Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-02-10 / 6. szám
1952. február 10. 3 Szocialista munkaverseny keretében javítják a gépeket a kálnai gépállomáson gokat és azokra az illetékesektől megfelelő és azonnali orvoslást kapjunk. A tőrei szövetkezet már kidolgozta az ezévi termelési tervét, különösen cukorrépából akarunk szép eredményt elérni. Ehhez azonban traktorra lenne szükségünk, mert hogy jó, répa termésünk legyen, ahhoz elsősorban is jó mély őszi szántásra van szükség és a répa alá a földjeink még mindig nincsenek megszántva. A traktorállomás a szövetkezetünkkel szembeni szerződését nem teljesíti. A tőrei szövetkezet Egyes szövetkezeti tagok nem tudják megérteni, hogy miért kapnak kevesebb ruhapontot és kevesebb cukrot, mint az ipari munkások. Ezek a tagok még nem tudják azt, hogyha az a szövetkezet jól dolgozik, jól terme1, akkor a tagok többhöz juthatnak, mint az ipari munkások. A cukorrépatermelők a beszolgáltatott répa után annyi cukrot kaphatnak, ami sokkal többet tesz ki, mint az a havi fél kiló cukor, amivel az ipari munkás havonta többet kap. Ugyanígy van a textilpontoknál is. Termeljen a szövetkezet gyapjút, tartsanak juhokat, termeljenek lent, magkendert és azok után annyi pontot kaphatnak, ami többszöröse lehet a rendes pontmennyiségnek. így kell megvilágítani a helyzetet és akkor azok, alrik rendesen dolgoznak megértik ennek az intézkedésnek a helyességét, az pedig, aki nem dolgozik, menjen oda, ahol szükség van rá, ahol majd ha élni akar, akkor dolgozni fog. Meg kell mondanom, hogy az új jegyelosztásban történnek helytelenségek is. Falunkban van például egy aszszony. akinek az ura máshol dolgozik és ő — mivel úgy érzi, hogy tudna dolgozni — a szövetkezetben vállalt munkát. Vannak többen is ilyen asszonyok, akik a szövetkezetben dolgoznak és ezeknek az asszonyoknak a jegyeket nem akarják kiadni. Ezzel szemben vannak olyan asszonyok, méghozzá fiatal és erős asszonyok, akiknek a férje háborúban elesett és mert kapják a segélyt, ők csak otthon # élnek és mégis megkapják az összes élelmiszer jegyeket. Ez így véleményem szerint nincs rendjén. A Nemzeti Bizottságnak ezeket az eseteket felül kell vizsgálni, mert szükséges, hogy az előbbi esetben megkapják, az utóbbi esetben pedig megvonják a jegyeket, hogy az ilyen, előbb említett igazságtalanságok megszűnjenek. Nagyon helyes az hogyha kormányunk gondoskodik az olyan aszszonyokról, akiknek férjeik elestek a háborúban, de nem helyes az, hogy ha valaki segélyt kap — különben erős és egészséges — mert nincs szükség a keresetre. akkor nem akar dolgozni. Az ilyen esetekben a Nemzeti Bizottságok éljenek a kormányhatározat adta jogaikkal és szólítsák fel az illetőt, hogy valahol vállaljon munkát és ha nem, akkor vonják meg tőle a jegyeket. Minden munkáskézre szükség van, kevés a munkaerő a termelésben, az iparban és a mezőgazdaságban is. Még mindig vannak a falvakon olyan munkaerők, akik ki vannak vonva a termelésből. Nem szabad egyéni hibáknak előfordulni, amelyek a termelést akadályozzák Konkrét esetet említek fel. Nálunk egy asszony, aki dolgozik, azzal ment a pártvezetőséghez, hogyha mások munka nélkül [' kedvezményekben részesülhetnek, megkaphatják a jegyeiket, akkor ő is otthon fog üv**á. mert hiszen úgy is meg lehet élni. 1949 óta csak annyi igavonó állatot tart, amennyi éppen a legszükségesebb, de szántásra igavonóink nincsenek. így hát a traktorállomásra vagyunk utalva. A földeket hó borítja, nem tudom, hogy a traktorállomás mikor tud majd a szántáshoz hozzáfogni. Mi nem tartunk még ott, hogyha szükség van rá, akkor földjeinket öntözni tudnánk, mi az egész évre való vizet ősszel hordjuk a földekre az ekével, de az igyekezetünk eredménytelen marad, ha a traktorállomás nem teljesíti kötelességét. Tehát ilyen szemmel kell a dolgokat nézni. Az egyes eseteket egyénileg kell elbírálni, nehogy ez a nagyjelentőségű kormányhatározat egyes esetekben a termelés rovására menjen. Végül ismét még néhány szót a sertéstenyésztésről Á múlt évben három falunak 57 anyadisznót adtunk ki és az idén szintén adunk ki. A szövetkezetek azonban ne bizzanak abban, hogy sertésállományukat tőlünk beszerezhetik. Minden szövetkezet igyekezzen önellátóvá válni és termelje ki mindenből azt a mennyiséget, amire szüksége van. A garamsallói szövetkezet 120 százalékra teljesítette sertéshúsbeadását és még ezenkívül 60 disznót vittek a szabadpiacra. Az ilyen szövetkezetben aztán megvan a lehetőség arra, hogy tagiai jólétet és bőséget teremtsenek maguknak. Azt hiszem röviden ezek azok a kérdések, amelyek ma mindnyájunkat foglalkoztatnak Feladatainkat végrehajtani, nehézségeinket leküzdeni nem könnyű dolog, azonban ezek ha nehezek is, nem olyan nehezek, hogy ezekkel meg ne birkózhatnánk. Éppen ebben kell a Csemadok munkájának megmutatkoznia, hogy a feladatok végrehajtásában s a nehézségek legyőzésében hathatós segítséget és támogatást adjon a csehszlovákiai magyar dolgozóknak. (Folytatás az elsí oldalról). tóknak. A műzsír fogyasztása á kötöttpiacon 14.7%-kal, a szabadpiacon 93.7%-kal nőtt. A kötöttpiacon bevezetett új intézkedésekkel gátat vetettünk a liszt és a liszttermékek pazarlásának és rendet teremtettünk az elosztásban. A szocialista kereskedelem 190%-kal több bútort adott el. mint az előző évben. Csaknem 40%-kal nőtt t a szocialista kiskereskedelmi forgalom. Lássuk csak az iskolák helyzetét Tovább növekedett a tanulók száma az összes iskolákban. 1951-ben az óvódákat 56.169, a nemzeti iskolákat 372.567. a középiskolákat 188 281, az ipari- és szakiskolákat 39.281, a többi felső iskolákat 27.899 és a főiskolákat közel tízezer diák látogatta. 300°/o-kal több munkás végezte az állami tanfolyamokat, további száz meg százezer dolgozó végzett különféle tanfolyamokat és iskolákat. Ebből is láthatjuk hogy Szlovákia iparosítása milyen nagy mértékben hat a dolgozók kulturális színvonalának fokozására. Az egészségügyi és szociális szolgálatokban lévők száma és a kórházakban A kálnai gépállomás az elmúlt évben az őszi vetések tervét 110%-ban végezte el. Szerződésileg 17.000 hektár földet kellett volna megművelniük, ezzel szemben 19.000 hektár kiterjedésben sikerült a szántáson kívül, a vetést is elvégezni. Bár a gépállomás az őszi vetések tervét túlteljesítette is munkáját mégsem mondhatjuk kielégítőnek, mert a mélyszántással alaposan alulmaradt. Meg kell még jegyeznünk azt is, hogy az állomás a mélyszántásnál nem használta ki az agrotechnika új vívmányát, az előhántós ekével való szántást, mert ezzel az ekével csak 300 hektáron végezték el a munkákat. Ebben azonban nemcsak a traktorállomás a hibás, de hibásak szövetkezeteink is, amelyek ahelyett, hogy a kukoricaszárat még az ősszel letakarították volna, kinthagyták a földeken, abban a reményben, hogy a szánták alkalmával úgyis a földbe kerül. Viszont a lábonálló kóró miatt minőségi szántást végezni szinte lehetetlen, mégkevésbé alkalmazható ilyenkor az előhántolós eke. A hideg beálltával a nedves föld átfagyott és szántásra sem alkalmas az idő. A kálnai traktorállomás ezt az időszakot az elromlott gépek javítására használja föl A traktorállom ás dolgozói jól tudják, hogy csakis üzemképes és jólműködő gépek segítségével képesek mezőgazdaságunk fokozottabb feladatainak teljesítésére és csakis így válhatnak igazán szövetkezeteink, valamint dolgozó parasztságunk segítőtársaivá. A gépek javítása jól megszervezett munkát követel, s erről a kálnai gépállomáson nem feledkeztek el. Az Uzlov-féle szovjet módszer szerint, a szocialista munkaverseny kiszélesítésével láttak hozzá a gépek javításához, öt javító csoportot sikerült felállítaniok, csoportonként két-két emberrel. Minden csoport azzal az elhatározással, hogy február 20-ig vállalt kötelezettségének eleget tegyen, nagy lendülettel látott hozzá a gépek javításához. A legjobb javítócsoportok: Pécsi és Gépel csoportja, amelyek annak ellenére, hogy a szabadban, a hidegen javítanak, eddig 15 gépet hoztak rendbe. Ennek ellenére a szocialista munkaversenyben, amint a gépállomás versenytábiája is mutatja, Mikola János és a Matus-csoport áll az élen. Az öntudatosan elvégzett munkát jó eredmények dicsérik, síjnos azonban az állomáson néhány öntfdatlan dolgozó nem fordít nagy gondosságot a gépek kijavításáras a versenyben pedig a többitől messze elmaradt, S 1 ú k a és R a c s k ó csoportjai például amellett, lévő ágyak száma 13%-kal növekedett. A bölcsődék száma 18%-kal nagyobb, befogadóképességük 28%-kal nagyobb, 50%-kal növekedett az üdülőotthonok befogadó képessége. Nagyobb volt az üdülők száma is, mint 1950-ben, csaknem 90.000 dolgozó volt rekreáción. A községek villamosítása olyan sikeresen haladt, hogy az év végén már az összes községek 66.3°/n-a bekapcsolódott az áramkörbe Szlovákiában 1951- ben 104 mozival több van 47.000-rel több a rádióhallgatók száma, ez összesen 366 000-et tesz ki. 1422 különböző könyvet adtak ki 28 millió példányszámban. A lakosság természetes szaporulatában is visszatükröződik az életszínvonal emelkedése. A halandóság 18%-kal csökkent, ezzel szemben a születések száma további növekedést mutat, ezer személyre 28.6% élve született csecsemő jut, ami 27%-kal több. mint 1937- ben. Csaknem kétszer annyi lakossal szaporodott Szlovákia lakossága, mint az utolsó háború előtti esztendőben. Pártunk és kormányunk egyre kiterjedtebb gondoskodást szentel a dolgozó embernek. hogy lassan végzik munkájukat és meleg műhelyben dolgoznak, nem végeznek kielégítő munkát és hátráltatják az állomás tervteljesítését Ugylátszik nem tekintik időszerűnek a gépek időbeni javítását, nemi becsülik kellően a munkás-paraszt szövetséget. Joggal elvárjuk, hogy megjavítsák munkaerkölcsüket a többi elvtársak példája alapján. Ahelyett, hogy gőzhajtású motorkerékpár előállításán törik fejüket a munka közben, inkább újításokra törekedjenek, mégpedig elsősorban az agregátok használatának kiszélesítése érdekében. Agregátokat ugyanis a kálnai gépállomás a múltban igen gyéren alkalmazott. A gépállomás legjobb traktorosa — az elmúlt év eredményei alapján — Pányik János. aki szakmáját is ugyanezen az állomáson kezdte el. Munkáját igen szereti, hernyótalpas traktorát a világért sem adná oda senkinek, úgy vigyáz rá mint a szemefényére. Gépe még javításban sem volt! Pedig már egy éve, hogy rajta dolgozik! Kisparasztcsaládból származik és nagyon szereti a földművelést. Édesapja korán elhunyt; beteg édesanyjával és még négy testvérével, mint a szövetkezet tagjai dolgoznak a közös gazdálkodás fellendítése érdekében, ö is a szövetkezet megerősítéséért dolgozik, mint élenjáró traktoros. Munkateljesítménye az elmúlt févben is 200% körül, sőt ezen fölül mozgott. A szántást igen jól érti; átlag naponta 10 hektárt szántott föl, sőt volt olyan teljesítménye is, hogy 15 hektárt is sikerült fölszántania. Általában munkáját agregátorok segítségével végzi; ebben nagy segítsége van B o 1 d i s Mihály, aki mint segítő állandóan mellette dolgozik. A traktor megkímélése mellett igen szép * eredményt ért el az üzemanyag megtakarítása terén is. Hogy csak egyet említsünk; az őszi munkálatok folyamán csaknem 1700 liter nyersolajat takarított meg. A cséplés alatt, ugyancsak 500 liter olajmegtakarításával és a terven fölüli eredményeivel, az állomás legjobb traktorosa címet nyerte el. De eredményes munkája a jutalmazásában is megmutatkozik, havonként 9—10.000 koronát keres. Az anyagmegtakarításnál is több, mint 3.000 korona prémiumot ért el, ezt azonban mind a mai napig ismeretlen okokból még nem kapta kézhez. Jancsó elvtársnak és az üzemi pártszervezet elnökének arra kell törekedniük, hogy Pányik elvtárs traktorosnak és a hozzá hasonló többi kiváló eredményeket elért dolgozónak a prémiumot kifizessék. Hiszen szocialista építésünket a terven felül elért eredményeinkkel még fokozzuk, tehát az ilyen öntudatos dolgozókat, akik ezeket az eredményeket elérték, a prémium kifizetésévei még inkább érdekelté tesszük munkájuk fokozásában. Ezt a szükségességet a politikai vezetőnek már jóelőre látnia kellett volna, mert ezzel is hozzájárul a múlt évben elkövetett hibák gyors kiküszöböléséhez és a gépállomás hírnevének majd a munkafegyelemnek még fokozottabb megszilárdításához. Igen helyesen cselekedett a gépállomás vezetősége, amikor a politikai oktatást bevezette az állomás dolgozói részére. A politikai öntudat ma, különösen traktorállomásainkon, szinte elengedhetetlen, mert politikai munkának számít minden traktoros jól végzett munkája falvainkon, a szövetkezeti tagok és a kisparasztok körében. Az iskolázáson foglalkozni kell a gépállomás tervének alacsony, még 60%-ot sem kitevő teljesítésével is. Tavasszal pedig minden gép időben és fölkészülten lásson hozzá a munkákhoz, hogy ötéves tervürjk mezőgazdasági szektorának fokozott feladatait hiánytalanul teljesíthessük. (tk) A hiba a kerületnél van ' A hiba ott van, hogy ezzel a kérdéssel nem foglalkoznak ott, ahol éppen kelene, a kerületnél. Mi a termelési tervet az állam iránti kötelességeinket teljesíteni akarjuk, de ez csak kísérlet marad, ha az ehhez szükséges előfeltételeket számunkra nem biztosítják. Szövetkezetünk megbirkózik minden akadállyal és leküzd minden nehézséget, ami a szövetkezeten belül van, de nem felelhetünk azért, ami a szövetkezeten kívül, a hatáskörünkön kívül van. A tőrei szövetkezet már többször bebizonyította, hogy jó munkát tud végezni, bebizonyította ezt a jó gabonaterméssel, az állattenyésztésével, de szinte lehetetlen megküzdenünk az olyan nehézségekkel, amilyenek elé a traktorállomáá hanyagsága, az oda befurakodott ellenséges elemek tudatos szabotálása állít bennünket Az a hiba, hogy a traktorállomásokon olyan egyének vannak, akiknek lábuk alatt már másutt forró lett a föld, most megbújnak a traktorállomáson és tovább végzik ellenséges, romboló munkájukat A Csemadokra, mint a magyar dolgozók tömegszervezetére ezen a téren szintén nagy feladatok várnak. A Csemadoknak arra kell törekedni, hogy a magyar dolgozókat olyan öntudatra nevelje, hogy ezekkel a megbújt elemekkel mindenütt fel tudják venni a harcot, és azok lába alatt a talajt mindenütt. forróvá tegyék, hogy rejtekhelyeikről kisüstöliék őket. A múlt év Szlovákia iparosításában a nagy sikerek esztendeje volt A falvakon még mindig sok a termelésim! kivont munkaerő
