Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-10-04 / 40. szám
4 Птт ___ Fflldm#^s 1953. október 1. «f Biztosítsuk minden módon a mezőgazdasági termelés fejlődését (Folytatás a 3. oldalról.) nalán, nemesített vetőmagot, műtrágyát, a közös istállók felépítéséhez agrotechnikai támogatást stb., srtb. és tudta-e a .tagokat a közös gazdálkodásra átnevelni? A szövetkezetek alapítása és a mezőgazdasági termelésnek magasabb színvonalra emelése nem jelenti pusztán csak a földek gazdaságtechnikai rendezését, nem elégséges pusztán a mezsgyék felszántása, hanem előre ki kell dolgozni rendes tervet arról, - hogy az újonnan alakított szövetkezet miként fog gazdálkodni, miként fogja a termelést megszervezni, hogyan fogja a munkaerőket felosztani, milyen új mód. szereket fog alkalmazni és hogyan fog a tagság az új módszerek használatával megismerkedni, hogy Így biztosítva legyen a szövetkezeti gazdálkodás felvirágzása, hogy meghozza a megfelelő hasznot, hogy a tagok elégedettek legyenek és ne meneküljenek el a szövetkezetből. Elvtársak, ez a fő cél, ez a fő feladat. 2s mindezt el lehet érni. A mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom és mai gazdag tapasztalatai erre az összes lehetőségeket biztosítják. Ám helyesen kell ezeket felfogni, ki. használni és meggondoltan kell bevezetni. A sietség, a nemtörődömség, a felületesség beláthatatlan ká. rókát okoznak és aztán nem ér semmit azzal kérkedni, hogy száz meg ezer egységes földművesszövetkezetet alapítottunk. Ha nem tudtunk gondoskodni prosperitásukról, akkor bizony kevesebb többet ért volna. Kevesebb lenne a gondunk, kisebb lenne a földművesek sorában az elégedetlenség és a kiábrándultság és mmdannyiunknak több haszna lett volna a dologból. A szövetkezetek megalapításánál állandóan hangsúlyozták a Jelszót: a Szovjetunió és a kolhozok példájára. Szükségesnek tartom tehát néhány szót szólni a szovjet tapasztalatok és módszerek kihasználásáról mezőgazdasági termelésünk új szervezé. sében. Miben követnek el nálunk hibákat? A szovjet tapasztalatokat gyakorta csak propagandisztikusan, sablónosan és nagyon kevéssé gyakorlatilag veszik át. Nem elégséges pusztán egyszerűen kijelenteni: a Szovjetunió a mi példánk. Rendesen tanulmányozni kell a szovjet agronómia alapelveit, tanulni belőlük, átvizsgálni őket, hogy valóban képesek legyünk ennek alapvető Irányvonalai alapján dolgozni. Gondosan vizsgálat és tanulmány tárgyává tennünk, hogyan lehet ezeket a tapasztalatokat és módszereket a mi feltételeink és körülményeink között alkalmazni, hogyan lehet a mi viszonyaink közt felhasználni. Az új szovjet agronómiái tudomány a marx-lenini tanításból indul ki, amelyre a micsurini materialista biológia is támaszkodik. Mi ennek a fö alapelve? Fő alapelve az, hogy a környezet változtatásával és szabályozásával a természetben jobb és hasznothajtóbb organizmusokat lehet alakítani és kitermelni. A szovjet tapasztalatok továbbá arra tanítanak, hogy a nagyüzemi termelésre átalakított mezőgazdálkodás haladóbb mezőgazdálkodás, nagyobb lehetőségeket ad korunk modern vívmányainak jobb alkat, mazására, azaz a gépesítésre, az agrotechnikára, a munka megszervezésé te és a termelés tudományosan irányított tervezésére, a föld és az állattenyésztés termelékenységének fokozására, a vesződ ségek kiküszöbölésére, jobb eredmények és jobb terméseit biztosítására, kisebbszámú munkaerő alkalmazásával. Ha összehasonlítjuk a szovjet mezőgazdálkodás elért eredményeit, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a cári mezőgazdálkodás a vitt* egyik legelmaradottabb mezőgazdálkodása volt. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a szovjet mezőgazdálkodásnak kezdetben fel kellett használnia azokat a földterületeket, amelyeket a kapita lista gazdálkodás értéktelenné tett. A régi Oroszország feudális mezőgazdálkodása soráét mondhatnánk egyáltalában nem használtak trá. gyát, mindent a földre bíztak, amelyről elmondhatjuk, hogy a végsőkig ki volt uzsorázva. A cári Oroszország hatalmas mezőgazdasági területein éppen ezért következtek be periódikusan terméketlen évek, amelyek az elképzelhetetlen muzsiknyomort okozták és amelyek, nek gyakorta az emberek millió estek áldozatul. A Szovjetunió új mezőgazdálkodási rendszerével az ilyen terméketlen évek, amelyek nyomort, éhséget és milliók éhhalálát jelentették, már régen és véglegesen eltűntek. A Szovjetunió a régi feudális cári Oroszországot az éhség országából egyre növekvő mezőgazdasági termelés országává alakította, amely ma egész Európa gabonaraktárává válik. Mi is kenyérellátásban nagyban a Szovjetunióra vagyunk utalva, a Szovjetunióból való gabonabehozatalra. Ezeket a sikereket sohasem lehetett volna ed érni, ha a Szovjetunió a régi muzsik, vagy feudális mezőgazdasági módszer mellett maradt volna. E gazdálkodási mód elmaradottságát és a falvaknak a belőle fakadó kizsaroltságát, nyomorát és éhségét a szovjet nép csakis az új szocialista mezőgazdasági termeléssel szüntethette meg. E tekintetben példát ad nekünk a Szovjetunió. Tudományos Ismereteinek és módszereinek felhasználása figyelembevéve azt, hogy a mi mezögazdálkodáai módszerünk már régi időktől fogva sokkal magasabb színvonalon állott, mint a cári Oroszország mezőgazdasága, meszszemenő kilátásokat és lehetőségeket biztosit számunkra. Ha az adott példákat helyesen fogjuk kihasználni, akkor mezőgaz dálkodásunkat rövid pár év leforgása alatt rá kell, hogy vezessük a szocialista gazdálkodás útjára, amely a modern agronómia segítségével soha nem remélt felvirágzással kecsegtet. Csakis ilyen módon tudjuk teljesen a város és a falu kulturális színvonala közötti különbséget kiegyenlíteni. Ha az egyéni, a felaprózott mezőgazdálkodás mellett Maradnánk, akkor nem szűnne meg az ifjúság menekülése a faluról. Ha lehetőséget adunk a mezőgazdasági ifjúságnak megfelelő agronómiái művelődésre és tanulmányokra, csakis ezzel nyitjuk meg neki az utat a természet átalakításához, tanítjuk meg az ifjúságot arra, hogy öröme teljék a növényi és állati termelés terén elért felfedezésekben és büszke legyen rájuk és ezzel a mezőgazdasági munka éppen olyan vonzó legyen számukra, mint amilyen vonzó ma a falusi Ifjúság több sége számára az ipari és az irodai munka. Nekünk szükségünk van új, fiatal erőkre mezőgazdaságunkban. Hogyha a mezőgazdasági gazdálkodást nem emeltük volna új korszerű színvonalra, és ez csakis új, szövetkeze ti nagytermelés útján érhető el — nem akadályozhattuk volna meg a vidék elnéptelenedését. És hogyha nem akadályoztuk volna meg a vidék elnéptelenedését, hogyan akarhatjuk megjavítani közellátásunkat, hogyan akarhatjuk azután biztosi tani egész népünk anyagi és kulturális színvonalának állandó emelkedését? A kormánynyilatkozat és minden intézkedés, melyet ennek alapján teszünk és tenni fogunk a jövőben, egyetlen célja, ^még fokozottabb mértékben megszilárdítani a munkásosztály és a dolgozó parasztság közötti szövetséget, mely egyedüli szilárd biztosítéka a szocializmus felépítésének a mi csehszlovák köztársaságunkban. Ezért minden eszközzel támogatni fogjuk mezőgazdasági termelésünk fejlődését, nemoeak a szövetkezetekben, hanem a magánszektorban is. Most a legfontosabb feladat meg szilárdítani a létező mezőgazdasági szövetkezeteket, kiküszöbölni hibáikat és elégtelenségeiket, hogy teljesíthessék a közösséggel szemben fennálló feladatokat és biztosítani kell tagjaik számára a rendes munkáért a rendes megélhetést. További szövetkezeteket is fogunk alapítani. De csakis meggyőzés útján és csak azokon a helyeken, ahol valóban biztosítva látjuk életképességüket. A szövetkezetek megalapításának üteme összhangban kell, hogy legyen a mezőgazdasági gépek és traktorok, kombájnok fejlődésének ütemével, valamint építőiparunk fejlődésének ütemével, hogy így biztosíthassunk megfelelő gazdasági épületeket és lakásokat, ami fontos előfeltétele ée biztosítéka a szocialista mezőgazdasági termelés helyes fejlődésének. Nem teljesíthetjük egyszerre mindezeket a feladatokat. Csakis fokozatosan teljesíthetjük őket, ezért minden elhamarkodottság és meggondolatlanság nem használ az ügynek. hanem árt. Éppen ezért nem lehet számunkra közömbös a mezőgazdasági termelés magánszektora sem. Az egyénileg gazdálkodókat, akik nem tagjai a szövetkezetnek, ugyancsak támogatnunk kell és segítségükre kell lennünk gazdaságuk termelékenységének fokozásában a közösség érdekében, egész közellátásunk érdekében. Ahogyan nem engedjük meg a szövétkezétek erőszakos és felelőtlen megalakítását, úgy'nem engedjük meg az addigi földmüvesszövetkezetek felelőtlen megkárosítását és szétzüllesztését sem. Az a kijelentésem, melyet Klrčaván tettem, érvényben marad. Senkit sem fogunk erőszakkal kényszeríteni a szövetkezetbe való belépésre, sem arra, hogy a szövetkezetekben maradjon. Azonban tudatában kell lennünk annak, hogy a szövetkezet nem galambdúc, melyből bárki és barmikor tetszése szerint kirepülhet. A szövetkezeteknek meg vannak az alapszabályaik és a szövetkezeti tagok belépésükkel bizonyos kötelezettségeket vettek magukra. Az alapszabályokat betarta. ni és a kötelezettségeket teljesíteni kell. Be kell tartani az alapszabályok által elért határidőket és következetesen kell teljesíteni a kötelezettségeket. Sehol és senkitől sem lehet megtűrni a szövetkezeti vagyon tetszés szerinti tékozlását, sőt szétlopkodását. A mi kormánynyilatkozataink nemcsak üres ígéretek. Erről már mindenki meggyőződött és a jövőben is meg fog győződni. Az utóbbi időben több olyan határozatot hoztunk, melyek előnyöket, kedvezményeket és hathatós segítséget biztosítottak mind az egységes földmüvesszövetkezeteknek, mind az egyénileg gazdálkodóknak. Ezen az úton fogunk továbbra is haladni. A kötöttpiac megszüntetésével, valamint a pénzreformmal megteremtettük ennek előfeltételeit. Szocialista politikánknak célja: minden tekintetben emelni egész népünk anyagi és kulturális színvonalát. Jobban ellátni népünket köz szükségleti cikkekkel és leszállítani az árakat. Hogy milyen gyorsan fogunk haladni ezen az úton, az nem függ a kormány jóakaratától. Az árak leszállítása több termelést, jobb és olcsóbb termelést jelent. Ebből ki kell, hogy vegyék részüket az üzemek munkásai, a szövetkezeti dolgozók és parasztok a földeken, valamint a hivatalok dől. gözói. Hiszem, hogy közös munkával és közös törekvéssel elérjük ezt. Ehhez egyre van szükségünk: hogy a béke táborára támaszkodjunk, melyet a Szovjetunió vezet, hogy megtartsuk és megvédjük a békét, hogy elhárítsuk a háborút. Szükségünk van ehhez arra, hogy hűek legyünk felejthetetlen Gottwald elvtársunk örökéhez és hogy még inkább megszilárdítsuk a munkások é« parasztok szövetségét. Elszántan tovább kell haladnunk előre a szooiallzmus felépítése felé. hazánk minden dolgozójának mind a falvakban, mind a városokban boldog és örömteljes jövője felé » Tisztelet mindazoknak, akik e becsületbeli feladatok teljesítésében részt vesznek falun és városon és tisztelet közös iparkodásuknak és munkájuknak! Egyre több község vállal kötelezettséget a Csemadok IV. Országos Közgyűlése tiszteletére Ma már világos az a feladat, melynek teljesítését pártunk és kormányunk határozatai célul tűztek ki számunkra. E nagy feladat az emberről való gondoskodás, dolgozó népünk életszínvonalának állandó anyagi és kulturális emelésének fokozatos megvalósítása. A Csemadok peLsöci és felsőszeli versenykihívására az „Emberért, a szocialista faluért, a szocialista városért!” — jelszó alatt a verseny a Csemadok IV. Országos Közgyűlésének tiszteletére nagy lendülettel fokozódik. A helyi pártszervezetek irányításával, a Csemadok a többi tömegszervezettel együttműködve,' ma már 61 községben versenyez, hogy valóra váltsa s nagyban elősegítse' kormányunk törekvését, mely különösen az EFSz-ek megerősítésére irányul, hogy falvainkon megteremtsük a jobb élet előfeltételeit. A Csemadok kezdeményezésére a galántai járásban a tallósi, nádszegi, galántai, valamint az alsószeli HNB elfogadta a felsöszeli versenykihívást és fontos intézkedéseket tesz falvaink lakóinak elégedett életének biztosítására. A verseny ideje alatt a helyi nemzeti bizottság egészségügyi és élelmezési előadói, d Csemadok tagjaival közösen állandóan ellenőrizni fogják az élelmiszerüzletekben a pontos kiszolgálást, valamint az üzemi konyhák, iskolák, ovodák tisztántartását dolgozóink és azok gyermekei egészségének megvédése érdekében. Az E^Sz-ben dolgozó Csemadok-tagok meggyőző munkát fejtenek ki a saövetkezeten még kívülálló magángazdálkodók körében, felvilágosítják azokat a közös gazdálkodás előnyeiről. Népnevelő előadásokon ismertetik a szovjet munkamódszereket, a munka jobb megszervezését és annak időbeni' elvégzését, hogy a falu és dolgozó parasztsága nagyban hozzájáruljon országunk építésének nagy terveihez. A dunaszerdahelyi járásban működő helyi csoportok is eredményes népnevelő munkát fejtenek ki. Nagysallón, Nádesdon, Csallóközkürtön, Felsőpatonyban. Bakán és Szentmihályfán a HNB-ok is elfogadták a felsőszeliek versenykihívását. Nagysallón 150 brigádórát dolgoznak le az ószi munkák mielőbbi elvégzése érdekében. A csúzi Csemadok tagsága is szép kötelezettségválalásokkal indul a versenybe. A helyi EFSz munkájának idejében való elvégzését tűzte ki célul. Eddig 2 hektár kukorica betakarítását vállalta. A domosdi Csemadok a helyi EFSz-nek 1 hektár cukorrépát kiszed és betakarít. Farkasdon a helyi csoport a tömegszervezetekke! együtt ugyancsak versenymozgalmat indított. Itt is a fősúlyt az őszi mezőgazdasági munkákra helyezik. Az EFSz-ben 100 órát dolgoznak le, vállalva, hog" az egész falu lakosságát bevonják a szocialista építésbe. A párkányi járásban újabban 3 helyi csoport fogadta el a versenyfelhívást. Bátorkeszin a Csemadok figyelemreméltó tervvel indult a versenybe: A községi út kikövezését és javítását 2000 méteren végzi el. A vezetőség a Csemadok tagságának idelógiai nevelésére is nagy súlyt helyez, hogy biztosítsa az új kádereket a ’Csemadok tagságából. A búcsiak szeptember hónapban az ovoda épületét brigádmunkával megjavítják, valamint fontos egészségügyi intézkedések végrehajtását vették tervbe. Kőhídgyarmaton a kültúrmunka a múltban gyengén folyt. Nem fordítottak rá kellő gondot. Most azonban az őszi mezőgazdasági munka elvégzése után olvasókört szerveznek és tudományos előadásokon keresztül fogják nevelni a falu dolgozóit. Ezen helyi csoportok összeforrtak az EFÍz-ek munkájával tudatosítva, hogy a falu minden megnyilvánulása, • kuitúrmunka is csak akkor eredményes, ha az a termelőmunkát szolgálja és az egységes földművesszövetkezetek megszilárdítását tűzi ki céljául. Csakis ez lehet az egyedüli biztosítéka a falu felemelkedésének, a falu és város közötti kapcsolat kiépítésének. A kultúrházak, falusi mozik építése, parasztfiatalok iskoláztatása, a villanyáram bevezetése ,a többszáz traktor és kombájn, a munkás-parasztszövetség még szorosabb együttműködését szolgálja. Helyi csoportjaink valamennyi értékes kötelezettségvállalása, amelyekkel versenyre indulnak а IV. Országos Közgyűlés tiszteletére, elősegítik ötéves tervünk sikeres befejezését, elősegítik virágzó hazánkban a szocializmus mielőbbi felépítését. Rados Pál. Hozzájárulunk a Koreai Népi Demokrat kus Köztársaság népgazdaságának újjáépítéséig A Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottsága és a Csehszlovákiai Békevédelmi Bizottság a következő felhívással fordul Csehszlovákia népéhez : v Polgártársak! A Szovjetunió vezette világbéketábor nagy sikereket ért el azon törekvésében, mely a világot uraló feszültség enyhítésére irányul. Több, mint három év után véget ért a véres koreai háború. Az embermilliók békeakarata a fegyverszüneti egyezmény aláírására kényszerítette az agresszorokat. Az USA háborút óhajtó körei, amelyek megindították a Korea: elleni háborút, nem tudták megtörni a hős koreai népet. Noha legjobb katonáikat küldték .Koreába és a legaljasabb eszközökhöz folyamodtak, nem érték el hódító terveiket és súlyos katonai és erkölcsi vereséget szenvedtek. A koreai nép harca az imperialista beavatkozók ellen megmutatta, hogy a nép legyőzhetetlen erejének és tömeges hősiességének forrása a haza szabadsága és függetlensége iránti odaadás. A koreai nép legyőzhetetlen volt, mert igazságos Ügyért küzdött. Népünk emlékezetéi; prökké élni fog i dicső kínai 0пли;йееек hősiességének emléke, akik a koreai nép segítségére siettek. Közös harccal verték vissza a jelenlegi imperializmus leghatalmasabb háborús gépezetét. A koreai nép és a kínai népi önkéntesek győzelme megakadályozta, hogy az agresszió erői megvalósíthassák háborús terveiket Távol-Keleten és súlyos csapást mért előkészületeikre, amelyek új világháború felidézésére irányulnak a világ szabadságszerető nemzetei ellen. Győzelmük ezzel jelentős mértékben hozzájárult a béke és hazánk biztonságának megszilárdításához is. Csehszlovákia népe soha sem felejti el a hős koreai nép és a kínai önkéntesek történelmi érdemeit, amelyeket a béke ügyének védelmében szereztek, és segíteni fogja a koreai népet, hogy minél előbb behegessze azokat a súlyos sebeket, amelyeket hazája az agresszorok kíméletlen garázdálkodása következtében szenvedett. A 6sehek és Szlovákok Nemzeti Arcvonalának Központi Akcióbizottsága és a Csehszlovákiai Békevédelmi Bizottság felhívják Csehszlovákia dolgozó népét, rendezzen nagyszabású gyűjtést. Minden egyes polgárunk részvételével az össznemzeti pénzgyűjtésben hozzájárul köztársaságunk nagyszabású segítségéhez, amelyet a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzetgazdaságának újjáépítésében nyújt. Hozzájárul Korea újabb felvirágzásához és kifejezi szilárd akaratát, hogy megőrzi és megerilárdítja a békét mind a koreai nép, mind hazánk és minden nemzet számára. Ez a gyűjtés fejezze ki széretetünket, csodálatunkat és hálánkat a koreai nép iránt, legyen a dolgozók nemzetközi szolidaritásának újabb bizonyítéka és intetem az összes háborús uszítóknak. Virágozzék békében a hős koreai nép élete! A Csehek és Szlovákok Nemzeti Arcvonalának Központi Akeióbfzottsága. Csehszlovákia Békevédelmi Bizottsága. I
