Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-09-13 / 37. szám

1953. szeptember 13. ТЪвгГЬН? , Földműves s A bélai EFSz összes gabonáját szovjet módszerek szerint veti el A bélai szövetkezeti tagoknak bő­ven jutott te-mészetbeni jutalom fél­évi becsületes munkájuk után. Felesle­geiket nem tartogatták odahaza, ha­nem az államnak adták. így Ondruskó András 5Ó0, Pásztor János 514, Tégeny László 440, Ondruskó János 400 és Csapcsik János szintén 400 kilogramm ga­bonát adott feleslegéből dolgo­zó népünk közellátására, így sorolhatnánk a több: szövetkezeti tagokat is, akik képességük szerint hozzájárultak közellátásunk megjavítá­sához. Összesen 108 mázsa gabonát adtak be. M ért tudott például Csapcsik Jáms 400 kilogramm gabonát beadni? Az első félévben családjával együtt ledol­gozott 610 munkaegységet. Egy mun­kaegységre két és fél kilogramm bú­za, fél kg árpa és ugyanennyi rozs jár. Csapcsik elvtárs jutalma tehát 1525 kg búza, 305 kg rozs és ugyanennyi árpa volt. Ezekből a számokból kitűnik, hogy igenis, Csapcsik János és a többiek egészévi kenyerük biztosítása mellett ez államnak 's tudtak adni. A szövetkezet elegendő gab>nát tett félre az évvégi elszámolásra, amikor is a tagok> megkapják a második fél-A szódói egységes földmuvesszövet­­kezet is nagy utat tett meg megala­kulása óta. Az idei jó termés jelen­tős mértékben fellendítette az egész szövetkezeti életet. Különösen a ter­mészetbeni jutalmak szétosztása já­rult hozzá jelentősen a szövetkezeti tagok munkakedvének fokozásához. Bőven jutott természetbeni jutalom, hinten a szövetkezetnek 30 mázsás átlagos terméshozama volt. öröm volt nézni, amint a zsákokkal megra­kott teherautók egymásután térték be a szövetkezeti tagok házába, hogy lerakják munkájuk utáni természei­­beni jutalmat. Ajler Adámnál 20 ga­bonával tele zsákot tett le az autó. Megkérdeztem Ajler szövetkezeti ta­got, hogy van megelégedve. Ilyen választ kaptam: — Soha még ennyi gabonám nem volt. Mikor kis parcellámon egyéni­leg gazdálkodtam, alig tudtam annyit kitermelni, ami kenyérnek elég lett volna. Most meg az első félévre elő­legként annyit kaptam, hogy az egészévi fejadagnak elég. Egy munkaegységre a szódói szö­vetkezetben a terv szerint 2 kg búza járt. Ezt a mennyiséget a jó termés következtében 2 kg 25 dekára emel­ték. Hasonlóképpen a munkaegysé­gek utáni 1 kg árpa is 1,50 kiló­évben ledolgozott munkaegységek után is a jutalmat. A bélai szövetkezetnek azért jutott ez idén mindenre, mert termése a szovjet tapasztalatok alkalmazásának következtében nagyon jó volt. Ezért a tagság elhatározta, hogy az idei őszi vetésnél a vetés­­terület 50 százalékát keresztso­­rosan és 50 százalékát szükso­­rosan veti/ be. A jó termés biztosítása érdekében nagy gondot fordítanak a talajelőkészítésre. A középszántás befejezés előtt áll. Ebben a munkában különösképpen ki­tüntette meoát K'ánek Géza trakto­ros, aki egyben a szövetkezetnek is tagja. Normáját 170 százalékra telje­sítette. A tarlóhántást 550 hek­táron a középszántást pedig 170 hektáron végezte el. Öröm hallgatni, amint munkájáról nyi­latkozik: — Minden talpalatnyi föld. amit ren­desen megművelek, egy egy csapás azokra, akik háborút akarnak. Az első növényt, az őszi repcét már rég elvetettük. Vetőgépjeink szépen rendben várják, hogv a búzát és a többi magot 's idejében földbe tegyük. Bochnyicska István, Béla. grammra emelkedett. Ajler Adám tehát így kaphatott ilyen szép jutal­mat. Beszélgetésünk közben meg­jegyzi még: — Szorgalmasan dolgoztunk fiam­mal együtt a szövetkezetben. Sőt kö­zépiskolás fiam is az egész szünidő­ben részt vett a közös munkában, így tudtam elérni azt, hogy csak búzából 12 mázsát kaptam. Lesz hát mit aprítanunk a tejbe. Van a szövetkezetnek 2 és fél hek­tár dohánya is. Nem nagy terület ez, de termés nagyon jó mutatkozik rajta, úgyhogy ez is jó jövedelmet jelent. A zöldségkertészet is tud eredményeket felmutatni. Ezen a té­ren azonban van még tenni való. A kertészetet Nagy Lajos vezeti. Arra törekszik, hogy egyre több zöldséget tudjon a szövetkezet a dolgozók köz­ellátására adni. A szövetkezet veze­tősége azonban valahogy nem fektet kellő súlyt a kertészetre. Az elnök például ebben az érdien még egyszer sem látogatta meg a kertet. Szüksé­ges, hogy az elnök ezen a téren meg­változtassa nézetét, mert számos szö­vetkezet példája bebizonyította, hogy egy jól kezelt kertészet nagyon is jövedelmező termelési ága a közös gazdálkodásnak. Líska Veronika, Szódó A Nagy Októberi Szocia ista Forradalom tisz e'etére Uj lendülettel láttak munkához a vágsellyei mezőgazdasági iskola nö­vendékei a uj tanévben. Erről kötele­zettségvállalásaik is tanúskodnak, me­lyeket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tettek. így például 11. évfolyam hallgatói vállalták, hogy két hektár kukorica betakarítását a tanulás mellett elvégzik és az ebből eredő jövedelmet Korea yjrafelepíte­­sére fordítják. Az első osztályosok sem maradnak le. Versenyre hívták a má­sodéveseket a jó tanulásban és a rend betartásában s ugyanakkor kötelezett­séget vállaltak, hogy 2 hektár napra­forgót leszednek. A vágsellyei mezőgazdasági iskola növendékeinek kezdeményezése szol­gáljon példaként többi mezőgazdasági iskolánk számára is, hogy az új tan­évben valóban új és értékes sikerek jöhessenek létre. Kádasi N.. Vágsellye. ★ Jó munkáért ó jutalom Mint számos más szövetkezetben, úgy a harmanci EFSz-ben is bebizo­nyosodott, hogy a szövetkezet ellensé­geinek híresztelése alaptalan s csak arra szolgál, hogy zavart okozzon a ta­gok között. Csak hogy hiába híreszteli a reakció, hogy nem érdemes a szö­vetkezetben dolgozni, mert a harman­­ciak látják, saját maguk meggyőződtek arról, hogy igen, nagyon is érdemes rendesen résztvenni a közös munkában. Nézzük csak meg, hogy a becsületes szövetkezeti tagok milyen keresethez jutottak. Varaa József az első félévben ledolgozott 335 munkaegységet. Ezért pénzben előlegként 1676 koronát, ter­mészetben pedig 10 mázsa búzát, 1,3 mázsa árpát, 10 mázsa szalmát, 13 má­zsa szénát, és 33 kg hüvelyes terményt kap. Hasonlóképpen Ólmán Béla is gaz­dag jutalomban részesült. 383 munka­egység után 1917 korona előleget, valamint 11,5 mázsa búzát, 1,5 mázsa árpát, 11,5 mázsa szalmát, 15 mázsa szénát és 38 kilogramm hüvelyes ter­ményt kap. A harmanci földművesek egyéni gazdálkodásuk idején nem tudtak any­­nyi tiszta jövedelemre szert tenni, mint most a szövetkezetben. De mindez csak az első félévi jutalom, s ha a máso­dik félévben is hasonló szorgalommal fognak dolgozni, akkor további bevéte­lekhez jutnak. ’★ Fejlődik a varbói EFSz Varbó községben a lakosság 95 szá­zaléka tagja az egységes földműves­­szötetkezetnek. Az idei jó termés nagy segítséget jelentett a .munkafegyelem megszilárdulása és a szövetkezet to­vábbfejlesztése terén. A tagság miu­tán megkapta természetbeni jutalmát, még nagyobb kedvvel látott munkához. A becsületesen dolgozó szövetkezeti tagok 20 mázsa gabonát is kaptak. Min­denki látja tehát, hogy a szövetkézét olyan megélhetést biztosít a tagok szá­mára, amilyent egy egyénileg gazdál­kodó ki.sparaszt, de középparaszt sem tud elérni. Mivel a gazdag termés nagy jöve­delmet jelent- a szövetkezet számára, eddigi befektetéseinket még jobban fo­kozhatjuk. Eddig befejeztük a sertés­­hizlalda és a juhakol építését. Ugyan­csak befejezéshez közeledik a szarvas­marha-istálló és a tyúkfarm építése. Az új épületek rövidesen éreztetni fog­ják áldásos hatásukat, mert a korszerű és jól felszerelt gazdasági épületek­ben jobban fokozódik az állatok hasz­nossága. Petényi István, Varbó. ★ t Érdemes volt becsületesen dolgozni A balázsfai egységes földművesszö­vetkezetben az egyik legpéldásabban dolgozó szövetkezeti tag Vörös Lajos. Nem csak maga, 'de egész családja becsületesen kiveszi részét a szövet­kezeti munkából. Az eredmény nem maradt el. Ahogy a Vörös család jó munkájával hozzájárult a szövetkezet gazdagabbá tételéhez, úgy a szövet­kezet is bőséges jutalomban részesí­tette élenjáró tagját. Az első félév­ben Vörösék 1.048 munkaegységet dolgoztak le. Ezért kaptak 20.96 má­zsa búzát, 10,48 mázsa árpát és 7.46 mázsa rozsot. Vörös Lajos büszkén mondogatja, hogy soha még ennyi gabonája nem volt, s hogy a jqvöben is' mindannyian rendesen részt vesz­nek a szövetkezeti munkában, mert most bebizonyosodott hogy érdemes. Krajcsovics Nándorj Dunaszerdahely Tervszerűen végezzük a kapások betakarítását Marcelházán nem csak a munka mennyiségére hanem minőségére is nagy súlyt fektetünk. Példának ho­zom fel dohányosainkat. A legutóbbi dohányleadásnál a dohány 60 száza­lékát első osztályúnak a többit pe­dig másodosztályúnak vette át a do­hánybeváltó üzem. Az első helyet a dohánymunkáknál továbbra is Mar­­cinkó elvtárs csoportja tartja, mely­nek női tagjai nagy mértékben elő­segítik a feladatok sikeres megoldá­sát. A kö elmúltban Jalsovszky elv­társ csoport ia szárítási hely szűké­ben lemaradt, de a Senkár-csoport segítséoével idejekorán behozták a lemaradást. Különösen jó munkát végzett Zsidek Gézáné és Vfarcinkó lánosné, akik naponta 30—35 darab 5 méte>" hosszú zsinórt felfűznek. Az ilyen élenjáró dolgozóknak köszön­hető hngv a törési munkák immár a befejezéshez közelednek. A szocialista munkaverseny elősegíti a beadási feladatok túlteljesítését a nyitrai kerületben A nyitrai kerület egyes járásai pél­dásan teljesítik állam iránti beadási kötelezettségüket. Az első helyen a nyitrai járás vezet beadási kötelezett­ségének 114 százalékos teljesítésével. A begyűjtés az idén csupán 31 napig tartott. A szerződéses gabona begyűj­tése mellett a begyűjtési dolgozók fel­vásároltak 132 vagon terven felüli ga­bonát. Egyes szövetkezetek magasan túlteljesítették hazafias kötelességüket, így például a vicsápapáti EFSz 34, a nyitragerencséri szövetkezet pedig 8 vagon gabonával teljesítette túl ter­vét. Nyitragerencséren az egyénileg gazdálkodók is kitettek magukért. Táby Sebestyén 3,64 hektáros földmű­ves 1150 kg árpával, Táby György 2,54 ha-os kisparaszt 900 kg, Ferenczi fiprián 2,18 hektár tulajdonosa pedig 200 kg gabonával teljesítette túl be­adási tervét. Kerületi viszonylatban külön említést érdemel Tornóc község, amely beadási tervét 230 százalékra teljesítette. Hasonlóképpen Nyitracse­­hi is jó eredményt ért el beadási kö­telezettsége 143 százalékos teljesíté­sével. A beadási kötelezettségek, illetve a begyűjtési munkák sikeres elvégzésé­ben nagy segítséget jelent a szocia­lista munkaverseny. Különösen élénk versenyszellem fejlődött ki az érsek­­újvári és a zselizi járások között. Zse­­liznek hosszabb nemes vetélykedés után mégis sikerült a versenyt meg­nyernie, mert megelőzve Érsekújvárt egy nappal a határidő előtt teljesí­tette beadási kötelezettségét. A nyitrai kerületi versenvtáblán egyre több fény gyullad ki, jelezve azt, hogy a szo­cialista versenyben uj-és uj eredmé­nyek születnek. Mártonvöigyi László, Nyitra. r Ajler Adám kenyere egész évre biztosítva van Az ebedi kuIákok sem különbek a Deákné vásznánál „Nem lehetnek a szövetkezet tagjai kulákok és a kizsákmányo­ló osztályok egyéb tagjai" — mondja többek között a szövet­kezet alapszabályzata. Találko­zunk azonban olyan esetekkel is, ahol mindezt nem szívlelték meg és bevették a szövetkezetbe a kulákokat is, akik aztán mindent elkövettek, hogy belülről egyenet­lenséget szítsanak és bomlassz;'.k a szövetkezetei. Számos helyen, mint a párká­nyi járásban lévő ebedi szövetke­zetben is a szövetkezeti gazdál­kodás megjavítása mellett, telje­sen elfeledkeztek az osztályharc­ról és ennek tudható be, hogy a falusi gazdagok kijátszva a tag­ság éberséget befurakodtak a szövetkezetbe. Világítsuk csak meg, miben nyilvánul meg a szövetkezetben a kulákok bomlasztó tevékenysége? Az ebedi szövetkezet ebben az esztendőben szép eredményeket ért el. Gabonából a várottnál is nagyobb hozamokat ért el, sőt az állattenyésztés terén is fejlődés mutatkozik. Ez természetesen nincs ínyükre a kulákoknak, akik mindent elkövetnek, hogy meg­akadályozzák a szövetkezet meg­szilárdulását. Ilyen jómadárnak számít Áren­dás Béla 17 hektáros kulák is, aki agyafúrt módon szinte belopta magát a becsületes kis- és kö­zépparasztok közé. Ne gondoljuk, hogy azért lépett a közös gazdál­kodásba, hogy munkájával előse­gítse a falu, a szövetkezet fejlő­dését. Ellenkezőleg. Az vezette erre. hogy ártson a szövetkezetbe tömörült kis- és középparasztf k­­nak, egyenetlenkedést szítson köztük, mert nem nézhetik, hogy azok minden erejüket megfeszít­ve harcolnak a magasabb termés­eredményekéit, boldogabb életük megalapozásáért. Sehogy sem tetszik ez Árendás kuláknak'. Már, hogy is tetszene, hisz nem is olyan régen, mint cséplőgéptulajdonos. hentes is mészáros szinte uralkodott a fa­luban a sok bajjal-nehézséggel küzködő kis- és középparaszto­kon. Nem volt 'yan egyén a falu­ban, aki ne tartozott volna Áren­dásnak. Egyébként azt mondj'k róla, hogy -záz családnak sem volt annyi jövedelme, mint neki egymagának. Persze a csalás es uzsora közben jól megszedte ma­gát. Pénzét mindig „jól" befek­tette. Párkányban például nagy­kiterjedésű kertészetet létesített, ami szép haszonnal járt. Ő maga azonban sohasem dolgozott. Bábindai Gyula szövetkezeti tag, ! Árendás volt cselédje igen sokat tudna mondani arról, hogy milyen eszközökkel zsákmányolta ki a falu szegényebb sorsú parasztsá­gát egykori gazdája. A kis- és középparasztok ugyanis gyakran voltak ráutalva arra, hogy pénzt, vetőmagot, szerszámokat stb. köl­csönözzenek a kuláktól. Ilyen mó­don aztán fennhatósága alá ke­rültek. A kulákok, mint ismeretes, a mai helyzetb n megváltoztatták a kizsákmányolás formáit. Árent ás minden zsirral-hájjal megkent kulák, tehát ugyanígy cseleke­dett. В -munkásokat ugyan nem tarthat, de Tie nin^s is szüksé­ge, mert helyette a szövetkezet tagjai dolgozzák meg a földjeit. — Minek dolgozzam én — szok­ta hetykén mondogatni. — Elég, ha a béresem dolgozik a szövetkezetben, hiszen ö ezelőtt nálam dolgo jtt. Tehát még ma is húzódik a munkától és minden alkalmat megragad, hogy meggazdagodjon a szövetkezeti tagok rovására. Be­­férközött ugyanis a Jednota já­rási vezetőinek „jóvoltából" a h©-­­lyi húsellátó vállalatba, ahol ismét folytatja spekulációját és hazug rágalmaival a szövetkezet ellen uszít. Ennek láttán pedig ökölbe szorul a falu becsületes dolgozó parasztjainak a keze. Milyen úton kapott a 26 hektá os kulák őrlési engedélyt Erre a kérdésre várnak felele­tet a szövetkezet tagjai is. Szabó Gergely 26 hektáros kulák ugyan­is „nem lépett be a szövetkéz t­­be", de földjeit a helyi nemzeti bizottság egyes funkcionáriusai „jóvoltából" a helyi EFSz vette megmunkálás aló. Az említett ku­lák még az elmúlt évről mintegy 106 mázsa búzával és 116 mázsa árpával, nagymennyiségű hússal stb. maradt adósa közellátásunk­nak. A helyi nemzeti bizottság funk­cionáriusai nagy hibát követtek ' el, hogy nem leplezték le Szabó kulákot a beadások szabotálára miatt. Beadási hátralékát a szor- I galmasan dolgozó kis- és közép­parasztoknak kellett pótolniok. Ezek uf'n persze, hogy háborog­­tak a kisgazdálkodók, mert lát* ták, hogy a kulákkal semmi sem történik, még akkor sem, ha ön­kényesen elhagyja a földjeit, fe­ladatait nem teljesíti. A dolog egyik nyitja a követke­ző: Könözsi, a szövetkezet köny­velője Szabó Gergely második ve­je, apósa nevét a szövetkezeti fa­­gok névlistájára csempészte, ez­által a járási begyűjtési szervek éberségét is kijátszva, könnyedén őrlési engedélyhez jutott, holott erre semmi esetben sem volt jo­ga. Ez mindenesetre a törvény legsúlyosabb megsértését jelenti, amiért Könözsi kulékfatty-köny­­velönek felelnie kell, mert félre vezette a hatóságokat. Nem ártana, ha a szövetkezet vezetősége a tagsággal karöltve tüzetesebben utána nézne a do­lognak, bizonyára sok hibát fe­dezne fel Könözsi könyvelősködé­­sében. Az ebedi szövetkezetben tipi­kus példáját látjuk a kulákok mesterkedéseinek. Csurgai János 14 hektáros kulák, volt cséplőgép és daráló tulajdonosa, aki a múlt­ban képes volt arra is, hogy két­­három nap dolgoztasson, egy kilo­gramm lisztért, vagy árpadaráért, most arra vetemedett, hogy elte­relje magáról a kis- és középpa­rasztok figyelmét. Ugyanis a ku­lák ez esetben földjeit szétíratta, hogy középparas dnak tüntesse fel magát. Laca István, Szűcs Fe­renc szintén egyszím'onalon mo­zognak a többi kuláktestvéreik­­kel, nem is egész egy év alatt középparasztokká vedlettek. De akár milyen bőrbe is búj­nak, a falu kis- és középparaszt­jai ismerik őket. Ismerik ókét azokból az időkből, amikor szinte tejben vajban fürödtek és a dol­gozóknak nem. volt kenyerük csu­pán ő miattuk. Ma is azon annak, hogy ismét visszaállítsák a régi világot. A szövetkezeten belül mindenfele mende-mondákkal akarják el ven­ni a becsületesen dolgozók kedvét a munkák elvégzésétől. Ez azon­ban nem fog nekik sikerülni, mert kis- és középparasztjaink mögött ott áll a pért, a helyi nemzeti bi­zottság, amely meghiúsítja a ku­lákok mesterkedéseit. Most tehát arról van szó, hogy a szövetként tagjai a taggyűlé­sen foglalkozzanak a dologke i ülő kulákok kizárásával. Ebben pedig még nagyobb támogatást nyújt­son a HNB, hogy végre megtisz­títhassák a szövetkezetei az oda nem való elemektől. Szombath Végül pedig községünk egyénileg gazdálkodó földműveseiről szeretnék megemlékezni. Többen közülük pél­dásan teljesítették beadási kötele­zettségüket. így Fazekas Lászlót, Né­meth Józsefet, Gál Károlyt, Balogh Károlyt, Bélái Andrást, Szabó Ká­rolyt, Csengéi Józsefet, Kocsis Já­nost és Kocsis Mihályt kell megemlí­tenünk. Ugyanakkor vannak még községünkben olyanok is, akik be­adási kötelezettségüknek ezidáig még nem tettek eleget. Ezek közé tarto­zik Varga -László, Hegedűs László, : Nagy Károly, Kovács Dezső, Balogh Erzsébet, Gál Kálmán, Répás András, és Kirsner Istvány. Ezek a földmű- I vesek vegyenek példát azoktól, akik i teljesítették hazafias kötelességüket s ne maradjanak adósok az állam­nak egy szem gabonával sem. Marikoveez Aladár, Marcelháza

Next

/
Oldalképek
Tartalom