Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-09-27 / 39. szám
1953. szeptember 27. л— _ __ Földműves Priscsák János középparaszt és a kormányhatározat A földművelő ember az ősziek betakarítását nagyim találóan „második aratás"-nak nevezi. Most ez a második aratás folyik javában Garumszentgyörgyön is. Sok helyen már otthon szárad az eresz alatt a napraforgó s ha napközben jut rá kis idő. az otthon tartózkodó öregek pufolják csépelik. A kukoricát az egyénileg gazdálkodó földművesek legtöbbje már letörte. Esténként csaknem minden hágnál (az EFSz tagok is most tö'ik háztáji földjükön) vaskos tréfákkal fűszerezve, vidám tere-tere közepette halad a kukoricafosztás mely bizony sokszor az éjféli órákban ér véget. A munka olyan sürgős mostanában, akárcsak aratás-cséplés ideien. Priscsák János 8.5 hektáros középföldműves is szívesebben fordult volna még a másik oldalára és aludt volna tovább, látogatásunk napjának korahajnalán, dehát az állatok... Azokat rendbe kell tenni, az éjszaka összegyűlemlett trágyától meg kell szabadítani az istállót, etetni kell stb. No meg azután, ha ezt elvégezte, ott vár rá a másik munka, a megfosztott kukoricát — mely garmadában van az udvaron — a helyére kell hordani... Amikor a Priscsák — portára benyitunk, az ajtó előtt elnyúló komondor felmordui — jelt ad gazdájának, hogy idegen van a háznál. A házigazda a kutya ugatására felfigyel, a kezében levő kukoricát a góréba lódítja, maid megszakítja a munkát és előrejön ... Lassan megered a beszéd. Kis idő elteltével felesége is előkerül. Ко ki tokig moslékos keze arról tanúskodik, hogy a - etetésével foglalatoskodott A 1 csöppet sem fu-Amolyan szóhelyette sertéshúst. Futja majd a 11 darab sertésből. Ebből négyet hizlal, amelyek már szépek, jól gömbölyűdnek. — Engedd ki őket, hadd szedjék össze az udvaron elhullatott kukoricaszemeket — szól oda feleségének. — A nagyobbja zsírsertés — mutat rájuk boldogan. Olyan farkak, mintha csak mesterségesen pingálták volna ki, mintha kátránybamartvtt meszelőt nyomtak volna a testükhöz. Ha csak el nem hullanak, van -biztosíték arra, hogy teljesíteni tudják •'Oészévi sertéshúsbeadástikat, amelyből már egyharmadát. WO kg-ot téliesítettek is, de jut még a tejbeadás kiegészítésére és saját részükre is. Amikor a szövetkezet tagipi és az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldművesek közötti viszonyról érdek’ődünk. először csűri-csavarja a dolgot, mnid némi gondolkodás után a következőket mondja: — Azért, hoay mi még egyénileg gazdálkodunk, a szövetkezeti tagoknak nem kellene haragudniolc. Elienkező’eg, nekik kellene a közeledés módját, keresniök. — Kis szünet után még megtoldja. — De. ha azt veszszűk, nem is csoda; hiszen ennnk előtte voltak olyan vezetők is a szövetkezet élén, akik ahelyett, hogy szóba fálltak vo'na az emberrel, inkább elfordullak, még a köszönist sem fogadták el. Nem lehetett ve ük kijönni. Az újonnan megválasztott vezetőségben nagyobb a bizalmuk. Tehát a szövetkezet vezetőinek az egész tagsággal egyún oda kel! hntniok, hogy lehető legszorosab' . 1-' teremtsenek az ее becsületes kiskel. Teljes mr Jánosnak * „kV1' -Ennyi jóformán meg sem terem ezen a területen. A most kiadott kormányhatározat ezzel кapcsol-tban leszögezi: „Felül kell vizsgálni az EFSz-ek és egyénileg gazdálkodó földművesek beadási normáit, főleg takarmánygabunábcm, szénában, szalmában stb. és ügyelve az&illam érdekeire, ugyanígy a szövetkezeti dolgozók kis- és középföldművesek életszínvonala állandó emelésének érdekeire. Az új gazdasági évfői kezdve hosszabb időszakra kell megszabni az állami beadások normáit". Tehát ezek után az ilyen és ehhez hasonló panasz, mint Priscsák középföldművesé is a kormányhatározat értelmében felülvizsgálást és orvoslást kell, hogy nyerjen. A hosszabb időre megállapított l eadási normák lehetővé teszik kis- és középfö'dműveseink számára is a biztonságosabb, tervszerűbb gazdálkodást. Könnyebben hozzájuthatnak építkezési anyaghoz is. Priscsák bácsinak sem kell majd a lábát elkoptatnia, kér vény t-kérvény után benyújtani a 19 darab kúpcserépért, hogy be ne ázzon a padlása, fejére ne essen az eső. Kis- és közév föl dműveseink eddig a legtöbb helyen a gépállomás gépeit nem vehették igénybe; nézték sóvárgó szemekkel a traktort, amint a szövetkezet földjét szántotta, avagy éppen az aratógépet vontatta. Hasznuk egyáltalán nem volt abban, hogy a községben a traktorosbrigádon gép van. így azután Kotruszéknak is. ha * ~’k"r^k ’ ■<" szánthassanak, vetк.. a termő ■ 0 11 Októberben méhészrovatunk a következő témákkal fog foglalkozni: Látogatásunk során a Póstyén környéki állami nagyméhészeteken szerzett tapasztalatokból. A. méhméreg és annak elvonásáról. A méhek életkörülményei és a méhészet gazdaságossága. Mit kell tudni a méhésznek a telelésről? A méhek téli betakarása. Mennyi viaszt termelhet egy méhcsalád. Tapasztalt méhészek naplójából. Méhészeink leveleiből. A méhek telelésének szabályai Bebizonyították, hogy az erős méhcsalád, a kevésbbé kedvező viszonyok között is, kedvezően tudja kihasználni a begyűjtés idejét és tartalékolni tud feleslegmézet. Resetnev, a 1 kolsky-i egyelem zootechnikusa átütő bizonyítékkal szolgál az egyik szovjet» méhészlapban. Többek között azt írja, hogy Murmanszk vidékén, mely a sarki övezetben van, Kolszk félszigeten, ahol hó borítja a földet október közepétől május közepéig, erős családok nemcsak hogy télire eleget tudnak tárolni, de még méztöbbletük is van. Megemlíti, hogy 1951-ben volt olyan erős méhcsalád, mely a tartalékmézen kívül 42 kg felesleget gyűjtött. Közepes családok ellenben anynyit sem gyűjtöttek, amennyi tartaléknak elég lett volna. Hogy csak keresztül, melyekben ősszel meghúzódtak. Hogyha a méhész ezt tudatosítja gondoskodjon arról, hogy a fészek minden folyosóján, melyen a téli fürt lesz, legalább 1.20—1.50 méz és valamennyi hxmpor legyen. Az oldalakon levő lépek (fedő lépek) legyenek teltek s egyben legyen elegendő himpor. Azon a vidéken, ahol a tél enyhe, a téli tartalék legalább 12—15 kg legyen. Természetes, hogy az etetés előtt meg kell szűkíteni a fészket annyi lépszámra, ahányon a méhcsalád telelni fog, s akkor ki kell értékelni a tartalékokat. Mesterségesen akkor kell etetni, ha a Hasítás többé-kevésbbé már kikelt, hogy a méhek a nekik jutatott eleséget azokra a légekre tudják. raktározni, melyeken télen
