Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-03-02 / 9. szám

A Nemzeti Bizottságok munkájának néhány kérdéséről Antonin Zápotocky kormányelnök beszéde a Nemzeti Bizottságok országos értekezletén Elvtársak és elvtársnők, felszólalá­somban néhány olyan kérdést akarok érinteni, amelyek összefüggnek nehéz­ségeinkkel és amelyeket nem értenek meg kellőképpen elvtársaink és polgá­raink. Mit kell tudnunk? Mi a szocializmus építésének útjára léptünk. A szocializmus építése magá­val hozza a társadalmi és gazdasági vi­szonyok átalakulását és szükségessé te­szi az emberek megváltozását. Azt azonban tudnunk kell, hogy az embe­rek nem alakulnak át olyan gyorsan, mint a társadalmi viszonyok. Az embe­rek gyakran tele vannak régi, kapita­lista előítéletekkel, amelyeket a régi társadalom nevelt beléjük. Ennek kö­vetkeztében azután az emberek nem tudnak olyan gyorsan átalakulni, mint a viszonyok, nem változtatják meg né­zeteiket, ami mind a belső, hazai, mind a nemzetközi osztályellentétek kiélező­déséhez vezet. Harcolnunk kell minden olyan értelmetlen illúzió ellen, amely azt hirdeti, hogy a szocializmust fel le­het építeni békés úton, harcolni kell azon illúzió ellen, hogy a szocializmus építésével mindenki egyet fog érteni, már csak azért is, mert a szocializmus végül mindenkinek hasznára lesz. Har­colni kell azon illúziók ellen, hogy nem szükséges osztályharcot vezetni, azok ellen, akik a szocializmust nem fogják megérteni és akik akadályozni fogják a felépítését. Tudnunk kell azt is, hogy nem elég a szocializmust építeni, hanem építenünk kell a szocializmus védelmét is. Azt hi­szem, hogy polgáraink soha sem bocsá­­tanának meg nekünk, ha egyidejűleg a szocializmus építésével nem alkotnánk meg annak támasztékát, ha nem építe­nénk ki egyidejűleg a védelmet és nem biztosítanánk ezzel a lehetséges rabló­­támadások ellen. Ha valóban sérthetet­lenek akarunk lenni, nem szabad elfe­lejteni, hogy élelmezésünk nagy rész­ben behozatalra szorul. Gabonaszük­ségletünk felét a Szovjetunióból és a népi demokráciákból hozzuk be, hús­szükségletünk nagyrészét is behozatal­lal szerezzük meg, mivel mezőgazdasá­gi termelésünk, amelyet a kapitalista társadalomtól örököltünk, nem képes fokozott szükségleteinket ellátni. Nö­vényi és állati termelésünk el tudta látni a szükségletet azokban az idők­ben, amikor a munkások százezrei munka nélkül lézengtek, amikor mil­liókra rúgott azoknak az embereknek száma, akik hetente csak egyszer en­gedhették meg maguknak húst. amikor ezrével voltak olyan emberek, akik he­tente egyszer sem ehettek húst. amikor falvainkon húst nem vásároltak Emlé­kezzetek vissza azokra az időkre ami­kor a nagygazdák cselédei. egész héten át savanyú krumplin éltek. Most szük­ségletünk óriásit nőtt, ennek következ­tében termelésünk nem tudja kielégíteni ezt a növekedést. Igyekeznünk kell a termelést a szükséglet arányában fo­kozni, ez védelmünk lényeges része, hogy amennyire csak lehetséges, önel­látók legyünk. Mezőgazdasági termelésünket át kell alakítanunk és itt többen tesznek fel kérdéseket — hogy talán eddigi jelsza­vunkat sutba dobjuk. Mi volt a mi alapjelszavunk 1945-től és még azelőtt is, amikor a kapitalista pártokkal és a kapitalizmus bérenceivel küzdöttünk a polgárság bizalmáért? Azt mondtuk: ,,A föld azoké, akik megművelik!“ E jelszó alapján mozgósítani tudtuk a falvakat, a dolgozó parasztokat. E jelszó alapján hajtottuk végre az új földreformot, kisajítottuk a nagybirto­kosok, a maradékbirtokosok és az egy­ház nagybirtokait, parcelláztuk a föl­det és azok kezébe adtuk, akik meg­munkálják. És most, amikor a földet szétpsrcelláztuk és azok kezébe adtuk, akik a földet megművelik, EFSz-eket alakítunk és egyesítjük az egyes földe­ket. Eltérés ez a mi alapjelszavunktól? Miért alapítunk EFSz-eket? Azért, hogy továbbra is következete­sen valóra váltsuk jelszavunkat: Nemcsak odaadni, de meg is tartani a földet azok kezében, akik megmunkálják! Ez a szocializmus teljes megvalósítá­sa a mezőgazdaságban. Ma tudnunk kell minden parasztot meggyőzni arról, hogy a föld régi, kezdetleges megmun­kálása, a kisparaszti gazdálkodás nem hasznothajtó, hogy növekvő igényeink­nek nem felel meg és hogyha mezőgaz­­daáági feladatunkat teljesíteni akarjuk, mezőgazdaságunkat magasabb fokra kell emelnünk, hozzá kell fognunk an­nak szocializálásához. A szocializálás útja nálunk az EFSz! Újra kell hirdet­nünk jelszavunkat: A fold azoké, akik megművelik! Éppen ezért, mert ezt a jelszavunkat teljesíteni akarjuk, szövetkezeti tag­jainknak dolgozniok kell földjükön, ezért gondosan meg kell művelni ök a földet és gondoskodniuk kell arról, hogy a föld valóban több hasznot hoz-A Megbízottak Testületé kedden, február 19-én Július Duris elnök veze­tésével rendes ülésre jött össze. A Megbízottak Testületé ing. Ján Busniak kereskedelemügyi megbízott, Marek Csulen földművelésügyi megbí­zott és Peter Marusiak élelmiszeripari megbízott jelentései alapján megtár­gyalta a Párt- és kormány határozatá­nak teljesítésére tett szervezési és el­lenőrző intézkedéseket, amelyeket la­kosságunk jobb húsellátása érdekében hoztak, és amelyek igénybe veszik a megbízotti hivatalok, nemzeti bizottsá­gok, kis- és középparasztok, szövetke­zeti tagok és állami birtokok dolgozói­nak erőösszpontosítását a dolgozóink ellátását szolgáló fontos feladatok tel­jesítésére, valamint a mezőgazdasági termelés és különösen az állattenyész­tés tökéletesebbé tételére. A Megbízottak Testületé elfogadta a párt- és kormányhatározat teljesítése ellenőrzésének és nyilvántartásának szervezési alapelveit és a Megbízottak Testületének azon intézkedéseit, ame­lyeket Július Duris elnök és dr. Július Bránik megbízott, a Szlovák Tervhiva­tal elnöke, terjesztettek be. Az ellenőrzést rendszeresen kell vé­gezni, nemcsak időnként. Az ellenőr­zésnek idejében kell megtörténnie és végre kell hajtani mindjárt a határozat elfogadása után, nem pedig akkor, amikor már sikertelenségeket észlel­nek. A késői ellenőrzés tulajdonképpen már nem is ellenőrzés. A helyesen végrehajtott ellenőrzés és a határozatok végrehajtásának fe­lülvizsgálása azonnali javuláshoz és a hiányok eltávolításához kell, hogy ve­hessen. A határozatok e teljesítésének ellenőrzését és felülvizsgálását maguk­nak a vezető dolgozóknak, megbízot­taknak, az üzemek és főbb ágazatok igazgatóinak, a nemzeti bizottságok el­nökeinek kell végrehajtaniok, illetve mindenkinek, aki egy bizonyos sza­kaszt vezet, vagy felel érte. Az ellenőrzést a személyes felelősség alapelvének teljes érvényrejuttatásával Bratislava (TPP) - A szlovákiai gép- és traktorállomások az 1952. febr. 23-iki helyzetnek megfelelően, kerüle­tek szerint a következő százalékarány­ban készültek el a mezőgazdasági gé­pek javítási munkálataival: Kassa 92°/o Zsolna 90% Besztercebánya 87% Eperjes 84% zon és ezt a nagyobb hozamot és hasz­not nem tűd] a megadni a felaprózott, szétparcellázott föld és annak kezdetle­ges megművelése. Nagy táblákat kell alakítani, felszántani a mezsgyéket és fokozott mértékben kihasználni a mo­dern technikát. Ez eredeti jelszavunk következetes megvalósítása, amelytől egy lépést sem távolodunk el. Olyan következetesen teljesítjük, ahogy kez­dettől fogva hirdettük. Nem elég azonban csupán a gépesí­tés, ahogy azt többen gondolják. Azt mondták: Most felszántjuk a mezsgyé­ket, traktorokat, kombájnokat és új gé­peket kapunk és menni fog minden, mint a karikacsapás! — Ez nem helyes! Az új technikát tudni kell felhasználni! Legfájóbb pontunk pedig az, hogy ezt az új technikát eddig nem tudtuk kel­lőképpen kihasználni. Ha kiszámítjuk, milyen mértékben használnak ki egyes traktorokat, rájövünk, hogy egész sor traktor és hatalmas gazdasági gép az kell végrehajtani. A teljesítés ellenőr­zésénél és felülvizsgálásánál ki kell emelni azokat a személyeket, akik fel­adataikat példásan teljesítik. Azokat viszont, akik a határozatok és intézke­dések be nem tartásának okozói voltak, haladéktalanul felelősségre kell vonni. Maguk a vezetők által végrehajtandó ellenőrzést a munkahelyek összes dol­gozóinak tevékeny részvételével kell biztosítani. A határozatok ellenőrzésének meg­valósításánál hathatós segítséget nyújt a bolsevik kritika és önkritika, amely hatalmas eszközt jelent az állami és gazdasági szervek hiányosságai elleni küzdelemben. A kritika és önkritika kifejlesztése a vezetőség jobb megszer­vezésének, az állami és gazdasági szer­vek megszilárdításának fontos eszköze. A határozatok, saját intézkedések és ezek állapota kellő áttekintésének az alapja a rendszeres nyilvántartás. Ez­ért fontos, hogy az összes szervekben kiterjesszék és tökéletesítsék a felada­tok nyilvántartási rendszerét. A fel­adatok nyilvántartását nemcsak minő­ségileg, de mennyiségileg is szükséges tökéletesíteni és a Szükségletek szerint biztosítani a havi, heti, vagy napi fi­gyelemmel kísérést. A Megbízottak Testületé továbbá megtárgyalta Jozef Lukacsovi cs építő­ipari megbízott jelentését a vízi- és hő­­villanyművek építésének biztosítására tett intézkedésekről a kormány által megszabott határidőn belül. A továbbiakban Peter Marusiak éle­­miszeriparügyi megbízott tett javasla­tot lakosságunk tejjel való ellátásának biztosítására. A Megbízottak Testületé a javaslatot elfogadta. A Megbízottak Testületé azután el­fogadta Ing. Sámuel Takács könnyű­ipari megbízott intézkedéseit az üveg­ipari termelés megjavítására. Jozef Lietavec belügyi, Jozef Gireth közlekedésügyi és Jozef Lukacsovi cs építőipari megbízottak jelentést tettek a Megbízottak Testületének a hófúvá­sok által okozott akadályok eltávolítá­sáról. Bratislava 83°/# Nyitra 82% Átlagban: 85% Huszonkét gép- és traktorállomásunk van, ahol a gépjavítási munkálatokat már 100%-ban végrehajtották. Közé­jük tartozik a nemesócsai, a vágsellyei, a hnústyai, a rimaszombati a gálszécsi, poprádi, szepsi, nagymihályi és varan­­nói gépállomás. s év nagyrészében kihasználatlanul áll, hogy a föld, amelyet velük megművel­nek, nem felel meg a megművelés lehe­tőségeinek, mivel a traktorokat rosszul kezelik és rosszul gondozzák. Az idő­­veszteségek összeszámításából gyakran látható, hogy azok sokkal nagyobbak, mint a valóságban mezei munkával el­töltött idő. Ezek azok a mi nehézsé­geink, amelyekkel meg kell birkóz­nunk, hiányosságaink, amelyek ellen küzdenünk kell, mivel ezek eltávolítá­sa emberileg lehetséges. Hogy a traktor kifizetődjék, a traktorosnak a hektárok százait kell megművelnie. Ha csak tí­zesével munkálja meg a hektárokat, akkor a gépesítés nem fizetődik ki, ak­kor lemaradunk és nem emeljük a nö­vényi termelést. Ugyanúgy van ez az állattenyésztés­sel is. Nem elegendők csak a közös is­tállók, nem elegendők a nagyhizlaldák. A jószágról lelkiismeretesen gondoskodni kell, jobban kell gondoskodni, mint akkor, amikor magánistállóban volt. Itt állunk a zagronómusok és zootechnikusok kérdése előtt! Járási nemzeti bizottsá­gainktól azt kérdezném: hogyan ellen­őrzik a agronómusok és zootechnikusok munkáját, milyen munkát mutatnak fel ezek az emberek. Jól tudom, hogy ezek munkája nem olcsó, rendes fizetésük van és e mellett gyakran a diéta-pénzből élnek. Előfor­dultak olyan esetek, hogy egy agronó­­mus vagy zootechnikus diétája havonta 10—15.000 koronát tett ki. Ha már annyi pénzbe kerülnek, mit követelünk meg ezektől az emberektől? Nem azért van szükségünk zootechnikusokra hogy megállapítsuk, hogy valahol elhullott egy állat, azért foglalkoztatjuk őket, hogy hozzák rendbe állattenyésztésün­ket, hogy a járásban mintagazdaségot teremtsenek, hogy fokozzák a tehenek fejőképességét 10—12 literre naponta. Erről a zootechnikusnak be kell szá­molnia a járási Nemzeti Bizottság előtt, ennek pedig ezt meg kell követelnie. Hasonló a helyzet a hizlaldákban is. Bizonyítékot kell követelni ott, ahol félkilogrammos, vagy nagyobb napi súlygyarapodást mutatnak ki. Ugyanúgy van ez az agronómusok­­kal is. Figyelemmel kell kísérni, mi­képpen járnak el a föld hozamának emelésénél az EFSz-ekben, hogyan gondoskodnak a répa jó gondozásáról, ha ezt mind megtennők, a földhozam óriási emelkedését jelentené. Az állat- és növénytermelésről és emelésükről kiadott határozatokhoz azt a megjegyzést fűzöm; nem elég lelkesedéssel elfogadni a határozatokat, nem elég népszerűsíteni őket a gyűlé­seken. Ez mind kevés! A határozatokat konkréten szét kell írni, meg kell hatá­rozni konkréten, mit és hogyan fogunk végrehajtani az egyes helyeken. A ha­tározat arra figyelmeztet, hogy mit kell tenni országos viszonylatban. Mi­helyt azonban a kerületekbe, járásokba és községekbe lekerül a határozat, le­hetetlen úgy beszélni róla és így nép­szerűsíteni: „így döntött a Párt és kormány!“ Meg kell figyelni, hogyan néznek ki a valóságban a dolgok, pontos gyakorlati tanácsokat kell adni. Ezt nem lehet egyformán véghezvinni minden helyen és minden járásban. Szükséges ezért minden járásban pontos tervet kitűzni, amelynek kiindulópontja mindig a való helyzet. Nem elég a határozatokat el­fogadni. vitatkozni róluk és népszerű­síteni őket. Konkréttzálni kell őket. Ha ezt megtanuljuk, ha ezt mindenütt az adott lehetőségek és viszonyokhoz mérten átvisszük az életbe, gazdasá­gunk előre tör és mi kitűzött felada­tainkat teljesítjük, a békét megvédjük és a szocializmust felépítjük. Azzal, hogy a szocializmust kiépítjük, meg­alakítjuk népeink jobb életszínvonalát, azokét is, akik ebben még ma nem hisznek. Csak munkánkkal, csak alap­elveink következetes megvalósításával, a rendetlenségek gyökeres kiküszöbö­lésével tudjuk az embereket meggyőz­ni. Ha mindvégig ezen az úton fogunk haladni, elegendő húsunk, zsírunk, te­jünk és más élelmiszerünk lesz. Ez most a mi legfőbb kérdésünk, mindnyájunk közös fő feladata! A mezőgazdasági gépek javítása már 85°|o-ban elkészült Jelentés a Megbízottak Testületének üléséről 1952. március 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom