Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-06-14 / 24. szám
A szocialista faluért! ízalrűá Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1953. június 14. Ára 40 fillér IV. évfolyam 24. szám Szlovákia Kommunista Párt’a, a Csehszlovákiai Kommunista Párt harcos csapata — Lenin és Sztálin zászlaja alatt, hűen Klement Gottwald művéhez, szilárd léptekkel előre a boldog Szlovákia felépítéséért a szocialista Csehszlovákiában! Dolgozó parasztságunk új munkasikerekkel üdvözli az SzIKP X. kongresszusát A jólét növekedése az ipari és mezőgazdasági termelésünk emelésétől függ A prágai fémfeldolgozó üzemek egyik legnagyobb üzemének, a CsKD Szokolovónak dolgozói június 10- én, szerdán a délelőtti és délutáni munkaváltásnál összegyűltek hatalmas üzemük udvarán, ahol a szakcsoportok összüzemi gyűlését tartották meg. A szokolovóiak ezrei által üdvözölve érkezett meg Antonin Zápotockv köztársasági elnök a gyűlésre, akit dr Jaromír Dolanszky, Karol Bacílek hadseregtábornok, dr. Alexej Csepicska hadseregtábornok, Václav Kopecky, Antonín Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára és Rudolf Ba. rák miniszterelnökhelyettesek kísértek. Továbbá jelen voltak Karel Polácsek nehézgépiparügyi miniszter, a Szakszervezetek Központi Tanácsának képviselői, a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség tagjai, egyes meghívott vendégek és az üzem vezető munkatársai. Rudolf Hrdlicska mérnök, üzemi igazgatóval az élen. A gyűlést Jaroszlav Sztanek, az üzemi tanács el nöke nyitotta meg, aki a CsKD Szokolovo n. v. összes alkalmazottai nevében melegen üdvözölte Antonin Zápotocky köztársasági elnököt, a párt és kormány képviselőit és a többi vendégeket. Kiemelte, hogy az alkalmazottak azért jöttek össze erre a fontos gyűlésre, hogy megítéljék azt, hogy milyen mértékben járultak hozzá pártunk és kormányunk határozatainak biztosításához, amely határozatok a pénzreform megvalósítására és az egységes piac megteremtésére vonatkoznak. „Látjuk — mondotta J. Sztanek —, hogy a pénzreform megvalósítására és az egységes piac megteremtése dolgozóinktól elsősorban azt követeli, hogy ezt a fontos intézkedést minden következményeivel teljesítsük, de szükséges, hogy tudatában legyünk an nak, hogy a dolgok kezdetén vagyunk. Annál nagyobb felelősséget visel mindenki az egésszel szemben, saját családjával szemben, hogy ennek a jelentős határozatnak megvalósítása biztosítva legyen.“ A megnyitó beszéd után a résztvevők újabb lelkes üdvözlése közepette Antonin Zápotocky, köztársasági elnök kezdte meg beszédét. A CsKD Szokolovo üzem alkalmazottai az elnöki beszéd alatt többször juttatták kifejezésre tapssal hálájukat és egyetértésüket kormányunk és pártunk azon intézkedéseivel kapcsolatban, amelyek megteremtik annak biztosítékát, hogy dolgozó népünk Antonín Zápotocky, szeretett köztársasági elnökünk vezetésével helyes úton halad a szocializmus győzelme felé. Az örömteli ovációk a beszéd befelező részénél érték el tetőpontjukat lelkes kiáltásokban: „Éljen Zápotocky elvtárs!" és a hatalmas tapsviharban. A gyűlés további programmjában Karol Doutnács államdíjas és a Köztársasági rend viselője felolvasta az építőfeladatok teljesítésére vonatkozó határozati javaslatot, amelyet a gyűlés egyhangúlag jóváhagyott. A gyűlés befejező részében Jaroszlav Sztanek, az üzemi tanács elnöke kiemelte, hogy ez a gyűlés a CsKD Szokolovo mindem egyes alkalmazottja részére annak a határozott harcnak megkezdését lelenti, amelyet az állami és munkafegyelem megszilárdításáért és valamennyi munkahelyen pártunk és kormányunk minden egyes határozatának sikeres teljesítéséért indítanak. „ígérjük meg — mondotta —, hogy először mi magunk között és aztán a Prága ГХ. és Prága Vili. többi üzemeivel együttműködve, végül pedig az egész prágai kerület összes üzemeivel együtt megteremtjük az ötéves terv feladatai sikeres teljesítésének feltételeit. Ezzel adunk választ pártunknak, kormányunknak és mindazoknak, akik olyan elvtársi módon gondoskodnak rólunk.“ A gyűlést a dolgozók az Internacionáléval fejezték be. A távozó köztársasági elnöktől a CsKD Szokolovoüzem dolgozói szűnni nem akaró tapsviharral és éljenzéssel búcsúztak. Antonín Zápotocky köztársasági elnök beszéde Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa újabb és újabb sikerek elérésére serkentette falvaink és városaink dolgozó népét. Az a számtalan kongresszus előtti értékes kötelezettségvállalás, amelyekkel dolgozóink százezrei üdvözlik a dicső kongresszusi napokat, arról a nagy szerétéiről tanúskodnak, amely dolgozóink részéről megnyilvánul kommunista pártunk iránt, amely dolgozó népünket az örömteli élethez, jóléthez vezeti. A számtalan kötelezettségvállalásból, azok teljesítéséből, sőt túlteljesítéséből világosan látni, hogy dolgozóink tömegei milyen helyesen felismerték falvainkon, városainkban, a mezőkön, gyárakban és egyebütt a legfontosabb kérdéseket és tennivalókat, amelyeket elsősorban kell megoldanunk, elvégeznünk. A kongresszus előtti kötelezettségvállalások tehát e legfontosabb kérdések megoldása felé irányulnak. Kötelezettségvállalásokat nemcsak üzemeink és gyáraink dolgozói tűztek ki maguk elé, de szövetkezeti tagjaink, kis- és középparasztjaink, az állami gazdaságok és a traktorállomások dolgozói és a többi dolgozók is. Klement Gottwald elvtárs, a párt múlt évi országos konferenciáján egyebek között kiemelte örök érvényű szavaiban: „Minden hektár mezőgazdasági területről magasabb terméshozamot és minden darab haszonállatnál magasabb hasznosságot kell elérnünk”. Ilyen fő feladatot tűzött elénk Gottwald elvtárs. Szövetkezeteink tagjai teljes mértékben átérzik e szavak nagy jelentőségét, ami legjobban a X. kongresszus tiszteletére tett felajánlásaik teljesítésében és túlteljesítésében jut kifejezésre. Nézzük csak meg, miről van most szó. Miért kell minden lépésnél harcolnunk ? Elsősorban minden téren szilárdítsuk meg EFSz-einket és teremtsük meg a feltételeket új szövetkezetek alakítására, és így mezőgazdasági nagytermelésünk további kiszélesítésére és emelésére. Ezen a téren egységes földművesszövetkezeteinkre ez a legfontosabb és legmegtlsztelőbb feladat vár. Ezen a téren a kezdettől fogva átható sikreket értünk el. Dolgozó parasztságunk előtt a mezőgazdasági termelés emelésének eddig nem látott lehetőségei nyíltak és. nyílnak meg. Ennek következtében jövedelmük állandó emelkedése is lehetővé válik. Tény azonban, hogy ezt még egyes szövetkezetesek nem ismerték fel, holott számtalan kézzelfogható bizonyíték van arra, hogy saját jövedelmük olyan arányú növelése, mint amilyenre most van lehetőségük, a múltban, a régi elmaradt gazdálkodás mellett nem volt lehetséges. Nagyon meggyőzően beszél erről pl. a ruzsindoli szövetkezet példája, melynek tagjai túlteljesítették a hektárhozamok tervét és ugyanúgy a haszonállatok hasznosságának tervét is, ami lehetővé tette, hogy minden tag a ledolgozott munkaegység után 156 koronát kaphatott. A batizovcei EFSz tagjai pedig 176 kaptak egy ledolgozott munkaegységért. A bazini járásban levő vistuki EFSz tagjai a jó munkaszervezés következtében a szovjet tapasztalatok széleskörű kihasználásával, úgy a növényi termelésben, mint az állattenyésztési termékek termelésében olyan eredményeket értek el, hogy az első negyed évben 1.576.700 korona bevételhez jutottak. Ebből csak 170.311 korona volt a kiadás. Ide sorolhatnánk még a. csúzi, szentpéteri csallóközaranyosi, fegyvemeki, kéki, kissallói és még számos EFSz eredményeit is. Ilyen eredményekkel ma már valóban sok helyen találkozhatunk. Amikor erről beszélünk, meg kell említenünk, hogy vannak még olyan szövetkezeteink is, ahol a tagság még nem aknázó ki teljes mértékben azokat a nagy lehetőségeket, amelyek a szövetkezeti közös gazdálkodásban kínálkoznak és csak hozzájuk kell nyúlni, hogy saját hasznukra fordítsuk őket. Milyen úton kell haladniok ezeknek a szövetkezeteknek, hogy ők is elérjék azt a célt, és azokat a sikereket, amelyeket eddig számos szövetkezetünk elért. Minden szövetkezet elérhet termelési sikereket, elérheti a tagság jólétének állandó emelkedését, ha mindenkor igazodik a szövetkezeti szabályzathoz. E szabályzat törvény minden szövetkezeti tag számára és ez az egyetlen út ahhoz, hogy a szövetkezeti tagság jó módúvá váljon. Előttünk áll más fontos kérdés is, amely nagy hatást gyakorol a szövetkezeti gazdálkodásra. Ez a gépesítés és az összes gépek teljes kihasználásának kérdése mezőgazdaságunkban. Akadnak azonban olyan szövetkezetek is, melyeknek tagjai még nem ismerték fel eléggé a gépi segítség jelentőségét és éppen ezért ezt a segítséget nem használják ki elégségesen, holott e segítség pártunk és kormányunk gondoskodásából évről-évre növekszik. Ebben kell keresnünk az okát annak, hogy miért fordulnak elő olyan esetek, hogy egy traktor, vagy más gép nincs eléggé kihasználva. így természetesen a mezőgazdasági munkák az ilyen helyeken lelassulnak, elmaradnak. Ez azonban még nem minden, mert ahol mellőzik a gépi segítséget, ott a földet nem művelik meg olyan jól, mint azt lehetne, ami azután kifejezésre jut a hektárhozamoknál és abban is, hogy az ilyen munka sokkal drágább, mint ha a gépek tökéletes kihasználásával végeznénk. Számos szövetkezetünkben, — a jó munkaszervezés átütő sikerekhez vezette a szövetkezeti tagságot. A közelmúltban azonban voltak még olyan szövetkezetek is, sót egyes helyeken még most is akadnak, ahol még hiányok mutatkoznak a munkaszervezésben. Az is előfordul, hogy egyes szövetkezeteinknek van elég munkaerejük, de még mindig nem alakították meg az állandó munkacsoportokat annak ellenére, hogy a mintaszabályzatot elfogadták. A mintaszabályzat világosan megmondja, hogy fokoznunk kell a szövetkezeti tagság személyes felelősségét a rájuk bízott feladatok elvégzéséért. Biztosítani kell a jövedelem helyes szétosztását mégpedig az elvégzett munka minősége és mennyisége szerint. Ezt tehát annyit jelent, hogy semmiképpen sem szabad alábecsülniük a munkaszervezés kérdését, amely nagy kihatással van a szövetkezet közös gazdálkodására. Követni kell az olyan szövetkezetek példáját, amelyek helyes munkaszervezéssel nem csak a múlt esztendőben, de már az idei tavaszi munkáknál is nagy sikereket értek el. Még egy alapvető kérdésre kell rámutatnunk, amely fékezi a szövetkezeti közös gazdálkodást. Itt van pl. a kulákok kérdése, akik szövetkezeteink, kis- és középparasztjaink legnagyobb ellenségei, s akik belopakodtak a szövetkezeteinkbe, hogy azokat belülről bomlasszák. Sok olyan szövetkezetünk van, ahol rövidebb vagy hosszabb idő múltán leleplezték a kulákokat és eltávolították a szövetkezetek eme rákfenéjét, mint pl. Nemesócsán, Alistálon és máshol. Vannak azonban még olyan szövetkezetek, ahol a kulákok még mindig folytatják kártevő munkájukat, mint a szeredi járásban levő Farkasinban, a korponai járásban lévő Dvomiky-i EFSz, az Ekecsen, Kalondán, Panyidarócon és még máshol is. Ilyen esetben mindent el kell követnünk, hogy ' a kulákokat kiűzzük a szövetkezetből, kiszellőztessük a szövetkezetét, hogy szövetkezeti tagjaink békés munkában kéz a kézben építhessék szövetkezeteiket, hogy gazdálkodásuk szerencsés és örömteljes legyen. Felmérhetetlen jelentősége van szövetkezeti gazdálkodásunk számára a szovjet tapasztalatok alkalmazásának, amelyeknek széleskörű értékesítése számos szövetkezetünkben teljes mértékben napi renden van. így a palóci, felsőszeli, taksonyi, kajali, nyárasdi és más szövetkezetben. A palóci szövetkezetben például Malinyinová módsze- ( rének bevezetése után 30 fejőstehén- ! nél 9.6 tizedes napi tejhozamot érnek i el naponként, a taksonyi EFSz-ben 8 j litert. Hasonló eredményeket érnek el \ a többi szövetkezetekben is. Ezek a szövetkezetek Malinyinová módszerének helyes alkalmazása következtében negyedik évi tejbeadási tervüket 4500 i Tisztelt elvtársak, elvtársnök, munkálok, mesterek, technikusok és hivatalnokok! Nem először vagyok üzemetekben. Jártam itt gyakorta az első burzsoa köztársaság idején, amikor a kizsákmányoló támadások és a munkanélküliség ellen kellett harcot szervezni. Az üzemből akkor az állami rendörhatalom, amely a kapitalisták kizsákmányoló érdekeit védte, erőszakos úton eltávolított. Közvetlenül a megszállók kiűzése után is jártam itt, amikor ez az üzem egyetlen romhalmaz volt, amit az amerikai légierő okozott közvetlenül a háború befejezése előtti bombatámadással. Tudjátok, mennyien voltak akkor a kishitüek, akik nem hittek abban, hogy a romokat eltávolítjuk és hogy az üzem újból gyártani és dolgozni fog. Akkoriban erről a helyről a romok fölött állva kijelentettem: „Hiszek abban, hogy ezen a helyen nemsokára új üzem, az új Ceskomoravská-üzem fog állni, amely segítségünkre lesz a béke megvédésében, literrel teljesítették túl. Hasonló jó eredményeket értek el szövetkezeteink a szovjet tapasztalatok alkalmazásával a növényi termelésben is. Ezek a tények bizonyítják, hogy ha mezőgazdasági termelésünket még jobban fokozni akarjuk, már pedig ezt akarjuk, még mélyebben bele kell nyúlnunk a szovjet tapasztalatok gazdag tárházába. Állandóan tanulnunk kell és így javítani szövetkezet) gazdálkodásunkat, különösképpen pedig az állattenyésztést, ahol még sok hiányossággal találkozhatunk. Nem maradhatunk azonban csupán e kérdéseknél, mert hiszen gazdagnak Ígérkező aratásunk új feladatokat tár elénk. Jól fel kell készülnünk a termés betakarítására, hogy egyetlen szem gabona se menjen veszendőbe, hogy így ne csak teljesítsük szerződésbeli kötelességünket, de minél többet adhassunk be terven felül. Az új pénzreformunk s a jegyreiidszer megszüntetése, az egységes piac megteremtése szövetkezeti tagjaink, kis- és középparasztjaink és az összes dolgozó számára nagy segítséget jelent. Szövetkezeti tagjaink, kis- és középparasztjaink most előnyös árakon adhatják el az államnak gabonájukat és az állattenyésztési termékeket. Itt, ha csak a búza árát említjük meg, mindjárt népünk jólétének és hazánk békességének előkészítésében." Az üzem romjaiból feltámadt. A szilárd munkásakarat a hallatlan munkaönfeláldozás újjáteremtette. Üjjáteremtette az önkéntes munka és a munkásbrigádok. Emlékeztek még bizonyára, hogy a brigádmunkák után mily sokan nevettek rajtunk, hogy az osztályellenség a szorgalmas munkától hogyan akart bennünket a helytelen útra téríteni? Kártevő törekvésük azonban megtört a munkások szilárd elhatározottságán és munkatörekvésén. Ha azt akarjuk, hogy a dolgozó ember jólétben éljen, kell, hogy munkája is legyen. Éppen ezért itt, rögtön 1945-ben kijelentettük: „Tervgazdálkodásunk alapjának annak kell lennie, hogy mindenkinek megadjuk a munkához való lehetőséget és ugyanekkor mindenkinek kötelességévé tegyük a munkát." Ettől a jelszótól, amelyet rögtön az államfordulat után ünnepélyesen célunkul kitűztünk, soha el nem térláthatjuk, hogy egy mázsa búza 82.— korona, a terven felül eladott búzáért pedig a termelők a 82.— koronás alapárhoz még 200— koronás felárai is kapnak. Hasonlóképpen felárat kapnak a többi terven felül beadott terményekért is. Az állattenyésztési termékek eladásának kérdésében előnyösen alakult a helyzet, mert egy kg jóminőségű élősúlyért a termelők 5.20 koronát kapnak szerződéses beadá« esetében és a szerződésen felüli eladásért az alapárhoz még 5.20 korona felárat kapnak (új árakat egyébként lapunk más helyén részletesen ismertetjük) A kisújfalusi szövetkezeti tagok pl kiszámították, hogy mit hozott nekik az új pénzreform. A 29 vagón búzáért, amelyet szerződés szerint adnak az államnak, több mint 200 000 koronát kapnak. A terven felüli eladásra kerülő 21.30 mázsa búzáért pedig 1.700— korona alapárat és még hozzá 6 000— korona felárat kapnak. Rozsból 553,3 mázsát ajánlanak fel terven felül, ami 77 600 koronát jöve- I delmez Ezenkívül a terven felül be! adott tejért 49 615 koronát kapnak Ugyancsak terven felül adnak el húst. tojást stb így az összes terven felül eladott terményekért 440 17 korona felárat kapnak. Hasonlóképpen, mint 1 Kisújfalun, már sok szövetkezetünktünk, ma is ezt valljuk és azon vagyunk, hogy azt következetesen teljesítsük. Nem engedjük meg, hogy azok. akik munka nélkül jutottak pénzhez, új életünk építését veszélyeztessék. A legutóbbi pénzreformmal kapcsolatos intézkedéseknek is nálunk ez a célja. A megtett intézkedések nem jelentenek valami újszerű politikát. Csupán célunk következetes szemmeltartását, a szocializmus felépítésével biztosítani egész társadalmunk növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek állandó maximális kiegészitését, a szocialista termelés folyamatos növekedésével és tökéletesítésével a legmagasabbrendü technika alkalmazásának alapján. E sztálini tan tételhez igazodott mindenkor Kommunista Pártunk és ehhez igazodott egységes szakszervezetünk is. Ezt az elvet megyédtük az osztályellenség ellen vívott legélesebb harcok idején a Zenkl, Srámek, Lett(Folytatás a 2-ik oldalon) ben előre kiszámolták, hogy ha jól gazdálkodnak, ha a termést veszteség nélkül takarítják be, s a szovjet tapasztalatok alkalmazásával egyre emelik a hektárhozamokat és az állatállomány hasznosságát és ha még gondosabban hajtják végre a növényápolási munkálatokat különösen a cukorrépánál — ahol a felárakon kívül még nagy mennyiségű cukorhoz Is jutnak alacsony áron, mennyivel növekszik szövetkezetük jövedelme, mennyivel emelkedik munakegységük értéke, ezáltal a tagság életszínvonala is. Ilyen nagyszerű kilátásai vannak szövetkezeti tagjainknak kis- és középparasztjainknak, akik értékes kötelezettségvállalásuk teljesítésével, sőt túlteljesítésével köszöntik az SzIKP kongresszusát Minden kötelezettségvállalás több tejet, több húst, gabonát, cukrot stb, s minden kg hús minden liter tej minden mázsa gabona nagyobb jövedelmet jelent a szövetkezeti tagok kis- és középparasztok számára. A jövedelem pedig magasabb életszínvonalat jelent. Dolgozó parasztságunk legszebb ajándéka a X. kongresszutiszteletére az lesz, ha az eddig elért sikereket tovább fokozza, hogy egyr* gyorsabban kiépítsük a szocializmust falvainkon.
