Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-10-12 / 41. szám
III. évfolyam 41. szám. Ara 2.- Kcs Bratislava, 1952. október 12. Éljen az SzK(b)P XIX. kongresszusa V. M. Molotov megnyitó beszéde Az SzK(b)P XIX. kongresszusának ülése MOSZKVA okt. 6. (TASZSZ) órakor Moszkvában a Kreml nagytermében megnyílt a J unió Kommunista (bolsevik) Pártjának XIX. kongresszusa, ták áll orl®r^sszuson nagyszámú vendég jelent meg: munkások, sztahanovis’ , . arT1 ®ríl£|k, tudósok művészek, úgyszintén a külföldi kommunista és munkáspártok képviselői. l A ^nngresszusi küldöttek perceken át tartó viharos, örömteli lelkesedés, . °®a .• Y- Sztálint és közvetlen harcostársiait — a Politikai Iroda ÄltökTT me^e^en^e^ az emelvényen. A küldöttek helyükről felállva A kongresszust V. M. Molotov nyitotta meg. Ezután megválasztották a ongresszus 16 tagú elnökségét. Az elnökségbe beválasztották J. V. Sztálint, v. m. Molotovot, G. M. Malenkovot, L. P. Beriját, K. J. Vorosilovot, N. A. U n^b"ln^ Kaganoviesot, N. Sz. Hruscsevet és másokat. , ongresszus ezután megválasztotta a titkárságot, a szerkesztőbizottsárend^ét* mandátum^^ bizottságot és jóváhagyta a kongresszus napi-A kongresszus ezután meghallgatta az SzK(b)P Központi Bizottságának beszámoló jelentését. A beszámolót G. M. Malenkov, az SzK(b)P Központi Bizottságának titkára tartotta Okóber 5-én a Kreml nagytermében megkezdődött az SzK(b)P XIX. kongresszusa. Az ülésteremben összejöttek a kongresszus kiküldöttei és számos vendég, a szovjet főváros dolgozóinak képviselői, munkások, állami és párttényezők, a tudomány és a művészet képviselői, valamint a kommunista és munkáspártok kiküldöttei. Este 7 óra. Az emelvényre fellép Sztálin elvtárs és hű munkatársai, Molotov, Malenkov, Vorosilov, Bulganyin, Beria, Kaganovics, Hruscsev, Andrejev, Mikojan és Koszigin elvtársak. A kiküldöttek hoszszantartó tapssal üdvözlik őket. Mindnyájan felállnak, a terem visszhangzik a viharos éljenzéstől: „Sztálin elvtársnak, hurrá!“, „A nagy Sztálinnak, hurrá!“, „Éljen Sztálin elvtárs!“, „Szeretett Sztálinunknak, hurrá!“ Ez az éljenzés a Szovjetunió és a világ különféle nemzeteinek ajkáról és nyelvén hangzik el. "E meleg éltetésben kifejezésre jut a Kommunista Párt, a szovjet nép és a haladó emberiség lángeszű vezére, Joszif Visszarionovics Sztálin iránti határtalan szeretet és ragaszkodás. A Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízásából V. M. Molotov elvtárs nyitja meg bevezető beszédével a kongresszust. Sztálin elvtárs cikke a „Bolsevik“ című folyóirat legújabb számában Elvtársak, a párt Központi Bizottságának nevében üdvözlöm a párt XIX. kongresszusának kiküldötteit, valamint drága vendégeinket, akik a külföldi kommunista pártokat és a munkásosztály más testvérpártjait képviselik itt. (Zajos, hoszszas taps.) Első szavunk legyen ma azoké, akik a német és más támadók ellen folytatott háború éveiben hősiesen védelmezték szovjet hazánkat és igazságos ügyünkért életüket áldozták. Felállással rójuk le tiszteletünket azok emléke előtt, akik e háborúban elestek és életüket áldozták a Szovjetunió szabadságáért és függetlenségéért a fasizmus ellen folytatott küzdelemben (mindnyájan felállnak). Nincs ma köztünk pártunk néhány kiváló tényezője. Meghalt Alexander Szergejevics Cservakov, aki a hadseregbeli politikai munkát vezette a háború nehéz éveiben és akit a párt főleg mint a moszkvai pártszervezet kiváló vezetőjét ismert. Nincs köztünk Michai] Ivanovics Kalinyin, akit oly jól ismert az egész ország és akit oly nagyon szeretett pártunk. Elhúnyt Andrej Alexandrovics Zsdanov, a párt sztálini vezető magvának egyik kiváló képviselője. Emlékezetünkben vannak többi elhúnyt barátaink és elvtársaik nevei, akiknek élete elválaszthatatlanul egybeforrt a párttal. Mély megbecsülésünk jeléül rójuk le tiszteletünket emlékük előtt (mindnyájan felállnak). Pártunk előző kongresszusát 1939- ben tartotta meg. Az elmúlt időszak alatt nagy történelmi jelentőségű események következtek be. Mint ismeretes, népünk békés munkáját megszakította a német fasizmusnak a Szovjetunió ellen történt hitszegő támadása. Kénytelenek voltuk megszakítani munkánkat a harmadik ötéves terv feladatainak teljesítésében. A háború szükségleteihez kellett szabnunk tevékenységünket és mindent alá kellett vetnünk a területünkre betört ellenség megsemmisítése céljának. A világháború a többnemzetű fiatal szovjet állam mérhetetlen nagy próbája volt s egyúttal pártpolitikánk helyességének általános felülvizsgálata is. A háború éveiben a szovjet nép nehéz napokat élt át és nagy áldozatokat hozott. Ezen események tűzében azonban a Szovjetunió nem gyöngült és nem ingott meg, hanem pártunk vezetésével még jobban megacélosodott és megszilárdult mint szocialista állam, még erősebben bízott erejében és nagy ügye legyőzhetetlenségében. A második világháború a fasiszta támadók vereségével végződött, ami több irányban felszabadította az európai és ázsiai népi felszabadító mozgalom erőit. Az újonnan létrejött körülmények között, főleg azért, mert a Szovjetunió döntő szerepet játszott ebben a háborúban, lehetővé vált a háborúutáni időszakban az országok egész sorának a fejlődés kapitalista útjáról új útra, a népi demokratikus államok alakításának és fejlesztésének útjára való áttérése. Ezzel új folyamat kezdődött a nemzetközi szocializmus fejlődésében. Mindez megmagyarázza, miért növekedett jelenleg annyira pártunk vezető eszmei befolyása az ország életének minden oldalára és miért oly nagy népünk szeretete a párt, Lenin és Sztálin pártja iránt (hosszantartó taps.) E* magyarázza meg azt is, miért oly nagy most nemzetközi tekintélye és miért olyan nagy más országok dolgozóinak bizalma és tisztelete pártunk és sztálini vezetése iránt (hosszantartó, viharos taps). A háborúutáni idő körülményei között a Szovjetunió erejét a népgazdaság megújításának és továbbfejlesztésének feladataira, valamint a nemzetek közti béke megőrzésének és megszilárdításának feladataira összpontosította. E kongresszuson meg kell tárgyalnunk a Szovjetunió fejlődésének ötödik ötéves tervére vonatkozó irányelveket. Az elmúlt év eredményei éppúgy, mint az idei gazdasági sikerek, arról tanúskodnak, hogy országunk dolgozói már jelentős sikereket értek el az ötödik ötéves terv nagyszerű feladatainak teljesítésében. Hogy biztosan haladhassunk előre, még határozottabban kell küzdenünk a munkánkban még felmerülő hiányosságok ellen, küzdenünk azért, hogy leküzdjük az önelégedettség és a bürokratikus öntetszelgés hangulatát, bárhol is forduljon az elő, emlékezetben tartva emellett, hogy a bírálat és az önbírálat a kommunistának harcos és feltétlenül szükséges fegyvere és hogy ez a mi szovjet módszerünk a tömegek kezdeményező tevékenységének fokozására. A kongresszus határozatai a pártot és az egész szovjet népet nemcsak az új ötéves terv teljesítésére, hanem an» k túllépésére is lelkesítik. Ez a szovjet állam erejének további általános megszilárdulását és a nép — a munkásosztály, a kolhozparasztság, a szovjet értelmiség — anyagi és kulturális színvonalának további jelentős emelkedését fogja jelenteni. Az ötéves terv megvalósításával a szovjet nép így új jelentős sikereket ér el a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján (viharos taps). Természetesen ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Szovjetunió „államok rendszerében“ él, hogy imperialista tábor létezik, amely hódító kalandor terveket sző, egyre jobban fegyverkezik, minden erejével szítja a háborús hisztériát és előkészíti az új világháborút. Ennek a támadó, antidemokratikus tábornak élén az Amerikai Egyesült Államok reakciós kormánykörei állnak, akik teljesítik a kapitalista monopóliumok akaratát, melyek nyereségeik növelése iránti telhetetlen hajszájukban erőszakkal igyekeznek megvalósítani világuralmi vágyaikat. Éppen az USA kormánykörei viselik elsősorban a felelősséget a koreai háborúért, Tajvan kínai sziget elfoglalásáért, Nyugat-Németországnak és Japánnak függő államokká változtatásáért, valamint támadó katonai szövetségek létrehozásáért nyugaton és keleten, amilyen a békeszerető államok — a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus államok ellen irányuló Északatlanti tömb. Semmi sem tudja azonban elkendőzni a kapitalista világrendszer komoly meggyöngülését, amely a legutóbbi években következett be, főleg azután, hogy a háborúutáni időszakban az államok egész sorát elvesztette 600 millió összlakossággal együtt. Semmi sem tudja elkendőzni a kapitalista államok tehetetlenségét sem, hogy felszámoljanak az új gazdasági válság és a tömeges munkanélküliség újabb emelkedésének növekvő veszedelmével, ami egyben ezen államok közti ellentétek és súrlódások erős büdöséhez és ezen ország ok -A „Bolsevik” című folyóirat 18*. száma közli J. V. Sztálin elvtárs: „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban. Megjegyzések az 1951 novemberi vitával kapcsolatos gazdasági kérdésekhez. — Válasz Alekszandr Iljics Notkin elvtársnak — L. D. Jerosenko elvtárs tévedéseiről. — Válasz A. V. Szanyina és V. G. Venzser elvtársaknak” című cikkét. A „Pravda” vezércikkében Sztálin művét a marxizmus-leninizmus tanításához való nagy hozzájárulásként értékeli. Ez az elméletre és gyakorlatra mérhetetlenül fontos tudományos munka óriási nemzetközi jelentőséggel bír — írja a Pravda. „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban” című cikkében Sztálin elvtárs általánosan kidolgozta a szocializmus politikai gazdaságtanának alapkérdését, a marxista irodalomban első ízben elemezte a szocializmus gazdasági törvényének jellegét, meghatározta a szobán az osztályharc elkerülhetetlen kiéleződéséhez vezet. Semmiféle erőlködése a háborús uszítóknak és újságíró szolgahaduknak, akik a békeszeretet álarcába igyekeznek burkolódzni és igyekeznek a burzsoa sajtó olvasóit a Szovjetunió támadó voltáról szórt rágalmakkal becsapni, nem képes eltakarni azt a tényt, hogy éppen az imperialista tábor támadó köreiből indulnak ki új meg új fenyegetések a nemzetek szabadsága és nemzeti függetlensége ellen és egyre új fenyegetések a béke és a nemzetközi biztonság megzavarására. Minél jobban lelepleződik a jelenlegi kapitalizmus további távlatának ingadozása, bizonytalansága és belső gyöngesége, az általános válság és a fasiszta rezsimbe való gyors lecsúszás stádiucializmus gazdasági alaptörvényét és meghatározta a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet alapelveit Sztálin elvtárs alkotó módon fejlesztette Marx:, Engels és Lenin tanítását és megcáfolta a különféle marxellenes nézeteket kritikának vetette alá egyes gazdaságtudósok téves állításait. Sztálin elvtárs műve, — áll a cikkben — magasabb folyamatot jelent a marxistaleninista politikai gazdaságtan fejlődésében. E mű kiadása a párt és a szovjet nép ideológiai életének legnagyobb eseménye és valóban történelmi jelentőséggel bír. Sztálin elvtárs műve óriási hatást gyakorol a haladó szovjet tudomány fejlődésére, segítséget nyújt kádereinknek mélyebben behatolni a társadalmi fejlődés történetébe és nagy feladata lesz a külföldi kommunista- és munkáspártok ideológiai felvértezésében. mában van, annál támadóbban lépnek fel az imperialista tábort vezető nagyhatalmak és az új háború általuk hirdetett rabló propagandája. A reakció és az agresszió táborával szemben áll a másik tábor — a béke és a demokrácia védelmének nemzetközi tábora. E békeszerető, demokratikus tábor élén méltán áll a Szovjetunió és rendületlenül védelmezi a nemzetek közti béke megőrzésének és megszilárdításának politikáját (hosszas taps). Ezzel kapcsolatban lehetetlen fel nem említeni, hogy a második világháború legeslegszámottevőbb eredménye az a történelmi tény, hogy a Szovjetunió véglegesen kikerül a nemzetközi elszigeteltség helyzetéből. A béke és a demokrácia ügyét most a Szovjetunióval Folytatás a, másodja oldalon. A kongresszus első ülése