Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-09-27 / 39. szám

1953. szeptember 27. fíatKnr ' Földműves A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a Szovjetunió mezőgazdaságának továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről Folytatás a 4. oldalról.) a) A kolhozokban a burgonya-vetés­területeket 4,128.500 hektárra, a zöld­ség-vetésterületeket pedig 1,003.400 hektárra. Biztosítani kell a burgonya ültetését öntözéses földeken a kolho­zokban, 1,534 400 hektár területen, zi'dségfélék vetését pedig 2,842.000 hektár területen; b) A Szovjetunió szovhozügyi mi­nisztériumához tartozó szovhozokban a burgonya vetésterületét 218.000 hek­tárra. a zöldségfélék vetésterületét pe­dig 72.500 hektárra kell emelni; a Szovjetunió könnyű- és élelmiszeripar­ügyi minisztériumához tartozó szovho­zokban a burgonya vetésterületét 44 000 hektárra, a zöldségfélék vetésterületét pedig 20.000 hektárra kell emelni. 2. Az 1954. évre a burgonya és zöld­ségfélék termelésében hektáronként le­galább a következő hozamot kell fela­datként megállapítani: a) a kolhozokban 140 mázsás burgo­nyatermést, 175 mázsás káposztater­mést, 110 mázsás uborkatermést, 135 mázsás paradiesomtermést, 85 mázsás sárgarépatermést, 130 mázsás étkezési céklarépa termést, b) a szovhozokban 140 mázsás bur­gonyatermést, 205—210 mázsás ká­posztatermést, 115 mázsás uborkater­mést, 165 mázsás paradiesomtermést, 100 mázsás vöröshagymatermést, 155 mázsás sárgarépatermést és 155 má­zsás étkezési céklerépatermést. 3. A Szovjetunió mezgóazdasági és begyűjtési minisztériumát, a helyi szov­jet- és mezőgazdasági szerveket, a kol­hozokat, a szovhozokat, valamint a gép- és traktorállomásokat arra kell kötelez­ni, hogy jelentősen fokozzák a bur­gonyatermelést, különösen a Szovjet­unió európai részének középső vidékein, ahol erre rendkívül kedvezőek a fel­tételek. A Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumának, a he­lyi szovjet- és mezőgazdasági szer­veknek elengedhetetlenül valóra kell váltaniok a burgonyatermés növelésére iránj^íló intézkedések rendszerét a Szovjetunió európai részének középső övezeteiben és mindenekelőtt biztosí­tania kell; a) az ültetés négyzetes-fészkes mód­szerének széleskörű bevezetését és a vetés ápolásával, valamint a burgonya betakarításával kapcsolatos munkálatok maximális gépesítését; b) a burgonya elhelyezését a legjobb földeken, köztük a folyók árterületén: c) a burgonya vetésterületének ki­terjesztését öntözéses földeken; d) a trágyázás, különösen az istál­lótrágya alkalmazásának növelését. 4. A Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumának, a köztár­saságok, a határvidékek és területek szovjet- és mezőgazdasági szerveinek feladatául ki kell tűzni, hogy a kol­hozokban és szovhozokban biztosítsák az 1954—1955. években a burgonya- és zöldségfélék ápolásával és betakarítá­sával kapcsolatos alapvető munkálatok gépesítésének következő színvonalát (a munkák általános volumenéhez számít­va százalékokban); az ültetés, a burgonya sorközi meg­művelésének és betakarításának gépe­sítésével kapcsolatban a kolhozokban 1954-ben 40—65 százalékban és a szov­hozokban 80—90 százalékban. 1955-ben a burgonya vetésének, sorközi megmű­velésének és betakarításának gépesíté­si színvonalát a kolhozokban 80—90 százalékra, a szovhozokban__ pedig 95 százalékra kell emelni. A kolhozokban 1954-ben a zöldségfé­lék vetését 5 százalékban kell gépesí­teni, a palántaültetést 35 százalékban, a zöldségfélék sorközi megmunkálását. 70 százalékban. A szovhozokban a mun­kák gépesítésének színvonalát 80—85 százalékra kell er/ielni. 1955-ben a zöldségfélék vetésének gépesítési szín­vonalát a kolhozokban 80—90 száza­lékra, a palántaültetés gépesítésének színvonalát 70—80 százalékra, a zöld­ségfélék sorközi megművelésének gépe­sítési színvonalát 80—90 százalékra kel! emelni. A szovhozokban 1955-ben a zöldségfélék termesztésével kapcsola­tos összes munkák gépesítését 95 szá­zaikra kell biztosítani. 5. A Szovjetunió mezőgazdasági és beovűjtési minisztériumát, a Szovjet­unió szovhozügyi minisztériumát, a he­lyi szovjet- és mezőgazdasági szerve­ket, a gép- és traktorállomások igaz­gatóit és a szovhozigazgatókat arra kel! kötelezni, hogy biztosítsák a burgonya­ültetés, a zöldségfélék vetése és ül­tetése négyzetes-fészkes módszerének széleskörű meghonosítását. Ez a mód­szer lehetővé teszi a kétirányú megmű­velést A kolhozokban és a szovhozok­ban biztosítani kell. hogy 1954-ben rendszerint négyzetes-fészkes és négy­zetes módszerrel végezzék a burgonya, a paradicsom és a káposzta ültetését Fioveiembevéve. hogy 1955-ben még nem lesz elegendő burgonyaültetögép ahhoz, hogy az egész vetésterületeken oénpel ültessék a burgonyát — eké­ket, kultivátorokat és egyéb eszközö­ket kell széleskörben felhasználni a burgonya négyzetes-fészkes ültetésé­nél.-6. Széles körben meg kell honosíta­ni a zöldségfélék palántáinak tőzeges­­humuszos kockákban való termesztését, mert ez a módszer nagy mértékben fokozza a termést és biztosítja a zöld­ségfélék korábbi beérését. A Szovjet­unió mezőgazdasági és begyűjtési mi­nisztériumát ,a Szovjetunió szovhozü­gyi minisztériumát, a helyi mezőgazda­­sági szerveket arra kell kötelezni, hogy 1954-től kezdve biztosítsák minden kol­hozban és szovhozban a tözeges-humu­­szos kockák készítésével kapcsolatos feladatokat és szervezzék meg e fela­datok teljesítésének ellenőrzését. 7. A burgonya és a zöldségfélék megmunkálásával és betakarításával kapcsolatos munkálatok komplex gé­pesítésének széleskörű alkalmazása érdekében a mezőgazdaságban a kö­vetkező gépeket és szerszámokat kell alkalmazni: négysoros négyzetes-fészkes burgo­nya vetőgépet; négysoros műtrágyaszó­rásra alkalmas töltögető kultivátort; HTZ-7 mintájú traktorhoz való fejtrá­gyázó kultivátort; burgonyaszedő kom­bájnt: a földfeletti szár letakarítására szolgáló készüléket; a HTZ-7 traktor­hoz való zöldség-vetőgépet; a palánták négyzetes vetésére alkalmas palánta­­ültető-gépet; tőzeges-humuiszos koc­kákat gyártó gépeket adagolóval és kavarószerkezettel; HTZ-7 mintájú traktohoz való porzó- és permetező gé­peket; esőztető berendezést; univerzá lis traktorvontatású rakodógépet; is­tállótrágya-, tőzeg-, műtrágya-, és mész-szórógépet: híg szervestrágya és műtrágyaoldat permetezésére önműkö­dő trágyáié öntőgépet; zöldségfélék, burgonya, szerves- és műtrágya szál­lítására megnagyobbított térfogatú ka­rosszériával rendelkező billentőautókat és egyéb gépeket. 8. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése ar­ra kptelezi a párt- és a szovjetszer­veket, hogy széleskörben magyaráz­zák meg a kolhozparasztoknak, munká­soknak és alkalmazottaknak a Szov­jetunió kormánya és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­ga által „Az 1953. évi termésű bur­gonya- és zöldségbegyüjtési és felvá­sárlási állami tervekről, valamint a ter­mékek begyűjtési árának felemeléséről" és „A kolhozok burgonya- és zöldség­­kereskedelmének fejlesztéséről” — ho­zott határozatokat, amelyek arra irá­nyulnak, hogy fokozzák a kolhozok és a kolhozparasztok anyagi érdekeltsé­gét a burgonya és zöldségfélék ter­mesztésének minden módon való nö­velésében. 9. A kolhozoknak a zöldségfélék és a burgonya termesztésében való- érde­keltsége fokozása érdekében csökken­teni kell a kolhozok e növényekre való kötelező, állami beadási normáját és fokozni kell a felemelt árakon való ál­lami felvásárlásokat. Arra kell kötelez­ni a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát, a köztársa­sági minisztertanácsokat, a határterü­leti és a területi végrehajtó bizottsá­gokat, hogy a kolhozok és a kolhoz­porták kötelező állami burgonyabeadá­sának újabb körzeti normáját, úgyszin­tén a kolhozok kötelező állami zöldség­beadási normáját dolgozzák ki és egy hónapon belül terjesszék jóváhagyás végett a Szovjetunió Minisztertanácsa elé. Az új normák kidolgozásánál ne engedjenek nagy eltéréseket a normák méreteiben azokkal a körzetekkel kap­csolatosan, amelyek körülbelül egyfor­ma burgonya- és zöldségtermelési fel­tételekkel rendelkeznek, a városokhoz és ipari központokhoz közeleső kör­zeteknél pedig a kötelező beadások nor­mája csak csekély mértékben legyen magasabb, mint a többi körzetek nor­mája. 10. A városok és ipari központok környékén a zöldségtermelés fokozása céljából arra kell kötelezni a köztársa­sági minisztertanácsokat, a határterü­leti és a területi végrehajtó bizottsá­gokat, hogy a moszkvai terület példá­jára konkrét intézkedéseket dolgozza­nak ki a zöldségvetésterületeknek ön­tözéses földeken, lapályos területeken és lecsapolt tőzegtalajon való összpon­tosítására, továbbá a zöldségfélék meg­munkálásának gépesítésére és ezen az alapon a zöldségtermelés fokozására vonatkozóan. 11. A burgonya- és zöldségtermelés fokozásában nagy jelentőséget tulaj­donítva a szovhozoknak, arra kell kö­telezni a Szovjetunió szovhozügyi mi­nisztériumát, hogy az 1953—1954. év­ben pótlólag 154 szovhozt állítson át zöldség- és burgonyatermelésre. A Szovjetunió könnyű- és élelmiszeripari minisztériuma 7 szovhozt állítson át. 12. A Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát, a Szovjet­unió szovhozügyi minisztériumát, a köztársasági minisztertanácsokat, a ha­tárterületi végrehajtó bizottságokat és a területi végrehajtó bizottságokat ar­ra kell kötelezni, hogy biztosítsák a­­zoknak a feladatoknak teljesítését, a­­melyeket az 1953. évi népgazdasági terv a kolhozokban és szovhozokban me­legágyak és melegházak építésével kapcsolatban előírt. A kolhozokban és a szovhozokban 1954- ben 9,197.000 darab melegágyi keretet és 514.500 négyzetméter te­rületű melegházat kell a termelésben alkalmazni. 1955-ben pedig 11,896.000 melegágyi keretet és 745.000 négyzet­­méter területű melegházat. A kolho­zokban és szovhozokban 1954-ben 2,789.000 melegágyi keretet és 252 000 négyzetméter területű melegházat, 1955- ben pe'ig 2,858 000 melegágyat és 362.000 négyzetméter területű me­legházat kell építeni. Vegyék tervbe a kolhozokban és szovhozokban melegá­gyak és gőz-, víz-, valamint villany­­melegítésű melegházak széleskörű meghonosítását. Melegágyak, meleghá­zak melegítésére a talajmelegítésre széleskörben alkalmazzák az iparválla­latok hőfeleslegét, kövessék a kolho­zok gondját viselő moszkvai vállalatok példáját, azt, hogy a kolhozokat — a kolhozok eszközeinek számlájára — se­gítsék melegágyak és melegházak épí­tésében. Kötelezzék a Szovjetunió Ál­lami Tervbizottságát, hogy a népgazda­sági tervekben írja elő melegágyak és melegházak építéséhez szükséges anya­gok és'ilkatrészek gyártását és a kol­hozoknak, valamint a szovhozoknak való eladását, úgyszintén ezeknek fűtő­anyaggal való ellátását! 13. Kiemelve a burgonyavetőmag­termesztéssel kapcsolatos munkánkban mutatkozó komoly hiányosságokat és elitélve a vetési normák csökkentésé­nek káros gyakorlatát, arra kell kö­telezni a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát, a Szovjet­unió szovhozügyi minisztérium'át, a he­lyi szovjet- és mezőgazdaság szerve­ket, a kolhoz- és szovhozvezetőket, hogy tegyenek kellő intézkedéseket an­nak érdekében, hogy a kolhozok és szovhozok az 1953. évi terméstől kezd­ve teljes mértékben biztosíthassák ma­guknak saját jóminőségü burgonyave­tőmagszükségletüket és semmi esetre se engedjék meg a vetési norma csök­kentését. Vegyék határozatba, hogy minden kolhoznak és szovhoznak, a tö­meges betakarítás kezdetén létre kell hozni a vetőburgonyaalapot. 14. A lakosság burgonya- és zöld­ségellátásának megjavítása érdekében nagyjelentőségű e növények 1953. évi betakarításának, begyűjtésének és fel­vásárlásának sikeres végrehajtása. Ar­ra kell kötelezni a Szovjetunió mező­­gazdasági és begyűjtési minisztériumát, a Centroszöjuzt, a köztársasági minisz­tertanácsokat, a határterületi végrehaj­tó bizottságokat, hogy biztosítsák a burgonya és zöldség begyűjtési felvá­sárlási tervének sikeres végrehajtását. Részesítsék a kolhozokat mindeniránvú támogatásban a betakarítás megszer­vezésében. de különösen a betakarítási munkálatok gépesítésében, úgyszintén a burgonyának és a zöldségféléknek a mezőkről és a kolhozraktárakból a begyűjtési helyekre, hajóállomásokra és vasútállomásokra való szállításában. A Szovjetunió közlekedési miniszté­riumának, a tengeri és folyami flotta­ügyi minisztériumának, gépkocsiközle­kedési és gépkocsiútügyi minisztériu­mának, a kolhozpiacokon eladandó ter­mékek szállítására közlekedési eszkö­zöket kell olyan kolhozok rendelkezé­sére bocsájtani, amelyek teljesítették kötelező burgonya- és zöldségbeadásu­kat a burgonyában, valamint zöldség­ben való természetbeni fizetési kötele­zettségeiket. 15. A kolhozoknak burgonya- és zöld­­ségtrágyázásra kiadott műtrágya töké­letesebb és helyesebb felhasználása ér­dekében meg kell állapítani, hogy 1953- ban és 1954-ben e növények trágyázá­sára hitelbe műtrágyát adnak a kolho­zoknak azzal, hogy az idei termésből burgonyával vagy zöldségfélék egyiké­vel természetben fizessék meg a mű­trágyát. A műtrágya elszállításáról az állami raktárakból a Szojuzszeljhozav­­totransznak, valamint a gép- és trak­­torállomásoknak, a műtrágyának a me­zőkre szállításáról pedig a gép- és IV. traktorállomásoknak, valamint a kolho­zoknak kell gondoskodniok. 16. A kolhozokban és a szovhozokban tekintsék elengedhetetlennek a zöld­ségtermelő. brigádok megszilárdítását. Szervezzék meg a kolhozparasztok, gép- és traktorállomási dolgozók és a szov­­hozdolgozók rr elelő oktatását » zöld­ségfélék és a burgonya termesztésében elért élenjáró munkamódszerek elsajá­títására, minden kolhozban képezzenek ki kádereket a burgonyavetőgépek, pa­lántavetőgépek és más gépek kezelésé­re. Tanfolyamokon, továbbá a rádió, a mozi és a sajtó útján, valamint külön­leges előadásokon ismertessék meg az összes kolhozparasztokat, a gép- és traktorállomások, valamint a szovhozok dolgozóit a burgonya- és a zöldségter­melés modern technikájával és agro­technikájával. E technika elsajátítása döntő feltétele a zöldség és a burgonya sikeres gépesített vetésének, illetve ültetésének, ápolásának és betakarítá­sának. 17. A szövetséges köztársaságok kom­munista pártjainak központi bizottsá­gait, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja határterületi bizottságait, a kerüle­ti pártbizottságokat, a pártnak a kol­hozokban, gép- és traktorállomásokon és a szovhozokban működő alapszer­vezeteit arra kell kötelezni, hogy hatá­rozottan javítsák meg a zöldség- és burgonyatermesztés fejlesztésének irá­nyítását. A zöldségfélék termesztése egyike a mezőgazdaság bonyolult ágai­nak. Annak érdekében, hogy helyesen irányítsuk ezt a termelési ágat, ismer­nünk kell azt. Ha ezek a pártvezetők nem ismerik a burgonya- és a zöldség­félék termelésének gépesítését és ag­rotechnikáját, ha nem alkotnak maguk­nak képet a vetés és az ültetés négy­zetes-fészkes módszereinek lényegéről és egyéb agrotechnikai intézkedésekről, nem lesznek képesek a zöldségtermelés és a burgonyatermelés fellendítéséért folyó harc élére állni. A teljes ülés megköveteli ez&ktől a pártvezetőktöl, hogy a valóságban biztosítsák a zöld­ség- és burgonyatermelés gyors fel­lendülését. A gabona, az ipari növények éz az olajosnövények hozamának növeléséről Lényeges eredmények vannak a ga­bonatermelés fejlesztésében A legérté; kesebb élelmiszernövény, s búza vetés­­területe az 1940 évihez képest 8.1 mil­lió ha-ral emelkedett. Az ország élel­miszerellátása szempontjából oly fontos vidékek, mint Ukrajna, Észak-Kauká­­zus, Krím, amelyek súlyosan szenved­tek a háború idején, gyorsan helyre­állították mezőgazdaságukat és jelen­tősen kibővítették gabonatermelésüket. Több kolhoz és szovhoz hektáronként 150—200 púd őszibúzatermést, sőt még többet takarít be. Helyreállítottuk és kibővítettük a cu­korrépa, a napraforgó és több más ipa­ri növény vetésterületét. A cukorrépa vetésterületének növelése és hozamá­nak emelése biztosította a lakosság cu­korkeresletének még teljesebb kielé­gítését. Nagy eredményeket értünk el a gyapottermelésben, különösen az Uz­­bég Szovjet Szocialista Köztársaságban, a Tadzsik SZSZK-ban és a Turkmén SZSZK-ban. Ennek eredményeként sok­kal több gyapotszövetet gyártunk, mint a háború előtt. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése ez­zel egyidejűleg megállapítja, hogy a komoly eredmények mellett a gabona, az ipari no ények és az olajosnövények termelésében lényeges hiányosságok mutatkoznak. Sok kolhoz és szovhoz még mindig csekély termést ér el a gabona, az olajosnövények, a hüvelye­se.; és a rostlentermelésben, különösen a nem feketeföldű övezetek vidékein, a központi feketeföld-területeken, a Volga mentén és Szibériában. Az Uk­rán Szovjet Szocialista Köztársaság kolhozaiban a legutóbbi években meg­engedték a kukorica vetésterületének csökkentését és a kukorica termésho­zamának csökkenését. A mezőgazdasági növények alacsony terméshozamának fő oka a gép- és traktorállomások, a kolhozok és szov­­hozok munkájának nemkielégítő volta, az a tény, hogy több szovjet- és mező­­gazdasági szerv, gép- és traktorállomá­si, valamint szovhozigazgató, kolhoz­elnök hanyag magatartást tanúsít az agrotechnika kérdései iránt. Több gép- és traktorállomás nem ide­jekorán és rossz minőségben végzi el a mezei munkákat, nem teljesíti az őszi mélyszántást tervet, aminek követ­kezményeként a tavaszi növények ve­tésének jelentős része tavaszi szántás­ba kerül. A tavaszi vetés időtartamát megengedhetetlenül elhúzzák. Az ugart későn törik fel és rosszul munkálják meg. az őszi vetést nem idejekorán végzik. Nem küszöbölik ki gyökeresen a rosszminöségű vetőmagvak vetésének gyakorlatát, a vetési normák csökken­tését. Az olyan élenjáró agrotechnikai mód­szerek, mint a gabonafélék sürűsoros és keresztsoros vetése, a kukorica, a napraforgó négyzetes fészkes vetési módszere és egyéb módszerek ném nyernek széleskörű alkalmazást, bár ezek a módszerek kitűnően bevál­tak a gyakorlatban. A legjobb, legna­gyobb hozamú fajtákat gyengén veze­tik be a termelésbe. Elhanyagolt álla­potban van a hajdina, a köles, a rost­ién. az évelő- és az évesfüvek mag ter­mesztése. Több pártszervezet helyenként nem fejtett ki megfelelő tömegmunkát az élenjáró agrotechnika meghonosítása érdekében, gyengén szervezik meg a kolhozparasztokat, a gép- és traktor­állomások, valamint a szovhozok dol­gozóit a mezőgazdasági növények ápolá­sával és betakarításával kapcsolatos, idejekorán való és minőségi munkák elvégzésére. Az ország több vidékén az a főoka a gabona, az olajosnövé­nyek és az iparinövények alacsony ho­zamának, hogy szerves- és műtrágyá­val nem trágyázzák elegendő mérték­ben a talajt, különösen istállótrágyával, tőzeggel és tőzegkomposzttal. A kol­hozokban a trágyatelepek hiányában helytelenül kezelik és tárolják az is­tállótrágyát, amely ennélfogva elveszí­ti értékét. A Bielorusz Szovjet Szo­cialista Köztársaságban a brianszki, a szmolenszki, a velikejeluki területen és egyes más területeken egyáltalán nem kielégítő méretekben vetnek zöldtrá­gyának csillagfürt^t és egyéb növényt. A savanyú, gyepes podzoltalajú vidé­keken a kolhozok nagy részében nem végzik el a talaj meszezését. Több kolhoz és szovhoz a gabonave­tések, az olajnövények ' és iparinövé­nyek vetésének gondozásával kapcso­latos munkálatokat nem idejekorán és rosszul végzi. Ezért és a betakarítás­nál előálló termésveszteség miatt nagy­­mennyiségű mezőgazdasági terméket nem takarítanak be. Nincs megszervezve a gép- és trak­torállomások elé kitűzött határidőnek betartása és a munkájuk minősége fö­lötti ellenőrzés. A gép- és traktorállo­mások traktormunkájának minőségét ellenőrző állami felügyelők, a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok fő agro­­nómusai, a köztársasági mezőgazdasági minisztériumok, a határterületi és ke­rületi mezőgazdasági igazgatóságok ve­zető és főagronómusai elszakadtak a gép- és traktorállomások munkájától és nem teljesítik a reájukbízott ellen­őrzési funkciókat. Helytelen az a terv és terméstervezési gyakorlat, amely szerint az élenjáró kolhozoknak és azok szántóföldi növénytermesztési brigád­jainak a terméshozammal kapcsolatban túlságosan magas tervfeladatokat ad­nak, ami megfosztja a kolhozparasztokat valamint a gép- és traktorállomások traktoros brigádjainak dolgozóit annak lehetőségétől, hogy termékenyebb mun­kájukért prémiumot kapjanak. A gabonafélék, az ipari és az olajos­növények bruttóhozamának és áruter­melésének további fokozása érdekében a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának teljes ülése elha­tározta : 1. Tekintettel arra, hogy a gabonater­melés az egész mezőgazdasági terme­lés alapja, elengedhetetlennek kell te­kinteni a gabonatermelés minden esz­közzel való fejlesztését, különösen a legértékesebb élelmiszemövény az őszi- és a{ tavaszibúza termelését a termés­hozamok továbbfokozásával, mind a fő búzatermő vidékeken, mind a központi feketeföldű övezet vidékein, a jobb­parti Volgamenti vidékeken. A Délke­leti vidékeken, Kazahsztánban és Nyu­­gat-Szibériában fokozni kell a kemény­búza termelését. 2. A Szoyjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát ,a helyi szov­jet- és mezőgazdasági szerveket arra kel! kötelezni, hogy tegyenek intézke­déseket a kásanövények, különösen a hajdina és a köles termelésében mutat­kozó elmaradás leküzdésében. Abból a célból, hogy a hajdina és a köles termelésében fokozzuk a kol­hozok és a kolhozparasztok gazdasági érdekeltségének növelését, meg kell engedni a kolhozoknak: a) hogy a kötelező állami beadás ke­retében és a gép- és traktorállomások munkájáért való természetbeni fizetés­ként hajdinát adjanak be, más élelmi­szer-növények helyett, abból kiindulva, hogy 100 kilogramm hajdina egyenér­tékű 200 kilogramm rozzsal, vagy 150 kilogramm búzával. Javasolni kell a kolhozoknak, hogy a kolhoz számára megállapított termésterven felül be­gyűjtött hajdlnatermés 50 százalékáig adjanak ki a kolhozparasztoknak és a gép- és traktorállomások traktoros­brigádjához tartozó dolgozóknak ter­mészetbeni prémiumot. A prémium ki­fizetésének a kolhoz általános gabona­termelésétől és az állami gabonabeadási terv teljesítésétől függetlenül kell tör­ténnie. b) hogy a kötelező állami beadás ' a gép- és traktorállomások végezte munka természetbeni fizetése keretében kölest adjanak be az államnak más élelmiszer­növények helyett, mégpedig 100 kilo­gramm kölest 105 k'logramm búzáért, vagy 125 kilogramm rozsért. Javasol­ni kell a kolhozoknak, hogy a kolhoz számára megállapított termésterven fe­lül ténylegesen begyűjtött kölestermés 50 százalékáig fizessenek természet­(Folytatás a 6. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom