Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-11-02 / 44. szám

1952. november 2. 5 Az őszi mezőgazdasági kiállítások szemléltetően bizonyítják a nagyüzémi gazdálkodás gazdag eredményeit Állami gazdaságaink és EFSz-eink ezévi eredményei és a jó felvilágosító munka követ­keztében kis- és középparasztjaink újabb ezrei határozták el magukat, hogy szakítanak a régi elavult gazdálkodással és rátérnek az eredményesbb nagyüzemi gazdálkodásra. Föld­műveseink megértették Pártunk és kormányunk határozatát, mely világosan leszögezi a mezőgazdasági munka termelékenységének, valamint az állattenyésztés fokozását. A nagyüzemi gazdálkodás létesítésével és a tagság kiszélesítésével leraktuk ugyan a bő termés alapjait, de további sikereink érdeké­ben szükség van a tagok politikai öntudatá­nak fejlesztésére. Nagyon jól tudjuk, hogy ki­magasló eredményeket csakis azokban a szö­vetkezetekben tudtak elérni, ahol a tagság po­litikailag fejlett, öntudatos volt és aktívan be­kapcsolódott a közös munkába. Fontos továb­bá, hogy a munkálatok jó megszervezésével biztosítsuk az agrotechnikai intézkedések he­lyes betartását. Az agrotechnika helyes alkalmazása kiváló példaképünk a szovjet mezőgazdaság, amely a világ összes államai közül a legfejlettebb. Állami gazdaságaink és EFSz-eink a szovjet tapasztalatok felhasználásával már eddig is szép eredményeket értek el az állattenyésztés­ben és a növénytermelésben egyaránt. Ezen eredményeket szemléltetően mutatják a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal és a ke­rületek, valamint a járások közreműködésével rendezett mezőgazdasági kiállítások, ame­lyeket az ősz folyamán csaknem minden já­rásban rendeznek. Az első ilyen kiállítást a pozsonyi kerületben Szencen rendezték meg, amely október 19-től egy hétig tartott. Kis- és középparasztjainknak még sohasem volt alkalma úgy meggyőződni a nagyüzemi gaz­dálkodás kimagasló eredményeiről, mint ezen a kiállításon. Sokan csak hírből hallottak, vagy újságból olvasták a keresztsoros vetés s szemcsés trágya használatának szép eredmé­nyeit, de nem volt alkalmuk személyesen is meggyőződni róla. A kiállítás anyaga szem­léltető bizonyítéka annak, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban a szovjet tapasztalatok fel­­használásával milyen szép eredményeket le­het elérni. Ezen a kiállításon kis- és közép­parasztjaink legjobban meggyőződhetnek ar­ról, hogy gazdag termés nem csup>án kedvező időjárástól függ, hanem az agrotechnikai idő betartásától s a helyes munkamegszervezés­től függ. Állami gazdaságaink a termelés élén termesztettünk az elmúlt évben kétszer ter­mett, — mondja Hoksa elvtárs. — A múlt év őszén ezeket a földeket beültettük salátá­val, amelyért már kora tavasszal szép össze­get kaptunk. Amikor aztán a salátát kiszed­tük, beültettük a földet dughagymával és ká­posztával. így kell a földeket gazdaságosan kihasználni, — magyarázza tovább Hoksa elv­társ. — 310 q burgonya 1 hektáron A jó tanács mindig sokat ér és a szövetke­zeteknek sokat jelent, ha egymás példáiból tanulhatnak. Viszont a jókai szövetkezet js sokat tanult a többi szövetkezetektől, a múlt évben nem vetettek egy szem búza t sem ke­­resztsorosan, ez évben azonban már az összes búzájukat keresztsorosan vetették. S mivel Jókán már az egész falu tagja a szövetkezet­nek, tehát ez évben jóval megsokszorozódott a vetésterület. „De ment is a munka, — mondja Hoksa elvtárs, — mert az új tagok is bekapcsolódtak a munkába és igy a búza vetését 380 ha-on még a kitűzött idő előtt elvégeztük. Tévednénk, ha azt mondanánk, hogy csak . a jókai szövetkezetnek voltak szép eredmé­nyei, mert a sok között itt látjuk a felsőszeli EFSz kimagasló eredményeit is, amely ra­gyogó példaképet nyújt a burgonya terme­lésben. Szinte meglepő látványt nyújtanak azok a kilogramm súlyú burgonyák, amelyet a szövetkezet ez évben termelt, s szinte hihe­tetlennek tűnik, hogy egy hektár földön ho­gyan teremhet 310 mázsa burgonya. Emellett csaknem lófej nagyságú cukorrépák is bizo­nyítékai annak, hogy a szövetkezet valóban nagy léptekkel halad előre a magasabb termé­sért folytatott harcban. Bizonyos, hogy a cu­korrépa 400 mázsás hektárhozama is a tagok munkáját dicséri, mert Felsőszelin idejében elvégezték a cukorrépa kapálását és nem hagyták elgyomosodni. A tallósi EFSz sem maradt le a kiállításról, mert a hektáronkénti 42 mázsás zabtermelés­sel bátran elfoglalhatta az őt megillető he­lyet. Ezzel a rekord terméssel nyerte meg a pozsonyi kerületnek azt a' versenyzászlót, amelyért a bmói kerület szövetkezeteivel folytattak a magas terméshozamért. A kiállításon nagy szómban szerepelnek a Micsurin körök által elért eddigi eredmények. A pusztafödémesi középiskola tanulói is va­lóban öröm telj es eredményeket értek el a kí­sérletezések terén. Kísérleteikkel bebizonyí­tották, hogy a külföldi növények, gyapot, kokszagíz, földimogyoró meghonosítása ha­zánkban lehetséges. A diószegi és a királyfal kísérleti állomások a heterózis kukoricád eredményeit mutatják be, vagyis azt, hogy a kétfajta kukorica kereszteződésében milyen kukorica jön létre. Ezeken a kísérleti állomá­sokon már ez évben kísérleteztek a Szovjet­unióból behozott csomós búza termesztésével, amely szintén eredményre vezetett. Bizonyos, hogy állami gazdaságaink és EFSz-eink ezen szép eredményei nem válhat­tak volna valóra az ipari munkásság segítsé­ge nélkül. Ha földműveseinknek továbbra is a régi gazdasági eszközökkel kellett volna a földet megművelni, akkor bizonyos, hogy ma sem termett volna egy hektár föld 38-—40 mázsa gabonát. De a gazdag termés bemuta­tása mellett ott vannak a legmodernebb gaz­dasági eszközök is, amelyeknek segítségével földműveseink napról-napra fokozni tudják a termelést. A vetőgépekből készített hármas agregát, a hatalmas szovjet gyártmányú kombájn, az előhántós eke, traktor, répasze­dőgép, lennövőgép, ezenkívül a permetezőgé­pek mind bizonyítékai annak, hogy ipari munkásságunk nem hagyta magára dolgozó parasztságunkat a termelésben, hanem a leg­jobb gépek gyártásává segít munkájának megkönnyítésén Lavrík Mihály. A nagymegyeri járás keresztsoros 100-°|o-ra teljesítette vetési tervét Az idei őszi munkálatok tervezésénél a nagymegyeri járás szövetkeze­tei 2400 ha-nyi terület vetését keresztsorosra tervezték. A szövetkezetek tagjai ezáltal magasabb hektárhozamokat akarnak elérni. E feladatukat októ­ber 21.-ig a következőképpen teljesítették: búzával 1300 ha-t vetettek be ke­resztsorosan, rozzsal 237 ha-t és ősziárpával 178 ha-t. A keresztsoros vetés­nél legjobban a csicsói EFSz járt el, amely az összes búzaterületét, 112 ha-t keresztsorosan vetett be. A termelésben a legjobb példával állami gazdaságaink járnak elől, amit a kiállítás anyaga is bizonyít. Ceruza nélkül is könnyen kiszámíthatjuk, hogy mennyivel termeltek többet mint az önállóan gazdálkodó kis- és középparasztok, ha megnézzük azokat a szá­mokat, amelyek a hektárhozam eredményeit mutatják. Gyönyörű szemű búzát hozott be­mutatónak a diószegi cukorgyár gazdaságához tartozó rétéi udvar, ahol a szárazság ellenére is 33.30 q hektárhozamot értek el s a búza 89 hl. fajsúlyú. Egy másik fajta búza falysú­­lya 85 hl. ugyanabban a gazdaságban, amely­ből az átlag hektárhozam 35 q volt. A nagy­borsai udvar kiváló eredményeket ért el a tavaszi árpánál. Az átlagterméshozam meg­haladta a 33 q-át . A cukorrépa termelésben szép eredménye­ket értek el a pusztafödémesi gazdaságban ahol a proszenyicei mozgalom alapján 395 q­­ás hektárhozamot értek el. Dohánytermelés­ből viszont a felsőudvari gazdaságban értek el szép eredményeket, ahol az átlag hektárho­zam meghaladta a 20 mázsát. Mindezek az eredmények bizonyítékai an­nak, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban a multévi száraz időjárás ellenére is magas ter­méshozamot tudtak elérni. Ha megfigyeljük a fenti adatokat megállapíthatjuk, hogy álla­mi gazdaságaink termelése csaknem kétszere­sen felülmúlja a magángazdálkodókét. Ha a kiállítást tovább szemléljük, látjuk, hogy állami gazdaságaink valamennyi gazdaság­ban szép eredmények születtek. A galántai ál­lami gazdaság hidasi udvarában kimagasló eredrrfények voltak búzatermésből, mert a 37.80 mázsás hektárhozamot bátran nevezhet­jük rekord termésnek. Állami gazdaságainkban a keresztsoros ve­tést ma már nemcsak a kalászosok vetésénél alkalmazzák hanem a rostnövényeknél is, mivel meggyőződhettek, hogy ezáltal itt is magasabb hektárhozamot lehet elérni. A ne­­bojszai gazdaságban a len keresztsoros vetésé­vel 31.57 mázsa rozsot és 8.01 mázsa magot értek el hektáronként. Élenjáró szövetkezeteink kiváló eredményei Állami gazdaságaink mellett szövetkezete­ink is nagy léptekkel haladnak előre a me­zőgazdasági termelés fokozásában. Szép ered­ményeket azonban csak azokban a szövetkeze­tekben tudtak elérni, ahol felhasználták a szovjet tapasztalatokat. A vezekényi EFSz az agrotechnikai intézkedések pontos betartásá­val keresztsoros vetéssel búzából 25 q-ás hek­tárhozamot ért el és ugyancsak ennek alap­ján ért el 27 mázsás hektárhozamot a páldi EFSz is. Sok szép kiállítási anyaga van a jókai szö­vetkezetnek is. Még nem is olyan rég alakult meg s már is szép eredményeket tud felmu­tatni. Hoksa József elvtárs, a szövetkezet gazdája és Németh Vince, növénytermelési csoporttag gyönyörködve nézik a 8—10 kg-os fejkáposz­tákat és a félkilogrammos vöröshagymákat, amely az ő gondos munkájának eredményei. Büszkén mutogatják a látogatóknak és ma­gyarázzák, hogy a szövetkezetnek milyen szép jövedelme volt a vöröshagyma termesztésből. „Az a föld, amelyben hagymát és kópos-.tát A nagymegyeri járás szövetkezetei­nek tagjai a keresztsoros vetés tervét október 30.-ig valóban be is fejezték. Emellett azonban meg kell említenünk, hogy míg a keresztsoros vetést terv­szerint végezték el, addig a betervezett 155 mázsa szemcsés trágyából okt. 21.­­ig csupán a csicsói EFSz készített el 10 mázsát, míg a többi szövetkezetek csak tavaszra szándékoznak szemcsés trágyát készíteni. Egyébként az őszi munkálatok állása a nagymegyeri járás­ban okt. 21.-ig a következőképpen ala­kult: a rozs vetése 82 százalékra, a búza vetése 52 százalékra a szántás 42 százalékra, burgonyabetakarítása 90 százalékra, a kukorica 79 százalékra, cukorrépa 23 százalékra, dohány 100 százalékra s a téli keverékek ugyancsak 100 százalékra lettek elvégezve. A nagymegyeri járás szövetkezetei, amint a fenti adatokból kitűnik, igen szép példát mutatnak az őszi takar­mánykeverékek vetésénél a többi szö­vetkezeteinknek, a pozsonyi és beszter-Marcelházán az összes tömegszervezetek bekapcsolásával készülünk megünnepelni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35 éves évfordulóját, egyben megünnepeljük a Cseh­szlovák—Szovjet Barátság hónapját is, amely­re szép, kultúrműsorral készültünk fel. Nagy szövetségesünk a Szovjetunió iránti szeretetünket azzal juttatjuk kifejezésre, hogy példájuk nyomán fokozzuk a mezőgazdasági munkák termelékenységét és ezáltal erősítjük a béketábort. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom rpéltó megünneplésére elfogadtuk a perbetei EFSz versenyfelhívását, amelynek keretében köteleztük magunkat, hogy az őszi munkálatokat, valamint a mélyszántást idő­­előtt elvégezzük. Továbbá vállaltuk, hogy új szövetkezeti tagjaink állatállományát a leg­rövidebb időn belül összpontosítjuk. Azon­kívül az új tagok által beadott állatállomány részére úgy biztosítjuk a takarmányalapot, hogy a beadott állatok után az új tagok meg­felelő mennyiségű takarmányt is összpontosí­cebányai kerületen kívül, ahol a szö­vetkezetek túl is lépték az őszi takar­mánykeverékek vetését. A nagymegye­ri járás, valamint a pozsonyi és a besz­tercebányai kerül* szövetkezetein kí­vül mindenütt tudomásul kell venniük azon szövetkezetek tagjainak, akik még nem teljesítették az őszi takarmány­­keverékek tervét, hogy azt haladékta­lanul végre kell hajtaniok, mert csak így biztosítják be közös állatállományuk számára a koratavaszi zöldtakarmányt. Tény, hogy az idő már eléggé előreha­ladt, azonban még mindig sokat lehet tenni ezen a téren, ezért ki kell hasz­nálni minden napot és minden órát az őszi takarmánykeverékek vetésére. Nem ajánlatos azonban őszi bükkönnyel ro­zsot vetni, hanem búzát, ugyanis a bú­za biztosítja még a keverék jó termé­sét, ha később is vetettük. Ezért szük­séges, hogy a kerületek és a járások dolgozói még nagyobb gondot fordítsa­nak a téli takarmánykeverékek vetési tervének teljesítésére, sőt túlteljesíté­sére is. (TPP) tanak. Ügyszintén biztosítjuk a vetőmag 100 százalékos átvételét. Traktoristáink szintén hozzájárulnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom meg­ünnepléséhez. Krivánek János elvtárs, bri­­gádvezető kötelezte magát, hogy 20 százalék­kal magasabb teljesítményt érnek el és ezzel biztosítják az őszi munkálatok időbeni elvég­zését. Marikovec Aladár, Marcelháza Viktóriusz László a tergenyi CsISz traktor-brigád legjobb traktorosa. Na­pi normáját az őszi mélyszántásnál 333 százalékra teljesíti. De nem maradnak el ß terv teljesítésében Kovács János, Jurák Máté és Lajcsák István trakto­rosok sem, akik magasan 100 százalé­kon felül teljesítik napi normájukat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére elfogadtuk a perbetei EFSz versenyfelhívását A nagyüzemi gazdálkodás jelentősége vilá­gosan megmutatkozik az őszi mezőgazdasági kiállításokon. Számos látgatója volt a szenei kiállításnak még a távolabbi falvakból is. A felsőszeli EFSz tagjai még a tavasszal feloszlatták a répaföldet a tagok között egész évi megmunkálásra. Ennek alapián végzik az elszállítást is. Ipolyságon ís győzött az új a régi löiött Az ipolysági járásban is nagy visszhangot keltett a szövetkezet megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló Párt és kormány­­határozat. Egymásután alakultak meg új EFSz-ek és az alacsonyabb típusú szövetke­zetek magasabb típusú gazdálkodásra tértek át. Az ipolysági kis- és középföldműveseket kiemelték az elmaradottságból a környékbeli EFSz jó eredményei az új mezőgazdasági gé­pek. Látták azt a nagy fejlődést, amely a kö­rülöttük lévő községekben a közös gazdálko­dás révén megmutatkozott. Ezért ők is az új élet útjára tértek, és megalakították a szö­vetkezetét. A szövetkezet elnökét jól megfontolva vá­lasztották meg, mivel nagyon fontos, hogy a szövetkezet vezetése és irányítása jó kezek­ben legyen.. Fokozatosan nőtt a tagság lét­száma és ma már az ipolysági kis- és közép­földművesek 90%-a szövetkezeti tag. A na­pokban a mérnökök befejezik a földek tago­sítását is. Az őszi munkákra pontos tervet készítettek, hogy minél gyorsabban elvégez­zék az ősziek vetését. A szövetkezeti tagok ezideig 9.5 hektár rozsot és 5 'hektár ősziárpát vetettek el. Ez volt az első közös vetés, ami már szépen zöldül. 70 hektár búzából 12 hek­tárt keresztsoros vetési módszerrel vetnek kí­sérletezésképpen. A szövetkezet földterülete 300 hektár szántó és 72 hektár rét. A mezei munkát Tóth József irányítja, aki ezelőtt 5 ha földön gazdálkodott. Beadási kö­telezettségét mindig 100O/o-ban teljesítette. — Ezért választották a szövetkezeti tagok cso­portvezetőjükké. Tóth* József jó munkameg­­szervézéssel dolgozik. Mindig egy-két nappal hamarább megbeszéli a munkát és szoros együttműködésben dolgozik az EFSz vezető­ségével. Makrai Ferenc, a szövetkezet elnöke most, a közös gazdálkodásban gyakran visszaem­lékszik a múltra. Habár a szövetkezet kezdet­ben nehézségekkel küzd, Makrai elvtárs re­ményteljesen tekint a jövőbe. A múlt kapi­talista társadalomban a kizsá,kmányolóknak dolgozott 14 korona napibérért és még az sem volt biztosítva mindennap. Az őszi munkákkal egyidőben folyik az ál­latok összpontosítása is. A meglévő istállók­nál szintén -nehézségek mutatkoznak. Azon­ban Kudela Dezső építkezési csoportvezető minden igyekezettel azon van, hogy a problé­mákra megoldást találjon. Ezideig 200 darab sertést, 100 szarvasmarhát, 120 darab birkát és 20 pár igavonó állatot helyeztek közös istállóba. — 45 darab ncvendéksertés még összpontosításra vár. Köpönezei Lajos, Ipolyság

Next

/
Oldalképek
Tartalom