Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-02-24 / 8. szám

4 1952. február 24. HÍREK a Szovjetúnióból Gépesítés a kolhozok állattenyésztő gazdaságaiban A Szovjetunió szocialista mezőgaz­daságában évről évre újabb és újabb munkálatokat gépesítenek. A gyárak­ban csupán az elmúlt öt év folyamán több mint százötven új nagyteripielé­­kenységű mezőgazdasági géptípus gyártása indult meg. A szovjet tervezőmérnökök több olyan gépet szerkesztettek, amelyek a kolhoz állattenyésztőinek munkáját megkönnyítik és termelékenyebbé te­szik. Ezek a gépek elősegítik a dolgo­zók jólétének további fokozását célzó hároméves álla tenyésztési terv teljesí­tését. A szovjet állam az 1949. áprilisában elfogadott hároméves tervében elő­irányozta a szénabetakarítás, a silózás, a gyökgumós növények vetése, betaka­rítása és a tejfeldolgozás gépesítését, valamint a vízadagolás, a takarmány­előkészítés, az állatápolási munkák és az állattenyésztő gazdaságokon belüli szállítás gépesítésének széleskörű be­vezetését, a tehenek villanyfejőgéppel történő fejését és a juhok villanygép­pel való nyírását. A szovjet állam hosszúlejáratú hite­leket nyújtott a kolhozoknak a gépek beszerzésére és az állattenyésztő gaz­daságok mechanizálásával kapcsolatos egyéb kiadásokra. A gép- és traktorál­lomásoknak kötelességévé tették, hogy a kolhozokat az állattenyésztő gazda­ságok gépesítésében és a gépesítő szak­értők kiképzésében segítsék. E cél ér­dekében a gép- és traktorállomásokon az állattenyésztés nehéz testimunkát igénylő folyamatainak gépesítésére fő­gépészt neveztek ki. A gép- és traktor­állomás szántóföldi munkáiban részt nem vevő dolgozóiból különleges sze­relőbrigádokat szerveztek. Ezek felsze­relik az új gépeket, gépi berendezése­ket, erőműveket és beindítják munká­jukat. A főgépész rendszeresen felke­resi a kolhozokat, figyelemmel kíséri a gépek helyes műszaki kihasználását, .oktatja a kolhoz gépészeit. Az állam mindenre kiterjedő gon­doskodásának köszönhető, hogy a tech­nika a kolhozgazdaságokban az utóbbi három évben hatalmas lépésekkel ha­ladt előre. A tehenészek, fejőnők, bor­júgondozók, sertésgondozók, juhte­­nyésztők már sok nehéz vesződséges állatápolási munkálatot gépekkel vé­geznek. a HÍREK a népi demokratikus országokból Lengyel Népköztársaság Az ország szocialista ipara az 1951. évi termelési tervet — változatlan ára­kon számítva — 100.8 százalékra telje­sítette. Az ipari termelés összértéke 1950-hez képest 24.4 százalékkal emel­kedett. A nagy- és középiparban a ter­melés értéke az 1938. évi színvonal 270 százalékát érte el. A népgazdaság beruházásainak tel­jes összege, összehasonlítható árakon számítva 1950-hez képest, 38 százalék­kal emelkedett, ezen belül az iparban a növénykedés csaknem 40 százalékot, az építkezésben közel 45-öt, a mező­­gazdaságban és a fakitermelő iparban csaknem 19 százalékot ért el. A mezőgazdaságban a gépesítés to­vábbi terjedése tapasztalható, Traktort — 1950-hez képest, 15 lóerős gépekre átszámítva — 28 százalékkal többet termeltek. Folytatódott a falvak villa­mosítása. Ezidőszerint az országban már 12.863 faluba vezették be a vil­lanyt. A gépállomások száma 1950-hez képest 70 százalékkal emelkedett. Je­lenleg 260 gépállomás működik. 1951-ben sikeresen fejlődött tovább a mezőgazdaság szocialista szektora. Az állami gazdaságok és termelőszö­vetkezetek mezőgazdasági termelésé­nek összértéke, változatlan árakon szá­mítva, 1950-hez képest csaknem 51 százalékkal emelkedett A szocialista szektor művelés alatt álló területe el­érte az ország egész mezőgazdasági te­rületének csaknem 15 százalékát. A népgazdaság szocialista szektorá­ban foglalkoztatott munkások és alkal­mazottak száma (a mezőgazdaságot nem számítva) 1950-hez képest közel 12 százalékkal, a munka termelékeny­sége a nagy- és középiparban körülbe­lül 14 százalékkal emelkedett. A szo­cialista ipar mintegy 2 2 millió embert foglalkozott. A nemzeti jövedelem 1951-ben csaknem 12 százalékkal emelkedett 1950-hez képest. A gazda­sági élet szocialista szektorának része­sedése a nemzeti jövedelemben közel 72 százalékra emelkedett. Román Népköztársaság A román ipar teljes termelése 1951- ben 28.7 százalékkal emelkedett 1950- hez képest. Az iparcikkek önköltsége. 1950-hez képest, összehasonlító órakon számítva, 5.65 százalékkal csökkent, ami meghaladja a tervben kitűzött fel­adatot. Jelentős eredménnyel járt a munka­­igényes folyamatok gépesítése. 1951- ben a hazai iparban újfajta gépek gyártását kezdték meg a szén-, olaj- és építőiparban, ezenkívül újfajta golyós­csapágyak. kombájnok, lánctalpas traktorok, felvonókhoz szükséges gépi berendezések stb. gyártását is megin­dították. 1951-ben számos új ipari üze­met adtak át rendeltetésének. 1951-ben kibővült és megerősödött a mezőgazdaság szocialista szektora. Egyre szélesebb körben alkalmazzák az élenjáró agrotechnika módszereit. A termés 1950-hez képest több mint 20 százalékkal nagyobb volt. A mezőgaz­dasági kollektívák kétszer, sőt három­szor annyi termést takarítottak be. mint az egyéni gazdaságok. A megmű­velt földterület 1951-ben 130 000 hek­tárral volt nagyobb, mint 1950-ben. 1951-ben 50 új gépállomás létesült. Eredményesen fejlődik az állattenyész­tés. Szakadatlanul emelkedik a dolgozók életszínvonala és kultúrája. A nemzeti jövedelem 1951-ben az 1950. évinek 132 százaléka volt. Magyar Népköztársaság Az ipari termelés évi tervét 103.4 százalékra teljesítették A legnagyobb eredményeket a nehéziparban érték el. A szénipar 19.3, a kohászati ipar 35.5, a gépipar 51.1 százalékkal termelt töb­bet, mint 1950-ben. A könnyűipar termelési tervét 102.4 százalékra, az élelmiszeriparét 101.7 százalékra telj esitették. 1951-ben a gyáripar összesen 30.1 százalékkal ter­melt többet, mint 1950-ben. Jó eredményeket értek el a mező­­gazdaságban is. Az 1951. évi termés a legjobb volt az ország felszabadulása óta A mezőgazdaság szocialista szekto­ra megnövekedett és most az orszáf egész szántóterületének 25 százalékát öleli fel. 1951-ben a mezőgazdaság je­lentős segitséget kapott az államtól. A műtrágyahasználat 37.2 százalékkal, az öntözött földek területe 31.7, a gépál­lomások gépparkja 30—50 százalékkal növekedett. 1951-ben Magyarország földjein már hazai gyártmányú kom­bájnok is dolgoztak 1951-ben Magyarországon számos új gyárat helveztek üzembe s ezzel egy­­időben a régi gyárakat is korszerűsí­tették és kibővítették A munkások és alkalmazottak száma 109.000 fővel nö­­vedekett. A béralap emelkedése 22.4 százalékos volt. A nemzeti jövedelem, változatlan árakon számítva az elmúlt év.ben több mint 23 százalékkal haladta meg az 1950. évit. Jobb munka - magasabb jutalom A keszőcési szövetkezeti dolgozók szervezzé k meg jobban munkájukat I A keszőcési Egységes Földműves Szövetkezetben az évvégi elszámolás még nem történt meg. azonban a szö­vetkezet tagjai már tudják’ hogy a szö­vetkezeti gazdálkodásukban nem érték el a várt eredményt. Az EFSz tagjai keresik a hibákat, hogy azok a jövőben meg ne ismétlődjenek. A múlt évben a szövetkezet összes munkáira 11.201 munkaegységet ter­veztek. Ebből 9.708 munkaegységet használtak föl. A látszat azt mutatja, hogy a szövetkezet tagjai takarékos­kodtak a munkaegységekkel, viszont a . valóság az, hogy nagymértékben föl hígították a munkaegységeket’ sőt ha­zardíroztak velük. A munkaegységpazarlás úgy történt, hogy az előirányzott 11.201 munkaegy­ségből egy sertés- és egy egy baromfi­farmot is kelett volna fölépíteni, ami azonban nem történt meg (csak a ba­romfifarmra 5.018 munkaegységet irá­nyoztak elő). Szaporítani kellett volna az állatál­lományt, a tehenek számát, ami nem történt meg. Fel kellett volna emelni a tehenek átlagos tejhozamát legalább 5 literre' ami most csak napi 3 liter körül mozog. El kellett volna érni az árpa tervezett 17 mázsás, vagy még maga­sabb hektárhozamát, amely viszont csak 12 q volt. A lennél 18 q-t tervez­tek hektáronként, a hozam pedig csak 9.30 q-t tett ki. A szövetkezet vezetősége és tagsága azt gondolta, hogy a munkaegység va­lami varázslatos dolog' amit csak be kell írnia könyvelőnek a szövetkezet könyveibe és az automatikusan átvál­tozik sertéshizlaldává, tyúkfarmmá, te­henekké, vagy mondjuk tejjé, vagy ga­bonává. A szövetkezet 72 tagja közül csak 28 dolgozott tevékenyen a szövetkezetben amiből azt látjuk, hogy sok volt papí­rostag, akik a munkától való távolma­radásukkal rontották a szövetkezet munkafegyelmét, ami azután nagymér-, tékben kihatott a szövetkezet gazdál­kodására. A szövetkezetnek csupán 200 hektár földje van. de azért háztáji gaz­dálkodás céljára azok a papírostagok is kaptak akik a szövetkezetben nem dol­goztak. Bors Vendel, az EFSz gazdája 3 ha földet kapott arra a fiára is, aki egyébként tanuló Bratislavában és a szövetkezetben nem dolgozik. De mind­ennek ellenére a fiúnak még munka­egységei is vannak, annál a különös oknál fogva hogy a szövetkezet gazdá­ja jónak látta a könnyen szerzett mun­kaegységek egyrészét a fiára íratni. Hogy a szövetkezeti tagság egyrésze nem tekinti sajátjának a szövetkezetét, ez kiderül abból is, hogy a burgonya kiásását az ősszel részből akarták vé­gezni. Ebből arra lehet következtetni, hogy a szövetkezeti vagyonhoz nincs meg a rendes viszonya a tagságnak. A vezetőség nem törődött azzal, hogy az állatok gondozásával megbízott dol­gozókat helyes politikai felvilágosító munkával rávezesse a nagyobb tejho­zam elérésére; nem adták meg nekik a szükséges előfeltételeket ahhoz, hogy jutalmazásunk növekedjék. Ez kitűnik abból is- hogy Kovács Ferenc, az ál­latok gondozásával megbízott egyik dolgozó még most is 100 koronás nap­számbérről beszél. Amikor elbeszélget­tem Kovács elvtárssal, megmagyaráz­tam neki. hogy a szövetkezet nem 100 korona, hanem ennél sokkal többet biz­tosít a munkaegységek alapján végzett munkájáért, mert még külön jutalmat is kaphat. Rámutattam Malinyinova szovjet fejőnő munkamódszerére, ami­re ő és a többi elvtárs azt mondották, hogy náluk lehetetlen munkaegységek alapján végezni az állatok gondozását, mert a szövetkezet vezetősége nem ad­ja ki a megfelelő takarmányt az álla­tok részére ennélfogva tehát nem le­het emelni a tejhozamot, fokozni az ál­latállomány szaporitását, ami szorosan összefügg az ő jutalmazásukkal. — A szövetkezeti tagság már határo­zatot hozott, hogy Csóka István, a szövetkezet raktárnoka adja ki az elő­írt takarmányt az állatok részére, ami a mai napig nem történt meg — mond­ják a szövetkezet dolgozói. A szövetkezet tagsága joggal bizal­matlan a vezetőséggel szemben. Itt az ideje, hogy olyan vezetőséget válassza­nak az évi taggyűlésen, amelyben meg­bíznak. Az EFSz mai elnöke az osztályellen­ség befolyása alá került. Olyan kije­lentéseket tett népi demokratikus álla­munk ellen, ami elég ahhoz, hogy a tagság elforduljon tőle. Az ilyen elnök­től nem várhatjuk a szövetkezeti tagok felvilágosítását, a rend és a fegyelem megszilárdítását. Bizalmatlan a tagság a szövetkezet könyvelőjével szemben is. aki a szövetkezeti vagyon elidegení­tésére akarta rábírni az elnököt. A szövetkezetben vannak jó és öntu­datos dolgozók, aki sajátjuknak tudják a szövetkezetei és jól dolgoztak a múlt évben, ez azonban nem oldja fel őket a szövetkezetben történt hibákkal kap­csolatos felelősség alól. Kötelességük, hogy ezek a dolgozók felfedjék a hibá­kat és a jövőben éberebbek legyenek a kulákokkal és a falusi spekulánsokkal szemben. Keszőcésen az egész község parasztsága kivétel nélkül belépett a szövetkezetbe. Elkerülhetetlen tehát, hogy ezek között ne legyen kulák, vagy falusi spekuláns. A becsületes és szorgalmas dolgozók látják a kárát a szövetkezet rossz gaz­dálkodásának. Itt van a Sárközi-család esete. Az ifjú Sárközi András becsüle­tes munkájával egyedül 430 munka­­egységet dolgozott le. Közösen a család 58.832 korona és 20—25 q gabona ju­talmazást kapott. Ha a szövetkezet job­ban gazdálkodik a múlt évben, a Sár­közi-család nemcsak ennyit kapott vol­na, hanem ennek több mint kétszeresét is. Pirók Alajos családja a ledolgo­zott 460 munkaegység után, a szövet­kezet jó gazdálkodása mellett, nemcsak 32.711 koronát, de 100 000 korona kö­rüli összeget is kaphatott volna. Saját magukkal és családjukkal szemben érzett felelősségük követeli meg a szövetkezet becsületes dolgozói­tól, hogy szilárdítsák meg a szövetke­zeti fegyelmet, harcoljanak a munka­egység hígítása ellen és legyenek ébe­rek a falusi kulákokkal és spekulán­sokkal szemben. Őrizzék a szövetkezet vagyonát, mert ezzel saját érdekeiket védik. Ne történjék meg a jövőben, hogy olyan szövetkezeti alelnököt Vá­lasszanak, mint Borbély László, aki ’ az útjában álló talicskát nem hajlandó továbbtolni, mert ezért a munkájáért , nem írhat fel munkaegységet. # A munkaegység nem papír és ceruza kérdése, hiszen a papír türelmes. A munkaegység mögött mindenkor ott álljon fedezetként a becsületesen el­végzett munka mennyisége és minősé­ge; ezt kell tudatosítani a szövetkezet minden dolgozójával. Ha a jövőben ezen az alapon fognak dolgozni, akkor a jövőévi elszámolásnál ott áll majd a jólvégzett munka ellenértékeként a közös vagyon: tyúkfarm, a sertéshiz­lalda, a magasabb hektárhozam, a több tej és a szövetkezeti tagok elégedett, magasabb színvonalú élete. M. S. H46UR FÖLDMŰVES! 9 Eriért dolgozik lapunk. neked írja minden sorát Egy hét minden mezőgazdasággal összefüggő hírét megtalálod lapunkbai Kiváló szakemberek adnak minden héten aktuális tanácsokai Évi 100‘— boronáért minden héten bekopogtat hozzád a j.&a&ad 'f.ó'fldbnuv.e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom