Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-10-12 / 41. szám
1952. oktőSer T2. 11 A méh fajtái és hasznosága A mézelő méhet változatos külsejű és természetű példányok képviselik. A méh más Csehszlovákiában, mint Afrika északi részén, Dél-Afrikában, Ciprusz szigetén vagy Európa északi részén. Az olasz és cipruszi méh sárgán tarkázott és potrohának csinos szőrövei annyira különböznek a madagaszkári méh övnélküli fekete páncéljától, az álanyák petéjéből anyát nevelő fokföldi méh a mi méhünktől, hogy azt hihetnénk, nincs köztük közeli rokonság. Pedig valamennyien ugyanannak a fajnak egymástól elszigetelt, más-más életviszonyok közt kialakult, alkalmazkodott ágai. A sokféle mézelő méhet jellegzetes tulajdonságai szerint nagyobb csoportokba: alfajokba osztjuk. Az alfajokon belül kisebb csoportokat: fajtákat különböztetünk meg. Nemcsak a természet erői alakítják a méhet, selejtezik a viszonyokhoz kevésbbé értéktelent. Az ember is vállalkozik erre: tenyészt, nemesít és így új fajtákat hoz létre. Ezeket a természetben keletkezőktől megkülönböztetve, tény észfaj iáknak, kultúrfajtáknak nevezzük. Ha valaki egy kiváló méhcsaládot szaporít, utódai ugyanahhoz a törzshöz tartoznak. Európa méhei erősen keveredtek. A fajták nemcsak a messzeszálló rajok révén nyomultak be egymás területére, hanem az ember közvetítésével is. A telepesek már réges-régen méhet is vittek magukkal, Később a kereskedelem messzi vidékről ontotta a méhfajtákat. A NEKTÁRTÓL A MÉZIG A hektár gyűjtése, szállítása rendszerint a 3 hetesnél idősebb méhek feladata. Ha a legelő nagyon bő vagy nincs elég gyüjtőméh, az 1—2 hetes méhek egyrésze is gyűjteni indulhat. A gyüjtőméh a felszívott nektárba váladékot bocsájt, szájába torkoló mirigyeiből. A nektár ettől egy kicsit hígul. A váladéknak fontos szerepe jut majd a nektár átalakításában. A gyűjtés és szállítás hihetetlenül nagy munka. Egy kilogramm akácmézhez kb. 50.000, egy kilogramm baltacimmézhez kb. 100.000 méh rakomány szükséges. A méh egyszerre kb. saját súlya felének megfelelő nektárral repül haza. Ez annyi, mintha egy 80 kg-os ember 40 kg-t cipelne óránként 24 km-es sebességgel. Az egy kilométerre fekvő akácosból gyűjtő méh naponta legalább 20 km-t tesz meg. Egy család gyüjtőméheinek útja együttesen az akácvirágzás egyetlen napján a Föld és Hold közötti távolság háromszorosa. A hang ilyen messzire 6 hét alatt jut el. A hazatért gyűjtők vagy maguk öntik a sejtbe a nektárt vagy az otthonülő méheknek adják át. A méhek a következőképpen érlelnek a kaptárban: a nektárt nyitott szájukba veszik és gyorsan mozgatják, aztán lenyelik és újra szkjukba nyomják. Ezt ismételgetik. A nektár eközben, mirígyváladékkal keveredik és levegővel érintkezve sűrűsödik. A mirígyváladék hatására a nádcukor (répacukor) egyrésze átalakul szőlőcukorrá és gyümölcscukorrá. Ha a nektár nádcukortartalma eredetileg csekély, szőlő- és gyűmölcscukortartalma pedig nagy, nincs szükség jelentős átalakításra. A nektár sűrítése nagy munka, kivált hűvös időben, hiszen a méhek minden kg érett mézhez 0.5—3 liter víz elpárologtatása árán jutnak, a nektár sűrűsége szerint. A méznek kb. 4/5 része cukor, 1/5 része víz. Hiába oldana azonban valaki cukrot ebben az arányban: nem mézet, hanem cukorszörpöt kapna, minthogy a vízből, szeszből és cukorból sem sikerült bort készíteni. A méz jellegét éppen úgy mint a borét, egész sereg különleges anyag szabja meg. Kevés van benne ezekből, de annyi is elég, hogy a mézet ne lehessen utánozni. A virágmézben kevesebb, mézharmatosban több ásványi anyag van. Ezeket hamu néven foglalják öszsze vegy vizsgálatkor. Fehérje kevés van a mézben. Főképpen a méhek mirígyváladékából kerül bele. A méz gyengén savas. Legtöbb az almasav, citromsav, hangyasav vagy semmi vagy elenyészően kevés van benne. Újabb vizsgálatok szerint a mézben olyan kevés vitamin van, hogy az ember étrendjében alig jelentős. Helyreigazítás Lapunk 1952 augusztus 31.-én megjelent számának méhészeti rovatában „Méhészet létesítése az EFSz-ben“ cím alatt közöltük, hogy EFSz-eink költségvetésükben méhcsaládonként 500 koronát biztosítsanak. Kérjük olvasóinkat, hogy ezt a mondatot a következőképpen igazítsák helyre: Méhcsaládonként az ehhez járó felszereléssel együtt biztosítsunk költségvetésünkben 5.000 koronát. Szerkesztőség. A Fogyasztási Szövetkezetek útja az átszervezés után MIT KELL TUDNI A BETELELÉSRÖL lépet eltávolítjuk, hogy a téli fészek csak telelésre kifogástalan lépeken alakuljon. Ha a családnak nincs elegendő élelme, mézzel vagy cukorsziruppal etetünk. A sűrű szörp előnye, hogy kevesebb litert kell beadni, a méhek könnyebben megérlelik, a sejtekben pedig hamarább lefödik. A híg szörp előnye csak az, hogy könnyebben imertálódik és kristályosodásra kevésbbé hajlamos. Legelőnyösebb, ha a méhész olyan közepes sűrűségű szirupot készít, amely a méheket nem terheli túlságosan és nem kristályosodik. Az; eddigi tapasztalatokból a legjobb arány 1:lYs, tehát egy liter vízhez egy és fél kiló cukor. A méhek leggyorsabban a meleg szörpöt hordják el az etetőkből és gyorsabban is átalakítják. De ha valaki nem tudja a szörpöt melegíteni, aggodalom nélkül adhatja hidegen is, csak idejében, meleg időben kell etetnie. Melegebb időben azonban a rablás jobban fenyeget, tehát nagyon kell ügyelni. Antal Zoltán Betelelés alatt azokat a munkákat értjük, amelyekkel a családokat telelésre véglegesen elrendezzük. A méhcsalád kedvező körülmények kc\zt kifogástalanul készíti téli fészkét. A méhésznek csupán annyi a feladata, hogy a méhek munkáját támogassa vagy legalább ne gátolja. Jó esztendőben a méhésznek inkább ellenőrző szerep jut, a családok önmagukat telelik bei Rossz évben vagy kedvezőtlen helyen és alkalmatlan kaptárban a betelelés körültekintő munkát kíván. Nem hiába terjedt el az a jelszó, hogy a jó betelelés a méhész remeke. A betelelés ideje a legtöbb helyen szeptember és október eleje. A családokat ellenőrizzük s állapotukról meggyőződünk. A vizsgálat terjedjen ki a kaptár hibáira, a lépekre, az élelem mennyiségére és elhelyezésére, a méhcsalád nagyságára, és arra, hogy van-e anya. A fölösleges kereteket eltávolítjuk és a fészket szűkítjük. A fészek belsejéből a félig-meddig kiépített műlépet és Hasításra még nem használt tárain túl. szervei tehát, a közgyűlés, igazgatóság és a felügyelő bizottság a falu határain belül gondoskodott a szövetkezet veze. téséről és a falu élelmiszerekkel való ellátásáról. A kapitalizmus idején kétségkívül volt bizonyos szociális jelentőségük a magánkereskedelem uzsorájával szemben, azonban igazgatóságaikba lassan és biztosan belopták magukat a kulákok és falusi fogyasztási szövetkezet a kulákság fellegvárává vált. A szövetkezet alapszabályai ugyan fennhangon hirdették a szövetkezeti vagyon osztathatatlanságát, a valóságban azonban a módos gazda nagyon is megtalálta az utat, hogy ebből a szövetkezetből különböző előnyöket fölözhessen le magának. Maguk a szövetkezetek is szerettek minél hamarabb nagyobb vagyonhoz jutni s teljesen megfeledkeztek arról, hogy a szövetkezet főcélja nem a vagyonszerzés, hanem a fogyasztók kielégítése. Az, hogy egy faluban rendszerint csak egy szövetkezet volt gyakran vezetett ahhoz, hogy az árú egyenlőtlenül volt felvásárolva, azaz az egyik faluban volt bizonyos áru, a másikban nem vagy kevesebb. A falusi fogyasztási szövetkezetek központja a Központi Szövetség (Üstredné druzstvo) volt, később a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács, amelynek hatáskörébe tartozott minden egyébb szövetkezet. Az 1945 — 47-es időkben magyar vidékeken ezeket a szövetkezeteket elkobozták azzal az indoklással, hogy a szövetkezet tárgyalási nyelve magyar és ezeket a konfiskätumokat az akkori VDP kezelte tovább. Nemreg zajlott le Nyitrán, Bazinban és és Zsolnán a Fogyasztáli Szövetkezetek kerületi kongresszusa, amelyen a szövetkezet dolgozói alaposan megtárgyalták az átszervezéssel kapcsolatos összes kérdéseket és elhatározták, hogy a szovjet Fogyasztási Szövetkezetek mintájára nálunk is megvalósítjuk azt a célt, hogy a szövetkezeti elárusítást valóban a nép szolgálatába állítjuk. Az üdvözlő táviratok, amelyeket dolgozó népünk a kerületi kongresszus alkalmából a szövetkezet dolgozóinak küldött, valóban nem túlzottak, mert az átszervezés nagy fordulópontot jelent a Fogyastási Szövetkezetek életében. Ez alkalommal rá kell mutatnunk azokra az eseményekre, amelyek az átszervezés után történek. Fontosnak tartjuk, hogy rámutassunk az átszervezés gazdasági és politikai jelentőségére, amelyen keresztül olvasóink megismerhetik azokat a célokat, amelyek előttünk állanak. Szlovákiában a Fogyasztási Szövetkezetek fejlődését általában három, fázisba osztjuk. Az első fázis az autonóm falusi szövetkezetek, a második a „Jednoták” a harmadik az új fázis a falusi szövetkezetek útja. A fogyasztási szövetkezeti élet az u. n. autonóm falusi Fogyastási Szövetkezetek létesítésével indult (potravné druzstvo). Az első ilyen fogyasztási szövetkezet Szlovákiában Nagyrőcén (Vefká Revúca, Gemer) létesült, még a múlt század derekán, ezek a szövetkezetek aztán gombamódra elszaporodtak. Hatáskörük rendszerint nem terjedt a falu ha-A Fogyasztási Szövetkezetek második fejlődési fázisa Jednota egy egesz járás, sót kivételes esetekben és ha azt a helyzet megkövetelte, több járás. A Jednoták székhelye rendszerint a járási székhely volt, számozott fiókjaik részint a városokban voltak (az állami üzlet Zdroj mellett) részint, sőt nagyobbrészt a falvakon. Gazdasági jelentőségük az volt, hogy megosztották a kissé nehézkes nagy szövetkezeteket, fúzió útján magukba olvasztották a falusi fogyasztási szövetkezeteket, egyenlővé tették a , kózélelmezést, merthiszen az árut a jednota járási szövetkezet rendelte és az árut az egyes falukba úgy osztotta el, ahogyan azt az objektív szükséglet megkívánta. Azáltal, hogy magába olvasztotta a falusi fogyasztási szövetkezeteket, kizárta az új járási vezetésből a kulák és a kapitalista elemeket, a járási igazgatóság és a járási felügyelő bizottság már rpunkás elemekből állott, így tehát a Jednotáknak a falusi osztályharcban jelentős részük volt. A falvakon az egyes elárusítóhelyek felett a munkás és kisparasztokból álló Helyi Ellenőrző Bizottság létesült (miestny dozorny vybor), amely a falvakon részben ellenőrizte az élelmezést, részben hivatott volt a szocialista kultúra terjesztésére. A Járási Fogyasztási Szövetkezetek, vagyis Jednoták, éppúgy tagjai voltak a Szlovákiai Szövetkezeti Tanácsnak, mint minden más szövetkezet. A Szlovákián Szövetkezeti Tanácsnak azonban ellenőrző és irányító szerepe volt, beleértve kerületi titkárságait is, míg az üzleti ténykedést maga a Jednota folytatta. A februári győzelem és az új alkotmány elfogadása után megindult a Fogyasztási Szövetkezet második fejlődési fázisa. Az új alkotmány megvalósította a népi szövetkezet fogalmát, tehát az olyan szövetkezetét, amelynek a célja nem a legmagasabb haszon, hanem a dolgozók igényeinek legszélesebb kielégítése. Ebben a szellemben kezdtek kialakulni az új szövetkezeti típusok, a Járási Fogyasztási Szövetkezetek, melyek közös neve az egész köztársaságban „Jednota” azaz „Egység” volt azért mert ez a szövetkezet egységes fogyasztási szövetkezeti típust vezetett be a Cseh és Szlovák országrészekben, másfefől itt Szlovákiában is egyesítette a különböző szövetkezeti típusokat. Cseh- és Morvaországban ugyanis úgynevezett nagyszövetkezetek voltak, azaz egy szövetkezeti központ, melynek fiókjai igen nagy számban s igen széles területen voltak. Szlovákiában ilyen szövetkezet kevés volt, talán legerősebb volt köztük a zsolnai „Budúcnosí.” Annál több volt azonban az önálló falusi szövetkezet. A Jednoták részint a volt falusi fogyasztási szövetkezetekből alakultak, részint magánkereskedőkből, akik átadták üzlethelyiségeiket a Jednotának, részint pedig a nagyszövetkezetek egy-egy járásbeli fiókjából. Magyar vidékeken a Jednota átvette a konfiskátumokat és a szövetkezeti tagokat jogaikba visszahelyezte Míg a falusi fogyasztási szövetkezetek hatásköre egy falu volt, a A Fogyasztási Szövetkezetek jövő feladatai sával és végrehajtják a földművestermékek állami bevásárlását is. Az újjászervezés alapelemei ezek: A szövetkezeti alapegység, akár a Szovjetunióban a Szelpo, a Falusi Fogyasztási Szövetkezet lesz, amely általában 2—3.000 fogyasztót fog ellátni. A jövőben és a gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a Jednoták helyébe az újjászervezés befejezésével új típus jön létre, azaz a Jednoták, ott, ahol ennek meglesznek az alapfeltételei, falusi szövetkezetekké alakulnak. Ezek fogják felvásárolni a kontingensen felüli feldolgozható termékeket, vendéglőket, cukrászdákat létesítenek, módjukban lesz nem alkoholikus italok (szörpök) készítése s feldolgozhatják a gyümölcs ■ vagy zöldségárút. Egyes helyeken a Falusi Fogyasztási Szövetkezetek, — tehát amelyek' a jövőben általában a Jednoták helyébe lépnek, — fogják elvégezni az állami felvásárlást is. A tagok előnyben részesülnek és részt kapnak a haszonból is. A Falusi Fogyasztási Szövetkezet élén választmány áll. Ezek az egyes Falusi Fogyasztási Szövetkezetek u. n. járási szövetségbe tömörülve (okresny sväz spotrebnych druzstiev) A harmadik fejlődési fázisban a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács égisze alatt két nagy szövetség létesül, a fogyasztási és kisiparos szövetkezetek szövetsége. Mai cikkünkben csak a Fogyasztási Szövetkezetekkel foglalkozunk s így a kisiparos szövetséggel, amely a nyitrai kerületben október 23-án alakul meg. csak később fogunk majd foglalkozni. A prágai Központi Szövetkezeti Tanács ) (Üstredná rada druzstiev) 1952 augusztus 1- én ülést tartott, amelyen elfogadták a komunista szülőpártunknak a szövetkezeti élet felett gyakorolt bírálatát s a szövetkezeti élet újjászervezése mellett döntöttek, ugyancsak meghatározták a Fogyasztási Szövetkezetek főbb feladatait, azaz a falunak (nem pedig a városnak) élelmiszerekkel történő ellátását, a szövetkezeti boltok tehát a városokban átmennek az állami üzlet kezébe, viszont a falusi állami üzlet, illetve elárusítóhely átmegy a fogyasztási szövetkezet kezébe. A szövetkezetek tömegpolitikai munkáját fokozottabb mértékben összpontosítják az EFSz támogatására emelik a falvakon a kontigensen felüli termékek felvásárlását, termelőtevékenységeket folytatnak a falun a pékségek fokozá-A szövetségek nagykereskedői ténykedést fognak folytatni tekbe, úgyhogy a szövetkezeti életet maga a nép vette át s a Fogyasztási Szövetkezeteknél a földművesség. A kisebb egységek mindig rugalmasabbak s így az új Fogyasztási Szövetkezettől gyorsabb ütemű élelmiszerellátást lehet elvárni. Igen jelentősen emelkedik a a szövetkezetek feladata a mezőgazdasági termékek felvásárlásában. Mindezeken túl azonban azáltal, hogy a Fogyastási Szövetkezetek súlypontja a falvakra helyeződött, a Fogyasztási Szövetkezetek az EFSz-ekkel új, mélyebb munkaközösségben nagyobb részt vállaltak a falu szocializálásában mint eddig és ez az átszervezés egyik legfontosabb politikai jelentősége. Mártonvölgyi László. ** A fogyasztási szövetkezeti élet újjászervezése tehát valóban nagy horderejű esemény, amely mindannyiunkat érinti, merthiszen élelmiszerellátásunk senki számára sem közönbös. Elsősorban mindez a kis- és középföldműveseket érdekli, mert a Fogyasztási Szövetkezetek súlypontja az ujjászervézés után kizárólag a falu vagy a mezőváros. Az újjászervezés jelentőségét sok szempontból lehet értékelni. Azáltal, hogy a Jednoták, azaz járási szövetkezetek idővel kisebb egységekre. Falusi Fogyasztási Szövetkezetekre, a szövetkezeti élet még jobban demokratizálódik, meri még több népi elem jut be a szövetkezeti vezetőségbe. Ugyancsak sok kis- és középparaszt jut be a járási és a kerületi szövetkeze-
