Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-07-19 / 29. szám

1953. július 19. 3 Шлв!М A nyitrai mezőgazdasági főiskolán várják a magyar nemzetiségű paraszt ifjúság Az 1952-es év kormányhatározata folytan a kassai mezőgazdasági és er­dészeti főiskola két külön főiskolává alakult. Az erdészeti főiskola Kassán maradt, míg a mezőgazdasági főiskola Nyitrára költözött és 1952 októberében megkezdte működését. A mezőgazda­­sági főiskolának három fakultása van: agronómia, zootechnika és állatorvosi. Ez az iskola a földműves és munkás káderekből kikerült ifjúság mezőgaz­dasági szakképzettségének egyik zálo­ga. Mikor Dusek mérnöknek, a rek­tornak előadtam jövetelem célját, s azt, hogy cikkem a Szabad Földmű­vesnek készül, a rektor örömmel kö­zölte, hogy soha jobbkor nem jöhet­tem és szinte eltaláltam a gondolatu­kat. mellyel már napok óta foglalkoz­nak. — Az idei tananyagot, már mint az első szemeszternek tananyagának elő­adását mindenütt befejeztük, előttünk a következő őszi szemeszter és a jövő esztendő, és ismét felvetődött bennünk a probléma: kevés a magyar nemzeti­ségű főiskolai hallgató. Mint az egye­tem titkára közölte, most a második évfolyamban kettő, a harmadikban mindössze egy magyar hallgatónk van. örülnék, ha közétenné a lapban hogy a mi főiskolánk szeretettel várja a magyar nemzetiségű tanuló ifjúságot, s a magyar hallgatókat a proletár nemzetköziség szellemében teljesen egyenrangú félként kezeljük. Intéze­tünk hivatalos oktatási nyelve ugyan szlovák, azonban mindent elkövetünk, hogy a magyar hallgatók tanulmányait megkönnyítsük. Több tanárunk (dr. Frideczky, dr. Kovács) tökéletesen bírja a magyar nyelvet, azonkívül gon­doskodunk arról, hogy az egyetemen használt kéziratokat magyar nyelvre fordítsák. Állandóan több és több föld­műves szakirodalmat és tankönyveket szerzünk be magyar nyelven, egyszó­val tőlünk telhetőleg mindent megte­szünk, hogy a magyar földműves ifjú­ság intézetünk falai között otthon érezze magát. Minden érdeklődőnek szívesen szolgál iskolánk részletes ma­gyarázattal. Mi megvagyunk róla gyó­jelentkezését ződve, hogy a munkás és földműves rétegek hamarosan felismerik iskolánk jelentőségét és a mezőgazdasági főis­kola magyar hallgatóinak száma évről évre rohamosan emelkedni fog”. így a rektor. Valóban lesújtó statisz­tikát állapítottunk meg a három ma­gyar hallgató személyében és a szlo­vákiai magyar parasztságnak gondol­koznia kell a rektor szavai felett. Kell, hogy örökké emlékezetünkben éljenek felejthetetlen emlékű Gottwald elvtár­sunk szavai, hogy nem lehet nálunk szocializmus addig, amig nem lesz szo­cializmus a falun, már pedig a falusi szocializmus munkaproduktivitása el­képzelhetetlen földműves szakinteli­­gencia nélkül. A főiskolások lakásáról és elhelyezéséről a szigeti utón lévő, nemrégen épült modern főiskolai in­­temátus gondoskodik. Minden reggel 7-kor ott áll meg az autobysz a nyit­rai KNV épülete előtt, mely a diáko­kat az internátusból a főiskolára szál­lítja. Nézzük meg most közelebbről a me­zőgazdasági főiskola struktúráját. Az agronómiának öt tanszéke katedrája van: növényi termelés, biológia, ehe­­miai technológia, általános mezögazda­­ságtan, gépesítési mezógazdaságtan. A zootechnikai fakultásnak négy tanszé­ke van: ökonómia, általános zootech­nika, speciális zootechnika, takarmány és élelmezéstan. Az egyes tanszékek­nek meg vannak a maguk kísérleti te­lepei (már, ahol ezt a tanszék jellege megköveteli), melyeken különböző tu­dományos kísérletek folynak. Nagy súlyt helyez a főiskola a gyakorlati tanulmányokra, mert hisz enélkül a mezőgazdasági szakoktatás elképzelhe­tetlen. A gyakorlati tanulmányok he­lye az állami birtokok és az EFSz-ek. Több állami birtok és F.FSz tudna er­ről tanúskodni. Az első két év gyakor­lati tanulmánya főként kézimunkában jelentkezik, hogy a hallgatóság megis­merkedjen a növényi termelés és ál­lattenyésztés minden szakaszával A III. és IV. évfolyamban főként arra irá­nyulnak a gyakorlati tanulmányok, mi­ként kell az állami birtokot, a szövet­kezetei, vagy egyéb mezőgazdasági in­tézményt vezetni, illetve irányítani. (Az iskola ma 4 évfolyamból áll, de átszervezés után számol azzal, hogy az évfolyamok száma ötre emelkedik). A hallgatóknak a hivatalos praktikumon túl is bőven jut alkalom a gyakorlati tanulmányokra. A főiskola egyébként 51 EFSz felett védnökséget is gyako­rol. Szakellenőrzést gyakorol a micsu­­rini körök felett is. Az agronómia már most is megfelelő helységekkel rendel­kezik, amelyekben az oktatást zavarta­lanul végzi. Kassán van ugyan prorek­tor, de az egységes irányításra a nagy­­földrajzi távolság feltétlenül kihatással van. A diákságban igen nagy optimiz­mus él és szeretet pályája és szocia­lista hazája iránt. Van ifjúsági szerve­zete, önkormányzata, szakszervezete és a nyár sem szakítja meg munkáját, mert 4 hetes szabadságon túl az iskola minden tekintetben nyújt foglalkozást, hogy belőlük az új haza öntudatos építőit nevelje ki. Javában folyik egész országunkban és elsősorban délvidékünkön a béke­aratás. Lassankint begyűlik majd az aranyló gabona, hogy a versben meg­énekelt lágy kenyér eljusson minden becsületes dolgozó asztalára. Ilyenkor aratás idején mozgalmas az élet a fa­lun. Az EFSz-ben, állami birtokon, de az egyéni gazdálkodók közt is gyakori a tanácskozás, az összejövetel. Sok mindent meg lehet vitatni a termés problémáin túl is. Mindez tehát kitűnő alkalom, hogy a falu parasztsága meg­vitassa a mezőgazdasági főiskola új tanulókádereinek kérdését. Van idő a dolgokat megbeszélni és előkészíteni, mert hiszen az új szemeszter csak október elejével kezdődik. A beiratási idő pedig szeptember 15-től szeptem­ber 30-ig tart. Mi hisszük és tudjuk, hogy majd a verőfényes őszi napokban sok magyar földműves és munkás­káder, fiúk és leányok napbarnított arcát fogjuk látni a nyitrai utcákon és legközelebb majd arról írhatunk ri­portot, miként működik és dolgozik a magyar nemzetiségű főiskolai hallga­tóság a nyitrai mezőgazdasági főisko­lán. Mártonvölgyi László A kombájn Még tavaly is csak félve nézték, emlegették mint isten-verését, mely tönkreteszi a buzatarlót s inkább fogták a kaszát, sarlót; hajlott derékkel arattak. Izzadtak a perzselő napon. Késő estig, majd hűvös hajnalon folytatták tovább a nehéz munkát, fejüket struccként homokba dugták. A kombájnról nem akartak még hallani se — Isten mentsen! hogy ez arassa le a földem! Keresztet vetett Julis ángyó, a hűséges templomba-járó szentasszony is, amikor meglátta, hogy búgva megy ki a hatarba, aratni a sárga árpát. Vakarni kezdték a fejüket és tágra nyitották a szemüket a parasztok is, amikor már, rég lehagyta őket a kombájn. Nem döglött be, hiába várták. Az idén már minden határba, a rendet a kombájnok kaszája vágja és ömlik a tiszta búza, a békés, boldog élet útja, a szárítókba szüntelen. E csodagépet, hogy megszerették példa rá Szécsénke Ipolynyék, ahol kitört a vita azon, hogy vájjon a kombájn hol arasson, Szécsénkébe vagy Ipolynyékbe? Es hiába mentek küldöttségbe A Nyékiek Szécsénkére, azok erősen megfogadták, hogy a kombájnokat ki nem adjak, sőt őriztették minden éjjel, hat-hét erős, markos legénnyel. Vigyáztak e hasznos gépre, mert azt hallották, hogy „nyakolajjal" és még más efféle dolgokkal, csalogatták a vezetőket a Nyékiek, hogy legelsőnek ők arassák le a termést. Mi hát ebből a jó tanulság 7 ahogy megírta már az újság: a reakció újra verve, nem sikerült a haditerve, mert megszerették már a gépét, hisz sokkal könnyebb így az élet: jobb a munka és több a termés. Ozsvald Árpád (Csemadok) A felszabadult ember A faluban és az egész környéken mindenki ismeri Ferdics Józsefet, a kispekai kiváló élmunkás traktorost. Ismerje meg hát az egész ország. Ferdics József elvtársat a felszaba­dulás nagyon mélyről hozta felszínre. A kapitalista társadalom legkiszipo­­lyozottabbjai közé tartozott. Édes­apja egész életén keresztül a helybeli gazdagoknál részarató volt Hogy ez mit jelent, azt csak az tudja, aki maga is részért aratott. Ha a gaboná­nak jó ára volt, akkor az öreg Fer­­dicsnek 13-ad részért kellett aratnia. A gyermekek pedig szaporodtak. Nyolc májnak kellett kenyeret adni. Bizony a részaratásból kevés kenyér jutott Ferdicsék asztalára. Éppen azért, a kis József már 12 éves korában kény­telen volt cselédnek elszegődni Jankó­czi 375 hektáros falusi birtokoshoz. Ae öreg Ferdics nem nagyon örült an­nak, hogy fiából cseléd lett, jól tudta, hogy ez még keservesebb kenyér, mint a részaratás, de nem tehetett ellene semmit. Egyetlen gondolat le­begett előtte, hogy ott egy szájjal mégis kevesebb lesz a kenyérfogyasz­tók száma. Ez számított, ez volt a döntő. Ferdics József eleinte teheneket őr­zött, majd szántott és állatokat gon­dozott a falusi földbirtokosnál. Később, amikor megerősödött, kocsis lett be­lőle. Sorsa azonban nem hőzott válto­zást az életében. Szolga volt, kora hajnaltól késő estig, egyszóval látás­­tól-vakulásig dolgozott. Minden mun­kát megragadott, ha kellett vetett, aratott, vagy csépelt. Jankóczi, sok­szor el-elnézte a gyors mozgású Fer­dics Józsefet, akinek szorgalmas mun­kája duzzasztotta, az amúgyis telt pénztárcáját. Perdics megismerkedik a géppel Jankóczi földbirtokos 1928-ban me­zőgazdaságának gépesítésével kezdett foglalkozni. Nem azért, hogy a cse­lédség munkáját megkönnyítse, ez még álmában sem juh eszébe. Jan­­kóczit az uj 24 HP Hardpar traktor megvételére az késztette, hogy keve­sebb munkaerővel több hasznot, na­gyobb jövedelmet akart elérni. Az ifjú Ferdics József akkor sóvá­rogva tekintett az új gépre. Eleinte csak távolról nézte, de aztán mégis csak nekibatorodott.. közetóbb lépett hozzá és tüzetesen megvizsgálta, mi­közben nagyokat sóhajtott. — Hej’ — gondolta magában, — ha én is egyszer ilyen gépen mehetnék! Milyen más volna az, mint a kocsi­ság. Éjjel-nappal állandóan azon törte a fejét, hogy lehetne ő a gép keze­lője. Az új géppel megérkezett a gyár szerelője is. Az végezte el az első szántást, sőt, a cséplést is. Ferdics Jó­zsef, hacsak egy kis ideje volt, állan­dóan ott settenkedett a gép körül. — Egy ilyen alkalommal észrevette, hogy a gép oldalán csúnya olajos foltok tar­káinak, amely a csapágyból kifolyt olajból eredtek. Gyorsan rongyot ke­rített és gonddal letörülte a foltokat, majd a gépet is teljesen rendbe hozte. Ennek a jelenetnek Jankóczi földbir­tokos és a szerelő voltak a tanúi, akik a gép közelében álltak és figyelemmel kísérték a fiatal Ferdics önkéntes munkáját. — Mit szól hozzá — kérdezte a föld­­birtokos a szerelőhöz fordidva — nem lehetne-e ez a legény gépvezető? — Dehogynem — válaszolta a sze­relő — hisz mindig itt settenkedik a gép körül. Jól ismerem én ezt a faj­tát, bizonyára gépész szeretne lenni. Jankóczi arra gondolt, hogy a sze­relő amúgyis sokba kerül, hozzá rövi­desen vissza kell térnie a gyárba. — így hát az a helyzet, minél előbb döntenie kell, hogy ki legyen a gép mellett. Ezért pár nap múlva meg­állapodott a szerelővel, hogy Ferdics Józsefet bevezeti a gépvezetői szak­mába. Hogy lehet egy emberről két bőrt lenyúznyi A traktor mellett Ferdics József to­vábbra is szolga maradt. Jankóczi földbirtokos nem elégedett meg azzal, hogy jó és olcsó traktorosra tett szert, hanem gdahatott. hogy Ferdics József a gépi teendőkön kívül etessen, sőt kocsiskodjon is. Józsefnek így bizony elment a kedve a géptől, de elment a kedve a további munkától is. — 1940-ben Győrben letette a robbanó motorokról szóló és gépkocsivezetői vizsgát. Hajtási engedéllyel fel fegy­verkezve jelentkezett az akkori nagy­­pakai tejüzemnél ahol azonnal mint gépészt alkalmaztak. Rendkívüli szorgalmát, szakértel­mét és rátermettségét már akkor is becsülték az egész környéken. Nem csoda tehát, hogy amikor az ottani gazdák 1941-befi társulás révén trak­torhoz jutottak, Ferdics Józsefet hív­ták meg traktorosnak. Itt már azt hitte, hogy révbe jutott, de tévedett. Éppen akkor zökkentették csak ki is­ten-igazában a mindennapi békés munkájából. A háború akkor már ja­vában dühöngött és még a 7 gyerme­kes családapákat sem kímélték. Nem törődtek azzal, Ушау a 7 gyermek apa nélkül maraiwR 1944 augusztusá­ban megkapta a behívót és bevonult a keleti frontra. Akkor már eldőlt a sztálingrádi csata sorsa, és Ferdics József épp úgy, mint millió és millió dolgozó a világon, tisztában volt az­zal, hogy nincs, hogy nem létezik többé az a hatalom, amely a Szovjet Hadsereget megállíthatná sorozatos diadalai útjában. Éppen ezért ď leg­első alkalmat felhasználta arra, hogy átszökjön a harcvonalon és jelentkez­zen a Szovjet Hadseregbe. Vissza a géphez Ferdics élvtárs 1948-ban érkezett haza a Szovjetunióból. Az utazás fá­radalmait rövidesen kipihente és a csalló.közcsiitörtöki gépállomáson je­lentkezett munkára. IV eleinte Farmer géppel dolgozott, maid később egy új Skoda 30-as gépet kapott. Későbbi, sorozatos sikereit ezzel a géppel arat­ta. Ferdics József a munkarenddel ki­tüntetett kiváló traktoros most éppen a Htkaszálógép kését élesíti. Szaksze­rűen magyarázza, hogy kell a kést jól megköszörülni. — Ez is a gép karbantartásához tartozik — mondja, majd az elért eredményeiről kezd mesélni: ■— Sokan kérdezték már, hogyan tudtam az élenjárók közé felkevered­ni. Hogyan értem el azt a nagy ki­tüntetést, amehiben kormányunk ré­szesített. Annyit mondhatok, hogy eredményeim rugója mindenekelőtt az volt, hogy ma szeretem a munkát, ezért minden elért sikerem újabb si­kerre ösztönöz. Meg kell itt azt is említenem, hogy a felszabadulás óta mindig térv szerint dolgozom, mindig pontosan tudom, hogy masnap mit kell végeznem. Ha a munka úgy kívánja, naponta 14—16 órát is szívesen dolgo­zom. Ha például kint dolgoztam a mezőn, ebédre nem' is jártam haza, mint a többi traktoros, hanem több­nyire magammal vittem az ennivalót. Ezzel a munkaszervezéssel napi két ófát nyertem. Természetesen agregát­­tokat is használtam. Ezek jelentős mértékben hozzásegítettek a tervtelje­sítés fokozásához. A vetések idején hármasvetőgépagregáttal indultam. — Aratáskor meg egy hatos és egy he­tes önkötözőgépagregátot használtam. Ezenkívül a karbantartás fontosságát is ki kell emelnem, amely szerint el­ért eredményeim egyik legfontosabb tényezője. Karbantartás alatt értem a. mindennapi kenést és a 8 munka­óra utáni olajcserét, melyről sosem feledkeztem meg. Szemben Gottwaid elvtárssal — A gépállomások tavalyelőtti or­szágos értékelése előtt már híre járt annak, hogy az állomás traktorosai között én jutottam az első helyre. Ké­sőbb. kerületi viszonylatban, majd végül az országos kiértékelésnél is az első helyre kerültem. Ezekután a gép­állomás felterjesztésére a munkaér­demrend kitüntetésére javasoltak. — 1952. április 30-án 84-en gyülekeztünk a prágai várban. Gottwald elvtárs Zápotocký miniszterelnökkel fogadott bennünket és ezen alkalommal Z ápo­tocký elvtárs személyesen, Gottwald elvtárs jelenlétében átnyújtotta a nagy kitüntetést. Az ünnepélyes fogadtatás után megvendégeltek bennünket. Egy hosszú asztalnál ültünk mind a 84-en, akik élmunkások voltunk. Olyan terí­tett asztal volt ez, amilyent eddig még nem láttam és olyan emberek ültek körülötte, amilyenekkel eddig még nem találkoztam. Nagyon szép volt ott minden és én nagyon büszke vol­tam mindarra, ami ott történt. Gott­tváld elvtárs örömtől eltelve, hói az egyik, hol a másik elvtárshoz fordult,' majd egyszerre szívélyes tekintete rajtam maradt, mosolyogva felém tar­tott és igen barátságosan szólított meg es érdeklődött munkám iránt. Én ak­kor nagyon megszerettem Gottwald elvtársat és ma is őszinte hálával és szeretettel gondolok rá. Ferdics elvtárs ezután a készülő aratásról beszél. Brigádjuk a tavaszi vetési munkákat már úgy végezte él, hogy kombájnnal is lehessen aratni. A brigád tagjai különösképpen arra ügyeltek, hogy ott, ahol kombájnnal készülnek aratni, a talaj ne legyen hepe-hupás, hanem egyenletes. Ezidén azonban még önkötözőgépekkel is aratnak, amelyek az aratásra teljesen kijavítva készen állnak. Az aratással egyidejűleg megkezdjük a tarlóhán­tást és a másodnövényeket is elvetik. Jó termés ígérkezik ezidén, amelynek gyors betakarítására minden szüksé­ges intézkedést megtett a gépállomás. Ferdics elvtárs lelkes tekintete el­árulja, hogy még sokat tudna beszélni qz életéről,_ de nincs ideje ... A trak­tor indul és Ferdics elvtárs moso­lyogva nekilát napi munkájához. Az élmunkás édesapa Ferdics elvtárs, nemcsak jó trakto­ros, hanem jó családapa is. Hét gyer­meke van. Béla, a legidősebb. Mos' 18 esztendős. Kitanulta az autószerelő mesterséget. Vilmos fia, 17 éves és édesapja mesterségét sajátította el, vagyis traktoros lett belőle és az apja nyomdokain halad. Sándor most kö­zépiskolába jár és lelkesedéssel készül a villanyszerelő mesterség elsajátítá­sára. Legkisebb fia 3 esztendős. Ferdics elvtárs, az érdemrenddel ki­tüntetett élmunkás traktoros 7 boldog gyermek, boldog édesapja. Csillogó te­kintetén a felszabadult ember bátor­sága és hűsége ragyog. Felszabadult hazánknak sok ilyen szorgalmas és be­csületes családapára van szüksége. F I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom