éreztem hoav svinos h-tpo vanyok.

— Remélem elmúlott már ez a betegségi

— Elmúlott,, elvtárs. Ma már nyugodt vagyok és akár száz évig is elélhetek Azt a munkát végzem, amelyhez kediiem van. _

— Szórni iól érzed maoad? — Vgv érzem manóm, mióta a szövetkezetben vaavok. mintha végre hazata'á >nm volna a sok vándorlás után. Mert elvtárs !dp Hmelj... Az utolsó két esztendő ennem sok mindenre megtanított. F’sösorban megtanított arra. hogy a szőriét--rét valóhnn többet -termel vnvnnazokon a földeken mint én termehem. Amikor egvedü' gazdálkodtam.. egy magvnr holdon mindössze hat-hét mázsa gabonát termettem Ma a szövetkezet uarianezen a fö’dterritripy a dunióját termeli ha nem többet Persze, amikor helértem erre nem gondoltam. És akkor sem gondoltam a mázsákra, amikor megmondták nekem hogy ez így van. Nekem fgiyton csak az iárt a fejemben. hogy el akarják tő'em vinni a fn’det.. . Pedig hát az igazság az ’•olt hogy elvitték fö’em a robotot . Megmentettek attól, hogy én. meg a (pipségem úgy dolgoztunk, mint az ökrök

— Miért nem mondod el mindezt másnak is, már azoknak, akik esetleg elégedetlenek?

— Megmondom én, megmondom sokszor... Di azt -hiszem még több szőr kell ezt az embereknek elmondani . .. Mert elvtárs, tudod az embernek mások is mondanak egyet-mást amiről jobb ha r-m beszélek ...

— Nézd, itt az én fiam aki a szövetkezet elnöke, amikor a katonaságtól hazajött, nem akart a szövetkezet b n dolgozni. Elment hát az üzembe.. Hát ment de visszajött mert szeieti a fö det és ma már mondhatom, hogy szereti a szövetkezetei.

Csönd uralkodott körülöttünk lttot! az állatok békés kérödzését lehetett hallani Az alkonyat egyre sűrűsödött egy kutya telepedett most az öreg Góri laba elé.

— Munkám után 12 mázsa gabonát kaptam — folytatta csöndesen —

Soha még olyan nyugodtan nem éltem, mim ma. Itt kint a határban van időm gondolkozni... Rájöttem arra, hogy e‘ jen az országban a dolgozó embernek soha semmi baja nem történhetik. Ez az ország gondol a dolgozó jólétére. És most, hogy a gyűlésen mgtargyaltuk Široký elvtárs beszédét, abból is mindenki megérthette. hoc- a mi országunk segíteni akar a dolgozóknak. Segíteni akar a magángazo óknak is. csakhogy többel termeljenek. Biztos, hogy a magángazdák egyszer csak rájönnek arra is hogy az igazi segítséget csak akkor kapják meg, ha belépnek a szövetkezetbe, .. Ezt én mondom, aki még nemrégen magángazdálkodó voltam. -Ekkor a sűrű fák közül ágak recsegését lehetett hallani. A fiatal Góri meg a szőve zet régebbi elnöke ott álltak mosolyogva az öreg előtt.

— Hát maga miket beszél rólam édesapám? —

— Szóval leselkedtél fiam. Nem baj, ha hallottad. Az igazat mondtam

Valóban így is volt. Az öreg Gon íz igazat mondta, egész magatartása hót, hang iából, minden mozdulatából tz a hit és meggyőződés áradt, hogi •lepidnnckratikus rendszerünk gond lát viseli a ’ 'gozóknak A keserű ség ami к*1 esztendővel eze’őtt fog va tartotta gondolatait érzéséit ma n közös munka révén a hála és szerétét szavaiban oldódott tel.

Szabó Béla. f

A zsélyi szövetkezet íi>orsítsa meg az őszi munkák ütemét

Mezőgazdaságunk dolgozóinak legfőbb feladata most a szántás-vetés ütemének meggyorsítása, a kapásriövények termésének mielőbbi betakarítása és az állatállomány zökkenőmentes áttelelte'.ésére bőséges és jómmősegű takarmány biztosítása. Ezen munkák gyors elvégzésére kell must úgy az EFSz-eknek, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak minden erőt mozgósitaniok. Használlanak fel minden alkalmas időt és módot arra, hoev a jövőévi bő termés alapjait már most megtel enitsék.

Nézzük meg az alábbiakban, hogyan törekszik megteremteni a bő termés alapjait a kékkői járásban levő zsélyi EFSz és melyek azok a hiányosságok, amelyeknek kiküszöbölésével még nagyobb eredményeket érhetne el:

Az idén elsők voltak az aratáscséplés elvégzésében. Jó munkájuk révén 6 nappal hamarább befejezték ezt a munkát. Utána nyomban hu - záláttak a koracsziek talajelőkeszitéséhez, majd azok elvetéséhez. Augusztus

28-ig elvetették' az ősziárpát 21 hektáron, amely már szépen zö'del. továbbá 5 hektár őszi takarmánykeveréket is föl tettek. A harmincegy hektár rozsot 's az agrotechnikai ha táridőnél jóval előbb elvetették. Ebből 12 és fél hektárt szovjet módszer a1 apján, szűksorosan vetettek be

— Azért vetettünk szűksorosan — mondia György Гтге. a szövetkezet agronómusa, — mert így munkáéi őmegtakarítást érünk el, de ugyanakkor a hektárhozam is magasabb 1ш,

A munkate-me'ékenység fokozTMa érdekébén a vetésnél 2-es vetőgépaggreeátot h- ználtak A szűksoros ve tésnél a vetőgének után még mütrágyaszórói aggregátot is kapcsoltak, hogy sza orábban. gyorsabban haladjanak a munkával.

— A búza alá most készítjük a talajt — folytatja kis idő éltedével az agronómus. — Összesen 150 hektár búzánk !e=z, amit el keM most az őszön vetnünk. Ebből 30 hektárt szűksoros módszerrel vetünk el.

Ez a ferüet a búzavetésterü'ct egvötödét képezi, holott a fö'dművelésügyi miniszter őszi munkákra vonatkozó rendeiete kimondja, hogy a vetésterület 70 százalékát szűk- vagy keresztsorosan kel) bevetni. Ennek betartása vonatkozik minden szövet kezeire, éppúgy a zsélyi szövetkezetre is. Ahogy minden téren bátrap alka'mazzák' az úi módszereket, ezen a téren is mutassanak példát. Vessenek még többet kereszt- illetve szűksorosan, hogv az ideinél még jobb hektárhnzamokat érhessenek el.

Az, hogy rekorriburgonvatermésre számítanak — npm a véletlen eredménye. Tíz hektáron fészkes ü'tetési módszert alkalmaztak és géppel végezték e munkát Sokkal könnyebb volt ezek után a növényápolás De könnypbb v-sz a burgonya szedése i.-. meit az ü'tetésnél egyenletes mélységbe került a földbe, ami megkönynyít,i a bur'gbnyaszedőgép munkáját is. Itt azorban a'ra kell törekednünk hogy ió munkaszervezéssel ezt a munkát rrceiőbb elvégezzék. A jó termésnek késede'°m miatt nem szabad kárt szenvednie.

Kukoricájuk egy részét — 13 és fél hektárt — szintén négyzetesen vetette it el és 4 hektáron pótbeporzást alka'maztak A pótbeporzás munkáját Mladnnirzky elvtárs végezte, aki elismerő1 eg beszélt e módszer a! ka1 mazásának jelentőségéről. Többek között pzeket mond tta:

— A természetes megtermékenyülésse! egy csövön 8—10 sor fejlődik ki. most a pótbeporzással azonban el értük azt. hogy 16 sor is van a csöve ken, ugyanakkor a cső egészen a hegyéig be van nőve kukoricaszemmel

A termés betakarítása után még

jobban meggyőzödnek arról, hogy iga zán érdemes volt keresztsorosan. illetve négyzetesen vetni kukon-ójukat, és pótbeporzást alkalmazni. Megmutatkozik ez a hektárhozamokoan is.

A terméshozamokról a trágyahordásra terelődik a szó:

— Minden felel-.g-js lófogHtot — hangsúlyozza nyomatékosan M'inárik József munkacsapat vezető — a trágyahordásra kell beállítani.

— Bizony ki kell hordani a trágyát — veti közbe György elvtárs a szövetkezet agron imusa — meit igv nem hoz hasznot, ha bent van Rájuk leiezekre a földekre. Ügy kell пек к a trágya, mint növénynek a napfény. Kissé elgondolkozik, majd újra megszólal :

— A II-es táblára, a kukorica mellé úgy voi^ia jó. ha a lovasfogatok hordanák a' trágyát, az közelebb van, messzebbre pedig hordhatnák a traktorral ...

Ha már a traktor is szóba kPiült, magától értetődő, hogy a traktmősről szó esik és akkor derül ki. nngy az EFSz tagjainak sorából egyetlen traktoros sem dolgozik itt A szövetkezet fö'djein dolgozó traktorosok land a második, harmadik faluból járnak reggelenként munkába autóbusszal, este pedig ugyanúgy vissza. Ebbő az- i után mind a szövetkezetnek mind a traktorosoknak, de főleg a szövetkezetnek kára keletkezik A traktomsok reggel félnyolckor állanak munkába, így tehát egészen t rmészetes, hogy nem is tudnak akkora munkatel jes tményt nyújtani, mint rendes körülmények között. A szövetkezetnek érdeke volna hogy m -gfele'ő megoldást ta áljon. mer* éppen most az őszi csúcsmunkák idején volna rájuk igen nagy szükség hogy két váltásban dolgozzanak. Ezt azonban a szövetkezet I nem szorga mázzá. Pedig csak az éjszakai legényszálláson és a traktorosok napi tkeztetésén mú'ik az egész.

[ Az EFSz-nek sokkal többet kel1 tőrödnie a traktorosokkal. A munkák rendes mederben va'ó folyásához el• enged he let len a jó és szoros együttműködés.

I A szövetkezetnek oda kell hatnia, hogy mindeneke'őlt szállást és к Osztót biztosítson az ottdolgozó traktorosoknak, hogy azok zavartalanul végezhessék n oi feladataikat. Ezzel az őszi munkák mi lobbi befejezését -e; Sitik e'ő. Végső soron pedig saját so- 1 raiból kell a szövetkezetnek traktorosokat nevelni, traktorostanfolvamokra kü'dem. hogy ez a kérdés -gyszersmindenkorra megoldást nyerjen. f

A KUKORICÁSÉ ARAT BES1J.ÖZ- ' ZAK. ..

A zsélyi szövetkezet a tavasz folyamán igen súlyos takarmányozási nehézségekkel küszködött. A szarvasmarha állomén- .ik ezt nagyon nagyon megsínylette, erősen legyengültek az a átok és a haszonhozam is a minimumra csökkent. A szövetkezet tagjai ebből 1 vm ták a szükséges tanulságot a jövőre vonatkozólag. Ediatámztás, hogy a kukoricaszárat is mind egy szálig besilózzák, bár eddig is mintegy 700 köbméter jó minőségű silótakarmányt már biztosítottak. — Harminc hektár siló kukoricájukat ugyanis már hamarább besílózták.

Az idén 100 hektár lóherét vetettek árpába aiávetéi- úgyhogy a lövőévben még bővebben lesz takarmányuk. Ezt az alávetést minden evben megismétlik, persze ha fűmagot sikerül beszerezniük, akkor keverve vetik majd és így kialakítják a füves-vetésforgót. aminek következtében feljavul a talaj szer' v te. Lóhere iliptvp füves-here lesz a búza eiőveteménve. Ez pedig annyit jelent, hogy hektáronként 2—? mázsával terem több miniden hektáron. —к i ф- -ж*?..; ,

Rizscséplés az ipolynyéki állami gazdaságon.