Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-10-05 / 40. szám
Hogyan ért el a búcsi EFSz kukoricából magas terméshozamot Az idén mezőgazdaságunk s főleg annak szocialista szektora sokkal nagyobb gondot fordított a kapásokra mint az elmúlt évben. Azokban a szövetkezetekben és gazdaságokban, ahol alaposan felhasználták a szovjet módszereket, minden tekintetben kiváló eredményeket értek eL Számos gazdálkodó legtöbbször a kedvezőtlen időjárásra hivatkozik s ennek tulajdonítja az alacsony terméshozamot. Micsurin, a nagy szovjet tudós azt mondja: „Ne várjunk a természettől könyöradományokat, hanem kényszerítsük ki tőle az eredményeket!-1 EFSz-einkben most folyik a kapásnövények gyors betakarítása. A szövetkezeti tagok egész évi munkájának eredményei most mutatkoznak meg. Ezek az eredmények világosan alátámasztják a nagy tudós szavait, mert mindenütt, ahol a talajt időben és jól megművelték, sokkal magasabb terméshozamot értek el mint ahol elhanyagolták a vetési és a növényápolási 'hiunkála tokát. A búcsi EFSz tagjai szemléltető példával bizonyítják, mit jelent az agrotechnika helyes alkalmazása a magasabb hektárhozam elérése érdekében. Bebizonyították, hogy a szárazság ellenére is lehet kukoricából átlag 35 mázsás hektárhozamot elérni. Hasonlítsuk csak össze e szövetkezet kukorica terméshozamát a szomszédos községek, a muzslai vagy akár a bátorkeszi EFSz kukorica terméshozamával s meglátjuk milyen nagy különbség van közöttük. Mivel ezek határai közvetlen szomszédosak, tehát semmivel sem eshetett több eső a búcsi szövetkezet kukoricájára, mint a szomszédos szövetkezetekére. Noha a muzslai szövetkezet is határozottan szebb eredményeket ért el, mint a magángazdáiig. jó munka jutalma — gazdag kukoricatermés kodók, mégsem voltak olyanok, mint a búcsi EFSz-ek. S mégis mi az oka annak, hogy a muzslai határban nem termett olyan szép kukorica, mint a búcsi szövetkezetben? Vizsgáljuk meg közelebbről, vájjon mi ennek az oka? A felelet nagyon egyszerű. Ha a többi szövetkezetek is betartották volna a kormányhatározatnak megfelelően a helyes agrotechnikai intézkedéseket, akkor bizonyos, hogy ugyanolyan jó terméshozamot érnek el, mint a búcsi szövetkezetben. Ahol azonban elhanyagolták a tarlóhántást és az őszi mélyszántást, Amint a kukorica kibújt a földből, azonnal megfogasolták, majd amikor három levélben volt, ismét megfogasolták és megritkították. A töveket 75 cm távolságra hagyták egymástól. A ritkítás után minden kéthétben lovaskapával megkapálták és a sorközöket kézikapával megtisztították a gyomoktól. A négyszeri kapálás meghozta a várt eredményt. Alig akadt olyan szár, amelyen 2—3 kukoricacső ne lett volna. Bizonyos, hogy a jó termésből a szövetkezet könnyen teljesíti beszolgálta - tási kötelezettségét, sőt ezen felül bőven marad a kiszélesített sertésállomány hizlalására is. A bő termés betakarítása mellett A szútori szövetkezeti tagok ebben, az évben jó munkát végeztek. A szocialista munkaverseny kereté* belül jó eredményeket értek el a növény ápolási munkáknál. Jól haladnak az őszi munkákkal is, a tarlóhántást már 100%-ban. a trágyázást 45%-ban, az őszi vetést 45%-ban, a burgonyaszedést 40%-ban, a kukoricabetakarítást 50%-ban és a dohánytörést 100%-ban elvégezték, hogy eleget tegyenek Pártunk és kormányunk határozatának. Így mutatnak példát a még egyénileg gazdálkodó kis- és középgazdáknak. Jó munkával bebizonyítják a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit, mert közös munkával és egy akarattal könnyen és gyorsan elvégeznek minden mezőgazdasági munkát. Látják ezt az egyénileg gazdálkodók is és ezért a legutóbbi alkalommal 15 új taggal erősödött a szövetkezet. A szútori szövetkezet fölött védnökséget vállaltak a rimaszombati állami kórház dolgozói. Ezek a dolgozók vasárnaponként meglátogatják szövetkezetünket és tanácsokkal látnak , el az őszi munkákkal kapcsolatban. Gyakran rendeznek szakelőadásokat is a haott most látják legjobban ennek hiányosságait. A búcsi EFSz az elmúlt évben idejében elvégezte a tarlóhántást és az őszi mélyszántást s ezzel lerakta a gazdag termés alapjait. Tavasszal aztán a szétfagyott rögöket elsimítózták, majd utána nyomban elvetették a műtrágyát. Egy ha földre 2 q káliumot és 1 q szuperfoszfátot szórtak el. A műtrágyavetés után a talajt megfogasolták és április 10.—24.-ig 240 ha-on elvetették a kukoricát. Ezen intézkedésekkel megőrizték a talajban az állandó nedvességet és biztosították a növény fejlődéséhez szükséges tápanyagot. nem feledkeznek meg a bőséges takarmányalap biztosításáról sem. Búcs községben már a múlt évben is nagy gondot fordítottak a kukoricaszár silózására. Ahol az összpontosított állatállomány részére istállót adaptáltak, ott csaknem mindenütt silógödröt is építettek. Ezenkívül 40—50 méter hosszú silógödröket ásnak, ahol az összes kukoricaszárat szecskának felvágva leföldelik. A kukorica törésével egyidőben levágják a szárat is, hogy megőrizzék tápanyagértékét. Ennek köszönhető, hogy a szövetkezet ma már szép eredményeket tud felmutatni, úgy a növénytermelésben, mint az állattenyésztésben. Lavrík M. ladó agrotechnikáról vagy a szocialista kultúra terjesztése céljából műsoros estet rendeznek a szövetkezeti tagok fejlődésének elősegítésére. Ma kórházi orvosaink közösen építik a szocialista hazát dolgozó parasztságunkkal. Nem volt ez így a múltban. A volt kapitalista társadalom intelligenciája elkülönítette magát a dolgozóktól. Szövetkezeti tagjaink a SzK(b)P XIX. kongresszusának és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35.évfordulójának tiszteletére a következő kötelezettségvállalásokat tették: elvégzik 10 q szemcsés műtrágya szétterítését, kitisztítanak 90 ha rétet és legelőt, 4 ha földterületet gyümölcsfákkal befásítanak és az őszi munkákat 3 nappal lerövidítik. Ezeket a munkákat a szövetkezeti tagok brigádórákban dolgozzák le, hogy ezáltal munkaegységmegtakarítást érjenek el. Így fejezik ki hálájukat és szeretetüket a Szovjetunió iránt a sokoldalú segítségért, amelyet a baráti szovjet nép dolgozó parasztságunk munkájának megkönnyítésére nyújt Garamszögi Erzsébet, Szútor 1952. október 5. Jókai Mór szobra ismét Komáromban Az elmúlt vasárnap Komáromban ünnepélyesen visszaállították Jókai Mór, neves magyar író szobrát. A város szlovák és magyar dolgozói részvételével számos politikai tényező is megjelent az ünnepségen. Az ünnepi beszédet Frantisek Heöko, államdíjas író mondotta. Magyar nyelven Lőrinc Gyula, a CSEMADOK országos elnöke, az Űj Szó főszerkesztője méltatta Jókai életét és alkotásait Mindketten kihangsúlyozták a hajógyár munkásainak nagy segít., égét, akik a szobor újrafelállításánál résztvettek. Mint tudjuk, a burzsoá nacionalisták 1945-ben a szobrot eltávolították. A szobor leleplezése ünnepségének keretében Milan Lajciak, az Írószövetség elnöke, államdíjas író, átadta a szobrot Jókai Mór szülővárosa lakosságának. Mindent elkövetünk, hogy jó télitakarmányí biztosítsunk állatállományunk részére A perbetei EFSz a SzK(b)P kongresszusa és a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére jelentőségteljes kötelezettséget vállalt. A búzából csaknem 500 hektárt vetnek el a keresztsoros eljárás szerint, ősziárpából pedig 100 hektáron alkalmazzák a keresztsoros vetést. Ezenfelül kötelezték magukat, hogy a kukoricabeszolgáltatást idő előtt szintén 100%-ra teljesítik. Nagy gondot fordítunk a téli nedvdús takarmány bebiztosítására is. Ebből a szempontból úgy határoztunk, hogy minden zöld fűvet, kukoricaszárat lesílózunk. Eddig már 60 méter hosszú silógödröt telítettünk meg zöld kóróval. Szövetkezetünkben néhány nap múlva megkezdjük a cukorrépa betakarítási munkálatait is. Előreláthatóan hektáronként 280—300 mázsás termés Ígérkezik. Az őszi munkálatok gyors elvégzése érdekében munkaversenyben állunk a szomszédos szentpéteri szövetkezettel, a munkák időbeni és minőségéé elvégzéséért. Sütti József Perbete Idejében elvégezték a növényápolási munkálatokat A szútori EFSz tagok példát mutatnak A világ leghaladóbb mezőgazdaságának útja (Folytatás az elmúlt számból ) A hitleri támadók felmérhetetlen kárt okoztak a szovjet mezőgazdaságnaK. Több mint 98 ezer kolhozt, 1876 szovhozt és 2890 traktor állomást pusztítottak el. Magukkal hurcoltak 137 ezer traktort, 48 ezer kombájnt és egyéb gazdasági gépek százezreit. Megöltek vagy elhurcoltak 7 millió lovat, 17 millió szarvasmarhát, 20 millió sertést, 27 millió juhot és kecskét. A negyedik ■ sztálini tervnek az volt a feladata, hogy behozza ezt a példanélküli kárt és veszteséget s ezenfelül 27 százalékkal emelje a mezőgazdasági termelést az utosó háborúelőtti évvel szemben. A Szovjetunión kívül a világnak egyetlen állama sem tűzhetne ki maga elé ilyen feladatot, hiszen az első világháború után pl. Németország, amelynek földje a háború pusztításától meg volt kiméivé, a háborúelőtti színvonalat a gabonaneműekben csupán 16 év után érte el, míg az állattenyésztésben ez 12 évig tartott. Franciaország a gabonaneműekben 11 év alatt érte el az első világháborúelőtti színvonalat, míg az állatállományán egyáltalán nem érte el. Annak ellenére, hogy az a feladat, amelyet a Sfovjetunió az említett ötéves tervben kijelölt, igen merész volt, mégsem kételkedhetett benne a világon senki a három sztálini ötéves terv feladatai feltétlenül teljesítve lesznek. S teljesítve is voltak. A gabonatermés 1940. évvel szemben 345 millió púddal emelkedett, ami a hektárhozamok emelkedésében 13 százalékot jelentett. A háborúelőtti állapottal szemben pedig az állatállomány a szarvasmarhában 40%-kal, a sertésállomány 490/0-kal, juh és a kecskeállomány 63 százalékkal s a baromfiállomány 100 százalékkal emelkedett Ebben az időben hasonló emelkedést értek el a gazdasági állomány további részénél is, valamint a növényi termelés más ágaiban. Ezen a hatalmas alapon, amelyet a négy sztálini ötéves tervvel teremtettek, az ötödik sztálini ötéves tervvel építi további sikereit a szovjet mezőgazdaság. A világon mindenki tudja, hogy az ötödik ötéves terv feladatai is teljesítve lesznek. Hatalmas feladatok ezek. A hatalmas táblákon soha nem látott (hektárhozamokat terveznek, a gaboaaneműek össztermése 40—50%-kal, a gyapoté 55—60 százalékkal, a cukorrépáé 65—70 százalékkal, a burgonyáé 40—45 százalékkal emelkedik. Ez azonban csak néhány példa. Elég, ha csak annyit mondunk, hogy a tervezett hektárhozamok gabonában 15—40 mázsa között mozognak, miközben nagyobb területekről, mint néhány európai állam területe együttvéve, 30—40 mázsás terméshozamokat takarítanak be. Az összhústermelés 80—90 százalékkal emelkedik, a tej termés 40—50 százalékkal, a tojás 6—7-szer nagyobbodik, a szarvasmarhaállomány a kolhozokban 30—38 százalékkal, stb. A kolhozokból eltűnnek a legnehezebb munkák, így pl. a szántást és a vetést 90—-95 százalékra gépesítik, a gabonabetakarítást 80—90 százalékra, a cukorrépabetakarítást 90 —95 százalékra, úgyszintén gépesítik a tavaszi kapások munkálatait Hogy ezeket a hatalmas feladatokat, melyeket a gigantikus negyedik ötéves terv foglal magában, a szovjet nép maga elé tűzhette — amit e néhány adat bizonyít — a szovjet mezőgazdaság annak köszönheti, hogy az SzK(b)P Sztálin elvtárs zseniális vezetése alatt a szovjet földműveseket a kistermeléstől a világ leghaladóbb szocialista nagytermeléséhez vezette és a szovjet kolhozparasztságot, a traktorállomások és a szovhozok dolgozóit, a szovjet mezőgazdaság inteligenciáját a tudomány és az egész állami apparátus fel tudta nevelni e merész tervek teljesítésére is. A leghaladóbb és a legtömegesebb gépesítésen kívül, a legprogresszívebb és a legsikerdúsabb mezőgazdasági tudomány biztosítja az ötödik ötéves terv teljesítését A szovjet tudomány legnagyobb ereje abban rejlik, hogy a leghaladottabb tudományos világnézet a marx-leninizmus alapján áll és szerves egységben munkálkodik a gyakorlattal. A gyakorlattal való együttmunkálkodás felmérhetetlen hasznot hoz, úgy a gyakorlatnak, mint a tudománynak. A tudomány érdeme, hogy a szovjet mezőgazdaság a legmagasabb mértékben tudományos mezőgazdaság s így legtevékenyebb is. A tudomány és a gyakorlat egyesítésének érdeme, hogy a kolhozokban és a szovhozokban a tudomány olyan hatalmas létszámú munkatársra talál a kolhozparasztok és a szovhozok dolgozói között, amit természetszerűleg feltétlenül rendkívüli eredményekhez vezet. S hogy ez valóban ilyen eredményekhez vezet, erről számtalan adatunk van. A micsurini tudomány tömeges elterjedése a leghaladóbb agrotechnika és az általánosságban kiterjedt nagy jelentőségű füves vetésforgó eljárás, a legfejlettebb magtenyésztés, állattenyésztés, stb., mind a gyakorlatnak a tudománnyal való egybekapcsolódásából fakad. Említsünk meg csupán egyetlen példát, amely ebből az egybekapcsolódásból fakad. Gennadij Fis szovjet agronómus és író erről egy szép könyvecskében „Kétszázhat mázsa egy hektáron” írja: — 1933-ban T. D. Liszenko, a hírneves szovjet tudós Sztálin elvtárs ösztönzésére a lenini összszövetségi mezőgazdasági akadémián munkatársaival a mezőgazdaság történelmében egyedülálló harcot kezdett a köles magas hektárhozamáért. E harc kezdetéig a köles hozama igen alacsony volt. így a sztálingrádi körzetben 1934-ben 3.6 mázsa, 1935-ben csak két mázsa, 1938-ban végül csak 1.4 mázsa. 1938 őszén a Párt és a kormány határozatot hozott 500 ezer ha-nyi terület kölessel való bevetésére és 15 mázsás hektáronkénti hozam elérésére. Ez a világon mindenütt, á Szovjetuniói kívül, fantasztikus nak és teljesíthetetlen feladatnak látszott volna. Hogyan folyt le ez a harc ,azt képtelenség lenne itt leírni, de tény az, hogy 1939- ben a kolhozok 15.1 mázsa kölest takarítottak be átlag hektáronként. Ezt a szinte hihetetlen győzelmet a tudósok és a gyakorlati erők szövetsége révén érték el. Az egyik tudós V. P. Poljacsenko erről annyit mondott: „Talán viccnek nézhet ki állításom, hogy ebben az évben 240.000 laboránsunk volt, ez azonban puszta valóság”. A tudomány előretörése az összes kolhozokon, az összes szántóföldeken és istállókban, a szocialista munkaverseny hatalmas segítségének köszönhető. Ilyen eredmények pL Dzsantochová Daricha által elért 1892 mázsa egy hektáron és 136 mázsás kukorica hektárhozam, amelyet Ozorny ért el, úgyszintén 8000—14000 kg évi tejátlag egy tehéntől a kárává jevoi szovhozon és, megszámlálhatatlan más csodálatraméltó eredmények a szocialista munkaverseny által mozgósítják a golgozók millióit a magas hektárhozamok elérésére és az áEatállomány hasznosságának emelésére. Az említetteken kívül még számos tényező biztosítja az ötödik ötéves terv feladatainak teljesítését, sőt túlteljesítését is. Végül említsük meg azt a tényezőt, amely ugyancsak döntő jelentőséggel bír az ötödik ötéves terv gigantikus feladatainak teljesítésében. Csak akkor foghatjuk fel hogyan lehet olyan magas hektárhozamokat tervezni, ha tudomásul vesszük, hogy a természet átalakulására irányuló sztálini terv alapján többszázezer kilométeres erdősávok és az öntözött területeinek milliói teremtik meg a szovjet mezőgazdaság számára azokat a feltételeket, melyhez hasonlóak sehol a világon nem találhatók. Az Amu-Darja-i kommunizmus nagy építkezés következtében 1,300.000 ha-nyi terület vált öntözhetővé, a kakovszkei építkezés folytán 3 millió ha, a sztálingrádi építkezésből kifolyólag 7 millió hektár, a kujbisevi hatalmas építkezés 1 millió hektár, a lenini Volga-Don csatorna 1,750.000 ha-nyi terület öntözését teszik lehetővé. Ezek olyan feltételek, amilyeneket azelőtt elképzelni sem lehetett a mezőgazdaság fejlesztését illetően. Ezek a gigantikus és nagyszerű példák nekünk is útat mutatnak. Az ötödik ötéves terv hatalmas perspektívái és a kommunizmus építőinek hazafias .lelkesedése, amely a terv feladatainak teljesítése érdekében egyre fokozódik, nekünk is új, legyőzhetetlen erőt ad ahhoz, hogy bátrabban és gyorsabban haladjunk előre hazánk szocialista kiépítésében. _4_______