Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-03-16 / 11. szám

1952. március 16. 5 Ipolyvisken az állattenyésztés korszerű fejlesztésével biztosítják a szövetkezeti tagság fokozódó jövedelmeit A tavasz közeledtével szövetkezeteink egyre jobban fölkészülnek a mezőgaz­dasági munkák időben történő elvégzé­sére és mezőgazdaságunk 1952. évi nagy, de örömteli tervfeládatai teljesí­tésére. Az ipolyviska EFSz nagy feladatokat oldott meg az 1951. évben és hasznos tapasztalatokkal gazdagodott, amelyek alkalmazása a jövőben hozzásegíti a szö­vetkezetét, hogy sikerrel birkózzék meg minden további nehézséggel és azt a helyet, amelyet munkájával az ipolysá­­gi járásban elfoglal, továbbra is meg­tarthassa. A szövetkezet elmultévi gazdálkodá­sának eredményeit az is bizonyítja, hogy a beszolgáltatási kötelezettségnek is 100 százalékban eleget tett, ami a szövetkezet tagságának felelősségérze­tét bizonyítja munkásosztályunkkal és dolgozó népünkkel szemben. A szövet­kezetei Ipolyvisk régi, forradalmi múlt­ja is kötelezi, hogy előljárjon, példát mutasson a munkában, a termelésben és az állam iránti kötelességek pontos teljesítésében is. Kíváncsiak voltunk, vájjon hogyan készült föl az ipolviski EFSz a tavaszi mezőgazdasági munkák időben történő jó elvégzésére, a párt- és kormányhatá­rozatokból eredő kötelességek 1952. évi teljesítésére a mezőgazdaságban és az'állattenyésztésben egyaránt. Báli elvtárssal a szövetkezet állat­­állományának megtekintésére indul­tunk. Ütban már leheléit látni azt a fejlődést, amelyet a szövetkezet félév előtti látogatásom óta megtett. Korsze­rű sertésfarmot látunk, amely rövid idő múlva elkészül és megindulhat benne a szakszerű sertéstenyésztés. Jelenleg ugyanis a szövetkezet 195 darab serté­se két udvarban és 40 ólban van elhe­lyezve. sükkel és megismerteti velük a Szov­jetunióban bevált, nálunk is sikeresen alkalmazott Malinyinova-féle fejési módszert. Az állatgondozók szeretik munkáju­kat. Jól gondozzák a szövetkezet kin­csét, a reájuk bízott állatokat. Tudják, hogy szorgalmas és becsületes munká­juktól függ a tejtermelés fokozása, az állatok szaporulata és minősége, vala­mint ez szabja meg jutalmazásuk mér­tékét is. Szeretnének megismerkedni a Ma'inyinova fejöno munkamódszerével Már ök maguk sürgetik a napi há­romszori fejést, mert saját tapasztala­tukból tudják, hogy ezzel emelkedik a tejhozam. Legyen gondjuk a jövőben, hogy a szövetkezet elegendő és jóminő­ségű takarmányt termeljen. Mennél több legyen az olyan parcella,' amely két termést ad egy évben. Az aratással párhuzamosan vessék el a másodnövé: nyékét, amelyből jó takarmányt nye­rünk a szövetkezeti állatállomány ki­bővítésének és a. tejhozam fokozásának céljaira. A szövetkezet tejhozama fokozatosan emelkedik, amióta, az állatkezeiők a tej­termelés és az állatok gondozására elő­írt munkaegység alapján végzik mun­kájukat. A tejhozam emelkedésében kü­lönösen jó eredményt ért el K á d a s i István, aki valamennyi társát felülmúl­ja. Ennek folytán januári munkatelje­sítménye és jutalma így alakult: egy borjúszaporulat után 8 munkaegységet, 10 tehén póroztatása után 10 munka­egységet, a bika kezeléséért egy hónap­ra 4 munkaegységet, a kifejt 1954 li­ter tej után 100 literenként 11/7 munka­egységet szerzett. Egész hónapra mun­kája után összesen 51 munkaegységet ért el, amiért, 5892 korona, továbbá 153 kg búza, 76 kg árpa és 61 kg kukorica illeti meg. Ha mindezt pénzre számít­juk át, akkor a havi jutalmazás nála januárban 6452 koronát tesz ki. Ehhez, még évente körülbelül 200 gyapjúpont jön hozzá és a háztáji gazdálkodásra kapott fólhektámyi föld. Ez azonban nem a végleges határa jutalmazásának, mert ha az állatok a jó gondozás mel­lett a tervezett 1700 liter tejen fölül termelnek a jutalmazás lényegesen meg­növekszik. Bízunk abban, hogy az ípoly­­viski állatgondozók ezt a tervet vala­mennyien túlteljesítik. Kádasi elvtárs kérésemre elmondja, hogy már 12 év óta dolgozik, mint ál­latgondozó. Vannak hasznos tapaszta­latai, amelyek, t természetesen nem állt, érdekében mint cselédnek, [ ancsék földbirtokos javára hasznosítania. A nagyobb haszonból csak a kizsákmá­nyoló [ancsék dorbézolhatott volna még jobban, mert akármilyen szorgal­masan dolgozott is ő abban az időben, az eredmény a korpa- vagy kukorica­kenyér volt és semmi más. Ma ezzel szemben minden annak az ellenkezője; ha törődik az állatokkal, azok minőség­re javulnak, ennélfogva több a szaporu­lat és az egészségesen felnevelt borjú, emelkedik a tejtermés mennyisége és minősége, mindezekkel az ő jövedelme is. — Ma a munka gyümölcsét mi élvez­zük, ezért van összehasonlíthatatlan különbség a mostani és a régi élet kö­zött — csendül ki az elvtársak szavai­ból. — A Párt és a kormány határozatá­ból következő és az állattenyésztésre vonatkozó feladatunkat ismerjük — mondja Dolensky elvtárs — és azt tel­jesíteni is fogjuk. Tejbeadásunkat 100 százalékon felüli teljesítjük. — A Párt és kormány bennünk soha nem csalódik — mondja az ifjabb Báli elvtárs. Ondrejka elvtárs ezzel fejezte be a beszélgetést: — Mi a munkánkat becsülettel fog­juk teljesíteni, hogy ezáltal is több tej, hús és hústermék, kerüljön minden dol­gozó asztalára. Csala István és Kovács elvtársak gondoskodnak a szövetkezet 159 darab­ból álló sertésállományának kezelésé­ről, amelyből 23 az anyasertés. Ezek­ből 14 malaeozás előtt áll. A szövetke­zeti terv 1952-ben anyánként 12 malac­szaporulatot vár. Nagy felelősség hárul a sertésállomány gyarapításából kifo­lyólag Csala és Kovács elvtársakra. Alig várjuk mar, hogy a szövetkezet új sértésóljaiban helyes gondozással és ta­karmányozással jobban végezhessék az állatok kezelését. Fontos, hogy ők is tanulmányozzák az új fejlett sertésta­karmányozási eljárásokat, mert így válhatnak a száporítás és a súlygyara­podás mestereivé. Ha a szövetkezet gazdálkodásában meghonosodnak az új termelési módszerek, ez a tagság jöve­delmében mutatkozik meg majd a leg­jobban. Fordítson az EFFz több gondot a ká­derek szakszeri? nevelésére, mert az i­­polyviski EFSz fejlődésének mai fokán az élet- és kultúrszínvonalunk állandó emeléséért folyó harc egyre nagyobb feladatok megoldását kívánja meg a szövetkezet tagjaitól. Mennél jobban fejlődünk, annál fokozottabb mérték­ben sajátítsuk el a lej lett mezőgazda­­sági tudomány ismereteit. A szövetke­zet nevelje föl tagjaiból a gazdag ter­mésért és a fokozatosan emelkedő hek­tárhozamokért folytatott harc meste­reit! ' M. A gépállomások CsiSz-szarvezoteinek válasza Deák elvtárs versenyfelhívására Kísérőm, Báli elvtárs útközben a ta­vaszi munkák előkészületeiről beszélt.* Elő készítették a vetőmagot, a műtrá­gyát és megszervezték a két állandó munkacsoportot, de úgy, hogy azok no­csak papíron szerepeljenek mint ta­valy. — Tanultunk a múlt évben — mond­ja Báli elvtárs — és most múr úgy szervezzük meg a munkát, hogy min­denhol elérjük a tervezett termést és hektárhozamot, mert ez a biztosítéka a szövetkezet tagjai jövedelmének és ál­lam iránti kötelezettségeink teljesíté­sének. A szövetkezet vezetősége nagy gon­dot fordít a szövetkezet állatállományá­nak fejlesztésére, mert ez lesz a jövő­ben a szövetkezeti tagság jövedelmé­nek biztos forrása. — Sok nehézséggel kellett megbir­kóznunk, hogy elérjük állatállomá­■,nyunk olymértékű szaporítását, hogy ezentúl folytatólagosan, időben tehe­tünk eleget beszolgáltatási kötelezett­ségeinknek. A szövetkezet 1952. évi el­ső negyedévre eső beszolgáltatását már biztosítottuk — mondja Báli elvtárs. A szövetkezet istállójában ott talál­tuk Kádasi István, Dolensky, az ifjab Báli és Ondréka elvtársakat, akik már az etetéshez készültek. Rövid beszél­getés után megállapítottam, hogy mind­annyian szorgalmas munkájukhoz értő, talpig becsületes tagjai az ipolyviski EFSz-nek, akik a szövetkezetét a ma­gukénak tudják. Valamennyien sokat szenvedtek a múltban a földbirtokos és kulák urak elnyomásától és ma értékel­ni tudják, mit jelent számukra a szövet­kezet, amelyben most maguknak dol­goznak. N Önkéntelenül Siroky elvtárs szavai jutottak eszembe, amelyeket a szlová­kiai Nemzeti Arcvonal Központi Bizott­ságának ülésén mondott: — A tervet teljesíteni annyit jelent, hogy a magas terméshozam száz meg ezer mesterét hell felnevelnünk! Ilyen mesterek lehetnek és lesznek is az ipolviski EFSz állatgondozóiból, amilyenekre Siroky elvtárs gondolt, ha a szövetkezet vezetősége és a helyi pártszervezet törődik elméleti fejlődé-A galántai állami gépállomás dolgo­déi már az elmúlt évben is példát mu­tattak a többi gépállomásnak. Deák elvtárs taksonyi brigádja már másod­szor hívja versenyre Szlovákiában az összes traktorosokat a munka jó meg­szervezése, a munkálatok mielőbbi be­fejezése és az üzemanyágtakarékosság érdekében. Deák elvtárs ifjúsági CsISz­­brigádja már az elmúlt évben is szép ' eredménnyel teljesítette a versenyben vállalt kötelezettségekt, ez évben pedig még nagyobb reménnyel fognak hozzá a tavaszi munkálatokhoz, annál is in­kább, mert a múlt évben elkövetett hi­bákból tanulva, munkateljesítményü­ket mégj óbban fokozni akarják. Deák elvtárs versenyfelhívása nagy visszhangra talált az állami gépállomá­sok ifjúsági CsISz-szervezeteinek köré­ben. Egyre többen kapcsolódnak be a versenybe, mert tudatosították' hogy ezzel jelentősen hozzájárulnak a mun­kálatok mielőbbi befejezéséhez, amely biztosíték a magasabb terméshozam elérésére. Pozsonyi László, a vágsellyei ál­lami gépállomás peredi brigádja nevé­ben a következőkben válaszol Deák elvtárs. felhívására: „Amikor látjuk, hogy hazánk min­den becsületes polgára harcot folytat a többtermelésért, mi sem ülhetünk öl­hetett kézzel. Elfogadtuk Deák elvtárs felhívását és egyben kötelezettséget vállalunk, hogy a szovjet traktorosok munkamódszereinek felhasznál ásával mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a versenyt sikerrel fejezzük be“. A versenyhez csatlakoznak a liptó­­váraljai gépállomás ifjúsági dolgozói is, akik vállalták, hogy a tavaszi munkála­tok időbeni és minőségi elvégzésével harcolnak a magasabb terméshozamért. Egyben Ígéretet tettek, hogy a járás­ban az összes EFSz-eket megerősítik azáltal, hogy minden munkálatot pél­dásan hajtanak végre. A tőkeíerebesi állami gépállomáson az összes dolgozók magukévá tették a verseny ügyét és valamennyien csatla­koztak a versenyfelhívás elfogadásá­hoz. A Nagykázmérban dolgozó 4. szá­mú traktorosbrigád, K o m i s i a k elv­társ brigádvezetővel az élén, külön kö­telezettséget vállalt, hogy a tavaszi' munkálatokban az eredetileg megálla­pított időt 30 százalékkal megrövidíti. A vágújhelyi gépállomás CsTSz-szer­­vezetei ugyancsak vállalták, hogy a ta­vaszi munkálatokat a kitűzött idő előtt befejezik és az üzemanyagfogyasztás­ban 7°/o-os megtakarítást érnek el. A bratislavai állami gépállomás dol­gozói szintén elfogadták Deák elvtárs versenyfelhívását. A tavaszi munkála-Ä melegen sugárzó nap nyomán a mezőn, a szántóföldeken elolvadt a hó. Itt az ideje, hogy hozzáfogjunk a tava­szi munkálatokhoz. A szécsénykovácsi földműves szövetkezetben is elkészítet­tek minden szerszámot, megszervezték az állandó munkacsoportot és akár megkezdhetnék a munkálatokat, ha víz nem borítaná a földeket. De egyéb hiba is akad a kovácsi szövetkezetben, még­pedig a munka megszervezése terén. Ügylátszik sem a vezetők, sempedig a szövetkezet tagjai nem látják fontos­nak a birtokukban levő 15 hektárt ki­tevő szőlőültetvény megmunkálását. Mennyivel több jövedelmük lehetett volna már tavaly is, ha a szőlőt becsü­letesen megművelik. Ehelyett nagy ré­szét kapálatlanul hagyták, sőt voltak olyan parcellák is, ahol a metszést sem végezték el. Szinte hihetetlenül hang­zik de a valóság az, hogy ilyen nagyki­terjedésű'területről csak 15 hl bort si­került szüretelniök az elmúlt esztendő­ben, holott a volt szőlőtulajdonos 50C hektoliter bortermést ért el ugyanerről a területről. Tehát szolgáljon mindez intőj élként a kovácsi szövetkezet tag­jainak és hassanak oda, hogy ebben az évben legalább tízszeresére emelkedjék multévi bortermésük. Éppen ezért már tok mielőbbi befejezése érdekében el­határozták, hogy az agregátokat teljes mértékben kihasználják és így a tervbe vett időt jóval megrövidítik. Ezenkívül vállalták, hogy egy százalékkal több üzemanyagot takarítanak meg, mint a Deák elvtárs brigádja, vagyis 6 száza­lékot. Ifjúsági CsISz-szervezeteink tehát megértették pártunk és kormányunk határozatát a gépállomások feladatait illetően, amely biztosíték a magasabb terméshozam elérésére. Losonci Mihály most lássanak hozzá a metszéshez, sőt — a szőlőültetvények déli fekvésénél fogva — akár megkezdhetnék a kapá­lást is. Nem hagyhatjuk említés nélkül a szövetkezet gazdasági épületeinek kér­dését. Megfelelő épület hiányában még a tagok állatait sem helyezhetik el a közös istállóban. Az igaz, hogy a falu­ban nincs olyan épület, amelyet némi javítással rendbe lehetne hozni, de mód van rá, hogy kevés kiadással meg le­hetne valósítani egy 50 férőhelyes is­tálló felépítését. Van a faluban olyan romépület, amelyet szét lehet szedni és a téglából kifutná az 50 férőhelyes is­tállóra. Nincs ez másként dohányszáritóval sem, ennek hiányában a szövetkezet a letördelt dohányleveleket 8 km-re, a patacskai állami gazdaság, szárítójába hordja. Ezidén is a terv szerint 8 hek­táron kívánnak dohányt termelni. Kí­vánatos lenne, ha a járási szervek fo­kozottabb figyelmet szentelnének a szövetkezetek fejlődésének és hozzáse­gítenék a szövetkezetét egy dohány­szárító felépítéséhez, hiszen a nagy tá­volság számottevő idő- és anyagi vesz­teségeket jelent Közös istállót és dohányszárítót kellene építeni Szécsénykovácsiban

Next

/
Oldalképek
Tartalom