Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-03-08 / 10. szám

jLöldinüvos Tanuljunk a mezőgazdasági sajtóból! A mezőgazdasági sajtóra való előfizető-szerzési verseny meghosszabított határideje március A szocializmus építéséből eredő feladataink teljesítésében nagy segítséget jelent számunkra a szocialista sajtó. Érvényes ez a mezőgazdasági szakaszra is, ahol a szövetkezeti nagytermelésnek be kell bizonyítania fölényét a szét­aprózott kistermelés felett. Ezért fontos, hogy minden szövetkezeti tag, kis- és középföldműves, rö­viden minden mezőgazdasági dol­gozó járassa és olvassa a mező­­gazdasági sajtót. Hogy mezőgazdasági és szaksaj­tónk a szövetkezeti tagok, kis- és középföldművesek és minden me­zőgazdasági dolgozó legszélesebb tömegéhez eljusson, a földműve­lésügyi megbízotti hivatal, karölt­ve a volt tájékoztatás- és műve­lődésügyi, valamint a belügyi megbízotti hivatallal és az Álla­mi Mezőgazdasági kiadóvállalattal (volt Óráé) versenyt indított a le­hető legtöbb előfizető szerzéséért a mezőgazdasági sajtóra. A ver­seny múlt év december 15-től ez év március 15-ig tart. Az előfizető-szerzési versenyben 15 már eddig is nagyon szép ered­ményeket értek el a homonnai já­rásban, ahol a JNB dolgozói 107 új előfizetőt szereztek. Az egyes előfizetőszerzők közül meg kell említeni C a f i к István szőgyéni dolgozót, aki maga 120 előfizetőt szerzett a mezőgazdasági sajtóra. A Nyitra—Lukov dvor munkásif­júsági központ 71, leleszi földmű­ves iskola 77, Nagykaposon Ko­csányi 38, Főréven Zsák István 42, kassai kerületi kutató intézet 20, surányi mezőgazdasági iskola pedig 26 előfizetőt szerzett. A várkonyi szövetkezeti tagok teljesítik a kongresszus határozatait 8 EFSz-eink életéből — Л bősi szövetkezeti tagok három fél nap alatt 80 hektár árpát elvetet­tek. Ha az időjárás megengedi, rövide­sen befejezik a vetést. — A nagyaboriyi szövetkezetben tel­jes ütemben folyik a tavaszi vetés. A munkacsoportok szocialista munkaver­senyt folytatnak egymással. — A vízkeleti EFSz építkezési dol­gozói versenyre hívták ki a hidaskürti EFSz építészeit a szövetkezeti építke­zések gazdaságosabbátételében. A hi­daskürtiek a kihívást elfogadták. — A Horni Libenav-i EfSz-ben nagy juhtenyésztéssel foglalkoznak. Bína István juhász vállalta, hogy 100 anyá­tól felnevel 110 bárányt, és minden juhról 5 kg gyapjút nyír. — A nyitragerencséri szövetkezeti tagok teljesitették a kongresszus tisz­teletére tett kötelezettségvállalásukat. Eleget tettek egészévi sertéshús-beadá­si kötelezettségüknek. Május 1-e tisz­teletére újabb kötelezettségvállalást.’ tettek. További 10 mázsa sertéshúst beadtak a terven felül. —A Brandis nad Labem-i járás szö­vetkezeti tagjai az összes tavaszit ke­­resztsorosan vetik el. így teljesítik a kongresszus tiszteletére tett kötele­zettségvállalásukat. — A mihályfai EFSz kertészetében már szépen virítnak a saláta és kara­lábépalánták. Csahi Teri, Varma Mária és Pomer Mária kitűnő munkát végez­nek a kertészetben. — A Csehországban lévő osztrovi EFSz állattenyésztési dolgozói az idén 20.000 liter tejet és 10.000 tojást ad­nak be a terven felül. — A palóci EFSz-ben bevezették a borjúk rideg nevelését. Zimányi La­jos állatgondozó 17 borjút gondoz a rideg nevelés elvei szerint. A munkához szükséges szaktudást egyrészt a gya­korlatból, másrészt pedig szaktanfo­lyamon szerezte meg. — A csécsénypatonyi szövetkezet ál­lattenyésztési csoportját Horváth N. vezeti. A csoport 293 szarvasmarháról, 570 sertésről, 434 juhról és 23 lóról gondoskodik. A dolgozók az elért é­­redmények szerint kapják jutalmukat. Ennek következtében szép teljesítmé­nyeket érnek el. Egy anyadisznótól pél­dául átlagosan 13 malacot választanak el. — A nagyfödémesi szövetkezetbe befurakodott 5 kulák. Az állatok össz­pontosításánál azonban megmutatták igazi arcukat. A taggyűlés ezért úgy döntött, hogy kizárja őket a szövet­kezetből. A szövCLKezeti tagok ezzel megszilárdították EFSz-üket és bizto­sítják számára továbbfejlődés feltéte­leit. A várkonyi EFSz-nek tavaly csak 32 tagja volt, de a szövetkezetek meg­erősítéséről és kiszélesítéséről szóló párt és kormányhatározat végrehajtá­sa után a szövetkezetbe belépett az egész falu, úgyhogy a községből szö­vetkezeti falu lett 1.742 hektár föld területtel. Ebből a szántóföld 1.242 Tóth Károly, a szövetkezet elnöke résztvett a földművesek I. országos kongresszusán. Hazatérte után a tagok­kal ismertette a kongresszus határo­zatait. Főképpen a tavaszi munkáknak időben történő elvégzésének fontos­ságával, «valamint a szovjet tapasztala­tok felhasználásának előnyeivel foglal-Az dei téli üdülésben kb. 3.000 szö­vetkezeti tag vett részt, akik a tátrai, valamint az ország más olyan üdülő­helyeit látogatták meg, amelyek aze­lőtt a kapitalista kizsákmányoló ele­meknek voltak fenntartva. Szövetkezeti tagjaink jól tudjík. hogy a párt és a kormány minden te­kintetben gondoskodik róluk, sőt még az egészségükről sem feledkezik meg Lehetővé teszi számukra az üdülést, hogy felfrissülve, nagyobb erővel fog­hassanak újból hozzá a szocializmus mielőbbi felépítéséhez. A szövetkezeti tagok pártunk és kormányunk jránti hálájukat kötelezettségvállalásokkal fe­­jezk ki. A luhacsovici üdülők például kozott. A várkonyi szövetkezeti tagok azonnal nekifogtak a nagygyűlés hatá­rozatainak a megvalósításához. A tava­szi véleményeket az agrotechnikai ha­táridők pontos betartásával teljes egé­szében keresztsorosan vetik el. Az új mintaszabályzat elfogadása után be­vezették a Malinyinová fejőnő módsze­rét. Habár a szalmát csak sósvizze! ízesítik, mégis sikerült nekik a kon­gresszus után a tejhozamot 550 liter­ről 620 literre emelniük. Ügy a szar­vasmarhákat, mint a sertéseket már összpontosították, a napokban pedig elvégzik a 2.000 darab baromfi össz­pontosítását. az I. szövetkezeti kongresszus tiszte­letére olyan kötelezettséget vállaltak, amelyekkel szövetkezetüket megerősí­tik és továbbfejlesztik. Špyk Mihály, a bártfai járásban lévő Vyšná Polianka-i EFSz elnöke kötelez­te magát, hogy az EFSz-ek új alapsza­bályzatát következetesen betartja és az összes szövetkezeti taggal annak rendelkezéseit végrehajtja. Kötelezett­séget vállalt továbbá, hogy a szövetke­zet keretében a legjobb dolgozó cí­méért versenyt indít és 200 sertés szá­mára istállót épít. Ezt az építkezést úgy szervezi meg, hogy az istálló már május 30-ig készen legyen. Lipnicky Mihály agronómus kötele-A tavasz munkákat 5 állandó mezei munkacsoport végzi. A csoportok ren­delkeznek a szükséges fogatokkal és felszereléssel. Minden dsoportnak 6 pár lova és 4 pár ökre van. A vetési munkáknak túlnyomó részét saját ma­guk végzik el. A várkonyi EFSz tagjai a tél folya­mán versenyeztek egymással. A ver­senyt főképpen a sertések súlygyara­podására és a takarmánnyal való ta­karékosságra kötötték meg. Most kö­telezettséget vállaltak, hogy az állam iránt összes beadási kötelezettségüket október 1-ig teljesítik. zettséget vállalt, hogy a fiatalok bevo­násával munkacsoportot szervez és el­végzi a gyümölcsfák ültetését. Vállal­ta továbbá, hogy mint a szövetkezet könyvelője az 1953-as zárszámadást önállóan és időben elvégzi. Pavel Zsuzsanna, a vágsellyei EFSz csoportvezetőnője kötelezettséget vál­lalt, hogy munkacsoportjával az ag­­rotechnkai határidők pontos betartá­sával az összes mezőgazdasági munká­kat idejében elvégzi, hogy így túltelje­síthessék a tervezett hektárhozamokat. Hasonló kötelezettségvállalásokat tet­tek a többi szövetkezeti tagok is. 1953. március 8. HÍREK Jozef Nepomucky földművelésügyi miniszter tudományos-műszaki taná­csot nevezett ki, amelynek feladata az, hogy sokoldalúan foglalkozzon a me­zőgazdaság fejlesztésének kérdésével a tudomány és technika vívmányainak alapján. *** A handlovai bányászok napi fela­dataikat mindig 100 százalékon felül teljesítik. Évi tervteljesítésük átlaga 100,4 százalék. *** A novgorodi színházban is bemu­tatták Július Fučík nemzeti hősünk életéről szóló színdarabot. így közelebb­ről megismerve Július Fučíkot, a nov­gorodi közönség is szerettei őrzi annak emlékét, *** Szlovákiában 7.042 orosz nyelvtan­­folyam működik. A népi tanfolyamokon 115.000 dolgozó igyekszik elsajátí ani a haladás és a béke nyelvét. *** Az EFSz-ek új alapszabályzatának megvitatása a szövetkezet nélküil fal­vakban, egybekötve alapos meggyőző­­tevékenységgel, nagyon szép ereményt hozott. Szlovákiában 409 új EFSz-et alakítottak és 1000 szövetkezeti tag aláíria a magasabb típusú munkamód­szerre való áttérést. *** Az angliai árvíznek 307 áldozata lett. Ezenkívül 32.000 embernek menekülnie kellett, akikből 2.000 még mindig kény­szertáborban van elhelyezve. Több, mint 32,000 ház került víz alá, ame­lyekből 350—450 teljesen használhatat­lanná vált. *** Az ifjúsági duzzasztógát építkezésén dolgozó fiatalok széles alapokra helyez­ték a szocialista munkaversenyt. Ér­tékes kötelezettségvállalásokat tettek az építkezési feladatok határidejének megrövidítésére. *** Mészáros Imre, a muzslai traktoros­brigád tagja május 1-e tiszteletére vállalta, hogy tavaszi munkatervét 115 százalékra teljesíti és megtakarítja i tervezett üzemanyag 10 százalékát. *** A köbölkúti traktorállomás dolgo­zóinak május 1-e tiszteletére tett kö­telezettségvállalásai pénzben kifejezve 132. 214 koronát tesznek ki. *** Kéthónapos huza-vona után bemu­tatásra került az „Ar^nycsillag lo­vagja” című szovjet film a párizsi filmszínházakban. üdülő szövetkezeti tagjaink munkafe?ajánlásai ltja Erenburg: А ВЕКЕ KÖZÖS NYELVEN A hitetlenkedők azt mondják: Koreában tovább folyik a vér, a né­pek továbbra is félelemben élnek, a hidegháború folytatódik. Hát mit hozott a bécsi kongresszus? „Két­ségtelen, hogy a békéhez vezető út hosszú. Nehezebb felépíteni egy házat, mint lero.mbolni. Mégis sok minden történt. A bécsi kongresz­­szus egy lépés előre, nemcsak azért, mert hitet tett a békés együttélés mellett, hanem azért is, mert ennek lehetőségét be is bizonyította. Azok az emberek, akik nem akar­nak látni, vagy akiknek lelkiismere­te nem túlságosan tiszta, azt állít­ják, hogy a bécsi kongresszust' a kommunisták és а tunió hí­vei irányítót* k, hogy a többi részt­vevőt lehengerelték, félretolt .;, erkölcsileg megsemmisítették, sőt másfajta résztvevő egyáltalán nem is volt, hiszen a brit munkáspárt tagja, amint elhatározta magát, el­megy Bécsbe, azonnyomban kom­munistává vált és Lean-Paul Sartre, amikor le mert ülni Aragon és Fe­­gyin mellé, megtagadta az exiszten­­cializmust. Nem akarok a számokra hivat­kozni: a sajtó már megírta, hogy a bécsi kongresszuson a kommunisták nem képviselték a többséget, sőt kisebbségben voltak. En mást sze­retnék hangsúlyozni: azok az em­berek, akik Becsbe jöttek, nemcsak hogy elveiket és kedvteléseiket nem adták fel, ellenkezőleg önmagukba, a világról való elképzelésükbe, ro­­konszenveikbe és hagyományaikba vetett hitük vezette őket oda. Ahhoz, hogy az olasz Giuseppe Nitti részt­­vegyen a népek eme kongresszusá­nak munkálataiban, nem kellett le­mondania liberális felfogásáról; el­lenkezőleg, éppen, mert ezt látta veszélyben, vette semmibe előítéle­teit és a rendőrségi zaklatásokat; Nitti azért ment Becsbe, mert Nitti akart maradni. Barátion elbeszélgettem Jean— Paul Sartrével. Ez azonban koránt­sem változtatta meg felfogásomat az ő filozófiáját illetően, mint ahogy ö sem változtatta meg nézetét a számomra oly kedves ideológiáról. Ö és én különböző dolgokat szere­tünk, de mindazt amit ő szeret, mindazt, amit én szeretek, ugyanaz a háborús veszély fenyegeti. Mi, akik meg akarjuk előzni a kataszt­rófát, ugyanannál az asztalnál ta­lálkoztunk. Azok, akik nem akarnak látni, vagy akiknek a lelkiismerete nem tiszta, mondhatják: Sartre meg­szűnt Sart'-e lenni, mivel eljött Bécsbe. Valóban, az élet alakul és az író útja zegzugos, de én meg va­gyok győződve róla, hogy Sartre azért jött el Bécsbe, mert Sartre akart maradni. Nem egy alkalommal mondtam már, hogy " háború nem alkal. xs vitatkozásra. A háborúban az embe­rek és a népek nem m.Veazetességei­­ket mutatják be és nem azokat a nézeteket erősítik meg, amelyek ked­vesek számukra. Napjainkban sokat beszélnek „kereszteshadjáratról”. — Vájjon nincs itt az ideje annak, hogy véglegesen leszögezzük, a ke­reszteshadjáratok mindenre inkább voltak alkalmasak, mint a keresz­tény rkölcs bizonyítására? Aki jelen volt a népeknek ezen a kongresszusán és látta, milyen fi­gyelemmel és türelemmel hallgatta meg a kétezer k 'dött a különböző felszólalásokat, amelyek néha a te­remben ülők egyike vagy másika számára kedves nézeteket is bírál­tak, akik resztvettek a kongresszus munkájában és megfigyelték, ho­gyan igyekeznek a különböző néze­teket képviselő emberek egy neve­zőre jutni és olyan megfogalmazást, találni, amely mindenki számára el­fogadható, azok tudják, hogy mi, a bék° hívei nem vagyunk álmodozók, sem utópisták. Nyolcvanöt ország kétezer küldöttje bebizonyította honfitársai előtt, hogy jóakarattal megegyezésre lehet jutni és hogy amit a épek képviselői megvalósí­tottak, azt a kormányok képviselői­nek is meg kell tenniök. Amikor az emberi kultúra gazdag­ságáról beszélünk, nem valami el­vont, ismeretlen dologról szólunk, hanem minden népnek arról a nagy­szerűségéről beszélünk, amely saját természetét kialakította és ezáltal az egész emberiséget gazdagította. El lehet a világot képzelni Párizs nél­kül, az évszázados köveknek eme erdeje nélkül, e város nélkül,1 mely látszólag teljesen tervszerűtlen vi­dékhez hasonlít és ugyanakkor még­is telve harmóniával, e város nél­kül, amely belépett az egész em­beriség történelmébe, amelynek ut­cáit a regények tucatjain keresztül megismerték Melbourne és Prága diákjai, e város nélkül, melyet fran­ciák építettek,. de a nemzet géniu­szának viaszába nyomták bélyegét? El lehet a világot képzelni Goethe, Cervantes, Tolsztoj és Dickens nél­kül? Minél magasabb egy fa, minél dúsabb ágazatú, annál erősebbek, annál mélyebbek a gyökerei. Íme, a szeretet, amely minden nemzet fiá­ból saját országának tájai felé árad, amellyel saját szokásait, mindennapi életének apró-cseprő megnyilvánu­lásait szereti. Azt mondják, az ember csak ak­kor tudja meg, mit jelent számára a levegő, amikor ritkított levegőjű térségbe kerül, beomlott bánya mé­lyén kell lélegzenie, vagy túlságos magasságba emelkedik. A második világháborúban a világ valamennyi népe megértette, mit jelent a nem­zeti függetlenség és a nemzet kilá­táséinak elvesztése; ezt pedig azóta sem felejtették el. Éppen ezért ér­tették meg most, milyen veszélyt je­lent egy új rabszolgaság. Éppen ezért indítottak a függetlenségüktől megfosztott népek harcot, ezért az elemi cIs szent jogukért. Éppen ezért képesek franciák ma arra, hogy megértsék a vietnamiakat és a tu­­nisziakat, hogy hollandok közös nyelven tudnak beszélni az indo­nézekkel. A bécsi kongresszus napirendjén a nemzeti függetlenség is szerepelt. Azt hiszem, ez a kérdés joggal ke­rült a napirendre: a béke megvédé­sének kérdésétől nem lehet elvá­lasztani a nemzeti függetlenség kér­dését. A pacifisták utópiája a múlt­ban éppen abban nyilvánult meg, hogy ők a béke nevében, hogy úgy mondjam szükségesnek tartották az államok eltörlését, hogy valemnnyi népet egy egységbe forrasztanak össze, amelyben az* eszperantó nyel­vet beszélnék. A bécsi kongresszus megmutatta, hogy nem lehet megvé­deni a békét, ha figyelmen kívül hagyják a népek nemzeti sajátságait és hogy lehetetlenség kinyilatkoztat­ni és megvédeni ezeket a nemzeti sajátosságokat, ha a békét nem vé­dik meg. A bécsi kongresszuson előadott felszólalásomban idéztem ezt a fran­cia mondást: „A szénégető is úr a maga házában”. Az egyik francia ki­küldött vitába szállt velem és meg­kérdezte, hogy akkor miért száll­tam szembe az atlanti paktummal. Ez a kiküldött azt mondta ~ nekem, hogyha a szénégető úr a maga há­zában, joga van hozzá, hogy a há­zát eladja a szomszédjának. Azt válaszoltam, hogy a szénégető nem ilyen vagy olyan miniszter, akiknek olyan rövid életük van, Franciaor­szágban, mint a tiszavirágoknak, hanem maga a nép. És a nép, a nép soha nem árulja el és nem adta el a hazáját. Most a XX. 4 közepén ha­talmas mozgalomnak vagyunk ta­núi. Ez a mozgalom átfogja a világ minden népét: az angolokat és a malájokat, a koreaiakat és a törö­\ köket, a franciákat és a tunisziakat, az olaszokat és a brazilokat: és a nemzeti függetlenségért vívott harc, azért a jogért vívott harc, hogy mindenki a saját életformája szerint élje az életét, az anyanyelvért, a szokásaiért, a környezetéért vívott harc. Ez a mozgalom szervesen kap­csolódik a békemozgalomhoz, mert még a legeldugottabb kis amerikai városka kispolgára is, aki teljesen megszédült attól a lehetőségtől, amit a világuralom az ő számára nyúj­tana, kezdi megérteni, hogy csak egyetlen módon tarthatja meg saját életformáját, autóját, Jennyjét, vagy Maryjét, „comic” könyveit, a jazzt vagy a bárt, mégpedig úgy, ha meg­akadályozza a háborút. Ma a világ valamennyi nemzete tiltakozik az ellen, hogy idegen csa­patokat kelljen befogadnia. Első­sorban arról van szó, hogy a be­szállásolt csapatok háborút indíthat­nak a ház tulajdonosának beleegye­zése, sőt tudta nélkül. Valódi füg­getlenség híjában az állam bizton­ságáról sem lehet szó. A bécsi kongresszus óta a béke híveinek céljai is nyilvánvalóbbakká lettek. Mindenkinek elmondhatjuk: ha úr akarsz lenni saját házadban, meg kell védened a békét. A ház le­het hatalmas, vagy kicsi, de aki benne él, azért építette mindenek­előtt, hogy az a saját háza legyen. Mindenkinek elmondhatjuk: ha meg a karod védeni eszméidet, vi­lágnézetedet, meg akarod menteni azt a kormányformát, amely kedves számodra, követeld, hogy az asztal­ról távolítsák el a bombákat: a bomba nem érv és ami fő, egyaránt veszélyes mindenki számára, aki a vitában részt vgsz. Felejtsd el Biki­nit. Gondolj Bécsre. Ha meg akarod védeni magadat, védd meg a békét mert minden ember a saját módján él és gondolkodik, minden városnak más és más arculata van, de a ro­mok hasonlítanak egymáshoz és a csontváznak nincs színe, nem álmo­dik, még emlékei sincsenek. Szabad Földműves a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal: Bratislava, Krížková 7. — Telefon 332-99. — Szerkesztőség: Bratislava, Krížková 7. — Telefon: 243-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja: az „Štát. pôdohosp. nakladateľstvo” n. p. závod Bratislava, Krížková 7. — Nyomja: Merkantilné tlačiarne n. p. zz., Bratislava, Ul. Nár. povstania 41. - Irányító postahivatal: Bratislava, 2. - Előfizetés egy évre: 100- Kčs, félévre 50.-. A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig — Eng. szám.: PIO 566/52. IV. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom