Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-08-17 / 33. szám

6

1952. augusztus 17.

Teremtsük meg a magasabb lejhozam elérésének előfeltételeit

Tejfogyasztásunk állandóan növekszik. An. flak ellenére, hogy városaink, ipari központ, jaink most sokkal nagyobb mennyiségű tejet kapnak, mint a múlt köztársaság idején, mégis hiány mutatkozik a tejellátásban. Ennek az az oka, hogy termelésünk még nem tud lépést tartani, a népi jövedelem emelkedése következtében egyre növekedő kereslettel és fogyasztással. Éppen ezért tejtermelőinknek, elsősorban pedig az Állami Birtokok dolgozóinak, valamint az EFSZ-ek tagjainak arra kell törekedniök, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben mihamarább olyan előfeltételeket teremtsenek, melyek lehetővé teszik a tejtermelés gyors 'emelkedését

A tejhozam emelkedését egyrészt a szarvasmarha-állomány emelésével, míg gyorsabban és olcsóbban, a már meglévő fejőstehenek tejhozamának fokozásával érhetjük el. Erre a másik lehetőségre még nem régiben alig gondolhattunk. Az természetes, hogy törekednünk kell a szarvasmarhaállomány további gyarapodására, de ugyanekkor a tejhozam emelését is jsjő kell mozdítanunk, mert csakis az állatállomány emelésével és a tejhozam fokozásával termelhetünk annyit, hogy a növekvő fogyasztást teljesegészében fedezni tudjuk. Földműveseink, az állami birtokok dolgozói és szövetkezeteink tagjai sokhelyütt nem vették tudomásul, hogy milyen nagyok a tejtermelés fokozásának lehetőségei, éppen a tejhozam elérését illetően. Erre a tényre a szovjet mezőgazdaság dolgozóinak nagy sikerei világítottak rá, amelyeket e téren értnek el. Bizonyára minden dolgozó, aki az allami birtokon dolgozik, vagy a szövetkezeti tagok, akik az állattenyésztési csoportokban foglalkoznak, ismeri a Karavajevoi szovhoz Sztálin-díjas főzootechnikusának S. I. Steimannak nevét és nagy sikereit, amelyek a tehenek etetőnőivel együttműködve ért el Steiman és munkatársai például közönséges és kevés hasznot hozó tehenektől egy év alatt 1500 liter tejet értek el, ugyancsak ők tenyésztették ki a híres kosztromi fajtát, amelyektől átlagosan 6200 liter tejet fejnek ki egy év alatt (300 nap). Ez annyit jelent hogy a 4—5 literes átlagos tejhozamot egy tehéntől 17—20 literre emelték. Ez a nagy siker azonban nem maradt egyedül a Szovjetunióban, mert az eddig szerzett tapasztalatok alapján más szovhozokban és kolhozokban is meghonosítják Steiman módszerét és már eddig is sok helyen hasonló eredményeket értek el, az újonnan kitenyésztett fajtáktól. Etetőink lényeges része nehezen tudja megérteni, hogyan lehetséges ilyen hatalmas tejhozamot elérni. Az elért eredményeket annak tulajdonították, hogy egészen más tehenekről van szó, esetleg valami kölönleges takarmányozásnak tulajdonítható és nemigen akarták elismerni, hogy egyszerűen jobb gondozással és szakszerű takarmányozással lehetséges ilyen szép eredményeket elérni. Mint a Sztálin-díjas Steiman is említi, még a Szovjetunióban is akadtak kétkedők, akik nem hittek ezekben az eredményekben és amikor meglátogatták a karajevai szovhozt, nem elégedtek meg egyszerű tájékoztatással, valami titkot kerestek, no Steiman nyiltan beszélt az elért eredményekről és annak eléréséről. Egyebek között azt mondja:

A kezdeményezés alkotóereje

„Ezeket a győzelmeket azért érhettük el, mert az élenjáró kollektiv egész gondolatát, úgyszólván egész életét áthatotta a kezdeményezés alkotóereje, amelyet a munkaverseny és a sikerben való feltétlen bizalom fokozott”. Ugyancsak arról is beszél, hogy milyen nehézségekkel kellett megbírkozniok, amikor a siker felé indultak. „Feladatunk az volt, hogy legelőször is megszüntessük a dolgozók fluktuációját, azután bátorítottuk a kollektívát a nehézségek elleni harcban és az aggodalmakkal szemben”. Steiman még arról is beszél, hogyan nevelték ki az új kádereket s arról, hogyan működtek együtt a tudomány emberei a fejőnőkkel és a gondozókkal, hogyan végezték a felvilágosító és kultúr munkát. Azután egyenesen a munkahelyen mutatták meg, hogyan kell helyesen etetni a jószágot és mindenkor arra törekedtek, hogy az emberek megszeressék a munkájukat és saját szovhozukat. így tör/ ténhetett meg aztán, hogy a termelés a dolgozók szívügyévé vált" és maguk a dolgozók leleplezték a rendbontókat, akik megakadályozták munkájukat.

S. I. Steiman e szavaiban található meg a nagy siker „titka” és egyben kiváló útmutatás számunkra is, hogy miképpen dolgozzunk, hogy hasonló eredményeket érjünk el mi is. S valóban ott, ahol e módszer szerint kezdtek dolgozni, máris 'Szép eredményekkel dicsekedhetnek. így pl. a zselízi állami birtokon azáltal, hogy a szovjet példa szerint végrehajtották a fejőstehenek szétosztását egyes gondozókra, s hogy a fejők között szocialista munkaverseny fejlődött ki, valamint annak következtében, hogy az összes gazdaságokban alkalmazzák Malinyinová fejőnő módszerét, sikerült az állami birtok dolgozóinak 7-4 átlagról 10.66 literes napi átlagra felemelni a tejhozamot egy tehéntől, sonlóképpen emeltek a tejhozamot a szenei állami birtokon is, ahol 7.51.— ről 10.28-as átlagra emelték fejőstehenenként. A várkonyi állami birtokon 7.33-ról 10.19 literre, a szeredi állami birtokon 7.17-ről 9. 68-ra, Galántán 7.51-ről 9.52-re, Palárikovon 7.15-ről 9.37-re emelték a napi tejhozam átlagát tehenenként. Az eredmények kicsúcsosodását mégjobban látjuk, ha egyes gazdaságok sikerével foglalkozunk. így pl. a zselízi állami birtok Karolina nevű gazdaságában 137 fejőstehénnél január elsejétől, június végéig 7.82 literről napi 12.62 literre sikerült fokozni a tejhozamot tehenenként. A bajcsi állami birtok landori gazdaságában 50 tehénnél 8.43- ról 14.23 literre emelték a tejátlagot. A galántai állami birtok tallósi gazdaságában 42 tehénnél 11.5 literről 15.03 literre emelkedett a tejhozam. A tornoci állami birtok felsőjatói gazdaságában 135 tehénnél 7.50 literről napi 12 literre emelkedett a tejhozam darabonként, miközben Ványik nevű dolgozó 12 tehénnél átlagosan 16.5 literes tejhozamot ért el naponta és most kötelezettséget vállalt, hogy ennél a 12 darabnál a napi átlagot 18 literre emeli. Valenyec elvtárs 12 tehétnél napi 15 literes átlagot ért el, egy tehénnél pedig 41 literes napi átlagot. A

Most nézzük csak, hogyan tarthatnók meg

egész éven át a magasabb tejhozamot, esetleg hogyan emelhetnénk még tovább? Nagy előnyt jwlent számunkra, hogy állandóan tanulhatunk a Szovjetuniótól s így jó példákból tudjuk, hogy a tejhozam emeléséhez állandóan szükséges bebiztosítani a megfelelő mennyiségű házitakarmányt. Egész éven át kell, hogy legyen nedvdús takarmányunk. A nyári hónapokban mindig jó, zöld takarmányt adjunk míg a téli hónapokban silótakarmányt, takarmányrépát, burgonyát stb. Emellett állandóan jó lucernát vagy szénát adjunk a jószágnak. Megfelelő zöldtakarmány mennyiség nélkül a nyári időszakban és silótakarmány nélkül télen, nem tarthatnék meg egész éven át fejőstehenek magas és egyforma tejhozamát. Éppen ezért nagy gondot kell fordítanunk a silónövényekre és a helyes silózásra. Szemes takarmányt, csak mint pótlékot adunk magasabb tejhozam esetén, de a takarmányozás alapját a jó és tartalmas takarmány alkotja. Továbbá a takarmányozásnál ' és a gondozásnál következetesen kell bevezetni Malinyinová módszerét, ami annyit jelent, hogy osszuk el a teheneket a fejőkre, hogy minden dolgozó igazságosan lehessen jutalmazva munkájáért. A teheneket és az üszőket jól elő kell készíteni a borjazásra és a tehenek fejésénél alkalmazni kell a tőgymasszázst. Ami pedig a takarmányozást illeti, a takarnaányadagot, minden tehénre külön-külön kell összeállítani, aszerint, melyik tehénnek mennyi a tej hozama. Ennek a munkának mozgató rúgója a szocialista munkaverseny, amelyet a munkahelyen a gondozók között, továbbá

takkal való együttműködéséről. Naponta tanácskoztak, szétosztották egymás között a konkrét feladatokat, ki hol, mit és meddig fog elvégezni. A Nemzeti Bizottságok elnökei és tagjai személyes agitációval • igyekeztek közreműködni azoknál a földműveseknél, ahol a cséplés és a felvásárlás késedelmet szenvedett.

A komáromi járás így szerezte meg az elsőbbséget az egész köztársaságban.

Hogyan kell a felvásárlást megszervezni?

Elsősorban szükséges, hogy minden dolgozó parasztunk és az EFSz-ek tagjai tájékozva legyenek arról, mikor kell teljesíteniök beszolgáltatási kötelezettségeiket és milyen jelentőséggel bír a beszolgáltatás időbeni teljesítése. Nem szabad megengednünk, hogy a kis- és középparasztjainknak csak azért legyen levonva 15 százalék a késedelem miatt, mivel őket idejében az időbeni beszolgáltatás jelentőségéről kellőképpen nem tájékoztattuk. Nagyon szépen megszervezték a gabona ünnepélyes felvásárlását a 'somorjai, galántai, nagymegyeri járásban és másutt. Szövetkezeti tagjaink és dolgozó parasztjaink beszolgáltatási erkölcse nagyon jó.

Igaz, a kulákok és a spekulánsok éppen az időszakban fokozzák tevékenységüket, hogy minél jobban megkárosítsák a dolgozók érde-Az idei gazdag termés betakarításánál EFSz-eink ismételten bebizonyították a szövetkezeti közös gazdálkodás nagy fölényét az egyéni gazdálkodással szemben úgy az aratásban, mint a eséplésnél és a termésbeszolgáltatásnál s nemkülönben a magasabb terméshozamok elérésében is. Ezen szövetkezetek közé tartozik az andódi EFSz is, melynek tagjai nem vesztették el a kedvüket, mikor a tavasz folyamán őszi vetésük nagy részét árvíz pusztította, hanem minden erejüket összefogva, egyekeztek megküzdeni az új nehézségekkel és mi sem bizonyítja jobban győzelmüket, mint az a tény, hogy az andódi EFSz július 31-én az elsők között 100 százalékra teljesítette beszolgáltatási kötelezettségét.

A szövetkezet mindezt a tagok jó munkafegyelmének s munkaszeretetémlinyicai EFSz-ben 13 tehéntől 13-13 liter tejet kapnak darabonként. A nagykürtösi EFSz-ben 24 tehénnél 1206 liter tejet érnek el darabonként. Hasonlóképpen emlékezhetnénk még számos EFSz-ről.

Ezek az eredmények arról győzik meg fejőinket, hogy azon az eredmények nyomán, amelyeket a Szovjetunióban értek el, a szovjet dolgozók tapasztalatainak felhasznál lása következtében, azt a mi dolgozóink is megközelíthetik és a mi teheneinknél is megvannak az előfeltételek a magasabb tejhozam elérésére. Meg kell azonban nekik adni, amire szükségük van. Tudomásul kell vennünk, hogy 14 literes napi átlagot érünk el egy tehéntől, ez 5.100 liter tejet jelent évente.

pedig a gazdaságok, vagy az EFSz-ek közSfct kell kifejleszteni. Ugyancsak gondoskodni kell arról, hogy nem messzire a tehénistállótól jó legelőt biztosítsunk teheneink számára, hogy minél többet időzhessenek a szabad levegőn. Nagy gondot kell fordítanunk a borjúnevelésre, mert csakis a legjobb tehenek borjaiból nevelhetünk fel bőtejű teheneket.

EFSz-einknek és állami birtokainknak megvannak a lehetőségeik, hogy minél gyorsabban emelhessék tehénállományuk tejhozamát. Számtalan példa mutatja, hogy jó teheneink vannak, amelyeket jó etetők gondoznak és ha bevezetik a takarmány növelése érdekében a füves vetésforgót, akkor megfelelő mennyiségű takarmányt biztosíthatnak be állatállományuk számára. Ehhez azonban szükséges a munka jó megszervezése és a munka igazságos jutalmazása. Már számos állami birtokunk és EFSz-ünk halad ezen a helyes úton Az állatok gondozói büszkék az elért eredményekre és terveket készítenek arról, hogy melyik tehéntől menynyit akarnak kifejni. Vannak azonban olyan esetek is, ahol bizony le vannak maradva, mert az új munkamódszereket mint fölösleges újdonságokat kezelik és ezért nem tudnak egyhelyből megmozdulni s tejhozamuk állandóan alacsony.

Tudomásul kell vennünk, hogy csak abban az esetben, amikor EFSz-eink és állami birtokaink a szovjet kolhozok és szovhozök példája szerint, a tejhozam gyors emelkedésének útjára lépnek, sikerül annyi tejet produkálnunk, mennyire szükségünk van.

keit. Bélán pl. a párkányi járásban egy 14 hektáros kulák minden áron ki akart bújni a beszolgáltatás kötelessége alól és mindenféle nehézségekre hivatkozva akarta kibeszélni magát. A büntető bizottság azonban leleplezte utálatos, kártevő arcát és 6 havi fogházra ítélte, továbbá 42 ezer korona pénzbüntetésre. Ez a kulák az ítélet kihirdetése után nyomban teljesítette beszolgáltatási kötelességét. Utána Kajanovics és más kulákok következtek, akik szintén megkísérelték a beszolgáltatás szabotálását.

A büntető bizottságoknak összes járásokban fokozni kell tevékenységüket. A falusi gazdagoknak és spekulánsoknak, valamint a szabotőröknek mindenütt meg kell érezniük a munkásosztály kemény öklét, és dolgozóink ■irántuk érzett utálatát.

A falusi gazdagok elleni támadásnál az ütlegeknek nem szabad kis- és középföldműveseinkre esni

A büntető bizottságoknak minden esetben egyénileg kell elbírálni az esetet, ha a kis- és középparaszt nem teljesíti időben vállalt kötelességét. Felül kell vizsgálni azokat a dolgokat, amelyek következtében a hiányosság előállott és ezeknek az ismereteknek alapján olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek nevelő hatással vezessék

nek köszönheti. így valósíthatták meg a talaj jó előkészítését s a megmaradt őszi, valamint tavaszi vetések gondos ápolását stb. Ennek meg is lett az örvendetes következménye, mert a tervszerinti 21 mázsás terméshozam helyett 25 mázsás gabonatermést értek el átlagosan. A keresztsoros terméshozam pedig 27—28 mázsa között mozgott.

De nemcsak a növényi termelésben értek el gazdag sikert a szövetkezet tagjai, hanem az állattenyésztésben is előljárnak az érsekújvári járásban. A szövetkezet pontosan teljesítette a sertés, valamint a marhahús beszolgáltatást, miközben az anyakoca-állományt 39-ről, 106-ra növelte. Ezenkívül 69 törzskönyvezett anyakocát és apaállatot adtak el további tenyésztés számára. Érdemes megjegyezni, hogy míg az

i

Perszelényben is megalakult az EFSz

Pereszlény földművesei már két évvel ezelőtt meg akarták alakítani az EFSz-t, csakhogy a falusi gazdagok nálunk is mindent elkövettek, hogy viszszatartsák a becsületes kis- és középparasztokat a szövetkezetbe való belépéstől. Cintula kulák, aki halálos ellensége az EFSz-nek, nemcsak odahaza agitál és terjeszt rémhíreket a szövetkezet ellen, de még más faluba is elmegy, — ahol szövetkezetét akarnak alakítani a kisgazdák, — azzal a szándékkal, hogy lebeszélje őket a helyes útról. Most az egyszer azonban ráfizetett. Szalatnya községben rémhírterjesztés közben tetten érték és ezentúl Cintula „úrnak” tovább nem lesz alkalma félrevezetni a becsületes földműveseket arról az útról, amely a helyes irányba vezeti életüket.

Már Pereszlény községben sem hallgatnak erre a megrögzött ellenségre, mert augusztus 3-án megalakult községünkben a szövetkezet. Ez évben meggyőződtek a közös munka előnyeiről, hiszen közösen végezték az aratást és a cséplést is. Ügy döntöttek a pereszlényi gazdálkodók, hogy nem lesznek továbbra is önmaguknak ellenségei. Sőt ezentúl még jobban akarnak gazdálkodni és szebben élni, ez pedig csak a szövetkezeti gazdálkodáson belül lehetséges.

Hisszük, hogy az a pár kis- és középgazda, akik még eddig nem léptek be a szövetkezetbe, követik majd a belépők példáját és hozzájárulnak ahhoz, hogy Pereszlény község rövid időn belül jóhírű szövetkezeti faluvá fejlődjék.

Kecskés Károly levelező

kis- és középparasztjainkat beszolgáltatás, feladataik időbeni teljesítéséhez. Lenin elvtárs tanítását, — mely szerint a középparaszttal megegyezésre kell jutnunk és egyben egy percre sem szabad lemondani a kulákok elleni harcról, miközben szilárdan kell támaszkodnunk a falu szegényeire, — mindenáron be kell tartanunk.

Kis- és középparasztjaink, szövetkezeti tagjaink, nagy, hazafias feladataikat az öszszes járásokban teljesítik, ha a kommunisták, a Nemzeti Bizottságok tagjai, funkcionáriusai még szívósabban és harcosab szellemben saját példájukkal és meggyőző felvilágosító munkával igyekeznek őket megnyerni beszolgáltatási feladataik teljesítésére, sőt túlteljesítésére is.

A Nemzeti Bizottságok új, nagy győzelmet érnek el népünk közellátása terén és erejük összepontosításával megteremtik falvaink szocializmus felé való gyorsabb előrehaladásának feltételeit és hozzájárulnak ahhoz, hogy megszilárduljon kis- és középparasztjaink szövetsége a városok munkás tömegeivel.

Ez hatalmas ütést jelent és egyben határozott feleletet az új háború gyújtógatói számára, a nyugati imperialistáknak. Ez lesz Nemzeti Bizottságaink hozzájárulása a Szovjetunió által vezetett béketábor megszilárdításához.

év elején a szövetkezetnek 290 darabból állt a sertés-állománya, most 700 darabra növekedett. A szövetkezet gazdagodása azonban nemcsak a sertésállomány növekedésében nyilvánul meg, de a marhaállomány állandó növekedésében s így a tejhozam emelkedésében is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az EFSz a tejbeszolgáltatásnak is 100 százalékban eleget tett.

Cikkünk elején megemlékeztünk a szövetkezeti nagytermelés nagy fölényéről, az egyéni gazdálkodással szemben, az említett sikerek még jobban megerősítik ezt a tényt, merthiszen ezt ezúttal olyan szövetkezet bizonyítja, amelynek az elemi csapás következtében komoly nehézségekkel kellett megküzdenie. A szövetkezeti tagság közös ereje a gépi segítségre, valamint a szovjet agrotechnika vívmányaira támaszkodva sikeresen megbirkózott a természettel és további fejlődést ért eL -m-Egész évre biztosítsunk állataink számára jó takarmányt

Még jobban gyorsítsuk meg a cséplést és felvásárlást

(Folytatás a 2-ik oldalról)

Az andódi EFSz jó példája