Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-03-22 / 12. szám

12 Siatnret Földműves 1953. március 22. A Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes megalakulása előtt Országunkban működő több száz kultürcaoportnak köz­ponti irányító csoportra van szüksége. A színjátszás terén ez már megvalósult a Magyar Területi Színház megala­pításával. Következő feladatunk tehát a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes megalakítása. Kormányunk és pártunk a sztálini nemzetiségi politi­ka alapján halad. Hazánk magyar nemzetiségű lakossága anyanyelvén tanulhat, művelődhet és terjesztheti kultú­ráját. Egyre több anyagi támogatást kapnak kultúrcso­­portjaink a kormánytól. A Magyar Népművészeti Együttes hivatása az, hogy a falvainkban élő magyar népi hagyományokat összegyűjtse és feldolgozza, hogy utat mutasson a többi magyar mű­kedvelő együttesnek, hogy neveljen és szórakoztasson a szocialista kultúrával, hogy összekapcsolja kultúréletünket a gazdasági élettel. A múltban hányán álmodoztak arról, hogy egyszer al­kalmuk nyíljon arra, hogy énekeljenek, táncoljanak stb. Hány kiváló tehetség veszett el a múltban, mert a kapi­talista társadalom megfojtotta a nép tehetségeit. Most itt az alkalom. Aki tehetséget érez táncra, énekre vagy zenéhez, vegye fel a kapcsolatot a Csemadok járási tit­kárságával, vagy a központi titkárság kuftűrosztályával (Bratislava, Leskováé 14.). A táncnál a korhatár 17 évtől 25-ig. Ebben az időben a táncosok könnyedek, frissek, rugalmasak, de emellett erőteljesek is. Ének terén a férfiaknál 20 évtől a nőknél pedig 18 évtől számítjuk a korhatárt, mert a hang az említett éveknél már megállapodott és biztos. Zenészek­nél korhatár nincs, de feltétel az alapos kottaismeret. A fentemlített korhatárok természetesen nem dogma­­szerűek. Indokolt esetben a felvételi bizottság változtat rajta. Bátran jelentkezhetnek tehát olyanok is, akik a korhatárt még nem érték el, va<jy már elhagyták. Jelent­kezési határidő április 15. Szocialista kultúránkat építeni épp oly dicsőség, mint a termelés bármely szakaszán élenjárni. Büszkék lehetnek azok a kultűrcsoportok, amelyeknek tagjai bekerülnek a Magyar Népművészeti Együttesbe. Használjuk ki tehát az alkalmat, melyet pártunk és kormányunk adott hazánk magyar dolgozóinak. Takács András A Csemadok központi munkatársa Gondos növényápolás — több termés EFSz-eínk életéből , A budafai egységes földműves szö­vetkezet dohánytermelő csoportja má­jus elseje tiszteletére felajánlotta, hogy 12 hektár dohány ültetésének ide­jét 8 nappal megrövidít. *** Nagy Rezsőné, az egyházkarcsai EFSz sertésgondozója egy-egy anya­disznótól átlagosan 14 kismalacot vá­laszt el. *** A peredi EFSz-ben már elvetették a cukorborsót, sárgarépát és petre­zselymet. A melegágyakban 250.000 palánta vár kiültetésre. A lucerna fo­gasolását és fejtrágyázását is elvégez­ték. *** A szimői szövetkezet tagjai terven felül kiültettek 2.000 gyümölcsfát. *** A dunaszerdahelyi járás EFSz-ei mintegy 2.000 hektár területet kereszt­­sorosán vetettek be. *** A somorjai szövetkezeti tagok ér­tékes kötelezettségvállalásokkal készül­nek május elsejére. Fehér Károly ag­­ronómus például vállalta, hogy az EFSz beadási kötelezettségét 110 százalékra teljesíti és megszervezi a szocialista munka versenyt, Övári Mihály zootech­­nijtus kötelezte magát, hogy a tehenek tejhozamát havonta 100 literrel emeli, egy-egy anyadisznótól átlagosan 11 ma­lacot elválaszt és 100 tehéntől felne­vel 95 egészséges borjút. Molnár La­jos vállalta, hogy csoportjában a hek­tárhozamot az egyes terményeknél 1 mázsával emeli és átadja tapasztala­tait társainak, amelyeket a szakisko­lán szerzett. *** A felsőpatonyi EFSz-ben 234 hek­táron az árpát, 10 hektáron a zabot és 5 hektáron a tavaszi búzát kereszt­­sorosán vetették el. *** A jihlavai járásban lévő sztudenkai EFSz tagjai az I. országos szövetkeze­ti kongresszus tiszteletére tett kötele­zettségvállalásukat teljesítették, mert 2 tehénistállót megjavítottak és ben­nük már el is helyezték az állatokat. *** A zábedovói szövetkezeti tagok kö­telezettséget vállaltak, hogy a tava­sziak vetését március 31-ig, vagyis 20 nappal a tervezett határidő előtt be­fejezik. A cukorrépát pedig április 25- ig, tehát 10 nappal a határidő előtt el­vetik. A szövetkezeti tagok az összes tavaszit kereszt-, vagy keskenysoros vetési módszerrel vetik eL *** A lazinovi EFSz-ben Maria Macen­­kova sertésgondozó az elmúlt évben minden anyától átlagosan 16,75 mala­cot választott el. A malacok 8 hetes korukban 20—24 kilogrammosak vol­tak. Az év folyamán Macenkova elv­társnő 605 munkaegységet ledolgozott a szövetkezetben. A kedvezőtlen éghajlati vi­szonyok következtében gyak­ran előfordul, hogy az őszi ve­­temények megritkultak, sőt helyenként foltokban kipusztul­tak. Ezért nagyon fontos, hogy egységes földműves szövetke­zeteink és állami gazdaságaink, sőt minden egyes földműves nagy gondot fordítson a nö­vényápolásra és a trágyázásra. Először is trágyázzuk meg őszi veteményeinket. Erre a célra a legmegfelelőbb a sa­létrom valamint a foszforos és nátriumos műtrágyák, főleg ab­ban az esetben, ha az ősz folya­mán ezekből a trágyákból nem Az idei tavaszi szántást ugyan idejében megkezdtük, de a szántási módszer helytelen. A traktorosok úgy az EFSz-ekben mint az állami gazdaságokban komoly hibát követnek el. A hiba abban van, hogy az eke után nem mennek azonnal a boronák. A tavaszi szántás, ha rögtön a boronálás követi, nagy hatás­sal van a talaj termőképességé­nek fokozására. A frissen fel­szántott földön a borona ki­adtunk eleget a földnek. Kö­rülbelül 100 kg salétromot ad­junk egy hektárra. Ezt a meny­­nyiséget azonban kétszerre adagoljuk, mert ellenkező eset­ben a növény túl buján fejlődik és könnyen megdől. A trágyázás után következik a boronálás. Ezt a munkát a sűrű és ritka növényeken egy­formán el kell végezni. Ha a növény sűrű növésű, használ­junk nehezebb boronát vagy esetleg kétszer boronáljunk, a ritkán nőtt növényeknél pedig könnyű boronát kell alkalmaz­ni. A boronálás következtében a levegő könnyebben b hatol a talajba, ami lehetővé teszi a egyenlíti a talajt és szétaprózza azokat a hantokat, amelyek a szántás következtében kelet­keztek. Ez egyrészt azért is fontos, mert így megteremtjük a kombájnmunka előfeltételeit. Legnagyobb jelentősége azon­ban abban van, hogy a szántó­föld felületén porhanyós réteg keletkezik, amely megakadá­lyozza a talaj rífedvtartalmának elpárolgását. Ugyanekkor a gyomok elleni harcban is nagy szerepet játszik. A felszántott gyomot a borona alaposan szét­baktériumok nagyobb mérték­ben való működését. így a nö­vény gyökerei megerősödnek. Amennyiben a fagy kihúzta a növényeket a földből, hengerez­­zük meg a talajt. Ha az őszi vetemények na­gyobb területen kipusztultak, azonnal vessük be ezeket a he­lyeket. A vetés után boronáz­­zuk meg a földet, hogy a mag mielőbb kikeljen. Itt az ideje tehát, hogy min­den gazdaságon és szövetkezet­ben végig járják a földeket és ahol az őszi veteményeknél hi­bát észlelnek, azonnal hozzá­lássanak a munkához. szaggatja és kihuzogatja a földből s így megakadályozzuk a gyom terjedését. Figyelembe véve a fentieket, fontos, hogy az EFSz-ek álla­mi gazdaságok és az egyénileg gazdálkodók gondoskodjanak arról, hogy a tavaszi szántásnál az ekét keresse a borona. A helyi és járási nemzeti bizottsá­gok őrizzék ellen, hogy betart­ják-e ezt a fontos követel­ményt. Amennyiben mulasztást észlelnek, azonnal tegyék meg a szükséges intézkedéseket. HÍREK A Magyar Népköztársaságban már­cius 15-én hatodszor osztották ki a tudomány, a művészet és a szocialista építómunka kiváló képviselőinek a Kossúth díjakat. *** Az érsekújvári Elektrosvit üzem dol­gozói februári tervüket 104 százalékra teljesítették. *** Filo Vendel, a felsöszemerédi trak­toros-brigád tagja május elseje tisz­teletére kötelezettséget vállalt, hogy tavaszi munkatervét 150 százalékra teljesíti. *** Az olaszországi vasutasok március 12-én 24 órás sztrájkot kezdtek. 165 ezer vasutas követelte a béremelést. A közlekedés az egész ország területén megakadt. *** A korompai villanyművek dolgozói május elseje tiszteletére kötelezettsé­get vállaltak, hogy terven felül előál­lítanak, 3,640.000 kW villamos áramot. *** Oroszkán az egyénileg gazdálkodók is közösen végzik a tavaszi munká­kat, mert meggyőződtek arról, hogy közösen jobban, könnyebben és gyor­sabban megy a munka. *** Az „Alkotmányvédelmi Hivatalnak” nevezett új nyugatnémetországi Ges­tapo pribékjei Duisburgban nyílt utcán letartóztatták Josef Angenforthot, Né­metország Kommunista Pártja elnök­ségének tag.iát, északrajna-vestfáliai tartománygyűlési képviselőt, Nyugat- Németország haladó ifjúságának veze­tőjét. *** A Csehszlovák külügyminisztérium a kormány nevében jegyzéket nyújtott át az Egyesült Államok prágai nagy­követségének, melyben a legélesebben tiltakozik a csehszlovák államhatárok és Csehszlovákia légiterének amerikai katonai repülőgépek részéről 1953. március 10-én történt durva megsér­tése miatt. Amikor március 10-én két amerikai lökhajtásos repülőgép beha­tolt Csehszlovákia légiterébe, az őr­szolgálatot teljesítő csehszlovák va­dászgépek leszállásra szóllították fel ő­­ket. E felszólításnak azonban nem tet­tek eleget. A légiharcban az egyik- űá* merikai repülőgép nyugatra menekült — a másikat találat érte. Kigyulladt és délnyugati irányban állandóan ala­csonyabbra ereszkedve eltűnt. A csehszlovák kormány már több al­kalommal kifejezte nyomatékos tilta­kozását a csehszlovák légitérnek ame­rikai katonai repülőgépek részéről tör­ténő rendszeres és szándékos megsér­tése miatt. Ezért a felelősség kizáró­lag az Amerikai Egyesült Államok kor­mányát terheli. Eke után boronát a tavaszi szántásban Pasa Angelina: Találkozás Sztálinnal Mit mondok neki ?“ 5» 1 A moszkvai gyorsvonat egyik fülkéjében ülök. A vonat óriási gyorsasággal robog, de én úgy érzem, mintha lassan mozogna. Kí­váncsian nézek ki az ablakon. Szemeim előtt telefonpóznák. kis falvak és közbeeső állo­mások tűnnek el. A sztyeppén őrülten dü­höng a hóvihar. A vonat feltartóztathatatla­nul rohan előre, mindig előre. A mozdony sípjának hangja áthatja a pusztaságot. Utitársaim már régen alszanak. Engem nem hagy aludni a gondolat: Moszkvába utazom. Fogom-e látni Sztálint? Találkozom-e vele? Es mit mondok majd neki? Lassan megérkezünk Moszkvába. Beléptem a Kremlbe. Gyönyörű díszben pompázott. Fé­lénken mentem keresztül a termeken, meg­csodáltam a magas boltozatokat és az ezer­­sínben villogó csillárokat. Ügy éreztem, mintha egy új mesevilágba érkeztem volna. Nem! Nem álmodtam mind­ezt. Feltárult előttem a boldogságnak és az észnek egy új világa és ebbe az új világba Sztálin vezetett be engem ... Joszif Visszarionovics az elnöki emel­vényhez lépett. Tapssal fogadtuk. Nem bír­tam levenni róla tekintetemet. Az izgalomtól könnyek szöktek szemembe. Mellettem egy szorgalmasan tapsoló, idős parasztasszony állt. így fejezte ki örömét. Okos szemei az elra­gadtatástól. csillogtak. Ügy látszik melege lett: levette fejéről kendőjét. Szép fehér haja ezüstösen fénylett. Hallóttam halk suttogá­sát: ,Drága Sztálinunk .. A legszívélyesebb üdvözletei hozom fajiunktól, gyermekeinktől unokáinktól, dédunokáinktól... O, jó em­berek! Látjátok a mi napunkat, a mi boldog­ságunkat!” Joszif Visszarionovics velünk együtt tap­solt. Megbecsülte kollektív gazdasági mun­kánkat, örült a sikereinknek, a boldogsá­gunknak. Sztálin reánk nézett jóságos, atyai mosolyával és barátságos tekintete csodála­tos melegséget sugárzott. A teremben csend lett. Kolhozparasztok és parasztasszonyok, fiatalok és öregek. oroszok és ukrajnok, gruzinok és örmények, uzbekiek és kazachsztániak léptek lassan az emel­vényre. A különböző nemzetiségek tagjai a kollektív gazdálkodási rendszer sikereiről be­széltek. A kremlpalota magas emelvényéről a falvak legjobbjai számoltak be itten munká­jukról. Sztálin figyelmesen hallgatta őket. Néha mosolygott és tetszését tapssal nyílvá­nította. „A következő felszólaló az ország első női traktorosbrigádjának vezetője, Pása Angeli­na” — hangzott el a gyűlés elnökének a sza­va. Szívem az izgalomtól megállt. Felléptem az emelvényre, álltam és képtelen voltam egy szót is kimondani. Sztálinra néztem és hall­gattam .. . Egyszerre hallom. hogy valaki az elnök­ségből súgja: ,,Több bátorságot Pasa, több bátorságot!" Legyőztem elfogódottságomat és elkezdtem beszélni a traktorosbrigádomról, társnőim munkájáról, az agrotechnikai tanulásról, a falvak új' életéről. Könnyűnek éreztem szíve­met. A Szovjetunió kollektív parasztságának második értekezlete tovább folytatta mun­káját. Joszif Visszarionovics közöttünk volt, mindenkit meghallgatott. Barátságosan. jósá­gos módon tréfált. Néha vigyázatosan félbe­szakította a beszélőt és belefüzött egy-egy szót. Egy szünetben történt. Néhány lánnyal be­szélgettem. akik szintén a gyűlésen vettek• részt. Mulattunk, tréfálkoztunk, nevetgél­tünk ... Es hirtelen észrevettem Sztálint. О is észrevett és magához intett. Beszélgetésem Sztálinnal rövid volt. Me­séltem neki falunk életéről apáink régi ke­mény sorsáról. Sztálin elvtárs kimerítően hallani akarta, hogyan élnek traktoristáink, vájjon a lakókocsik elég melegek-e és ba­rátságosaké, mivel töltjük szabad időnket, milyen könyveket olvasunk és hogy rende­sen kapjuk-e az újságokat. Társnőim nevé­ben azt az Ígéretet tettem Sztálinnak. hogy még jobban fogunk dolgozni és hogy minden traktor 1200 hektár földet fog megmunkálni. „Jól van Angelina elvtársnő” — mondta Sztálin. Búcsúzóul megszorította kezemet és meg­kért, hogy tolmácsoljam szívélyes üdvözletét a többi traktoristának és kolhozparasztnak. Ugyanezen év decemberében társnőimmel együtt a vezető kolhozparasztok tanácskozá­sára Moszkvába hívtak. A Kreml-palotábaм mentünk. A lányok izgatottak voltak, éppen­­úgy, mint én, mikor először jártam itt. Meg­próbáltam megnyugtatni őket, bár magam sem voltam kevésbbé izgatott. Az első sor­ban ültünk. Az elnök nekem adott szót. Biz­tos léptekkel siettem az emelvényre. Brigá­dom újabb munkaeredményeiről számoltam be, elmeséltem, hogy a faliújságba milyen cikkeket írunk, milyen dalokat énekelünk, milyen jg termést értünk el és hogyan ver­seny zünk a többi traktorosbrigáddal. Ezek mind egyszerű, mindennapi dolgok voltak. De Sztálin figyelmesen hallgatta őket és én éreztem, hogy őt minden érdekli, hogy neki minden fontos. Beszédem végén Joszif Vissza­rionovics azt kérdezte: — „Hány lány tartozik brigádjához?" — . Kilenc” — feleltem és rámutattam az első sorban ülő lányokra. „Mind itt van.” —• „Tudom” — mondta Sztálin. „Es trak­torával mindegyik 1.225 hektár földet mű­velt meg?” ..Igen, Sztálin elvtárs!” „Bráoóľ — mondta Joszif Visszarionovics meleg hanggal. Aztán még arról beszéltem, hogy bár nor­máinkat lényegesen sikerült túlteljesítenünk, mégis örülnénk, ha más brigádok még szebb még jobb eredményeket érnének el. ,.A káderek Angelina elvtársnő, a káde­rek!” —■ mondta Sztálin. A Kreml-palota emelvényéről szavamat ad­tam, hogy a jövőben 1.600 hektárt érünk el hektáronként. Azonkívül a staro-besovi kerü­letben 10 női traktorost szerzünk. * * * _ Még Moszkvában maradtunk. Megnéztük a főváros nevezetességeit, meglátogattuk a múzeumokat és a színházakat. Nehezünkre esett búcsút venni a várostól. Másnap este kellett utaznunk. Korán le­feküdtünk, hogy reggel még elintézzük moszkvai bevásárlásainkat, becsomagoljunk és elkészüljünk az útra. Reggel telefonon hívnak bennünket. Tud­tunkra adták, hogy a főváros újságjaiban megjelent egy kormányrendelet, melyben a mi kitüntetésünkről is szó van: én a Lenin­­rendet kaptam és brigádom minden tagja a Vörös Munka-rendjét. Nagyszerű hangulat­ban lépkedtünk a moszkvai ut :ákon . .. Ugyanaznap Michail Ivanovics Kalinin át­adta nekünk a rendjeleket, majd elmondta, hogy Sztálin rögtön ideérkezik. Nem kellett soká várnunk. Legszűkebb munkatársainak kíséretében jött. Sztálin! Ezt, a nép szeretetétöl és határta­lan becsülésétől körülvett nevet mélyen a szívemben hordom. Sztálin tanított meg en­gem, az egyszerű parasztlányt, egy szolga lányát élni, ö tanított meg az ország boldog­ságáért é egész népért do’gozni. Ö adott gondolkozásunknak új tartalmat és ö taní­tott meg minket más szemmel nézni a világot. s?s KSSUTÍ í»«:, povstania 4L - Irányító postahivatal: Bratislava, í - Előfizetés egy évre: 100- Kčs, félévre 50.-. A lap felmondható minden év végen okt. elsejeig - Eng. szám.: PIO 5Ь6/52. IV. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom