Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-08-10 / 32. szám

1952. augusztus 17. 5 Miért topog egyhelyben a muzslai EFSz Azt hinné az ember, hogy a be takarítási munkaiatok elvégzésével és a gabonabeszolgáltatás pontos teljesítése után, minden nagyobb gond leesett a szövetkezeti tagok vállairól. Nagyot tévednénk, ha ezekután elpihennénk si­kereinkben és nem foglalkoznánk tóvá bbra is azokkal a kérdésekkel, ame­lyek a szövetkezet további megerősítését segítik elő. Főleg nem szabad elfelednünk, hogy még a gabonabetakarításával nem tet­tünk meg mindent a szövetkezet to­vábbfejlesztése érdekében, csak éppen sikerült elérnünk, hogy egészévi mun­kánk gyümölcsét tető alá helyeztük. El­következendő munkánk legfontosabb szakasza éppen a betakarítás és a be­szolgáltatás után kezdődik, amikor is mérlegeljük eddig elért eredményein­ket és ezek révén bebiztosítjuk a szö­vetkezet különböző gabonaalapjait Erről beszélgettek a muzslai EFSz tagjai is, amikor a cséplést elvégezték és eleget tettek az állammal szemben vállalt kötelezettségüknek. Mindenek­előtt kellőképpen gondoskodtak a vető­magalap biztosításáról. Rozsból 70 má­zsát, búzából 400 mázsát, árpából pedig 150 mázsát helyeztek el a vetési ter­veknek megfelelően. A természetbeni járandóságok elosztásánál szintén He­lyesen jártak el, ugyanis a ledolgozott munkaegységek arányában, 50 százalé­kát fizették ki az első félévre a tagok­nak. így pl. Komló Márton sertésetető, aki feleségével együtt dolgozik a szö­vetkezetben, az első félévre 880 kg ga­bonát kapott, mint természetbeni já­rulékot. A természetbeni járulék szét­osztása újabb nagy csapást mért azok­ra a hazug liireiztelésekre, amelyeket a szövetkezetben megbújt kulákok igye­keztek terjeszteni, amikor is azt han­goztatták, hogy nem lesz a természet­beni járulékokból semmi. Az előbbiekben említettük, hogy a szövetkezetnek sikerült bebiztosítania a vetőmagalapot és a természetbeni já­randóságok után szóló gabonamennyi­séget is, a továbbiakban arról számo­lunk be, hogy az első félévi termelési tervét hogyan teljesítette a szövetke­zet, mert csak így nyerhetünk pontos tájékoztatást a szövetkezet életéről. Föld állatállomány nélkül. Gabonából, marhahúsból, tojásból 100 százalékra teljesítették a beszolgálta­tást. A sertéshús beadással azonban elmaradnak, úgyszintén a tejjel is, a­­melyet eddig csak 25 százalékban tel­jesítettek. Ez azzal magyarázható, hogy a szövetkezet az elmúlt évben nem volt eléggé előrelátó és nem számított Ha már a szövetkezetbe furakadotc i kulákoknál tartunk, nem hagyhatjuk < említés nélkül, azt sem, hogy tulajdon- i képpen ők voltak az okai annak, hogy í a szövetkezet, különösen a tavasziak- 1 ná) nem tudta elérni a tervezett hei<- 1 tárhozamot, ami most komoly hiányos- < Ságot idézett elő a takarmányalap be­biztosításánál is. Nehogy azt gondoljuk, hogy a muzslai kulákok befejezték ká- ; ros tevékenységüket."Nézzük csak meg 1 többek között Mészáros Márton, 15 1 hektáros kulák esetét, aki öregségére ] hivatkozva, már nem dolgozik a sző- ] vetkezetben, lánya pedig máshol he- ] lyezkedett el, hogy így a munkásoknak járó élelmiszerjegyekhez juthasson. Ugyancsak Jeney Géza, akinek még 15 hektárnál is több földje van, szintén be- i lépett a szövetkezetbe, persze nem az- 1 zal a szándékkal, hogy dolgozzék, ha­nem azért, hogy rontsa a múnkaerköl­­csöt. Eszeágában sincsen, de még a csa­ládtagjainak sem, a szövetkezetben dol­gozni. Két lánya szintén másutt helyez­kedett el s így a Nemzeti Bizottság ré­szükre is kiadta a munkásoknak járó élelmiszer jegyeket. Amint a fentiekből láttuk, a muzslai i szövetkezet eredményeit nagyban befo­lyásolják a kulákok, akik lazították a munkafegyelmet. Most a gyengébb ter­olyan tag és föld növekedéssel, mint amilyenre kiszélesedett s így nem biz­tosították a megfelelő sertés és szar­vasmarhaállományt. Tény azonban, hogy multévi 400 hektár területükre meg volt az állatállományuk, sőt serté­seket még terven felül is neveltek. Az ősz folyamán a szövetkezet földje még további 1.100 ha-ral gyarapodott, saj­nos azonban a kibővült terület nem volt kellő számú álattal fedezve. Ez viszont úgy történhetett meg, hogy a tavalyi tagtoborzás során, a tagság nem volt eléggé éber s amiáltal több kulák be­furakodott az EFSz-be, akik előzőleg eladták állatállományukat. méseredményekben jutnak kifejezésre a hibák. A szövetkezet tagjai azonban már tisztán látnak s mindent elkövet­nek. hogy leszámoljanak az osztályel­lenséggel, hogy többé ne akadályoz­hassák a szövetkezet fejlődését. így az ősszel a jó munkával megteremtik a jövőévi termés alapjait. Nagyon helyén­való lenne, ha a helyi Pártszervezet és a Nemzeti Bizottság is komolybban te­kintene a szövetkezet működésére és hathatósabb támogatásban részesítené, hogy mindazokat a nehézségeket, ame­lyek akadályozzák a szövetkezetei fej­lődésében mielőbb eltávolítsák. (Sz ) Csilizradváányon lelkes hangulatot kel­tett a szövetkezet tagjaiban az aratás és a cséplés gyors befejezése. A gépek se­gítsége révén jó termést takarítottak be, ami a beadási kötelezettségükben látszik a legjobban. Beadási tervüket 414 mázsa kenyérgabonával teljesítet­ték túl. Miután a gabonát beszolgáltat­ták, hozzáláttak a természetbeni já­randóságok kiosztásához is. Berec La­jos az első félvben 292 munkaegységet szerzett, amiért 913 kg gabona juta­lomban részesült. A rimaszombati járásban haladéktalanul meg kell gyorsítani a csép.ést, amely hátráltatja a terményfelvásárlást A rimaszombati járásban teljes ütemben folyik a cséplés. A terv szerint a járásban augusztus 30-ig kell hogy véget érjen a ter­ményfelvásárlás. A szövetkezetek, ahol már elcsépeltek, 100 százalékban teljesítették beszolgáltatást kö­telességüket, ahol pedig folyik a cséplés, ott a cséplőgéptől egyenesen a nép államának raktárába szállítják a gabonát. A járás EFSz­­ei 1952 augusztus 7-ig 41 százalékban telje­sítették terménybeszolgáltatásukat. Példásan dolgoznak a rimaszombati IV. tí­pusú EFSz tagok, akik szocialista munka­versenyre hívták a kerület összes szövetke­zeteit. Az aratási munkák elvégzésénél má­sodik helyre került a besztercebányai kerü­letben. Az aratási munkákat 170 hektáron 3 önkötözőgéppel és két íti tagú munkacsoport­tal 9 nap alatt elvégezték, amelyen párhuza­mosan folyt a tarlóhántás és a másodnövé­nyek vetése is. A két munkacsoport verseny­ben áll egymással, azonkívül minden tag egyéni versenyző volt Az aratási munkáknál első helyre került Moronga elvtars munka­­csoportja. Az egyéni munkaversenyben pedig 130 százalékos napi teljesítménnyel első díjat nyert Hugyec István, szövetkezeti tag. A szö­vetkezeti tagok a búzánál 21 mázsás az árpá­nál 23.5 mázsás hektárhozamot értek el. Az aratás után saját cséplőgépeikkel azonnal megkezdték a cséplést, amellyel párhuzamo­san folyt a terménybeszolgáltatás. A szövet­kezeti tagok 1952 augusztus 6-ig 113 százalék­ra teljesítették beszolgáltatást kötelességüket. A nyári munkák elvégzésénél a munka meg­szervezésével 145 munkaegységet takarítot­tak meg. Szép eredményeket értek el a vrbovcei szö­vetkezeti tagok is, akik második helyen álla­nak a járásban. Az aratási munkáknál 3 nap­pal lerövidítették a tervet. Különösen jó eredményt ért el Faltányi Mária munkacso­portja. Ez a munkacsoport — az aratás köz­ben — hat hektáron elvégezte a lentépését is. A szövetkezet a cséplőgéptől az állam raktá­rába szállította a gabonaneműeket és 1952 aug. 6-ig 100 százalékban teljesítette beszol­­gáltatási kötelezettségét. A felsőszkálnoki III. típusú szövetkezeti tagok még mielőtt befejezték a cséplést, már teljesítették beszolgáltatásukat. A szövetkezet ebben az évben búzából keresztsorosvetéssel 24 q-ás hektárhozamot ért el, tehát 9 mázsá­val több, mint a tavaly rendes vetéssel. Elha­tározták, hogy a jövőben még jobban meg­honosítják a keresztsoros vetést minden ga­­bonanemünél. Az egyénileg gazdálkodó becsületes kis és középparasztok sem maradnak el. Legpéldá­­sabban teljesítik beszolgáltatási kötelezettsé­güket a martinfalvai kis- és középgazdák, akik 1952 aug. 6-ig 52 százalékban teljesítet­ték hazafias kötelességüket, annak ellenére, hogy a cséplést csak ezekben a napokban kezdték el. A martinfalvai kis- és középpa­rasztok ebben az évben már közösen arattak. Az aratási munkáknál meggyőződtek a kö­zös munka előnyeiről és elhatározták, hogy ők is szövetkezetei alakítanak. Péterfalva község kis- és középparasztjai is jól megszervezték a munkát. A kalászoso­kat négy helyre összpontosították és közös­­asztagról csépelnek. A csépléssel párhuzamo­san folyik a terménybeszolgáltatás is. A köz­ség gazdáinak két cséplőgéppel 120 vagon gabonát kell kicsépelni. Csak az a baj, hogy a cséplőgépek napi teljesítménye csak 90 má­zsa, a gyakori üzemzavarok miatt. így a kis- és középparasztok ezideig mégcsak 10 vagon gabonát csépeltek el. A traktorállomásnak a felszabadult cséplőgépeket Péterfalva község dolgozó parasztjainak segítségére kell kül­deni, hogy meggyorsíthassák a cséplést s mi­hamarabb eleget tehessenek hazafias köte­lességüknek. Jó meggyőző munkát végez Farkas Barna, járási oktató, aki nem az iro­dából irányítja a munkamenetét, hanem .minden idejét a falu kis- és középgazdái kö­zött tölti. Vannak azonban községek, ahol ennek épp az ellenkezőjét látjuk. Például Zeherje köz­ségben, ahol a HNB elnöke, mint a falu feje, nem teljesíti beszolgáltatási kötelezettségét és ellene volt a közösszérűn való cséplésnek. A HNB tagjai Gembicky elnök példáját kö­vetve, semmi intézkedést nem hoznak, amely meggyorsítaná a terményfelvásárlást. Ami­kor ilyen példát látnak a falu kis- és kö­zépparasztjai, — mint Gembicky HNB elnök és a többiek példája, — nem csoda, hogy a falu több gazdáira is átragad ezek káros ma­gatartása. Ezért van az, hogy a falu már kis híjján csaknem elcsépelt és a beszolgáltatás még csak 6%-nál döcög. A legjobban örül ennek a reakció vezére, Václavik Márton 12 hektáros spekuláns, aki semm téren sem tesz eleget a beszolgáltatásnak. Václavik speku­láns már minden gabonáját elcsépelte, azon­ban az államnak egyetlen kilogrammot sem. szolgáltatott be. Amint már a fentiekben is említettük, ott, ahol a meggyőző munka gyengének bizo­nyult, felüti a fejét a reakció. Bizonyíték erre Belény község esete is, amely már 100 százalékban elvégezte a cséplést, azonban ezideig a falu csak 11%-ra teljesítette a be­szolgáltatási tervet. Ebben a faluban a fő­reakciósok Ocsenás Matús, 17 hektáros és Kakas József, 15 hektáros kulákok, akik min­den idejüket arra használják fel, hogy a leis­es középparasztokat visszatartsák hazafias kötelezettségük teljesítésétől. Hasonló a helyzet Kruzsna községben is, azonban itt találkozhatunk jó példát-mutató dolgozó parasztokkal is. Ezek Skvarenyák János 4 ha-os dolgozó paraszt, aki beszolgál­tatási kötelezettségét nyomban a cséplőgép­től 50 kilogrammal túlteljesítette. Hasonló­képen cselekedett Kovalancsik János és No­dar Márton középparaszt is, akik hazafias kötelezettségüket Í00%-on felül teljesítették. A községben hiányzik a politikai felvilágo­sító munka. A község gazdái már 600/0-ban elcsépeltek s a beszolgáltatás ennek ellenére csak 30»/o. Ennek oka az, hogy a HNB türel­mesen elnézi, hogy olyan ember is, mint Gonda 20 hektáros kulák szabotálja a be­adást, ami rossz hatással van a falu dolgozó parasztjaira. Gonda kulák. már elvégezte a cséplést, a gabonát hazavitte és a mai na­pig nem tett eleget beszolgáltatási kötelezett­ségének. Gonda szabotálása a HNB gyenge­ségére mutat. A JNB-nak nem szabad tűrnie, hogy dol­gozó népünk élelmiszerrel való ellátását Gonda és hozzá hasonló kártevők szabotál­ják s oda kell hatnia, hogy a helyi nemzeti bizottság az ilyen kísérleteket mindjárt a csi­rájában elfojtsa s a szabotáló kulákot jut­Az aranyosmaróti Traktorállomás legjobb traktorosa, Száraz András a cséplőgépnél is megállja a helyét Száraz András kötelezte magát arra, hogy aug. 12-ig 2000 q gabonát csépel ki. Eddig az időpontig 2491 mázsás eredményt ért el Az egegi raktár vezetője, György Miklós és környező szövetkezetek tagjai, nagy érdek­lődéssel szemlélik a beadott gabona fajsú­lyát tassa oda, ahová tartozik — a vádlottak pad­jára. Most már látjuk mi az oka minak, hogy a magángazdálkodók a járásban csak 18.56%. ban teljesítették beszolgáltatási kötelezettsé­güket, holott már több községben elvégezték a cséplést? Ezért a HNB titkárainak és a járási okta­tók felvilágosító munkájának hiányosságait meg kell szüntetni Nagyobb éberségre van szükség a kulákokkal szemben és nem sza­bad megtörténnie, hogy a kulák anélkül, hogy teljesítené beadási kötelességét, saját raktárába szállítsa a gabonát. Hogyan kép­zeljük, hogy dolgozóink nagy ellensége a kulák, siet beszolgáltatni a gabonát, ha a HNB puhasága folytán módot ad neki a ga­bona elfeketézésére A másik hiba pedig a traktorállomás mun­kájában mutatkozott. A rimaszombati járás traktorállomása nem készült fel kellőképpen a cséplési munkálatokra. A traktorállomás vezetőségét súlyos fele­lősség terheli a termény felvásárlás eltolódása miatt, mert nem tartották be a JNB-val kö­zösen kidolgozott munkatervet a cséplőgépek szétosztásánál, valamint a cséplési munkák­nál. A munkaterv magában foglalta minden községben a cséplési munkák megkezdésének pontos dátumát, a körülményekhez viszonyít­va. A traktorállomás vezetősége a Járási NB beleegyezése nélkül megváltoztatta ezt a ter­vet és olyan községekbe adta a cséplőgépe­ket, ahol az aratás egy héttel később kezdő­dött mint másutt. Ennek következtében a cséplőgépek kihasználatlanul álltak és várták az aratás elvégzését akkor, amikor más köz­ségekben már egy héttel előbb meg kellett volna kezdeni a cséplést. így egy egész hetet nyertek volna a cséplésnél. A másik hiba az volt, hogy a cséplőgépek javítását nem végezték el 100%-ban. Ezt megállapíthatjuk most a gyakori üzemzava­roknál. A traktorállomás vezetőségének be kell hozni a mulasztásokat es minden erejét arra kell összpontosítania, hogy meggyorsítsa a cséplési munkákat, amely nem kielégítő ütemmel folyik és ennek következtében ké­sik a felvásárlás. A rimaszombati járás Nemzeti Bizottság < feladata, hogy megtegye a megfelelő intéz­kedéseket, hogy a cséplés és a gabonafelvá­sárlás időben befejeződhessen. Proksz Eta A kulák még a muzslai szövetkezetben is kulák marad A muzslai kulákoknak nem Ízlik a munka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom