Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-07-06 / 27. szám

A francia nép egyre erősebben követeli

Duclos elvtárs szabadonbocsátását

A Francia Kommunista Párt ellen indított fasiszta támadás egyik legszégyenletesebb vonása az az állandó zaklatás, amelynek a hatóságok és a börtönigazgatófág a fogvatartott Duclos elvtársat állandóan alávetik. Ismeretes, hogy Dúclov elvtárs súlyos beteg. Az utóbbi időben állapota rosszabbodott. Franciaország amerikai kormánya ennek ellenére — mentelmi jogának lábbaltiprásával — hazug vádak alapján fogvatartja.

tanak. A háború elején a fasizmus először a kommunista Gabriel Périre csapott le, de utána a szocialista Brossolette-t és a katolikus Estienne d’Orves-t is megölték”. Sainte Agnes délfranciaországi város szocialista polgármestere, Gaudo ezeket mondotta:

„Megbélyegzem ezeket a letartóztatásokat és megtorló intézkedéseket, amelyek törvényellenesek és lábbal tiporják a köztársasági szabadságjogokat.

Mindez csak néhány példa a sok közül. A baloldali sajtó nap mint nap hasábokon keresztül közli kü'önböző szocialista, vagy éppen nyíltan jobboldali személyiségek tiltakozó nyilatkozatait. E nyilatkozatok mellett szaporodik azoknak az akcióknak a száma, amelyekben a szocialista munkások kommunista társaikkal vállvetve vesznek részt. Fontainebleauban teljes egységben sztrájkba léptek négy nagy, az amerikaiak számára készülő építkezés dolgozói. Vitryben a Mathieu- Hoffmann-gyár dolgozói szüntették be a munkát. Mindez mutatja, hogy termékeny talajra találnak a Francia Kommunista Párt és a CGT felhívásai, amelyekben arra szólítják fel a francia dolgozókat: erősítsék egységüket, hogy útját állják a kormány fasiszta háborús politikájának.

(Lapzártakor értesülünk, hogy a francia kormány a nép nyomására Duclos elvtársat szabadlábra ■ helyezte.)

Az angol kommunista párt nyilatkozata

a jalui terrorbombázásról

Az Angol Kommunista Párt Politikai Bizottsága a következő nyilatkozatot tette közzé az amerikai agresszoroknak a Jalu-folyón épült villamoserőtelep ellen végrehajtott bombatámadásával kapcsolatban:

„Az amerikai katonai hatóságok utasítására Koreában hatalmas arányú támadást intéztek a Jalu-folyón épült villamoserőtelep ellen akkor, midőn valamennyi ország népei reménykedve várták a koreai fegyverszünetet. Ez a támadás felháborította Anglia és az egész világ társadalmát. Az Egyesült Államokat kormányzó háborús köröknek ez a vad és esztelen kirohanása arra irányúi, hogy megakadályozza a távolkeleti béke megteremtését és kiterjessze a háborút Kínára”.

A nyilatkozat rámutat, hogy az amerikai hatóságok még csak nem is értesítették az angol kormányt és nem tárgyalták meg vele a Jalu-folyón épült villamoserőtelep elleni bombatámadás kérdését.

A nyilatkozat befejező része így hangzik: „Követeljétek, hogy az angol kormány vonja meg minden támogatását az amerikai-., aknak a Jalu-folyón épült objektumok elleni támadásától. Követeljétek a haladéktalan koreai fegyverszünetet! Követeljétek az angol csapatok haladéktalan kivonását Koreából! El a kezekkel Kínától!”

Az amerikaiak a katonai nyomás fokozásával sem vívhatják ki

azl, amit a fegyverszüneti tárgyalásokon nem tudtak elérni

A koreai arcvonalon indított amerikai támadássorozat kudarca után az Egyesült Államok légiereje június 23-án ádáz bombatámadást intézett koreai erőművek ellen. Míg az amerikai hivatalos körök tagadják, hogy ennek a provokációnak „bármiféle politikai jelentősége volna", kormánytisztviselőik és sajtóügynökségeik útján élénk hírverést csapnak e kegyetlen légitámadás „politikai jelentősége” mellett.

Jellemző példa erre a „hadügyminisztérium egyik tisztviselőjének” kijelentése. Az „Associated Press” június 23-i washingtoni keltezésű jelentése szerint ez a tisztviselő azt mondotta a Jalu folyó erőműberendezései ellen intézett légitámadásról: „Ügy véljük, hogy a

panmindzsoni fegyverszüneti ■ tárgyalásokon előállott holtpont megszüntetésének legjobb eszköze, ha minden rendelkezésünkre álló erővel lecsapunk az ellenségre”. Az „United Press” június 24-i jelentése „az Egyesült Államok magasállású tisztviselőinek” megjegyzései alapján még nyíltabban leleplezi az amerikaiak gátlástalan megfélemlítési próbálkozásait. Ezek a tisztviselők kijelentették, hogy az Egyesült Államok „a legteljesebb mértékben” fel akarja használni a katonai

nyomást és mindaddig folytatja a Jalu-menti erőművek bombázását, amíg „a koreai-kínai tárgyaló fél hozzá nem járul az ENSZ végleges fegyverszüneti ajánlatához”.

Keszoni megfigyelők egybevetik ezeket a dühödt kirohanásokat a fegyverszüneti tárgyalásokkal és rámutatnak, hogy a koreaikínai fél százezer fogságba esett emberének visszatartására irányuló amerikai javaslat szöges ellentétben áll a genfi konvencióval, ezért elfogadhatatlan a koreai-kínai fél számára. Az amerikaiak nagyon jól tudhatnák, hogy az eddig tehetetlennek bizonyúlt katonai nyomás fokozása útján sem vívhatják ki azt, amit az értekezlet tárgyalóasztalánál nem tudtak elérni.

1952. július 6.

„Amerika tekintélye minden idők mélypontjára zuhant"

— Írja a „Manchester Guardian" a koreai háborúval kapcsolatban

A koreai háború kitörésének második évfordulójáról írva a „Manchester Guardian“ című angol burzsoá lap figyelemreméltó beismeréseket tesz az Egyesült Államok távolkeleti politikájának belsikereiről. Megállapítja, hogy „Amerika tekintélye minden idők mélypontjára zuhant, mivel páni futásba kergették az amerikai csapatokat'*.

„Keserves kiábrándulást okozott a délkoreai belpolitikai helyzet is — folytatja a lap, — Li Szin Man diktátort módszere és rendőrségének brutalitása maradandó undort keltett“. A lap rámutat arra, hogy az amerikaiak koreai pusztításai is nagy kiábrándulást okoztak. „A családok hatalmas tömegei lettek földönfutóvá, a falvak békés népének és a menekülőknek tízezrei haltak kínhalált. A koreai nép túlnyomó többsége számára az ENSZ beavatkozása személyes katasztrófa volt“ — fejezi be cikkét az angol lap.

Az acélipari munkások sztrájkja

megbénította az amerikai hadiipart

Az Egyesült Államokban tovább tatrt a 650.000 acélipari munkás sztrájkja. A „New York Times“ című amerikai burzsoá lap detroiti jelentésében aggodalommal ír arról, hogy az acélipart sztrájk kezdi komolyan érinteni a hadiipari termelést, különösen a harckocsik, tehergépkocsik, rakéták és tüzérségi lövedékek gyártását. Mint a lap beszámol: az M 47. típusu tankok termelését július elején 30 százalékkal csökkenteni kell. ha közben nem fejeződik be a sztrájk. Az egyik clevelandi gyár acélhiány miatt beszüntette a mozsárágyúlövedékek gyártását.

Hessenben 216.285-en szavaztak a háborús külön szerződés ellen

Nvugat-Németországban nagy sikerrel folyik a népszavazás a háborús különszerződés ellen és a lakosság népes gyűléseken követeli a békeszerződés mielőbbi megkötését. A Hessenben folyó népszavazás során eddig 216 285 lakos szavazott a háborús különszerződés ellen, követelve a német békeszerződés megkötését.

Az egyik kutya a másik eb

Mindegy ki lesz az elnök az amerikai külpolitika nem változik

Az amerikai sajtó egyes közleményeiből kitűnik, hogy a „versengő” két nagy párt ugyanazt a politikát — a fegyvergyárosok politikáját — folytatja.

Johannes Steel a „Daily Compass” című lapban megállapítja: „Tekintet nélkül arra, hogy az elnökválasztás milyen eredménnyel jár, az amerikai külpolitika tartalma nem változik — legfeljebb a formában lehetnek különbségek. Ostobaság lenne bármilyen következtetést is levonni azokból a kortesbeszédekből, amelyeket akár a demokrata, akár a köztársasági párti jelöltség várományosai mondanak: egyetlenegy sincs közülük olyan, akitől várható lenne, hogy gyökeres változást hajt végre az Egyesült Államok politikájában”.

Steel megállapítja, hogy mindkét párt külpolitikája Európában a nyugatnémet, Ázsiában pedig a japán militarizmus újjáélesztésén alapul.

Steel megállapításait támasztja alá James Restonnak. a „New York Times”-ban megjelent cikke is. „Az Amerikai Demokrata Párt és a Köztársasági Párt a választási hadjáratban elhangzott kölcsönös szidalmak ellenére egyformán támagatja a kormány Nyugat-Németországra vonatkozó politikáját” — írja. — „Az európai „védelmi közösség” tervét a republikánuspárti Eisenhower, McCloy. Taft és Lovett épúgy támogatja, mint a demokratapárti Acheson, Byrnes és Bruce”.

Emelkedik az albán bányászok életszínvonala

Az Albán Munkapárt és a kormány nagy gondot fordít a bányászok életszínvonalának emelésére. Ebben az évben kétszerannyi lakást építenek a bányászok számára, mint tavaly. Az állam az idén 123,826.000 leket fordít a bányászok jólétének növelésére. Az idei albán költségvetés 27 százalékkal nagyobb összeget fordít a bányászok társadalombiztosítására, mint 1951-ben Az albán bányászok fizetése a legutóbbi időben 16 százalékkal, a kőolajipari munkásoké pedig 22 százalékkal emelkedett.

Most, amikor a pestistábornokkal az élen Amerika lakájainak egész csürhéje fasiszta rohamra indul Nyugat-Europa kommunista pártjai, legjobb hazafiai ellen, természetes, hogy Tito banditái is részt kérnek az uszításból. Akinek már egyszer a provokáció a kenyere, az ilyen esetben nem maradhat tétlen.

A „Borba" csahosai tehát megeresztik hangs mielőtt még a francia vizsgálóbíró rendbeszedné zavart gondolatait, ők már készen is állanak hamis tanúvallomásokkal a május 28-i párizsi tömegtüntetésekről. Sietnek, hogy idejében alátámasszák a hozzájuk képest kontár Pinay sebtiben összetákolt rágalmait.

„Valomásuk" lényege három pontban foglalható öss2e.

1. Párizsban ezen a napon nem is volt tömegtüntetés, csak „néhány tüntető csoport kísérelte meg, hogy áthaladjon a téren, de a rendőrség visszaszorította őket%

2. „a tüntető csoportokból sok revolverlövést adlak le” (');

3. sem a május 28-i tüntetés, sem az azt követő sztrájkellenes felhívás „nem tartalmazott semmiféle olyan gazdasági követelést, vagy legalább egy olyan társadalmi problémát, amely a francia munkásosztály létérdekét érinti”.

Ez Titóék mondanivalója arról a tüntetésről, amely Párizs népének évek óta egyik legnagyszerűbb tömeges megmozdulása volt s amely ragyogó lapként kerül be a francia munkásmozgalom, a francia népi szabadságharcok történetébe!

Ami hamis tanúzások első pontját illeti, erre kár szót vesztegetni.

Ami hamis tanúzásuk első pontját illeti, erkesebb. Különösen érdekes benne az a merészség, amellyel a francia rendőrségi helyszíni koholmányait túlszárnyalja. Pinay sajtójának fantáziájában a táblákkal és puszta kezükkel védekező tüntetők transzparens-rúdjai csak bunkókká alakultak át — a „Borba” hasábjain ezek a bunkók mindjárt el is sültek..

A legjellemzőbb mégis a „Borba” harmadik rágalma. „A május 28-i tüntetés nem érintette a francia munkásosztály létérdekeit" — ez a titóista júdások nyelvéről világos, nyílt beszédre lefordítva azt jelenti: „Jugoszlávia dolgozói, ne higyjétek, hogy a nemzeti függetlenség, a béke, a szabadságjogok olyan célok, amelyekért érdemes tüntetni, amelyekért egy népnek érdeke harcolni... Ne higgyjétek, hogy az amerikai megszállásnak és az elnyomatásnak, a háborús politikának és a nyomornak, fasizmusnak és a nép szenvedésének bármi köze is van egymáshoz... Másszóval üdvözöljétek árulásunkat, fogadjátok velünk a Ridgway-féléket tárt karokkal, csak úgy, ahogyan Pinay és de Gasperi is teszi”.

Igen, a „Borba” fél attól, hogy Jugoszlávia dolgozói számára is hatékony harci ösztönzést ad a francia példa. A belgrádi hóhérok rettegnek attól a gyűlölettől, amely Jugoszlávia hősi népében nem kevésbbé izzik, mint a dicső francia munkásosztályban.

Nem alaptalan a rettegésük.

3

Félmillió tonnával több gabona a Ji és Su folyók völgyében

Három és fél évig tartó kemény munka után sikeresen befejeződtek a Ji és a Su folyók szabályozási munkálatai, Santung tartomány déli vidékei és Észak-Kiangszu tartomány hatalmas kiterjedésű alföldjei, ötmillió paraszt és 800 000 hektárnyi nagyszerű termőterület mentesül a két folyó szabályozásával az árvízveszedelemtől. A környéken a becslések szerint legalább félmillió tonnával több gabona terem majd, mint a múltban.

A Ji és Su folyók szabályozási munkáiban több mint kétmillió paraszt vett részt. Az elmúlt három és fél év alatt mindkét folyót eltérítették eredeti irányától, hatalmas víztárolómedencéket, modern zsilipeket, vízelzárógátakat, csatornákat stb. építettek. Az építkezéseknél 120 millió köbméter földet mozgattak meg. A nemrég veszedelmes folyók vize most békésen hömpölyög az új mederben.

Harminc éve szabad a Jakul nép

A Szovjetunió minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának központi bizottsága a Jakut Autonom Szovjet Szocialista Köztársaság fennállásának 30. évfordulója alkalmából üdvözlő' táviratot intézett a Jakut ASZSZK Legfelső Tanácsának elnökségéhez, a Jakut ASZSZK minisztertanácsához és az SZK(b)P j akutföldi területi bizottságához. A távirat a többi között ezeket tartalmazza:

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom örökre megszabadította a jakut népet a hűbéri-tőkés járomtól és a nemzetiségi elnyomástól, kivezette a szocialista fejlődés széles útjára. Szovjet-Jakutföldön sok iparvállalat, bánya- és villamoserőmű-telep létesült, sikereket értek el az élelmiszeripar, a halipar, a faipar és egyéb iparágak fejlesztésében. Á tajga és a tundra azelőtt terméketlen vidékein új városok és jól berendezett munkás-lakótelepek épültek. A kolhozrendszer alapján töretlenül fejlődik a köztársaság szocialista mezőgazdasága, növekszik a vetésterület, fejlődik az állattenyésztés, évről évre több szőrmés vadat ejtenek el.

A cárizmus ideje alatt Jakutföldnek majdnem valamennyi dolgozója írástudatlan volt. Szovjet-Jakutföld lakossága most teljes egészében írástudó.

Új mezőgazdasági adózási rendszer Kinában

A Kínai Népköztársaság népi közigazgatási tanácsa új, egységes, progresszív mezőgazdasági adózási rendszer bevezetését jelentette be. Az új rendszer szerint 1952-től kezdve kizárólag a központi népi kormány szedheti be az adókat, a helyi kiegészítő adókat megszüntetik. Az új adórendszer lényegesen csökkenti a parasztság adóterheit és szöges ellentétben áll a Kuomintang uralma idején bevezetett bonyolult adórendszerrel. A Kuomintang idején a parasztok a termés 50—80, sőt 90 százalékát fizették a földesúrnak bér fejében, a fennmaradt rész 30—60 százalékát pedig a kormány vette el tőlük adó formájában. A feudális földesúri rendszer felszámolásával a parasztság mintegy 30 millió tonna kenyérgabonát takarít meg évente, s ehhez járul most az adók csökkentéséből származó megtakarítás. A „Zsenminzsibao“, a Kínai Kommunista Párt lapja, az új mezőgazdasági adózási rendszer bevezetését nagy reformnak nevezi és rámutat, hogy a kínai mezőgazdasáw helyzetének megfelelően az új adórendszert lépésről lépésre kell megvalósítani, ahogyan r. földreformmal kapcsolatos munkák az ország különböző vidékein befejeződnek.

A párizsi vádtanacs pénteken zart ajtók mögött órák hosszat tárgyalta Duclos elvtárs ügyvédeinek a szabadlábrahelyezés ügyében készített beadványát. A tanács ülésére — a szokással ellentétben — még az ügyvédeket sem engedték be. A vádtanacs úgy döntött, hogy mielőtt a beadvány „lényegét” megvizsgálná, orvosi bizottság véleményét kéri ki arról, hogy Jacques Duclos egészségi állapota megengedi-e további fogvatartását.

A „l’Humanité” ezzel kapcsolatban közli Pierre Klotz dr.-nak, Duclos elvtárs egyik kezelőorvosának nyilatkozatát, amely szerint csakis Jacques Duclos szabadlábrahelyezése tudná. megakadályozni egészségi állapotának további súlyosbodását.

A hatóságok aljas magatartása csak növeli a becsületes francia polgárok felháborodását. A Duclos elvtárs kiszabadításáért folytatott mozgalom tovább szélesedik. Az utóbbi napokban különösen nagyszámú szocialista személyiség foglalt állást Duclos elvtárs és a többi bebörtönzött békeharcos üldözése ellen. Grasse város szocialista polgármestere, Ferre kijelentette: „Régi szocialista pártharcosi minőségemben kongatom meg a vészharangot és figyelmeztetem a demokratákat arra a veszélyre, amelyet ezek az önkényes intézkedések magukban rejtenek. Saját tapasztalatomból tudom, hogy a kommunisták után a szocialistákra, majd minden demokratára lesúj-Titóékat nem mentik meg a hazudozásaik