Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-07-06 / 27. szám

1952. július 6. 7 A fogyasztási szövetkezetek a falu szocialista építi sének fontos segítőtársai A szocializmus építése országunkban ma attól függ, mily gyorsan építjük fel hatalmas építkezéseinket, hogyan tel­jesítjük a gottwaldi ötéves terv felada­tait, valamint attól, mily gyorsan értik meg kis- és középparasztjaink a föld közös megművelésének előnyeit az egységes földműves szövetkezetekben, mily gyorsan épitik fel a szocializmust falvainkon. Csak akkor fogunk tudni elegendő gabonát biztosítani minden fogyasztónk számára, de főként elegen­dő mennyiségű élelmiszert, ha a mező­­gazdasági termelés fejlődésének lendü­lete nem marad le az ipari termelés fejlődésének üteme mögött. Ezért pártunk és kormányunk rend­kívül nagy figyelmet ég gondot fordít falvainkra. Az utóbbi időben tanúsko­dik erről a fontos határozatok egész sora. Ennek bizonyítéka különöskép­pen a CsKP Központi Bizottsága el­nökségének és a kormánynak legutób­bi határozata az egységes földműves szövetkezetek megszilárdításáról és fej* lesztéséről. A DOLGOZÓK FONTOS TÖMEGSZERVEZETÉT, amelynek rendkívül nagy jelentősége van a munkásosztály hatalmának meg­szilárdítása Után a szocializmus építé­sének korszakában, a fogyasztási szö­vetkezetek képezik, amelyeknek fő fel­adata elősegíteni a szocializmus építé* sét főképpen a falvakon. Sztálin elvtárs a szövetkezetek fel­adatát így jellemezte: ,,A dolgozók tömegszervezetei ezek, pártonkívüli szervezetek, amelyek el­sősorban a fogyasztókat és idővel ha­sonlóképpen a termelőket is (földmű­ves szövetkezeti egvesítik Különös je­lentősége van ennek a szervezetnek a proletariátus diktatúrájának megszilár­dítása után, a nagyvonalú építés kor­szakában. Megkönnvíti a proletariátus élcsapatának kapcsolatát a parasztság tömegeivel, lehetővé teszi azok bevo­nását a szocializmus építésébe“. HA ÁTLAPOZZUK forradalmi fogyasztási szövetkezeti mozgalmunk történetét, látjuk, hogy a fogyasztási szövetkezetek fontos szere­pet játszottak nemcsak munkásosztá­lyunk harcának idején, amelyet a bur­zsoázia hatalmának megdöntéséért folytatott, hanem, hogy jelentős mér­tékben segítettek főkép kereskedel­münk szocialista szektorának terjesz­tésében a munkásosztály 1948 februári történelmi győzelme után. A fogyasztási szövetkezetek sikeres működése a kereskedelem szocialista szektorának • megszilárdításában azon­ban nem volt mentes a hiányósságok­­tól. A szövetkezeti elárusítóhelyek szá­mának növekedése a városokban, a szö­vetkezeti mozgalom egyes dolgozóit ar­ra a helytelen nézetre csábította, hogy a fogyasztási szövetkezetek fő célja a városi fogyasztók jó kiszolgálása és hogy szükséges, hogy a szövetkezetek minél magasabb kereskedelmi forgal­mat érjenek el. Ez a helytelen nézet arra vezetett, hogy a fogyasztási szö­vetkezetek sokkal nagyobb gondot for­dítottak városi elárusítóhelyeikre, míg azalatt a szövetkezeti mozgalom falusi munkáját elmulasztották. A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK ma a városi kiskereskedelmi forgalom­nak több mint 50 százalékét bonyolít­ják le. A 90 milliárd korona összforga­lomból a cseh országrészekben bruttó 60 milliárd koronát képez az élelmi­szerforgalom és csak 14 milliárd koro­nát az ipari áruforgalom E számok azt bizonyítják, hogy fo­gyasztási szövetkezeteink több mint hasznosak, munkáiukat leköti a szövet­kezeti kereskedelem nagykiterjedésű városi hálózata és az elárusításnak a falvakon való megszervezésére kevés idejük marad. Ezek a számok arról is tanúskodnak. hogy a szövetkezetek többnyire az állami alánokból szárma­zó élelmiszerelárüsitással foglalkoznak, míg az ipari árucikkek elárusításának megszervezésére a falun nem fordíta­nak kellő gondot A fogyasztási szövet­kezetek elégtelenül teljesítik feladatu­kat a városnak a falvakkal való kap­csolatában az ipari árucsereforgalom­ban. Például a klatovy-i fogyasztási szö­vetkezet fényes automata-berendezést létesített, amely kihasználatlan marad a kis iárási városban, míg számos falu­si elárusítóhely ugyanabban a járás­ban rossz állapotban van s a legszük­ségesebb átalakítások végrehajtására sincs beruházási fedezete. Liberec ke­rületi városban a Jednota fogyasztási szövetkezet hatalmas vásárt rendezett „a szövetkezetek a fogyasztókat szol­gálják“ jelszó alatt és majdnem kizá­rólag ipari árut, készruhát, méterárut, bőrkészítményeket adott el. am elveket a'falvakon kellett volna elárusítania. A JÁRÁSOKBAN JELENLEG aktívákra jönnek össze a szövetkezeti tagok, hogy kritikailag megtárgyalják a szövetkezeti mozgalom hiányosságait és foglalkozzanak azzal, hogyan javít­sák meg a szövetkezetek tevékenységét különösen a falvakban végzett tömeg­politikai munka terén. Szükség; van tovább! új káderek iskolázására Szövetkezeti mozgalmunk tevékeny­ségre serkent. Fogyasztási szövetkeze­teink munkája megjavításának példa­képe szövetkezeti mozgalmunk dicső története, amely az első köztársaság idejében segített a munkásosztálynak a kapitalisták elleni harcában. Szövetkezeti tagjaink előtt az a fel­adat áll, hogy a falusi szövetkezeti el­árusítóhelyek körül olyan szövetkezeti életet alakítsanak ki, mint amilyen azelőtt volt, amikor a munkáskonzu­­mok körül összpontosult a munkásne­gyedeken végzett fontos politikai mun­ka. Ha falusi szövetkezeti elárusítóhe­lyeinknek olyan helyekké kell válniok, ahonnan a parasztok között végzett politikai felvilágosító munka kiindul, szükséges ennek érdekében megadni a falusi elárusítóhelyeknek minden erre való előföltételt. Ez elsősorban káder­kérdés. Szövetkezeti dolgozóink gyak­ran panaszkodnak arra, hogy a szövet­kezeti elárusítóhelyek vezetésére nincs elég alkalmas szövetkezeti dolgozójuk, mivel a régi, jól bevált raktárnokok, akik a szövetkezeti mozgalomban már az első köztársaság idejében dolgoztak, a városi elárusító helyeken vannak és falura így a kevéssé alkalmas emberek kerülnek. Szükséges lesz új embereket keresni falun, iskolázni, tanítani őket, hogy megismerjék, milv jelentősége van számunkra a szövetkezeti mozga­lomnak. HOGY FOGYASZTÁSI szövetkezeteink közeledjenek a fo­gyasztók felé, szükséges lesz a szerve­zési alapfeltételeket is megteremteni arra, hogy parasztjaink valóban érez­zék. hogy a fogyasztási szövetkezet a? övéké, törődjenek vele és ilvkép meg­ismerjék azt is. mily előnyökben része­síti őket a közös munka. Ehhez külö­nösképpen szükséges kisebb szervezeti egységeket alakítani úgy, hogy a szö­vetkezeti szervezet a legnagyobb mér­tékben közeledjen a faluhoz. A fogyasztási szövetkezeteknek azon­ban a falvakon nem csupán kereske­delmi tevékenységet keli kifejteni, — Kgész évben erős méhcsaládokat Tapasztalatból tudjuk, hogy gazdag méztermést csak úgy érhetünk el, ha egész éven át erős méhcsaládjaink van­nak. Hiába van méhesünk mellett dú­san kivirágzott akác, ha méheink csak ettől az akác méztől kapnak erőre. Az „erős méhcsalád“ fogalma évsza­kok szerint változik Ősszel és tavasszal azokat a méhcsaládokat tekintjük erő­seknek, amelyek teljesen elfoglalják (betakarják) a normalizált állókaptár fiasítóiának hét sbrközét vagy a norm, fekvőkaptár 9—10 sorközét. Nyáron az állókaptár egész fiasítóját és mézkamráját el kell foelaluiok. a fekvőkaptárban pedig az összes kerete­ket. (20—30) Az erős méhcsalád életképes és job­ban ellenáll a betegségeknek. Az erős család minőségesebb utódokat nevel, jobban kifejlődött izomzattal és na­gyobb tenyészanyag tartalékkal. Az erős családokban nagyobb csoport egy­forma korú méhek vannak, amiért is jobban végzik munkájukat a kaptár­ban, többen mehetnek a méhlegelőre, tehát jobban kihasználják a hordást s ezért az erős család több mézet is gyűjt, több viaszt termel és környeze­tében jobban megtermékenyíti a mező­gazdasági kultúrákat. Szorgalmazni az erős családok eléré­sét annyit jelent, mint kihasználni a természet által nyújtott óriási készlete­ket a méhek gyarapodására, minősé­gükre és termelési képességükre. ipari termékeket árusítani a falvakon. — a fogyasztási szövetkezetekre hárul a fontos felvásárlási tevékenység is, el­sősorban a mezőgazdasági fölöslegek fölvásárlása. A fogyasztási szövetkeze­tek ma már végzik a mezőgazdasági fölöslegek felvásárlását és sikereket ér­nek el. 1952 első negyedévében a fogyasztá­si szövetkezetek 1951 hasonló idősza­kával szemben háromszor annyi tojást, majdnem tizszer annyi tejfölt, ötszörte több vajat, kétszerte több húst és hét­­szerte több hüvelyest vásároltak fel. Fogyasztási szövetkezeteink ma új hatalmas fejlődés előtt állnak Azok a feladatok, amelyek elé pártunk a fo­gyasztási szövetkezeti mozgalmat állít­ja, komolyak, de teljesíthetők. Külö­nösképpen azért teljesíthetők, mert fo­gyasztási szövetkezeteink építésében a Szovjetunió fogyasztási szövetkezeteink nagy tapasztalataira támaszkodhatunk, mert meríthetünk ezekből a tapaszta­latokból és így sok akadályt és hiá­nyosságot megelőzhetünk. Pártszervezeteink előtt is az a nagy feladat áll, hogy az eddiginél jobban segítsenek szövetkezeti mozgalmunk­nak, hogy megtanulják ezt a hatalmas tömegszervezetet eszközül felhasználni a falu szocialista építésére. Nem szabad megengedni bármily hamis nézetet a szövetkezeti mozgalom jelentőségére vonatkozóan, amelyek e fontos tömeg­szervezet lebecsülésére vezethetnének. Tudatosítani kell azt is. hogy a szövet­kezeti mozgalom jelentőségének lebe­csülését szándékosan vitte Pártunkba a benne megbúvó kártevők és árulók bandája, akik nem kívánták, hogy fal­vainkon sikeresen felépíthessük a szo­cializmust. Ha pártszervezeteink és a szövetke­zetek kommunista dolgozói élére áll­nak annak a törekvésnek, hogy a szö­vetkezeteket fő küldetésükre — a pártvonalnak a falvakon való megva­lósítására irányítsuk. — kiküszöböljük a szövetkezeti mozgalom mai hiányom ságait és a szövetkezetek mai. munkás saga is a nagy forradalmi hagyomá­nyok dicső folytatása lesz. A „Kudé právo“ cikke nyomán Ezért minden vidék tapasztalt méhészének 2. A méhek legelőnyösebb tülajdón­­ságainak teljes kifejlesztéséhez a leg­megfelelőbb helyi feltételek létesítése: a jó legelő bebiztosítása, jó lépek, a fészkek helyes hőmérséklete, úgy télen mint nyáron, a méhek elhelyezése jó, szára2 és tágas képtárakban. A móhek jó legelőn való elhelyezése A méhek helyes teleltetése. 3. Rendszeresen és a kellő időre elin­tézni az összes beavatkozásokat, ame­lyekkel arra készítjük elő a méheket, -hogy minél jobban kihasználhassák a hordás idejét. meggyökeredzett módszerének figye­lembevétele nagyon fontos dolog, az erős méhcsaládok elérésében való küz­delemben, minden íjréhesben és méhé­szetben. Ezen cél elérésének lehetőségeit rö­viden a következő pontokban fejezhet­jük ki: 1. A méhek minőségének szüntelen javitása, a legjobb méhcsaládok kivá­lasztása (és csak ezekből nevelni anyát), a gyenge méhcsaládok eltávolí­tása. Keresztezésre ugyancsak ilven tu­lajdonságokkal bíró méheket alkalmaz­ni. Hogyan adjuk be az anyát anyátlan családnak? Az alábbi anya-beadás módszert szin­tén nagyon ajánlják: Ha ki akarjuk cserélni az anyát, ki­nyitjuk a fiasítót. közepéről kivesszük a keretet, állványra akasztjuk. A mé­heket felülről köddel megpermetezzük. Ugyanezt tesszük a keretekkel, ame­lyek az oldalürben függnek, ahonnét kivettük a keretet. Végül megperme­tezzük a kivett keretet, ráeresztjük az anyát és szintén bepermetezzük. A ke­retet az anyával visszatesszük a helyé­re és a Hasítást bezárjuk. A családot 4—5 napig békén hagy­juk, míg az anya otthon érzi magát. Némely kiváncsi méhész nem egy, már elfogadott anyát megölt kíváncsiságá­val, mikor már másnap kinyitotta a fiasítót, hogy meggyőződjön „petézik-e már az anya“. A méhek az anya iránti ragaszkodásuk és szeretetük miatt, azon való félelmükben, nehogy azt el­veszítsék, olyan szorosan köréje hú­zódnak, hogy az megfúl. Ezért mi is azt ajánljuk: az anya be­adása után 10 napig hagyjátok békén a méheket! A méhészek többféle módot ajánla­nak az anyák beadására. Az egyik ezt, a másik azt ajánlja s mindegyik a ma­ga módszerét tartja a legjobbnak. Az egyik azt ajánlja, hogy az anyát a röp­­nyíláson a legjobb beengedni, így elfo­gadják Neki legalább is ez mindig si­került. Már biztosan elfelejtette azokat az eseteket, mikor az anya hulláját a kaptár előtt kidobva találta. A másik megint, nagyon bonyolult módszert alkalmaz. A különösen érté­kes anyáknál például, az üres kaptárba való átrepüléssel elválasztja az összes öreg méhet Az ivadékoknak beadja az anyát, azután a dolgozókat „visszaen­gedi“ az anya; kaptárba. De 100°/o-os módszere-e ez? A méhek megbolygatá­­sát ajánlja, hogy a zür-zavarban ne ve­gyék észre, hogy új anyát kaptak. No 100°/o-os módszerünk az anya be­adására még nincs s talán nem is lesz. A méhek nőneműek és nincsenek min­dig egyformára hangolva. Egyszer el­fogadják az anyát „szónéjkül“, máskor pedig kettőt-hármat is megölnek, sőt még a beadott anyabölcsöt is kirágják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom