Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-11-02 / 44. szám

1952. november 2.

3

Egyre erösbödik a francia nép ellenállása

az „Európa Hadsereg“ felállítása ellen

A radikális párt állásfoglalása után tovább élesedik a francia burzsoá körök vitája Nyugat-Németország felfegyverzésével kapcsolatban. A ,H’Humanité” keddi vezércikkében a radikálispárti kongresszus állásfoglalását a német kérdésben nagyfontosságú politikai fejleményként értékeli. A német kérdés békés rendezésére és a Nyugat-Németország felfegyverzését álcázó „európai hadsereg” felállításának megakadályozására irányuló törekvás megfelel a francia nép akaratának — írja a lap.

A radikális párt •szemlátomást nem akar túlságosan élesen szembekerülni a francia nép akaratával és ezért kénytelen volt a Herriot és Daladier által kifejtett álláspontra helyezkedni. Ennek a ténynek a jelentőségét nem szabad lebecsülni. A radikálisok magatartásában azért következett be változás, mert a francia nép akarata igen erőteljesen jutott kifejezésre.

Ez az akarat elég erős ahhoz, hogy jelentős változásokat idézzen elő az egyes politikai pártok magatartásában. A radikális pártkongresszus fejleményei tehát bátorítást adnak mindazoknak, akik ellenzik a gyászos párizsi és bonni megállapodások parlamenti jóváhagyását. *

A „l’Humanité” befejezésül hangsúlyozza, hogy különös fényt vet a radikálisok állásfoglalására, hogy miközben Nyugat-Németország felfegyverzése ellen nyilatkoznak, bíróság elé akarják állítani a francia függetlenség legkövetkezetesebb bajnokait, Nyugat-Németország felfegyverzésének legharcosabb ellenzőit. Ezt az ellentmondást osztályszempontok magyarázzák meg, de a francia nép egységének még erőteljesebb megnyilvánulása ennek a visszás helyzetnek is véget vethet.

A hazafiak széleskörű egysége meg fogja akadályozni a párizsi és bonni megállapodások jóváhagyását, ez fogja meghiúsítani a kommunistaellenes összeesküvést, ez fogja megmenteni Franciaországot és a békét — írja a lap.

A „DPA” nyugati hírügynökség jelentése szerint a „New York Times” hétfői száma azt írta, hogy Herriot csapást mért az „európai egységre”. Hasonló hangnemben foglalkozik a franciaországi fejleményekkel az angol burzsoá sajtó is. A „Scotsman” arról ír, hogy ha a franciák ellenállása az „európai hadsereggel” szemben megerősödik, akkor „meghiúsítja az európai közösség tervét, s vele együtt a bonni egyezményeket is. Ezzel egyszersmind összeomlás veszélye fenyegeti az egész nyugati védelmi rendszert, amely német egységek toborzásán alapul”. A „Daily Mail” párizsi tudósítója Írja: „A francia politikusok beszédei azt mutatják, hogy erősödik a mozgalom, amelynek célja megakadályozni az „európai hadseregről” szóló szerződés ratifikálását, s ezzel együtt Nyugat-Németország felfegyverzését”.

A „TASZSZ” jelentése szerint a „Times” párizsi tudósítója nyíltan rámutat, hogy a politikai kommentárok többségének véleménye szerint az „európai hadsereggel” kapcsolatos egyezménynek „kevés esélye van a ratifikálásra, ha a közeli hetekben nyújtják be a francia nemzetgyűlésben”. Herriot és Daladier felszólalása — állapítja meg a tudósító — csak megerősítette, milyen nagyarányú az elégedetlenség. A, „Daliy Telegraph and Morning Post” párizsi tudósítója szerint is „a Párizsban lévő megfigyelők többségének az a meggyőződése, hogy — figyelembe véve Herriot és Daladier álláspontját — novemberben, vagy decemberben szó sem lehet az egyezmény ratifikálásáról”. A „Daily Herald” diplomáciai szemleírója, rámutatva, hogy az „európai védelmi közösség”-ről szóló egyezmény ratifikálására kevés a remény, a következőket írja: „Ha ezt az egyezményt nem ratifikálják, az Eszakatlanti Szö'vetség szervezete komoly válság elé kerül”.

Az Amerikai KP nyilatkozata a békeharc

új lehetőségeiről

Az Amerikai Kommunista Párt országos bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben a többi között ezeket írja:

„Az amerikai nép túlnyomó többsége az azonnali tűzszünetet, a koreai háború befejezését kívánja, ezért a béke kérdését a választási harc központjába állította. — A választók óriási figyelmet szentelnek a koreai béke kérdésének, ezért a két nagy amerikai párt is kénytelen volt ezt választási hadjáratába felvenni. Eisenhower például most különböző demagóg ígéreteket tett a háború befejezéséről.

Truman kijelentette:

„Ha Eisenhower valóban tud valamilyen módot a háború megszüntetésére, közölje haladéktalanul”. Truman tudja, hogy Eisenhower nem fog válaszolni, mert éppúgy nem akarja a háború befejezését, mint ő, vagy Stevenson.

A nép azonban tudja, hogyan lehet megszüntetni a háborút. Az aktív békeharcosok előtt új lehetőségek tárultak fel, ,s különleges felelősség hárul rájuk. El kell érni, hogy teljes erővel nyilatkozzanak meg a nép érzései. Ez különönsen azért vált szükségessé, mert Washington megszakította a fegyverszüneti tárgyalásokat. Az amerikaiaknak felháborodva el kell ítélniük ezt a politikát.

Amikor az Egyesült Államok elnöke azt követeli a köztársasági párt elnökjelöltjétől, hogy hozza- nyilvánosságra a koreai háború megszüntetésére vonatkozó tervét, ezzel új lehetőséget ad a népnek véleménye kifejezésére. Minden kommunistának, a béke minden aktív hívének fel kell használni ezt az alkalmat, hogy felvesse a kérdést a szakszervezetekben és más szervezetekben, minden választási gyűlésen, minden kerületben.

Hallja meg Truman, Eisenhower és Stevenson, hogy a nép tudja, hogyan lehet azonnal megszüntetni a háborút és követeli ezt. Minden téren támogassátok Hallinant és Basst, a béke jelöltjeit. A jelöltek közül egyedül ők harcolnak a békéért” — fejeződik be az Amerikai Kommunista Párt országos bizottságának nyilatkozata.

Az amerikai protestáns egyházak országos tanácsa a háborús tervek ellen

Az amerikai nép túlnyomó többsége követeli a koreai háború haladéktalan

megszüntetését

V. A. Zorin, a Szovjetunió képviselője a Biztonsági Tanácsban, október 20-án fogadta az „Amerikaiak Békemenete” nevű szervezet küldöttségét, élén Richardsonnal, a szervezet egyik vezetőjével.

A küldöttség tagjai ismertették az „Amerikaiak Békemenete” békeharcát és rámutattak, hogy ez a szervezet az amerikai nép túlnyomó többségének kívánságait képviseli. — Hangsúlyozták, hogy az amerikai nép túlnyomó többsége követeli a koreai háború haladéktalan megszüntetését és a többi nemzetközi probléma békés úton való rendezését. —

Richardson kijelentette, hogy az „Amerikaiak Békemenete” elhatározta: azzal a kéréssel fordul minden ENSZ-tagállam küldöttségéhez, hogy a közgyűlés mostani ülésszakán tegyen lépéseket a koreai háború haladéktalan megszüntetésére.

A küldöttség tagjai elmondták, hogy jártak több ENSZ-tagállam képviselőjénél, köztük az Egyesült Államok képviselőjénél is. Rámutattak, hogy ezeknek a küldötteknek nincs szándékukban lépéseket tenni a koreai háború megszüntetésére.

Zorin részletesen válaszolt a küldöttség fajainak kérdéseire. Rámutatott, hogy a Szovjetunió kormánya következetesen harcol az egész világ békéjéért, a koreai kérdés békés rendezéséért.

Zorin leleplezte azoknak.a híreszteléseknek hazug voltát, amelyek szerint a koreai hsdműveleket megszüntetéséről folyt tárgyalások a koreai-kínai fél hibájából szakadtak volna meg. Kiemelte, hogy ezeket a tárgyalásokat éppen a Koreában működő amerikai katonai parancsnokság hiúsította meg: elutasította a koreai-kínai fél legutóbbi javaslatainak megvitatását is. Ezek a javaslatok alapul szolgálhattak volna a megegyezés létrehozására.

A küldöttség tagjai őszinte köszönetét mondtak V. A. Zorinnak és biztosították, hogy az általuk képviselt szervezetek lankadatlanul tovább harcolnak a békéért, mindenekelőtt a koreai háború megszüntetéséért.

Angol lap a nyugateurópai gazdasági válságról

A nyugateurópai országokat egyre jobban fenyegeti a kibontakozó gazdasági válság. Az „Observér” cimű angol lap egyik legutóbbi száma — hangot adva egyes burzsoá körök aggodalmának — a következőket írta: „Nyugati hivatalos körök megdöbbenéssel látják azt az éles ellentétet, hogy mialatt a moszkvai konferencia hatalmas gazdaságfejlesztési tervekkel foglalkozott, addig Nyugat-Európát a gazdasági hanyatlás veszélye fenyegeti. A Marshall-terv és a belőle sarjadt európai gazdasági együttműködési szervezet kudarcot szenvedett. Nyugat-Európa termelése stagnál, sőt hanyatlik; a dollárhiány nagyobb, mint egy évvel ezelőtt volt... A szakértők arra a végső következtetésre jutottak, hogy a gazdasági és pénzügyi reformok, bármilyen sürgősen szükségesek is, nem háríthatják el a válságot a nem kommunista csoporton belül” — írja a lap.

305.000 amerikai barnaszénbányász sztrájkja

Mint a „Reuter” hírügynökség jelenti, hétfőn Amerika barnaszénbányászainak több mint 80/ízázaléka sztrájkba lépett. A sztrájkban az Egyesült Államok 375.000 barnaszénbányásza közül 305.000-en vesznek részt.

Az amerikai szénbányászok nemrégiben béremelést vívtak ki. A kormány utasítására azonban a béremelés összegét most csökkenteni kell. A bamaszénbányászok e rendelkezés elleni tiltakozásul léptek sztrájkba.

A franciák katasztrofális veresége Vietnamban

A „Times” párizsi tudósítója írja a franciák vietnami vereségéről:

„A helyzet azt mutatja, hogy a Vietminhgderök offenzívája rohamosan halad előre. A nagyon hézagos francia jelentésekből arra lehet következtetni, hogy Nghia-lo gyqrs eleste olyan volt, mint a gátszakadás, amit árvíz követ”.

A „Daily Express” párizsi jelentése szerint a gyorsan előrenyomuló fölényes tűzerejű vietnami néphadsereg átkoroló mozdulatai elöl menekülő franciák Hanoi felé igyekeznek visszavonulni, de a legjobb esetben is csak nagyon bizonytalan hídfőállást tarthatnak a partvidéken.

•

Az életszínvonal állandó csökkenése Jugoszláviában

Titóék népellenes gazdaságpolitikája a tönk szélére juttatta a jugoszláv gazdasági életet. A Tito-klikk — hogy saját felelősségét leplezze — a nehézségeket az idei szárazsággal igyekszik magyarázni és ezzel indokolja azokat a^ intézkedéseket is, amelyeket az életszínvonal további csökkentésére vezetnek be.

Csütörtökön Kidrics, Tito-Jugoszlávia gazdasági diktátora bejelentette, hogy a vásárlóerő csökkentése érdekében 100 százalékkal emelik a lakbéreket és „takarékosabban bánnak” a bérekkel.

Kidrics azt is beismeri, hogy mindezeknek következtében „ ... ige r nehezen lehet majd a mai árakat fenntartani”, végül pedig hangsúlyozza: „... számolni kell az életszínvonal csökkenésével és el kell halasztani a kevésbbé fontos gazdasági feladatokat”.

Az Egyházak Világtanácsa svájci lapja közli azt a nyilatkozatot, amelyet az Egyesült Államok legnagyobb protestáns egyházainak közös szervezete, a Krisztus Egyházainak Országos Tanácsa adott ki s amelyet vasárnap a tanács kebelébe tartozó egyházak valamenynyi templomában felolvastak.

A nyilatkozat hangoztatja: „Az Egyesült

Államoknak a szabadságért és az igazságért folyó küzdelemben együtt kell működnie az összes nemzetekkel és sajqt nemzeti érdekeit olyan keretek között kell meghatároznia, hogy

Az elnökválasztás nagy „politikai” hadjárata során az amerikai republikánus és demokrata politikusok ma már olyan hévvel tárják fel egymás korrupciós üzelmeit, hogy lasSankint a két pártban gyanússá válhat az, akiről eddig nagyobb gazság nem került napvilágra. Maguk a politikusok még valahogy elviselik a csúfságot; annál nehezebb helyzetbe hozzák e leleplezések az amerikai demokrácia bel- és külföldi magasztalóit. Minthogy a tényeket letagadni már nem lehet, mentegetni igyekeznek bálványaikat.

A bázeli „National Zeitung” című lap például azt fejtegeti, hogy az amerikai közélet csak kívül rothadt — „belső alapja egészséges”. És különben is — írja — az egész nem olyan veszélyes. „Az Egyesült Államokban már régóta megszokott dolog, hogy igen sok politikus függőségi viszonyban van kapitalista érdekeltségektől ... Amerikában a kona többi népek jogait és szükségeit megértse”. Majd kijelenti: „Az Egyesült Államoknak az a törekvése, hogy más országokban tökéletesebb politikai, gazdasági és társadalmi jogokat vezessenek be, mindenkor a képmutatás gyanújába fog ütközni, amíg ezek a jogok nálunk nem lesznek a valóságban biztosítva”.

A nyilatkozat végül kijelenti, hogy „az Egyesült Államok által idegen országoknak nyújtott segítség nem keresztezheti az elnyomott országok szabadságra és igazságra való jogos törekvéseit”.

gresszus tagjait az üzletemberek és vállalatok könnyen befolyásuk alá vonjáK”. Megvetendő korrupció ez? A svájci lap szerint nem. Szerinte mindez a rendszer természetes (és ezért megbocsátható) velejárója, amely „azzal függ össze, hogy az Egyesült Államokban túlsúlyban vannak a hivatalos politikusok.' Hogyan tudnák máskép éllátni fő foglalkozásukat, mikor parlamenti mandátumuk folytán az év legnagyobb részében a távolfekvő és drága fővárosban kénytelenek tartózkodni. Bármennyire magasan állapították is meg a képviselők napidíját, az távolról sem elegendő ahhoz, hogy a hiányzó összegeket fedezze”.

Mint látható, a „National Zeitung” jól megvédte az amerikai demokráciát. Érvei így foglalhatók össze: az amerikai politikusok nem születéstől fogva erkölcstelenek. A rendszer teszi őket azzá.

Sikerrel haladnak az őszi munkák Bulgáriában

Bulgária egyes vidékein már befejezték, más vidékeken rövidesen befejezik az őszi mezőgazdasági munkákat. A razlogi járásban határidő előtt végezték el az őszi szántást és vetést. Már hozzákezdtek a mélyszántáshoz is.

A provadijai gépállomás dolgozói október 10-re 105.6 százalékra teljesítették az őszi szántási tervet. A verseny győztese Georgi Doncsev brigádja, amely 590 hektár helyett 712 hektár földet szántott fel.

Az őszi vetésben példát mutattak a pavlikeni járás termelőszövetkezetei, amelyek már 3000 hektár földet vetettek be.

A szófiai rádió jelenti, hogy a bolgár dolgozó parasztság az SZKP XIX. kongresszusa tiszteletére tett felajánlások teljesítése után most újabb vállalásokat tesz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára.

A lengyel vasutasok munkaversenyének új formái

A lengyel vasutasok a felszabadulás óta nagyszerű eredményeket értek el a személy- és áruszállítás fejlesztésében. Erről tanúskodik az a tény, hogy a kapitalista Lengyelország 1937 évi vasúti személy- és teherforgalmát 100- nak véve 1951-ben a vasutak személyforgalma elérte a 311-et, a teherforgalom pedig a 230-at.

Az idei év újabb jelentős fejlődéséről tanúskodik. A vasutak teherforgalma már a nyári hónapok alatt lényegesen felülmúlta a tavalyi őszi csúcsforgalmat. Az idei őszi csúcsforgalom lebonyolítására a vasutasok ismét széleskörű versenyt indítottak.

A tarnowszkie-góry-i vasúti pályaudvar dolgozói az SZKP XIX. kongresszusa tiszteletére szocialista versenyt kezdeményeztek a szállítmányok minőségének megóvásáért. A versenybe eddig 58 vasúti csomópont dolgozói kapcsolódtak be, akik már 6500 vonatot indítottak el „garancialevéllel”.

Jelenleg 705 vasútállomás dolgozói vesznek részt a „Szabad pálya”-versenymozgalomban. Ezek a vasutasok jelentősen csökkentik a kocsifordulók idejét.

A mozdonyvezető brigádok széntakarékossági versenyében már több mint hatezer brigád vesz részt.

Jól halad az analfabetizmus felszámolása Kínában

Hu Ju-csih, a kínai központi népi kormány nyomdaipari igazgatóságának vezetője a „Zsenminzsibao”-ban beszámol a Kínai Népköztársaság nyomdaiparának fejlődéséről. Hu Ju-csih adatai szerint az országban az idén körülbelül ötszörannyi könyvet adtak ki, mint 1936-ban. 1952-ben eddig 886 millió könyv jelent meg. Napi- és hetilapokból öt és félszer annyi került forgalomba, mint 1936-ban. Hu Ju-csih rámutatott arra, hogy a kiadványok minősége is évről évre emelkedik.

Az elmúlt három év alatt az állami könyvkiadóvállalatok 3,686.000 példányban adták ki Marx, Engels, Lenin és Sztálin 48 művét.

Mao Ce-tung válogatott müveinek első két kötetét 1951 októberében adták ki. A több mint hárommillió példányban kiadott két kötet igen rövid idő alatt elfogyott, ezért Mao Ce-tung műveinek első két kötete, amely mongol, újgur és kazah nyelven is megjelent, újból kiadásra kerül.

A felszabadulás előtt egy-egy művet mindössze kétezer példányban adtak ki. A felszabadulás után hatalmas változás történt. Az ellenforradalmi bandák felszámolásáról írt könyv pl. 10,680.000 példányban fogyott el. „A Kínai Kommunista Párt harminc éve” című könyvet, amely a Kínai Kommunista Párt rövid' történetét tartalmazza, több mint hét és félmillió példányban adták ki.

A felszabadulás után, de különösen a földreform óta, erősen megnövekedett az elemi- és középiskolák tanulóinak száma. A kínai könyvkiadó-vállalatokra hatalmas feladat hárult, hogy az 50 millió elemi- és középiskolás tanulót ellássák tankönyvvel. 1952-ben már csaknem két szerannyi elemi- és középiskolai tankönyvet adtak kL mint 1950-ben.

Balsikerü szerecsenmosdatás