Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-08-10 / 32. szám
8 1952. augusztus 17. Mii köszönhetnek a népidemokratikus Magyarország alkotmányának a dolgozó parasztok Ordascsehi kis falu Magyarországon, a Dunántúlon, jó néhány kilométernyire a legközelebbi vasúti állomástól. Régen az ilyen falura azt mondták, hogy „az Isten háta mögött fekszik”, most a műútról szinte észrevétlenül kanyarodik rá az autó a nemrég épített köves útra. Mindössze néhány útcából áll a község, sok benne az újjáépített és az újjonan felépített ház. Van olyan utca is, amelynek minden házát az ország felszabadítása után építették. Grdascse'niben lakik Gáspár László (4 és félhektáros) paraszt. A múlt: uzsorakölcsön és árverés Alacsony kerítés veszi körül Gáspár László házát, az udvarban istálló, disznóól, baromfiketrec, tágas félszer. — Még az apámtól maradt rám a ház, — beszéli Gáspár László, mialatt a terített asztal mellett tele tölti a poharakat, — de csak a ház, mert minden egyebet már én építettem a felszabadulás után. Az új cseréptetőt is én csináltattam meg. . . — Bizony sokszor volt veszélyben az a kis ház. Mindig tartóztunk az adóhivatalnak, vagy a banknak. Ha rossz volt a termés vagy kevés a munka, a bankhoz kellett folyamodnunk s dolgozhattunk, szinte szakadásig, hogy legalább a magas kamatokat tudjuk törleszteni. Nem múlt el hét Ordascsehiben, hogy valaki adóhátralék vagy banktartozás miatt ne került volna árverés alá. Hol a tehenét, hol a párnáját vitték el a feje alól az embereknek. Ma is fizetünk adót, hiszen ez kötelessége minden állampolgárnak, de most segít bennünket az állam, az adó a termés menységéhez van szabva és a magamfajta kisparasztok többféle kedvezményt kapnak. Abból fizethetünk, amiből a legtöbb termett és akkor, amikor a termést betakarítjuk. — Nagybirtok volt a község egész határa, a Jankovich grófoké. Azoknak a cselédje volt a falu kilenctized része, sokszor bizony még a magamfajta gazdák is, hiszen az enyémhez hasonló kis földek nem tudtak elég kenyeret adni a családnak. . . A jelen: szerződéses termelés, jobb mód, műveltség — Most másképpen megy a sorsunk. Földműves szövetkezet van a faluban, az előre szerződést köt velünk mindenféle növény termelésére és vetőmagot, műtrágyát is ód hozzá. Jószághízlalásra is lehet szerződést kötni, akkor takarmányt is ád. Én például az idén cukorrépát és kendert termesztek s jó jövedelmet várok belőlük. A régi világban ilyesmiről szó sem lehetett. Csak vaktában termeltünk, s azután a városi nagy gabonameg terménykereskedők — akik mindig öszsze voltak beszélve, — olyan alacsony áron vették meg, ahogyan csak akarták, vagy pedig a nyakukon hagyták. —De nemcsak anyagi támogatást kapunta — mondja tovább Gáspár László, — hanem sokat tanulunk is. Üj növényápolási módszerekre, állatartási és tenyésztési eljárásokra tanítottak meg bennünket a földművesszövetkezetben meg a termelőszövetkezetben, ami most egy éve alakult itt a községben és ahol már az eredményét is láttuk az újfajta gazdálkodásnak. Velem együtt sok gazda ennek köszönheti, hogy évről-évre gyarapszik, előbbre jut. Nálam az istállóban két ló van bekötve, meg egy tehén, az ólban két disznó hízik, tyúkjaim, kacsáim, libáim vannak szép számmal. — Azelőtt nem volt módunk, meg kedvünk sem nagyon, hogy egy kicsit próbáljunk okoskodni, művelődni. Most bizony van kedvünk hozzá, meg módunk is. Az asszony könyvet szokott kölcsönözni a kűlturházból, amit a régi községházából építettek át. Gyakran jön a faluba Pécsről a színtársulat és ez év őszére már mozi is lesz Ordascsehiben. Két fiam közül a kisebbik, a 16-éves Ferenc, itt dolgozik a szomszédban, a feketeberényi állami gazdaság kertészetében. Gyakran jár haza. A nagyobbik, a 18 éves László, most érettségizett. Pesten tanult, ösztöndíjat kapott és kollégiumban lakott. Az ősszel tovább tanul, tanító lesz belőle. Egy fillérünk, be sem kerül a tanítása, legfeljebb az anyja küld neki néhanapján kostolóba egy kis hazai elemózsiát. Nagy dolog ez neloem, aki sohasem hittem volna, hogy a fiaimból valaha más is lehessen, mint ami az apjuk vo>lt. Ügy vélem, hogy nem kell több bizonyság arra, hogy a mi alkotmányunk védi, segíti, támogatja a dolgozó parasztot is. A jövő: szocialista szövetkezeti gazdál kodás A társas gazdálkodásra terelődik a szó, arra, hogy miért nem lép be Gáspár László, a falubeli termelőszövetkezetbe, hiszen saját maga is látja, hogy az ott dolgozók mennyivel gyorsabban, jobban boldogulnak. —Először csak 12 törpebirtokos állt össze, nálunk, 80 hektáron kezdtek gazdálkodni. Figyeltem, mit hogyan csinálnak, s láttam, hogy kevesebbet dolgoztak, mint én, mégis jobb termést arattak. Rájöttem, hogy közösen könnyebb a munka, és a traktorállomás gépjei jobban szántanak az én lovaimnál. A jövedelem is nagyobb, nem kell látástál-vakulásig gürcölni, az emberek Segítenek egymásnak, gondoskodnak egymásról. Ami új ház van a faluban, azt leginkább a szövetkezetiek építették, nekik még olyasmire is telt, amire nekünk, egyéni gazdáknak csak ritkán, vagy egyáltalán nem. Éppen ezért el is határoztam, hogy ezen az őszön családostul belépek hozzájuk. — Most már a saját szememmel győződtem meg arról, hogy melyik út a jobb. S mivel már tudom, hát azt választóm. . . A magyar alkotmány biztosítja Gáspár László és a többi dolgozó paraszt útját a még szebb, még boldogabb jövő felé. . . 35.000 traktor a lengyel mezőgazdaságban Nálunk is megalakul az EFSz Községünk dolgozó parasztsága szocialista hazánkhoz való hűségét abban is nyilványítja, hogy a cséplőgéptől az államnak adja kitermelt első szem gabonáját. Föidműveseink megértették a munkásparaszt-szövetség fontosságát, mert ha üzemi munkásaink 100 százalékra teljesítik Szlovákia összesített tervének feladatait, akkor mi sem maradhatunk alul, a munkásosztály államával szemben vállalt kötelezettségeink teljesítésében. Falunkban az aratást még július 20- án elvégeztük, 10 nappal előbb, mint ahogyan tervezve volt. A hosszú szárazság miatt azonban nem dicsekedhetünk termésereményeinkkel és itt éreztük hiányát a szövetkezeti gazdálkodásnak. Amikor a sajógömöri EFSz tagjai látogatóba jöttek hozzánk, szintén erről beszéltek, hogy bár náluk is kevés volt a csapadék, mégis nagyobb hektárhozamot értek el, mint a mi községünk földművesei. Ennek a baráti látogatásnak az eredménye az volt, hogy 18 új tagot szerveztünk be az EFSzbe. Az eredmény annal is inkább értékes, mert a sajógömöri szövetkezet tagjai házról-házra járva világosították fel községünk dolgozó parasztságát a közös gazdálkodás előnyeiről. Azon vagyunk, hogy még további kis- és középparasztokat győzzünk meg s ezáltal az őszi munkák elvégzését az EFSz szabályai szerint hajthassuk végre, megértő földműveseinkkel. Tomolya István, Sajószárnya. Balogfaluban is van már III. típusú EFSz A balogúj falusi kis- középföldművesek az idei közös békearatásban meggyőződtek a közös munka előnyéről s ezért elhatározták, hogy ebben az évben ők is egybeszántják a földeket és közösen fognak dolgozni. Balogújfaluban összesen 27 kis- és középparaszt van, akik közül egy sem maradt magángazda. A belépési nyilatkozat aláírásával új életet kezdtek a kis falu dolgozói. Zsípi Bajo Bálint új belépő tagot, amikor a belépési nyilatkozatot aláírta, megkérdezték tőle, hogy mi bírta rá a szövetkezetbe való belépésre, ezeket mondotta: — Én már 72 éves vagyok. Sok aratást végigéltem már, robotoltam látástól vakulásig. Ingem az aratás és. cséplés idején a verejtéktől sohasem száradt ki. Most a közös aratásban, a gépek segítsége mellett, észre sem vettem, milyen könnyen és rövid idő alatt végeztük el az aratást, még hozzá meg sem izzadtunk. Engem a közös aratás és a gépek segítsége ébresztett öntudatra, mert ezzel megszabadultunk az örökös küszködéstől. Ezért örömmel írom alá a III. típusú közös gazdálkodást — fejezi be Bálint bácsi. A kis falu dolgozói jól megfontoltak mindent és csak azután alakitottak szövetkezetét. Már előzőleg meglátogatták a szútori III. típusú szövetkezet tagjait és elbeszélgettek velük a közös gazdálkodás problémáiról. — Amikor már mindent megnéztek, ellátogattak Szútor község egyénileg gazdálkodó, kis- és középparasztjaihoz és megkérdezték őket, milyen véleménnyel vannak a szövetkezeti gazdálkodásról. A szútori kis- és középparasztok éiénken elbeszélgettek a balogúj falusi kis- és középföldmüvesekkel és elmondottak, hogy ők is figyelemmel kisérték a szövetkezet fejlődését. „Ebben az évben különösen jo eredményt értek el a szútori III. ttpusu EFSz tagjai, amely nekünk, egyénileg gazdálkodóknak példaképül szolgai. Tehat meggyőződtünk arról, hogy a szövetkezeti gazuaikoaas a mi javunkat szolgaija es nekünk, kis- es közepparasztoknak az Er Szóén van a helyünk. A jó eredmények minket is uj eietre keltettek, kedvet kaptunk a szövetkezén tagoktól es mar az aratasi munka-, kát veiuk közösen végeztük. Ősszel pedig minden taiuiei.ec egyoeszántunk es veiük égj utt kezuuiik új eietet, a szövetkezeti nagygazaaikoaasban — mondották a szútori kis- es középioidmuvesek. Nyugodt le.ekkel tértek vissza falujukba a baicgúj falusi gazdák, tele tervekkel a közös gazdálkodással kapcsolatban. Rövid időn belül aztán megszületett a III. típusú szövetkezet, amelynek minden kis- és középparaszt tagja lett. —pe— A lengyel Állami Tervgazdasági Bizottság közzétette a népgazdasági terv 1952 második negyedév teljesítésének adatait. A jelentés megállapítja, hogy a szocialista ipar a második negyedévre ''előirányzott teljes termelési tervet 100.4 százalékra, az első félévi tervet pedig 100.3 százalékra teljesítette. A szocialista ipar termelése 1952 második negyedében a múlt év megfelelő időszakához viszonyítva csaknem 20 százalékkal emelkedett. A tervbizottság jelentése rámutat arra, hogy ebben az Bugár Gyula, 16 hektáros spekuláns, a kapitalista világban bornagykereskedő volt Rimaszombaton. Ö- regségére szép vagyont harácsolt össze s amellett még nyugdíjat is kapott népi demokratikus rendszerünktől. Mivel egész életét örökös spekulálással töltötte, most a felszabadulás után is folytatni akarta a gondtalan életet. Most az egyszer azonban ráfizetett a spekulálásra. Ugyanis azon törte a fejét, hogy miképpen lehetne ma is munka nélkül, gondtalan életet élni. Csakhamar kigondolt valamit. — Beállók a szövetkezetbe, beadom a földemet, hadd vesződjenek vele a szövetkezeti tagok. Az állataimat pedig eladom, amiért szép öszszeg vándorol a zsebembe. A közös munkába meg akkor kapcsolódom be, amikor éppen jól esik, — gondolta. Ügy is tett. 150 darab juhát és szarvasmarháit eladta, amelynek az árát zsebre tette és nyugodtan élte világát. Munkába sem járt, csak néha. Az idei aratásnál még a másik évben a tavalyinál nagyobb területen végezték -el sikerrel a tavaszi vetést. A lengyel mezőgazdaságban jelenleg 35.500 traktor működik (15 lóerős traktorokat számítva), vagyis 17 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. A szocialista iparban foglalkoztatott dolgozók száma az elmúlt év második negyedévéhez képest mintegy 5 százalékkal, a munka termelékenysége pedig az iparban csaknem 15 százalékkal emelkedett. oldalára fordult, amikor a szövetkezeti tagok már régen az aratást végezték. No, nem gondolt arra Bugár úr, hogy spekulálását éberen figyelik a HNB mellett működő Női-bizottság EFSz tagjai. Sötét tervét szövetkezet ellenes álláspontját az is megerősítette, hogy istállójában nem engedte meg a szövetkezet állatállományának elhelyezését. A Női-bizottság tagjai a szövetkezet gyűlésén rávilágítottak Bugár úr kizsákmányoló múltjára és jelenlegi uzsorás terveire s azt indítványozták, hogy Bugár spekulánst zárják ki a szövetkezetből. Bugár kizárásánál megállapították, hogy a szövetkezetnek 21 ezer koronával adós a földjei megműveléséért. A lipóci asszonyok bebizonyították, hogy az EFSz megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló Párt és kormányhatározat végrehajtásánál jó segítséget nyújtanak a fejlődésben, a jobb életért harcoló asszonyok. Minden! elkövetünk, hogy a fala éleiét helyes úi.a tereljük A párkányi járásban befejeződött az aratás és a cséplés is. Azonban vannak olyan községek is, ahol a csépléss« elmaradnak, — ezek a magángazdálkodók. Most látszik meg, hogy milyen káruk származik abból, hogy néni szervezték meg a közös aratást és cséplést. Az idei békearatásból egy tapasztalattal gazdagabbak vagyunk. Láttuk, hogy mindenütt, ahol az aratás terv szerint folyt, ahol jó munkacsoportokat szerveztek meg és ahol a kis- és középparasztokat is bevonták a közös aratásba, ott az aratás tényleg jól folyt le és rövidebb idő alatt, sikeresen befejezték. így volt ez a fejlettebb szövetkezeti falvainkban, mint Búcson, Bátor - keszin, Bélán és Köbölkúton. Ezekben a községekben szövetkezeteink tagjai, férfiak, asszonyok is nagyban kivették részüket a munkákból. A párkányi JFSz dolgozói is nagy jelentőséget tulajdonítottak az aratásnak, mert a segítség mellett frissítő italokkal is kedveskedtek az aratásban dolgozó szövetkezeti tagoknak. Hideg sörrel, szódával és jó cukorkával látták el az arató csoportokat. Ebben a szolgálatban legjobban Varga elvtárs Párkányból, SántrYa elvtárs és Jance elvtársnő Bátorkeszin tűntek ki a legjobban, mert mindig tudták, hogy hová kell vinmök a frissítőket. Ez nekünk, fogyasztási szövetkezeteseknek még csak a tömegpolitikai munka kezdete. Azzal, hogy bekapcsolódtunk az idei békearatásba falvainkon és hogy az aratás meggyorsítását elősegítettük,. még nem jelenti, hogy kitűzött feladatainkat egészében teljesítettük. Tovább megyünk falvaink szocializálásáért és mindent elkövetünk, hogy a falu életét helyes útra tereljük. Nem lehet, hogy községeinkben a becsületes kis- és középparasztjaink továbbra is a régimódi élethez ragaszkodjanak. Ezt kívánjuk elérni mindnyájan, akik az elárusítóhelyeken dolgozunk, arpelyet példás kiszolgálással segítünk elő, sőt, ha a szükség úgy kívánja, a földeken is hathatós segítséget nyújtunk. (L) Marcelházon a szövetkezeti 8q- val ért el magasabb ha hozamot mint a magángazdáíkodók Míg Marcelházán szövetkezetünk már több, mint egy héttel ezelőtt befejezte a gabona cséplését és a beadást is teljesítette, addig községünk magángazdálkodói csak pár nappal ezelőtt végezték el a cséplési munkálatokat. A cséplést illetőleg megtudták földműveseink, hogy mit jelent a földek időbeni megmunkálása, mert aki jól megművelte földjeit, az most szép termést takarított be és beszolgáltatási kötelezettségét is könnyen teljesíti. Ezek közé tartoznak Gál Vilmos, Téglás András és Cibor testvérek, becsületes gazdálkodók. Ha összehasonlítjuk a szövetkezet és a magángazdálkodók között a földek terméseredményeit, akkor látjuk, hogy az idén is alacsonyabb termést értek el az egyénileg gazdálkodók. Mi a szövetkezetben átlag 20 mázsás hektárhozamot érünk el, míg a magángazdálkodók alig 12 mázsát hektáronként. A szövetkezet a gépek helyes kihasználásával és az új munkamódszerek bevezetésével minden munkát időben el tudott végezni. A magángazdálkodók viszont gyönge fogatukkal elkéstek a munkálatokkal s ezért nem is tudtak magasabb eredményeket elérni. Azonban reményünk van arra, hogy rövid időn belül kiszélesedik a szövetkezetünk és az egyénileg dolgozó földműveseink, a nagyobb termés elérése érdekében mindnyájan belépnek a szövetkezetbe. Mi természetesen szívesen fogadjuk őket, mert ezáltal együtt építhetjük erőssé közös szüvetkezeti gazdálkodásunkat. Maríkovec A., levelező L póc község haladó asszonyai kezdeményezésére kizárták a szövetkezetből Bugár Gyula falusi spekulánst Szabad Földműves a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal: Bratislava, Krizková 7. — Telefon: 332-99. — Szerkesztőség: Bratislava, Krizková 7. — Telefon- 243-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja az „Oráö” lap- és könyvkiadó vállalat. — Nyomja: Concordia nyomda Bratislava, Ul. Nár. povstanie 41. — Irányító postahivatal- Bratislava 2. — Előfizetés egy évre: 100.—Kcs, félévre 50.—Kés. — A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. — Eng. az. PIO 566/52. F9.2.
