Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-04-05 / 14. szám
A pillangósvirágú növények oltásával a magasabb termésért 1953. április 5. 6 Szaka Cf Földműves A rétek és legelők megjavítása tervének teljesítéséért hívja az egész közösséget, a tömegszervezeteket és az iskolák ifjúságát, hogy április 7-től 12-ig Példás rét- és legelőjavitási hét lesz rendezve Ennek az akciónak az a célja, hogy az egész közösség bekapcsolódjon a rétek és legelők megjavításának tervébe. Itt sok kézimunkára van szükség. Elsősorban a szövetkezeti tagok, valamint a kis- és középföldművesek feladata, hogy időt találjanak a rétek és legelők rendbehozására. Emellett természetesen az egyes községek többi lakói is tekintsék feladatuknak, hogy segítsenek a nagyobb széna- és fútermés elérésében. így a „Példás rét és legelőjavítási hét” keretében közös munkával be lehet hozni a hátramaradást. Mit kell tenni a réteken és legelőkön Alapmunkának mondhatjuk a felszíni javítást. Itt a vakondtúrások szétterítésére kell összpontosítanunk figyelmünket. Ezt nemcsak kézimunkával, hanem nehéz simítókka! is elvégezhetjük. Ugyanilyen fontos a bokrok kivágása és a kövek eltávolítása. Különösen nagy jelentősége van a tavaszi felszíni javításnak a réteken. Még mindig nem | tudjuk széles méretekben alkalmazni a j gépmunkát a kaszálásnál, mert a ró- ! telt tele vannak vakondtúrásokkal, j szikladarabokkal, amelyek gyakran sé- j rülést okoznak a gépeken. A gondos ! felszíni javítással tehát nemcsak hogy j fokozzuk a termést, hanem megte- • remtjük a gépmunka előfeltételeit is. I El kell távolítanunk továbbá az előre- j gedett mohákat és leveleket, mert ezek I akadályozzák a zsenge íú fejlődését. A fű és szénatermés fokozásában a j legnagyobb szerepet a trágyázás jár.- j sza. Erre a célra mindenekelőtt istái- ; lótrágyát használjunk. Nagyon hatásos : a trágyalé. A trágyalevet háromszor, sőt ötszörannyi vízben hígítsuk fel. U- gyancsak jó eredményt érhetünk el az alaposan megérett istállótrágya, komposzt és fahamúval való trágyázással. Az EFSz-ek műtrágyákból a hivatalosan megállapított hektáronkénti 50 kg nitrogénes trágyát használjanak. Ezenkívül a járási takarmányfelelősök a készletekhez megfelelően a Példás rét és legelőjavítási hétben rendkívüli műtrágyajuttatásokat utalhatnak ki a szövetkezeti tagoknak és a kis- és középföldműveseknek. Hogyan szervezzük meg a munkát Az EFSz vagy a helyi nemzeti bizottság tervet készít a javítási munkákra olyan módon, hogy az egész munkát szakaszokra osszák, amelyeket egy-egy munkacsapat végez el. Minden szakaszon legyen egy felelős. A gyakorlatban ez így néz ki: 1. a vakondtúrások szétgereblvézése, 2. a sziklák és kövek összegyűjtése, 3. boronálás 4. trágyázás, 5. a vizek levezetése. Minden egyes munkát egy felelős vezet, aki előre tisztába lesz feladataival és a tervet szétdolgozza csapatának tagjai számára. A munkát megszervezhetjük úgy is, hogy egy-egy csapat, egy-egy rétet vagy legelőt hoz rendbe. Ebben az esetben a csapat tagjai között osztjuk szét a fenti munkákat. Az EFSz vagy a helyi nemzeti bizottság elsősorban a szövetkezeti tagokból és a legelő társulatok tagjaiból állítsa össze a munkacsapatokat. Ezenkívül az akció megkezdése előtt 3—4 nappal hívják fel a lakosság figyelmét arra, hogy kapcsolódjanak be a munkába és előre jelentsék be, hogy milyen szakaszon és mikor szeretnének dolgozni. SVz iskolák és a tömegszervezetek közösen jelentsék be, hogy hány brigádosokat azután az EFSz vagy á brigádos vesz részt a munkában. A helyi nemzeti bizottság beossza csapatokba és megállapítja hogy, hol és mikor dolgozzanak. A nehezebb és я fontosabb munkákat a szövetkezeti tagokra és a fogatos földművesekre kell bízni. A csapatvezetők kiszámítják, milyen eszközökre van szükségük feladataik teljesítéséhez és azokat idejében beszerzik. A Példás rét és legelő javítási hétben minden este a helyi rádión keresztül vagy dobolás útján kihirdetik a következő nap programmiáí., felolvassák az egyes dolgozók részvételét és értesítik a dolgozókat, hogy milyen felszerelést hozzanak magukkal. A csapatok vezetői ezenkívül beszámolnak napi teljesítményükről az EFSz vezetőségének vagy pedig a helyi nemzeti bizottság erre a célra kijelölt dolgozójának. Emellett kiemelik a legjobb dolgozókat és megnevezik a hátulkullogókat. A jelentések alapján az EFSz vagy a helyi nemzeti bizottság közli az eredményeket a járási nemzeti bizottsággal. A járási nemzeti bizottság segítségével az EFSz-ek külön segítséget kérhetnek a traktorállomástó! a javítási munkára. Ha helyesen megszervezzük munkánkat a rétek és legelők megjavításában, akkor teljesíteni tudjuk feladatunkat. Ezért készüljünk jól fel a Példás rét és legelőjavitási hétre. Minden dolgozó kapcsolódjon be a széna és fűtermés fokozásáért folytatott harcba, mert amint azt már feljebb kifejtettük, a rétek és legelők igen nagy szerepet játszanak az állatok takarmányozásában és így állattenyésztésünk felvirágozásában. Ing. Krajcsovics, a földművelésügyi megbízotti hivatal dolgozója. ki a korai alkalmi legelőket Az elmúlt évben a legtöbb helyen teljesítették az állatállomány biztosításának tervét. Ezzel szemben az állatok hasznossága fokozásának terve csaknem mindenütt teljesítetlen maradt. Ha tovább akarjuk fejleszteni állattenyésztési termelésünket ' az elmúlt évben megjelent párt- és kormányhatározat szerint, nem elég, hacsak a tervezett állatállomány biztosítására törekszünk, hanem minden erőnket latba kell vetnünk nagyobb hasznosságok elérésére is. Ennek első és alapfeltétele a helyes és bö takarmányozás. ami pedig a takarmánytermeléstől függ. Ezért, ha fokozni akarjuk az állatok hasznosságát, nagy gondot kell fordítanonk elégséges takarmány termelésére. Hogy mit jelent elhanyagolni ezt a kérdést, erről csaknem minden szövetkezeti tag, valamint kis- és középföldműves meggyőződött. Az elmúlt évben rossz takarmánytermés volt. De meg kell említenünk azt, hogy ahol keliő godot fordítottak e fnotos kérdésnek, ott nem kellett olyan nehézségekkel küzködni, mint azokon a helyeken, ahol arra vártak, hogy mindent megkapnak az állami alapokból. Tudnunk kell, hogy legbiztosabb, ha saját gazdaságunkban termelünk a lehető legtöbbet és legjobbat. Az idén tehát nem szabad a takarmány biztosítását „a sorsra” hagynunk, hanem céltudatosan és tervszerűen ki kell használni minden forrást a takarmánytermelésre. Ezen a téren igen nagy szerep jut a réteknek és legelőknek. Természetesen ezt ügy kellene mondanunk, hogy „nagy szerep juthat”, mert sok helyen annak ellenére, hogy elegendő réttel és legelővel rendelkeznek, nem tudnak róluk annyi takarmányt nyerni, amennyi szükséges lenne az állattenyésztés számára. Minden jó gazdának tudnia kell, hogy a föld csak akkor és annyit terem, amennyit beléfektetünk. Érvényes ez a rétekre és legelőkre is. A fű- és szénatermést csak akkor fokozhatjuk, ha törődünk a rétek és legelők megjavításával. Ezen a téren a feladatok jelentős részét már ősszel kellett teljesítenünk. Ez azonban sok helyen nem valósult meg, úgy hogy most kell behozni a késést. Szolgáljon példaképül a garamszentkereszti, hradnái és bitcsai szövetkezet, amelynek felhasználták az első szép februári napokat arra, hogy rendbehozzák a réteket és legelőket. Meg kell állapítanunk, hogy nem mindenütt vannak tudatában a feladat fontosságának, ami abból is kitűnik, hogy a rétek és legelők rendbehozásának tervét március 25-ig csupán 21.6 százalékra teljesítettük. Ha nem akarunk az idén is nehéz takarmányozási helyzetbe kerülni, akkor most a 24. órában kell minden erőnket latbavetni a rétek és legelők megjavítására. A földművelésügyi megbízotti hivatal fel-Haszn áljuk A takarmányhiány leküzdésére fel kell használni minden kínálkozó korai alkalmi legelőt. Árokpartokon és szérűskertekben, utak szegélyén stb. kizöldült zsenge fű kitűnő teljesítményű takarmányt biztosít elsősorban a juhoknak, de a sertéseknek is. Ezeknek az alkalmi legelőknek a tervszerű kihasználása átsegít bennünket a még hátralevő néhány nehéz héten. Juhokat elsősorban tartósabb, felszikkadt talajú alkalmi legelőkön legeltessünk, mert az olvadásos, sáros, vízállásos mélyfekvésű területek egészségtelenek a juhok számára. Ezeket inkább sertésekkel hasznosítsuk. A juhok alkalmi lege'.'tését a legtöbb gazdaságban a tél folyamán és azóta is rendszeresen alkalmazzák, így azok kihajlása nem okoz semmi különösebb zavart. A sertések kihajtásánál — különösen ha azok naponkénti rendszeres mozgatását a tél folyamán elhanyagolták — óvatosan kell eljárni. A korai legeltetést azonban csakis kizáróu.g alkalmi legelőkön árokpartokon szérűskertekben szabad végezni. Szigorúan tilos az állatokat az üzemszerűen használt legelőkre, vagy ~étre kihajtani. mielőtt az legeltetésre alkalmassá válik. A legeltetés megkezdése mindenki számára sürgős. Minden állattenyésztő fokozott mértékben figyeli a határt alig várja, hogy legelőre hajthassa állatait. De éppen a rendszeres legeltetés megkezdésének sürgőssége miatt kell óvatosnak lenni, nehogy az az еду-két hét. amellyel állatainkat kihajtjuk, mintsem a legelő fűfejlettsége és a legelő talajának felszikkadása ezt megengedné — tegye tönkre legelőnk egész évi fűtermését. • A legeltetést akkor lehet megkezdeni, amikor a legelő talaja kellőképpen felszikkadt, a főnövényzet pedig fejlődésének háromnegyedrészét elérte. Ilyenkor huzamos időn át nagytömegű, jóminőségü takarmányt ad a legelő. A húgylé és trágyalé fokozza a fűsarjadást. Ezekben a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagok vízben oldott állapotban találhatók és közvetlenül azonnal a növényzet rendelkezésére állanak. A trágyalével, húgylével megöntözött gyep rendkívül gyorsan indul sarjadásnak és a sarjútermése is nagyobb. Válasszuk ezért a legelők partosabb. magasabban fekvő részeit_ A herszoni kerület kolhozainak dolgozói és gépészei rövid idő alatt befejezték a koratavasziak ültetését. Д novo-alexejevi gépállomás traktorosai, V. Poljanszkij és Sz. Sapovalov, a Kirov-kolhoz dolgozói másfél normát teljesítenek naponta. A „Sztálin" nevét viselő gépállomás traktorosbrigádja, amelyet Neguljajev elvtárs vezet, már rövid másfél nap alatt teljesítette a korai tavasziak ültetési tervét. Sokezer hektárt vetettek be tavaszi A sztálonói kerület járásaiban űj gyümölcsösöket és szőlőkerteket létesítenek. Ezek területe 17 ezer hektár. Az utolsó években a gyümölcs- és szőlőkertek sok millió rubel jövedelmet jelentettek a kolhozoknak. Az idén a kertek területe újabb 1870 hekamelyeknek talaja hamarébb felszakkad és öntözzük meg trágyalével, hígürülékkel, A kilocsolás előtt a trágyalevet és hígürüléket fel kell hígítani 5—7-szeres mennyiségű vízzel. mert töményen égető, perzselő hatása van. Az így megöntözött legelők gyepnövényzete rohamos fejlődésnek indul és 1—2, sőt 3 héttel is hamarább megkezdhető rajta a rendszeres legeltetés — ha az időjárás és a talaj megfelelő szikkadtsága megengedi_ — mint a trágyalével nem öntözött területeken. Két-három hét pedig hatalmas nyereséget jelent a takarmányozás vonalán. kultúrákkal a Szuvorov Tuzlov, Kilijez, Bográd és az Izmail kerület többi járásainak kolhozai is. Széles alapon folynak a tavaszi munkálatok az odesszai, nikolajevai, záporozsi kerületek kolhozaiban is. A krasznodari kerület több járásában már megkezdték a búza, árpa és rozs tömeges vetését. A korenovszki járásban már “az első két napon 1000 hektárt vetettek be. tárral növekedett. Az artemovszki és szlavinszki kerület kolhozai a legjobb szőlőfajtákat fogják termelni a szovjet pezsgőgyártás céljaira. Néhány kolhozban először kísérleteznek diótermeléssel. EFSz-eink és állami gazdaságaink a magasabb termésért folytatott harcukban újabb segítséget kapnak elegendő oltóanyag biztosításával a pillangósvirágú növények számára. Ezt az új termelési eszközt az idén először alkalmazzuk mintegy 2.000 hektár területen. Az oltóanyagot az EFSz-ek ís állami gazdaságok az idén. díjtalanul kapják, ami újabb bizonyítéka kormányunk gondoskodásának a dolgozó parasztságról. Hogy az oltási akciót sikeresen megvalósíthassuk, fontos, hogy tisztában legyünk a pillangósvirágú növények tulajdonságaival és az oltóanyag kezelésével. A pillangósvirágú növények, mint amilyen a here, borsó, lendek, lencse, szója stb., érdekes tulajdonsággal rendelkeznek, médpedig azzal, hogy képesek a levegő nitrogénjét megkötni Hasonlóképpen a fehérje 90 százalékát is a levegőből szerzik. A nitrogént a gyökérbaktériumok segítségével kötik. Amennyiben a növény nem rendelkezik ezekkel a baktériumokkal, nem képes nitroggnszerzésre. A baktériumok a gyökerekén gumókat képeznek. Ha a pillangósokat olyan földbe vetjük, amelyben azelőtt nem termeltük őket, nem engednek gumókat. Ennek következtében nem vehetik fel a nitrogént a levegőből. Sikerült megállapítani azt is, hogy csaknem minden pillangósvirágú növény más és más baktériumokkal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a borsó baktériumai nem hatnak a herefélékre és ellenkezőleg. Hiába vetünk tehát borsót lucerna után, a levegő nitrogénjét és így a jó termést ezzel még nem biztosítottuk, annak ellenére sem, hogy a földben elég baktérium van. Ezek az ismeretek arra késztetnek bennünket, hogy a vetőmagot vagy a talajt mesterségesen beoltsuk speciális baktériumokkal, amelyek a termesztett pillangósvirágú növényen élnek. Az ' oltást kétféleképpen végezzük: 1. A’ magvak oltásával. Ebben az esetben az egy hektárra szánt üveg tartalmát tiszta edényben tiszta hideg vízzel elkeverjük. Az aprómagvú növényeknél, mint amilyen a here, 2 liter vizet számítunk 10 kilogramm magra, a nagymagvú növényeknél, mint amilyen a borsó, szója, bab, stb. 100 kilogramm magra 5 liter vizet számítunk. Az oltóanyag vízben való feloldása után a szétterített magot meglpcsoljuk, és felkeverjük olyan módon, hogy minden mag nedves legyen. Ezután árnyékban száradni hagyjuk, s ha elérte a szükséges szárazságot, azonnal vetjük. Hazánkban a hőmérséklet április közepén eléri azt a fokot, amikor hozzá lehet látni a rizs vetéséhez. A rizsre is érvényes az a fontos elv, ami minden terményre, hogy csak az idejében földbe tett mag ád bő termést. A rizsvetés legkezdetlegesebb módszere a felületre vetés árasztás után. Hazánkban ezt a módszert alig alkalmazzák. Jobban elterjedt a felületre vetés árasztás előtt. Ez géppel történik. Simára előkészített talajba vetünk*. A vetőgép csoroszlyáit fel kell kötni, de csak annyira, hogy munka közben sehol se érje a talajt. A gép így a magot közvetlen közelről szórja a földbe s így többé-kevésbé megmaradnak a sorok. Vétés után minden esetben hengerezni kell, mégpedig lehetőleg a vetés irányára keresztben. így a mag a földhöz nyomódik s az árasztó víz nem sodorja el olyan könnyen. A vetést és a hengerezést úgy kell végezni, hogy utána azonnal meg lehessen építeni a hullám gátakat, hogy az elárasztás folyamatosan történhessék. E vetési módszer óriási előnye az, hogy jól véd a gyomosodás ellen. E- gyenetlen telepen azonban nem alkalmas, mert nem lehet biztosítani az egyenletes víztartást. A rizs kelése alacsonyabb, a fejlődés lassú s így későbbi a beérés. A fenti hiányosságokat részben kiküszöböli a földbevetés. Ilyenkor szedjük le a vetőgép csoroszlyáiról a súlyokat. Ha a gép a magokat Az oltott vetőmagot védjük meg á napfénytől, mert a baktériumok kárt szenvednének. A talajt a vetés előtt gondosan elő kell készíteni és alaposan megtrágyázni nátriummal, foszforral és meszes trágyával, mert a növény csak a nitrogént tudja beszerezni a baktériumok segítségével. Ezért nitrogénnel trágyázni felesleges. A trágyázást pár nappal a vetés előtt kell elvégezni, nehogy a trágya kárt tegyen a baktériumokban A beoltott vetőmagot nem szabad megcsávázni a növényi betegségek ellen. Abban az esetben, ha a csávázás mégis elkerülhetetlen, a nedves módszert válasszuk. A csávázás után a magot mossuk át vízzel, hogy a csávázóanyag utolsó részei is eltűnjenek, mert különben megmérgezik a baktériumokat. Ha a csávázó anyagot nem sikerül maradéktalanul eltávolítani, ne alkalmazzuk a magok oltását, hanem oltsuk a talajt vagy a komposztot, arnio vetés előtt, vagy után szórunk a földre. 2. A föld oltása. Ezt úgy végezzük, hogy az oltóanyagot összekeverjük és az így nyert anyagot vagy keresztirányban kézzel szórjuk, vagypedig alaposan kitisztított műtrágyaszóró-géppel juttatjuk a földbe. Ezután rögtön vetünk és boronálunk. Нэ a vetés után oltsuk a talajt, akkor ezt a vetést követően legkésőbb Hat hét múlva végezzük. Jó, ha eső előtt sikerül ezt megvalósítani. Az oltóanyag elősegíti annak a növénynek a fejlődését, amely számára elő van írva. Az üvegek tartalma akkora területre elég, amennyi a csomagoláson fel van tüntetve. Ha nagyobb mennyiséget használunk, az semmi esetre sem árt, sőt használ, főleg ha a talaj oltásáról van sző. Az oltást már több EFSz-ben és állami gazdaságon kipróbálták. A várkonyi gazdaságon a kísérlet azt mutatja, hogy a beoltott maggal bevetett föld 4 mázsával nagyobb termést adott, mint a közönséges maggal bevetett föld. A vysokai gazdaságon pedig az oltás következtében a pillangósok termése 100 százalékkal megnövekedett. Tagadhatatlan tehát, hogy az oltóanyagban mezőgazdaságunk nagyszerű termelő eszközt kap, amely jelentős segítséget jelent a pillangósvirágú fövények termésének fokozásában. Ing. Emánuel Vinár a földművelésügyi megbízotti hivatal dolgozója. még így, is 2 cm-nél mélyebbre teszi, akkor vetés előtt hengerezni kell. Ez azért fontos, mert a 2 cm-nél mélyebbre kerülő magok nagyrésze befullad. Az aratás feltételeit itt is a vetéssel egyidejűleg kell megteremteni. Ha a talajban nincs elegendő nedvesség és eső sem várható hamarosan, akkor a vetést meg kell öntözni (sárosítani. A - beázás után a felesleges vizet azonnal, de legkésőbb 24 óra múlva le kell ereszteni. Ez a módszer jól használható ott, ahol a táblák szintkülönbsége magasabb 10 centiméternél, ahol kevés az árasztóvíz és nem túl gyomos a talaj. A rizs palántás művelése • a rizstermes^tés legbiztosabb módja. Ojabban a Szovjetunióban is egyre nagyobb teret hódít, aminek legfőbb jelentősége a rizs északranyomulásaban van. Mivel minden rizstelepen lehetnek olyan területek, amelyeket palántázás útján kell beültetni, a termelőnek ezt a módszert is meg kell ismernie. Két dologra kell összpontosítanunk a figyelmet: a hidegágyi palántanevelésre és a palántázásra. A hidegágyakat április folyamán kézzel vetjük be. A vetés után azonnal 10—15 cm vastagságú vízrétegge! árasztunk. A palántákat négyhetes korukban, amikor 15—20 centiméter magasak, ki lehet ültetni. Erre körülbelül júniusban, esetleg május végén kerül sor. 1 A kiűzetésnél a sortávolság 25—30 centiméter, a növénytávolság pedig 20 —25 centiméter. A palántázás 5—10 cm magasságú vízréteggel borított földben történik. A magas terméshozamért Üj szőlőket és gYÜmőlcsősőket létesítenek Donbaszban Készüljünk fel a rizsvetésre
