Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-09-21 / 38. szám
7 1952. szeptember 21. Irányelvek a szövetkezetek átszervezésének gondos előkészületeire A munkásosztály politikai megerősödése után az egész nemzet gazdálkodást átszervezi és új,- szocialista alapon kezdi kiépíteni. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetnél a szövetkezeteknek igen fontos küldetésük van. A szövetkezeti forma, habár eltér a kapitalista gazdálkodási formától, küldetését mégis csak úgy fogja betölteni, ha a vezető szerepet mindenütt a munkásosztályból kikerülő egyének veszik kézbe és a Kommunista Párt vezetése alatt a marxista elvek szerint fogják irányítani. A forradalmi szövetkezetek és szö-l vetkezeti tagok az ejső köztársaság idején sikereiket csakis annak köszönhették, hogy a CsKP irányelvei szerint dolgoztak. A forradalmi szövetkezetesek a múlt Csehszlovák köztársaság idején eltávolították azokat a téves irányelveket, amelyek szocialista színlelés alatt burzsoá teóriákkal voltak tele. Ezeknek az volt a célja, hogy a dolgozó népet letérítsék arról az útról, amelyen haladnia kellett, hogy lerázhassa magáról a kapitalista jármot. A szövetkezeti gazdálkodás nem öncélú, de alkatrésze annak a nagy osztályharcnak. melyet a munkásosztály a kapitalizmus ellen folytat, az embernek ember által való kizsákmányolása megszüntetéséért. A politikai hatalom megszerzése után a szövetkezetek fontos segítő tényezői a szocializmús kiépítésének, mert tevékenységükkel hozzájárulnak az anyagi jólét és a kultúrális színvonal emeléséhez A szövetkezet nem sóvároghat a régi szervezkedési forma után, mert a szocialista gazdálkodás kiépítése a szocialista üzleteket magasabb feladat elé állítja és megköveteli, hogy a feladatok minden egyes munkaszakaszon konkréten és céltudatosan legyenek a funkcionárusok által betöltve. A szovjet szövetkezetek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta napjainkig már néhányszor megváltoztatták a szervezkedési rendet, úgy, amint azt a fiatal szocialista államban a helyzet megkövetelte. A szovjet szövetkezetek példát és mintaképet mutatnak nekünk, mert az ő óriási sikereik a szocializmus építésében nekünk is megmutatják az utat, amelyen a szövetkezeteknek haladniok •kell. A vezetőségi tagok a széleskörű ke-Jiapiaxustp ie;;ep3.nqup up^nsajn azokat a hibákat, amelyek eddig felmerültek és kötelezettséget vállaltak, hogy a szövetkezeti mozgalom minden vonalán eltávolítják a felmerült hiányosságokat. • A Fogyasztási Szövetkezetek gondoskodnak arról, hogy a háztartásokat és a gazdaságokat rendesen ellássák közszükségleti cikkekkel, emellett felvásárolják a beszolgáltatáson felüli mezőgazdasági termékeket, esetleg részt vesznek az állami felvásárlásban az illetékes szervekkel való megegyezés szerint. A városokban az illetékes minisztérium rendelete alapján a szövetkezetek és a termelő, vállalatok átadják az elárusító helyiségeket a nemzeti vállalatoknak, úgy, hogy a mezőgazdasági termékek szerződésen felüli felvásárló elárusítóhelyein kívül ezekben a városokban egyéb szövetkezetek nem lesznek. Elismerjük, hogy a Fogyasztási Szövetkezet egyetlen forma a szocializmusban, ahol a tagok maguk határozhatnak a szövetkezet irányítása fölött. Ez az egyetlen forma, amely segítségére lehet a falu szocialista építésének. A Fogyasztási Szövetkezeteknek ebben az időszakban igen fontos feladatuk, hogy kis- és középparasztságunkat neveljék és segítsék a kollektív munkában. Bizonyos, hogy a Fogyasztási Szövetkezetek ezen feladatokat csakis a dolgozók egyetértésével tudják teljes egészében megoldani. Minden jó gazdának meg kell értenie, hogy az állam érdeke megköveteli, hogy a szocialista üzletek céltudatosan legyenek megszervezve. Ugyanúgy' megértik azt is, hogy egy helyen nincs szükség - két szövetkezeti szervezetre. Az ipari termelő szövetkezeteknek kötelességük, hogy a'helybeni nyersanyag forrásokat az eddiginél jobban kihasználják és nagyobb mértékben hasznosítsák a hulladék nyersanyagot. Tevékenységüket a jövőben ki kell terjeszteni a lakosság ellátására is, ahol üzemek működnek. Hogy a szövetkezeti mozgalom a szocializmus építésében hivatását betöltse a Szovjetunió tapasztalatai alapján, a Központi Szövetkezeti Tanács ennek megvalósítása érdekében a következő határozatot hozta: A Fogyasztási Szövetkezetek alapszabályai 1. A Fogyasztási Szövetkézetek tevékenységüket legelsősorban is a falu dolgozó parasztsága körében erősítsék meg, hogy a gazdasági és tömegpolitikai munkában segítségére legyenek az EFSz-eknek. 2. A Fogyasztási Szövetkezetek a legnagyobb mértékben kiterjesztik a minden fajta fogyasztási cikkek elárusítását a falvakon és így megalapozzák a termelési és felvásárlási terv teljesítését. 3. Azzal a tudattal, hogy a falvakban felelősek a falu lakóinak ipari és fogyasztási cikkekkel való ellátásáért kiszélesítik a pontos kiszolgálás és a közös étkezdék hálózatát (vendéglőkben). Külön figyelmet kell szentelnünk az elárusító helyek kultúr és szabadárú épületanyag ellátására. 4. A falu lakóinak kielégítése érdekében a Fogyasztási Szövetkezetek gondoskodnak a helyben termelt közszükségleti cikkek nagyobb arányú termeléséről a szükségletnek kielégítően, főleg a péküzemi termelésben. 5. A városi lakosság közeflátásának megjavítása és a közszükégleti cikkek állami alapjának megerősítése érdekében lényegesen emelik a szerződésen felüli mezőgazdasági termékek és nyersanyagok felvásárlását. 6. A Fogyasztási Szövetkezetek elvégzik a földműves termékek állami felvásárlását. Az átszervezésnél a következő szempontokat vegyék figyelembe: A falusi Fogyasztási szövetkezetek néhány elárusítója közös megegyezés alapján megállapítja, hogy melyik fog gondoskodni a falu dolgozóinak iparitermékekkel való ellátásáról. A szövetkezet 2—3 ezer lakost lát el rendszeresen közszükségleti cikkekkel, (a helyi viszonyoknak megfelelően). Körzetében felvásárolja a tervben lefektetett szerződésen felüli földműves termékeket és nyersanyagokat vagy a Járási Fogyasztási Szövetkezet egyesülete részére vagy a saját feldolgozásukra. Fogyasztóik részére vendéglőt, pékséget, cukrászdát létesítenek, továbbá Készletek a méhek jó teleléséről Az augusztus és szeptember havi teendőkben közöltük azokat a módszereket, amelyekkel méhcsaládjaink életét és jó tavaszi fejlődését biztosítjuk. Ezekhez a teendőkhöz még hozzáfűzünk néhány részletet, melyek bővebben felvilágosítanak ezekről a teendőkről. A jól izolált kaptárban szüksége van a méhcsaládnak kellő mennyiségű élelemre — mézre és virágporra. A méz nemcsak a test fenntartásához szükséges, hanem magában foglalja a meleget (napsugarait tárolva), mely éppen anynyira fontos a méheknek, mint az élelem. A méhek a szükséges meleget egyesült erővel, mechanikai és kémiai úton fejlesztik. Mechanikai úton a meleg a méheknél úgy fejlődik, hogy ezek nem egyénenként, de csoportban, ^estüket borító gyűrűiket egymáshoz súrolva, továbbá szoros érintkezéssel, testüket borító szőrzet súrlódásával meleget fejtenek ki. Ezen az úton kifejtett meleg nem elégséges a test meleg fenntartásához és ezért azt még kémiai úton is pótolják a méhek. Kémiai úton a meleg fejlesztése a mézfogyasztás által úgy történik, hogy a méz a méhek szervezete által vérré van átalakítva. A vér más anyagokon kívül szént is tartalmaz. A felhalmozott széntartalom érintkezésbe kerül a belélegzett oxigéndús levegővel, ami ezúttal a testben oxidálást (égést) idéz elő. A vérkeringés (cirkuláció) az egész testben történik, a méh egész teste be van hálózva légző csövezettel és ezáltal az oxidáció az egész testben akkor következik be, amikor a belégzés történik. Minél gyorsabb a belégzés ismétlődése, annál gyorsabb az oxidáció (égés) és ez a meleget nagyobb menynyiségben fejleszti. A gyöngébb családok azért fogyasztanak télen aránylag több mézet, mert náluk a telelőcsomó kisebb, amelyből a mechanikai úton előállított meleg könnyebben elillan, a csekély méhizoláció folytán s ezért a szükséges meleget több fogyasztással, kémiai úton pótolják. A nagyobb méhcsomóban a mechanikai úton előállított meleg nehezebben áramlik, mert a nagyobb méhtömcg jobban izolálja ezt. i A méhek melegszükséglete A dolgozó méhnek életfenntartásához 8—10 C fok melegre van szüksége, az anyának és herének pedig 15—18 C fok melegre. Azért tartják a méhek a telelő csomóban a 20—22 C fok meleget. Ez a hőmérséklet azonban csak a csomó közepén van meg, mert itt tartózkodik az anyaméh is. A csomó szélein már csak 6—10 C fok meleget mérhetünk. A kaptár többi belső részeiben a meleg még alacsonyabb. Tudjuk, hogy a meleg hullámokban terjed és felfelé hat. Ez a fizikai tényező pedig előnyt ad az alacsonyabb méretű kaptároknak, a magas méretüekkel szemben. Nagyon-fontos, hogy méhcsaládjaink szűkített helyen teleljenek, mert Így kisebb téren könnyebben megtudják tartani a meleget, amiáltal kevesebb a mézfogyasztás és nagyobb a tavaszi fejlődés. A fiúsítás fejlődéséhez már 34?—35 C fok meleg szükséges. Minél könnyebben tudják a méhek ezt a meleget biztosítani, annál nagyobb területen folyik a fejlődési folyamat. A szűkített térnek még az az előnye, hogy nagyobb a levegőcsere, aminek szintén befolyása van a család fejlődésére. Összefoglalva: a sikeres méhészkedést a jól szigetelt, alacsonyabb méretű és jól kezelt kaptárakban biztosítjuk. , A méhek levegőszükséglete A méhek levegőszükségletét az alsó röpnyílás tökéletesen biztosítja. Az oxigént, amely a levegőben van, a méhek oxidációra használják fel. Az oxigénmentes levegő kilégzés után nehezebb az oxigéndús levegőtől s ezáltal lefelé hat. Az elhasznált, nehezebb levegő az alsó röpnyíláson könnyedén hűsítő italokat, gyümölcsízt és egyéb cikkeket gyártó üzemeket, amelyben a szabad áron felvásárolt termékeket feldolgozzák. A nem földműveléssel foglalkozó lakosság részére süteménynek és kenyérnek való lisztet a központi alapból kap. Némely esetben a falusi Fogyasztási Szövetkezetek a mezőgazdasági termékek állami felvásárlását is elvégzik. A részvényes tagok előnyben- részesülnek a vásárlásban, a nem taggal szemben. A szövetkezet vezetéséről a bizottság gondoskodik. A funkcionáriusokat és az adminisztrációs erőket az árúforgalom értékéhez viszonyítva, norma szerint jutalmazzák. A bizottság minden kérdést részletesen megtárgyal a bizottsági gyűlésen, amelyre összehívja a szövetkezeti értekezletet és így megvalósítja a szövetkezet gazdasági tevékenységét a terv alapján, amely megegyezik az állami nemzetgazdasági tervvel, a taggyűléssel jóvá hagyva. kijut a szabadba, helyette pedig a kaptárba beáramlik az oxigéndús levegő. Ez a levegőcsere a kaptárban állandóan folyamatban van, a méhésznek csak arra kell vagváznia, hogy a röpnyílás hótól vagy hulla méhek testétől el ne torlaszolódjék. A falusi Fogyasztási Szövetkezetek társulnak a Járási Fogyasztási Szövetkezetek egyesületével, amelyek feladata, hogy a falusi szövetkezeteket ellássa áruval, irányítsa és ellenőrizze a szövetkezet tevékenységét. Némely esetben a félreeső járásokban a JFSzeknek kiskereskedelmi elárusító is van üzembe helyezve, amelyek ipari termelési áruval vannak ellátva. Minden JFSz felvásárolja a mezőgazdasági és házi termékeket, az állami terv szerint. A felvásárolt termékeket az állami terv szerint az állami üzleteknek és üzemeknek vagy a saját elárusítójában adja el, főleg akkor, ha a városban erre a célra berendezett elárusító helyiség van. A járási szervek társulnak a kerületi egyesületekkel, ellenőrzik a körzetükhöz tartozó szövetkezeteket. A kerületi egyesületek biztosítják az árút a körzetükhöz tartozó szövetkezetek részére, a JFSz-ek raktárából, egyenesen az üzemekből vagy pedig a saját raktárukból.
