Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-05-31 / 22. szám
4 IbrtFOMŕ --vea»» Földműd 1953. mljus 3Í. Gazdag aratás a Sztálin-kolhozban A Krasznodar-vidéki kolhozparasztok a tél után szinte észrevétlenül betörő tavaszi napokat az „aratás ablakának” nevezik. A nap ilyenkor úgy felmelegíti a földet, akár májusban. A láthatáron remegő párák lebegnek, mintha hullámzana a levegő. Vadkacsák és sza onkák kiáltását hozza a szél a tó felől. A kolhozban ilyenkor fognak hozzá a tavaszi munkálatokhoz. Időben kell elvégezni a szántás-vetést, növényápolást, szénakaszálást, hogy aztán mindenki felszabaduljon az aratáshoz. A kurganyini járásban levő „Sztá!in”-kolhoznak tizenötezer holdat mégha’adó szántóföldjén nyolcas tízes a vetésforgó. Olyan fejlett a gazdaság, hogy híre van messze az országban. Аш il csodálatosabb ez, mert a fasiszta r-b’Abandák alapos pusztítást végeztek a „Sztálin”-kolhoz birtokán. Mihelyt kiűzték a fasisztákat, hozzáfogtak az újjáépítéshez, Nyikolaj Tabakov kolhozelnök vezetésével. A közgyűlés p .losan meghatározta az építkezések rend jét, a középületek és gazdasági épületek tervének megrajzolását építészmérnökökre bízták, aztán kolhozparasztokból létrehozták az állandó építőbrigádokat. A brigádok tagjainak zöme a fiatalokból került ki, akiknek megtetszett egyik-másik mesterség. Fűtötte őket a lelkesedés. Még hatalmasabbá, még szebbé akarták építeni a kolhozt, amelyet apáik alapítottak 1930-ban. — Még a lányok is megértették mekkora dicsőség az építők hadseregéhez, tartozni. A kurganyini állami gép- és traktorállomás spoftségével, a füvesvetésforgó bevezetésével elérték, hogy az őszibúza átlagtermése holdanként 25 mázsára emelkedett. Rengeteg olajosnövényt, cukorréoát, dohányt, rizst, mindenféle zöldségfélét, takarmánynövényeket termelnek a kenyérgabonán kívül. A gyümölcsös és a szőlő vagyont ér. Az állattenyésztő gazdaságokban és a kolhoz legelőin a haszonállatok ezreit találjuk, lábasjószágból van vagy 6.000 darab. Az állami termelési terveket évről-évre túlteljesítik, büszkék is rá, hogy a kolhoz jövedelme az el— Nálunk, az Altaj vidékén nemzedékek jöttek és mentek anélkül, hogy valaha is láttak volna gyümölcsfát! — mesélte az alfajt nyelv egy ifjú tanárnője a békeértekezleten. — Az altaji nyelvben nem is volt szó az almára, vagy a körtére. Ezek a fogalmak már oroszul kerültek be az altaji nyelvbe: az Altajvidék 576 kolhozának saját gyümölcsöse van. Az Aimak Elikmonarbeli ,, Sztálin"-kolhoz tavaly 300 tonna almát és körtét szüretelt saját gyümölcsösében. Kertek! Mily kevéssé illik ez a szó a Szibériáról alkotott hagyományos elképzelésekhez, a kényszermunka és a száműzetés egykori birodalmához! Már annak is nagy jelentősége volt, hogy a békekonferenciára induló altajvidéki delegációt a híres Mihail Afanaszjevics Liszavenko professzor, Micsurin barátja és tanítványa vezette— Amikor novemberben Moszkvába indultunk — meséli Mihail Afanaszjevics mosolyogva - 40 fokos, vagy talán még annál is nagyobb hidegek voltak az Altajban. — Szavai azonban igen magabiztosak. — Nem, az almafáinkra már nincs gondunk . .. A szibériai emberek a szó szoros értelmében megtanították a gyümölcsfákat alkalmazkodni a földhöz. Hó 1 karja őke.. így telelnek át könnyedén akár 40—50 fokos fagyokban is. A ,,kétkalász‘’ feladata . . , A talpnyalók vélt érdemeit, felfuvalkodottságát, hiúságát és a valódi érdemeket állítja egymással szembe „Gulliver”-jében Jonathan Swift, a nagy angol szatirikus: „Aki képes volna arra, hogy két kalászt termesszen ott, ahol eddig csak egy termett és két fűszálat sarjasszon ott, ahol eddig csak egy sarjadt, az kiérdemelné az egész emberiség háláját ...” Az 1905-ös forradalom idején Tyimirjazev, a kiváló orosz tudós agyában született meg ez a gondolat: „A „két kalász" feladata most a legégetőbb, legfontosabb politikai kérdés, amelyet országunknak a közeljövőben meg kell oldania.” A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán jelentette be Malenkov elvtárs, hogy 1952-ben múlt évben elérte a négy és félmillió rubelt. Van tehát miből építkezni. Az építő-brigádok irányítója, Nyikolaj Szorin, a kolhoz vezetőségének tagja, így sorolja fel, mit építettek a háború után — A legfontosabb gazdasági épületek és áUnttenyésztőgazdaságok helyreállításával kezdtük. Mindent leromboltak a fasiszták. De honnan vegyük az építőanyagot? Üzembe helyeztünk egy tég'a és cserépgyárat, amely évi félmillió téglát és cserepet állít e'6. Persze, ez még nem fedezte a szükségletet, építettünk tehát egy másik gyárat, ebben mechanikus sajtoló és tágas égetőke mencék működnek. A két üzem együtt már évi egymillió téglát és félmillió cserepet termel. Idehaza égetjük az érkezésekhez szükséges meszet is, abból a mészkőből, amit a Laba-folyó mentén termelünk ki. A fát az állami erdészetnél vásároljuk. de saját fűrésztelepünkön, ács- és a ztalosműhelyeinkben dolgozzuk fel. Helyreállítottuk a villanytelepet, a fedett szérűket a csépi éshez, két 600 tonna befogadóképességű magtárat, a ló- és tehénistállókat. a borjúnevelőt, a sertés- és baromfiólakat, a juhok istállóját, a háromtűzhe’yes kovácsműhe’yt, egy színt a mezőgazdasági gépek és eszközök számára, garázst és a dodohányszárítót. Ezzel egyidőben megkezdtük a kolhozparasztok lakóházainak felépítését is. A klubunk 400 embert befogadó nézőtérrel 1949-re épült fel, van benne mozi, könyvtár és rádióközpont is. Építettünk bölcsődéket és a földeken mezei szállásokat ... íme itt is vagyunk ... Nézzük meg közelebbről a „Sztálin”-kolhoz mezei szállásait. Nyissunk be a Pjotr Lesznyak vezetése alatt álló szántóföldi brigád szá lására. Azóta laknak kint, hogy beköszöntött a tavasz. Egész ki'- falu: három lakóház. könvha, étkező, fürdő, két magtár, fedett szérű, ló- és ököristálló, fészer a mezőgazdasági felszere'és számára, gabonaszárító. A szántóföldi brigáddal együtt . laknak a traktoros brigád tag’ai is. A traktoristáknak persze van két külön lakóházuk, konyhájuk, étkezőjük, nyolc milliárd púd gabonát arattak. A szovjet nép így a forradalom előtti legjobb aratásnak csaknem kétszeresét takarította be. A vetésterület azonban csak öt százalékkal növekedett. Megoldottuk tehát a legégetőbb és legfontosabb politikai kérdést, — hogy Tyimirjazev szarvaival éljek — két kalászt termelünk ott, ahol eddig csak egy termett ... Kert lesz az egész föld.. . Minden lépés és minden siker, amelyet ezen az úton elérünk, csapást mér a „csökkenő termelékenység törvényére”. Ezt a „törvényt” burzsoa ideológusok eszelték ki, hogy a természetet tegyék felelőssé az elnyomoródásért, tönkremenésért, éhezésért é^ szenvedésért, amely a kapitalizmusban a dolgozó paraszt osztályrésze. Ha majd megoldottuk a három kalász feladatát, akkor majd az öt és tíz kalász feladatát is meg fogjuk oldani... A szovjet valóság túlszárnyalja sok parasztnemzedék legmerészebb álmait is. Charles Fourier francia utópista nem mindennapi fantáziával volt megáldva, de még az ő álmai is eltörpülnek a mi tudósaink mindennapi tettei mellett. Fourier csodás színekkel ecsetelte az elkövetkező társadalom jövőjét, ahol bőség és harmónia uralkodik: „Nem állíthatom, hogy ez az új rend képes lesz harminc magot akárcsak százra is szaporítani. A gabona esetében kevés tökéletesedésre van Kilátás. E tökéletesedéseknek sem lehet több eredménye, minthogy a gabonahozam 2:3 arányban emelkedhet...” A Szovjetunió az öt vés terv egyetlen évében eléri Charles Fourier maximális gabonatermesztési arányszámát! Micsurin követői eredményesen dolgoznak új búzafajták kinevelésén,- amelyeknek kalászai 100 vagy még annál is több magot terem! A szovjet tudósok új, magas hozamú fajtákkal kísérleteznek a közeljövőben öntözés alá kerülő vetésterületek és az északi vidékek részére. Ezzel a hasznos növények vetésterületének határa messzire kiterjed. Moszkva környékéről, ahol a forgépszinük, üzemanyagraktáruk és műhelyük. A telep, igy egészében is, hívógatóan csinos: világos házfalak, piros tetők, virág az ablakokban. A lakóházakban minden kényelem megtalálható: új bútorok, a falakon képek és nem hiányaik a virág a szobákból sem. A társalgóban kéznél vannak a legfrissebb napilapok és folyóiratok, szól a rádió, mindig használatban a sakk és a dominó. Itt tartják a kultúrcsoportok előadásaikat és itt gyűlnek össze megbeszélésre a brigád tagjai, itt hallgatják meg a szakelőadásokat. A szántóföldi brigád könyvtárában 850 kötet szépirodalmi és mezőgazdasági tárgyú könyvet találunk (a traktoros brigádnak saját könyvtára van). Legvídámabbak azok a napok, amikor a mezei szállásra begördül a vándormozi kocsija és elhozza a legújabb filmeket. De a szabadidő minden órájában megtalálják a mezei szállások lakói a pihentető szórakozást. Szól a harmonika, csengőhangú kórusok dalolják: Hullámzó kubáni tenger, Ring a színarany kalász. Víg a munka víg sereggel, Boldog ez az aratás! A bőséges termés és az állattenyésztés hozamának állandó növekedése virágoztatta fel a Krasznodar-vidéki „Sztálin”-kolhozt. A termékeket '-uát üzemeikben dolgozzák fel: malmuk és darálójuk, olajütőjük. több borpincéjük és 327 méh: családból álló méhesük van. Az é’lattenyésztő gazdaságokat gépesítették — külön telepet építettek a fehérhúsú sertés kitenyésztésére. Egészen újszerű az a villanykonyha, ahol az anyakocák és növendékállatok táplálékát állítják elő. Az ólakban és istállókban mindenütt villanyvilágítás, vízvezeték és önitatóberendezés. Villamos fejőgép, modern silózó és takarmánykonyha egészíti ki az állattenyésztő telepek felszerelését. A háborúutáni első ötéves terv idején több mint ötmillió rubelt ruháztak be a kolhozba; nyoma sincs már annak, hogy itt valamikor háború dúlt. Gazdag aratás, boldog emberek élete, — ez jellemei a „Sztálin”-kolhozt. radalom előtt lehetetlennek tartották a búzatermesztést, most gazdag búzatermést hordanak be. Páratlan teljesítmény a hasznos növények átte’ építésé délről északra és északról délre, — valósággá válik az ifjú Engels álma. Engels versei közül a következő is valóra vált: „Délre vándorol a kemény tölgy.” A Volga-menti aszályos szteppékre, a félsivatagok peremére vándorolt, hogy hatalmas ívekben erdőövezeteket létesítsen a fö'd véd,élmére, részt vegyen az aszály és a sivatagi száraz szél ellen vívott harcban, részt vegyen abban a hatalmas offenzívában, ame$ lyet a felszabadult ember vezet a sivatag ellen .f.. A szovjet nép az ötéves terv egyetlen évében ötmillió hektárnyi területen új erdőséget telepít, ötször annyit, mint amennyi az Egyesült Államokban a függetlenségi harcok óta ültettek! A távlatok határtalanok... Csak a szocialista társadalom teremtheti meg a tudósok, mérnökök és agrobiológusok alkotó együttműködését, A tervezők ma már a palántánál. kísérletezik ki, miként szerkesszék meg a mezőgazdasági gépeket, hogy azok a legjobban megfeleljenek a növény élettani igéa géptervezők munkáját. Régebben, nyelnek. A biológusok olyan fajtákat nevelnek, amelyek megkönnyítik a géptervezők munkáját. Régebben, amikor a gyapotot kézzel szedték, jobb volt, ha a gyapotburok különböző időben ért bé. Ma azonban, gépi aratás mellett, amikor az egész termést gyorsan le lehet szedni, megnehezíti a munkát a különböző időben bekövetkező érés. A biológusok tehát olyan gyapotfajták kinevelésén fáradoznak, amelyeknél a cserjék egyszerre érnek be, a burkok egyszerre pattannak ki. A távlatok határtalanok. A munka és a tudomány szövetsége a szocializmus országában nem kárhoztatja megállásra a technikát. Állandóan előrelendíti és ahogy Sztálin elvtárs tanítja: a régi technikát félreállítjuk és modern technikával, a modernet pedig egy még modernebb technikával váltjuk fel. Igaza volt Maurice Thoreznek, атлког arról beszélt, hogy Sztálin elvtárs döntő szerepet játszott a világ átformálásában és Marx szavaival fejezte ki magát: „A kommu- I nizmusban mindenki számára lesz elég kenyér és rózsa." Jakub Kolost: A sztálini nap alatt Cimborám, lépj magasabbra. Onnan nézz körül — Nézd az élő, drága tájati Szabad és őrül! Bíbor hajnal tág szabadban Szórja fényeit — Földbirtokos gazságra Ki gondol ma itt?! Zöld rügyekkel dús az erdő Virágzik a kert, A boldogság, a szabadság Zengő dalra kelt. Reng a völgy, ha friss erdőink Bátor hangja zúg. Senki itt nem 'tétovázik, Merre visz az út. Szabad az út mindenfelé, Akármerre lépj! Amit az ég nem. adott meg, Elvette a nép! Nézd: a Kreml csillagot szór, Fény az életünk! A szabad megújuló föld Hány hőst szül nekünk! Nincs gyűWség, itt örökre Béke, béke lesz: Еду-család velünk ma már a Baskír és nyenyec. Kedves vendég lett, ha útja Csum-ba, aul-ba visz; Sevcsenко és Rúsztavéli, S Puskin, Dzsambul is. Egyetértenek a népek, S ifjak, öregek, Boldogan mind egyre törnek, S törvényük is egy! Es az egység: támasz, oszlop, Erő, hatalom. Bizton lendülünk előre Hősi szárnyakon. Nem is ér nyomukba senki!! Hegyen, völgyön át Sztálin nagy törvénye óvja Széles e hazát. UJ ROMÁN JÁTÉKFILM KÉSZÜL A BÁNYÁSZOK ÉLETÉRÖL A „Bucurésti” filmstúdióban teljes lendülettel folynak a „Jonut brigádja: című román játékfilm felvételei. A „Jonut brigádja” forgatókönyvét Mahail Leonard írta, a filmet Jean Mihail rendezi. A film meggyőzően érzékelteti hős román bár ászoknak azt a törekvését, hogy mii. 11 több szenet adjanak a hazának. Bemutatja, hogyan ragadja magával a tömegeket a sztahanovista mozgalom. A film ugyanakkor leleplezi az osztályelienséget, amely a legaljasabb eszközöktől sem riad vissza, hogy elfgáncsolja szocialista építőmunkánkat. A forgatókönyv minél élethűbb megelevenítése érdekében a film írója, rendezője és főoperatőrje a szerep1 őkkel együtt Lupényba uta zott, hogy a helyszínen tanulmányozza a bányászok munkáját, életét. A film művészegyüttese hoszszasan tanácskozott a lupényi sztahanovistákkal, technikusokkal és mérnökökkel, akiknek életéről most művészi film készül. A MAGYARORSZÁGI BORSODI VEGYIMŰVEK Kazincbarcika még nem is olyan régen eldugott, ismeretlen, kis bányászfalu volt. A Magyar Népköztársaság ötéves terve során ez a kis község 16.000 lakósú ipari várossá alakult. Nagy gyárak, korszerűen épített, napfényes egészséges lakóházak, kulturális és egészségügyi létesítmények egész sora épül, A kazincbarcikai hatalmas üzemek a borsodi barnaszén kiaknázására, felhasználására készülnek. Az idén működésbe helyezik a szénosztályozót, amely Közép Európa legnagyobb vasbetonvázas szénosztályozója lesz. Gépesítésére jellemző, hogy csupán szalaghídjai három kilométer hoszszúak lesznek. A borsodi bányák szenét a szénosztályozóból részben az erőműbe viszik, amelynek első gépegysége rövidesen megkezdi a termelést. Az eéőmű látja el az egész borsodj iparvidékeket és az Alföldet villamosenergiával. A szénmennyiség másik része a kokszolóműbe kerül. Ez lesz az MNK első barnaszén kokszolója, ahol a barnaszenet alkalmassá teszik kohászati célokra. A kokszolóban lepárlás útján részben kokszot, részben pedig a vegyipar számára igen értékes anyagokat nyernek. HÍREK a népi demokratikus országokból GÉP- ÉS TRAKTORÁLLOMÄSOK KÍNÁBAN. A pekingi GTA a folyó évre előirányzott első tíz állomás egyike, sikeresen végzi a tavaszi munkákat A pekingi GTA néey állami gazdasággal, egy kolhozzal és két mezőgazdasági termelési szövetkezettel kötött szerződést. A tavaszi vetés ideje alatt az állomás gépei 430 hektár területet szántottak fel, több mint 1260 hektárt boronáltak és ezer hektárnál több földet vetettek be. Előreláthatóan ősszel az állomás legalább kétezer hektár terület megművelését fogja 1 iztosítani. A pekingi GTA januárban létesült. Jelenleg 16 szovjet traktorr 1 és számos más korszerű mezőgazdasági géppel rendelkezik. A GTA személyzete speciális tanfolyamon megismerkedik a mezőgazdaság gépesítésének legújabb eredményeivel. Ebben az évben még kilenc ehhez hasonló GTA létesült, kettő — Észak-Kínában. kettő — Északketet- Kínában, kettő — Kelet-Kínában és egy egy Középdél-, Északnyugat- Kínában, illetve Belső Mongóliában. Ezek kísérleti állomások. Feladatuk, hogy gyakorlati tapasztalatot szerezzenek, a gép- és traktorállomások munkaszervezésében és technikai szakemberek nevelésében. A kísérleti GTA-k ugyanakkor meggyőzik a parasztságot a föld gépekkel történő megmunkálásának előnyeiről és lefektetik a mezőgazdaság széleskörű gépesítésének alapjait. LENGYELORSZÁGI ÚJÍTOK A lengyel ipar élmunkásai aktívan résztvesznek az újítók széles mozgalmában. Az elmúlt évben az ország népgazdaságának különböző területein 125 ezer észszerűsítő javaslat látott napvilágot, 1952-ben 60 ezer észszerűsitő javaslat alkalmazása a termelésben, sok milliárd zloty megtakarítást jelentett az államnak. Az észszerűsítő brigádok száma meghaladja az ötezret. A brigádok tagjai: munkások, technikusok, mérnökök. A feltalálók alkotó kezdeményezésének nagy segítséget nyújtanak a jelentősebb vállalatok keretében létesített észszerűsítő és technikai klubok. Ezekben a klubokban az észszerűsítés és technikai haladás időszerű kérdéseiről ismertető előadásokat tartanak, technikai filmeket vetítenek. Ezenkívül Varsóban, Wroclavban, Lublinban és más városokban gazdagberendezésű technikai kabinetek működnek. Az észszerűsítők és feltalálók itt tanácsot és segítséget kapnak javaslataik megvalósítására. TAVASZ GRÚZIA FÜRDŐHELYEIN Grúzia fürdőhelyein elkezdődött a tavaszi üdülőidény. Megérkeztek Moszkvából, Kievből, Szverdlovszkból. Tbilisziből s az ország más városaiból a pihenő dolgozók első csoportjai. Grúzia hatvanhat fürdőhelyén több mint 200 üdülő és szanatórium van. A szovjet kormány szakadatlanul gondoskodik arról, hogy e fürdőhelyek tovább fejlődjenek. Haltubóban, amely rádióaktív gyógyhatású vizéről nevezetes, múlt év végén bányászszanatórium s egy új gyermekszanatórium nyílt. A közeljövőben újabb üdülők nyílnak Haltubóban, összesen 2000 személy befogadására. A kénes forrásairól nevezetes Zugdidi közelében szanatórium, fürdőépület és poliklinika építését kezdik meg. SZOVJET EMLÉKMŰVET AVATTAK HOLLANDIÁBAN A hollandiai Texel szigetén május 2-án ünnepélyes külsőségek között avatták fel azt az emlékművet, amelyet azoknak a szovjet állampolgároknak a tiszteletére emeltek, akiket a hitleristák ezen a szigeten gyűjtőtáborokba zártak és 1945 áprilisában a hitlerellenes felkelés alkalmával elpusztítottak. Az ünnepségeken felszólalt G. T. Zajcev, a Szovjetunió hollandiai nagykövete és a szoborbizottság elnöke. Az emlékműnél koszorúkat helyeztek el a szovjet nagykövetség, a város polgármestere, a szoborbizottság, a Holland Kommunista Párt és a lakosság részéről. Ugyanaznap a ° ovjetunió nagy követe koszorút helyezett el a háborúban elesett hollandok emlékművénél. KENYER ES ROZSA Irta: Gennadij Fis