Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-09-07 / 36. szám

III. évfolyam 36. j>zgm. Ara 2.- Kcs Bratislava, 1952. szeptember 7. Biztosítani kell, hogy azonnal a ter­més betakarítása és a cséplés után a szövetkezeti tagok a munka csapatok­ban és a szövetkezeti taggyűléseken értékeljék az aratási munkák megszer­vezését, a munkáknak munkaegységek­ben való jutalmazását és ennek alapján kiküszöbölni, nehogy az őszi munkák­ban alacsony normákkal dolgozzanak. A szlovák nemzeti felkelés 8-ik évfordulójának ünnepségei a Szlovák Nemzeti Tanács ünnepi ülésén érték el csúcspontjukat, amely alkalommal Siroky kormányelnök-helyet­­tes, külügyminiszter által vezetett kormányküldöttség is megjelent. Az ülésen Siroky elvtárs nagy beszédet mondott az időszerű kérdésekkel kapcsolatosan Békearatásunk sikereinek jegyében az őszi munkálatokba Jozef Nepomucky, földművelésügyi miniszter Addig, míg a kapitalista államokban a gazdasági élet, a propaganda és min­den, állandóan nagyobb mértékben van belefogva az új háború előkészületei­nek bűnös munkájába, aminek követ­keztében naponta csökken a dolgozó nép életszínvonala, mi összes erőinket a nagy Szovjetunió példája nyomán dolgozóink jólétének megteremtésére és a béke szolgálataira összpontosítjuk. így van ez gazdasági és kulturális életünk összes szakaszain, valamint me. zőgazdaságunkban is, ahol szövetkezeti tagjaink, kis- és középparasztjaink, a gépállomások és az állami birtokok dolgozói ezekben a napokban nagy lel­kesedéssel és odaadással végzik be a nyári munkálatok utolsó fázisát, a cséplést és a gabona beszolgáltatást, to­vábbá a tarlóhántást. A tarlóhántással már most előkészítjük a talaj nagyobb termőképességét a jövő esztendőre, mert ezáltal megteremtjük a gazdag termés alapfeltételeit, — meggátoljuk a nedvesség elpárolgását a talajból és megszabadítjuk a gaztól. Ezért keli nagy gondot fordítanunk a tarlóhántás elvégzésére és ezért van e munkálatok gyors elvégzésének olyan nagy jelentő­sége. Még falvaink százaiban búgnak a cséplőgépek — és ott, ahol e munkála­tokat jól megszervezték, zúgnak éjjel­nappal —, de kormányunk már meg­tárgyalta és jóváhagyta az őszi mun­kálatok jó és gyors elvégzésének intéz­kedéseit, egybekapcsolva a burgonya, cukorrépa, zöldség, tehát valamennyi őszi termés betakarításával, jó felvá­sárlásával és elraktározásával. Az összes őszi munkálatok jó és gyors elvégzése nem könnyű feladat. Ezért szükséges, hogy e munkálatok elvég­zésére az EFSz-ek, az állami birtokok dolgozói, kis- és középparasztjaink cs főképpen az állami gépállomásaink jól felkészüljenek. A legjobban akkor készülhetünk fel, ha teljes mértékben alkalmazzuk mind­azokat a tapasztalatokat, melyeket a tavaszi, valamint a nyári munkálatok­nál szereztünk. Mit mondanak nekünk ezek a tapasztalatok? Elsősorban azt, hogy mindenütt, ahol jó tervvel ren­delkeztek, melyét alaposan megtárgyal­tak az összes érdekeltekkel, a munkála­tok sokkal jobban és gyorsabban halad­tak előre, mint azokon a helyekén, ahol a tervet csupán a zöldasztalnál készí­tették el vagy egyáltalán el sem készí­tették. Ott, ahol nem volt terv vagy hiányosan volt előkészítve, nem folyt kielégítően a munkaverseny sem, a munka gyors és jó elvégzése érdeké­ben. Az ilyen helyek természetesen a feladatok teljesítésében az utolsó hely­re kerültek, úgy járási, mint kerületi mértékben, azokon a táblákon, melyek a feladatok teljesítésének tükörképét mutatják. A tavaszi és főképpen pedig a nyári munkálatoknál szerzett tapasztalatok nagy jelentőséggel bírnak és igen gaz­dagok, mert a jó példák mellett igen sok hiányosságot is tapasztalhattunk, így például semmiesetre sem lehetett véletlen, hogy míg az Ustecky körzet kombájn vezetői nagy mértékben túl­teljesítették előírt teljesítményüket, ad­dig a Pardubicei kerületben és még más helyeken a kombájn vezetők az előírt teljesítményt nem érték el. Az sem volt véletlen, hogy amíg az EFSz­­ek százai minden kerületben idfejében elvégezték a munkálatokat, teljesítet­ték s ugyancsak eleget tettek beszolgál­­tatási kötelezettségüknek, sőt azt túl is teljesítették s a nyári munkálatok ide­jét lerövidítették, addig egyes EFSz-ek ezek szomszédságában lemaradtak, ho­lott a feltételek egyenlőek voltak. Minél többet tanulunk a tapasztala­tokból s minél erőteljesebben fognak ezek minket vezetni az őszi munkála­tok jó és gyors elvégzésére vonatkozó kormányhatározat megtárgyalásánál, annál nagyobb biztosítékunk lesz arra, hogy az őszi munkálatokat sikeresen elvégezhessük. A őszi munkálatok összes feladatai­nak sikeres elvégzésével még jobban megjavítjuk dolgozó népünk közellátá­sát és egyben lerakjuk a jövő gazdag termés alapjait. Ezért tehát az őszi munkálatok biztosítása igen fontos fel­adata az összes pártszervezeteknek, Június 1. Ota 531 magasabb típusú új EFSz alakult Szlovákiában A kis és középföldmüvesek továbbra tömegesen térnek át a szövetkezeti nagy. termelésre, hogy így megkönnyíthessék nehéz munkájukat, emelhessék a földek hozamát és az állatállomány hasznosságát s természetesen ezáltal saját jövedelmüket is. Ezért csupán augusztus 29. és szeptember 1. között 4.518 gazdasági egységgel bővültek a III. és IV. típusú szövetkezeteink, ami további 23.236 hektárnyi terület gyarapodást jelent. Ugyancsak ebben az időben 20 új többségi III. és IV. típusú szövetkezet alakult és 9 kis­­sebb szövetkezet gyarapodott többségivé. Ez év június elsejétől a szövetkezetekbe belépett gazdasági egységek száma 57.089-re emelkedett, ebből legtöbb az eperjesi kerü­letben, éspedig 15.420, ahol az utolsó napok, ban 206 újabb kis- és középföldműves lépett be a szövetkezetbe. Az eperjesi kerület után a besztercebányai kerület következik, ahol eddig 12.749 gazdasági egység csatlakozott a közös gazdálkodáshoz. A besztercebányai ke­rület augusztus 29-től szeptember 1-ig 1914 új szövetkezeti taggal bővült, eddig ez a leg­nagyobb növekedés a többi kerületekkel szemben. Szép növekedést mutat ezen a té­ren a pozsonyi kerület is, ahol augusztus 29- től szept. 1-ig 944 további gazdasági egység kapcsolódott be a III. és IV. típusú szövetke­zeti gazdálkodásba. Ezzel az újonnan szerzett tagok száma a pozsonyi kerületben 9 955-re növekedett. A kassai kerületben 340 új gaz­dasági egység lépett a szövetkezetbe,amiáltal az újonnan szerzett gazdasági egységek szá­ma 9.186-ra emelkedett. Hasonlóképpen a nyitrai kerületből is javulást jelentenek az EFSz-ek megszilárdítása és továbbfejleszté­se tekintetében. Ebben a kerületben az utol­só három nap alatt 967 gazdasági egységet nyertek meg a szövetkezeti gazdálkodás szá­mára s így ezideig 4.975 új gazdasági egysé­get szerveztek be. A zsolnai kerületben 147 gazdasági egységgel bővült az eddigi létszám, amely 4.804 új szövetkezeti tagot jelent a Párt és kormányhatározat megjelenése óta. Szeptember elsejéig a szövetkezetek birto­kában lévő földterület 327.004 hektárral bő­vült. 333 EFSz-ben pedig folyamatban van a földek technikai rendezése, míg 28? EFSz-ben ez a munka már befejeződött. (TPP). Az SxK(b)P XIX. kongresszusának tiszteletére 35 vagon terven felüli gabonát vásárolnak fel a kassai járásban A kassai járás felvásárlási szervének dolgozói, akik augusztus 30-án elsőnek jelentet, ték a kerületben, hogy a járás 100 százalékra teljesítette beszolgáltatást kötelezettségét, most új kötelezettséget vállaltak, hogy az SZ K (b) P XIX. kongresszusa és a Nagy Októbe­ri Forradalom 35. évfordulója tiszteletére szeptember 15-ig 35 vagon tervenfelüli gabo­nát vásárolnak fel. Eme kötelezettség vállalásukat a felvásár­lási szerv dolgozói nagy igyekezettel teljesí­tik és szeptember 2-ig már 12 vagon terven­­felüli gabonát vásároltak fel. A beszolgáltatás időbeni teljesítésében a legnagyobb érdemet az EFSz-ek szerezték a járásban, amelyek a járási méretben 107.4 százalékban teljesítették az állammal szem­beni kötelességüket. így a Nová Polhora-i EFSz 156 százalékra, a szényi EFSz 109 szá­zalékra, kechneci 105 százalékra, migléci pe­dig 103 százalékra teljesítette beszolgáltatási kötelezettségét. Kis- és középparasztjaink számos községben szintén magasan túlteljesí­tették beszolgáltatási kötelezettségüket. Her­­nódfalva például 113 százalékra, Gyürk 118 százalékra és Barcs 124 százalékra- teljesítette túl szerződésbeli kötelezettségét. Felezzük be az őszirepce vetését Az őszi repce igen nagy jelentőségű növény úgy jövedelmezőség, mint gazdasági szempontból, mert az igen értékes olajon kívül, kitűnő fehérjében gazdag takarmányt is jelent. Az őszirepce termesztésével évről évre gazdagabb tapasztalatokat szerzünk, ame­lyek arra tanítanak bennünket, hogy a repce korai vetése által lényegesen magasabb hektárhozamokat érhetünk el, a későn elvetett repcével szemben. Az őszirepce korai vetésének jelentősége mindenekelőtt abban rejlik, hogy tavasszal korábban megerősödik és korábban elvirág­­zik, — addig, mig megjelenik legnagyobb el­lensége, a repcebogár, amely ebben az eszten­dőben sók helyen károkat okozott. Ugyancsak a korán elvetett repce még a fagyok beállta előtt jól kifejlődik $ így sikeresen ellenáll a hidegnek. Az őszirepcét mindenhol vethetjük. Az őszirepce vetésének eddigi eredményeivel azonban nem lehetünk megelégedve, mert ezek az eredmények nem megnyugtatók. Szá­mos termelő szövetkezeteink tágjai és az ál­lami birtokaink dolgozói, valamint a Nemzeti Bizottságok nem fektettek kellő súlyt arra, hogy az őszi repce a megállapított agrotech­nikai időben el legyen vetve. Ez a megjegyzés az összes területek állami birtokaira és Nem­zeti Bizottságokra vonatkozik. A kerületeknél nagy lemaradás tapasztalható. A legutolsó je­lentés szerint augusztus 31-ig az őszirepce ve­tése csak 5.8 százalékban lett elvégezve. A kassai kerületben csupán az állami birtokok vetettek be 54 hektárt, a besztercebányai ke­rületben már 48.1 százalékra végezték el a vetést. A Nemzeti Bizottságok igen fontos feladata, hogy az állami birtokok dolgozóit és szövetkezeteink tagjait mozgósítsák az őszirepce vetésének gyors befejezése érdeké­ben. Amint említettük, az őszirepce korai ve­tésével megvédjük a kifagyástól a növényt, valamint a repcebogár pusztításától, ami ál­tal sokat nyerhetünk a hektárhozamokon. (TPP). amelyeknek vezetése alatt a kerületi, Járási a Helyi Nemzeti Bizottságok, EFSz-ek, az állami birtokok gazdasá­gai, a traktorállomások és az összes mezőgazdasági dolgozók gondosan meg­tárgyalják és előkészítik az őszi mun­kálatok terveit, amelyekben a legap­róbb részleteket is felölelik. Azonban a terv kidolgozása magában nem sokat érne, ha a terv megvalósítá­sára nem nyernénk meg a kis- és kö­zépparasztok tömegeit, az asszonyokat, a fiatalságot és ha a terv teljesítésének érdekében nem szerveznénk meg a szo­cialista munkaversenyt, a mezőgazda­ságban dolgozók bevonásával. Mezőgaz­dáságunk dolgozóinak nagy lelkesedé­sét még határozattabban össze kell köt­ni az összes feladatokkal, ezeknek a feladatoknak a teljesítését pedig a béke megszilárdításáért folyó harccal, a már meglévő EFSz-ek megszilárdításával és új szövetkezetek létesítésével falvain­­kon. Az aratás folyamán az alacsonyabb típusú EFSz-ek százai tértek át a ma­gasabb típusú szövetkezeti gazdálko­dásra. Az újonnan létesült szövetkeze­tek százai mindjárt a megalakulásnál a harmadik típusú szabályzat szerint kezdtek gazdálkodni és hasonlóképpen történik ez a további szövetkezetekben is, amelyek e napokban létesültek vagy létesülnek, különösen az eperjesi, pil­­zeni, kassai és a hradec-královai kerü­letekben s mindazokban a községekben, ahol új EFSz-ek alakultak. Dolgozó parasztjaink az ez évi aratásban utol­jára takarították be a termést a régi gazdálkodás terén, a szétszórt apró par­cellákon és már ezekben a napokban felszántják a barázdákat, amiáltal nagy szövetkezeti táblák létesülnek, hogy a jövő évi aratásnál a szovjet kombájnok és a traktorállomások erőgépei tehes­sék örömtelibbé, könnyebbé é s gyor­sabbá a termés betakarítását, (Folytatás a második oldalon).

Next

/
Oldalképek
Tartalom