Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-03-16 / 11. szám

1952. március 16. HÍREK a népi demokratikus országokból tomáh népköztársaság A Román Népköztársaságban Is felkészültek a tavaszi mezőgazdasági munkára SEPSI RAJONBAN elvégezték a mezőgazdasági gépek javítását/ és a vetőmagvak 95 százalékát már megtisztították- Ezekben a munkálatokban az uzoni állami gazdaság s az angyalost maksai és gidofalvi kollektív gazdaságok járnak az élen. Közel 20.000 tonna trágyát hordtak ki a szántó­földekre és több mint 23.700 csiráztatási próbát vé­geztek. Amelyik gazdaság/ vagy egyéni gazdálkodó vetőmagjának csirázóképessége nem éri el a 95 szá­zalékot/ az állami terménybegyűjtő központok e ve­tőmagot fajtiszta vetőmaggal cserélik ki. A SZÉKELYMUZSNAI (Udvarhely rajon) kollek­tivisták befejezték a tavaszi előkészületeket. Kijaví­tották az összes mezőgazdasági gépeket és szerszámo­kat/ kihordták a trágyát a földekre/ elvégezték a Magyar Népköztársaság magtisztítást és a próbacsiráztatást. A gyümölcsös minden fájának tövére havat hordtak/ hogy a fák rügyezése csak a kellő időben induljon meg. A ta­vaszi munkák. kezdetéig még 7 jármot és 9 darab kötőrúdat készítenek el. A SZOKOL/ BELOBRESKAI ÉS ZSUPAI (szö­­rénytartományi/ kollektív gazdaságok február 14-én befejezték a gépek és a mezőgazdasági szerszámok javítását. A vetőmagvak tisztítása két nappal előbb/ február 12-én/ teljesen egészében befejeződött. A belobreskai és a szokoli kollektív gazdaságod­ban a földek trágyázása befejezéshez közeledik. A zsupai kollektív gazdaság azonban lemaradt e te­kintetben. A Magyar dolgozóparasztok a kedvező időjárás hatására megkezdték az őszi mélyszántások simitózását és a tavaszivetést Szolnok megyében a jászberényi és jászapáti já­rásban már eddig 127 hold őszi mélyszántást símí­­tóztak el. A tavaszi munkák megkezdésében példát mutatnak termelőszövetkezeteink. Ahol a talaj eléggé felmelegedett/ megkezdődött a vetés is. A jászberényi Március 15 tszcs öt hold má­kot és három hold borsót/ az alattyáni Vörös Csillag három mákot és öt hold borsót/ a jánoshidai Tö­rekvés tszcs az élenjáró szovjet agrotechnikai mód­szert alkalmazza/ az árpát keresztsorosan vetette el. Csongrád megyében a csongrádi Tánésics/ a Pető­fi és a tömörkényi Haladás tsz ekben 70 hold őszi mélyszántás simítózása mellett 21 holdon vetettek tavaszi árpát. A babarci Béke tsz tagsága hozzákez­dett az árpa vetéshez is. Ezideig 10 hold földbe ke­rült itt vetőmag. A sövényházi/ tömörkényi és cson­grádi egyénileg dolgozó parasztok követik a termelő­­szövetkezetek példáját. Már 118 hold őszi mélyszán­tás símítózással végeztek és eddig 51 hold tavaszi ár­pát vetettek el. Uj élet kezdődik a Kína falvaiban A jungcsuani kerület nyolc falujának lakói össze­gyűltek Maljuszun faluban/ hogy törvényt üljenek. A kerület egyik legnagyobb földbirtokosa/ U Csi Lin fölött ítélkeznek . Az elnökségben a parasztszö'vet­­*ég aktivistái. Az asztal felett jelszavak. Az egyik­ben az áll: //Nincs a földön fehér holló/ nincs a vi­lágon jó földbirtokos." Egy másikon azt olvassuk: //A birtokosok vagyona — a parasztok vére és verí­téke.” X Haragosan zúg a tömeg/ amikor a polgári, őrség tagjai bevezetik U Csi Lint. Kezdődik a tárgyalás. U Csi Lin volt béresei és bérlői arról beszélnek: hogyan fosztotta ki és hogyan üldözte őket a föld­­birtokos. Jogos haraggal és felháborodással elmon­dott szavak nyomán kibontakozik az a sok bánat/ amely az évek hosszú során gyűlt össze szívükben/ az a sok szenvedés/ amelyet a parasztoknak el kel­lett tűrniők. — Olyan zálogért adtad nekem bérbe a földet/ amely egyenértékű volt a földdel — mondja U Sao Tung paraszt a földbirtokos felé fordulva. — Több mint tíz éven át neked kellett adnom termésem ki­lenctized részét; közben én magam éhes maradtam. Amikor megbetegedtem/ elűztél a földről/ de a zá­logot nem adtag vissza. A gyermekeim éhen haltak. Bűnös vagy a halálukban/ U Csi Lin! A parasztok sorra szólásra emelkednek. Szenvedé­lyes szavaikkal egyre újabb haragos vádakat monda­nak el. U Csi Lin Jungcsuan kerületének teljhatal­mú ura volt. Kezében tartotta rendőrséget és a törvényszéket. A földek bérét zsoldoscsapatai segítségével hajtotta be a parasztokon/ de a néptől szedte el a zsoldosok tartásához szükséges pénzt is. Házában fogda voltra oda zárták be az elégtelenségüket kimondani meré­­szelőket. És ime/ a hatalmas úr/ aki a múltban kénye-ked­­vére űzhette el földjéről a parasztokat/ katonának adhatta/ vagy megölhette őket/ büntetlenül erősza­koskodhatott és önkényeskedhetett velők — most térden áll azok előtt/ akiket nem régiben nem is vett emberszámba. Szicsuan sok falujában ülnek most hasonló tör­vényt. A földbirtokosok sok helyen térdelnek le a parasztok előtt. Ez a kép megmutatja/ hogy mind­örökre eltűnt a múlt régi/ gyűlöletes renndszere és új gazda jelnet meg — a néphatalom. A külföldi utazók virágzónak/ gazdagnak nevez­ték Szicsuan tartományt — a parasztság/ a vidék la­kosságának nagy tömege mégis éhezett/ Ínségben ten­gette életét. A kisbirtokos parasztok száma egyre csökkent/ a bérlőké és a béreseké egyre nőtt. A földbirtokosok teljesen önkényesen állapították meg a mértéktelenül magas bérleti díjakat és a föld bér­beadásáért magas zálogot követeltek a parasztoktól, így például Szicsuan vanszani kerületben lévő Szun­­csá Szán faluban a földbirtokosok/ akik a lakosság­nak nem is egészen öt százalékát képezték/ kezükben tartották az egész megművelt földnek csaknem 70 százálékát. A szegény parasztok birtokában a föld­nek mindössze 6 százaléka Volt/ noha a szegénypa­rasztság alkotja a lakosságnak mintegy 60 százalé­kát. Nyugat-Szincsuanban a lakosság 80—90 száza­lékát alkotó középparasztoknak/ szegényparasztok­nak és béreseknek az összes földek mindössze 20—30 százaléka jutott. A fed u ál is viszonyok hátráltatták a mezőgazdaság fejlődését. A parasztok a földet ugyanolyan kapák­kal munkálták meg/ mint évszázadokkal ezelőtt űk­­apáik. A falu nvomorgott és lerongyolódott. Végre megjött a felszabadulás. A néphadsereg egységei megtisztították Szicsuant a Kuomintang­­bandák maradványaitól. A falvakban szervezett harc kezdődött a feudális földbirtok-rendszer ellen. A pa­rasztok most már nem1 ösztönösen küzdöttek; har­cukat a kommunista párt irányította. Széleskörű mozgalom bontakozott ki a falvakban a bérösszegek csökkentéséért és a zálogok visszaadá­sáért. E kampány folyamán megjavult a parasztok anyagi helyzete. A parasztok megbizonyosodtak a saját erejükről és megértették/ hogy a kommunisták vezetése alatt teljesen megszabadulhatnak a feduális k izsá k m á n yolá stól. A földreform éles osztály harc közepette megy végbe: a földbirtokosok makacsul ellenállnak/ egyes falvakban a reakciós elemek rémhírekkel ijeszgették a parasztokat/ a földbirtokosok sok helyütt megakar­ták vesztegetni a parasztszövetségek aktivistáit/ pénzt és gabonát küldtek nekik ajándékba. A komunisták tervszerű támadást intéztek a föld­­birtokosok ellen/ a feudális rend gyökeres kiirtására. A kommunista párt brigádokat küldött a falvak­ba/ segíteni a földosztásnál. Ezek a brigádok nagy munkát végeznek. Türelmesen megmagyarázzák a parasztoknak a párt és a népi kormány politikáját; munkájukban a szegényparasztokra és a béresekre támaszkodnak. A brigádok tagjai/ hogy jobban fel­ismerjék az osztályerők megoszlását a faluban/ a legszegényebb bérlők házaiban laknak és velük együtt dolgoznak. A brigádok kitartó/ állhatos munkája meghozta a maga gyümölcseit. Azok a parasztok álltak a pa­rasztszövetségek élére/ akik a legtöbbet szenvedtek a földbirtokosok igájától. Mindenfelé megszervezték a parasztok önvédelmi osztagai^. Most a falvakat összekötő szűk ösvényeken és a városokba vivő utakon mindenfelé lehet látni fel­fegyverzett parasztokat. Ezek a parasztszövetségek járőrei. Éjjel-nappal őrzik a szicsuani utakat/ biz­tosítják a rendet és nem engedik megszökni a föld­­birtokosokat a nép ítélete elől. A Kínai Kommunis­ta Párt által megszervezett parasztság hatalmas erő­vé vált. Eljött a feudalizmus vége a kínai faluban. A CSEMADOK segitőkezet nyújt az EFSz-nek Százd község CSEMADOK-tagjai el­határozták, hogy a tavaszi munkák megkezdésénél segítőkezet nyújtanak a százdi III. típusú EFSz-nek. Azok a CSEMADOK-tagok, akik nem tagjai az EFSz-nek és máshol vannak alkal­mazásban kötelezettségvállalásokat tet­tek. Vanyo József, mint vezető példát mutatva elsőnek ajánlott föl 50 óra brigádmunkát a tavaszi munkák elvég­zésénél Vanyo elvtárs példáját követve még több öntudatos CSEMADOK-tag csatlakozott a közös gazdálkodás meg­segítésére. A kötelezettségvállalások összesen 250 brigádórát tesznek ki. Százd község magyarajkú lakossága megtalálta az utat a fejlődés felé és Egy munkás a „Szabad Földműves“ megjelenésének második évfordulójára otthonra találtak a CSEMADOK kul­­túregyesületben. A szocialista kultúra terjesztésével megnyerték a falu min­den egyes lakosát 100 százalékra a CSEMADOK részére. Az egyesület gyors ütemmel indult el a fejlődés út­ján. A kulturtársak nehézségeket nem ismerve megbirkóztak a feladatokkal és teljesítették mindazt, amit célul tűz­tek ki Van már kultúrtermük is. amelyet maguk adaptáltak ki. Bebizonyították, hogy nincs akadály egy aktív egyesület előtt, mert közös erővel, összetartással jó eredményeket lehet elérni és nincs akadály amely megakadályozná, vagy széjjelrombolná a tervük teljesítését. —pe— A Szabad Földműves megjelenésé­nek második évfordulóját ünnepli. Most március 15-én lesz két éve annak, hogy a „Szabad Földműves“ megjeleni. Munkásosztályunk februári győzel­me 1948-ban a reakció felett• megnyi­totta a fejlődés útját dolgozó paraszt­ságunk számára, hogy élete szebb és egyre boldogabb legyen. Dolgozó parasztságunk szövetségére támaszkodó munkásosztályunk a Párt vezetésével nem nézhette, hogy a falu és benne élő dolgozó parasztság elma­radottságát sem gazdasági sem kultu­rális tekintetben. / f! A gazdasági és kulturális felemelke­dés útja a több termelés. Többet ter­melni pedig csak úgy lehetséges, ha új módszerekkel termelünk a fejlett tech­nika igénybevételével amely leveszi parasztságunk válláról az évszázadok folyamán rárakott terhet. Megszabadítja a nehéz fizikai mun­ka vesződségétöl, ami által többet és . olcsóbban termel. Ebben van benne a parasztságunk jobb életének minden lehetősége. Ehhez azonban az kell, hogy a széj­jelszórt apró nadrágszíjparcella gaz­dálkodásról áttérjünk a fejlett nagy­üzemi, a mezőgazdasági tudomány fel­­használását lehetővé tevő szövetkeze-/ ti gazdálkodásra. Megjelent a szövetkezeti törvény, amely segíti dolgozó parasztságunkat a jobb élet utáni vágya megvalósításá­ban. * Munkásosztálynak megad minden segítséget dolgozó parasztságunknak célja megvalósításában. Magyar nemzetiségi dolgozó paraszt­ságunknak segítségre volt szükség' arney szervezi, neveli és vezeti őt a szebb élete felé a szocializmushoz ve­zető úton. m Mindenekelőtt központilag irányított szövetkezeti lapra volt szükség, amely jótanáccsal -szolgálja, tanítja és ~irá nyitja a kis és középparasztokat. A szlovák testoérlapjaink után sor került a magyarnyelvű szövetkezeti lap megjelenésére is. A lap nehezen születeti meg. Természetesen ilyenkor mindig a technikai nehézségekre gon­dolunk. Nyomdászaink túl voltak ter­helve munkával, naponta 12—14 órát dolgoztak. Újabb lapnak a megjelené­se nagyobb megerőltetést jelentett vol­na számukra. Mindegy a lapnak meg kellett jelennie! Mégpedig március lő­re. A Concordia nyomdában lázas szer­vezéshez fogtak. Megjavították az öreg szedőgépeket' előhozták a már ki­selejtezett magyar matricákat. Gépek már lettek volna, de gépszedők nem. Egy szedő volt csak, de honnan szerez­zük a többit? Egy második magyar 'I sziedöt, mint ahogy mondani szokták, ',kötéllel fogtunk“, a harmadik gépsze­­dő pedig egy szlovák fiú volt, aki ma­gyarul egyáltalán nem tudott. A szer­kesztőség leküldte az első magyar kéz­iratokat a Szabad Földműves részére. Megindult a szedés. A szlovák fiú hosszasan nézte a magyar kéziratot, majd ujjait elhelyezte a szedögép bil­lentyűjén és szedni kezdett. A sorokat figyelmesen végigolvasta, ha hiba volt a kéziratban, (ami eleinte túl gyakori volt), kiszedte a hibákat is. A nyelv kiejtésével azonban sehogy sem volt kibékülve’ „minek az a sok ö,ű ebben a nyelvben“ — mondotta. Amikor magyarul szedett, egészen belevörösö­­dött, sokszor úgy belegabajodott a sze­désbe, hogy szinte megsajnáltuk őt. Azonban mégis erős akarattal kisegí­tett bennünket és csak a szlovák sze­dő segítségével sikerült az, hogy már­cius 15-én a lap megjelent. Nem volt a lapnak korrektora sem, aki a lapot helyesírási és egyéb értel­met zavaró hibáktól javítja. Erre az igazgató a nyomda szerelőjét bíta meg a korrektori teendők elvégzésével. Ez a lépés valóban forradalmi volt' mert Guttenberg óta nem akadt ember, aki ily merész vállalkozásba bocsátkozott volna. Ma már ez a volt szerelö-korek­­tor bevált és gépen szedi a „Szabad Földművest“. Az elmúlt év lázas munkában telt el, szinte észre sem vettük, hogy mikor volt az első évforduló. Most is csak rö­viden emlékezünk meg erről. Igye­keztünk tőlünktelhető módon a reánk háruló feladatoknak eleget tenni. Leg­először is kapcsolatainkat kellett a kis és középparasztokkal kiépítenünk' ami a legnehezebb volt. Földművese­ink bizalmatlanok voltak, ami érthető is' hiszen a múltban mindig becsapták őket. Ma már ezen a téré is jelentős sikereket értünk el. Szoros kapcsolato­kat tartunk fenn földműveseinkkel. Naponta fordulnak hozzánk ügyes-ba­jos dolgaikkal. Ezen a téren még na­gyobb feladatok várnak ránk a jövő­ben. A munka azonban most már job­ban halad, érezzük, hogy velünk van a kis és középparasztság és ez ad ne­künk erőt arra, hogy a jövőben még nagyobb eredményeket érhessünk el. Földműveseink bízhatnak bennünk és számíthatnak ránk. Szakmabeli, jogi vagy egyéb másirányú kérdésekkel ha ,hozzánk fordulnak, szíveseti vagyunk segítségükre. Most a Szabad Földműves megjele­nésének második évfordulója alkalmá­ból ígéretet teszünk, hogy a jövőben ennek a feladatnak eleget fogunk ten­ni, hogy földműveseinkkel kéz a kéz­ben, közösen fokozott munkával meg­valósítsuk szocialista hazánk mielőbbi felépítését. F.J. 1. A farkasdi EFSz gazdasági eszközei előkészítése a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz a befejezéshez közeledik. 2. Csanyi Zuzana a farkasdi baromfifarm vezetője a baromfiállományban gyönyörködik. 3. Marko Pál a farkasdi EFSz sertésgondozója ete­tés közben. Helyreigazítás Lapunk multheti számában az első oldalon „A csúzi EFSz szocialista ver­senyre hívta az udvarnoki szövetkeze­tét“ című cikkünkbe tévedésből az ud­­vardj EFSz helyett udvarnok került. Tehát helyesen a cikkben foglalt ud­varnok helyett udvard értendő. _4___

Next

/
Oldalképek
Tartalom