Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 2. szám

fzätma 8__________________földműves 1953. január 11. HÍREK A ruhajegyek érvényessége 1953. januar elsejétől a textilárúk és lábbeli bevásárlására a kötött piacon 10 pontot tesznek szabaddá, amelyek az alkalmazottak ruhajegyein és az alapruhajegyeken, melyeket az 1953. évre adtak ki, „a” betűvel vannak megjelölve. Az anya, csecsemő és újházas ruhajegyeken levő valamennyi pont érvényes a kötött piacon való vásárlásra, a ruhajegy kiadása napjától lógva. 1952. december 31.-el érvényüket vesztették az 1952. évre a textilárukra és lábbeliekre ki­adott bevásárlási utalványok. Az 1952. évből való anyák, csecsemők és új­házasok részére szóló ruhajegyek érvényessége 1953-ra is meg van hosszabbítva. Hogy ezeknek a ruhajegyeknek érvényessége mikor végződik, azt külön lógjuk közölni. Továbbá az 1953. év­ben érvényesek az 1952. kiadott „OV” textil­pontok, valamint munkaöltözékekre vonatkozó egyes bevásárlási utalványok, mégpedig azok, melyek bőrtalpú munkacipőre, gumiesőköpe­nyekre, színes férfiköpenyekre, női fehér köpe­nyekre, szélkabátokra, meleg mészáros és kony­hai blúzokra, kiszolgálóleányok ruháira, köté­nyeire, pincéreknek való munkakabátokra és nadrágokra, végül bélelt lábbelire vonatkoznak. A csecsemő ruhajegyek I., II., III. és IV. szel­vényei, amelyek 1953-ra érvényesek, csak pelen­kák vásárlására jogosítanak. Egy szelvényre 10 darab pelenkát lehet vásárolni, de egyúttal at kell adni a csecsemő ruhajegyekről a megfelelő számú pontot. • ■ A vágsellyei gépállomás dolgozói összüzemi gyűlésen értékelték ki multévi mun­kájuk eredményeit, akik egészévi munkatervü­ket 111.9 százalékra teljesítették. * A bélai mezőgazdasági mesteriskola hallgatói, akik négy hónappal ezelőtt még EFSz-ekben. állami birtokokon dolgoztak, szorgalmas tanu­lással, jó vizsgaeredmények elérésével hálálták meg Pártunknak, hogy lehetővé tette számunk­ra az élenjáró szovjet kolhoztermelés mesterei gazdag tapasztalatainak elsajátítását. *• A' kassai járásban az őszi munkálatok befejezése óta az újonnan alakult EFSz-ek tagjai 1952. év végéig összesen 5946 darab szarvasmarhát és 7201 sertést össz­pontosítottak. December végéig pedig 34 szö­vetkezetben befejezték az istállók adaptálását úgy a tehenek, mint a sertések részére. * A pilzeni Kovosrot-üzem dolgozói január másodikén 26 vagon vás- és fémhulladékot gyűjtöttek össze és szállították el azt kohó-üzemeinknek. A kiinduló tehervo­natnál minden dolgozó megjelent és ünnepé­lyesen indították útra a szerelvényt. Ezzel ün­nepélyesen kezdték meg az ötéves terv ötödik évi feladatainak teljesítését. * Sztárzsnice délmorva községben az elmúlt esztendőben igen nagy fejlődést mu­tatott fel az EFSz. Annak ellenére, hogy a faiu határa nem a legkedvezőbb, 11 hektár dohány­ültetvényből mégis 974.908 korona hasznot ta­karítottak be. A belkereskedelmi minisztérium közlése A belkereskedelmi minisztérium 1952. decem­ber 31-én kelt a hivatalos lap 164. számában közzétett 378. számú hirdetményével 1953. ja­nuár elsejétől kezdődő hatállyal elrendelte, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskeres­kedelmi hálózatában a kimérés az árunak tisz­ta (netto) súlyában történjék, a burkolat súlyá­nak hozzászámítása nélkül; így kell ennek tör­ténnie a kötött és a szabad piacon az élelmisze­rek és kémiai áruk eladásánál, amennyiben ezek nincsenek már eredeti csomagolásban. A hir­detmény meghatározza a tiszta súlyban való mérés technikáját is. Ezenkívül a belkereskedel­mi minisztérium további hirdetményeket bocsá­tott ki, amelyek a hivatalos lap ugyanazon szá­mában jelentek meg; ezekben megállapítja az élelmezési áruknál a hiányok (manko) szabá­lyait, amely hiányok természetes fogyás, kiszá­radás, elporlás, stb. következtében állnak elő. Ezek a szabályok előfeltételei az áru tisztasúly szerinti mérésének és az elárusító helyek veze­tőit. és elárusítóit védik a túlmérésnél előfor­duló hiányok ellen. A belkereskedelmi minisz­térium a tisztasúly szerinti kimérést azért ren­deli el, hogy megjavítsa a dolgozó fogyasztók kiszolgálását és egyúttal elősegítse a becsüle­tes és gondos kiszolgálást. A minisztérium figyel­mezteti a kereskedelmi vállalatokat, az elárusító­helyek vezetőit és az elárusítókat, nogy kötele­sek szigorúan a tisztasúly szerinti iréiesre és a hiányokra vonatkozó szabályokról szóló hir­detmények szerint eljárni. A tisztasúly szerinti mérésről szóló hirdetmény betartását a most felállított kereskedelmi felügyelőség szervei, va­lamint az előkészületben levő polgári ellenőr­zés fogja ellenőrizni. A Csang-Csung vasútvonal története Az 1950 február hő natok, javítóüzemek, vü-14- én megkötött szov­jet-kínai egyezmény és az 1952 szeptember 15- i szovjet-kínai köz­lemény alapján a Szov­jetunió kártérítés nélkül átadta a Kínai Népköz­­társaság teljes tulajdoná­ba a kínai Csang-Csung vasútvonal közös igazga­tására vonatkozó minden jogát és a vasúthoz tar­tozó összes vagyontár­gyakat. A vagyontárgyak közé tartoznak a Csang- Csung vasútvonal összes állomásai, vasúti beren­­dézései, felszerelései, mozdonyai, teher- és sze­mélykocsijai, motorosvo­­lanytelepek, telefon- és távíróállomások, vasúti elágazások, a vasúthoz tartozó földterület stb. A 2861 kilométer hosz­­szúságú Csang-Csung va­sútvonal — amely most már a harbini vasútigaz­­gatóság alá tartozik — a Keletkínai és a Dél­­mandzsúriai Vasútvonalak egyesítéséből jött létre. Ez a vasútvonal Kína északkeleti részét szeli át, s közvetlen összeköt­tetést teremt Kína és a Szovjetunió távolkeleti területei között. Ez a vasútvonal a múltban hosszú évtizedeken keresz­tül a külföldi imperialisták kezén volt és Kína kizsákmányolásának céljait szolgálta. Ezen a vasútvonalon robogtak Japánba és a cári Orosz­országba a kínai föld kincseivel megrakott va­súti szerelvények. Ez a vasútvonal eszközül szol­gált az imperialistáknak arra, hogy katonailag is sakkban tartsák Kínát és nagylétszámú .csa­patokat tartsanak Kínában. Kína északkeleti tartományai természeti kin­csekben igen gazdag területek. Ez a hatalmas földrész amelynek gazdasága néhány évtizeddel ezelőtt még úgyszólván teljesen érintetlen volt a múlt század végén magára vonta a profitra éhes imperialista hatalmak figyelmét. Az ásvá­nyi és egyéb természeti kincsek kiaknázása. Északkelet-Kína fokozott gazdasági kizsákmá­nyolása azonban közlekedési eszközök híján nem volt megvalósítható. Az imperialisták ezért el­sősorban azon mesterkedtek, hogy jogot szerez­zenek vasútvonal építésére. Északkelet-Kínában és azt saját ellenőrzésük alatt tarthassák. Az első külföldi hatalom, amely ezt a jogot meg­szerezte magának, a cári Oroszország volt. Orosz­ország 1891-ben kezdte meg az első vasútvonal — a Keletkínai Vasútvonal — építését. De ez nem elégítette ki a cári kormány étvágyát. Meg akarták rövidíteni a vasúti összeköttetést Kína és Vladivosztok között, hogy megkönnyítsék a maguk számára Kína kifosztását. A cári kor­mány ezért 1896-ban kicsikarta a feudális kínai kormánytól az engedélyt egy újabb Mandzsúria felé húzódó vasútvonal építésére. Két évvel ké­sőbb 25 évre bérbevette a Liaotung-félsziget csúcsát, Kvantung területét. A cári kormány ezen a területen akarta felépíteni a Port-Arthur és Dalnyij közötti démandzsuriai vasutat. A japán imperialisták azonban irigykedve néz­ték versenytársaik kínai előretörését. 1904-ben, még a Port-Arthur és Dalnyij közötti vasútvonal elkészülte előtt Japán megtámadta a cári Orosz­országot. A japán-orosz háború eredményeként Japán a többi között egész Dél-Mandzsuriában megkaparintotta a cári kormány vasúti érdekelt­ségeit. 1917-ben, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme után a szovjet kormány, amely fennállásának első perce óta a népek egyenjo­gúságának elvét vallotta, lemondott a cárizmus összes kínai érdekeltségeiről. A Szovjetunió 1924- ben érvénytelenítette a cári Oroszország minden Kí­nával kapcsolatos szerződését és egyezményét, lemondott a cári kormány által szerzett „külön­leges jogokról és kedvezményekről”. A szerző­dés kimondotta, hogy a Keletkínai Vasút a Szov­jetunió tulajdonában lévő „tisztán kereskedelmi vállalkozás” amelynek üzleti érdekeit egy szov­jet-kínai vegyesbizottság intézi. Ez a szerződés volt Kína első egyenjogú szerződése, amely ren­dezte a kapcsolatokat az ország nagy északi szomszédjával, a Szovjetunióval. Égy évvel később Kínában megkezdődött az 1925—1927-es népi forradalom, amely elsöpörte a pekingi kormányt. De mielőtt még a népi for­radalom megszilárdíthatta volna győzelmét, az áruló Csang Kaj-sek került uralomra, aki min­den kapcsolatot megszakított a Szovjetunióval. Csang Kai-sek a külföldi imperialisták sugalla­tára támadást indított a Keletkínai Vasútvonal ellen. Célja az volt, hogy erőszakkal elfoglalja a vasútvonalat, s aztán átjátssza azt mperialista gazdáinak kezére. A Szovjet Hadsereg azonban meghiúsította Csang Kaj-sek tervét, megvédte a vasutat a rablótámadástól. 1945-ben, az európai és ázsiai fasiszta had­seregek szétverése után a szovjet kormány ba­rátsági szerződést kötött Kínával. A szerződés értelmében a keletkínai vasútvonalakat, amelye­ket a Szovjet Hadsereg tisztított meg a japán fasiszta hordáktól, a Csang-Csung vasút rend­szerébe egyesítették és létrehozták a Csang- Csung vasútigazgatóságot. A szovjet és a kínai kormány öt-öt képviselőt küldött a vasútigaz­­gatóságba, amelynek vezetője kínai volt. A szer­ződés 30 évre szólott, azzal a kikötéssel, hogy a szovjet kormány 30 év után ellenszolgáltatás nélkül átadja a vasúttal kapcsolatos összes ér­dekeltségeit Kínának. Ez a szerződés igen nagyjelentőségű lépés volt, amely biztosította, hogy a stratégiai szem­pontból is rendkívül fontos Csang-Csung vasút­vonal nem kerül ismét a külföldi imperialisták karmaiba. A szerződés megakadályozta azt is. hogy Csang Kaj-sek áruló klikkje a kínai nép elleni hadjáratában saját céljaira használhassa fel a vasútvonalat. A kínai nép szabadságharcának győzelme után kikiáltották a Kínai Népköztársaságot, s Mao Ce-tung elvtárssal az élén megalakult a kínai népi kormány. 1950. febr. 14. a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság barátsági, szövetsgéi és köl­csönös segélynyújtási szerződést kötött egymás­sal. A szerződés megkötésével egyidőben a két or­szág kormánya egyezményt írt alá a Csang-Csung vasútról. Az egyezmény kimondotta hogy a szov­jet kormány ellenszolgáltatás nélkül átadja a Kínai Népköztársaság kormányának a kínai Csang-Csung vasút közös igazgatására vonatkozó valamennyi jogát, a vasúthoz tartozó minden vagyonnal együtt. Az átadás közvetlenül a ja­pán békeszerződés megkötése után történik, azonban nem később, mint 1952 végén. Ebben az egyezményben fényesen érvényre jutott a Szovjetunió sztálini külpolitikájának következe­tessége. Ez az egyezmény megmutatta, milyen tisztelettel viseltetik a Szovjetunió a kínai nép függetlensége, nemzeti jogai iránt. Az egyez­mény azt is lehetővé. tette, hogy a kínai vasuta­sok közvetlen kapcsolatba kerüljenek a Szovjet­unióval, a szovjet szakemberekkel, megismerjék a szovjet technika gazdag tapasztalatait. E ta­pasztalatok alkalmazása közben nagytudású új kínai szakemberek nőttek fel, s tovább erősö­dött a szovjet és kínai nép nagy barátsága. E két nagy nép barátságának újabb ragyogó megnyilvánulása volt az 1952 szeptemberében kiadott szovjet-kínai közlemény, amely hírülad­ta: közös kínai-szovjet bizottságot létesítenek, s annak irányításával 1952 december 31-ig be­fejezik a Csang Csüng vasútvonal Kínának tör­ténő átadását. Az 1953 január 1-én közzétett szovjet-kínai közlemény pedig már arról szá­molt be, hogy a vasútvonal átadása megtörtént. A Csang-Csung vasút átadása újabb megpe­­csételése annak a nagy és hagyományos barát­ságnak, amely a Szovjetunió és Kína népei kö­zött már évtizedek óta fennáll. A szovjet kor­mány e lépése hatalmas segítséget nyújt a terv­­gazdaság útjára lépő Kína további gyors gaz­dasági fejlődéséhez. A Csang-Csung vasútvonal története' azokat a hatalmas változásokat tükrözi, amelyek a Tá­vol-Kelet és különösen Kína életében végbemen­tek. A vasútvonal egész története azt példázza, milyen mérhetetlenül különbözőképpen alakítot­ták kapcsolataikat Kínával az imperialista ha­talmak — és a Szovjetunió. Az imperialisták ke­zében a Csang-Csung vasútvonal Kína leigázá­sának és kifosztásának eszköze volt. A Szovjet­unió a vasútvonal révén hathatós segítséget nyújtott a kínai népnek. A vasútvonal átadásá­val pedig újabb kifejezést nyert az a merőben újtípusú kapcsolat, amely a Szovjetuniót és a Kínai Népköztársaságot összeköti — az egyen­jogúságnak és a kölcsönös segítségnek az a kap­csolata, amely a béketábor egységének, erejé­nek és rohamos fejlődésének egyik fő ténye­zője. A mezőgazdasági közgazdászok II. országos konferenciájának ülésérőt Január 3-án Prágában megnyitották a mező­gazdasági közgazdászok II. országos konferen­ciáját, amelyen J. V. Sztálin „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” című munkájának jelentőségéről tárgyaltak földmű­velési közgazdaságunkra nézve. A konferenciát a Csehszlovák-Szovjet Intézet hívta össze a föld­művelésügyi minisztériummal, a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémiával, a prágai mezőgaz­dasági főiskola közgazdasági fakultásával és a prágai földművelésügyi,, kutatóintézettel együtt A konferencia 500 résztvevője, akik között ott voltak a tudományos dolgozókon, a főiskolák hallgatóin, a földművesiskolák tanítóin kívül a népi igazgatás és a földművelésügyi közgazda­sággal kapcsolatos központi állami szervek dol­gozói is, bevezetésül meghallgatta a Csehszlo­vák-Szovjet Intézet felépítéséről és mezőgazda­sági-erdészeti tagozatának eddigi munkájából nyújtott áteekintést Jarmila Sedivának, a tago­zat titkárának előadásában. A bevezető beszámolót Antonín Volavka kép­viselő mondotta. Beszéde után a konferencia résztvevői ünneplésben részesítették „A szocia­lizmus közgazdasági problémái-a Szovjetunióban" című mű alkotóját, J. V. Sztálin generalísszi­­muszt. A második beszámolót „A szocialista tu­lajdon két formája a mezőgazdasági termelés­ben” címmel dr. ing. Jiri Kotyátko egyetemi ta­nár, a prágai mezőgazdasági főiskola közgazda­­sági fakultásának dékánja tartotta. Ing. Ladisz­­lav Szobotka, a földművelésügyi minisztérium tervező osztályának vezetője beszámolójában a legújabb sztálini tanítások alapján elemezte me­zőgazdasági tervezésünk állapotát és következ­tetéseket vont le megjavítására vonatkozólag. Hangsúlyozta, hogy mindazoknak, akik mezőgaz­dasági termeléssel foglalkoznak, nemcsak a közgazdasági törvényeket, de az élettani törvényeket is tanulmányozni kell. mert ezeknek ismeretétől függ a mezőgazda­­sági termelés fejlődése. Az ülés első napjáról üdvözlő táviratot intéz­tek Klement Gottwald köztársasági elnökhöz és Antonín Zápotocky kormányelnökhöz. Az ülés második napján a földművelésügyi közgazdászok konferenciája a gépesítésről, az értéktörvény hatásáról és a mezőgazdasági ter­melésben az árú kérdéseiről tartott beszámolók­kal folytatódott. A gépesítésről Zd. Simecsek, a gép- és traktorállomások földművelésügyi mi­nisztérium mellett működő főigazgatóságának dolgozója beszélt. Foglalkozott Sztálin munká­jának azon részeivel, amelyekben értékeli a gé­pesítés jelentőségét a kolhoztermelés fejlődésé“ re nézve, majd azokkal a feladatokkal, amelyek a gép- és traktorállomások számára az érték­törvényből erednek, a termelési költségek csök­kentésének szakaszán. Bohuszlav Sedivy, a prá­gai földművelésügyi közgazdasági kutatóintézet dolgozója beszámolót tartott „Az érték és ér­téktörvény a mezőgazdasági termelésben” cím­mel. A következő beszámolót K. Szvoboda, föld­művelésügyi közgazdasági kutatóintézet dolgozó­ja tartotta, aki rámutatott a termelés és az á­­ruforgalom jelentőségére a mezőgazdasági ter­melés területén. A beszámolók után élénk vita fejlődött ki, amelynek során a földművelésügy közgazdászain kívül felszólaltak a gép- és traktorállomások, állami gazdaságok és a népi igazgatás dolgozói is. A vitafelszólalók további pontokkal egészítet­ték ki az előadott , beszámolókat földművelés­­ügyi közgazdászaink munkája megjavításának szempontjából. Majdnem minden vitafelszólalás­ban kitértek az új módszerek terjesztésének je­lentőségére. A gazdag szovjet tapasztalatok elsajátítása a mezőgazdaságban a termelés és a munkter­­melékenység növelése felé vezető fő út. A vita végén beszédet mondott Jozef Nepo­­mucky elvtárs, földművelésügyi miniszter, aki fölvázolta a földművelésügyi közgazdászok fe­lelősségteljes feladatait a szocialista építés je­lenlegi folyamatában falvainkon. MAGYAR FÖLDMŰVES! Kried rtolf/ozik lapunk, neked írja minden snrái. Egy hét minden mezőgazdasággal összefüggő hírét megtalálod lapunkban Kiváló szakemberek adnak minden héten aktuális tanácsol'а Évi 100 — koronáért minden héten bekopogtat hozzád a ví.ъа&.ас1 fáicünüms Szabad Földműves a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal: Bratislava, Krížková 7. — Telefon 332-99. — Szerkesztőség: Bratislava Krížková 7. — Telefon: 243-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja: az „Óráé” lap- és könyvkiadó vállalat. — Nyomja: Nyugatszlovákiai nyomdaüzemek n. v. alapüzeme Bratislava Ul Nár i* " vstania 4L — Irányító postahivatal; Bratislava 2. — Előfizetés egy évre: 100,— Kčs, félévre 50,— A lap felmondható minden év végén okt elsejéig. — Érig. szám.: PIO 566/52. IV.2'

Next

/
Oldalképek
Tartalom