Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-10-05 / 40. szám
2 1952. oktőtier 5. Steiner Gábor utolsó üzenete Irta: MAJOR SÁNDOR Október 8-án lesz 10. éves évfordulója a hős Csehszlovákiai Kommunista Párt nagy harcos fia, Steiner Gábor elvtárs mártírhalálának. A munkásosztály és a dolgozó parasztság felszabadításáért vívott harcban a fasizmus ellen, legdrágább kincsét, az életét áldozta Steiner Gábor elvtárs. Pártunk tántoríthatatlan katonája ott volt mindenütt az életre-halálra menő osztályharc első soraiban. Ott volt mindenütt, üzemeinkben, a munkások között, a majorokban a cselédek között, falvainkban a parasztok között, ahol a dolgozó ember vívta harcát a kizsákmányolok ellen. Steiner Gábor mártírhalálának évfordulóján ném halálra, hanem példás, harcos, megalkuvásnélküli életére gondolunk. Ezen a napon országszerte ezer és ezer dolgozóban felelevenednek a dicső Pártunk által vezetett osztályharc emlékei. A Párt győzelmében való lángoló hit magával ragadta a dolgozók ezreit. Meggyőző hangjában, mondanivalójában, Pártunk iránti odaadó széretete és hűsége izzott. Kétségkívüli, hogy élete legválságosabb óráiban, utolsó leheletéig elpusztítbatatlanul élt benne a hit Pártunk végső győzelmében, népünk felszabadításában. Ama ezer és ezer ember közé tartozom én is, akiket Pártunk tiszteletére és szeretetére nevelt és taníttott s az akadályt nem ismerő osztályharcra. E téren nem ismert fáradságot, rendkívüli gonddal, türelemmel és kitartással tudott foglalkozni tanítványaival. * Pontosan emlékszem, 1937 május havában a földmunkások Vörös Szakszervezetének funkcionáriusai Érsekújváron gyülekeztek, hogy megtárgyalják a Vörös Szakszervezet válságos helyzetét. Ott volt a Vörös Szakszervezet országos titkára, a Pártot pedig Steiner Gábor elvtárs képviselte. A gyűlés főpontja a genfi segély megtagadásának következményei voltak. Ily módon akarták a burzsoázia és az őket támogató reformista vezetők a mindinkább erősödő Vörös Szakszervezet fejlődését meggátolni. A Szakszervezet ennek révén olyan anyagi helyzetbe került, hogy nem foglalkoztathatta teljes számban az eddig fizetett funkcionáriusokat. Az országos szakszervezeti titkár sajnálattal közölte velünk,, hogy a Vörös Szakszervezet kénytelen a legutóbb felvett funkcionáriusokat azonnal elbocsátani, sőt a rendes felmondási időt sem fizetheti ki. A titkár hangsúlyozta, hogy a funkcionáriusokra az állandóan növekedi» földmunkás mozgalom következtében nagy szükség lenne, de a jelen helyzetben, átmeneti megodásként, kénytelenek ehhez a kényszerintézkedéshez folyamodni. A Párt álláspontját ebben a kérdésben Steiner elvtárs tolmácsolta. Alaposan széjjelszedte a problémát, megvilágította a burzsoázia mesterkedését, amely érezte a földmunkások megmozdulásának hatalmas erejét és így akarta ezt a folytonosan erősödő és a földmunkások bizalmát élvező harcos szervezetet harcképtelenné tenni. Steiner elvtárs rámutatott arra, hogy a burzsoáziának voltak ennél nagyobb és jelentékenyebb akciói is a munkásosztály ellen és azok is hajótörést Szenvedtek a Párt és a munkásság öntudatos harcos kiállásán. Ugyanez a sors éri majd ezt az újabb taktikáját, ha a földmunkások szilárdan és rendíthetetlenül felsorakoznak és kitartanak a Párt által vezetett úton és a földes urakkal szemben támasztott jogos követeléseik mellett. A Párt meg van róla_ győződve, hogy az elbocsájtott titkárok továbbra is változatlan kitartással és megnemalkuvással a földmunkások harcainak élén fognak állni, azon a szakaszon, ahol eddig dolgoztak. A Párt országos vezetősége meg van arról győződve, hogy a Párt neveltjei, akiket mindig előkészítettek a nehézségek leküzdésére, ebben az esetben is eleget tesznek annak, amit a Párt tőlük elvár. * ' Miután valamennyi elbocsájtott titkár családos volt, Steiner elvtárs fontosnak tartotta mindegyiktől külön-külön megkérdezni, hogy mi a véleményük erről az intézkedésről. Hangján és arckifejezésén látni lehetett, hogy mélységes szeretettel fordult feléjük. Gondjaikkal osztozni akart, ezért részletesen érdeklődött családi körülményeik felől és mindegyik úgy válaszolt, mint tanítvány a mesterének. Egy kivételével, a funkcionáriusok válaszából kiderült, hogy azonosítják magukat a Párt álláspontjával. Különösen az egyik elbocsájtott titkár volt" az, aki megnyerte Steiner elvtárs tetszését., A titkárt Pajor elvtársnak hívták, apja uradalmi cseléd volt és ő maga is részarató volt, mielőtt ezt a tisztséget elfoglalta volna. Pajor pontosan ismerte a Földmunkások Vörös Szakszervezetének renndkívüli jelentőségét a munkásmozgalomban, éppen ezért Steiner elvtársnak adott válazában kiemelte, hogy funkcionáriusi tisztségét sosem tekintette kenyérkereseti forrásnak, hanem pártkötelességnek. Egyetlen pillanatig sem habozik, hogy eleget tegyen a Párt várakozásának. Visszamegy részaratónak és ott, a földmunkások között még fokozottabb mértékben fog dolgozni. Erre az elhatározásra nemcsak a saját tapasztalatai késztetik, hanem a Párt szava, amelyet Steiner elvtárs tolmácsolt előttük. Steiner elvtárs ebből a válaszból megérez. te, hofey Pajor elvtárs valóban a nép fia és feltétlen hűséggel kíván résztvenni a Párt és a munkásosztály harcában. Steiner elvtárs ezután egyetlen pillanatra sem tévesztette szem elől ezt a fiatal funkcionáriust, aki a Párt utasításait követve, vállalta feladata további teljesítését anélkül, hogy helyzete nehézségeire hivatkozott volna. Nyomban, mihelyt a gyűlés véget ért, Steiner elvtárs közölte vele, hogy a Párt számít a munkájára és a közeli napokban értesítést kap a további teendőkről. így isö volt, pár hét leforgása alatt Pajor elvtárs - szakszervezeti titkárból párttitkár lett. A legsúlyosabb időkben Steiner elvtárs módot talált arra, hogy személyesen beszéljen vele, személyesen tanítsa, oktassa és nevelje a Párt számára. Steiner elvtárs tanítása, amely a Párthoz való feltétlen hűséget oltotta tanítványaiba, segített Pajor elvtársnak és ezer meg ezer elvtársnak legsúlyosabb esztendőkben, mikor a fasizmus tűzzel-vassal irtotta a kommunistákat, hogy mindvégig tántoríthatatlan hittel kitartsanak a Párt mellett. így szerzett a Pártnak új kádereket és bátor harcosokat Steiner Gábor elvtárs. * Amilyen páratlan szervezőtehetséggel és fáradhatatlan kitartással szervezte a nagy sztrájkokat, a nagy munkás megmozdulásokat, olyan mély átérzéssel és alapos körültekintéssel adta át Pártunk határozatát a fasiszta veszély óráiban az illegális munka előkészítésére. Senki sem felejti el közülünk ezeket a napokat. A politikai helyzet a végsőkig feszült volt, a tömegeknek még azon része is, amely azelőtt nem tartott fenn kapcsolatot a Párttal, a kommunistáktól várta a bíztató szót. Amikor a fasizmus már az ajtókon kopogtatott, a Párt járási aktívát hívott össze, hogy előkészítse a kommunistákat az előrelátható változásokra és a legközelebbi tennivalókra, a megváltozott körülmények között. Steiner elvtárs ismertette a nemzetközi helyzetet, a fasizmus rendkívüli komoly veszélyét, amelyet pillanatnyilag elhárítani nem lehet ,tehát fel kell készülni, hogy a Párt akció képességének megőrzésével minél kevesebb veszteséggel éljük át ezeket az ido^ . | | , » --1 — ..QP-űlvt Nem igyekezett kisebbíteni a ^ veszeiy i, amely a dolgozókat a fasizmus részéről fenyegette Ugyanakkor feltárta azokat a lenetöségeket és munkamódszereket, amelyek között a munkásosztály harca a Párt vezetésevei tovább fog folyni és sziklaszilard meggyőződéssel hangsúlyozta, hogy az egyre közeledő fasiszta veszéllyel, közeledik a felszabadulás órája is kelet felől, a hatalmas Szovjetunió segítségével. Steiner elvtars szavainak hatására voltak elvtársak, akik konynyeztek. Ezeket látva így folytatta: „Elvtarsák én a Párt nevében nem búcsúzni lőttem tőletek de felkészíteni az ezután kővetkező elszánt’ kemény, áldozatos harcra, mert a Párt továbbra is itt marad köztetek, él es vezetni fogja az elnyomottak és üldözöttek harcát de a harc megváltozott módszerei megkívánják, hogy nem az ismert vezetők fognak irányítani benneteket. Lehet, hogy kénytelenek leszünk súlyos áldozatokat hozni de a munkásosztály győzelmének, felszabaditasanak ügye minden áldozatot meger. Valamennyien, akik résztvettünk ezen az aktíván, meggyőző mondanivalójának hatása alatt azzal a hittel és bizalommal távoztunk, hogy a végső győzelem — ha súlyos megpróbáltatások és áldozatok árán is^ a harcokban megedzett Pártunk vezetésével be fog Ír t.lcP7.ni. Mélységes fájdalmat érzünk ezen az évfordulón valamennyien, akik személyesen ismertük, hogy nem érhette meg a Szovjetunió áltál hozott felszabadulásunkat és nem érhette meg a mi boldog életünket, nem érhette meg Kosuti, Galánta. Diószeg, Nagymegyer, Zselíz, Ipolyság és Bodrogköz cselédeinek, aratómunkásainak, kis- és középgazdáinak felszabadulását, a látástól-vakulásig való robottól. Ami vigaszt ad mindnyájunknak ezen az évfordulón, az az uraktól, földbirtokosoktól, a kulákoktól, a végrehajtóktól és a nyomortól felszabadult falu. Ezért a faluért harcolt Steiner elvtárs s hogy ez megvalósult, ebben neki, a Párt nagy fiának is része van. Ott, azokon a birtokokon, ahol valamikor sztrájkok zajlottak le, ma virágzó Egységes Földműves Szövetkezetek fejlődnek, a Szovjetunió példája nyomán, azoknak a volt cselédeknek, szolgáknak és aratóknak vezetésével, akiket az urak a múltban kizsákmányoltak és agyonsanyargattak. S hogy Steiner elvtárs élete utolsó percéig, a mi jövőnket hordozta a szíve legmélyén, azt legjobban utolsó üzenete bizonyítja, amelyet 55. születésnapján küldött gyermekeinek és feleségének. A buchenwaldi koncentrációs haláltáborból utolsó levelében arra kéri őket, hogy születésnapi ajándékul olvassák el Ady Endre „Anya és lánya” halhatatlan költeményét. A költeményt itt közöljük, mert Steiner Gábor elvtárs ezt az üzenetet akkor nemcsak családjának, hanem valamennyiünknek küldte. ANYA ÉS LÁNYA. Anyám, az arcod úgy tüzel most S könnyeidet rejtegeted: Vájjon mi van édes Apámmal? Megint beteg? Vagy fejét szomorúan lehajtva Búsúl egy hideg sztrájk-tanyán? Mi lesz velünk és mindig így lesz Édes Anyám? ..Nem, kis lányom, nem lesz így mindig De te ne búsulj, de dalolj Már készül a te boldogságod Tán valahol." ,,Kis lányom, szörnyű ez az élet Csupa örökség s csupa vád. A te jövődért izzad, harcol Édes Apád." A Csehszlovák Szovjet Barátsági Hónap előkészítése nagy csapás a háborús gyújtogatok tervei ellen A Csehszlovák Szovjet Barátok Szövetsége Központi Bizottsága az állami ünnepek és országos akciók összpontosítására szeptember 26-án Prágában összeült a Nemzeti Arcvonal Központi AkcióSizottsága mellett alakult bizottság tagjaival. — Václav Dávid, a Nemzetgyűlés alelnöke, a CsKP KB titkára, a CsSzBSz alelnöke felolvasta a Csehszlovákiai Szovjet Barátok Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének a Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapjának előkészítésére kiadott felhívást, amely a következőképpen hangzik: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának napján megnyitjuk a Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapját. A kommunizmust építő szovjet nép nagy vívmányai szélesméretű népszerűsítésének hónapja, a szocializmus építésében és a békeharcban a szovjet tapasztalatok fokozott terjesztésének és átvételének, még hatalmasabb munkaigyekezetnek hónapja lesz ez, az a hónap, amely népünk és a szovjet nép közti testvéri kapcsolatok további megszilárdításának jegyében áll. Nagy esemény küszöbén állunk, amely mély hatást gyakorol a jelenlegi helyzetre, fényes irányt ad a béke és a szocializmus minden harcosának. Ez az esemény a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának dicső XIX. kongresszusa. Felhívjuk a CsSzBSz összes tagjait és mindazokat, akiknek drága hazájuk szabadsága és boldog jövője és akik szeretik a Szovjetuniót, felszabadítónkat, hatalmas támaszunkat és ragyogó példaképünket: „Üdvözöljétek Lenin és Sztálin pártjának XIX. kongresszusát és tegyétek hatalmassá a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának ünnepségeit a szocialista munkaverseny még nagyobb fejlesztésével az iparban és a mezőgazdaságban, a termelési feladatok gyors teljesítéséért, az ötéves terv negyedik évének teljesítéséért vállalt újabb munkakötelezettségekkel. Fokozott munkaigyekezettel mutassátok ki hűségeteket és szereteteteket a Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránt, mutassátok meg elszántságtokat, hogy a Szovjetunió oldalán és vezetésével készek vagytok kivívni a szocializmust és a szilárd békét. Ügy készítsétek elő a Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapját, hogy annak keretében népünk legszélesebb rétegei megismerkedjenek az SzK(b)P XIX. kongresszusának történelmi jelentőségű határozataival, az új sztálini ötéves terv nagyszerű távlataival, hogy az előadásokon és beszélgetéseken még jobban elterjedjen a szovjet ipar és mezőgazdaság legjobb dolgozói és újítói tapasztalatainak ismerete, hogy a barátsági hónap sikere munkásaink és földműveseink által az SzK(b) P XIX. kongresszusának és az Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára vállalt szocialista kötelezettségek teljesítésében nyilvánuljon meg. Ügy készítsétek elő a Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapját, hogy széles harci kampány legyen az amerikai imperializmus háborús tervei ellen, hogy felsorakozás legyen a nemzetek bécsi békevédelmi kongresszusára. A CsSzBSz-nek egyetlen tagja se legyen, aki ne állna a szocialista kötelezettségvállalások teljesítésében, továbbá a szovjet tapasztalatok terjesztésében és alkalmazásában a dolgozók első soraiban! Egyetlen szervezet, üzem és falu, egyetlen doly>zó se akadjon hazánkban, aki a Csehszlovák Szovjet Barátsági Hónap alatt nem abban a törekvésben élne, hogy a Kommunista Párt és Gottwald elvtárs vezetésével a Szovjetunió oldalán és mintaképe nyomán még jobban megszilárdítsa a békét, még gyorsabban építse a szocializmust. Egy se akadjon, akit ne éltetne a ragyogó példaképünkre, tanítónkra és legjobb barátunkra — a Szovjetunióra és a nagy Sztálinra való gondolat.” A termelés fokozásával bebiztosítjuk népünk gazdagabb közellátását A második rádióbeszélgetés Kormányunk és Pártunk képviselőivé^ A múlt vasárnap délután országunk mind en részében a Nemzeti Bizottságok gyűléstermei, iskolák tantermei és a kultúrtermek színig megteltek. A lakosság nagy érdeklődés, sei hallgatta végig Pártunk és Kormányunk képviselői rádióbeszélgetéseit. Václav Nősek, elvtárs, belügyminiszter szavai nyitották meg a beszélgetéseket. Beszédében megemlékezett arról a nagy eseményről, amely a Szov jetunióban az SzK(b)P kongresszusával kap. csolatosan folyik. Azonban nemcsak a Szov jetunióban — mondotta — de nálunk is nagy lelkesedéssel készülünk a kongresszus meg ünneplésére. Ebből az alkalomból dolgozóink országszerte értékes kötelezettségeket vállal tok, amelyeket már teljesítettek is nemzetgazdaságunk csaknem valamennyi szakaszán. ' A megnyitó után Nepomucky elvtárs, földművelésügyi miniszter beszéde következett. Többek között megemlékezett az országunkban folyó nagy szövetkezeti fejlődésről, melynek során az utóbbi hónapokban jelentékenyen kiszélesedett a tagsági alap. Ugyanekkor az új szövetkezeti tagok hozzájárulása folytán az állatállomány is egyre jobban fölszaporodott. Megemlítette, hogy a közös gazdálkodás egyik alapfeltétele az állattenyésztés helyes megszervezése. Végül, de nem utolsó sorban felhívta a mezőgazdaság valamennyi dolgozóit, hogy mélyítsék el a szocialista munkaversenyt, különösképpen a SzK(b)P kongresszusa és a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére. Ezután Marek Culen elvtárs, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal vezetője, a szocialista mezőgazdaság építéséről beszélt, szlovákiai viszonylatban, kiemelve a szövetkezetek fejlődését. Különösképpen kihangsúlyozta a falusi gazdagok visszaszorításának szükségességét', akik legmegátalkodottabb ellenségei kis- és középparasztjainknak, mert tudják, hogy a szövetkezeti gondolat győzelme számukra egyszersmindenkorra megszünteti a lehetőséget, hogy dolgozó parasztjainkat kizsákmányolhassák. Főképpen szövetkezeteinket védjük meg a kulákoktól, amelyekbe egyes községeinkben sikerült befurakodniok. Ezeket a kártevőket le kell leplezni és eltávolítani a szövetkezetből. Ha ezt megtesszük, szövetkezeteink előrehaladása még jobban meggyorsul. A rádióbeszélgetések során Krosznár elvtárs begyűjtési miniszter is felszólalt. Hangsúlyozta, hogy az idei sikeres gabonafelvásárlás legyen további kísérőnk a többi, úgy mint a burgonya beszolgáltatásában, valamint az egyéb őszitermények begyűjtésében. Szervezzük meg a burgonyabegyűjtését, olyképpen, hogy az egyenesen a földekről a raktárszövetkezetekbe kerüljön. Külön kihangsúlyozta a cukorrépabeszolgáltatás szükségességét, továbbá a hús és egyéb termékek beszolgáltatása megjavításáról beszélt. Jindrich Uher, a CSKP titkára a nyári munkálatoknál elért sikereinkről szólt, amelyek által a kis- és középparasztság saját maga győződhetett meg a közös gazdálkodás előnyeiről.- Eredményeink — mondotta — a helyes tömegpolitikai munka következtében még fokozódnak, amiáltal állandóan elmélyül dolgozóink között a szocialista munkaverseny. A vasárnapi rádióbeszélgetések zárószavait ismét Václav Nősek elvtárs mondotta el, aki az elhangzott beszédek nyomán leszögezte az elkövetkezendő feladatokat úgy, mint üzemeink, gépállomásaink, állami gazdaságaink és az EFSz-ek keretein belül. A román nagy nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta a Román Népköztársaság új alkotmányát Szeptember 24-én, a román nagy nemzetgy ülés 13. ülésszakának délelőtti ülésén folytat ták a vitát Gheorghiu-Dejnek az új alkot, mánytervezetről szóló beszámolója telett. A délelőtti ülésen Simion Bughici, Románia külügyminisztere mondott beszédet. ,.A Román Népköztársaság külpolitikája — mondotta — a béke védelmének, a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való barátságnak és szövetségnek, az összes békeszerető néppel való békének és barátságának politikája. Románia kül- és belpolitikája között teljes összhang van”. A délutáni ülésen Gh. Gheorghiu-Dej rövid felszólalásában megállapította: ,,A nagy nemzetgyűlés ülésszakán az új alkotmány tervezetének megvitatása magas eszmei színvonalon folyt és bebizonyíotta, hogy a képviselők felelősséget éreznek azért, amit a nép rájuk bízott. Az új alkotmánytervezetről szóló beszámoló vitájában — mondotta Gh. Gheorghiu-Dej — sok képviselő szólalt fel, akik a nép akaratát fejezték ki, amikor az alkotmány elfogadása mellett nyilatkoztak. Ügy vélem, hogy a jelentés megvitatásával kapcsolatos zárószóra nincs szükség. A Román Népköztársaság új alkotmánya mellett szavazva, szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy országunk dolgozó millióinak akaratát fejezzük ki, akik lelkesen jóváhagyták az új alkotmány tervezetét és hogy az új alkotmány elfogadásával a népi demokratikus állam megerősítésének hatalmas eszközét, a szocializmus sikeres építése biztosításának eszközét teremtjük meg.” Ezután a nagy nemzetgyűlés elfogadta az alkotmányt cikkelyenkint, majd titkos szavazást tartottak az alkotmánytervezet egészéről. Az elnöklő Dumitru Coliu felolvasta a szavazás eredményeit: a Román Népköztársaság új alkotmányát egyhangúlag elfogadták. Az ülés résztvevői egyemberként felálltak és éljenezve kiáltották: ,,Sztálin!” — „Gheorghiu-Dej!” — „Román Népköztársaság!’ Viharos, szűnni nem akaró taps közepette elfogadták C. Parhon akadémikus javaslatát, hogy szeptember 24-ét nyílvánítsák a Román Népköztársaság alkotmányának ünnepévé.