Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-09-13 / 37. szám
1953. szeptember 13. /ЦЛ«г Fdldmíh«š з Fuesík, népünk hű fia Tíz éve annak, hogy Volka, a Német birodalom főügyészének ajánlatára sürgősen végrehajtották a halálos ítéletet Július Fucsíkon. Tíz év telt el az 1943 szeptember 8. óta, amikor Július Fuesík előtt lezárultak a Berlin melletti Plötzenseei fogház kapui. Ez idő alatt Fuesík neve az emberiség jelképe lett, jelképe az igazságnak, a haladásnak. Az egyszerű, emberi és alkotó Fuesík mintaképe a . mai generációnak, annak a generációnak, amely a békéért, a szabadságért és az emberiség boldogulásáért harcol. Mintaképe lett annak a generációnak, amely örömmel viseli a fasizmus ellen harcoló hazafi nevét, mint Reymonda Dienne, Henri Martin, Belojanis a Rosenberg házaspár és a többi hősök, akik Fuesík példáját követve ’lenálltak az imperializmus brutalitásnak. Fuesík legismertebb könyve: »Özeiét az élőknek« 137 kiadásban 59 nyelven jelent meg. Valamennyi kiadás példányszáma két és fél milliót tesz ki. Fuesík hősiességének ez a híres dokumentuma hatalmas fegyverré vált a világ valamennyi népének kezében. , Sokan gyakran teszik fel azt a kérdést Fuesík hősiességével kapcsolatban, hogy miben is rejlik az ő nagysága és az ő nagy ereje? Fuesík nagysága, példás hősiessége, amely millió és millió dolgozót magával ragad, továbbá hazafias és kommunista hite nem a véletlenen múlott »Korunk hőse a proletariátus és csakis ő alkothatja az igazi emberi hősöket. Alkotja mindenütt a munkában a válságos időkben, a harcban/ de el sősorban újra a munkában, ott, ahol felszabadult már. Ezek a hősök igen egyszerűek és természetesek. Igen. hősiességük éppen abban van, hogy döntó pillanatokban mindig azt teszik, amit tenniük kell.« így ír erről Fuesík. Fuesík hősiessége az élet útjából ered, abból a vágyából, hogy megismerje az embert, hogy minél jobban megközelítse a munkásosztályt, a. melyről meg van győződve, hogy eoved ül ő képes a világot jobb és örömteliesebb élet felé vezetni. A munkásosztály volt az iránytűje és forrása ismereteinek. Fuesík minden léptével minden lélegzetvételév^jgvekezett megérteni a népet és megtanulni az ember, a nemzet, a haza és a Szovjetunió iránti szeretetet. Minden tette, megnyilvánulása, cikke, irodalmi kritikáia, vagy bármelyik tanulmánya bizonyítja a sztrájkoló bányászokkal, a práoai munkanélküliekkel, a köztársaság minden zugáben élő munkásokkal való kapcsolatát, s egyben igazolta mélvséges emberismeretét. Az ő őszinte és valóságos kapcsolata az élettel. megteremtette újságírói erkö’csét, a kommunista erkölcsét erköl- i csőt, amelv odaadóan szolgálta a né i pét. amelvnek alapig az igazság és amelv szoros kapcsolatban van az olvasóval Fucsíkra jellemző, hogy akkor lett kommunista újságíró, amikor szervezetten kezdték üldözni a pártot és minden kommunistát Fbben az időben, amikor a reakció minden erejét latba vetette я műn-I kásosztály élcsapatának felszámolására, ! amikor számos' haladó szellemű irodalmi dolgozó elhallgatott, mert elveszítette a népbe és annak erejébe vetett hitét, Fuesík a kapitalizmus elleni harc élére állott. Tudta, hol a helye. Cikkeivel és riportjaival vádat emelt azok ellen, akik 1932-ben 746.331 munkanélkülit küldtek az utcára. Hitet és erői öntött azokba, akik kivezető utat kerestek ! az éhségből és a nyomorból. A duehj covi, mosti és lomi sztrájkolókban i meglátta a munkásosztály egységénekerejét. Ugyanakkor el kellett búcsúznia a 30 éves Jozef Kadlec-től és társaitól, akiket agyonlőttek. Érintkezésbe kerül a földművesekkel és a kisparasztokkal, akik a mosti sztrájkolok segítségére siettek élelmiszerrel, amit talág saját szájuktól von- I tak meg. A demokracia nevében védelmezte a esek és szlovák burzsoázia által kizsákmányolt munkásságot, akibe nem egyszer belelövöldöztettek. A Szovjetunióban az első ötéves : terv keretében 36 millió hektár földet vetettek be közösen. Erről a terület! ről 256 millió métermázsa gabonát takarítottak be. Ezek az első adatok, j az első számok, amelyekkel Július Fuesík Szovjetunióban tett útján megismerkedett. Ilyen volt a helyzet akj kor Szovjetunióban. Fuesík vágya a megismerés, az igazság után lehetővé i tette, hogy megismerkedjen a szovjet . földművessel, hogy megismerje azt az j embert, aki uralkodni kezdett a 100 I éves elhanyagolásban sínylődő föld fe- I lett. Fuesík éppen a szovjet falvakban í látja a legnagyobb haladást, amely ti! pikus arra az országra, ahol a ma j már a multté. Fuesík meglátogatja a j kolhozokat és szovhozokat. Megláto- I gatja azokat, akik a szovhozokat al-. kották, a szovjet földműveseket. A szovjet mezőgazdasági dolgozók hősies munkájának példájában látja Fuesík a Szovjetunió óriási fejlődését, amelyet határtalanul magasan értékelt éppen azért, amit a nép boldogulása érdekében tett. Fuesík előrelátása tele a szocializTMmus építőinek pgyre fokozódó öntudatával, nagy lelkesedést és új hitet önt belé. Igen! Lehetséges egy szebb világot építeni. Hiszen erről saját szemeivel meggyőződött a Szovjetunióban. Saját szemeivel látta a boldog embert. Látta, amint a Szovjetunió utolérte, sőt elhagyta a kapitalista országokat ,,, — Az ember nevében — mondja Fuesík — az emberért épül a Szovjetunió. És ez a láng, ez a hit kíséri Fucsíkot a cseh nemzet legnehezebb próbatétele, a megszállás idejében Fuesík újságíró, író, szervező és forradalmi harcos a legnehezebb feltételek mellett dolgozik. Akár a néphez beszél mint a kommunista párt illegális vezetőségének tagja, akár a börtön falai között, mindig tele van optimizmussal, az emberiségbe és az emberbe vetett hittel. Fuesík az örömteli életért, a jövő nemzedék boldogságáért, az egész emberiség boldogabb jövőjéért szállt síkra. Szilárdan és lántoríthatatlanul harcol' Ügy harcolt, mint a nép hűséges tia. A bolgár nép ünnepe A Bolgár Népköztársaság vörösszalagos, kalászkoszorűs címerében egy dátum szerepel: 1944. IX. 9. EŽ a bolgár nép nemzeti jelképében^ is megörökített nap a jbolgár történelem legnagyobb sorsfordulójának, Bulgária felszabadulásának ünnepe. Kilenc esztendővel ezelőtt, 1944. szeptember 9-érj hatalmas antifasiszta népi felkelés tört ki Bulgáriában, amely a szovjet hadsereg győzelmeire támaszkodva megdöntötte a népellenes fasiszta rendszer uralmát és megteremtette a lehetőséget, hogy a bolgár munkásosztály — történél-' mében először — kezébe vehesse a hatalmat. A bolgár nép nagy szenvedések és áldozatok árán hősies küzdelemben vívta ki ezt a győzelmet. A fasizmus ellen a kommunista párt Vezetésével vívott csatákban 85.000 hazafi áldozta életét nyílt harcban, vagy ? kivégzőosztagok puskái tűzében és közel másfél millió ember ment át a fasiszta csendőrség és rendőrség börtönein. Ennek a hősies küzdelemnek a győzelmét azonban csak a szovjet hadsereg diadalmas harcai tették lehetségessé. A dicső Szovjet Hadsereg győzelme következtében űzhették ki az imperialistákat Bulgáriából és örökre biztosíthatták az ország függetlenségét és szabadságát. A Szovjet Hadsereg nemcsak a fasizmus főerejének szétzúzásával teremtette meg e lehetőséget a bolgár nép, a bolgár hazafias front nemzeti felkelése számára, hanem azzal, hogy 1944 szeptember 8-án a visszavonuló német csapatokat üldözve, bolgár területre lépett s ezzel felmérhetetlen és döntő segítséget nyújtott a bolgár népnek. „. . . Különösen hangsúlyoznunk kell — mondotta Dimitrov elvtárs — hogy a szeptember 9-i felkelés sikerében, hazánknak a német fasiszták igája alól való felszabadításában a legnagyobb érdem a testvéri, hősies Szovjet Hadsereget és annak zseniális vezérét, Sztálin generalisszimuszt illeti, amiért a párt, a munkásosztály és az egész dolgozó népünk örök hálával viseltetik irántuk”. A szeptember 9r-i nemzeti felkelés meghozta az imperialisták belső ügynökségének és az elnyomó és kizsákmányoló államgépezetnek szétzúzását is. A bolgár nép büszkeséggel hivatkozhat arra, hogy míg a megszálló hatalom nem tudta hadba kényszeríteni a Szovjetunió ellen, addig a szeptember 9-i felkelés után azonnal 300.000 főnyi hadsereggel támadta meg a fasisztákat, akiket a Szovjet Hadsereg oldalán Magyarországon keresztül egész az Alpesekig üldözött. A háború befejezése után a bolgár nép hozzálátott a valóban demokratikus, népi államszervezet kiépítéséhez és Bolgár Munkás (kommunista) Párt vezetésével megindult a szocializmus felé vezető úton. Tekintettel arra a sokoldalú segítségre, amelyet a Szovjetunió nyújt Bulgáriának gépek, anyag és szakemberek formájában és tekintettel arra a nagy segítségre, amely a népi demokratikus államok gazdasági és kulturális együttműködéséből, főleg a testvéri Csehszlovákia segítségéből folyik, Dimitrov elvtárs azt a feladatot tűzte ki a bolgár nép elé, hogy tizenöt-húsz év alatt olyan eredményeket érjen el, amelyeket más nemzetek más feltételek között évszázadok alatt elértek. Nem kétséges, hogy a bolgár nép ezt a feladatot teljesíti. Erről tanúskodik a nagy szocialista munkaverseny, amelyben az eggsz nép résztvesz, s amely az ötéves gazdasági tervnek a kitűzött határidő előtt való teljesítéséért folyik. A Sztálin nevét viselő vegyiiparikombinát, a Leninről elnevezett metallurgiai üzem és a mezőgazdasági gépeket gyártó „Georgi Dimitrov”-üzem, a három legnagyobb ipari üzem, amelyeket az első ötéves tervben építenek fel. Mindezek a szeptember 9-i győzelem emlékművei a szocialista ipar győzelmeinek, a bolgár dolgozók hálájának emlékművei a nagy Lenin, Sztálin és Dimitrov iránt. A háború előtti 1939-es évvel szemben a bolgár ipari termelés négyszeresére emelkedett és a géptermelés százszorosára. Az ipar fejlődése, a Szovjetunió és népi demokratikus országok minden téren nyújtott segítsége a legfőbb tényező a bolgár mezőgazdaság szocialista építésében. Ezen a fontos szakaszon elért sikerekről tanúskodik az, hogy ez év elején a parasztgazdaságok nagyrésze már meg van szervezve a TKSZ-ben (III. típusú EFSz-ben). A szeptemberi felkelés kilencedik évfordulója egybeesik Valko Cservenkov elvtársnak, a bolgár nép szeretett vezérének 53-ik születésnapjával. Cservenkov elvtárs fáradhatatlan és áldozatkész tevékenységével nagyon sokban elősegítette a felkelés sikerét A szocialista építés, időszakában Valko Cservenkov elvtárs a párt- és az államigazgatás élén állt és emellett a bolgár nemzetet bátran és biztosan vezeti Dimitrov útján, a szeptember 9-i bolgár hősök eszményeinek teljes megvalósításához. Ez az út a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal való felbonthatatlan testvériség és szövetség útja, a béke útja, amely az új világ örök és virágzó tavaszához, a napfényes kommunizmus ragyogó magaslatához vezet. A Bolgár Népköztársaság nagyszerű eredményei, amelyeket 1944 szeptember 9. után ért el, annak az állandó felbecsülhtetlen gazdasági és kulturális segítségnek köszönhetők, amelyeket a felszabadító Szovjetunió nyújtott a bolgár népnek. A Szovjetunió népe védelmet nyújtott és nyújt Bulgáriának az imperialisták nyilt intervenciós kísérletei ellen. A Szovjetunió segítsége tette lehetővé a kilenc év előtti hatalmas népfelkelést Bulgáriában, éppúgy, mint a Szlovák Nemzeti Felkelést is. A Szovjetunió példamutatása, a nagyszerű sztálini tanítás jelöli ki az utat a bolgár nép és a mi népünk számára a szocializmus felé. A szovjet emberek, tudósok, mérnökök, sztahanovisták segítsége és tapasztalatai megkönnyítik és meggyorsítják mind a két nép számára a jövő felépítését. A Csemadok IV. országos közgyűlése tiszteletére vállalt kötelezettségek sikeres teljesítéséért A pelsőci versenyfelhívás egyik pontja az EFSz-ek támogatásával foglalkozik. Ez a felhívás a kékkői iárás falvaiban is nagy visszhangra talált. Helyi csoportjaink kötelezettségvállalásokkal, szép munkaeredményekkel üdvözölték a pelsőci versenyfelhívást. Ezeket a sikereket elsősorban a helyi pártszervezetünknek köszönhetjük, amely valamennyi tömegszervezetünket példás munkára serkentette. A pelsőci versenyfelhívás csak akkor teljesítheti feladatát, ha valamennyi .szervezet tisztában lesz annak fontosságával. Szükséges ezert, hogy minden Csemadok-csoport tevékenyen bekapcsolódjon a versenybe és kövesse a következő csoportok példáját: Jó munkájával kiváló eredményt ért el a Csemadok nyényei csoportja, amely a többi tömegszervezettel karöltve, a helyi pártszervezettől irányítva három heti brigádmunkával járult hozzá a szövetkezet gazdag búzatermésének elcsépléséhez. A segítség eredménye abban mutatkozik meg, hogy a nyényei-Szövetkezet dolgozói a tervezett idő előtt végezték él a cséplést és beadási kötelezettségüknek 100 százalékon felül tettek eleget. A szövetkezet dolgozói, akik a tavaszi és nyári munkákból szorgalmasan kivették részüket, munkájuk gyümölcsét most élvezik. A nyényei EFSz terven felül ( 8 vagon gabonát adott az államnak, mellyel megerősítette a szövetkezet szilárd alapjait és ezzel egyidőberfl hozzájárult dolgozóink jólétének fokozásához. A nyényei szövetkezet "tagjai ezidén szorgalmas és szakszerű munkájukkal közel 50 vagon gabonát értek el, és a gazdag termésből nemcsak beadásra, hanem szövetkezeti tagoknak is bőven jutott. A brigád Híves Vince elvtárs vezetésével magáévá tette azt az elvet, hogy gabonát szemveszteség nélkül kell betakarítani. A brigád tagjai fáradságot nem ismerve végezték el munkáinkat. Az eredmény nem maradt el, mert minden egyes brigád tagra 7 mázsa gabona jutott. A csépiéi befejezése után a brigád vidám kultu restet rendezett. Ugyancsak példaadó munkával járult hozzá a Csemadok nagykéri helyi csoportja az aratás sikeres elvég zéséhez. A vállalt 80 óra helyett, 100 , órát dolgozott le a szövetkezet gabo: nája betakarításánál. Odaadóan vette ki részét az aratás-cséplési munkálatokból a dacsókeszi csoport is. A dacsókeszi csoport karöltve a többi tömegszervezetek öntudatos dolgozóival a vállalt 200 óra brigádmunka helyett 250 órát dolgozott le a HNB búzájának elcséplésénél. Több, mint 2 vagon gabonát elcsépeltek. Ehhez az eredményhez hozzájárult Meliskó József a HNB titkára, továbbá Vahoják Péter, a község bizalmija. Szép eredményt ért el ugyanebben a brigádban Králik János elvtrás a helyi pártszervezet elnöke, továbbá Zatyko Mihály a nemzeti bizottság elnöke, akik alapos szervező munkájukkal hozzájárultak a gabona veszteségnélküli betakarításához. Nagy gondot fordítottak arra is, hogy a gabona minél előbb az állam raktárába jusson. Dicséretet érdemel a Csemadok gyürki csoportja is, amely a többi tömegszervezettel együttműködve segített a nemzeti bizottság búzájaл betakarításánál. . Szép példát mutattak Lupták Vince és Rocsan János elvtársak, akik a gabona betakarítása érdekében a legszorgalmasabban dolgoztak és példás magatartásukkal további vállalásra serkentették a többi tagokat is. A Csemadok siraki csoportja Tóth Imre elvtárs vezetésével állandó népnevelő munkával ösztönzi a kis- és középparasztokat a gabona 100 százalékos beadására. Munkájuk azzal az eredménnyel járt, hogy bár a siraki gazdálkodóknak 10 kilométer utat kell megtenniök, hogy a raktárba szállítsák a gabonát, mégsem jutottak az utolsó helyre. A népnevelők megmagyarázták a gazdáknak, hogy régebben a kapitalista rendszerben 30—40 kilométernyire kellett a gabonát elszállítani, amíg át lehetett adni. Sokszor azonban vissza is kellett hozni a gabonát, mert az uraknak rossz kedvük volt és egyszereltn, minden indok nélkül nem vették át a gabonát. Azzal egyáltalában nem törődtek, hogy a gazda 30—40 kilométert tett meg, mintahogy azzal sem törődtek, hogy lesz-e a gazdának egészévi kenyere. Ma azonban az a h.' ■et, hogy államunk igenis törődik azzal, hogy a földművesnek szebb életet biztosítson, amit az is bizonyít, hogy ha a szövetkezet, vagy a termelő, túlteljesíti beadását akkor szép felárat kap. E meggyőző népnevelő munkával járultak hozzá a siroki csoport öntudatos dolgozói, hogy a községben a gabonabeadást minél előbb teljesítsék. A felsorolt csoportok ezidén brigádmunkával szép és elsőrendű feladatot teljesítettek, hozzájárultak szövetkezeteink megerősítéséhez. Feltétlenül szükséges, hogy minden községben a Csemadok szervezetei munkával és népneveléssel odahassanak, hogy szebb és jobb életet biztosítsanak dolgozóinknak. Csakis ily módon tudjuk megvalósítani Gottwald elvtárs célkitűzését, áki azt mondotta, hogy mindent az emberért és annak jólétéért. Zatykó József, Dacsókeszi A rizsföldek mellett Ozsvald Árpád A rizsföldek mellett járok, ahol nemrég vadvirágok, bólogattak illatozva. Teli van a vizes-árok, a vízpartján meg-megállokl nő a rizsnek szára, bokra. legelt rajta nagy szerényen s ha felhő vonult át az égen: megdagadt a folyó fodra. Tenger lett a széles réten. A sok gyerek jó kedvében hajót csinált a habokra. Ismertem én jól a rétet, nem vette be az ekéket; I termett rajta egy pár boglya. Asszonyok ha gerehlyéltek, szomorúan szállt az ének ... Késő őszig csak a csorda Hol ezelőtt széna-szála hervadt el a napsugárba, m ist itt a rizstábla zöldéi. Hajladoz a rizs kalásza, új életünk boldogsága ... Jól gazdálkodunk a földdel.
