Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-05-10 / 19. szám

\ . r Í953. május 10. ПимОаЛ "V. Földműves 5 ß eoelezőink írják lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllinillllllllllllllllllllllllllllllllllllllll/ A munkaverseny segít munkánk sikeres elvégzésében A rimaszombati járás EFSz-eink éleiéből A járási versenyben az I. negyed­évi kiértékelés az e'ső helyet a vyš­ný skálniki EFSz-nek Ítélte. A gaz­dasági állatállomány tervezett szá­mát 118 százalékra teliesítették. májuselőtti kötél ezettségv” ’ások a’kalmával a szövetkezet 1953 ápri­lis 29-én áttért а IV. típusra A tavaszi munkák versenyében a II helyet a nagybalogi szövetkezet fog’alta el. Ehhez az eredményhez hozzásegítette őket a szé’es ala­pokon alkalmazott- agrobiológiai szovjet tapasztalatok. Ezen a ta­vaszon elkészítettek és f 'hasz­náltak 45 mázsa szemcsés trá gyát, 85 hektárt keresztsorosan vetettek el. 17 hektáron előcsí­ráztatott gabonát vetettek és 29 hektáron négyzetes-fészkesen ül­tették el a burgonyát. A harmadik helyezet a pa’ári szövetkezet lett. először is a munka jó megszervezésével és az új agro technika bevezetésével. A szövetke­zet beadási kötelezettségét is telje siti A legjobb szövetkezeti mezei cso­port Kurek Lajos elvtárs csopo ja Vrbovcéről. mely biztosította 12 hektár keresztsoros vetését és kísér­letképpen 1 hektár burgonya fész­kes ültetését A tavaszi munkáknál a csoport 29.5 munkaegységet taka rított meg. A tavaszi munkáknál a csoport egy tagjára 12 hektár föld megművelése esett. Fe'sőpokorágy 2. számú munka­­csoportja Cebera elvtárs vezetésével az idei vetésnél 3 vetőgél bői összeállított aggregáttal dolgo­zott, amiáltal a tavasziak veté­­sét 10 nappal megrövidítette. Az 1953 első negyedévi beadási tervét globálisan 100 százalékra a vyšný skálniki budikovany-i és a hrachovói szövetkezetek teljesítet ték. A beadási kötelezettségek telje­sítését minden hónapban kiértéke­lik Vrbovcén 1953 IV 2n ig a mar­hahús beadási tervet 111, sertéshúsét 101 a tejét 179 százalékban teljesí tette. Amint látjuk, a rimaszombati já­rás szövetkezetei a szocialista ver­seny kiszélesítésével szép eredmé­nyeket érnek el és jó munkájukkal biztosítják beadási kötelezettségük teljesítését és a jövő évi jó termést. Balázs János, Rimaszombat — Elvtársak indítsátok el az ár­vái erőmű első gépeit — hangzott a mikrofonba В Srámek elvtárs ener­giaügyi miniszter utasítása, s az ő szavaira egy pár pillanatra elcsen­desedett a ha* 'lmas betonkolosszus alatt és az Árva folyón mindkét partján hullámzó tarka néptömeg zsongása és feszülten- várta az első turbina próbaindulását. Ezidő alatt Drocár elvtárs az erőmű vezetője az e'ső szabályozó kapcsolójához lépett és egyetlen kézmozdulattal mi désbe hozta a 120 tonnányi súlyú be­rendezést, mire a tengernagyságú tóba szelídült Árva folyó vize, most már vad zúgással *ört előre s a kö­vetkező pillanatban köröskörül a villanylámpák százai gyú'tak ki fé­nyes ragyogással s az ország min­den tájáról összegyűlt dolgozói aj­kán felcsendültek a munka énekének akkordjai. Megindító és felemelő pillanatok voltak ezek. Az ének erőteljes dal­lamaiba és a szirénák győzelmet je­lentő harsogásába belevegyült a megfékezett folyó vizének zengő zúgása s az új árammal fényregyúH lámpák versenyt raqyogtak a kora májusi nap fényével. A tízezrekre menő tömeg között ott vo’tak szövetkezeteink pé'dás tagjai is hazánk minden részéből. Mellettünk szinte elbűvölten nézte a szocializmus e hatalmas építményét Varga Péter az e’őpatonyi szövetke­zet állatgondozója is és még sok.n, más szövetkezetekből. Nem tudtak betelni a látvánnyal. Hol a vadul zúaó vizet nézték ame'v lassan - mét birtokába vette a kövekkel te­leszórt folyó medrét majd a lám­pákon hordozták körül tekintetüket, hogy azután ismét a gigantikus be­tongát lenyűgöző nagyságát csodál­ják. De talán nézzük meg, hogyan ke­rült ide Varga Péter sertés etető es a ‘öbbiek. hogy -Eszesei lehessenek e örömünnepünknek, amikor a dicső Vörös Hadsereg á'tn1 nyolc évvel ez­­e’őtt felszabadult Hazánk dolgozói­nak legnagyobb alkotását adják at hivatásának. * * * — Idefigyeljen Péter bácsi, volna e kedve Árvába menni — kérdezte egy napon a somorjai járás dolgo­zója a derék etetőt. — Aztán minek, jó érzem itt ma­gam, — mutatott az ólak felé Varga Komáromban megtartották a ko­máromi és ágyailai járások között folyó szocialista munkaverseny ki­értékelését. Első esetben történt ez meg, hogy a két járás versenyre hívta ki egymást. Mindkét járásban lévő EFSz-ek nagy lendülettel kezd­tek a munkákhoz és a munka min­den ágazatában igyekeztek a leg­jobban és leggyorsabban elvégezni a tavaszi munkák I szakaszát, mert mindegyik' magának szerette volna megszerezni az e' őséget. A két járás ellenőrző bizottsága mindent megvizsgált és valóban el­lenőrzött és ennek alapján történt a kiértékelés. A versenyből győztes­ként az ógyallai járás került ki 100 százalékos eredménnyel. A komáro­mi járás 102 százalékot ért el. Az ógyallai járás győzelmét főleg Perbetének és Naszvadnak köszön­heti. Ez a két község állandóan ь :r­­senyben áll egymással. Perbete a győztes ebben a páros versenyben 164.8 százalékos eredménnyel, míg Naszvad a verseny mostani szc i­­szát 130.6 százalékkal zárta le. Perbete az első helyet leginkább jó traktorosai munkájának köszön­heti, akik valóban n nvszerű munka­­szervezéssel szép sikereket értek el. A traktoristák közül a legjobbak: Marik András 205.7, Sajben János Nádszegen asszonyaink tudatosí­tották magukban azt. hogy teljes mértékben ki kell venni részüket falvainkon a szocializmus építésé­ben. A nádszegi nőszövetség nem­régiben még igen kis taglétszámmal rendelkezett. Most már tagjainak sora állandóan növekszik. Ezt a jó agitációs munkának és a sikeres szervezésnek köszönheti. Az asszo­nyok és lányok minden akicóban résztvesznek és segítenek a he’yi nemzeti bizottságnak feladatai telje­­jesítésében. Így például a tojásbea-> dás megszervezésében is segítettek’ és ketten-ketten eljártak az egyes hátramaradókhoz, akiket figyelmez­tettek, hogy a negyedév letelt, az Varga Péter s hosszú alakja mégjobban megnyúlt, amikor kezefejével vég ki­simított bajszán. A járás dolgozója vidáman felne­vetett: — Egy kis kirándulásra menne Péter bácsi, ugyanis a földművelés­­ügyi rucbízotti hivatal lehetővé te­szi, hogy a szövetkezetek legjobb dolgozói részt vehessenek az á. vai erőmű első agregátjának üzembe­­helyezési ünnepségein ... — Persze, hogy elmennék — ra­gyogtak fel most már Varga P vr szemei — már hog-’-’e mennék, ha lehet, — tódotta meg mégegyszer. — El fog menni Péter bácsi és egész biztosan nem felejti el egyha­mar, amit ott lát — mondotta vé­gül a járás dolgozója. # * * Most tehát itt van velünk Varga Péter, velünk örül, velünk csodálko­zik s épúgy őbenne is új elhatározá­sok születnek mint bennünk, mert bizony nagyon kevésnek érezzük azt a munkát, amit elvégeztünk, amikor duzzasztógát hatalmas művét s i­­léljük, mely valóban hős munká­sok, betonozok, szerelők, technikusok és mérnökök eméltek a magasba. — Pedig Varga Péternek nem kell szé­gyenkeznie, mert odahaza három ember helyett dolgozik s becsülete­sen végzi munkáját. Amikor e ről be:-zé'ünk gondolatai visszaszállnak Előpatonyba anyakocáihoz. — Váj­jon jó gondozzák-e őket, van közöt­tük egynéhány kényesebb állat is, vigyázni kell к... az egyiknek most kell maiacoznia ... Azután visszatérünk ismét az erő­művel kapcso'atos beszélgetésre. — Néhány szövetkezeti tag, Duda elv­­társ, az egyik betonozó csapat ve­zetője köré csoportosul, vele van né­hány munkás is, akik szintén ki­tűntek a betonozásnál, mint Cicek, Po'ásek elvtársak Hamarosan meg­tudjuk, hogy több mint kétszáz­negyvenezer köbméter betont rak­tak le száz és szó- *gnnányi vassal átszőve. S az rengeteg beton csak­nem kétszer oly: — "~e nmVik az alapba, mint amennyit mi a fö'd fel-198, Jakab "rnő 183.8 százalékkal. Itt Perbetén a munkaszervezés igen jó. Hetenként egyszer összeülnek a perbetei vSz vezetősége, a brigád­vezetők, a traktorállomás vezetni, hogy karöltve megtárgyalják a kö­vetkező hét munkatervét, melyet pontosan végre is hajtanak. A perbetei traktoristák nemcsak jó munkájukkal tűnnek ki. hanem azzal is hogy — mint jó gazdák — az üzemanyaggal takarékoskodnak. A jó munkamegszervezés áltál több A muzslai EFSz-ben nemcsak a tavaszi munkák elvégzésével törőd­tünk, hanem azzal is, hogy építke­zési terveinket is sikeresen teljesít­hessük. Az építkezési terv 1953. évre egy 100 darabnak való tehénistálló és egy 300 darab sertésnek való hizlal­da építését írta elő. Versenyben állunk a búcsi szö­vetkezettel, mely versenykihi ás szerint a tehénistáiló építését június 15-re кеЧ befejezni. Ezt az időpontot 14 nappal megrövidítjük. A 300 darab sertésre tervezett hizlalda helyett egy 600 férőhelyest adósságot adják be. Május 1-re és a győzelem napjá­nak tiszteletére munkafelajánlást is tettek. Munkacsoportot alakítanak és a kertészetben fognak dolgozni. Ezenkívül 200 munkaegységet dol­goznak le brigádban. — Nagyon jól tudjuk, miért kell nekünk nőknek összefogni és dolgozni, — mondja Győri Em­ma elvtársnő — ha családunk jólétét, gyermekeink boldogsá­gát fenn akarjuk tartani, har­colnunk kell a békéért mun­kánkkal, minden tettünkkel. A nőszövetség május 1-je tisztele­tére jól sikerült színielőadást ren­dezett, hogy ezzel is elősegítse fal-Péter nagy színén látunk. Az embernek harcol­nia kellett a sziklával és a vad fo­lyó árjával, amely sehogyan sem akart megszelídülni, míg végre még­is csak győzött felette a technika és az új szocialista ember törhetetlen akarata, mert minden szakaszon szinte naponta új munkahősök szü­lettek. így azután büszkén jel'üthet­ték az erőmű hős do’gozói, hogy ko­rábban teljesítették munka-kötél e­­ze'tségüket, melyet tavaly S i Oký elvtárs ötvenedik születésnapja tisz­teletére vállaltak. Az építkezést 1 év és 23 nappal korábban fejezték be, mintahogyan tervezve volt, az elektro szerelői pedig hét hónar és hét nappal hamarább fejezték be a szerelési munkálatokat, mint azt a tervük előírta. Ehhez a nagy siker­hez a nagy munkaakarat és népi­demokratikus rendszerünk iránti hű­ség segítette a duzzasztó gát építőit és az, hogy munkájukban mind na­gyobb mértékben alkalmazták a. a szovjet szakemberek gazdag ta­pasztalatait, akik a sztálini tern.é­­szetátalakítás tervei megvalósításá­nál már száry,-- nigantikus méretű építkezést hajtottak végre. Ez a mű is újból és újból eszünkh juttatja, mily szerencsések vagyunk, hogy úgy az iparban a különféle építke­zéseknél, vagy a mezőgazdaságunk­ban a szovjet nép legjobbjainak gaz­dag tapasztalataiból meríthetün s a mi utunk így egyre könnyebb és örömtel jesebb. * * * Most már az ünnepség színhelyé­ről felkapaszkodunk a felettünk hú­zódó országúira, majd elkanyarod­va balra egyszerre elibénk tárul a hatalmas mesterséges tó, amelyen mint valami óriási pillangók, kibon­tott vitorlájú csónakok lebegnek s lent a duzzasztó másik oldalán mo­torcsónakok szállítják az utasokat a tó egyik partjáról a másikra. Le­nyűgöző látvány. Pavlik elvtárs, a szaiatnai EFSz elnöke lelkesen fel­kiált: — Hisz i ez valóságos tenger. Vargi Péter szótlanul nézi az eny­hén fodrozódó vizet. Látszik rajta, mint 100.000 korona értékű üzem­anyagot 1 hárították meg. Példát ve­hetnének a többiek is tőlük, hogy megta ulják, hogy a jó traktoris­tának nemcsak jól kell dolgozni, de gondolni kell arra is, hogy a traktor kereke egyet se forduljqn fölöslegesen, mert csak így lehet gazdaságosan dolgozni. A szocialista munkaverseny min­dig meghozza a kívánt eredménye­ket, mert zz a termelés hajtóereje. Sütti József, Perbete. építünk fel a meghatározott időre, vagyis augusztus 1-re. De mi nem elégedtünk meg a tervbevett építkezésekkel és terven felül eddig már felénítpttünk egy birkaakolt 1.000, — egy tehénistállót 60 és rendbehoztunk 6 istállót 80 férőhellyel. Ezenkívül rendtshoz­­tunk egy nagy tyúkólat, 300 darab baromfi és egy hizlaldát 300 darab sertés számira. A muzslai EFSz fokozott munká­val segíti a szocialista falu kiépíté­sét és azt, hogy minél több tej, hús kenyér jusson dolgozóink asztalára. Gál Ferenc, a muzslai vaink kultúrál is színvonalának eme­lését. Koller Anna és Kertész Jolán tanítónők komoly munkát végeztek az előadás rendezésében és betaní­tásában. Nagyon jól szerepeltek va­lamennyien, de a legjobbak Juhos Margit. Győri Emma, Győri Janka, Kockás Katalin voltak. Az előadást a szomszéd községekben is előadták nagy sikerrel. Nőszövetségünk tagjai megmutat­ják, hogy Gottwald elvtárs hagyaté­kához híven kiveszik részüket a munkából, gyermekeiket az ő útmu­tatása szerint nevelik és minden erejükkel azon lesznek, hogy a vi­lágbékét megvédjék. Sándor Gábor, Nádszeg. napja hogy egyik ámulatból a másikba esik, keresi a falvak nyomát, me­lyeknek helyét most víz borítja s csakhamar meglátja az új falvak piroscserepes házait, fent, jóval a tó fölött. — Vj lakóházakat kaptak —mond­ja inkább önmagának. Azután mindenkinek feloldódik a nyelve. Kovaricsek elvtárs a hostet­­ni szövetkezet tagja már azt terve­zi, hogy a tó partjára jön majd pi­henni, Zsibritovszky elvtárs, a ma­rón szövetkezet elnöke felsóhajt: — Ha az Ipoly vizét is egy ilyen hatal­mas tóba lehetne terelni.. Ki tudja meddig lehetne még gyö­nyörködni egyfolytában ebben a pa­zar látványban? vedig a mű méretei még nem bontakozhattak ki teljes egészében, merthiszen csak kisér'■’ti duzzasztásról van szó. Majd később, amikor már eredeti formájára szé­lesül a tó, akkor lesz csak igazán hatalmas. Harminckét négyzet kilo­méternyi területen hullámzik majd a vize. Az erőmű meg n vonta ezer vagonnyi szenet takarít meg nem­zetgazdaságunknak. Olcsó áram fog­ja hajtani az árvái új üzemek gé­peit és még a távolabbi vidékeket is. Bizony az egykor olyan nyomorúsá­gos Árva megye, Sz’ovákia iparosí­tása folytán, iparban gazdag kör­nyékké fejlődött s a valamikor ki­vándorlásra Ítélt árva megye és kör­nyékének népe, idehaza szabadon építheti a boldogabb holnapját, — Mindezek az építő sikerek tetejébe, május 2-án te**" fel a koronát az erőmű üzembehelyezésével. lilénkén emlékezetünkbe vésődnek Sztálin elvtárs szavai: „A legrégibb időkben a nagy folyók áradásait, ki­öntését és a lakóházak, vetések ez­zel kapcsolatos pusztulását elhárít­hatatlan csapásnak tartották, mely­­lyel szemben az emberek tehetetle­nek voltak. Idővel azonban az em­beri ismeretek fejlődésével, amikor az emberek megtanultak gátakat, vízierőket építeni, lehetővé vált, hogy megóvják a társadalmat az ár­víz csapásaitól, amelyek régebben elháríthatatlanoknak látszottak. Sőt Munkánk megjavításává ünnepeljük felszabadulá­sunk 8~ik évfordulóját A győzelmes május ünnepe haza fias szeretettel töHi el szívünket és mi pionírok is tudásunk minden ere­jével hozzá akr—mk járulni fe'sza badulásunk napjának méltó meg­ünnepléséhez. Meg akarjuk mutatni most — mi­kor közeledik a záróvizsga ideje — hogy négy esztev-r^n keresztül r> m­­csak szorgalmasan tanultunk, ha­nem azt is, hogy kötélességteljesí tésben jó példákkal másokat is se­gítünk. Szorgalmas munkával a gyengébbeket támogatjuk és így is résztveszünk hazánk építésében. Munkateljesítményünk fokozása érdekében '-öte'e-etf véneket vállal tunk e nagy nap tiszteletére, те lyekkel tanuld- nk színvonalát akar­juk emelni és segíteni akarjuk ‘ác­sainkat akik elmaradtak hogy ők is jó eredménnyel fejezhessék Ъ z iskolaévet. Ezenkívül fizikai munkánkkal is meg akarjuk mutatni szeretetünket Pártunk és hazánk iránt. Osztá­lyunk pionírjei faültetési brigádon széperedményt értek el. Eddig te b, mint 2.000 facsemetét ü'tettek el. Munkánkat igyekeztünk jól és pon­tosan végezni. Mriz Katalin, Ipolvc-- magyar közérv iskola tanulója. Köszöntjük a győzelem napját A Szovjet Hadsereg 8 év előtt felszabadította a munkás népet az elnyomatás alól. A felszabadu'ás előtt a munkásnép gyermekei nem járhattak iskolába, nem tanulhattak úgy, mint mi a felszabadulás után. Május 9-гв) a Győzelem nagy nap. jára mindenütt — bányákban, gyá­rakban, üzemekben, továbbá a me­zőgazdaságban és iskolákban kötele­zettségeket vállalnak, mert tudatá­ban vannak annak, hogy nagy hálá­val tartozunk felszabadítónknak, a dicső Szovjet Hadseregnek. Tóth Piroska, Sellye. tanulója. magyar középiskola az emberek azt is megtanulták, hogy megfékezzék, úgy szó'-лп megnyer­­geljék a természet romboló erőit, hogy a víz erejét a társadalom ja­vára fordítsák és a fö’dek öntözés ­re, energia termelésére felhasznál­ják." A kapitalisták ha ismerték is e természetnek e törvényeit, mégsem tettek ellene semmit. Áz Árva folyó állandó rettegésben tartotta az ei­­nyomorodott népet. Ez most meg­szűnt. Az egykor annyi kárt ok^zó folyó nem csak az Árva völgyének, de egész nemzetgazdaságunknak hasznára válik, mert megnyergeltük és energia termelésre használjuk fel vizét. Az ilyen nagy müvek építését csakis ott hajthatják végre ahol a dolgozók kezében van a hatalom, ahol a nép saját magának épít. * * * — Igaza volt a járás dolgozójának, amikor azt mondta, hogy nem fel ej tem el a mai napot. Ezt nem lehet elfelejteni, — mondotta búcsúzásul Varga Péter elvtárs, mielőtt felszállt volna a hazafelé induló autóbuszra. Azután határozott hangon hozzá­teszi: — Munkásaink küzdöttek az árral és a sziklával, az idővel, me­leggel és faggyal s felépítették ezt a hatalmas müvet s mi meg sokszor megakadunk a legkisebb akadályok­nál is, ahelyett hogy szembeszáll­­nánk a nehézségekkel, jobban meg­szerveznénk munkánkat s valóban egyre jobban alkalmaznánk a szov­jet tapasztalatokat, hogy többet és jobbat termelhessünk. Kissé elgondolkozik, majd még hozzáteszi: — Azon leszek, hogy még jobb munkát végezzek, még jobb példát mutassak a többieknek, mert olyan példít láttam, amilyet nem lehet elfelejteni. Búcsúzik. A többiek egyetértőén helyesének. Vittemberg elvtársnő a eberhárdi szövetkezet fejőnője, aki a Malyinyinová módszerének beve­zetésével három literrel emelte a tej­hozamot tehenenként, Ígéri, hogy még többet fog tanulni, hogy még jobb munkát végezhessen. A többiek is fogadkoznak és látszik rajtuk hogy ígéretüket beváltják Varg:j Péter nagy napja tehát felejthetet­len a többiek számára, is. Miklya János. Szövetkezeteink tagjai az árvái erőmű megnyitásán Túlteljesítjük építkezési tervünket Asszonyaink segítenek falvaink felvirágoztatásában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom