Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-04 / 1. szám

flottáit

Az EFSz-ek mintaszabályzat tervezete

1955. január 4._______________________________________FÖldlütiVCS 5

(Az ÉESz-ek mintaszabályzat tervezetét ismét közöljük, hogy ezzel segítsünk közös szövetkezeti gazdálkodás továbbfejlesztésében. Ezért felhívjuk az EFSz-ek tagjainak figyelmét, hogy a mintaszabályzat tervezettel kapcsolatos megjegyzéseiket vagy észrevételeiket közöljék írásban a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal szövetkezeti osztályával, Bratislava, Suvorovova 6. szám.)

*• L

CÉLOK ÉS FELADATOK

1. cikkely

... község ... járás dolgozó parasztjai önkéntesen Egységes Földműves Szövetkezetbe tömörülnek, hogy a föld tagosításával, közös termelőeszközökkel és közösen megszervezett munkával kiépítsék a közös szövetkezeti gazdaságid, legyőzzék a mezőgazdasági kistermelés elmaradottságát és magas produktivitású mezőgazdasági termelést építsenek ki, fokozzák munkájuk termelékenységét és így a falu gazdagabb, kulturáltabb és örömtelibb életét biztosítsák.

Az Egységes Földműves Szövetkezetek útja, a szocializmus útja, az egyedüli helyes út a dolgozó parasztok számára. A szövetkezet tagjai kötelezik magukat, hogy megszilárdítják szövetkezetüket, becsületesen dolgoznak és a szövetkezeti gazdálkodás jövedelmeit az elvégzett munka mennyisége és minősége szerint osztják el. Óvják a közös vagyont, teljesítik népi demokratikus államuk iránti kötelességüket, emelik a hektárhozamukat, növelik az állatállományt és azok hasznosságát. Szövetkezeti gazdaságukban felhasználják a gépi technikát és a gép- és traktorállomások termelési segítségét és így szövetkezetüket szocialista szövetkezetté és az összes szövetkezeti tagokat vagyonossá teszik.

II.

A FÖLD «

2. cikkely

A szövetkezet tagjai minden földjüket egyesítik a közös szövetkezeti gazdálkodás számára. Az összes mezsgyéket, amelyek eddig a szövetkezet egyes tagjainak földjeit elválasztották, felszántják és így nagy táblákat alakítanak, amelyeket a tagok közösen művelnek. A közös gazdálkodáshoz tartoznak azok a földek is, amelyeket az állam a szövetkezetnek tartós használatba adott.

A föld, amelyet a tagbk közös gazdálkodás céljából egyesítettek, az ő tulajdonuk marad. Ha egy tag kilép a szövetkezetből, vagy ha kizárják a szövetkezetből, a szövetkezet a földeket viszszaadja neki személyes megművelésre. Ha azon földek visszaadása, amelyekkel a szövetkezetbe lépett, megzavarná a közös gazdálkodást, a szövetkezet ugyanolyan területű más földeket oszt ki számára. A földek visszaadása vagy más helyen való kijelölése a termés betakarítása után valósítható meg. Hasonló az eljárás, ha az örökös nem válik a szövetkezet tagjává és a földek visszaadását kéri.

A közösen megművelt föld termése közös szövetkezeti tulajdon.

3. cikkely

Minden szövetkezeti tag családjának, aki földet vitt be a szövetkezetbe, magángazdálkodás céljára meghagynak háztáji gazdálkodás részére legfeljebb 0.5 hektárt, beleszámítva a kertet vagy gyümölcsöst. A leg elő vidékeken a kerületi nemzeti bizottság jóváhagyásával legfeljebb egy hektár lehet, amelyből azonban a szántóföldnek, beleszámítva a kertet vagy gyümölcsöst is, nem szgbad meghaladnia a 0.5 hektárt. Az összes különleges növények területének (zöldség, szóló stb.) a háztáji gazdaságban nem szabad meghaladnia a 0.1 hektárt.

Azon szövetkezeti tag családja, aki a szövetkezetbe föld nélkül lépett, de a szövetkezetben állandóan és becsületesen dolgozik, kaphat a szövetkezettől földet háztáji gazdálkodásra, azonban csupán azon földekből, amelyeket a szövetkezet mmt nem tagságiakat kap (tartalék föld, spekulációs föld, kulákok földje, stb.). Az így háztáji gazdálkodásra kiosztott földet megvonják, ha a tag megszűnik a szövetkezetben teljes erővel és tartósan dolgozni, vagy pedig ha megszűnik a szövetkezet tagjának lenni.

4. cikkely

A közös gazdálkodás számára egyesített földről minden egyes taggal jegyzőkönyvet vesznek fel. A jegyzőkönyvben feltüntetik az egyesített földek területét és telekkönyvi számát. A jegyzőkönyvet három példányban készíti el a szövetkezet elnökéből, az elnökség egy tagjából és a járási nemzeti bizottság képviselőjéből álló bizottság. A jegyzőkönyvet a’áírják a bizottság tagjai és az a tag, aki a földet beadta és a jegyzőkönyvből egy-egy példányt kap a szövetkezet illető tagja, elnöksége és a járási nemzeti bizottság.

III.

TERMELÉSI ESZKÖZÖK

5. cikkely

Minden egyes tag a szövetkezetbe való belépésekor beadja a közös gazdaságba élő és holt leltárát, azaz igásállatait (lovakat és ökröket) és más gazdasági állatait, kivéve azokat az állatokat, melyeket magángazdasága számára hagy meg, gazdasági gépeit (vető- és aratógépeket,

cséplőgépeket és szeleltetőket és más gépeket, amelyek a közös gazdálkodáshoz szükségesek), kocsikat es szerszámokat és továbbá azokat a gazdasági épületeket, amelyekre a szövetkezetnek a közös gazdálkodásban szüksége van.

A közös gazdálkodásba nem adják be a lakóépületeket, azokat az ólakat, amelyek a magántulajdonában lévő állatok számára szolgálnak és az apró leltárt, amelyre a tagnak a háztáji gazdálkodásban szüksége van. , Minden tag családjának magántulajdonában lehet, egy tehén vagy legfeljebb három kecske, egy vagy két hízósertés, legfeljebb öt juh, legfeljebb 10 méhcsalád és apró gazdasági állatok (tyúkok, libák, házinyulak stb.).

6 cikkely

A beadott leltárt a járási nemzeti bizottság képviselőinek jelenlétében a taggyűlés által választott bizottság becsüli fel. A becsléshez meghívják a szövetkezetnek azt a tagját, aki a leltárt és az épületeket beadja a szövetkezetbe. A becslés napi árakban történik és a taggyűlés hagyja jóvá.

A becslésről jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyben feltüntetik az átvett holt és élő lelíár egyes darabjait, valamint az épületeket és becsértéküket. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai, a járás: nemzeti bizottság képviselője és az a tag írják alá', aki a leltárt beadta. A jegyzőkönyvről' еЭУ-еЭУ másolatot kap az elnökség, a szövetkezeti tag és a járási nemzeti bizottság.

Az élő és holt leltár jóváhagyott átvételi árának 20 százaléka a tag kötelező betétjét képezi az oszthatatlan alapra.

A holt inventár átvételi árának ezen felüli része a tagsági része. Az élő inventár átvételi árának 20 százalékon felüli összegét a szövetkezet tagjának a szövetkezet lehetőségei szerint fizetik ki. •

Azon szarvasmarhákat, sertéseket és juhokat, amelyeket a szövetkezet tagja a megállapított terven felül tenyésztett, a szövetkezet készpénzben mzeti meg a közös istállóba való elhelyezésük után, még pedig az oszthatatlan a'apra való levonás nélkül. Azokat a lovakat, amelyeket a tag a megállapított terven felül tenyésztett, a szövetkezet a közös istállóba való helyezésük után csak akkor fizeti meg készpénzben, ha a tag ezzel egyidejűleg beadta a tervezett számú szarvasmarhát.

Ha a tag kilép a szövetkezetből vagy pedig kizárják a szövetkezetből, a szövetkezet a tag személyes gazdálkodására a holt leltárt csupán tagsági részének értékében adja vissza neki és az élő inventári az oszthatatlan alapra befizetett betét és a kifizetett részletfizetések leszámítása után adja vissza neki a taggyűlés által megállapított határidőkben.

7. cikkely

A tag köteles beadni a közös gazdálkodásba a vetőmagot és palántákat azon föld területéhez mérten, amellyel a közös gazdálkodáshoz csatlakozott, valamint azon takarmánykészleteket, amelyek a legközelebbi aratásig szükségesek lesznek és amelyek megfelelnek a gazdasági állatok tervezett állományának. A beadott vetőmagok, palánták és takarmányok a tag kötelező hozzájárulásai lesznek a közös szövetkezeti gazdálkodáshoz, és ezeket a szövetkezet készpénzben megfizeti neki.

A beadott vetőmag, palánta és takarmánykészletekről jegyzőkönyvet vesznek fel éppen úgy, mint a leltár beadásánál.

Ha a tag kilép a szövetkezetből, vagy ha kizárják a szövetkezetből és hogyha Kiosztják számára a földet, hozzámért mennyiségű vetőmagot) palántát és takarmányt meghagynak reki, megfelelő ellenértékért.

IV.

A SZÖVETKEZET TEVÉKENYSÉGE

8. cikkely

A szövetkezet kötelezi magát, hogy gazdaságát az egész évi termelési terv alapján vezeti, amelyet az állami gazdasági terv által megállapított feladatok alapján dolgoz ki és pontosan teljesíti az állam iránti kötelezettségeit és vállalásait. A szövetkezet elnöksége és valamennyi tagja kötelezik magukat:

a) a szövetkezeti földek hozamait emelni a helyes füves vetésforgók bevezetésével, a mezei és takarmány vetési eljárások betartásával, az agrotechnikai szabályok és időpontok szigorú betartásával, a tarlóhántás és az előhántóval végzett téli mélyszántás rendes elvégzésével, a keresztsoros vetési módszerrel, az összes növényzet célszerű ápolásával, istálló- és műtrágyákkal való trágyázással, a kártevők és a mezőgazdasagi növények betegségei elleni harcra, ôntý.éssei, az öntöző berendezések rendes karbantartásával, erdősávok és védősávok kiültetésével:

b) a vetéshez és ültetéshez a legjobb vetőmagokat és palántákat kiválogatni, elsősorban a saját vetőmagtermelő területekről, rendesen kitisztított, osztályozott és pácolt vetőmagqkat kiválasztani: kibővíteni a bevált vetőmagok és palánták használatát és gondosan óvni őket eltulajdonítástol vagy megromlástól és tiszta, jól szellőzött helyiségekben elraktározni:

c) fokozni a kevéssé kihasznált földek hozamait és kiterjeszteni a szántóföldeket a parlagon heverő.'földek megművelésével:

d) szövetkezeti elvek alapján teljesen kihasználni az összes igás erőket, az egész leltárt, a mezőgazdasági szerszámokat, a vetőmagokat és palántákat és más termelő eszközöket, amelyek a szövetkezet tulajdonát képezik, valamint az összes traktorokat, cséplőgépeket, motorokat, kombájnokat és más gépeket, amelyekkel az állam a gép- és traktorállomások útján segítséget nyújt a szövetkezeteknek: gondoskodni a közös élő és holt leltár rendes karbantartásáról és biztosítani, hogy a szövetkezeti gazdaságban az állatok és a leltár mindig jó állapotban legyenek:

e) szaporítani a közös állatállományt, megjavítani az állattenyésztés és az állatok hasznosságát, bevezetni és betartani a helyes etetési technikát és az állatok hasznosságának ellenőrzését, megjavítani az állatok tenyésztését, betartani a zootechnikai elveket és az állatorvosi előírásokat és hathatósan megakadályozni a gazdasági állatok betegségeit:

f) kibővíteni a takarmányfélék termelését, bevezetni a folyamatos zöld takarmányozást, feljavítani a réteket és legelőket, elvégezni a talajjavítást és minden téren gondoskodni a saját takarmányalap kibővítéséről;

gjközösen felépíteni azokat az épületeket, amelyek a szövetkezeti gazdaság számára szükségesek, elsősorban az állatok közös elhelyezésére szolgáló épületeket; az építkezéseket főleg saját anyagforrásokból végezni saját munkaerőkkel és kihasználni a helyi forrásokból származó anyagokat;

h) üzemben tartani a helyi viszonyok szerint különféle gazdasági segédágazatokat (kovács-, kerékgyártóműhely stb.), hogy segítségül legyenek a szövetkezet alapvető, azaz mezőgazdasági termelésének fejlesztésében;

i) megnyerni a nőket a szövetkezetben végzett munkára, bevonni őket a szövetkezet vezetőségébe és felelős helyekre, és lehetővé tenni számukra a szövetkezet munkájában való részvételt, étkezdék, bölcsődék, óvodák, mosódák és más berendezések létesítésével;

j) megnyerni az ifjúságot a szövetkezeti mezőgazdasági termelésben való tevékeny részvételre, gondoskodni az ifjúság fejlődéséről, képességeinek és tehetségének érvényesítéséről a szövetkezet munkájában és az alkalmas ifjú szövetkezeti tagokat és nőtagokat felelős funkciókra kiemelni:

k) gondqskodni a szövetkezet tagjai szakképzettségének fokozásáról; a legjobb és legalkalmasabb szövetkezeti tagokat kiemelni, iskolákra és tanfolyamokra küldeni,-■ agronómusokká, zootechnikusokká, traktorosokká, kombájnvezetőkké, könyvelőkké, állatgondozókká, juhászokká, gyümölcstermelőkké és más szakképzett dolgozókKá való kiképzés céljából; főleg a szövetkezet elnökének és a munkacsoportok vezetőinek rendes iskoláztatásával törődni;

l) gondoskodni a szövetkezeti tagok kulturális színvonalának emeléséről, a sajtó, szafolyóiratok. könyvek, olvasótermek, könyvtárak segítségével. fürdők berendezésével; megteremteni a kultúrmunka előfeltételeit az összes munkahelyeken és széleskörű felvilágosító munkát szervezni a vidéki nők körében.

Hogy a szövetkezet sikerrel teljesíthesse ezeket a feladatokat, minden téren fel fogja használni munkájában a szovjet kolhozparasztok gazdag tapasztalatait, valamint a szovjet és saját mezőgazdasági tudományunk és technikánk ismereteit, és az előrehaladott egységes földműves szövetkezetek és állami birtokok tapasztalatait is.

V.

A TAGSÄG

9. cikkely

Tagokat a szövetkezetbe a taggyűlés vesz fel a jelentkező írásbeli jelentkezése alapján és az elnökség javaslatára. A szövetkezet tagjai olyan dolgozók, férfiak és nők lehetnek, akik betöltötték 16. életévüket.

A szövetkezet tagjai nem lehetnek kulákok és a kizsákmányoló osztály más tagjai.

10. cikkely

j#

Ha a tag durván megsérti a munkafegyelmet, ha megkárosítja a szövetkezeti tulajdont, vagy más módon károsítja a közös gazdálkodást és a 20. cikkelyben feltüntetett kárpótló intézkedések hatástalanok maradtak, az elnökség a taggyűlésen a javíthatatlan tag kizárását javasolja. A tagot abban az esetben is kizárhatják, ha súlyosan vétkezett az állam és a dolgozó nép érdekei ellen.

A tag kizárásáról csupán a taggyűlés dönt a tagság legkevesebb két harmadának jelenlétében. A határozat akkor érvényes, ha a jelenlévők többsége elfogadta.

A taggyűlés határozata ellen a kizárt tag fellebbezhet a járási nemzeti bizottságra, amely a szövetkezet elnökének és a fellebbezést beadó személynek jelenlétében végérvénnyel dönt.

A tag a szövetkezetből csupán az aratás után léphet ki, ezt azonban az elnökségnek írásban legalább hat hónappal előbb be kell jelentenie.

A kizárt vagy kilépő taggal az elnökség rendesen elszámol.

VI.

A SZÖVETKEZET JÖVEDELMEI ÉS ELOSZTÁSUK

11. cikkely

A szövetkezet a növényi és állati termékeket a következőképpen használja fel:

a) teljesíti a kötelező álalmi beszolgáltatásokat, visszatéríti az államnak a kölcsönzött vetómagvakat és palántákat és gép- és traktorállomásnak a szerződés alapján megtéríti a jutalmazást természetben az elvégzett munkáért;

b) beosztja a vetőmagvakat és palántákat a vetőmagalapra és az egész évi takarmányszükségletet a takarmány alapra; a vetőmagvak, a palántáid és a takarmány egy részét a biztosítási alapra osztja be;

c) szükség szerint a termékek egy részét a szociális alapra osztja be;

d) a termésnek, esetleg az állati termékeknek többi részét felosztja a tagok között a ledolgozott munkaegységek számának alapján; a taggyűlés ezzel egyidejűleg meghatározza, hogy a termékek milyen mennyiségét adják el a szabadpiacon: emellett számításba veszik a szövetkezeti tagok kiegészítő jutalmazását is a tervezett termelési feladatok túlteljesítéséért.

12. cikkely

A pénzjövedelmet a szövetkezet a következőképpen használja fel:

a) elsősorban megfizeti az adókat, a kölcsöntörlesztéseket, a kamatokat, biztosítási'díjat stb.

b) fedezi a termelési és igazgatási költségeket, megfizeti az állami traktorállomás munkáját, a vetőmagvak és műtrágya és más tárgyi szükségletek árát, valamint a gépek és szerszámok, épületek stb. rendszeres javítását;

c) félreteszi a közös szövetkezeti alapok létesítésére vagy kiegészítésére meghatározott öszszegeket;

d) a pénzjövedelem többi részét felosztja a tagok között a taggyűlés döntése alapján, mégpedig úgy. hogy legkevesebb 85 százalékot feloszt a tagok között a ledolgozott munkaegységek szama, к alapján és legfeljebb 15 százalékot használ fel a földhasználat ellenértékének fedezésére, a tagok földjére eső térítést azon területek naflysaga szerint osztják fel közöttük, amellyel a közös gazdálkodáshoz csatlakoztak; a. szövetkezeti (tartalék spekulációs vagy más módon nyert) földek használatáért járó térítést, valamint azon szövetkezeti tagok — telepesek földjének használatáért járó térítést is, akik mindeddig nem fizették meg az államnak a nekik juttatott földekért járó pénzt, a szövetkezet oszthatatlan alapjába osztják be.

Ez a kis d) bekezdés nem vonatkozik a negyedik típusú egységes földműves szövetkezetekre. Ezek számára a következő érvényes:

d) a pénzjövedelem többi részét a tagok között osztják fel a ledolgozott munkaegységek számának alapján.

13. cikkely

Az elnökség legkésőbb február 1-ig a taggyűlés elé terjeszti az egész évi költségvetés javaslatát, amely a taggyűlés által való jóváhagyás után lép érvénybe. Az elnökség a kiadásokat csak azofl összegek magasságában fedezheti, amelyeket a költségvetés megállapít és nem szabad önkényesen a pénzeszközöket átcsoportosítania az egyik tételből a másikba; az ilyen áthelyezéshez a taggyűlés jóváhagyása szükséges.

A szabad pénzeszközöket a szövetkezet pénzintézetekben helyezi el, az oszthatatlan alap pénzeszközeit külön számlára teszi be.

j

14. cikkely

A szövetkezet a következő alapokat létesíti és egészíti ki:

a) Oszthatatlan alap.

Az oszthatatlan alap csupán a beruházások ellátására és fedezésére szolgál, a szövetkezeti gazdaság kibővítésére és gyarapítására, gazdasági tenyészállatok, szerszámok vásárlására, szövetkezeti épületek felépítésére, stb. és nem szabad felhasználni a tagok között való szétosztásra.

Az oszthatatlan alapra a szövetkezet évente az egesz pénzjövedelem legalább 7 százalékát és legfeljebb 15 százalékát osztja be.

b) Vetőmagok és palánták alapja és takarmányalap.

A termelésből évente elkülöníti a vetőmagvak és palánták alapjára azt a mennyiséget, amely szükséges lesz a vetéshez és ültetéshez a jövő évben. A takarmányalapba azokat a takarmányokat osztja be, amelyek a jövő termésig szükségesek lesznek a közös szövetkezeti gazdálkodásban lévő összes állatok etetésére. Rossz termés esetére a termékek egy részét elkülöníti a vetőmagvak és takarmányok érinthetetlen és évente felújított biztosítási alapjára; a biztosítási aiapra való juttatásnak a vetőmagvak és takarmányok alapjára juttatott mennyiség legkevesebb tíz-tizenöt százalékát kell kitennie. A taggyűlés az elnökség javaslatára minden évben elhatározza, hogy az évi vetőmag és takarmányszükségletnek milyen részét helyezi a biztosítási alapba. A vetómagalapba és a biztosítási alapba tartozó, valamint a takarmányalapba tartozó készletek eladása tilos.

c) Szociális alap. *

A szövetkezet szociális alapot létesít és egészít ki a tagokról való szociális gondoskodás biztosítására. A szociális alap eszközeiből fedezi a szövetkezet a szövetkezeti tagok betegbiztosításának illetékét, segítséget nyújt a tagoknak vagy családtagjaiknak abban az esetben, ha nem az ő hibájukból történt munkaképtelenség áll be, vagy pedig más szükséges szociális esetekben.

F. célokra évente a szociális alapra az összpénzjövedelem legfeljebb 3 százalékát és megfelelő természetbeni részt juttat.

d) Kulturális alap.

A szövetkezet kulturális alapot létesít, amelynek eszközeiből fedezi a kultúrszükségletek költségeit, valamint a tagok szak- és politikai nevelését, tanulmányi utak rendezését, szakirodalom beszerzését, stb. Erre a célra minden évben égést pénzjövedelmének legfeljebb 1 százalékát juttatja.

(Folytatás a hatodik oldalon.)