Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-07-20 / 29. szám
s 1952. július 20. A felsöpéli EFSz első termése „Aláírom a belépési nyilatkozatot“ Amikor gyűlésre jöttek össze Martoson a kis- és középparasztok, hogy megtárgyalják, mily módon lehetne új gazdálkodást, új életet teremteni ebben a faluban, Keszeg Ferenc több társával arról beszélgetett, vájjon miképpen hozhatnák ezt életbe. Keszeg Ferenc, öt hektáros kisparaszt fejét vakargatva elkezdte mondókáját. — Hiszen van már a faluban szövetkezet, hát álljunk be mi is és legyünk azon, hogy minél erősebb és gazdagabb legyen. — Azt már nem, — vágott bele Ötvös, 12 hektáros paraszt, — hiszen nekik jóformán földjük sem volt és gazdálkodni lem tudnak — én ilyenekkel nem megyek szövetkezetbe. — Jól van no, hát azért nem kell így beszélned s tulajdonképpen miért vagy olyan ellensége a szövetkezetnek? Nem vagyok ellensége, de amint mondottam, nem megyek bele és kész — Nézzetek ide! Helytelen az állítástok, nem szabad egyoldalúan ítélni. Legelsősorban is számításba kell vennünk, milyenek a lehetőségek s csak aztán beszéljünk. A sző» vetkezet tagjai 470 hektáron dolgoznak 30 munkaerővel, amiből 215 ha a szántó. Most már láthatjátok, hogy ugyancsak meg kellett dolgozniok, hogy földjük műveletlen ne maradjon, pedig földjeik egy része a határban még szerte tagosítatlanul áll. — Ami igaz, az igaz, — veti közbe az egyik fiatal kisparaszt, — hiszen az állatok etetése is sok munkaerőt vesz igénybe, ennek ellenére mégis jó munkát végeztek. Hátulról egy hirtelen haragú hang csendül a beszélgetésbe, — könnyű nekik dolgozni, ha a munkák nagy részét gépekkel végzik. Dolgozzanak úgy mint mi, akkor majd meglátják az eredményt. Most az aratásnál is. ha akarnak, hát kombájnnal aratnak, ami 70 ember helyett végzi el a munkát s ha önkötözőgéppel aratnak, akkor meg csak a bekötött kévéket kell összehordaniok. Háj ezt én nem nevezem munkának. Keszeg Ferenc szinte megkönnyebülten siet a felelettel: — Na látjátok, hát tulajdonképpen ebben rejlik a szövetkezeti gazdálkodás előnye. A munkák nehezebb részét gépekkel végzik el, míg nekünk mindent csak kézzel kell megdolgoznunk. A szövetkezet nagyobb terméseredményét szintén a gépek segítik elő. Itt az aratásnál is láthattátok, hogy a munkátokat 7 nap alatt elvégezték. S mit jelent ez? Kevesebb szemveszteséget és könnyebb munkát. Hát a szántás és a vetés szintén nem tartozik a nehéz munkák sorába. A traktorok az aratás után mindjárt a tarlószántást is elvégzik. Ugyanígy szántanak vetés alá is, sőt késő ősszel a mélyszántásnál ugyancsak traktort használnak, amivel jó átdolgozzák a földet. Az így megdolgozott földről aztán jő termés is várható. Nekünk sem kellene zúgolódnunk a beszolgáltatás miatt, ha már tavaly így csináltunk volna. Emlékezzél csak, két évvel ezelőtt késő ősszel traktorral szántottad meg a kukorica földedet s az eredménye az volt, hogy olyan kukoricatermést értél el, hogy még az udvarodba sem fért. — Én nem bánom, tőlem mondhat bárki amit akar, de én úgy sem lépek be a szövetkezetbe. Maguk azt gondolják, hogyha belépnek talán megmaradnak a lovaik, meg a marháik. S maga Feri bácsi megválna a Csókától, meg a Lizától, vagy egykönnyen odaadná a Cifrát? Elcsöndesedett a terem, hátúi azonban mormogást lehetett hallani. Előre lépett egrf fiatal gazda, magyarázólag kezeit mozgatva így beszélt: — Hát mi arra nem is számítunk, hogy te velünk jöjj, mert sajnálod a 12 hektár földedet. A két holdnyi szőlőd pedig egyenes ellenséggé változtatott. Ne felejtsd el, mi még úgy is meggondolnánk mielőtt belépnél, hogy magunk közé vegyünk-e vagy ne. — Mi értelme van ennek a szószaporításnak, — mondotta Keszeg Ferenc. A szövetkezetbelépés nem kényszer. Kit büntettek meg már azért, ha ellentmondott a szövetkezetnek, ugye eddig még senkit. Ha nem akartok géppel dolgozni, dolgozzatok kézzel. Azt hiszem úgy mint én, ti is több húst, több gabonát szeretnétek. Viszont ezeket a kívánságainkat csak akkor tudjuk teljesíteni, ha többet termelünk. Nekünk az állam minden lehetőséget megad, amit eddig nem használtunk fel. Ragadjuk meg most az alkalmat, mert másképpen a kötelezettségünket sem teljesíthetjük. Míg a szövetkezet a gépek kihasználásával minden munkát időben és minőségesen elvégez, addig mi a munkákkal elmaradunk s ez a legfőbb oka alacsony termésünknek. Aztán nehogy azt gondoljátok, hogy kibeszélhetitek magatokat a beszolgáltatás alól azzal, hogy nem termett, mert nem volt eső vagy hogy rossz időjárás miatt nem vethettétek be a földeket. Mivel az állam részéről erre minden idő és lehetőség adva volt, tehát minden kibeszélés alaptalan. S ez helyes is, mert akinek nincs földje és élelmiszerjegyeket kap, az állam nem utasíthatja vissza azzal, hogy a földműveseknek ezen okok miatt kevés vagy gyönge termésük volt. Közben szünetet tart, majd tovább folytatja: — Ami az én állataimat illeti, azokat ne féltse senki. A fiam azt írta katonaéktól, hogy lépjen be édesapám, elég volt már a kínlódásból. S írt a tehénről is meg a lovakról is, hogy ezeket is adjam a szövetkezetbe, mert ha ő leszerel, szintén vélem fog dolgozni. A kanyargós Garamtől alig pár kilométerre fekszik Felsőpél. Régen úgy mondták, hogy ezen a területen még sohasem volt rossz termés. Most különösen gazdag aratásra számítanak a péliek, hiszen a gépekkel megművelt nagy tábla földek jó termést hoznak. A szövetkezeti tagok még e hónap 7-én megkezdték az aratást 3 önkötözőgép segítségével és azóta állandóan vágják a sárgára érett kalászokat. Mindössze 183 ha aratnivalójuk van, amit tervszerint egy hét alatt kell learatniok. A tagok az önkötözőgép segítségével igyekeznek a tervet pontosan betartani, úgyhogy egy gép naponta 7 hektárt is learat, amit aztán a csoportok szép rendben össze is hordanák. Az aratógépek és a traktorok csattogásától hangos a péli határ s az emberek is mindnyájan nótáskedvűek, hiszen az idén először veszik le a termést a szövetkezet földjeiről. — Csak azóta tudjuk megérteni, mennyivel előnyösebb a nagyüzemi gazdálkodás, amióta a gépek segítségével dolgozunk — mondja Macák elvtárs. Én 7 hektár földdel léptem be a szövetkezetbe, mert tudtam, hogy kis parcelláimon sohasem tudtam volna emelni a hektárhozamot és a jövedelmem és kihasználni a gépeket. Aztán meg már meguntam azt a sok gürcölést. Ilyenkor, aratáskor az embernek mégcsak megállása sem volt. Mindig abban bíztam, hogy ha majd a termést leszedem, meglesz az egészévi jövedelmem, de bizony sohsem bírtam annyit kitermelni, hogy bőven jutott volna mindenre. Az idei aratásba családostól bekapcsolódtam. Odahaza 15 darab tehenet gondozok. A múlt hóy. napban előlegként jOOO Kcs-t kaptam, | Erre bizony míg egyénileg gazdálkod‘ tam, még számítani sem lehetett. Akadnak azért a mi szövetkezetünkben is bizonyos hibák. Az aratás nagy lendülettel folyik, de tarlóh í itást egyáltalán nem végzünk. Olvastam a Párt és kormányhatározatot, ahol részletesen meg volt magyarázva, hogy a tarlónövények vetésével minden lehetőség megvan arra, hogy növekvő állatállományunk részére elegendő és jóminőségű takarmánykészletet biztosítsunk s egyúttal, hogy másodnövényeket vetünk, előkészítjük a talajt a jövőévi vetéshez, mert a takarmány sokágú gyökere porhanyóssá teszi a földet. S azt én tudom a legjobban, milyen szükséges a másodnövények vetése, mert etetem a szövetkezet állatait és fontosnak tartom, hogy fejlődő állatállományunk takarmány ellátása minden téren biztosítva legyen. — A surányi traktor állomás nem ad A hosszúra nyúlt vita alatt lassan elszállingóztak a teremből, alig egy pár ember maradt még, akik nagyokat ásítozva ugyancsak nyugovóra indultak Csak Keszeg Ferenc és Endrédi István maradtak még s látva a többieket, ők is hazafelé indultak. Az út közben még beszélgettek s Endrédi István azt mondta: — Kár az ilyen spekulánsokkal szóba állni. Eltöltöttük az időt és semmit sem határoztunk. Ezek mindig megzavarják a gyűléseket. Mondja Feri bátyám, mégis mit csinálnánk először, ha belépnénk a szövetkezetbe? — Hát, hogy mit csinálnánk, azt magad is tudod. Magunkfajta emberekből egy munkacsoportot állítanánk össze és együtt végeznénk el minden munkát. Még az ősszel kisáncolnánk a rizstelepet, hogy tavasszal már ezt a növényt is termelhessük. Már azon is gondolkoztam, hogy jó lenne az öreg Nyitva medrét is rendbehozni, milyen szép halastó lehetne a faluban. Az így végzett munkánk. elegendő traktoristát s így nem tudjuk bevezetni az éjjeli műszakot. Elég traktorunk van ahhoz, hogy a tarlót is fel bírnánk szántani, mert éjjel a traktorok nem aratnak, mivel a nyirkos gabonát nem lehet vágni, de ha több traktorista volna, akik felválthatnák egymást, akkor egész éjjel lehetne dolgozni. Azért igyekeztem meggyőzni a gépkezelőket, hogy ha egész éjjel nem is szántanának, de lagalább az éjszaka egy részét szenteljék erre. Hisz, mikor egyénileg gazdálkodtunk, nem számított az éjszaka sem. Most sem szabad, hogy számítson! A szövetkezet a miénk, magunknak dolgozunk s amilyen a munka, olyan a jutalom — fejezte be beszédét Macák András. Jó halad az aratás az egyénileg dolgozó kis- és közép gazdáknál is. Becsületes munkát végeznek, csak még nincsenek teljesen meggyőződve a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Csak egyet említünk meg közülük, Kálnai Gyulát, aki j ha területen gazdálkodik s becsületes munkája következtében mindenben eleget tesz az állam iránti kötelességének. Harmadik negyedévi beadását már 100 százalékban teljesítette és továbbra is úgy igyekszik dolgozni, hogy egészévi kötelezettségeit teljesíthesse. Áz aratást is idejében megkezdte s nem hagyja magát befolyásolni a kulákoktól, hanem igyekszik úgy dolgozni, hogy minél többet termelhessen és hogy hazafias, állampolgári kötelességének is mindenben eleget tehesstm. Míg a szövetkezeti tagok kitartóan küzdenek elsőévi nehézségeikkel s igyekeznek minden munkát idejében elvégezni, továbbá eleget akarnak tenni Pártunk és munkásosztályunk iránti kötelességünknek, addig a szövetkezeten kívül állók között akadnak olyanok, akik elhanyagolják a munkát. Mint pl. Éliás József, aki furfangos eszével azt is kigondolta, hogy beiratkozik a szövetkezetbe, de csak fele földjét adja oda, a másik felen pedig egyénileg gazdálkodik. Az állatállományt is meghagyja magának. Ügy szokta mondani: „Üsse meg a part földjeim felét, legalább kevesebb lesz a kontingens”. Éliás furfangjával azt akarta elérni, hogy kibújhasson az állam iránti kötelezettség teljesítése alól. Természetesen a szövetkezeti tagok rájöttek spekulációira és nem vették be maguk közé. Így ő továbbra is csak egyénileg gazdálkodik, de csak saját szükségletére termel. A tervezett vetésének a felét sem vetette el. A kukoricáját és répáját még egyszer sem kapálta be és földjeinek nagyrésze parlagon hever. Bár kalászosai már beértek, az aratást még eszeágában sincs megkezdeni. S míg a szövetkezet arat, ő inkább odahaza üldögél a hüsön. Talán arra vár, hogy valaki learatja helyette. Azt mindenki tudhatja, hogy szocialista hazánk nem tűri, hogy a spekulánsok és szabotáló kulákok hanyagsága végett kárbavesszen a termés és ezzel károsodjon dolgozó népünk ellátása. Vojtek Gizella biztosan meggyőzné a többieket is és nem kellene úgy vitatkoznunk, mint ma. A közmondás is azt mondja: — A disznótor nem kényszer. Ide hallgasson Feri bácsi, — csak magának mondom. Egyenlőre azért én is félek belépni, — az asszony miatt. Az ilyen spekulánsok feleségei teljesen elrontják. S ha fejébe vesz valamit, képzelje, még nem is főz. Teljesen szembeállítják velem. — Nem szabad mindjárt búzába dobni a fegyvert. A feleséged nem is olyan rossz, mint ahogy mondod. Igyekezz minél előbb meggyőzni. Aratás közben, a nagy melegben majd mond meg neki, kell ez neked? Ne félj, ő sem fog tágítani aztán. Hát én már belépek s eddig is csak azért nem lettem tag, mert bizony én is sokfelé gondolkoztam, Jóska már ugyan régen akarta. No menj, aludd ki magad, majd még erről beszélgetünk. Kezet fognak. — Nyugodalmas jó éjszakát! • (Szombath) Védekezzünk a tűzvész ellen a cséplésnél A kazlaknál vagy szérűkben a leggondosabban be kell tartani a tűzrendészed szabályokat és a tűzvész elleni védekezést. Nem egyszer megtörtént már, hogy a cséplésnél néhány óra alatt a tűzvész felemészti a dolgozó paraszt egészévi munkájának gyümölcsét. A veszedelem fennáll arravaló tekintet nélkül, hogy gőzgéppel csépeliink-e vagy motorral, még a villanymotort is beleértve. A gőzgéppel való cséplésnél a kéményből kipattanó szikrák vagy a kazánból kihulló parazsak következtében támadhat tűz. Éppen ezért ott, ahol gőzgéppel csépelünk, már időben be kell vezetni a tűzvész elleni védekezés intézkedéseit. Elsősorban szükséges, hogy megfelelő mennyiségű vizet biztosítsunk. A gőzgép 5 méteres környezetében állandóan el kell távolítani a szalmát és minden gyúlékony anyagot. A gőzgépnek a kéményére fel kell szerelni a szikrafogóhálót s a kazánházra pedig ha^ mufelfogót, hogy így elejét vegyük a bajnak. Abban az esetben, ha erős szél fúj, a gőzgéppel való cséplés már veszélyt jelent és ezért nem szabad csépelni. A cséplés megszakítása alkalmával vagy elvégzésénél a tűzet a kazánban el kell oltani. Az olajmotoroknál a kipuffogócsöveket ugyancsak el kell látni szikra felfogóhálóval és hangfogóval is. Robbanómotorokat szérűkben és színekben alkalmazni nem szabad. Üzemanyagot ne töltsünk a robbanómotorok tartályaiba, amikor azok üzemben vannak s itt is érvényes az az óvintézkedés, hogy 5 méter távolságban semilven gyúlékony anyagnak nem szabad lennie. A motorokat állandóan tisztítani kell a portól, mert a poros motornál súrlódás következtében nagy hőség áll elő és a szétforgácsolt szalma könnyen lobbot vet. Úgyszintén a villanymotorral való cséplésnél is nagyon elővigyázatosan kell eljárnunk, a motort állandóan tisztítani kell a portól. Teljesen l^glv; télén és veszélyes a kicsapott biztosítékokat hajszáldrótokkal javítani vagy kicserélni erősebb drótokra. Minden villanymotorkezelő tartson tartalékban nótbiztosítékokat. Ugyancsak nagy figyelmet kell szentelni a villanykábeleknek is, mert ezek sérülés esetén nemcsak tűzvészt idézhetnek elő, hanem balesetet is. Ezért a kábeleket sohasem szabad a földre rakni, hanem arra a célra elkészített fatartókra. Ezzel megvédiük a kábeleket a kopástól és a kártól. Tűzveszély esetén a villanymotornál elsősorban ki kell kapcsolnunk a villanyáramot és semmiesetre sem szabad a tűzet vízzel oltanunk. Az oltásra egyedül csakis erre a célra alkalmas szóróeszközt lehet használnunk vagy homokot. Mindent egybevetve tehát a cséplésnél a legalapoposabban be kell tartani a tűzvész elleni védekezés szabályait. A csépléssel kapcsolatos tűzvédelmi intézkedéseket a Helyi Nemzeti Bizottságoknak a legalaposabban kell elvégezniük. Ceskoslovenská Uoistovna, Nemzeti Vállalat Elegendő három korona naponkint, amelyet egy 30 éves férfi tesz el naponta, hogy ezért 20.000 koronáról szóló életbiztosítást biztosítson be magának. Az egész összeget megkapja nyugalomba vonulásakor, abban az esetben pedig, ha bebiztosított fél időelőtt elhalálozna a családja az egész összeget nyomban megkapja. Ceskoslovenská Poist’ovna, Nemzeti Vállalat. Szabad Földműves a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja — Kiadóhivatal Bratislava. Krizková 7 — Telefon 332-99 — Szerkesztőség: Bratislava Krizková 7. — Telefon: 243-46. — Főszerkesztő. Major Sándor. — Kiadja az „Orác” lap- és könyvkiadó vállalat. — Nyomja Concordia nyomda Bratislava. Ul. Nár povstanie 41 Irányító postahivatal: Bratislava 2. — Előfizetés egy évre: 100.— Kés, félévre 50.— Kős. — A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. — Eng. sz. PIO 566/52. IV 2.
