Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-08-31 / 35. szám
1952. augusztus 31. 5 Szövetkezeti gazdálkodásunk eredményei Alig pár hónapja annak, hogy Pártunk és Kormányunk rendeletet adott ki az EFSz-ek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről s ezen a téren máris szép eredményeket könyveltünk el. Naponta újabb és újabb szövetkezetek alakulnak, melyek alappillérei a mezőgazdasági gépesítés nagy mértékben való kihasználásának. Az eddig megalakult szövetkezetek napról-napra erősödnek és a taglétszám egyre szélesedik. Mindez bizonyíték, hogy mezőgazdaságunk kiépítésében . helyes irányban haladunk. Kis. és középparasztjaink ma már elismerik a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Tudatában vannak, hogy a nagyüzemi gazdálkodás és á gépek felhasználása a mezőgazdaságban sokkal könnyebbé és gyorsabbá teszi a munkák elvégzését s ugyanakkor magasabb terméseredményt biztosít dolgozó népünk fzámára. Ezek a meggyőző bizonyítékok vezetik kis. és középföldföldműveseinket ahhoz, hogy a szövetkezet tagjaivá válnak, ahol közös erővel építik a szocializmust. „Tények beszélnek", — szokták mondani s ha már itt tartunk, beszéljünk arról a szövetkezetről, amelynek minden mozzanatát ismerjük, amelyben dolgozunk és amelynek tagjai vagyunk, vagyis ebben az esetben a tanyi EFSz-ről. Hogyan értük el eredményeinket? Szövetkézetünk a tavaszi munkálatok elvégzésében első helyre került a bratislavai kerületben és ez a siker nagy lendületet adott az idei békearatás végrehajtásához. Nálunk az aratás és a cséplés 2J napra volt tervezve, melyet jó megszervezéssel sikerült 18 nap alatt befejeznünk. Az aratást július 5-én kezdtük, amit 10-én be* is fejeztünk. Traktelenné lett és nem tud dolgozni, hogy számítódik-e neki valamennyi munkaegység erre az időre vagy egyáltalán semmi? Ismertettem vele, hogy szövetkezetünkben az év végén, amikor a zárszámadást végeztük, munkánk eredményeképen aktívát, átlagon felüli teljesítményt mutattunk ki és a ledolgozott munkaegységekre mindenki szép pénzösszeget kapott. Mielőtt azonban erre sor került, szocialista alapot létesítettünk, amelyre bizonyos összeget tartalékoltunk és ebből fedezzük azokat a kiadásokat, melyeket betegség esetén folyósítunk. Azon tagjainknak, akik teljesen be vannak a munkálatokba kapcsolódva, napi 100 koronát fi zetünk ki betegség esetén, akik csak 50 vagy 70 százalékban, azok ennek az összegnek ugyanazt a százalékát kapják, vagyis pld. 50 vagy 70 koronát naponta.. Ezenkívül megtérítjük azokat a kiadásokat, melyek az utazásnál és gyógyszervásárlásnál felmerülnek. De tegyük fel a kérdést, hogy egy magángazdálkodó munkaképtelenné lett, kitől vár. háttá ezt a segítéget? Bizony sewci sem nyúlt a zsebébe, hogy barátom, majd én segítlek, hanem úgy fordított sorsán, ahogyan éppen tudott. Mindez meggyőző bizonyítéka annak, hogy a helyes szövetkezeti gazdálkodás mellett, tagságunk jóléte biztosítva van. S mik ennek az előfeltételei? ha szövetkezeti gazdálkodásunkat virágzóvá akarjuk tenni, szükséges, hogy tagságunk öntudatos legyen, szocialista szellemben gondolkodjék és a közösség érzete hassa át. Sajnos, sokan még úgy tekintenek a szövetkezetre, mint valamikor a munkás a kizsákmányoló földesurára. S bár nagyon helytelenül, de akadnak még szövetkezeti tagok is, akik nem tudnak beleilleszkedni a közösségi életbe s úgy érzik, mintha alkalmazottak volnának. Ennek a hamis érzetnek el kell tűnnie a szövetkezeti életből, mert csak akkor lesz öntudatos tagság, s ahol ez megvan, ott olyan ^vezetőséget képesek az élre állítani, akik biztos kézzel A csoportvezetők felelőssége A szövetkezeti gazdálkodásban nagy felelősség. hárul a csoportvezetőkre is, akinek fontos feladatai vannak a terv ellenőrzésében és sikeres teljesítésében. Ügyelnie kell, hogy a munkálatok a termelési terv szerint legyenek végrehajtva és a munkaegységek kimerítésre szintén a terv szerint történjen. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy a bejegyzett munkaegységeknél ne legyenek nagy kilengések, hogy a tag csakis az elvégzett munka után kapja meg a jutalmat, s hogy azt valóban' mégis kapja. Mindez nagy mértékben járul hozzá a szövetkezetek meg. szilárdításához s alapjaiban való megerősödéséhez. Ma mcyr kis- és középparasztságunk, felismerte a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, és napról-napra többen kapcsolódnak be a szövetkezeti gazdálkodásba, hogy munkájukkal, jövőbe vetett bizalmukkal a szocializmus építésének alapjait szilárdítsák népünk boldogulásának útján. Kovács Imre, a tanyi szövetkezet könyvelője. toristáink két váltásban arattak, úgyhogy a gépek teljesen ki lettek használva és nem vesztegeltek. A cséplést még az aratás közben, július 8-án megkezdtük, szintén két váltással 23-án befejeztünk, de a gabona beszolgáltatásnak már július 15-én 100 százalékban eleget tettünk, amiáltal ezen a téren a második helyre kerültünk köztársaságunkban. Átlagos terméseredményünk hektáronként 21 q lett, de külön a búzánál 27 métermázsa átlagot értünk el. Ha most összehasonlítjuk az egyéni gazdálkodást a szövetkezeti gazdálkodással, látjuk, hogy a kettő között milyen óriási különbségek vannak. A kimutatások szerint az egyénileg gazdálkodók átlagos hektárhozama nálunk 16 q volt, ami azt jelenti, hogy a szövetkezet hektáronként 5 q-val többet tudott kitermelni. Ezek a tagadhatatlan tények■ vezetik a még egyénileg gazdálkodókat ahhoz a gondolathoz, hogy részeseivé váljanak a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásnak. Amennyiben szövetkezetünk a beszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett, hozzáláttunk a gabona szétosztásához. Elsősorban is rezerváltuk a vetőmag és a takarmányalapot, majd kiszámítottuk, hogy az egész évre tervezett munkaegységekre mennyi gabonára lesz szükségünk, utána pedig már eddig, vagyis június végéig ledolgozott munkaegységek után járó gabonát tagságunknak ki is adtuk. Lássuk csak mennyi természetbeni jutalmat kaptak egyes tagjaink félévre. Például Nagy Dezső és családja ledolgozott 464 munkaegységet, melyre 9.27 q búzát és 2.32 q rozsot. 4.64 q árpát és 93 q zabot kapott. Bödők Jenő, aki a baromfitelep gondozója, ledolgozott 370 munkaegységet, melyre 7.40 q búzát, 1.85 q rozsot, 3.70 q árpát és 74 q zabot kapott. Antal István, akire a tehenek gondozása van bízva, 343 munkaegységet dolgozott le, melyre 686 q búzát, 1.72 q rozsot, 3.43 q árpát, 69 q zabot kapott és így tovább s minden egyes tag megelegedetten szállította haza gabonáját, azzal a tudattal, hogy a második félévben is ugyanilyen mennyiségre számíthat, ami részére a ledolgozott munkaegységei után a szövetkezetnél biztosítva van. És most ha bármelyik szövetkezeti tagunkat megkérdeznénk, hogy elkezdené-e újból az egyéni gazdálkodást, biztosan azt felelnék, hogy nem mert tudják, hogy most amit munkaegységeik után csak gabonában kapnak, azt a hajdani szétdarabolt parcelláikon kitermelni sosem tudták volna, bár látástól vakulásig dolgoztak, az aratás pedig a legnehezebb munkák közé tartozott, amit kézikaszával csak július végéig tudtak befejezni. Gondoljunk csak viszsza az elmúlt időkre, látjuk, hogy bizony nem volt rózsás sorsa a kis- és középparasztságnak. Kernén# harcot kellett megvívnia a földdel, hogy családja számára biztosíthassa a megélhetést. Kivételt csak azok képeztek, akik a földek jórészét magukénak mondták de a munkát nem ismerték rajta, csak a mások verejtékes munkájából húzták a hasznot. Egyénileg gazdálkodók EFSz-ünkben Az utóbbi időben több helyről jöttek szövetkezetünkbe tanulmányi látogatásokra azokból a helyiségekből, ahol most rakják le az EFSz alapjait, hogy elindulásukhoz tapasztalatot szerezzenek. Megnézték terményeinket, állatállományunkat és «áttekintették könyveinket, hogy meggyőződjenek a valóságban is arról, amit felvilágosításainkban velük ismertettünk. Az egyik elvtárs, aki még mint magángazdálkodó) vett részt ■ezen a látogatáson, hozzám intézett szavaiban feltette a kérdést, hogy pl. mondjuk történik azzal a taggal, aki valamilyen betegségnél fogva egy vagy két hónapra munkaképAz ipo'yviski EFSz 50 százalékkal főbbet terme!!, mint a magángazdálkodók Ha községünkben összehasonlítjuk a szövetkezeti termelést a magángazdálkodókéval, akkor megállapíthatjuk, hogy a kettő között igen nagy különbség van. Míg a magángazdálkodók alig bírtak 11 mázsás hektárhozamot elérni, addig a szövetkezetben átlag 21 mázsát termeltek hektáronként, tehát csaknem 50 százalékkal többet. A nagyüzemi gazdálkodás előnye megmutatkozott az aratás i az aratást, a magángazdálkodók pedig még dálkodók kevesebb földön, több munkaerővel A nagyüzemi gazdálkodás eredményei megmutatkoztak a beszolgáltatásoknál is. — Míg a szövetkezet beszolgáltatását 100 százalékra teljesítette, addig a magángazdálkodók csupán rozsból tudták 100 százalékra teljesíteni, a búzából pedig csak 92 százalékra, árpából 80 százalékra s a zabból szintén 92 százalékra. A szövetkejet a tarlóhántást már 75 százalékra elvégezte, a magángazdálkodók ugyanakkor csak 5 százalékra. • Az ipolyviski kis- és középparasztok tehát a saját szemükkel győződhettek meg arról, hogy a szövetkezeti termeléssel nem vehetik fel a versenyt, s mégis akadnak egyesek, akik a szövetkezeti gondolattól idegenkednek. Ennek azonban megvan a maga oka, mert a jó kulák még mindig szabadon tevékenykedhetik, holott megérdemelte volna? hogy gaztetteiért felelősségre vonják. Péti Lajos kulák, még ez év elején fegyvereket, lőszert és bort rejtegetett, de mindezideig semmi baja sem történt, így tehát tovább folytatja tevékenységét, hogy aláássa a szövetkezet fejlődését. Ügylátszik tevékenységével mindaddig nem dején is. Az EFSz már július 26-án befejezte jóval később is arattak, holott a magángazrendelkeztek, mint a szövetkezet. hagy fel, amíg úgy nem jár, mint a szetei kulák a múlt héten. Szete községben történt ugyanis, hogy a kulák a szárazságra hivatkozva minden áron ki akarta magát vonni a beszolgáltatás alól. Amikor aztán házkutatást tartottak nála, megtalálták az elrejtett gabonát. Bizonyos, hogy megkapta érte a megérdemelt jutalmat, amit megérdemelne a mi kulákunk, Péti Lajos is, legalább nem lenne aki egyeseket visszatart a szövetkezettől. A szövetkezet eredményes gazdálkodásának következtében a tagok is szép jutalékot kapnak. Már az első félévre kiosztottuk a természetbeni járulékot, a ledolgozott munkaegységek után. Aki jól dolgozott, az jól is járt, mert szép jövedelemhez jutott. Kádasi István, a 467 munkaegység után 27.642 korona készpénzt és 12 q búza, 7 q árpa természetbeni járulékot kapott, Szalatnyai Istvánnak pedig a 245 munkaegység után mint előleget, 14.474 koronát készpénzben, 735 kg búzát és 343 kg rozsot pedig természetben fizettek ki. (Levelezőnktől) # A közép'úri EFSz-fcen ünnepélyes keretek I őzölt helyezlek üzembe az újonnan épített dohányszáritót A középtúri EFSz-ben ez év augusztus 14-én helyezték üzembe az új dohányszárítót, amely központi fűtéssel van ellátva, hogy a kornak megfelelően a dohányt rövid idő alatt tudjuk megszárítani. A szövetkezet részére az új szárító igen nagy jelentőséggel bír, mert megkönnyíti a dohány szárítási munkálatait és az így szárított dohány értékesebb. re elmaradnak a nagyüzemi gazdálkodás mellett. A középtúri szövetkezet habár kezdetben anyagi nehézségekkel küzdött, mégis eljutott odáig, hogy feladatát teljesítette. Az eddigi meggyőző munka helyett ma már világosabban beszélnek azok\ a tények, amelyek bizonyítA szövetkezeti tagok nevében Liesko elvtárs, a HNB elnöke meleg szeretettel mondott köszönetét az építészeti vállalat dolgozóinak, akik ez évben már a második műszárítót helyeztek üzembe. A mesterséges dohányszárítás felelősségteljes munkáját Laukó András, szövetkezeti tag vállalta, aki feladatának igyekszik eleget tenni. Szövetkezetünk napról-napra gyarapodik és a hektárhozam is állandóan emelkedik. Ezévi beszolgáltatási kötelezettségünknek 100 százalékban eleget tettünk, míg a magángazdálkodók alig 80 százalékra teljesítették a beszolgáltatást. Mindez világos bizonyítéka annak, hogy az önállóan gazdálkodók mennyiják a közös gazdálkodás előnyösségét. A magángazdálkodó kis- és középparasztok tehát levonhatják a tanulságot és ha nem akarnak lemaradni, meg kell találni a helyüket és be kell kapcsolódnak az építő munkába. Mi azt akarjuk, hogy a falu egy színvonalon legyen a várossal, mindenki becsületesen éljen és könnyebben végezhesse munkáját. Ezt pedig csakis a gépesített mezőgazdaságban a modern gazdálkodással, a szovjet munkamódszerek elsajátításával tudjuk megvalósítani. Ha a szovjet emberek példáját követjük, akkor biztos léptekkel haladhatunk a cél felé. Tóth Géza Középtúr Hordjuk ki az istállólrágyát és szántsuk alá A múlt évről megmaradt, valamint a folyó évben termelt, de fel nem használt rendelkezésre álló összes istállótrágyát szeptember végéig ki kell hordani. A kihordott istállótrágyát úgy kell felhasznáni, hogy az érett istállótrágyát lehetőleg azonnal, de legkésőbb két napon belül alá kell szántani. A nem kellően beérett szalmásabb istállótrágyát pedig a trágyázandó tábla szélén szabályos trágyakazalba — szarvasba — kell rakni, ahonnan az ott beért istállótrágyát legkésőbb az őszi mélyszántás ideéig kell a táblán szétteríteni és lehetőleg azonnal, de legkésőbb két napon belül beszántani. A növények igénye általában különböző a friss istállótrágyával szemben. Arra kell törekedni, hogy azokat a növényeket részesítsük elsősorban friss istállótrágyázásban, amelyek a terméshozamban meghálálják. A rendelkezésre álló istállótrágyát általában a kapásnövények és nem a pillangósvirágú takarmánynövények alá kell alkalmazni, azonban a repce és az őszi ^ keveréktakarmányok istállótrágyázását feltétlenül el kell végezni. Ezt követő időrendi sorrendben kell a gyapot, cukorrépa, dohány, a koratavasszal elvetésre kerülő növények, úgymint a tavaszi takarmányok, burgonya, kertészeti növények, továbbá a gyümölcsösök, rétek, legelők és szőlők istállótrágyázását elvégezni. AZ ISTÁLLÖTRÁGYA KIHORDÁSA ES FELHASZNALASA A trágya kihordásánál a szállítóeszközök tökéletes kihasználásával a napi teljesítmények fokozását kell biztosítani. Ezért a trágyatelepeken, trágyaistállókfcan és karámokban tárolt trágyákat a közelfekvő trágyázandó területre kell kihordani. A szarvasok trágyáját pedig — a szarvas a trágyázandó tábla szélére építve — a távolabb fekvő táblák trágyázására kell felhasználni A trágyázandó területen úgy kell négy öl széles fogásokat kijelölni, hogy az a szántás irányával egyező legyen. Nagy üzemeinkben a szállítóeszközökről történő trágyalerakást és teregetést kupacolás nélkül egy munkamenetben célszerű elvégezni. Kivételt képez a nyáron bemunkálásra kerülő középérett és szalmás istállótrágya, amelynél a szállítóesz. közökről történő felhasználást előzőleg végzett kupacolással kell végrehajtani. Természetesen kisüzemeinkben a szállítóeszközökről történő trágyafelhasználást előzőleg végzett kupacolással is végre lehet hajtani. A trágyázásra kijelölt parcellákat a következő módon kell megjelölni. Pl. ha kát. holdanként 160 mázsa istállótrágyával számolunk és az egyes szállító eszközökkel átlagosan 8 mázsa istállótrágyát tudunk kiszállítani, ebben az esetben egy-egy parcellának a szélességét 4 ölre, hosszúságát az alászántás irányában 20 ölre méretezzük. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy ebben az esetben 80 négyszögöl területre 8 mázsa istállótrágya jut, tehát kát. holdanként 160 mázsa istállótrágya kerül egyenletes elosztásban felhasználásra. Az istállótrágya egyenletes elteregetése a trágyázás sikerének alapfeltétele. A talaj termékenységét kifejező esetleges egyenlőtlen foltokat és a gyengébb .termőerőben lévő részeket az átlagnál nagyobb mennyiségű istallótrágya elteregetésével kiegyenlíthetjük és ilymódon eltűnnek a gyengébb, terméketlen foltok és csíkok. Amennyiben a talaj termékenysége nagyobb arányokban és területekben mutatja ezeket a különbségeket és nem áll elegendő istállótrágyamennyiség rendelkezésre, a termékenységben mutatkozó éz«n különbségek kiküszöbölésére, ebben az esetben módunk van arra is, hogy a gazdagabb talajokra kevesebb istállótrágyát jutassunk és a gyengébb talajokat istállótrágyázzuk bőségesebben. ISTÁLLÖTRÁGYA ALÁSZÁNTÁSA A következő feladat a kihordott és elteregetett istállótrágyának a talajba történő szakszerű bemunkálása. Eddig az istállótrágyát általában a kötöttebb talajokon 12—14 cm. mélyre, a lazább talajokon 16—18 cm mélyre szántottuk alá. Ebben az évben alkalmazzuk először a Szovjetunió tapasztalatai alapján az előhántós ekéket az istállótrágya alászántásánál, úgy, hogy a rendelkezésre álló előhántós ekék számától függően az istállótrágya alászántását is kultúrekével kell végezni. Ha szerkezetnélküli talajokat kisebb menynyiségű istállótrágyával trágyázunk, ugyancsak nem lehet elhanyagolni az istállótrágyának előhántós ekével való alászántását, mint a jó szerkezetképezés egyik fontos eszközét. Abban az esetben, ha 20—22 cm mély a müveit talajréteg, az istállótrágyát előhántós ekével 18—20 cm mélyen kell alászántani Az istállótrágyának előhántós ekével történő alászántásnak jelentősége abban is mutatkozik, hogy ezzel a módszerrel az istállótrágya mélyebb alászántását biztosíthatjuk, ami, mint már mondottam, a megfelelő talajszerkezet kialakítására és a növények ásványi tápanyagokkal való ellátására döntő befolyást gyakorol. Minden esetben tehát, ahol előhántós eke rendelkezésre áll, kultúrekével kell végezni a trágya alászántását, amelyhez a gyorsan mozgó traktor alkalmazása a legmegfelelőbb és a legcélszerűbb. G. B.
