Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-05-03 / 18. szám

1953. május 3. Földműves HlltlIlinillHlllllllHllllinillllllllllllllllllllllllllllin HARCBAN A SI0CIA1ISIA EMU MIIEIPIITIESIEIEIPF niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinniiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiniiiiiiiiiiniHinniiiiiiiiiiiiii iiiiiiHMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiHiiiiHiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiHiniiiiiiiuiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiHiiiniinin Fokozatosan térünk át az állatok zöldfakarmányozására Szövetkezetünkben teljes ütemben folynak a növényápolási munkák. Per­­betén nem is emlékeznek, hogy valaha is ilyen gyorsan befejezték volna a ve­tést és hogy ilyen gyorsan menjenek a növényápolási munkák. Kézierövel megsaraboltunk 60 hek­tár cukorrépát és 54 hektár takar­mányrépát. Ebben a munkában első lett Kiss András csoportja. Az első helyet ez a csoport nagyon megér­demelte, mert minden tagja úgy dolgozott, hogy abban nem lehetett hibát taláni. f-A cukorrépa porzását repülőgép fog­ja végezni. Ez óriási segítséget jelent számunkra. A porzás következtében a kártevő rovarok nem tudnak elterjed­ni. A repülőgép ezt a munkát a 60 hek­táros táblán nagyszerűen elvégzi, an­­nélkül, hogy a fiatal növényekben kár keletkezne a taposás következtében. Kertészeink továbbra is tartják ki­váló munkalendületüket. A terven felül beadott salátáért 70 ezer koronát árultunk. Kalocsai József, kertészetünk vezetője büszkén beszél eredményükről. Minden előfeltétele megvan annak, hogy sok-I sok értékes zöldséget adunk még köz­ellátásunknak. A dohánykertészetben ugyancsak o­­lyan lelkes munka folyik, mintha a dol­gozók éreznék, hogy a Gottwaldi öté­ves terv utolsó éve feladatainak telje­sítéséből országos viszonylatban is ki kell venni részüket. A dohánypalánták kiültetése a befejezés előtt áll. Szövetkezetünkben a szőlőtelepet 50 hektárral kiszélesítjük. Már több mint 13 hektárt telepítettünk. 10.000 tő kétéves. A vadtőkék oltása fo­lyamatban van. Most pedig áttérek állattenyészté­sünkre. Seben András zootechnikusunk nagy gonddal készíti elő állatainkat a zöldtakarmányozásra. Az állatgondo­zókkal pontosan megbeszélte, hogy mi­lyen eljárást alkalmazzanak, hogy az állatok a friss takarmánytól hirtelené­­ben meg ne betegedjenek. Hiba az, hogy tavasszal, amikor már bőven van zöldtakarmány, egyes ál­latgondozók annyit adnak a jószág­nak, hogy abból bőven jut még az alomba is. Ezzel nem hogy segítenének az álla­toknak, hanem ártanak is. Emellett 6- riási pazarlás, amilyet egy szövetke­zetben sem szabad megengedni. Hogy jobban lássuk ennek valóságát, felho­zunk egy példát. Egy tehén 80—100 kilogramm vö­rösherét is elfogyaszt naponként. Ez 24—28 liter tejtermelésnek felel meg. Ha a tehén nem ad ennyi te­jet, akkor a zöldtakarmányt szalmá­val kell keverni. Ha 15 litert tejelő tehénről van szó, akkor 60 kilogramm vörösheréhez 3 kilogramm szalmát adjunk. Ha 10 li­ter tejet ad csak a tehén, akkor elég, ha 50 kilogramm vörösherét és 4 kg szalmát adunk. Röviden mondva, a teheneknek teje­lésük szerint adagoljuk a takar­mányt. Jóllakásig csak annak az állatnak ad­junk, amely 23—25 liter tejet ad. Nagyon fontos az átmenet. Ezért legalább két hétig keverve ad­juk a zöldtakarmányt az állatoknak. Reméljük, hogy ilyen intézkedések kö­vetkeztében nem lesz semmi fennaka­dás szövetkezetünk állatállományánál, és hogy állataink a fokozatos zöld­takarmányozás következtében mégjob­­bak lesznek és hasznosságuk megnö­vekedik. Sütti József, Perbete. Zalabán ís lehet fokozni a tejhozamot A közeltmultban leírtam, hogyan dolgoznak és hogyan építik a szocialis­ta mezőgazdaságot a zalabai egységes földműves szövetkezet tagjai. Ezalka­­lommal a szövetkezet hiányosságaira akarok rámutatni, hogy a kritikából tanuljanak, s hogy még jobb eredmé­nyeket érhessenek el a szövetkezet é­­pítésében. Az állattenyésztésről lesz szó, job­ban mondva, egyes állattenyésztési dol­gozókról. A tapasztalat azt mutatja, hogy néhány szövetkezeti tagnak nincs jó viszonya a közös vagyonhoz, Ulet­­ve a közös vagyon gyarapításához. Pe­tő Lajos és Lángyi Gyula, továbbá két női segédmunkaerő 28 tehénről gon­doskodik. Amint látjuk, 4 ember dol­gozik 28 tehénnel, ami még a kellet­nél is’ több. A hiba azonban abban van, hogy a munka eredménye sehogy sem akart megmutatkozni. Huszonnyolc tehéntől naponta csupán 51 liter tejet fejtek. Amikor az egyik taggyűlésen szóvátették a fentemlített dolgozóknak ezt az alacsony tejhozamot, gúnyosan nevettek azzal a kijelentéssel, hogy nem létezik az adott körülmények kö­zött magasabb tejelést elérni. Csak­hogy mégis másképp áll a dolog. íme, beszéljenek a tények! A 28 tehén gondozását átvette Tap­ló Gyula. Ugyanannyi takarmányt ete­tett, mint Pető Lajosék, Csakhogy Tap­ló Gyula gondosabban végezte mun­­j káját. Nagyobb szeretetet érzett az ál­latok iránt és bátran alkalmazza a szovjet módszereket. Az eredmény nem maradt el. Tapló elvtárs 2 hét alatt, vagyis április l-től 15-ig a 28 tehén napi tejhozamát 20 literrel emelte. Tapló elvtárs még ezzel az eredmény-Bevezefjük a borjak szellős nevelését A dobogói állami gazdaságról a kö­zelmúltban tanulmányi kirándulásra mentünk a zselizi igazgatósághoz tar­tozó állami gazdaságokra. Én magam is, de azt hiszem többi társaim is ér­tékes tapasztalatokat szereztünk. Láto­gatásunk célja az volt, hogy a gyakorlatban is meglássuk, hogyan néz ki a borjak szellös nevelése, a­­miről az utóbbi időben sokat beszél­gettünk. Sokat olvastunk és hallottunk arról, hogy a borjak hidegebb környezetben edzettek és erősebbek lesznek. Tud­juk azt is, hogy a Szovjetunióban mi­lyen kimagasló eredményeket értek el a borjak nevelésében ezzel az új mód­szerrel. Ezért mi is elhatároztuk, hogy bevezetjük, illetve, hogy alkalmazzuk ezt a szovjet módszert. Zselízen meggyőződtünk arról, hogy érdemes a kérdéssel foglalkozni, mert az egyes gazdaságokon a szel­­lős nevelés következtében tényleg erős, egészséges borjúkat láttunk. A borjak szellős nevelése nemcsak az egészséges állományban mutatkozik meg, hanem tejmegtakarítást is jelent, mert a borjúk annyi tejet kapnak, ameny­­nyire szükségük van. A munkát is jobban be lehet osztani. Állattenyésztési dolgozóink nagy kedvvel tértek vissza Zselízről, így minden előfeltétele megvan annak, hogy nálunk a dobogói állami gazdasá­gon is jó eredményeket érünk el - a borjak szellős nevelésében. jCiria Sándor, zootechnikus, Dobogó Repülőgép végzi a cukorrépa porzását a galántaí járásban A galántai járás EFSz-einek cukor­répaföldjein nagy lendülettel folyik a cukorrépa ápolása. A sarabolást sok helyen befejezték. Most ezzel egyide­jűleg folyik a beporzás is, amit repü­lőgépek végeznek. Mi, a cseklészi me­zőgazdasági iskola tanulói örömmel nézzük, amint a repülőgépek har­colnak a cukorrépa kártevői ellen. Dolgozóink hálával tartoznak népide­mokratikus rendszerünknek, amiért ezt a munkát is géppel végezhetik és így megszabadulnak egy további fáradsá­gos feladattól. De nemcsak abban rej­lik a repülőgéppel való porzás előnye, hogy az embert egy nehéz munkától megszabadítja, hanem abban is, hogy a repülőgép nem tapossa le a növényt, de ugyanakkor alacsonyan a föld fölé ereszkedve pontosan megszórja az e­­gész területet. Egy repülőgép egy teherrel 6 hektár répát poroz meg. Az anyagfelvétel gyorsan történik. Óriási előny ez. Idő és munkaerőmegtakarítást jelent. A galántai járás szövetkezeti tagjait kormányunknak ezen új gondoskodása még fokozottabb munkára serkenti. Látják, hogy hazánkban építő mun­kánk célja az ember, annak munkájá­nak megkönnyítése és szükségeinek fedezése. Göcze Lajos, Cseklész nyel sem elégszik meg. Május 1. és 9. tiszteletére kötelezettséget vállalt, a 28 tehénnél 90 liter napi tejhozamot ér el. Hogy ezt a kötelezettségvállalá­sát is teljesíti, ahhoz kétség nem fér. A fenti példa tehát azt bizonyítja, hogy lehet emelni az állatok hasznos­ságát, csak szeretet és odaadás kell az állatok iránt, valamint új, szocialis­ta viszony a munkához. Ennek alapján nemcsak a fentemlí­tett szövetkezeti tagokat kell bírál­nunk, hanem a szövetkezet vezetőségét is, sőt a helyi pártszervezetet is. A szövetkezeti tagokat nevelni kell a munkához való szocialista viszonyra. Az elért eredményeknek pedig jobban vissza kell tükröződni a dolgozók ju­talmazásában, mert csakis ez ösztönzi magasabb teljesítményre, több terme­lésre a szövetkezeti tagokat. Köpönczei József, Zsellz. Női munkacsoportok dolgoznak a bélyi EFSz-ben A bélyi asszonyok meg akarják mutatni, hogy kiveszik részüket a munkából, s hogy így a kassai ke­rületben az elsők közé kerüliiek. A tavaszi munkákban 2 női mun­kacsoport dolgozik. Az egyiket Csor­ba Ilona, a másikat pMig Perhacs Gézáné vezeti. A női csoportok már a tavaszi munkák első szakaszában is megmutatták, hogy szívükön vi­selik a szövetkezet ügyét. Március 26.-án befejezték az összes kalászos vetését. Ezután sem pihentek az asszonyok babéraikon. Derekasan kivették részüket a burgonyaülte­tésből is. Április első hetében elül­tettek 20 hektár burgonyát. Azóta pedig a növényápolási munkákban szorgoskodnak. De nem csak a földeken, hanem az állattenyésztésben is vannak nők, akik munkájukkal odahatnak, hogy a szövetkezet teljesíteni tudja be­adási kötelezttségét állattenyésztési termékekből. Hátramaradás csupán a jó tojásbeadásban van, de ezen a téren is rövidesen javulás áll be. Az állattenyésztési termékek be­adását továbbra is növelik, főleg közös istállók és tyúkfarmok létesí­tésével. Ha szövetkezetnek rövide­sen lesz tyúkfarmja, akkor a tojás­beadást nem csak, hogy teljesítik, hanem túlteljesítik. A közös gazda­sági épületek építése teljes ütemben folyik. Április elején az éptíkezési csoport Palkó József vezetése alatt átadta a szövetkezet rendelkezésére a 80 férőhelyes sertésszállást. Remák Júlia, Bély. A vidéki sajtó szerepe a szocialista falu kiépítésében Hogy a sajtó milyen nagy szerepet játszik építő munkánkban, arról már sok ízben volt szó. Központi lapjaink azonban a témakör szélessége miatt nem tudnak foglalkozni minden egyes falu problémájával. Éppen itt igen nagy feladat vár a vidéki sajtóra. Igen, mert a helyi viszonyok rész­letes ismertetésénél a vidéki sajtóé a szó. A járási újság részletesen fog­lalkozik egy-egy falu helyzetével, helyi szemszögből figyeli az EFSz­­ek tervteljesítését, serkenti a dol­gozókat, ha a munkában hátramara­dás észlelhető, pontos képet ad a szocialista munkaverseny állásáról, megdicséri az élenjárókat, buzdítja a lemaradókat, — mindez fel nem be­csülhető segédkéznyújtás a szocialis­ta falu építésénél. Ezért kell olyan magasan értékelnünk a vidéki sajtót. Sajnos, ezen a téren még bizonyos hiányosságok tapasztalhatók. Nem minden esetben felel meg a járási újság a hivatásának. Sok községben tényleg kiváló eredményeket érnek el a szövetkezeti gazdálkodás terén. A járási újság azonban ezt nem tük­rözi vissza kellőképpen. Hosszú, u­­nalmas cikkeket közöl, ahelyett, hogy apróságokra is kiterjedne figyelme és hogy így járási viszonylatban haj­tóerő lenne a szocialista munkaver­senyben, a hiányosságok kiküszöbö­lésében, a munkateljesítmények fo­kozásában, röviden, a szocialista ki­építésében. Ezt a kérdést jobba?» meg kell fontolniok a járási újságok szerkesztőinek. Arra kell igyekez­nünk, hogy a dolgozók legszélesebb részvételével szerkesszék lapjukat. Szervezzék meg a levelezőgárdát s építsenek ki szoros kapcsolatot min­den egyes szövetkezettel a járás te­rületén. Ebben az esetben járási új­ságaink rátérhetnek a helyes útra, s hivatásunknak magaslatán méltón kiveszik részüket a szocializmus ki­építésében. Mártonvölgyi László, Nyitra Egyelik már a cukorrépát a zselizi állami gazdaságon A zselizi állam] gazdaság dolgozói a tavaszi munkák második szakaszában is jól haladnak. A cukorrépa egyelését Is megkezdték. Permetezőgépek is /ké­szenlétben állnak, hogy sikeresen vé­dekezhessenek a kártevő rovarok ellen. A gazdaságnak 63 hektár rizstelepe van. A rizsvetést április 27-én befe­jezték. így megalapozták a bő termés alapját. A kukoricavetésnél a gazdaság dolgozói a négyzetes módszert alkal­mazták. Kizárólag nemesített, jóminő­ségű vetőmagot használtak. Ha az á­­polási munkákat is rendesen elvégzik, — aminek minden előfeltétele megvan, — akkor a zselizi állami gazdaság ku­koricaföldjein is gazdag termés lesz. A gazdaság dolgozói tudják, hogy a jól megválasztott és kellő mennyiség­ben alkalmazott műtrágya nagy mér­tékben elősegíti a növények fejlődését, s ezáltal a hektárhozamok emelkedé­sét is. Ezért nagy gonddal végzik a cu­korrépa és a többi növény fejtrágyá­zását. A fejtrágyázás hatása hamaro­san megmutatkozik a fiatal veteménye­­ken. Öröm tölt el minden egyes dol­gozót a szépen fejlődő vetemények lát­tára, ami még fokozottabb munkára serkenti őket. Így adnak csattanós vá­laszt azoknak, akik újabb világháborút akarnak előidézni. K. J. Zseliz. Sikereink eléréséhez а г asszonyok ís hozzájárulnak A csúzi szövetkezeti tagok minden erejükkel azon vannak, hogy a tavaszi munkák második szakaszában is dere­kasan megállják helyüket. A növény­­ápolás igen nagy szerepet játszik a magasabb termésért folytatott harcban, mert hiába vetnék el idejében a magot, ha a növény nem kapja meg a kellő ápolást, nem lehet magas termést vár­ni. Ezt tartottuk szemelött a cukorrépa sarabolásánál is. Tagságunk szorgalmas munkájának köszönhető, hogy a sarabolást 75 hektáron április 22- én befejeztük. Itt külön meg kell emlékeznünk asszonyainkról és leá­nyainkról, akik igazán szép számban részt vettek a sarabolásban. Az elért eredmény nem kis mértékben nekik köszönhető. Mivel a termelés ér­deke ezt kívánta, minden más munkát hagytak és kézikapával kezükben har­coltak a magasabb cukorrépatermésért. Asszonyaink megértették, hogy gyer­mekeik számára elsősorban is termelő munkával biztosíthatják a szebb jövőt. Az egyes csoportok közül a sarabo­lásban folytatott versenyben Lackó János és Miskó István csoport­ja jártak az élen, ök már április 21- én befejezték a rájuk eső föld sa­ra bolását. Jó eredményekről számolhatunk be a kukoricavetésben is. Ezt a munkát áp­rilis 23-án fejeztük be, 10 hektárt ki­véve, amelyen heterózis kukoricát a­­karunk vetni, de még nem kaptuk meg a földműves-raktárszövetkezettől a ve­tőmagot. A kukoricavetésben Vizala István munkacsoportja lett az első, amely már április 18-án elvégezte munká­ját. Meg kell említenünk Laczkó János csoportját is, melynek tagjai 25 hektáron négyzetesen és szem­cséstrágyával együtt vetették el a kukoricát. A négyzetes vetés előnyeiről már so­kat hallottunk. Meg vagyunk győződve arról, hogy e szovjet módszer alkal­mazása lényeges többletet jelent a ter­mésben, természetesen akkor, ha a nö­vényápolási munkákat is rendesen el­végezzük az említett 25 hektáron. Tag­ságunk ennek érdekében mindent meg­tesz. Esek József, Csúz Megteremtettük а г egyéni felelősséget A gútai szövetkezetben a hiányos­ságok rendszerint a munka helytelen szervezésében és így az egyéni fele­lősségérzet hiányában gyökereztek. Az utóbbi időben ezen a téren lényeges javulás állott be. A szövetk^eti mun­ka egyik alapját, az egyéni felelősség­­érzetet sikerült megteremtenünk. Eül­nek eredménye már most, a növény­ápolási munkákban is megmutatkozik. Vegyünk egy példát. Egy hektár kuko­rica kitermelésére 4 munkaegységet számítunk. Ha valamelyik szövetkezeti tag 3 munkaegység igénybevételével kitermel 1 mázsa kukoricát, akkor is 4 munkaegységet kap. Ha tehát a mun­kákat, kezdve a vetéssel, ápolással stb., jól végzi, vagyis, ha a munka gyors végzése mellett nem feledkezik meg a jó minőségről sem,, s ennek követ­keztében többet termel, akkor ez a terméstöbblet arányában vissza tükrö­ződik keresetében is. A növényápolási munkákat eszerint osztottuk be az egyes tagokhoz. Az­óta lelkesen folyik a munka. Ha va­lamelyik szövetkezeti tag azt látja, hogy társa földrészén szebb a termény, minden erejével arra törekszik, hogy utolérje őt. A szó szoros érteimében nemes versengés folyik. De nézzük a dolgot a másik oldalá­ról. Ha valamelyik földön gyomos a cukorrépa, vagy a kukorica, акког azt mindenki tudja, hogy ez kinek a mu­lasztása, s kit kell érte felelősségre vonni. így mindenki igyekszik, hogy szégyen ne érje. Az új munkaszervezés következté­ben elmondhatjuk, hogy nem kell at­tól tartanunk, hogy mint tavaly, az idén is még novemberben is cukorré­pát vagy kukoricát fogunk szedni. Végül még azt szeretném megemlí­teni, hogy szövetkezetünk tagsága má­jus elseje tiszteletére tett kötelezett­ségvállalást, hogy ez időpontig az össz­­szes vetést és ültetést befejezi, becsü­lettel teljesítette. Molnár Géza, Gúta A jaroslavíceí kertészet kiváló eredményei Morvaország déli részén, nem messze Znojmótól van Jaroslavice község. A falu felett magasra emel­kedik egy kastély, amelyben a múlt­ban a földesúrék tivornyáztak. Ma a büszke kastély körül elterülő táb­lák azoké lettek, akik azelőtt rajta dolgoztak és rajta dolgoznak ma is. A jaroslavicei állami gazdaság eredményekkel dús esztendőkre te­kint vissza. A dolgozók úgy a nö­vénytermelésben, mint az állatte­nyésztésben jó eredményeket értek el már az előző években is. Ez alka­lommal a gazdaság kertészetével foglalkozunk, amely mintegy 50 hek­tár területet tesz ki. Huszonnyolcán végzik a kertészeti munkákat. Mind­annyian elsőrangú kötelességüknek tartják, hogy pártunk és kormá­nyunk utasításait maradéktalanul betartsák. A kertészet vezetője Bukovszky elvtárs kiváló szervező képességgel rendelkezik. Igen nagy gondot for­dít arra, hogy minden munka, hogy az egész termelés terv szerint men­jen. Hogy a dolgozók jutalmukban is érezzék munkájuk eredményét, minden egyes munkát norma sze­rint végeznek. Ennek következtében számos csúcsteljesítmény szülét. i’\ Elmondhatjuk, hogy a dolgozók napi keresete átlagosan 200 korona. A jó munkaszervezéshez tartozik az is hogy a dolgozók minden reggel mun­ka előtt rövid értekezletet tartanak, ahol mégegyszer és egészen ponto­san mindenki megkapja feladatát. Ezenkívül a két csoport vezetői kü­lön értekezletet tartanak hetenként egyszer, amikor a heti munkát ér­tékelik, rámutatnak az esetleges hiá­nyosságokra, és megbeszélik a jövő heti tervet. Az ilyen munkaszerve­zés következtében a gazdaság ker­tészete elsőnegyedévi tervfeladctait 30 százalékkal túlteljesítette. Ebből is kitűnik, hogyha jó a szervezés és ha jó a kollektív, akkor nemcsak, hogy teljesíteni, hanem túlteljesíteni is lehet a tervet. A jaroslavicei gazdaság kertészete folyamatosan szállítja a dolgozók­nak a friss zöldséget. De nemcsak most tavasszal, hanem már télen, karácsonyra 12.000 fej salátát, és 40 mázsa rózsakáposztát adott közellá­tásunknak. A rendes napi munkán kívül a kertészek kísérletekkel is foglalkoz­nak. Bukovszky elvtárs például föl­dimogyoró, gyapot és egy szovjet­fajtájú dinnye meghonosításával kí­sérletezik. Az eddigi eredmények arról tanúskodnak, hogy a kísérlet sikerei fog járni, aminek aztán hasz­nát vehetik többi állami gazdasá­gaink és EFSz-енгк is. (Morvaországi levelezőnktől.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom