Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-03-22 / 12. szám

2 JtatwT' Földműves 1953. mlrcius tí. Esküszünk Neked, Gottwald elvtárs, hogy nem áruljuk el nagy, szent hagyatókodat I A prágai vár Spanyol-terme. Elérkeztek az utolsó órák, amelyekben búcsút veszünk köz­társaságunk elnökétől, Klement Gottwaldtöl. Nehezek, kimondhatatlanul nehezek ezek a percek. Felcsendülnek a csehszlovák, majd a szovjet himnusz fenséges hangjai. Majd VUiam Ši­roký miniszterelnökhelyettes tartja meg gyász beszédét. A teremben felcsendülnek a gyászinduló megrázó akkordjai. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagjai, Antonín Zápotocky, Viliam Siroky, dr. Jaromir Dolanszky, Karol Bacilek, dr. Alexej Csepicska, Václav Kopecky, Antonín Novotny és a szovjet küldöttség vezetője, Bulganyin marsall, a Szovjetunió minisztertanácsának első elnökhelyette­se a ravatalhoz lépnek. A gyászinduló hangjain nál vállukra emelik Klement Gottwald koporsó­ját és lassú léptekkel kiviszik a Vár Spanyol-terméből. Mögöttük vörös bársonypárnákon a csehszlovák hadsereg tábornokai viszik Klement Gottwald érdemrendjeit és kitüntetéseit. A koporsó mögött az elhúnyt családjának tagjai, özvegye, Gottwald Márta asszony, leá­nya, Csepicskáné, Gottwald Márta asszony, a párt és a kormány képviselői, a szovjet küldött­ség tagjai, Jasznov, a Szövetségi Tanács és a moszkvai városi szovjet elnöke, Pegov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa elnökségének titkára, Bogomolov, a Szovjetunió csheszlovákiai rendkívüli követe és Kobulov altábornagy haladnak. Őket követik a Kínai Népköztársaság küldöttségének tagjai, Csu En-laj miniszternek a Kínai Állami Közigazgatási Tanács elnökének vezetésével, a népi demokratikus országok küldöttségei, a testvéri kommunista- és munkáspártok képviselöL A küldöttségek után viszik azt a számtalan koszorút, amellyel a nép szeretete töltötte meg a Spanyol-termet. A prágai vár udvarán Gottwald elvtárs koporsóját ágyútalpra helyezik. Mögötte felsora­kozik a gyászmenet és a vár Mátyás-kapuján át a Békevédők útján megindul a Letnai mező felé. Prága valamennyi harangja megszólal és búcsúztatja népeink történelmének legnagyobb alakját. A gyászmenet végighalad az ősi hradzsi ni utcákon. Lélekben egész népünk itt halad Klement Gottwald elvtárs koporsója mögött. Elkísérik utolsó útjára a városok és falvak dolgo­zói, akik gyászünnepségekre gyűltek össze. A gyászmenet végighalad a Békevédők útján. Lélekbemarkolóan fájdalmasak a gyászin­­duló hangjai. A menet eleje a Letnai mezőhö z közeledik. Vezényszók harsannak, a Letnai mezőn felsorakozott katonaság, a Nemzetbiztonsági Tes­tület alakulatai, a népi milícia egységei tisztelegnek. Az ágyútalp Klement Gottwald koporsó­jával megáll a csehszlovák fegyveres erők felsorakozott alakulatai előtt. A csehszlovák véderő, a határőrség, a Nemzetbiztonsági Testület és a népi milíciák osztagai utoljára vonulnak el díszmenetben legfőbb parancsnokuk előtt. Főparancsnokuk koporsója előtt elvonuln ak a csehszlovák hadsereg gyalogsági osztagai. Kemény, elszánt léptekkel menetelnek a nemzetbiztonsági minisztérium fegyveres egységei, a határőrség, a nemzetbiztonsági testület és a né pi müícia alakulatai A Békevédők útján közeledik a díszmenetben résztvevő gépesített dandár. A Letnai me­ző felett harci repülőgépek szállnak. Véderőnk minden fegyverneme résztvesz a díszmenetben, hogy kifejezze tiszteletét legfőbb parancsnokának, Klement Gottwald köztársasági elnöknek. Klement Gottwald elvtárs fáradhatatlanul gond oskodott államunk védelmi képességének meg­­szüárdításáról, előrelátóan törődött fegyveres erőinkkel, hogy a dicső Szovjet Hadsereg oldalán őrködjön hazánk biztonsága felett a világ béké je felett és készen álljon minden támadó visz­­szaverésére. Klement Gottwald koporsója előtt most tankjaink haladnak el... Végetér a csehszlovák hadsereg, a Nemz etbiztonsági Testület és a népi milíciák dísz­menete, utolsó tiszteletadása Klement Gottwald koporsója előtt. A gyászmenet a Letnai mezőről folytatja útját a Vencel-tér felé. A koporsót szállító ágyútalp végighalad a Békevédők útján. Kétoldalt sűrű sorfalat állnak a dolgozók, Prága lakossága. Könnyes szemmel búcsúznak szeretett elnöküktől. De ezekből a könnyes szemekből a gyász és a fájdalom mellett elszántság, törhetetlen akarat és erő sugár­zik. Mind készek önfeláldozó munkával befejezni azt a nagy müvet, amelyet Klement Gottwald kezdett, győzelemre vinni Klement Gottwald el etművét. Az ágyútalp Klement Gottwald elvtárs к oporsójával elhalad Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának épülete előtt. Az épületet fekete gyászdrapéria burkolja. A part búcsúzik leghívebb fiától, legdrágább elvtársát ÓL Klement Gottwald építette és acélozta Csehszlovákia Kommunista Pártját újtípusú, leni­ni-sztálini párttá. Gottwald elvtárs távoztával a pártot mérhetetlenül súlyos, pótolhatatlan veszteség érte. De Gottwald elvtárs arra tanított bennünket, hogy a legnehezebb pillanatokban sem szabad csüggednünk, nem szabad szem elő 1 tévesztenünk nagy feladatainkat és célkitű­zéseinket. Klement Gottwald nem halt meg, mert él a párt! És nem árvultunk el halálával, mert velünk van a nagy, testvéri Szovjetunió, létünk és szabadságunk hatalmas bástyája és védőtá­masza! A gyászmenet megérkezett a Vencel-tér re. Útjának egész hosszán az emberek sűrű sor­fala között vonult végig. Prága dolgozói mozdulatlanul, hajadonfőtt állnak. Eljöttek, hogy utol­só útján búcsút vegyenek Klement Gottwaldt ól és lerójják kegyeletüket emléke előtt. A téren félárbócon lengenek a gyászszal agos vörös zászlók. A Vencel-téren ma egész ha­zánk, egész népünk búcsúzik legnagyobb fiától, Klement Gottwaldtöl. A teret megtölti Prága népe és a köztá rsaság minden részéből ideérkezett számtalan küldöttség. Néma csendben halad végig a Ven cel-téren a gyászmenet. Az ágyútaip előtt meg­hajtják a csehszlovák hadsereg történelmi lob ogóit. Kilencvenkilenc lobogó hajlik meg kegye­lettel a hadsereg elhúnyt legfőbb parancsnoka előtt. A koporsó két oldalán a tábornokok dísz­őrsége halad. Mögöttük végtelen hosszú sorban hozzák a vörös koszorúkat. Viliam Siroky elvtárs miniszterelnökhelyettes gyászbeszéde a prágai vár Spanyol-termében Tisztelt barátaim, elvtársak! Bekövetkeztek azok a szomorú, rend­kívül szomorú pillanatok, amikor elbú­csúzunk Gottwald elvtárstól, szeretett vezérünktől, tanítónktól, a nagy Sztálin hűséges harcostársától, köztársaságunk és pártunk elnökétől. Koporsója rövi­desen elhagyja a prágai várat, hogy megtegye utolsó útját a gyászoló váro­son keresztül. Elhagyja a prágai várat legjobb gazdája, történelmünk legna­gyobb álakja, aki ezt a várat és egész országunkat eddig soha nem látott di­csőséggel övezte. Igen, a prágai vár, sajnos, oly rövid gottwaldi korszaka, e vár legdicsőbb korszaka volt. Már az a nap, 1948. június 14-e, amikor Gottwald elvtárs megérkezett a prágai várba, jel­kép volt: dolgozó népünk végleges győ­zelmének jelképe. A hazai és a külföldi reakció februári veresége végleg bebi­zonyította, hogy nálunk már soha, sen­kinek sem sikerül meghiúsítani a népi demokratikus rend fejlődését, helyre­állítani a kapitalizmust és a kapitaliz­mussal együtt feltámasztani a nép ki­zsákmányolását, az éhséget, a munka­­nélküliséget, a dolgozókra irányuló sor­­tüzeket, nem sikerül államunkat többé függő viszonyba hozni a külföldi impe­rialistáktól. Végleg bebizonyította, hogy ebben az országban minden időkre a dolgozó nép lett az úr, amely saját ke­zébe vette a gyárakat, a földet és ha­zánk minden kincsét, hogy igazgassa és saját, valamint a jövő nemzedékek érdekében gyarapítsa őket. Ezért Gott­­wald elvtárs alatt új szellem lett úrrá a prágai varban. Termei nem szolgál­tak többé, mint azelőtt, a hűbérurak és nagytőkések léha időtöltésének, nem voltak többé a népellenes cselszövények és kufárkodácok színhelyei. A prágai várban munkások, parasztok, a dolgozó értelmiség tagjai keresték fel Gottwald elvtársat, hogy beszámoljanak neki ta­pasztalataikról és bölcs tanácsaiból ta­nulják meg, hogyan dolgozhatnak még jobban hazánk felvirágoztatásáért. Ép­pen e teremben tüntették ki minden év­­oen hazánk legjobb dolgozóit, azokért az eredményekért, amelyeket a gyárak­ban, bányákban, kohóművekben, az egy­séges földműves szövetkezetekben, tu­dományos kutatóintézetekben értek el. Ebben a teremben folytak le Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságánál? emlékezetes ülései, itt szabta meg Gottwald elvtárs a pártnak a szocializmus építésére irányuló fő el­veket Itt tartották meg tavaly decem­berben a párt emlékezetes országos kon­ferenciáját, amelyen Gottwald elvtárs rámutatott, hogyan vezessük továbbra is eredményesen hazánkat boldogságá­ért, jólétéért, a világbéke megőrzéséért vívott harcában. Ebben a teremben ma­gyarázta meg nekünk pártunk új alap­­szabályzatának értelmét, amely pártun­kat még közelebb hozza példaképéhez, a Szovjetunió Kommunista Pártjához és képessé teszi új, nagy feladatainak megoldására. A prágai vár látta vendégül barátain­kat, akik a Szovjetunióból és a népi de­mokratikus országokból érkeztek hoz­zánk. Ide jöttek a többi ország haladó mozgalmának képviselői, itt szilárdul­tak meg testvéri és baráti kapcsolataink a Szovjetunióval, barátainkkal és har­costársainkkal, akik velünk együtt áll­nak a béke és a demokrácia világfront­ján. A mai gyászszertartáson részt­­vesznek barátaink a Szovjetunióból, a népi Kínából, a népi demokratikus or­szágokból és a világ minden részéből és ez mutatja a legjobban, mekkora tisz­teletnek Örvendett Gottwald eivtárs az egész világ dolgozói előtt, milyen fontos szerepet töltött be a Csehszlovák Köz­társaság az ő vezetése alatt a nemzet­közi békeharcban. Egyszóval, Gottwald elvtárs elnöksége alatt oly büszkén, annyi szeretettel néztünk a prágai vár felé, mint soha azelőtt, mert tudtuk, itt ver hazánk szíve, itt gondolkodik ha­zánk agya, itt él tapasztalt, biztoskezű vezérünk, bölcs, szerető atyánk. Elvtársak! Itt, a prálai várban, ahol minden a di­cső gottwaldi korszakról beszél, még erősebben érezzük árvaságunkat. De ezekben az oly nehéz pillanatokban is, amikor a prágai várban búcsúzunk Gott­­wald elvtárstól, méltatlan lenne az ő ta­nítványaihoz és az ő népéhez, ha csüg­gednénk és megfeledkeznénk Gottwald elvtárs örökéről. Gottwald elvtárs jó a­tyához méltóan nagy és gazdag örök­séget hagyott ránk, nagy és gazdag ha­gyatékot bízott ránk. Nekünk, jó fiai­nak és leányainak, az a kötelességünk, hogy ezt az örökséget ne fecséreljük el, hogy örökéhez mindig és minden kö­rülmények között hívek maradjunk. Gottwald elvtárs erős népi demokra­tikus államot hagyott ránk, amely né­pünk legszélesebb tömegeire támasz­kodik és népünket szolgálja. Gottwald elvtárs szilárd, tömör Nemzeti Arcvo­nalba egyesítette egész dolgozó népün­ket, munkásainkat, parasztjainkat és értelmiségünket, minden időkre testvé­ri szövetségben egyesítette a cseh és a szlovák nemzetet. Gottwald elvtárs tapasztalt és elszánt vezetőt adott né­pünknek: Csehszlovákia lenini-sztálini Kommunista Pártját. Gottwald elvtárs nemzeti szabadságunk és állami függet­lenségünk biztosítása érdekében meg­­bonthatatlanul összekapcsolta népünk jövőjét felszabadítónkkal, a Szovjetu­nióval és annak jövőjével; feltárta e­­lőttünk, hogy országunk további sike­res fejlődésének egyik legfőbb törvé­nye az, hogy állandóan közelebb jus-; sunk a Szovjetunióhoz. Gottwald elvtárs örökbe hagyta ránk sok nép és ország barátságát, amely kölcsönös bizalmon és támogatáson ala­pul és célja a világbéke megőrzése és testvéri együttműködésünk továbbfej­lesztése. Gottwald elvtárs örökbe hagy­ta ránk sikeresen fejlődő és gyarapodó szocialista gazdaságunkat és megtaní­tott bennünket arra, hogyan dolgozzunk új szocialista módszerekkel az iparban és a mezőgazdaságban. Gottwald elvtárs örökséget hagyott ránk tudományos és kulturális életünkben és szeretettel vi­selte gondját ifjúságunknak. Életünk és munkánk minden szakaszán látjuk Gottwald elvtárs bölcs vezetésének tar­tós eredmények és állandó hatását. És mi az, elvtársaim, amit ma külö­nösen szemünk előtt kell tartanunk? Gottwald elvtárs eltávozott közülünk, de öröké, nagy müve él és világosan mutat­ja azt az utat, amely boldog jövőnk fe­lé vezet Teljesíteni Gottwald elvtárs örökét. azt jelenti, hogy tovább szilárdítjuk ál­lamunkat, amelynek szeretete mélyen gyökeredzik dolgozó népünk szívében, erősítjük biztonságát és védelmi ké­pességét. Azt jelenti, hogy őrködünk a nép egysége fölött és még jobban erő­sítjük Nemzeti Arcvonalunkat, amely egyesíti magában Csehszlovákia váro­sainak és falvainak minden dolgozóját. Azt jelenti, hogy még szilárdabbra zár­juk sorainkat országunk vezető ereje. Kommunista Pártunk körül és szétzú­zunk mindenkit, aki meg akarná gyön­gíteni a párt és a nép egységét. Azt je­lenti, hogy még szorosabban felzárkó­zunk támaszunk és példaképünk, a Szovjetunió és annak lenini-sztálini pártja mellé. Azt jelenti, hogy megszi­lárdítjuk barátságunkat és együttmű­ködésünket a nagy Kínával, a népi de­mokratikus országokkal és a béke vi­lágtáborának minden erőivel. Azt jelen­ti, hogy még kitartóbban, még felelős­ségteljesebben dolgozunk hazánkban a szocializmus felépítéséért. Ma is érvényesek Gottwald elvtárs szavai, amelyeket akkor mondott, ami­kor beköltözött a prágai várba: „Meg­vetettük új köztársaságunk jó, szilárd alapjait és építeni kezdtünk. Most to­­tább kell építenünk, hogy hazánk mi­nél szebb legyen, hogy mindnyájan jól és boldogan éljünk benne.” Drága Gottwald elvtárs! Ebben a percben, amikor elhagyod a prágai vá­rat, amelyet te tettél a munkásosztály és a dolgozó nép diadalmas hatalmá­nak jelképévé, halljad ünnepélyes es­künket, amelyet a Szovjetunióból és a világ minden részéből érkezett bará­taink színe előtt teszünk: Erősek és éberek leszünk! Tántorít­­hatatlanul, acélos következetességgel valósítjuk meg hagyatékodat. Nem le­szünk kishitűek, nem csügged drága Kommunista Pártunk, nem csügged a munkásosztály és dolgozó népünk. A Te örököd szellemében, a szovjet néppel vállvetve, egységesen haladunk előre, hogy biztosítsuk derék népünk békéjét, biztosítsuk az egész világ békéiét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom