Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-09-27 / 39. szám

A szocialista faluért! /zalsad Földműves A FÖLDMŰVEL ES ÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1953. szeptember 27. Ára 40 tillér IV. évfolyam 39. szám Országunk népe a kommunista párt vezetésével sikeresen megvalósítja a gottwaldi ötéves terv nagy feladatait, egész népgazdaságunk átépíté­sének és nagyméretű fejlesztésének, tudomá­nyunk és kultúránk felvirágoztatásának terveit. Dolgozó parasztságunk örömmel fogadta a kormányhatározatot" A napokban elhangzott kormánynyilat kozat és kormányhatározat örömteli v isszhftngot váltott ki dolgozóink köré- - ben. Képünkön Jurina elvtárs, a tallósi állami gazdaság Munkarenddel kitüntetett fejögvtlyása megismerteti cso­portjának tagjait a kormányhatározattal. A kormányhatározat elősegíti mezőgazdaságunk fejlődését Szeptember tizenhatodikán az Országgyűlés egyhangú lelkesedéssel hagyta jóvá Široký kormányelnök, által közzétett kormánynyilatkozatot, valamint a legközelebbi időszak fo feladatait megjelölő kormányhatározatot. Azokat az örömteli távlatokat, amelyek hazánk további szocialista építését tárják elénk, dolgozó népünk a leg­nagyobb örömmel fogadta. E nagy célok megvalósítása minden dolgozónk életszínvonalának alapvető és gyors emelkedését jelenti, biztosítja egyre növekvő anyagi és kulturális _szükségleteik kielégítését. A munkásság, dolgozó parasztságunk és egész né­pünk életnívójának emelése, az ember jólétéről való állandó gondoskodás, csakis olyan államban valósítható meg. amely tántoríthat'allanul halad a szocializmus fe­lé, mert a. dolgozók által elért .eredmények a dolgozók javát szolgálják. Ezért ragyogó távlatok nyílnak meg szövetkezeteink tagjai, valamint kis- és középparaszt­­jaink előtt a boldog élet építésében minden egyes fa­luban. Érthető tehát, hogy dolgozó parasztságunk őszin­te örömmel fogadja az új kormányhatározatot, amely mezőgazdaságunk rohamos fejlődéséhez és a falu dol­gozóinak anyagi és kulturális jólétének emelkedéséhez vezet. A kormányhatározat jobb munkára ösztönöz - mondják Csúzon Nincsen olyan munkahely, vagy ház­tartás, ahol ezekben a napokban ne beszélgetnének kormányunk határoza­táról. Szövetkezeti tagjaink, az álla­mi gazdaságok és traktorállomások dolgozói s összes dolgozó parasztunk őszinte örömmel vitatják meg azokat a nagy lehetőségeket, melyek a kor­mányhatározat folytán elébük tárol­nak. Hiszen a kormányhatározat min­den egyes pontja népünk életszínvo­nalának növekedését célozza. Már az egységes piac megteremté­sénél és a pénzreformnál lerakta kor­mányunk az életnívó megjavításá­nak egészséges és szilárd alapjait. Ez igen rövid idő alatt kifejezésre jutott, különösen az élelmiszerek fogyasztása emelésénél. így például a kassai ke­rület elárusító helyei június 2.-tól 24 százalékkal több kenyeret, 15 szá­zalékkal több cukrot stb. adtak el, mint az előző hónapokban. A húsfo­gyasztás pedig a háború előtti évek­hez viszonyítva több mint egy har­madával emelkedett, nem számítva a hal, baromfi és vadhús fogyasztásának nagy emelkedését. Ez megdönthetet­len bizonyítéka annak, hogy most sok­kal jobban élünk, mint ahogyan a burzsoá köztársaság alatt éltünk és hogy az emberről való gondoskodás a népidemokratikus államban legfel­sőbb törvény. A dolgozók igényei a­­zonban emelkednek és emelkedni fog­nak. Ezért a kormányunk olyan in­tézkedéseket foganatosít, melyeknek teljesítése a dolgozók magasabb szük­ségleteinek teljes kielégítését je­lenti. Ezen a téren kétségkívül nagy fela­dat hárul mezőgazdaságunkra és min­denek előtt az állati termékek ter­melésére. Az állati termékek termelésének minőségi és mennyiségi fejlődésétől függ az élelmiszerpiac bősége és így természetesen dolgozóink elégedettsé­ge a közellátás állandó javulásával kapcsolatosan. A kormányhatározat figyelmeztet arra, hogy az utóbbi években az ál­latállomány emelkedett, anélkül, hogy ezzel egvidóben szükségszerűen emel­kedett volna a takarmányalap. Ezért az állatállomány növekedése a minő­ség rovására, a hasznosság, tejhozam és a súlygyarapodás rovására tör­tént. örvendetes tény az állatállo­mány növekedése. De sohasem sza­bad megfeledkezni arról, hogy az ál­lati termékek termelésének előfelté­tele a megfelelő takarmányalap. Ezért nemcsak a tervezésnél kell gondolni arra, hogy a növénytermelés egybe­­hangolód.iék az állati termékek ter­melésének szükségleteivel, de ezt az egybehangolást, vagyis gondoskodást meg kell tennünk már most. Ebben az évben az előző évektől eltérően gazdag takarmánytermést ta­karítottunk be. Ennek köszönhető, hogy a surányi mezőgazdasági iskola gazdaságában minden állatra a ter­vezett 20 mázsán felül 70 mázsa sl­­lótakarmányt biztosítanak minden ál­latra. Ugyanígy számos szövetkeze­tünk, állami gazdaságunk dolgozói mindent megtesznek, hogy télire biz­tosítsák az állattenyésztés fejleszté­séhez szükséges takarmány-mennyisé­get. Ennek ellenére azonban a télre való előkészületekkel nem lehetünk teljes mértékben megelégedve. Hi­szen augusztus 20-ig a tervezett si­lóterületből csak 47 százalékban ás­tak gödröket és, ha magát a silózást nézzük, akkor azt látjuk, hogy ez még kisebb mértékben történt. Elő­fordultak olyan esetek is, mint a lé­vai járásban lévő jablonovici szövet­kezetben, ahol a mezőn elrodhadt 200 mázsa here. Ha figyelembe vesszük, hogy hasonló eset még másutt is előfordulhatott, akkor látjuk, hogy a k'zönyösség és a kényelmeskedés, a nemzeti bizottságok egyes funkcioná­riusai és a szövetkezet egyes vezetői részéről, milyen nagy kárt okoz me­zőgazdaságunknak így nem lehet cso­dálkozni, hogy vannak olyan járá­saink is, amelyeknek húsbeadási kö­­telezettségp nem fedezi még magá­nak a járásnak a szükségletét sem. Azt azonban ezen a helyen is meg­követelik, hogy hús és zsír a járás minden községében legyen. Az ősz ugyan beköszöntött, mégis minden lehetőségünk meg van arra, hogy nagymennyiségű takarmányt mentsünk meg. E tekintetben a fe­lelősség teljes mértékben a szövetke­zetek és a nemzeti bizottságok dol­gozóinak váUain nyugszik. A földmű­vest nem szükséges arról meggyőzni, hogy állatokat takarmány nélkül nem lehet nevelni, de Szükséges mindun­talan tudomására hozni, felkelteni ér­deklődését az állati termékek terme­lésének fokozásával kapcsolatosan és ki kell hangsúlyozni még, hogy a ter­melés emelkedésének milyen jótékony hatása van az ő jólétére. Tudomásul kell vennünk, hogy a silógödrök ásá­sát, a szükséges takarmány betaka­rítását nem lehet az íróasztaloktól irányítani csupán körlevelek és e­­gyébb bürokratikus eszközök útján. Az állattenyésztési termékek terme­lésének fokozásához társul egy másik kérdés is, a szükséges istállók kérdé­se. A kormányhatározat erre is gon­dolt azzal a nagy segítségével, ame­lyet az állami, szövetkezeti és ugyan­csak a magánszektornak nyújt. Itt azonban tudomásul kell vennünk, hogy ezen a téren is számos hiba merült fel. Ezeket a hibákat több szövetkezetünkben úgy követték el, hogy nem gondoskodtak a községben lévő istállóhelyiségek teljes kihaszná­lásáról, az arra alkalmas Istállókat és egyéb épületeket nem javították meg, nem alakították át. Inkább el­tekintettek az állatállomány összpon­tosításától, nem gondoskodtak a he­lyes és gondos ápolásáról, és arra várnak, hogy esetleg nagy és új é­­pítkezésbe fognak, figyelmen kívül hagyva az anyagbeszerzési lehetősé­geket és azt is, hogy ezek az épít­kezések milyen nagy terhet róhatnak a fiatal szövetkezetekre. Számos sző. vetkezet azért került nem kívánt hely­zetbe, mert nincsenek sem átalakított sem pedig új istállói. A trencséni já­rásban például négy községben az állatállomány ezidőszerint még a sza­bad ég alatt tartózkodik, mert nem tudják hová elhelyezni. Eljön az az idő, amikor egyetlen egy szövetkezetünk sem lesz nagy és modemül felszerelt istálló vagy hiz­lalda nélkül. Elsősorban azonban szö­vetkezeteinknek gazdaságilag meg kell szilárdulniok. Ez pedig nem te­hetséges a termel óképes közös állat­­tenyésztési termelés nélkül, amelyből, mint ismeretes, szövetkezeteink leg­nagyobb bevételi forrásai fakadnak. Ezért a szövetkezetek vezetőségei, va­lamint a nemzeti bizottságok dolgozói előtt az a fontos feladat áll, hogy újból megvizsgálják az állatállomány közös elhelyezését és hogy ne legyen egyetlen egy alkalmas istálló vagy egyéb épület a községben, amely ne lenne kihasználva. Számos lehetőség van, csak nem kell félni az átmeneti olcsó építkezésektől sem. Ilyen épít­kezéseket már számos szövetkezetben ( láttunk és azt is láttuk, mennyire beváltak. Az istállók térfogatának kérdése e­­gyenesen összefügg a tervezett állat­­állomány betartásával és összpontosí­tásával. Ez év első felében a tehén­­állomány tervét 95.1 százalékra tel­jesítettük az anyakocáknál a terv teljesítése pedig 74.8 százalék. Ezzel szemben a háztáji gazdálkodásban 14 ezer anyakocát tartanak, holott eze­ket, a szövetkezeti szabályzat értel­mében összpontosítani kellene. Ahol mezőgazdaságunk dolgozói lelkiisme­retesen teljesítik feladataikat a szö­vetkezetekben, ott meg tudták győz­ni a tagságot arról, hogy mily nagy jelentőséggel bír az állatállomány össz­pontosítása. Ezeken a helyeken meg vannak a tervezett állományok és ugyancsak meg vannak az előfeltéte­lek a termelés fokozására is. A hand­­lovai szövetkezet tagjainak például ez j év elején 120 darab sertésüknek kel­lett lennie a terv szerint, míg az év végére 140-re kellett emelkednie en­nek a számnak. A szövetkezet tagjai azonban már az év elején 134 darab sertéssel rendelkeztek és az év vé­­! géig 280 darab lett állományukban. Itt helyesen felismerték, hogy min­­(Folytatás a 2. oldalon.) A csúzi szövetkezet tagjai mihelyst kezükbe vették a napisajtó első pél­dányait, nyomban nagy gonddal kezdték el a kormánynyilatkozat és a kormányhatározat tanulmányozását. Részletesen megvitattak minden pon tot. Úgyszólván mindenkinek volt valami mondani valója mindenki lel­kesedett. Esek Pál szövetkezeti tag egyebek között kijelentette: „Az új kormányhatározat nerhesak, hogy vi­lágosan megszabja az utat, melven ha­ladnunk kell, de világosan megmu­tatja azt is. hogy milyen nagy segít­séget kapnak a szövetkezetek, hogy valóban a szocialista közös gazdálko­dás példáivá fejlődjenek és egyre emelhessék a tagság jólétét. A mi szövetkezetünk tagjai szeretik a közös munkát, mert felismerték a szövetke­zeti nagytermelés előnyeit. Egyre na­gyobb mértékben alkalmazzuk a szovjet tapasztalatokat,- gondosan ügvelünk az agrof-cV-nikai határidők és intézkedések betartására, merthi­­szen éppen azért, mert behatóan al­kalmaztuk a szovjet tapasztaltokat, betartottuk az agrotechnikai intézke­déseket és határidőket, több mint huszonöt vagon gabonát termeltünk terven felül. Ez lehetővé tette, hogy a gabonában 2 kilogrammal emeljük a munkaegység értékét, ami termé­szetesen ^övetkezetünk tagjai legna­gyobb megelégedésével találkozott. Az új kormányhatározat még jobb munkára serkent bennünket, mégjob­­ban fogjuk szeretni szövetkezetünket, mint a falu jólétének, a felemelkedé­sének legbiztosabb alapját. Megéri, hogy többet termeljünk A nagymegveri állami birtok min­den gazdaságában és udvarán mind­járt a kormányhatározat megjelenése után megbeszélésre gyűltek össze a dolgozók, mely alkalommal nagy ^gonddal áttanulmányozták a kor­mányhatározat pontjait. A dolgozók a íegr’--—>-h örömmel látták, hogy a kormánvhalározat szocialista építé­sünk további sikereihez és minden dolgozónk életszínvonalának és kul­turális fejlődésének további emelke­déséhez vezet. Ezért például a füzesi gazdaság dolgozói elhatározták, hogy mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben még szélesebb ala­pokra helyezik a szovjet tapasztala­tok alkalmazását. Különösen nagy gondot fordítanak a cukorrépa beta­karítására. hogv minél hamarabb és veszteség nélkül helyére kerüljön a termés. 0 csallóközaranyosi szövetkezet tagjai közellátásunk megjavításáért A csallóközaranyosi szövetkezet tagjai figyelmesen megvitatták a kormánynyilatkozatot és a kor­mányhatározatot, amely alkalom­mal elhatározták, hogy 200 hektár gabonavetésből 150 hektárt ke­reszt-. vagv sürűsorosan vetnek be Magasabb hektárhozam elérése ér­dekében ezenkívül még szemcsés­trágyát is alkalmaznak. Kötelezték magukat arra, hogy őszi munka­tervüket a gépek jobb kihasználá­sa és munkájuk jó megszervezésp következtében öt nappal lerövidí­tik. A mélyszántást 403 hektáron november 15-ig elvégzik. Az el­múlt hét végéig 120 hektáron vé­gezték el a mélyszántást és 172 hektáron megvalósították a közép­szántást. Ugyancsak hozzáfogtak я cukorrépaterület előkészítéséhez. Eddig 42 hektárra kiHordták az is­tállótrágyát. A szövetkezet tagjai az SZLKP X. kongresszusa tiszte­letére adott felajánlásaikat nem csak hogy teüesítik. de túl is tel­jesítik. A szövetkezet tagjai köte­lezték magukat arra, hogy az év végéig 30 liter tejet és 10.000 ki­logramm húst adnak be terven fe­lül. Azzal, hogy e kötélezettségvál látásukat túl is teljesítik, a szövet­kezet tagjai még hatékonyabb mér tékben akarnak hozzájárulni dolgo­zóink élelmiszerekkel való ellátásá­nak további javulásához. A kormánvhatározat megvitatása alkalmából Bitter László szövetke­zeti tag egyebek között hangsú­lyozta: „Az új kormányhatározat arra ösztönöz bennünket, hogy munkánkból eltávolítsuk az összes hiányosságokat és a kormányhatá­rozat pontjait az egész vonalon életbeléptessük. Tevékenyen hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy emel­jük az állatállomány hasznosságát, gazdaságosabbá tegyük a növény­termelést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom