Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-08-31 / 35. szám

1952. augusztus 31. 5 Szövetkezeti gazdálkodásunk eredményei Alig pár hónapja annak, hogy Pártunk és Kormányunk rendeletet adott ki az EFSz-ek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről s ezen a téren máris szép eredményeket köny­veltünk el. Naponta újabb és újabb szövet­kezetek alakulnak, melyek alappillérei a me­zőgazdasági gépesítés nagy mértékben való kihasználásának. Az eddig megalakult szö­vetkezetek napról-napra erősödnek és a tag­létszám egyre szélesedik. Mindez bizonyíték, hogy mezőgazdaságunk kiépítésében . helyes irányban haladunk. Kis. és középparaszt­jaink ma már elismerik a nagyüzemi gazdál­kodás előnyeit. Tudatában vannak, hogy a nagyüzemi gazdálkodás és á gépek felhasz­nálása a mezőgazdaságban sokkal könnyebbé és gyorsabbá teszi a munkák elvégzését s ugyanakkor magasabb terméseredményt biz­tosít dolgozó népünk fzámára. Ezek a meg­győző bizonyítékok vezetik kis. és középföld­­földműveseinket ahhoz, hogy a szövetkezet tagjaivá válnak, ahol közös erővel építik a szocializmust. „Tények beszélnek", — szok­ták mondani s ha már itt tartunk, beszéljünk arról a szövetkezetről, amelynek minden mozzanatát ismerjük, amelyben dolgozunk és amelynek tagjai vagyunk, vagyis ebben az esetben a tanyi EFSz-ről. Hogyan értük el eredményeinket? Szövetkézetünk a tavaszi munkálatok el­végzésében első helyre került a bratislavai kerületben és ez a siker nagy lendületet adott az idei békearatás végrehajtásához. Nálunk az aratás és a cséplés 2J napra volt tervezve, melyet jó megszervezéssel sikerült 18 nap alatt befejeznünk. Az aratást július 5-én kezdtük, amit 10-én be* is fejeztünk. Trak­telenné lett és nem tud dolgozni, hogy szá­mítódik-e neki valamennyi munkaegység er­re az időre vagy egyáltalán semmi? Ismer­tettem vele, hogy szövetkezetünkben az év végén, amikor a zárszámadást végeztük, munkánk eredményeképen aktívát, átlagon felüli teljesítményt mutattunk ki és a ledol­gozott munkaegységekre mindenki szép pénzösszeget kapott. Mielőtt azonban erre sor került, szocialista alapot létesítettünk, amelyre bizonyos összeget tartalékoltunk és ebből fedezzük azokat a kiadásokat, melye­ket betegség esetén folyósítunk. Azon tag­jainknak, akik teljesen be vannak a mun­kálatokba kapcsolódva, napi 100 koronát fi zetünk ki betegség esetén, akik csak 50 vagy 70 százalékban, azok ennek az összegnek ugyanazt a százalékát kapják, vagyis pld. 50 vagy 70 koronát naponta.. Ezenkívül megté­rítjük azokat a kiadásokat, melyek az uta­zásnál és gyógyszervásárlásnál felmerülnek. De tegyük fel a kérdést, hogy egy magán­gazdálkodó munkaképtelenné lett, kitől vár. háttá ezt a segítéget? Bizony sewci sem nyúlt a zsebébe, hogy barátom, majd én segítlek, hanem úgy fordított sorsán, ahogyan éppen tudott. Mindez meggyőző bizonyítéka annak, hogy a helyes szövetkezeti gazdálkodás mel­lett, tagságunk jóléte biztosítva van. S mik ennek az előfeltételei? ha szövetkezeti gaz­dálkodásunkat virágzóvá akarjuk tenni, szük­séges, hogy tagságunk öntudatos legyen, szo­cialista szellemben gondolkodjék és a közös­ség érzete hassa át. Sajnos, sokan még úgy tekintenek a szövetkezetre, mint valamikor a munkás a kizsákmányoló földesurára. S bár nagyon helytelenül, de akadnak még szövetkezeti tagok is, akik nem tudnak be­leilleszkedni a közösségi életbe s úgy érzik, mintha alkalmazottak volnának. Ennek a hamis érzetnek el kell tűnnie a szövetkezeti életből, mert csak akkor lesz öntudatos tag­ság, s ahol ez megvan, ott olyan ^vezetőséget képesek az élre állítani, akik biztos kézzel A csoportvezetők felelőssége A szövetkezeti gazdálkodásban nagy fele­lősség. hárul a csoportvezetőkre is, akinek fontos feladatai vannak a terv ellenőrzésé­ben és sikeres teljesítésében. Ügyelnie kell, hogy a munkálatok a termelési terv szerint legyenek végrehajtva és a munkaegységek kimerítésre szintén a terv szerint történjen. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy a be­jegyzett munkaegységeknél ne legyenek nagy kilengések, hogy a tag csakis az el­végzett munka után kapja meg a jutalmat, s hogy azt valóban' mégis kapja. Mindez nagy mértékben járul hozzá a szövetkezetek meg. szilárdításához s alapjaiban való megerősö­déséhez. Ma mcyr kis- és középparasztságunk, felismerte a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, és napról-napra többen kapcsolódnak be a szövetkezeti gazdálkodásba, hogy munká­jukkal, jövőbe vetett bizalmukkal a szocia­lizmus építésének alapjait szilárdítsák né­pünk boldogulásának útján. Kovács Imre, a tanyi szövetkezet könyvelője. toristáink két váltásban arattak, úgyhogy a gépek teljesen ki lettek használva és nem vesztegeltek. A cséplést még az aratás köz­ben, július 8-án megkezdtük, szintén két váltással 23-án befejeztünk, de a gabona be­szolgáltatásnak már július 15-én 100 száza­lékban eleget tettünk, amiáltal ezen a téren a második helyre kerültünk köztársaságunk­ban. Átlagos terméseredményünk hektáron­ként 21 q lett, de külön a búzánál 27 méter­mázsa átlagot értünk el. Ha most összehasonlítjuk az egyéni gaz­dálkodást a szövetkezeti gazdálkodással, lát­juk, hogy a kettő között milyen óriási kü­lönbségek vannak. A kimutatások szerint az egyénileg gazdálkodók átlagos hektárhoza­ma nálunk 16 q volt, ami azt jelenti, hogy a szövetkezet hektáronként 5 q-val többet tudott kitermelni. Ezek a tagadhatatlan té­nyek■ vezetik a még egyénileg gazdálkodókat ahhoz a gondolathoz, hogy részeseivé válja­nak a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás­nak. Amennyiben szövetkezetünk a beszolgálta­­tási kötelezettségeinek eleget tett, hozzálát­tunk a gabona szétosztásához. Elsősorban is rezerváltuk a vetőmag és a takarmányalapot, majd kiszámítottuk, hogy az egész évre ter­vezett munkaegységekre mennyi gabonára lesz szükségünk, utána pedig már eddig, vagyis június végéig ledolgozott munkaegy­ségek után járó gabonát tagságunknak ki is adtuk. Lássuk csak mennyi természetbeni jutalmat kaptak egyes tagjaink félévre. Pél­dául Nagy Dezső és családja ledolgozott 464 munkaegységet, melyre 9.27 q búzát és 2.32 q rozsot. 4.64 q árpát és 93 q zabot kapott. Bödők Jenő, aki a baromfitelep gondozója, ledolgozott 370 munkaegységet, melyre 7.40 q búzát, 1.85 q rozsot, 3.70 q árpát és 74 q zabot kapott. Antal István, akire a tehenek gondozása van bízva, 343 munkaegységet dolgozott le, melyre 686 q búzát, 1.72 q ro­zsot, 3.43 q árpát, 69 q zabot kapott és így tovább s minden egyes tag megelegedetten szállította haza gabonáját, azzal a tudattal, hogy a második félévben is ugyanilyen mennyiségre számíthat, ami részére a ledol­gozott munkaegységei után a szövetkezetnél biztosítva van. És most ha bármelyik szö­vetkezeti tagunkat megkérdeznénk, hogy el­­kezdené-e újból az egyéni gazdálkodást, biz­tosan azt felelnék, hogy nem mert tudják, hogy most amit munkaegységeik után csak gabonában kapnak, azt a hajdani szétdara­bolt parcelláikon kitermelni sosem tudták volna, bár látástól vakulásig dolgoztak, az aratás pedig a legnehezebb munkák közé tartozott, amit kézikaszával csak július vé­géig tudtak befejezni. Gondoljunk csak visz­­sza az elmúlt időkre, látjuk, hogy bizony nem volt rózsás sorsa a kis- és középparasztság­nak. Kernén# harcot kellett megvívnia a földdel, hogy családja számára biztosíthassa a megélhetést. Kivételt csak azok képeztek, akik a földek jórészét magukénak mondták de a munkát nem ismerték rajta, csak a má­sok verejtékes munkájából húzták a hasz­not. Egyénileg gazdálkodók EFSz-ünkben Az utóbbi időben több helyről jöttek szö­vetkezetünkbe tanulmányi látogatásokra azokból a helyiségekből, ahol most rakják le az EFSz alapjait, hogy elindulásukhoz ta­pasztalatot szerezzenek. Megnézték termé­nyeinket, állatállományunkat és «áttekintet­ték könyveinket, hogy meggyőződjenek a va­lóságban is arról, amit felvilágosításainkban velük ismertettünk. Az egyik elvtárs, aki még mint magángazdálkodó) vett részt ■ezen a látogatáson, hozzám intézett szavaiban fel­tette a kérdést, hogy pl. mondjuk törté­nik azzal a taggal, aki valamilyen betegség­nél fogva egy vagy két hónapra munkakép­Az ipo'yviski EFSz 50 százalékkal főbbet terme!!, mint a magángazdálkodók Ha községünkben összehasonlítjuk a szövetkezeti termelést a magángazdálkodókéval, akkor megállapíthatjuk, hogy a kettő között igen nagy különbség van. Míg a magángaz­dálkodók alig bírtak 11 mázsás hektárhozamot elérni, addig a szövetkezetben átlag 21 mázsát termeltek hektáronként, tehát csaknem 50 százalékkal többet. A nagyüzemi gaz­dálkodás előnye megmutatkozott az aratás i az aratást, a magángazdálkodók pedig még dálkodók kevesebb földön, több munkaerővel A nagyüzemi gazdálkodás eredményei megmutatkoztak a beszolgáltatásoknál is. — Míg a szövetkezet beszolgáltatását 100 száza­lékra teljesítette, addig a magángazdálkodók csupán rozsból tudták 100 százalékra telje­síteni, a búzából pedig csak 92 százalékra, árpából 80 százalékra s a zabból szintén 92 százalékra. A szövetkejet a tarlóhántást már 75 százalékra elvégezte, a magángazdálkodók ugyanakkor csak 5 százalékra. • Az ipolyviski kis- és középparasztok tehát a saját szemükkel győződhettek meg arról, hogy a szövetkezeti termeléssel nem vehetik fel a versenyt, s mégis akadnak egyesek, akik a szövetkezeti gondolattól idegenkednek. En­nek azonban megvan a maga oka, mert a jó kulák még mindig szabadon tevékenykedhe­­tik, holott megérdemelte volna? hogy gaztet­teiért felelősségre vonják. Péti Lajos kulák, még ez év elején fegyvereket, lőszert és bort rejtegetett, de mindezideig semmi baja sem történt, így tehát tovább folytatja tevékeny­ségét, hogy aláássa a szövetkezet fejlődését. Ügylátszik tevékenységével mindaddig nem dején is. Az EFSz már július 26-án befejezte jóval később is arattak, holott a magángaz­­rendelkeztek, mint a szövetkezet. hagy fel, amíg úgy nem jár, mint a szetei kulák a múlt héten. Szete községben történt ugyanis, hogy a kulák a szárazságra hivatkozva minden áron ki akarta magát vonni a beszolgáltatás alól. Amikor aztán házkutatást tartottak nála, megtalálták az elrejtett gabonát. Bizonyos, hogy megkapta érte a megérdemelt jutal­mat, amit megérdemelne a mi kulákunk, Péti Lajos is, legalább nem lenne aki egye­seket visszatart a szövetkezettől. A szövetkezet eredményes gazdálkodásá­nak következtében a tagok is szép jutalékot kapnak. Már az első félévre kiosztottuk a természetbeni járulékot, a ledolgozott mun­kaegységek után. Aki jól dolgozott, az jól is járt, mert szép jövedelemhez jutott. Ká­­dasi István, a 467 munkaegység után 27.642 korona készpénzt és 12 q búza, 7 q árpa természetbeni járulékot kapott, Szalatnyai Istvánnak pedig a 245 munkaegység után mint előleget, 14.474 koronát készpénzben, 735 kg búzát és 343 kg rozsot pedig termé­szetben fizettek ki. (Levelezőnktől) # A közép'úri EFSz-fcen ünnepélyes keretek I őzölt helyezlek üzembe az újonnan épített dohányszáritót A középtúri EFSz-ben ez év augusz­tus 14-én helyezték üzembe az új do­hányszárítót, amely központi fűtéssel van ellátva, hogy a kornak megfelelően a dohányt rövid idő alatt tudjuk meg­szárítani. A szövetkezet részére az új szárító igen nagy jelentőséggel bír, mert megkönnyíti a dohány szárítási munkálatait és az így szárított dohány értékesebb. re elmaradnak a nagyüzemi gazdálko­dás mellett. A középtúri szövetkezet habár kez­detben anyagi nehézségekkel küzdött, mégis eljutott odáig, hogy feladatát tel­jesítette. Az eddigi meggyőző munka helyett ma már világosabban beszél­nek azok\ a tények, amelyek bizonyít­A szövetkezeti tagok nevében Liesko elvtárs, a HNB elnöke meleg szeretet­tel mondott köszönetét az építészeti vállalat dolgozóinak, akik ez évben már a második műszárítót helyeztek üzembe. A mesterséges dohányszárítás felelősségteljes munkáját Laukó And­rás, szövetkezeti tag vállalta, aki fel­adatának igyekszik eleget tenni. Szö­vetkezetünk napról-napra gyarapodik és a hektárhozam is állandóan emelke­dik. Ezévi beszolgáltatási kötelezettsé­günknek 100 százalékban eleget tet­tünk, míg a magángazdálkodók alig 80 százalékra teljesítették a beszolgálta­tást. Mindez világos bizonyítéka annak, hogy az önállóan gazdálkodók mennyi­ják a közös gazdálkodás előnyösségét. A magángazdálkodó kis- és középpa­rasztok tehát levonhatják a tanulságot és ha nem akarnak lemaradni, meg kell találni a helyüket és be kell kapcsolód­nak az építő munkába. Mi azt akarjuk, hogy a falu egy szín­vonalon legyen a várossal, mindenki becsületesen éljen és könnyebben vé­gezhesse munkáját. Ezt pedig csakis a gépesített mezőgazdaságban a modern gazdálkodással, a szovjet munkamód­szerek elsajátításával tudjuk megvaló­sítani. Ha a szovjet emberek példáját követjük, akkor biztos léptekkel halad­hatunk a cél felé. Tóth Géza Középtúr Hordjuk ki az istállólrágyát és szántsuk alá A múlt évről megmaradt, valamint a folyó évben termelt, de fel nem használt rendelke­zésre álló összes istállótrágyát szeptember vé­géig ki kell hordani. A kihordott istállótrá­gyát úgy kell felhasznáni, hogy az érett is­­tállótrágyát lehetőleg azonnal, de legkésőbb két napon belül alá kell szántani. A nem kel­lően beérett szalmásabb istállótrágyát pedig a trágyázandó tábla szélén szabályos trágyaka­zalba — szarvasba — kell rakni, ahonnan az ott beért istállótrágyát legkésőbb az őszi mélyszántás ideéig kell a táblán szétteríteni és lehetőleg azonnal, de legkésőbb két napon belül beszántani. A növények igénye általában különböző a friss istállótrágyával szemben. Arra kell tö­rekedni, hogy azokat a növényeket részesít­sük elsősorban friss istállótrágyázásban, amelyek a terméshozamban meghálálják. A rendelkezésre álló istállótrágyát általában a kapásnövények és nem a pillangósvirágú ta­karmánynövények alá kell alkalmazni, azon­ban a repce és az őszi ^ keveréktakarmányok istállótrágyázását feltétlenül el kell végezni. Ezt követő időrendi sorrendben kell a gya­pot, cukorrépa, dohány, a koratavasszal el­vetésre kerülő növények, úgymint a tavaszi takarmányok, burgonya, kertészeti növények, továbbá a gyümölcsösök, rétek, legelők és szőlők istállótrágyázását elvégezni. AZ ISTÁLLÖTRÁGYA KIHORDÁSA ES FELHASZNALASA A trágya kihordásánál a szállítóeszközök tökéletes kihasználásával a napi teljesítmé­nyek fokozását kell biztosítani. Ezért a trá­gyatelepeken, trágyaistállókfcan és karámok­ban tárolt trágyákat a közelfekvő trágyázan­dó területre kell kihordani. A szarvasok trá­gyáját pedig — a szarvas a trágyázandó táb­la szélére építve — a távolabb fekvő táblák trágyázására kell felhasználni A trágyázandó területen úgy kell négy öl széles fogásokat kijelölni, hogy az a szántás irányával egyező legyen. Nagy üzemeinkben a szállítóeszközökről történő trágyalerakást és teregetést kupacolás nélkül egy munka­menetben célszerű elvégezni. Kivételt képez a nyáron bemunkálásra kerülő középérett és szalmás istállótrágya, amelynél a szállítóesz. közökről történő felhasználást előzőleg vég­zett kupacolással kell végrehajtani. Termé­szetesen kisüzemeinkben a szállítóeszközökről történő trágyafelhasználást előzőleg végzett kupacolással is végre lehet hajtani. A trágyázásra kijelölt parcellákat a követ­kező módon kell megjelölni. Pl. ha kát. hol­danként 160 mázsa istállótrágyával számo­lunk és az egyes szállító eszközökkel átlago­san 8 mázsa istállótrágyát tudunk kiszállíta­ni, ebben az esetben egy-egy parcellának a szélességét 4 ölre, hosszúságát az alászántás irányában 20 ölre méretezzük. Ez gyakorlati­lag annyit jelent, hogy ebben az esetben 80 négyszögöl területre 8 mázsa istállótrágya jut, tehát kát. holdanként 160 mázsa istállótrágya kerül egyenletes elosztásban felhasználásra. Az istállótrágya egyenletes elteregetése a trágyázás sikerének alapfeltétele. A talaj termékenységét kifejező esetleges egyenlőt­len foltokat és a gyengébb .termőerőben lévő részeket az átlagnál nagyobb mennyiségű is­­tallótrágya elteregetésével kiegyenlíthetjük és ilymódon eltűnnek a gyengébb, terméketlen foltok és csíkok. Amennyiben a talaj ter­mékenysége nagyobb arányokban és terüle­tekben mutatja ezeket a különbségeket és nem áll elegendő istállótrágyamennyiség ren­delkezésre, a termékenységben mutatkozó éz«n különbségek kiküszöbölésére, ebben az esetben módunk van arra is, hogy a gazda­gabb talajokra kevesebb istállótrágyát jutas­sunk és a gyengébb talajokat istállótrágyáz­zuk bőségesebben. ISTÁLLÖTRÁGYA ALÁSZÁNTÁSA A következő feladat a kihordott és eltere­getett istállótrágyának a talajba történő szak­szerű bemunkálása. Eddig az istállótrágyát általában a kötöttebb talajokon 12—14 cm. mélyre, a lazább talajokon 16—18 cm mély­re szántottuk alá. Ebben az évben alkalmazzuk először a Szovjetunió tapasztalatai alapján az előhán­­tós ekéket az istállótrágya alászántásánál, úgy, hogy a rendelkezésre álló előhántós ekék számától függően az istállótrágya alá­­szántását is kultúrekével kell végezni. Ha szerkezetnélküli talajokat kisebb meny­­nyiségű istállótrágyával trágyázunk, ugyan­csak nem lehet elhanyagolni az istállótrágyá­nak előhántós ekével való alászántását, mint a jó szerkezetképezés egyik fontos eszközét. Abban az esetben, ha 20—22 cm mély a müveit talajréteg, az istállótrágyát előhán­tós ekével 18—20 cm mélyen kell alászánta­ni Az istállótrágyának előhántós ekével tör­ténő alászántásnak jelentősége abban is mu­tatkozik, hogy ezzel a módszerrel az istálló­­trágya mélyebb alászántását biztosíthatjuk, ami, mint már mondottam, a megfelelő talaj­szerkezet kialakítására és a növények ásvá­nyi tápanyagokkal való ellátására döntő be­folyást gyakorol. Minden esetben tehát, ahol előhántós eke rendelkezésre áll, kultúreké­vel kell végezni a trágya alászántását, amely­hez a gyorsan mozgó traktor alkalmazása a legmegfelelőbb és a legcélszerűbb. G. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom