Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-11 / 2. szám
fzätma 8__________________földműves 1953. január 11. HÍREK A ruhajegyek érvényessége 1953. januar elsejétől a textilárúk és lábbeli bevásárlására a kötött piacon 10 pontot tesznek szabaddá, amelyek az alkalmazottak ruhajegyein és az alapruhajegyeken, melyeket az 1953. évre adtak ki, „a” betűvel vannak megjelölve. Az anya, csecsemő és újházas ruhajegyeken levő valamennyi pont érvényes a kötött piacon való vásárlásra, a ruhajegy kiadása napjától lógva. 1952. december 31.-el érvényüket vesztették az 1952. évre a textilárukra és lábbeliekre kiadott bevásárlási utalványok. Az 1952. évből való anyák, csecsemők és újházasok részére szóló ruhajegyek érvényessége 1953-ra is meg van hosszabbítva. Hogy ezeknek a ruhajegyeknek érvényessége mikor végződik, azt külön lógjuk közölni. Továbbá az 1953. évben érvényesek az 1952. kiadott „OV” textilpontok, valamint munkaöltözékekre vonatkozó egyes bevásárlási utalványok, mégpedig azok, melyek bőrtalpú munkacipőre, gumiesőköpenyekre, színes férfiköpenyekre, női fehér köpenyekre, szélkabátokra, meleg mészáros és konyhai blúzokra, kiszolgálóleányok ruháira, kötényeire, pincéreknek való munkakabátokra és nadrágokra, végül bélelt lábbelire vonatkoznak. A csecsemő ruhajegyek I., II., III. és IV. szelvényei, amelyek 1953-ra érvényesek, csak pelenkák vásárlására jogosítanak. Egy szelvényre 10 darab pelenkát lehet vásárolni, de egyúttal at kell adni a csecsemő ruhajegyekről a megfelelő számú pontot. • ■ A vágsellyei gépállomás dolgozói összüzemi gyűlésen értékelték ki multévi munkájuk eredményeit, akik egészévi munkatervüket 111.9 százalékra teljesítették. * A bélai mezőgazdasági mesteriskola hallgatói, akik négy hónappal ezelőtt még EFSz-ekben. állami birtokokon dolgoztak, szorgalmas tanulással, jó vizsgaeredmények elérésével hálálták meg Pártunknak, hogy lehetővé tette számunkra az élenjáró szovjet kolhoztermelés mesterei gazdag tapasztalatainak elsajátítását. *• A' kassai járásban az őszi munkálatok befejezése óta az újonnan alakult EFSz-ek tagjai 1952. év végéig összesen 5946 darab szarvasmarhát és 7201 sertést összpontosítottak. December végéig pedig 34 szövetkezetben befejezték az istállók adaptálását úgy a tehenek, mint a sertések részére. * A pilzeni Kovosrot-üzem dolgozói január másodikén 26 vagon vás- és fémhulladékot gyűjtöttek össze és szállították el azt kohó-üzemeinknek. A kiinduló tehervonatnál minden dolgozó megjelent és ünnepélyesen indították útra a szerelvényt. Ezzel ünnepélyesen kezdték meg az ötéves terv ötödik évi feladatainak teljesítését. * Sztárzsnice délmorva községben az elmúlt esztendőben igen nagy fejlődést mutatott fel az EFSz. Annak ellenére, hogy a faiu határa nem a legkedvezőbb, 11 hektár dohányültetvényből mégis 974.908 korona hasznot takarítottak be. A belkereskedelmi minisztérium közlése A belkereskedelmi minisztérium 1952. december 31-én kelt a hivatalos lap 164. számában közzétett 378. számú hirdetményével 1953. január elsejétől kezdődő hatállyal elrendelte, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi hálózatában a kimérés az árunak tiszta (netto) súlyában történjék, a burkolat súlyának hozzászámítása nélkül; így kell ennek történnie a kötött és a szabad piacon az élelmiszerek és kémiai áruk eladásánál, amennyiben ezek nincsenek már eredeti csomagolásban. A hirdetmény meghatározza a tiszta súlyban való mérés technikáját is. Ezenkívül a belkereskedelmi minisztérium további hirdetményeket bocsátott ki, amelyek a hivatalos lap ugyanazon számában jelentek meg; ezekben megállapítja az élelmezési áruknál a hiányok (manko) szabályait, amely hiányok természetes fogyás, kiszáradás, elporlás, stb. következtében állnak elő. Ezek a szabályok előfeltételei az áru tisztasúly szerinti mérésének és az elárusító helyek vezetőit. és elárusítóit védik a túlmérésnél előforduló hiányok ellen. A belkereskedelmi minisztérium a tisztasúly szerinti kimérést azért rendeli el, hogy megjavítsa a dolgozó fogyasztók kiszolgálását és egyúttal elősegítse a becsületes és gondos kiszolgálást. A minisztérium figyelmezteti a kereskedelmi vállalatokat, az elárusítóhelyek vezetőit és az elárusítókat, nogy kötelesek szigorúan a tisztasúly szerinti iréiesre és a hiányokra vonatkozó szabályokról szóló hirdetmények szerint eljárni. A tisztasúly szerinti mérésről szóló hirdetmény betartását a most felállított kereskedelmi felügyelőség szervei, valamint az előkészületben levő polgári ellenőrzés fogja ellenőrizni. A Csang-Csung vasútvonal története Az 1950 február hő natok, javítóüzemek, vü-14- én megkötött szovjet-kínai egyezmény és az 1952 szeptember 15- i szovjet-kínai közlemény alapján a Szovjetunió kártérítés nélkül átadta a Kínai Népköztársaság teljes tulajdonába a kínai Csang-Csung vasútvonal közös igazgatására vonatkozó minden jogát és a vasúthoz tartozó összes vagyontárgyakat. A vagyontárgyak közé tartoznak a Csang- Csung vasútvonal összes állomásai, vasúti berendézései, felszerelései, mozdonyai, teher- és személykocsijai, motorosvolanytelepek, telefon- és távíróállomások, vasúti elágazások, a vasúthoz tartozó földterület stb. A 2861 kilométer hoszszúságú Csang-Csung vasútvonal — amely most már a harbini vasútigazgatóság alá tartozik — a Keletkínai és a Délmandzsúriai Vasútvonalak egyesítéséből jött létre. Ez a vasútvonal Kína északkeleti részét szeli át, s közvetlen összeköttetést teremt Kína és a Szovjetunió távolkeleti területei között. Ez a vasútvonal a múltban hosszú évtizedeken keresztül a külföldi imperialisták kezén volt és Kína kizsákmányolásának céljait szolgálta. Ezen a vasútvonalon robogtak Japánba és a cári Oroszországba a kínai föld kincseivel megrakott vasúti szerelvények. Ez a vasútvonal eszközül szolgált az imperialistáknak arra, hogy katonailag is sakkban tartsák Kínát és nagylétszámú .csapatokat tartsanak Kínában. Kína északkeleti tartományai természeti kincsekben igen gazdag területek. Ez a hatalmas földrész amelynek gazdasága néhány évtizeddel ezelőtt még úgyszólván teljesen érintetlen volt a múlt század végén magára vonta a profitra éhes imperialista hatalmak figyelmét. Az ásványi és egyéb természeti kincsek kiaknázása. Északkelet-Kína fokozott gazdasági kizsákmányolása azonban közlekedési eszközök híján nem volt megvalósítható. Az imperialisták ezért elsősorban azon mesterkedtek, hogy jogot szerezzenek vasútvonal építésére. Északkelet-Kínában és azt saját ellenőrzésük alatt tarthassák. Az első külföldi hatalom, amely ezt a jogot megszerezte magának, a cári Oroszország volt. Oroszország 1891-ben kezdte meg az első vasútvonal — a Keletkínai Vasútvonal — építését. De ez nem elégítette ki a cári kormány étvágyát. Meg akarták rövidíteni a vasúti összeköttetést Kína és Vladivosztok között, hogy megkönnyítsék a maguk számára Kína kifosztását. A cári kormány ezért 1896-ban kicsikarta a feudális kínai kormánytól az engedélyt egy újabb Mandzsúria felé húzódó vasútvonal építésére. Két évvel később 25 évre bérbevette a Liaotung-félsziget csúcsát, Kvantung területét. A cári kormány ezen a területen akarta felépíteni a Port-Arthur és Dalnyij közötti démandzsuriai vasutat. A japán imperialisták azonban irigykedve nézték versenytársaik kínai előretörését. 1904-ben, még a Port-Arthur és Dalnyij közötti vasútvonal elkészülte előtt Japán megtámadta a cári Oroszországot. A japán-orosz háború eredményeként Japán a többi között egész Dél-Mandzsuriában megkaparintotta a cári kormány vasúti érdekeltségeit. 1917-ben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a szovjet kormány, amely fennállásának első perce óta a népek egyenjogúságának elvét vallotta, lemondott a cárizmus összes kínai érdekeltségeiről. A Szovjetunió 1924- ben érvénytelenítette a cári Oroszország minden Kínával kapcsolatos szerződését és egyezményét, lemondott a cári kormány által szerzett „különleges jogokról és kedvezményekről”. A szerződés kimondotta, hogy a Keletkínai Vasút a Szovjetunió tulajdonában lévő „tisztán kereskedelmi vállalkozás” amelynek üzleti érdekeit egy szovjet-kínai vegyesbizottság intézi. Ez a szerződés volt Kína első egyenjogú szerződése, amely rendezte a kapcsolatokat az ország nagy északi szomszédjával, a Szovjetunióval. Égy évvel később Kínában megkezdődött az 1925—1927-es népi forradalom, amely elsöpörte a pekingi kormányt. De mielőtt még a népi forradalom megszilárdíthatta volna győzelmét, az áruló Csang Kaj-sek került uralomra, aki minden kapcsolatot megszakított a Szovjetunióval. Csang Kai-sek a külföldi imperialisták sugallatára támadást indított a Keletkínai Vasútvonal ellen. Célja az volt, hogy erőszakkal elfoglalja a vasútvonalat, s aztán átjátssza azt mperialista gazdáinak kezére. A Szovjet Hadsereg azonban meghiúsította Csang Kaj-sek tervét, megvédte a vasutat a rablótámadástól. 1945-ben, az európai és ázsiai fasiszta hadseregek szétverése után a szovjet kormány barátsági szerződést kötött Kínával. A szerződés értelmében a keletkínai vasútvonalakat, amelyeket a Szovjet Hadsereg tisztított meg a japán fasiszta hordáktól, a Csang-Csung vasút rendszerébe egyesítették és létrehozták a Csang- Csung vasútigazgatóságot. A szovjet és a kínai kormány öt-öt képviselőt küldött a vasútigazgatóságba, amelynek vezetője kínai volt. A szerződés 30 évre szólott, azzal a kikötéssel, hogy a szovjet kormány 30 év után ellenszolgáltatás nélkül átadja a vasúttal kapcsolatos összes érdekeltségeit Kínának. Ez a szerződés igen nagyjelentőségű lépés volt, amely biztosította, hogy a stratégiai szempontból is rendkívül fontos Csang-Csung vasútvonal nem kerül ismét a külföldi imperialisták karmaiba. A szerződés megakadályozta azt is. hogy Csang Kaj-sek áruló klikkje a kínai nép elleni hadjáratában saját céljaira használhassa fel a vasútvonalat. A kínai nép szabadságharcának győzelme után kikiáltották a Kínai Népköztársaságot, s Mao Ce-tung elvtárssal az élén megalakult a kínai népi kormány. 1950. febr. 14. a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság barátsági, szövetsgéi és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött egymással. A szerződés megkötésével egyidőben a két ország kormánya egyezményt írt alá a Csang-Csung vasútról. Az egyezmény kimondotta hogy a szovjet kormány ellenszolgáltatás nélkül átadja a Kínai Népköztársaság kormányának a kínai Csang-Csung vasút közös igazgatására vonatkozó valamennyi jogát, a vasúthoz tartozó minden vagyonnal együtt. Az átadás közvetlenül a japán békeszerződés megkötése után történik, azonban nem később, mint 1952 végén. Ebben az egyezményben fényesen érvényre jutott a Szovjetunió sztálini külpolitikájának következetessége. Ez az egyezmény megmutatta, milyen tisztelettel viseltetik a Szovjetunió a kínai nép függetlensége, nemzeti jogai iránt. Az egyezmény azt is lehetővé. tette, hogy a kínai vasutasok közvetlen kapcsolatba kerüljenek a Szovjetunióval, a szovjet szakemberekkel, megismerjék a szovjet technika gazdag tapasztalatait. E tapasztalatok alkalmazása közben nagytudású új kínai szakemberek nőttek fel, s tovább erősödött a szovjet és kínai nép nagy barátsága. E két nagy nép barátságának újabb ragyogó megnyilvánulása volt az 1952 szeptemberében kiadott szovjet-kínai közlemény, amely hírüladta: közös kínai-szovjet bizottságot létesítenek, s annak irányításával 1952 december 31-ig befejezik a Csang Csüng vasútvonal Kínának történő átadását. Az 1953 január 1-én közzétett szovjet-kínai közlemény pedig már arról számolt be, hogy a vasútvonal átadása megtörtént. A Csang-Csung vasút átadása újabb megpecsételése annak a nagy és hagyományos barátságnak, amely a Szovjetunió és Kína népei között már évtizedek óta fennáll. A szovjet kormány e lépése hatalmas segítséget nyújt a tervgazdaság útjára lépő Kína további gyors gazdasági fejlődéséhez. A Csang-Csung vasútvonal története' azokat a hatalmas változásokat tükrözi, amelyek a Távol-Kelet és különösen Kína életében végbementek. A vasútvonal egész története azt példázza, milyen mérhetetlenül különbözőképpen alakították kapcsolataikat Kínával az imperialista hatalmak — és a Szovjetunió. Az imperialisták kezében a Csang-Csung vasútvonal Kína leigázásának és kifosztásának eszköze volt. A Szovjetunió a vasútvonal révén hathatós segítséget nyújtott a kínai népnek. A vasútvonal átadásával pedig újabb kifejezést nyert az a merőben újtípusú kapcsolat, amely a Szovjetuniót és a Kínai Népköztársaságot összeköti — az egyenjogúságnak és a kölcsönös segítségnek az a kapcsolata, amely a béketábor egységének, erejének és rohamos fejlődésének egyik fő tényezője. A mezőgazdasági közgazdászok II. országos konferenciájának ülésérőt Január 3-án Prágában megnyitották a mezőgazdasági közgazdászok II. országos konferenciáját, amelyen J. V. Sztálin „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” című munkájának jelentőségéről tárgyaltak földművelési közgazdaságunkra nézve. A konferenciát a Csehszlovák-Szovjet Intézet hívta össze a földművelésügyi minisztériummal, a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémiával, a prágai mezőgazdasági főiskola közgazdasági fakultásával és a prágai földművelésügyi,, kutatóintézettel együtt A konferencia 500 résztvevője, akik között ott voltak a tudományos dolgozókon, a főiskolák hallgatóin, a földművesiskolák tanítóin kívül a népi igazgatás és a földművelésügyi közgazdasággal kapcsolatos központi állami szervek dolgozói is, bevezetésül meghallgatta a Csehszlovák-Szovjet Intézet felépítéséről és mezőgazdasági-erdészeti tagozatának eddigi munkájából nyújtott áteekintést Jarmila Sedivának, a tagozat titkárának előadásában. A bevezető beszámolót Antonín Volavka képviselő mondotta. Beszéde után a konferencia résztvevői ünneplésben részesítették „A szocializmus közgazdasági problémái-a Szovjetunióban" című mű alkotóját, J. V. Sztálin generalísszimuszt. A második beszámolót „A szocialista tulajdon két formája a mezőgazdasági termelésben” címmel dr. ing. Jiri Kotyátko egyetemi tanár, a prágai mezőgazdasági főiskola közgazdasági fakultásának dékánja tartotta. Ing. Ladiszlav Szobotka, a földművelésügyi minisztérium tervező osztályának vezetője beszámolójában a legújabb sztálini tanítások alapján elemezte mezőgazdasági tervezésünk állapotát és következtetéseket vont le megjavítására vonatkozólag. Hangsúlyozta, hogy mindazoknak, akik mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak, nemcsak a közgazdasági törvényeket, de az élettani törvényeket is tanulmányozni kell. mert ezeknek ismeretétől függ a mezőgazdasági termelés fejlődése. Az ülés első napjáról üdvözlő táviratot intéztek Klement Gottwald köztársasági elnökhöz és Antonín Zápotocky kormányelnökhöz. Az ülés második napján a földművelésügyi közgazdászok konferenciája a gépesítésről, az értéktörvény hatásáról és a mezőgazdasági termelésben az árú kérdéseiről tartott beszámolókkal folytatódott. A gépesítésről Zd. Simecsek, a gép- és traktorállomások földművelésügyi minisztérium mellett működő főigazgatóságának dolgozója beszélt. Foglalkozott Sztálin munkájának azon részeivel, amelyekben értékeli a gépesítés jelentőségét a kolhoztermelés fejlődésé“ re nézve, majd azokkal a feladatokkal, amelyek a gép- és traktorállomások számára az értéktörvényből erednek, a termelési költségek csökkentésének szakaszán. Bohuszlav Sedivy, a prágai földművelésügyi közgazdasági kutatóintézet dolgozója beszámolót tartott „Az érték és értéktörvény a mezőgazdasági termelésben” címmel. A következő beszámolót K. Szvoboda, földművelésügyi közgazdasági kutatóintézet dolgozója tartotta, aki rámutatott a termelés és az áruforgalom jelentőségére a mezőgazdasági termelés területén. A beszámolók után élénk vita fejlődött ki, amelynek során a földművelésügy közgazdászain kívül felszólaltak a gép- és traktorállomások, állami gazdaságok és a népi igazgatás dolgozói is. A vitafelszólalók további pontokkal egészítették ki az előadott , beszámolókat földművelésügyi közgazdászaink munkája megjavításának szempontjából. Majdnem minden vitafelszólalásban kitértek az új módszerek terjesztésének jelentőségére. A gazdag szovjet tapasztalatok elsajátítása a mezőgazdaságban a termelés és a munktermelékenység növelése felé vezető fő út. A vita végén beszédet mondott Jozef Nepomucky elvtárs, földművelésügyi miniszter, aki fölvázolta a földművelésügyi közgazdászok felelősségteljes feladatait a szocialista építés jelenlegi folyamatában falvainkon. MAGYAR FÖLDMŰVES! Kried rtolf/ozik lapunk, neked írja minden snrái. Egy hét minden mezőgazdasággal összefüggő hírét megtalálod lapunkban Kiváló szakemberek adnak minden héten aktuális tanácsol'а Évi 100 — koronáért minden héten bekopogtat hozzád a ví.ъа&.ас1 fáicünüms Szabad Földműves a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal: Bratislava, Krížková 7. — Telefon 332-99. — Szerkesztőség: Bratislava Krížková 7. — Telefon: 243-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja: az „Óráé” lap- és könyvkiadó vállalat. — Nyomja: Nyugatszlovákiai nyomdaüzemek n. v. alapüzeme Bratislava Ul Nár i* " vstania 4L — Irányító postahivatal; Bratislava 2. — Előfizetés egy évre: 100,— Kčs, félévre 50,— A lap felmondható minden év végén okt elsejéig. — Érig. szám.: PIO 566/52. IV.2'
