Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-02-24 / 8. szám
4 1952. február 24. HÍREK a Szovjetúnióból Gépesítés a kolhozok állattenyésztő gazdaságaiban A Szovjetunió szocialista mezőgazdaságában évről évre újabb és újabb munkálatokat gépesítenek. A gyárakban csupán az elmúlt öt év folyamán több mint százötven új nagyteripielékenységű mezőgazdasági géptípus gyártása indult meg. A szovjet tervezőmérnökök több olyan gépet szerkesztettek, amelyek a kolhoz állattenyésztőinek munkáját megkönnyítik és termelékenyebbé teszik. Ezek a gépek elősegítik a dolgozók jólétének további fokozását célzó hároméves álla tenyésztési terv teljesítését. A szovjet állam az 1949. áprilisában elfogadott hároméves tervében előirányozta a szénabetakarítás, a silózás, a gyökgumós növények vetése, betakarítása és a tejfeldolgozás gépesítését, valamint a vízadagolás, a takarmányelőkészítés, az állatápolási munkák és az állattenyésztő gazdaságokon belüli szállítás gépesítésének széleskörű bevezetését, a tehenek villanyfejőgéppel történő fejését és a juhok villanygéppel való nyírását. A szovjet állam hosszúlejáratú hiteleket nyújtott a kolhozoknak a gépek beszerzésére és az állattenyésztő gazdaságok mechanizálásával kapcsolatos egyéb kiadásokra. A gép- és traktorállomásoknak kötelességévé tették, hogy a kolhozokat az állattenyésztő gazdaságok gépesítésében és a gépesítő szakértők kiképzésében segítsék. E cél érdekében a gép- és traktorállomásokon az állattenyésztés nehéz testimunkát igénylő folyamatainak gépesítésére főgépészt neveztek ki. A gép- és traktorállomás szántóföldi munkáiban részt nem vevő dolgozóiból különleges szerelőbrigádokat szerveztek. Ezek felszerelik az új gépeket, gépi berendezéseket, erőműveket és beindítják munkájukat. A főgépész rendszeresen felkeresi a kolhozokat, figyelemmel kíséri a gépek helyes műszaki kihasználását, .oktatja a kolhoz gépészeit. Az állam mindenre kiterjedő gondoskodásának köszönhető, hogy a technika a kolhozgazdaságokban az utóbbi három évben hatalmas lépésekkel haladt előre. A tehenészek, fejőnők, borjúgondozók, sertésgondozók, juhtenyésztők már sok nehéz vesződséges állatápolási munkálatot gépekkel végeznek. a HÍREK a népi demokratikus országokból Lengyel Népköztársaság Az ország szocialista ipara az 1951. évi termelési tervet — változatlan árakon számítva — 100.8 százalékra teljesítette. Az ipari termelés összértéke 1950-hez képest 24.4 százalékkal emelkedett. A nagy- és középiparban a termelés értéke az 1938. évi színvonal 270 százalékát érte el. A népgazdaság beruházásainak teljes összege, összehasonlítható árakon számítva 1950-hez képest, 38 százalékkal emelkedett, ezen belül az iparban a növénykedés csaknem 40 százalékot, az építkezésben közel 45-öt, a mezőgazdaságban és a fakitermelő iparban csaknem 19 százalékot ért el. A mezőgazdaságban a gépesítés további terjedése tapasztalható, Traktort — 1950-hez képest, 15 lóerős gépekre átszámítva — 28 százalékkal többet termeltek. Folytatódott a falvak villamosítása. Ezidőszerint az országban már 12.863 faluba vezették be a villanyt. A gépállomások száma 1950-hez képest 70 százalékkal emelkedett. Jelenleg 260 gépállomás működik. 1951-ben sikeresen fejlődött tovább a mezőgazdaság szocialista szektora. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek mezőgazdasági termelésének összértéke, változatlan árakon számítva, 1950-hez képest csaknem 51 százalékkal emelkedett A szocialista szektor művelés alatt álló területe elérte az ország egész mezőgazdasági területének csaknem 15 százalékát. A népgazdaság szocialista szektorában foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma (a mezőgazdaságot nem számítva) 1950-hez képest közel 12 százalékkal, a munka termelékenysége a nagy- és középiparban körülbelül 14 százalékkal emelkedett. A szocialista ipar mintegy 2 2 millió embert foglalkozott. A nemzeti jövedelem 1951-ben csaknem 12 százalékkal emelkedett 1950-hez képest. A gazdasági élet szocialista szektorának részesedése a nemzeti jövedelemben közel 72 százalékra emelkedett. Román Népköztársaság A román ipar teljes termelése 1951- ben 28.7 százalékkal emelkedett 1950- hez képest. Az iparcikkek önköltsége. 1950-hez képest, összehasonlító órakon számítva, 5.65 százalékkal csökkent, ami meghaladja a tervben kitűzött feladatot. Jelentős eredménnyel járt a munkaigényes folyamatok gépesítése. 1951- ben a hazai iparban újfajta gépek gyártását kezdték meg a szén-, olaj- és építőiparban, ezenkívül újfajta golyóscsapágyak. kombájnok, lánctalpas traktorok, felvonókhoz szükséges gépi berendezések stb. gyártását is megindították. 1951-ben számos új ipari üzemet adtak át rendeltetésének. 1951-ben kibővült és megerősödött a mezőgazdaság szocialista szektora. Egyre szélesebb körben alkalmazzák az élenjáró agrotechnika módszereit. A termés 1950-hez képest több mint 20 százalékkal nagyobb volt. A mezőgazdasági kollektívák kétszer, sőt háromszor annyi termést takarítottak be. mint az egyéni gazdaságok. A megművelt földterület 1951-ben 130 000 hektárral volt nagyobb, mint 1950-ben. 1951-ben 50 új gépállomás létesült. Eredményesen fejlődik az állattenyésztés. Szakadatlanul emelkedik a dolgozók életszínvonala és kultúrája. A nemzeti jövedelem 1951-ben az 1950. évinek 132 százaléka volt. Magyar Népköztársaság Az ipari termelés évi tervét 103.4 százalékra teljesítették A legnagyobb eredményeket a nehéziparban érték el. A szénipar 19.3, a kohászati ipar 35.5, a gépipar 51.1 százalékkal termelt többet, mint 1950-ben. A könnyűipar termelési tervét 102.4 százalékra, az élelmiszeriparét 101.7 százalékra telj esitették. 1951-ben a gyáripar összesen 30.1 százalékkal termelt többet, mint 1950-ben. Jó eredményeket értek el a mezőgazdaságban is. Az 1951. évi termés a legjobb volt az ország felszabadulása óta A mezőgazdaság szocialista szektora megnövekedett és most az orszáf egész szántóterületének 25 százalékát öleli fel. 1951-ben a mezőgazdaság jelentős segitséget kapott az államtól. A műtrágyahasználat 37.2 százalékkal, az öntözött földek területe 31.7, a gépállomások gépparkja 30—50 százalékkal növekedett. 1951-ben Magyarország földjein már hazai gyártmányú kombájnok is dolgoztak 1951-ben Magyarországon számos új gyárat helveztek üzembe s ezzel egyidőben a régi gyárakat is korszerűsítették és kibővítették A munkások és alkalmazottak száma 109.000 fővel növedekett. A béralap emelkedése 22.4 százalékos volt. A nemzeti jövedelem, változatlan árakon számítva az elmúlt év.ben több mint 23 százalékkal haladta meg az 1950. évit. Jobb munka - magasabb jutalom A keszőcési szövetkezeti dolgozók szervezzé k meg jobban munkájukat I A keszőcési Egységes Földműves Szövetkezetben az évvégi elszámolás még nem történt meg. azonban a szövetkezet tagjai már tudják’ hogy a szövetkezeti gazdálkodásukban nem érték el a várt eredményt. Az EFSz tagjai keresik a hibákat, hogy azok a jövőben meg ne ismétlődjenek. A múlt évben a szövetkezet összes munkáira 11.201 munkaegységet terveztek. Ebből 9.708 munkaegységet használtak föl. A látszat azt mutatja, hogy a szövetkezet tagjai takarékoskodtak a munkaegységekkel, viszont a . valóság az, hogy nagymértékben föl hígították a munkaegységeket’ sőt hazardíroztak velük. A munkaegységpazarlás úgy történt, hogy az előirányzott 11.201 munkaegységből egy sertés- és egy egy baromfifarmot is kelett volna fölépíteni, ami azonban nem történt meg (csak a baromfifarmra 5.018 munkaegységet irányoztak elő). Szaporítani kellett volna az állatállományt, a tehenek számát, ami nem történt meg. Fel kellett volna emelni a tehenek átlagos tejhozamát legalább 5 literre' ami most csak napi 3 liter körül mozog. El kellett volna érni az árpa tervezett 17 mázsás, vagy még magasabb hektárhozamát, amely viszont csak 12 q volt. A lennél 18 q-t terveztek hektáronként, a hozam pedig csak 9.30 q-t tett ki. A szövetkezet vezetősége és tagsága azt gondolta, hogy a munkaegység valami varázslatos dolog' amit csak be kell írnia könyvelőnek a szövetkezet könyveibe és az automatikusan átváltozik sertéshizlaldává, tyúkfarmmá, tehenekké, vagy mondjuk tejjé, vagy gabonává. A szövetkezet 72 tagja közül csak 28 dolgozott tevékenyen a szövetkezetben amiből azt látjuk, hogy sok volt papírostag, akik a munkától való távolmaradásukkal rontották a szövetkezet munkafegyelmét, ami azután nagymér-, tékben kihatott a szövetkezet gazdálkodására. A szövetkezetnek csupán 200 hektár földje van. de azért háztáji gazdálkodás céljára azok a papírostagok is kaptak akik a szövetkezetben nem dolgoztak. Bors Vendel, az EFSz gazdája 3 ha földet kapott arra a fiára is, aki egyébként tanuló Bratislavában és a szövetkezetben nem dolgozik. De mindennek ellenére a fiúnak még munkaegységei is vannak, annál a különös oknál fogva hogy a szövetkezet gazdája jónak látta a könnyen szerzett munkaegységek egyrészét a fiára íratni. Hogy a szövetkezeti tagság egyrésze nem tekinti sajátjának a szövetkezetét, ez kiderül abból is, hogy a burgonya kiásását az ősszel részből akarták végezni. Ebből arra lehet következtetni, hogy a szövetkezeti vagyonhoz nincs meg a rendes viszonya a tagságnak. A vezetőség nem törődött azzal, hogy az állatok gondozásával megbízott dolgozókat helyes politikai felvilágosító munkával rávezesse a nagyobb tejhozam elérésére; nem adták meg nekik a szükséges előfeltételeket ahhoz, hogy jutalmazásunk növekedjék. Ez kitűnik abból is- hogy Kovács Ferenc, az állatok gondozásával megbízott egyik dolgozó még most is 100 koronás napszámbérről beszél. Amikor elbeszélgettem Kovács elvtárssal, megmagyaráztam neki. hogy a szövetkezet nem 100 korona, hanem ennél sokkal többet biztosít a munkaegységek alapján végzett munkájáért, mert még külön jutalmat is kaphat. Rámutattam Malinyinova szovjet fejőnő munkamódszerére, amire ő és a többi elvtárs azt mondották, hogy náluk lehetetlen munkaegységek alapján végezni az állatok gondozását, mert a szövetkezet vezetősége nem adja ki a megfelelő takarmányt az állatok részére ennélfogva tehát nem lehet emelni a tejhozamot, fokozni az állatállomány szaporitását, ami szorosan összefügg az ő jutalmazásukkal. — A szövetkezeti tagság már határozatot hozott, hogy Csóka István, a szövetkezet raktárnoka adja ki az előírt takarmányt az állatok részére, ami a mai napig nem történt meg — mondják a szövetkezet dolgozói. A szövetkezet tagsága joggal bizalmatlan a vezetőséggel szemben. Itt az ideje, hogy olyan vezetőséget válasszanak az évi taggyűlésen, amelyben megbíznak. Az EFSz mai elnöke az osztályellenség befolyása alá került. Olyan kijelentéseket tett népi demokratikus államunk ellen, ami elég ahhoz, hogy a tagság elforduljon tőle. Az ilyen elnöktől nem várhatjuk a szövetkezeti tagok felvilágosítását, a rend és a fegyelem megszilárdítását. Bizalmatlan a tagság a szövetkezet könyvelőjével szemben is. aki a szövetkezeti vagyon elidegenítésére akarta rábírni az elnököt. A szövetkezetben vannak jó és öntudatos dolgozók, aki sajátjuknak tudják a szövetkezetei és jól dolgoztak a múlt évben, ez azonban nem oldja fel őket a szövetkezetben történt hibákkal kapcsolatos felelősség alól. Kötelességük, hogy ezek a dolgozók felfedjék a hibákat és a jövőben éberebbek legyenek a kulákokkal és a falusi spekulánsokkal szemben. Keszőcésen az egész község parasztsága kivétel nélkül belépett a szövetkezetbe. Elkerülhetetlen tehát, hogy ezek között ne legyen kulák, vagy falusi spekuláns. A becsületes és szorgalmas dolgozók látják a kárát a szövetkezet rossz gazdálkodásának. Itt van a Sárközi-család esete. Az ifjú Sárközi András becsületes munkájával egyedül 430 munkaegységet dolgozott le. Közösen a család 58.832 korona és 20—25 q gabona jutalmazást kapott. Ha a szövetkezet jobban gazdálkodik a múlt évben, a Sárközi-család nemcsak ennyit kapott volna, hanem ennek több mint kétszeresét is. Pirók Alajos családja a ledolgozott 460 munkaegység után, a szövetkezet jó gazdálkodása mellett, nemcsak 32.711 koronát, de 100 000 korona körüli összeget is kaphatott volna. Saját magukkal és családjukkal szemben érzett felelősségük követeli meg a szövetkezet becsületes dolgozóitól, hogy szilárdítsák meg a szövetkezeti fegyelmet, harcoljanak a munkaegység hígítása ellen és legyenek éberek a falusi kulákokkal és spekulánsokkal szemben. Őrizzék a szövetkezet vagyonát, mert ezzel saját érdekeiket védik. Ne történjék meg a jövőben, hogy olyan szövetkezeti alelnököt Válasszanak, mint Borbély László, aki ’ az útjában álló talicskát nem hajlandó továbbtolni, mert ezért a munkájáért , nem írhat fel munkaegységet. # A munkaegység nem papír és ceruza kérdése, hiszen a papír türelmes. A munkaegység mögött mindenkor ott álljon fedezetként a becsületesen elvégzett munka mennyisége és minősége; ezt kell tudatosítani a szövetkezet minden dolgozójával. Ha a jövőben ezen az alapon fognak dolgozni, akkor a jövőévi elszámolásnál ott áll majd a jólvégzett munka ellenértékeként a közös vagyon: tyúkfarm, a sertéshizlalda, a magasabb hektárhozam, a több tej és a szövetkezeti tagok elégedett, magasabb színvonalú élete. M. S. H46UR FÖLDMŰVES! 9 Eriért dolgozik lapunk. neked írja minden sorát Egy hét minden mezőgazdasággal összefüggő hírét megtalálod lapunkbai Kiváló szakemberek adnak minden héten aktuális tanácsokai Évi 100‘— boronáért minden héten bekopogtat hozzád a j.&a&ad 'f.ó'fldbnuv.e.
