Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-11-16 / 46. szám
1952. november 16. 5 Az összes fűfélék és kukoricakóró silózásával a takarmányalap biztosításáért Fejlődő állatállományunk bőséges takarmányozása érdekében kis- és középparasztjainknak arra kell törekedniük, hogy az összes silózható fűféléket és kukoricakórót még a fagyok beállta előtt lesilózzák. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy állatállományunk hasznossága, a magasabb tejhozam és a nagyobb súly szaporulat a takarmány minőségétől és mennyiségétől függ. A silózás fontosságát lapunkban már több ízben kihangsúlyoztuk és mégis azt tapasztaljuk, hogy ezen a téren igen nagy hiányosságaink vannak. Kívánatos, hogy ezt a kérdést jobban megfontolják az újonnan megalakult EFSz-eink tagjai, ahol még a nyár folyamán nem termeltek közösen semmiféle takarmányt. Mint ismeretes, a szövetkezet tagjai az állatállomány összpontosítása után is meghagyhatnak maguknak egy tehenet a saját tulajdonukban és ennek a borj ázását. Bizonyos tehát, hogy ezek részére is szükség van a jóminőségű takarmányra. Az új EFSz tagok állatállományának összpontosításánál éppen itt vannak a legnagyobb nehézségek, mivel az új tagok a beadott állataikkal nem adnak be elegendő takarmányt, mert azt elsősorban is a saját állatok részére akarják biztosítani, s a beadott állattal vajmi keveset törődnek. Számos ilyen eset van, amely közül csak egyet szeretnénk megemlíteni. Szögyénben az új tagok állatállományának összpontosítása után a takarmányt is összpontosították. Ivanics István pl. a beadott állatok után a takarmányt csak hosszas meggyőzés után adta be, mert úgy gondolta, hogy a beadott állatról majd gondoskodik a szövetkezet. Arra azonban nem gondolt, hogy a szövetkezetben van az ő állata is. Még kevesebbet gondolt arra, hogy a meghagyott állat részére bőségesebb * lett volna takarmány, ha a silózásra nagyobb gondot fordítanak. szögyéni EFSz-ben lett volna ugyan mit silózni, mert elég kukoricakóró maradt kint a földön, de senki sem gondoskodott annak lesilózásáról. Maga Ivanics elvtárs is példát vehetett volna a búcsi EFSz tagoktól, ahol a tagok nemcsak a szövetkezet részére készítettek bőséges silótakarmányt, hanem a saját gazdaságukban lévő állatok részére is. Csaknem minden szövetkezeti tag udvarában ott találni a silógödröt megtöltve kukorica kóróval és leföldelve. De példának állíthatjuk a szögyéniek elé a kisújfalusi szövetkezetei is, ahol a kis- és középparasztok zöme csak az aratás után lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára, de eredményekben felülmúlja a párkányi járás összes szövetkezeteit. A kisiíjfalusi EFSz tagok valamennyien megértették, hogy a közös gazdálkodás egyik legfontosabb alapja az állattenyésztés kiszélesítése. Ezért az új tagok már eddig 247 darab szarvasmarhát és 302 darab sertést összpontosítottak. (TPP) A rétek és legelők karbantartásának az ősz folyamán rendkívül nagy jelentősége van, mivel meglévő állatállományunkat a jövő gazdasági évben még nagyobb mértékben megnöveljük. Ennek pedig egyik legfontosabb feltétele, hogy több és jobb minőségű takarmányt termeljünk. Ezzel egyidőben azonban a növénytermelés feladatai is növekednek, ami azt jelenti, hogy a takarmány termelésnél nem számíthatunk a vetett takarmány növelésére. Ezért elsősorban á rétek és legelők terméshozamára kell támaszkodnunk. Célunk, hogy a nyári időszakban legelő állataink részére a legjobb legelőt és a téli időszakra pedig a legjobb és legtöbb rétiszénát biztosítsunk. Ez a legfőbb irányvonal, amely szerint haladnunk kell, hogy az 1953-as gazdasági évben a reánk váró feladatokat necsak teljesítsük, hanem túlteljesítsük. Ez az irányvo-A kisújfalusi új tagok megértették azt is, hogy a nagyszámú állatállomány részére nagymennyiségű takarmányra van szükség, hogy fokozhassák az állatállomány hasznosságát. Ezért már a múlt héten 16 vágón takarmányt összpontosítottak. Ezzel a szövetkezetnek biztosítva van a takarmányalap, de a tagok szerint mindig jobb, ha egy-két vágón megmarad, mint, ha később kiderül, hogy kevés lett. Éppen azért a tagok elhatározták, hogy az összes kukoricakórót és fűféléket is lesilózzák. A silózásban jó példával járt elől a párkányi járásban a bélai EFSz, ahol már 600 köbméter kukoricakórót silóztak le. A silózás fontosságát azonban a libádi EFSz tagjai értették meg a legjobban, ahol nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is nagy gondot fordítottak. A libádi EFSz tagok mindjárt a kukorica betakarítása után az összes kórót levágták és lesilózták. így a jóminőségű kóróból csaknem a szénával egyenértékű takarmányt nyertek. A napnál is világosabb, hogy ezek-Töhöly községben, a verebélyi járás egyik legkisebb falujában egy éve már, hogy megalakult az EFSz előkészítő bizottság. Azóta azonban misem történt a faluban, pedig felvilágosító munkával lehetett volna eredményt elérni. Helyszíni látogatásunk alkalmával láttuk, nogy bizony még nem érezni a meggyőző munka hatását a lakósok körében, akik pedig közel vannak a szövetkezeti gazdálkodáshoz. A község dolgozó földművesei az egyik este népgyúlést tartottak, ahol éppen a szövetkezettel kapcsolatos problémákat vitatták meg. Sok értékes felszólalás hangzott el, ami a fenti állításunkat is bizonyítja. Többek között szó volt a beszolgáltatási tervek teljesítéséről. Rávilágítottak azokra a hibákra is, amelyeket a HNB elkövetett. Ugyanis előfordult például, hogy a beszolgáltatási tervek szétírása előtt egyesek szétosztották, jobban mondva több gazdasági könyvecskére írták földjeiket, amiáltal kisebb beszolgáltatási csoportba kerültek, annak ellenére, hogy földjük kiterjedése ugyanaz maradt, nem változott meg. Mindezeket figyelembevéve a falu hús, tej, tojás beszolgáltatását mindezideig gyöngén teljesítette és ha a helyi funkcionáriusok nem avatkoznak be sürgősen, különösen a sertésvágások előtt, még az évvégéig sem teljesítik az állammal szemben vállalt kötelezettségüket, ami nem lenne helyes a falura nézve. Az új begyűjtési intézkedések azonban a jövőre vonatkozóan ezeket a hiányosságokat kiküszöbölik, mert a kötelező állami beszolgáltatást ezután minnal azt jelenti, hogy a rétek és legelők eddigi terméshozamával nem elégedhetünk meg akkor, amikor minden feltétel megvan arra, hogy ezek terméshozamát sokkal nagyobb mértékben fokozhatjuk. A magasabb terméshozamot könnyen elérhetjük, ha felelősségük teljes tudatában bekapcsolódunk a rétek és legelők tisztogatásába. Amennyiben ezen munkával már kissé elkéstünk, ezért a rétek és legelők tisztogatásába szervezzünk be olyan dolgozókat is, akik nem dolgoznak a mezőgazdaságban, de vasárnap szabadok. Ezenkívül az olyan nőket, akik hétközben nem dolgoznak, minden esetben meg kell győzni, hogy azok teljes mértékben bekapcsolódjanak a munkába. Az ilyen kisegítő munkát legjobban a múlt évi tapasztalatok alapján lehet megszervezni, s példás legelő és rét feljavítási „Hetet“ rendezünk. nek a szövetkezeteknek nem lesz takarmányhiányuk és állataikat bőségesen etethetik. A párkányi járásban azonban vannak még olyan szövetkezetek, ahol vagy egyáltalán nem silóztak vagy csak igen csekély mennyiségű takarmányt silóztak. így pl. a barti EFSz-ben még meg sem kezdték a silózást, a kéméndi EFSz-ben pedig, ahol elkezdték ugyan, de oly keveset silóztak, hogy azon két darab szarvasmarhát sem lehetne kitartani. Az EFSz-ekben silózásra különösen nagy gondot kell fordítani és ott, ahol ezt elmulasztották a legsürgősebben gondoskodjanak arról, hogy nemcsak a kukoricakórót, hanem a cukorrépánál visszamaradt répafejet is lesilózzák, mert ennek elmulasztásával saját magukat is károsítják. A szövetkezet tagjainak tudniok kell, hogy az állatállomány hasznosítása nem biztosítható a bőséges takarmányalap nélkül. Már pedig a szövetkezetnek a legnagyobb jövedelme az állattenyésztésből ered s ez kihatással van a munkaegységekre is. Lavrik Mihály den egyes hektár szántó vagy mezőgazdasági földterület szerint fogják megszabni. Az új intézkedésekben érvényre jutnak az osztályszempontok is és a félhektáron aluli gazdálkodót fölmentik a magvas, szemes gabona beszolgáltatása alól. Igen sokat segít ez Töhöly községnek is, mert az új begyűjtés bevezetésével meg kell állapítani, vagyis nyilvántartásba helyezni a gazdálkodók földmennyiségét. így nem fordulhat elő az sem, mint például Sári Vilmos gazdálkodó esetében, hogy négy hektár helyett csak 50 árt jelentett be és a beszolgáltatási kötelezettségét fél hektárra állapították meg. A Helyi Nemzeti Bizottság a falu 546 hektár földkiterjedésének megállapításánál eddigi munkája nyomán 94 hektár eltitkolt földet hozott nyilvánosságra, sót a továbbiak so • rán újabb hektárok föltárása várható. Tehát a beszolgáltatást norma szerint, vagyis a földterület kiterjedésének megfelelően szabják meg, amelyet minden egyéni gazdálkodó már az év elején tudni fog. A Helyi Nemzeti Bizottság, mint láthatjuk, nem járt el helyesen a beszolgáltatási tervek bebiztosításánál és a pártszervezet tagjai sem harcoltak a párt és kormányhatározatok teljesítésénél a tervfeladatok megvalósításáért. Nagyon fontos, hogy maguk a párt tagjai kapcsolódjanak bele a tömegpolitikai munkába, hozzák életre a faluban meglévő CsISz és CSEMADOK helyiszervezeteket, beszéljenek többet a néppel és így vezessék rá őket a szocialista építés szebb útjára. (Sz) Tudatában kell lennünk, hogy a rétek és legelők javítási munkálatai szorosan összefügnek a mezőgazdasági munkálatokkal. Ezeknek elhanyagolása nagymértékben befolyásolja a gazdálkodás sikereit. Ha a réteket és legelőket nem gondozzuk kielégítően, nem várhatunk bő takarmánytermést, ami pedig befolyással van az állatállomány fejlesztésére. Először is a takarmány hiányában kevesebb a tejhozamunk és a súlyszaporulat is. Ha pedig kevesebb szarvasmarhát tartanánk nem lenne elég trágya a földekre, ami szintén befolyással van a terméshozamra. Éppen azért minden órát, minden lehetőséget fel kell használnunk a rétek és legelők javítására. Ezek lelkiismeretes gondozása bőséges jutalmazást biztosít, mert a jó termés elérése esetén állattenyésztésünk termelékenysége nagyobb lesz és ezzel minden dolgozó paraszt jövedelme is emelkedik. Ábrahám község kis- és középparasztjai az aratás után elhatározták, hogy áttérnek a közös, nagyüzemi gazdálkodásra. Az elmúlt napokban már az összes állatállományukat összpontosították, hogy ezáltal növeljék az, EFSz jövedelmét. Mayer János a nemesócsai traktorállomás egyik legkiválóbb vasesztergályosa, aki a nyári és az őszi munkálatoknál példásan teljesítette munkakötelezettségét. A szelőcei EFSz tagok is eleget lettek kötelezettségvállalásuknak A szelőcei EFSz tagok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére kötelezettségvállalást tettek, hogy az őszi vetést október 30-ig elvégzik. Felajánlásuknak becsületesen eleget tettek, mert október 20.-ig elvetettek mindent. Mindez annak is köszönhető, hogy a szövetkezeti tagok és a traktor-brigád szoros együttműködéssel dolgoznak. A napi munkákat együtt beszélik meg és pontos terv alapján dolgoznak. Nagyon sokat segített» a szocialista munkaverseny is. A szövetkezet munkacsoportjai szocialista munkaversenyben állottak egymással. Némelyik munkacsoport jelenleg a cirokszedést végzi. Bízik elvtárs munkacsoportja pedig az újonnan belépett EFSz tagok földjein végzi az őszi munkákat. A traktorosok is nagy igyekezettel dolgoznak. Eleget akarnak tenni a Párt- és Kormányhatározatnak, ezért bevezették a kétműszakot. Így éjjel-nappal folyik a munka. A vetőgépekre agregátokat szereltek, hogy naponta minél több ha-on elvégezhessék az őszi munkát. A szelőcei szövetkezeti tagok a jövőben még jobban fognak dolgozni, hogy kiérdemeljék a járás legjobb szövetkezetének elnevezését. Streb a György, Szelőce „Horváth úr”, a dolgozó nép volt kizsákmányolója azt gondolja, hogy egyszerre szocialista érzelműnek tekintenek egy kulákot, ha belép a szövetkezetbe. Reméljük, hogy rövidesen felébrednek a medvéi szövetkezeti tagok és irgalmatlanul kiteszik „Horváth úr” szűrét a szövetkezetből. November 7.-én reggel ünnepélyesen felavatták a Sztálinvárosi Tűzállótéglagyárat. Az avatás Magyarország dolgozóinak újabb hatalmas iépését jelenti előre a szocializmus felé. November 15.—20. között rendezik meg Budapesten az első Nemzetközi Közlekedési Kongresszust. A kongresszus a közlekedési pályák gépesített fenntartásával és építésével foglalkozik. Jószághozamunk fokozása érdekében még az ősszel végezzük el legelőink és réteink talajjavítási munkálatait Javítsuk fel a réteket és a legelőket Többet kell beszélni Töhöly község földműveseivel
