Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-04 / 1. szám

flottáit Az EFSz-ek mintaszabályzat tervezete 1955. január 4._______________________________________FÖldlütiVCS 5 (Az ÉESz-ek mintaszabályzat tervezetét is­mét közöljük, hogy ezzel segítsünk közös szö­vetkezeti gazdálkodás továbbfejlesztésében. Ezért felhívjuk az EFSz-ek tagjainak figyelmét, hogy a mintaszabályzat tervezettel kapcsolatos meg­jegyzéseiket vagy észrevételeiket közöljék írás­ban a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal szö­vetkezeti osztályával, Bratislava, Suvorovova 6. szám.) *• L CÉLOK ÉS FELADATOK 1. cikkely ... község ... járás dolgozó parasztjai önkén­tesen Egységes Földműves Szövetkezetbe tömö­rülnek, hogy a föld tagosításával, közös terme­lőeszközökkel és közösen megszervezett munká­val kiépítsék a közös szövetkezeti gazdaságid, legyőzzék a mezőgazdasági kistermelés elmara­dottságát és magas produktivitású mezőgazda­sági termelést építsenek ki, fokozzák munkájuk termelékenységét és így a falu gazdagabb, kul­turáltabb és örömtelibb életét biztosítsák. Az Egységes Földműves Szövetkezetek útja, a szocializmus útja, az egyedüli helyes út a dol­gozó parasztok számára. A szövetkezet tagjai kötelezik magukat, hogy megszilárdítják szövet­kezetüket, becsületesen dolgoznak és a szövet­kezeti gazdálkodás jövedelmeit az elvégzett mun­ka mennyisége és minősége szerint osztják el. Óvják a közös vagyont, teljesítik népi demokra­tikus államuk iránti kötelességüket, emelik a hektárhozamukat, növelik az állatállományt és azok hasznosságát. Szövetkezeti gazdaságukban felhasználják a gépi technikát és a gép- és traktorállomások termelési segítségét és így szö­vetkezetüket szocialista szövetkezetté és az összes szövetkezeti tagokat vagyonossá teszik. II. A FÖLD « 2. cikkely A szövetkezet tagjai minden földjüket egye­sítik a közös szövetkezeti gazdálkodás számára. Az összes mezsgyéket, amelyek eddig a szö­vetkezet egyes tagjainak földjeit elválasztották, felszántják és így nagy táblákat alakítanak, a­­melyeket a tagok közösen művelnek. A közös gazdálkodáshoz tartoznak azok a földek is, ame­lyeket az állam a szövetkezetnek tartós haszná­latba adott. A föld, amelyet a tagbk közös gazdálkodás cél­jából egyesítettek, az ő tulajdonuk marad. Ha egy tag kilép a szövetkezetből, vagy ha kizárják a szövetkezetből, a szövetkezet a földeket visz­­szaadja neki személyes megművelésre. Ha azon földek visszaadása, amelyekkel a szövetkezetbe lépett, megzavarná a közös gazdálkodást, a szö­vetkezet ugyanolyan területű más földeket oszt ki számára. A földek visszaadása vagy más he­lyen való kijelölése a termés betakarítása után valósítható meg. Hasonló az eljárás, ha az örö­kös nem válik a szövetkezet tagjává és a földek visszaadását kéri. A közösen megművelt föld termése közös szö­vetkezeti tulajdon. 3. cikkely Minden szövetkezeti tag családjának, aki föl­det vitt be a szövetkezetbe, magángazdálkodás céljára meghagynak háztáji gazdálkodás részére legfeljebb 0.5 hektárt, beleszámítva a kertet vagy gyümölcsöst. A leg elő vidékeken a kerületi nemzeti bizottság jóváhagyásával legfeljebb egy hektár lehet, amelyből azonban a szántóföldnek, beleszámítva a kertet vagy gyümölcsöst is, nem szgbad meghaladnia a 0.5 hektárt. Az összes kü­lönleges növények területének (zöldség, szóló stb.) a háztáji gazdaságban nem szabad megha­ladnia a 0.1 hektárt. Azon szövetkezeti tag családja, aki a szövet­kezetbe föld nélkül lépett, de a szövetkezetben állandóan és becsületesen dolgozik, kaphat a szövetkezettől földet háztáji gazdálkodásra, azon­ban csupán azon földekből, amelyeket a szövet­kezet mmt nem tagságiakat kap (tartalék föld, spekulációs föld, kulákok földje, stb.). Az így háztáji gazdálkodásra kiosztott földet megvon­ják, ha a tag megszűnik a szövetkezetben tel­jes erővel és tartósan dolgozni, vagy pedig ha megszűnik a szövetkezet tagjának lenni. 4. cikkely A közös gazdálkodás számára egyesített föld­ről minden egyes taggal jegyzőkönyvet vesznek fel. A jegyzőkönyvben feltüntetik az egyesített földek területét és telekkönyvi számát. A jegy­zőkönyvet három példányban készíti el a szö­vetkezet elnökéből, az elnökség egy tagjából és a járási nemzeti bizottság képviselőjéből álló bi­zottság. A jegyzőkönyvet a’áírják a bizottság tag­jai és az a tag, aki a földet beadta és a jegyző­könyvből egy-egy példányt kap a szövetkezet illető tagja, elnöksége és a járási nemzeti bizott­ság. III. TERMELÉSI ESZKÖZÖK 5. cikkely Minden egyes tag a szövetkezetbe való belé­pésekor beadja a közös gazdaságba élő és holt leltárát, azaz igásállatait (lovakat és ökröket) és más gazdasági állatait, kivéve azokat az ál­latokat, melyeket magángazdasága számára hagy meg, gazdasági gépeit (vető- és aratógépeket, cséplőgépeket és szeleltetőket és más gépeket, amelyek a közös gazdálkodáshoz szükségesek), kocsikat es szerszámokat és továbbá azokat a gazdasági épületeket, amelyekre a szövetkezet­nek a közös gazdálkodásban szüksége van. A közös gazdálkodásba nem adják be a lakó­épületeket, azokat az ólakat, amelyek a magán­­tulajdonában lévő állatok számára szolgálnak és az apró leltárt, amelyre a tagnak a háztáji gaz­dálkodásban szüksége van. , Minden tag család­jának magántulajdonában lehet, egy tehén vagy legfeljebb három kecske, egy vagy két hízóser­tés, legfeljebb öt juh, legfeljebb 10 méhcsalád és apró gazdasági állatok (tyúkok, libák, házi­­nyulak stb.). 6 cikkely A beadott leltárt a járási nemzeti bizottság képviselőinek jelenlétében a taggyűlés által vá­lasztott bizottság becsüli fel. A becsléshez meg­hívják a szövetkezetnek azt a tagját, aki a lel­tárt és az épületeket beadja a szövetkezetbe. A becslés napi árakban történik és a taggyűlés hagyja jóvá. A becslésről jegyzőkönyvet vesznek fel, amely­ben feltüntetik az átvett holt és élő lelíár egyes darabjait, valamint az épületeket és becsérté­küket. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai, a já­rás: nemzeti bizottság képviselője és az a tag írják alá', aki a leltárt beadta. A jegyzőkönyvről' еЭУ-еЭУ másolatot kap az elnökség, a szövetke­zeti tag és a járási nemzeti bizottság. Az élő és holt leltár jóváhagyott átvételi árá­nak 20 százaléka a tag kötelező betétjét képezi az oszthatatlan alapra. A holt inventár átvételi árának ezen felüli ré­sze a tagsági része. Az élő inventár átvételi árá­nak 20 százalékon felüli összegét a szövetkezet tagjának a szövetkezet lehetőségei szerint fize­tik ki. • Azon szarvasmarhákat, sertéseket és juhokat, amelyeket a szövetkezet tagja a megállapított terven felül tenyésztett, a szövetkezet készpénz­ben mzeti meg a közös istállóba való elhelyezé­sük után, még pedig az oszthatatlan a'apra való levonás nélkül. Azokat a lovakat, amelyeket a tag a megállapított terven felül tenyésztett, a szövetkezet a közös istállóba való helyezésük után csak akkor fizeti meg készpénzben, ha a tag ezzel egyidejűleg beadta a tervezett számú szarvasmarhát. Ha a tag kilép a szövetkezetből vagy pedig kizárják a szövetkezetből, a szövetkezet a tag személyes gazdálkodására a holt leltárt csupán tagsági részének értékében adja vissza neki és az élő inventári az oszthatatlan alapra befize­tett betét és a kifizetett részletfizetések leszá­mítása után adja vissza neki a taggyűlés által megállapított határidőkben. 7. cikkely A tag köteles beadni a közös gazdálkodásba a vetőmagot és palántákat azon föld területéhez mérten, amellyel a közös gazdálkodáshoz csatla­kozott, valamint azon takarmánykészleteket, amelyek a legközelebbi aratásig szükségesek lesz­nek és amelyek megfelelnek a gazdasági álla­tok tervezett állományának. A beadott vetőma­gok, palánták és takarmányok a tag kötelező hozzájárulásai lesznek a közös szövetkezeti gaz­dálkodáshoz, és ezeket a szövetkezet készpénz­ben megfizeti neki. A beadott vetőmag, palánta és takarmánykész­letekről jegyzőkönyvet vesznek fel éppen úgy, mint a leltár beadásánál. Ha a tag kilép a szövetkezetből, vagy ha ki­zárják a szövetkezetből és hogyha Kiosztják számára a földet, hozzámért mennyiségű vetőma­got) palántát és takarmányt meghagynak reki, megfelelő ellenértékért. IV. A SZÖVETKEZET TEVÉKENYSÉGE 8. cikkely A szövetkezet kötelezi magát, hogy gazdasá­gát az egész évi termelési terv alapján vezeti, amelyet az állami gazdasági terv által megálla­pított feladatok alapján dolgoz ki és pontosan teljesíti az állam iránti kötelezettségeit és vál­lalásait. A szövetkezet elnöksége és valamennyi tagja kötelezik magukat: a) a szövetkezeti földek hozamait emelni a he­lyes füves vetésforgók bevezetésével, a mezei és takarmány vetési eljárások betartásával, az agrotechnikai szabályok és időpontok szigorú be­tartásával, a tarlóhántás és az előhántóval vég­zett téli mélyszántás rendes elvégzésével, a ke­resztsoros vetési módszerrel, az összes növény­zet célszerű ápolásával, istálló- és műtrágyákkal való trágyázással, a kártevők és a mezőgazdasagi növények betegségei elleni harcra, ôntý.éssei, az öntöző berendezések rendes karbantartásával, erdősávok és védősávok kiültetésével: b) a vetéshez és ültetéshez a legjobb vetőma­gokat és palántákat kiválogatni, elsősorban a sa­ját vetőmagtermelő területekről, rendesen ki­tisztított, osztályozott és pácolt vetőmagqkat ki­választani: kibővíteni a bevált vetőmagok és pa­lánták használatát és gondosan óvni őket eltu­lajdonítástol vagy megromlástól és tiszta, jól szellőzött helyiségekben elraktározni: c) fokozni a kevéssé kihasznált földek hoza­mait és kiterjeszteni a szántóföldeket a parla­gon heverő.'földek megművelésével: d) szövetkezeti elvek alapján teljesen kihasz­nálni az összes igás erőket, az egész leltárt, a mezőgazdasági szerszámokat, a vetőmagokat és palántákat és más termelő eszközöket, amelyek a szövetkezet tulajdonát képezik, valamint az összes traktorokat, cséplőgépeket, motorokat, kombájnokat és más gépeket, amelyekkel az ál­lam a gép- és traktorállomások útján segítséget nyújt a szövetkezeteknek: gondoskodni a közös élő és holt leltár rendes karbantartásáról és biz­tosítani, hogy a szövetkezeti gazdaságban az állatok és a leltár mindig jó állapotban legye­nek: e) szaporítani a közös állatállományt, megjaví­tani az állattenyésztés és az állatok hasznos­ságát, bevezetni és betartani a helyes etetési technikát és az állatok hasznos­ságának ellenőrzését, megjavítani az állatok te­nyésztését, betartani a zootechnikai elveket és az állatorvosi előírásokat és hathatósan megaka­dályozni a gazdasági állatok betegségeit: f) kibővíteni a takarmányfélék termelését, be­vezetni a folyamatos zöld takarmányozást, felja­vítani a réteket és legelőket, elvégezni a talaj­­javítást és minden téren gondoskodni a saját takarmányalap kibővítéséről; gjközösen felépíteni azokat az épületeket, a­­melyek a szövetkezeti gazdaság számára szüksé­gesek, elsősorban az állatok közös elhelyezésé­re szolgáló épületeket; az építkezéseket főleg saját anyagforrásokból végezni saját munka­erőkkel és kihasználni a helyi forrásokból szár­mazó anyagokat; h) üzemben tartani a helyi viszonyok szerint különféle gazdasági segédágazatokat (kovács-, kerékgyártóműhely stb.), hogy segítségül legye­nek a szövetkezet alapvető, azaz mezőgazdasági termelésének fejlesztésében; i) megnyerni a nőket a szövetkezetben vég­zett munkára, bevonni őket a szövetkezet veze­tőségébe és felelős helyekre, és lehetővé tenni számukra a szövetkezet munkájában való rész­vételt, étkezdék, bölcsődék, óvodák, mosódák és más berendezések létesítésével; j) megnyerni az ifjúságot a szövetkezeti me­zőgazdasági termelésben való tevékeny részvé­telre, gondoskodni az ifjúság fejlődéséről, ké­pességeinek és tehetségének érvényesítéséről a szövetkezet munkájában és az alkalmas ifjú szö­vetkezeti tagokat és nőtagokat felelős funkciók­ra kiemelni: k) gondqskodni a szövetkezet tagjai szakkép­zettségének fokozásáról; a legjobb és legalkal­masabb szövetkezeti tagokat kiemelni, iskolákra és tanfolyamokra küldeni,-■ agronómusokká, zoo­­technikusokká, traktorosokká, kombájnvezetők­ké, könyvelőkké, állatgondozókká, juhászokká, gyümölcstermelőkké és más szakképzett dolgo­­zókKá való kiképzés céljából; főleg a szövetke­zet elnökének és a munkacsoportok vezetőinek rendes iskoláztatásával törődni; l) gondoskodni a szövetkezeti tagok kulturális színvonalának emeléséről, a sajtó, szafolyóira­­tok. könyvek, olvasótermek, könyvtárak segítsé­gével. fürdők berendezésével; megteremteni a kultúrmunka előfeltételeit az összes munkahe­lyeken és széleskörű felvilágosító munkát szer­vezni a vidéki nők körében. Hogy a szövetkezet sikerrel teljesíthesse eze­ket a feladatokat, minden téren fel fogja hasz­nálni munkájában a szovjet kolhozparasztok gaz­dag tapasztalatait, valamint a szovjet és saját mezőgazdasági tudományunk és technikánk is­mereteit, és az előrehaladott egységes földmű­ves szövetkezetek és állami birtokok tapaszta­latait is. V. A TAGSÄG 9. cikkely Tagokat a szövetkezetbe a taggyűlés vesz fel a jelentkező írásbeli jelentkezése alapján és az elnökség javaslatára. A szövetkezet tagjai olyan dolgozók, férfiak és nők lehetnek, akik betöltöt­ték 16. életévüket. A szövetkezet tagjai nem lehetnek kulákok és a kizsákmányoló osztály más tagjai. 10. cikkely j# Ha a tag durván megsérti a munkafegyelmet, ha megkárosítja a szövetkezeti tulajdont, vagy más módon károsítja a közös gazdálkodást és a 20. cikkelyben feltüntetett kárpótló intézkedé­sek hatástalanok maradtak, az elnökség a tag­gyűlésen a javíthatatlan tag kizárását javasol­ja. A tagot abban az esetben is kizárhatják, ha súlyosan vétkezett az állam és a dolgozó nép ér­dekei ellen. A tag kizárásáról csupán a taggyűlés dönt a tagság legkevesebb két harmadának jelenlétében. A határozat akkor érvényes, ha a jelenlévők többsége elfogadta. A taggyűlés határozata ellen a kizárt tag fel­lebbezhet a járási nemzeti bizottságra, amely a szövetkezet elnökének és a fellebbezést beadó személynek jelenlétében végérvénnyel dönt. A tag a szövetkezetből csupán az aratás után léphet ki, ezt azonban az elnökségnek írásban legalább hat hónappal előbb be kell jelentenie. A kizárt vagy kilépő taggal az elnökség ren­desen elszámol. VI. A SZÖVETKEZET JÖVEDELMEI ÉS ELOSZTÁSUK 11. cikkely A szövetkezet a növényi és állati termékeket a következőképpen használja fel: a) teljesíti a kötelező álalmi beszolgáltatáso­kat, visszatéríti az államnak a kölcsönzött ve­­tómagvakat és palántákat és gép- és traktor­állomásnak a szerződés alapján megtéríti a ju­talmazást természetben az elvégzett munkáért; b) beosztja a vetőmagvakat és palántákat a vetőmagalapra és az egész évi takarmányszük­ségletet a takarmány alapra; a vetőmagvak, a pa­lántáid és a takarmány egy részét a biztosítási alapra osztja be; c) szükség szerint a termékek egy részét a szociális alapra osztja be; d) a termésnek, esetleg az állati termékeknek többi részét felosztja a tagok között a ledolgo­zott munkaegységek számának alapján; a tag­gyűlés ezzel egyidejűleg meghatározza, hogy a termékek milyen mennyiségét adják el a sza­badpiacon: emellett számításba veszik a szövet­kezeti tagok kiegészítő jutalmazását is a ter­vezett termelési feladatok túlteljesítéséért. 12. cikkely A pénzjövedelmet a szövetkezet a következő­képpen használja fel: a) elsősorban megfizeti az adókat, a kölcsön­­törlesztéseket, a kamatokat, biztosítási'díjat stb. b) fedezi a termelési és igazgatási költsége­ket, megfizeti az állami traktorállomás munká­ját, a vetőmagvak és műtrágya és más tárgyi szükségletek árát, valamint a gépek és szerszá­mok, épületek stb. rendszeres javítását; c) félreteszi a közös szövetkezeti alapok léte­sítésére vagy kiegészítésére meghatározott ösz­­szegeket; d) a pénzjövedelem többi részét felosztja a tagok között a taggyűlés döntése alapján, még­pedig úgy. hogy legkevesebb 85 százalékot fel­oszt a tagok között a ledolgozott munkaegysé­gek szama, к alapján és legfeljebb 15 százalé­kot használ fel a földhasználat ellenértékének fedezésére, a tagok földjére eső térítést azon területek naflysaga szerint osztják fel közöttük, amellyel a közös gazdálkodáshoz csatlakoztak; a. szövetkezeti (tartalék spekulációs vagy más módon nyert) földek használatáért járó térítést, valamint azon szövetkezeti tagok — telepesek földjének használatáért járó térítést is, akik mindeddig nem fizették meg az államnak a ne­kik juttatott földekért járó pénzt, a szövetke­zet oszthatatlan alapjába osztják be. Ez a kis d) bekezdés nem vonatkozik a negye­dik típusú egységes földműves szövetkezetekre. Ezek számára a következő érvényes: d) a pénzjövedelem többi részét a tagok kö­zött osztják fel a ledolgozott munkaegységek számának alapján. 13. cikkely Az elnökség legkésőbb február 1-ig a taggyű­lés elé terjeszti az egész évi költségvetés javas­latát, amely a taggyűlés által való jóváhagyás után lép érvénybe. Az elnökség a kiadásokat csak azofl összegek magasságában fedezheti, amelye­ket a költségvetés megállapít és nem szabad ön­kényesen a pénzeszközöket átcsoportosítania az egyik tételből a másikba; az ilyen áthelyezéshez a taggyűlés jóváhagyása szükséges. A szabad pénzeszközöket a szövetkezet pénz­intézetekben helyezi el, az oszthatatlan alap pénzeszközeit külön számlára teszi be. j 14. cikkely A szövetkezet a következő alapokat létesíti és egészíti ki: a) Oszthatatlan alap. Az oszthatatlan alap csupán a beruházások ellátására és fedezésére szolgál, a szövetkezeti gazdaság kibővítésére és gyarapítására, gazda­sági tenyészállatok, szerszámok vásárlására, szövetkezeti épületek felépítésére, stb. és nem szabad felhasználni a tagok között való szét­osztásra. Az oszthatatlan alapra a szövetkezet évente az egesz pénzjövedelem legalább 7 százalékát és legfeljebb 15 százalékát osztja be. b) Vetőmagok és palánták alapja és takarmány­alap. A termelésből évente elkülöníti a vetőmagvak és palánták alapjára azt a mennyiséget, amely szükséges lesz a vetéshez és ültetéshez a jövő évben. A takarmányalapba azokat a takarmányo­kat osztja be, amelyek a jövő termésig szüksé­gesek lesznek a közös szövetkezeti gazdálkodás­ban lévő összes állatok etetésére. Rossz termés esetére a termékek egy részét elkülöníti a vető­magvak és takarmányok érinthetetlen és éven­te felújított biztosítási alapjára; a biztosítási aiapra való juttatásnak a vetőmagvak és takar­mányok alapjára juttatott mennyiség legkevesebb tíz-tizenöt százalékát kell kitennie. A taggyűlés az elnökség javaslatára minden évben elhatá­rozza, hogy az évi vetőmag és takarmányszük­ségletnek milyen részét helyezi a biztosítási alap­ba. A vetómagalapba és a biztosítási alapba tar­tozó, valamint a takarmányalapba tartozó kész­letek eladása tilos. c) Szociális alap. * A szövetkezet szociális alapot létesít és egé­szít ki a tagokról való szociális gondoskodás biz­tosítására. A szociális alap eszközeiből fedezi a szövetkezet a szövetkezeti tagok betegbiztosí­tásának illetékét, segítséget nyújt a tagoknak vagy családtagjaiknak abban az esetben, ha nem az ő hibájukból történt munkaképtelenség áll be, vagy pedig más szükséges szociális esetek­ben. F. célokra évente a szociális alapra az össz­­pénzjövedelem legfeljebb 3 százalékát és meg­felelő természetbeni részt juttat. d) Kulturális alap. A szövetkezet kulturális alapot létesít, amely­nek eszközeiből fedezi a kultúrszükségletek költ­ségeit, valamint a tagok szak- és politikai ne­velését, tanulmányi utak rendezését, szakiroda­­lom beszerzését, stb. Erre a célra minden év­ben égést pénzjövedelmének legfeljebb 1 szá­zalékát juttatja. (Folytatás a hatodik oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom