Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-01-06 / 1. szám
1952. január 6. StokuißHmäm A köbölkút! szövetkezet kiküszöböli a hibákat és megerősödve indul az új esztendőbe Másfélmilliós jövedelemre számítanak a küszöbönálló nádaratásból A köbölkúti szövetkezet szép eredményeket ért el az elmúlt évben. Amint a tagok beszélgetésünk során elmondották: a szövetkezet minden terménye 4—5 mázsával adott többet hektáronként, mint az egyéni gazdálkodóknál. A jó eredmények mellett azonban itt is megmutatkozott az elmúlt év folyamán, hogy a tagok politikai megerősödése és különösen munkafegyelme nem tudott lépést tartani gazdaságuk növekedésével. A vezetőség az eredmények láttán elbizakodott, elkényelmesedett. Ez leginkább a munkálatok megszervezésénél mutatkozott meg. Az elmúlt évben ugyan előkészítették a munkaterveket, de a tervek jórésze csak papíron maradt. Megalakultak a munkacsoportok is, sőt a parcellákat is kijelölték megmunkálásra, de az év ^folyamán a felosztást sutba dobták és ott dolgoztak a tagok, ahol éppen szorított a munka. Ennélfogva a múlt évben igen sok hiányossággal kellett megküzdeniök. anyakoca gondozásáért 1.25 munkaegység, az elválasztott malacokért 1.25, 70 db. 50 kg-on fölüli süldő gondozásáért ugyancsak 1.25 munkaegység jár. Az anyakocáktól elválasztott kismalacokért ugyancsak jutalmat szabtak meg, éspedig hét elválasztott malacért 30 korona, nyolcért 50 korona, kilencért 300 korona, tízért pedig 880 korona a külön jutalom. A szövetkezet még 1950-ben kezdte el a sertéstenyésztést, mégpedig csaknem 30 törzskönyvezett anyakocával. Azóta igen megnövekedett a sertések száma, úgyhogy az elmúlt esztendőben csak a sertéstenyésztésből közel 2 millió korona hasznot könyveltek el. Ezt az eredményt Lenhart Ferenc cs felesége érte el, akik minden tudásukkal és szorgalmukkal azon vannak. hogy — az állami tervtől eltekintve — ebben az évben 200%-kai emeljék a sertések számát. Szorgalmas és odaadó munkájuk meghozta gyümölcsét. A múlt esztendőben pénzben összesen 158.760 korona jövedelmük volt, ezenfelül természetbeni járandóságuk csaknem meghaladja az 50 métermázsa gabonát. Félévkor, az augusztusi elszámolásnál 30 mázsa gabonát kaptak, amelyet az utolsó szemig beszolgáltattak a Földműves Raktárszövetkezetbe. Erről Lenhart Ferenc a következőket mondja: — A nép államával szembeni felelősségem tudatában adtam be természetbeni járandóságomat azzal a meggondolással, hogy az állandó kenyerem amúgyis biztosított az év végén kapott természetbeni járulékból. Nekünk, szövetkezeti tagoknak arra kell törekednünk, hogy elvégzett munkánkkal erősítsük a szövetkezetét és hogy a többtermeléssel saját hasznunkat is növeljük. A szövetkezet tagjai igen szép reményekkel várják az elszámolást. Néhányan rádiót, mások pedig biítort , készülnek vásárolni. Nos, ez lehetséges is azoknak,' akik komolyan vették a szövetkezet egészéví munkáját. A szövetkezet most készül a nád aratásához, amelyet Köbölkúton második aratásnak neveznek, hiszen a 120 hektáron elterülő mocsaruk gazdag nádtermést nyújt. Erről a területről, mint azt a szövetkezet elnöke is mondotta, 100.000 kévét gyűjtenek be. Egy kéve ára 15 korona, tehát másfélmillió koronát tesz ki a nádas jövedelme, amely jelentős mértékben emeli a munkaegységek értékét. Ezt az összeget ugyancsak az egész évben ledolgozott munkaegységek szerint osztják el. A nád feldolgozását a szövetkezet saját tagjaival is képes elvégezni. Több, mint negyven női tag áll rendelkezésükre. akik a tél folyamán is gazdagon jövedelmező munkához juthatnak. A nád, mint építőiparunk egyik fontos nyersanyaga, ötéves tervünk folyamán még bővebb kitermelést kíván, éppen ezért a kézierővel végzett feldolgozását is gépesíteni kellene. Mindezt Köbölkúton meg lehet valósítani, hiszen Rémes Sándor lakásán kihasználatlanul, eldugva áll a nádkötőgép, amely igen meggyorsítaná a kötési munkálatot. De Remes Sándor a nádkötőgépet a szövetkezetnek még kölcsönözni sem akarja, azt gondolja, hogy ezután is kiuzsorázhatja a szövetkezetei, mint azelőtt, a kulákok által vezetett időben a község pénztárát. Hogy aljas szándékát leplezni tudja, beszegődött a tovarnoki közüzemekbe, ennek folytán pedig úgy tünteti fel a nádkötőgépet, mint a közüzemek vagyonát. Megfeledkezik azonban arról, hogy ebben az esetben sem veheti igénybe saját spekulációs céljaira a kötőgépet, különösen nem a szövetkezettel szemben. Ügv gondolja Rémes Sándor, hogy a tél folyamán távol lesz munkahelyétől, nem fog dolgozni, hanem a tiszta jövedelem 30%-áért megköti gépével a szövetkezet dús nádtermését amely számára körülbelül három, — négyszázezer korona jövedelmet jelentene. Ezeket a gondolatokat vesse ki Remes úr a fejéből mert elmúltak azok a ,,jó idők“ amikor egészévi henyélése jutalmául télen egy hónap alatt félmilliós összeg csúszott minden egyéb megerőltetés nélkül a zsebébe mások becsületes munkája árán. Szombat A hamvai EFSz fordítson több gondot a munkatervek betartására és az éberségre A hamvai szövetkezetben az őszi vetési munkálatok elvégzése után, hozzáfogtak a mélyszántáshoz, amelyhez a tornaijai traktorállomás adott ugyan traktort, mégse teljesítették 100%-ra eddig a mélyszántás tervét. A tagok elbeszélése szerint Bozó körzeti titkár helytelen eljárása okozta a lemaradást, aki még a mélyszántás befejezése előtt jogtalanul beleavatkozva a szövetkezet munkálataiba elküldte a traktoristákat Csíz községbe, egy Csiszár nevezetű 40 hektáros kulákhoz. szántani. A szövetkezet tagjai elitélték Bozó titkár basáskodó eljárását és nyomban ielentették az esetet a traktorállomásnak. Bozó körzeti titkárnak, mint népi szerveink egyik fontos tényezőjének tudnia kellene, hogy szövetkezeteink munkája előbbre való. mint a kulákok támogatása. Ebben az esetben csak arra a következtetésre juthatunk, bogv Bozó elvtárs kötelességét rosszul teljesíti, vissza él a dolgozó nép bizalmával, s egyben fékezi mezőgazdaságunk előrehaladását a nagyüzemi gazdálkodás útján. Ennek a felületes munkának az eredménye az, hogy ma a hamvai szövetkezetben még 12 és fél hektár föld szántátlanul áll, noha a szövetkezet tagjai tavasszal fontos iparinévényt terveztek ezen földekbe. A szövetkezet földterülete a múlt éghez viszonyítva 73 hektárral növekedett. Ebben az évben a szövetkezet öszszesen 318 hektáron 24 állandó dolgozó taggal kezdi meg a tavaszi munkálatokat. A földterület szaporodása nyomán emelkedett az őszigaboná vetésterülete is, éspedig 27 hektárral. Ennek alapján az ősszel 50 búzát. 13 ha rozsot, 8.5 ősziárpát valamint 5 ha ősziárpát valamint 5 ha őszibükkönyt vetettek el. Az őszimunkálatok befejezése után a tagok hozzáfogtak egy új istálló építéséhez melybe 200 darab sertést kívánnak tavasszal elhelyezni. Az envhe tél jó alkalmat nyújt arra. hogy az istállót mielőbb felépítsék, mindemellett gondoltak arra is, hogy az építkezés mennél olcsóbb és gazdaságosabb legyen. A szövetkezeti tagok az ácsok és a kőművesek azon vannak, hogv az építkezésen legalább 100.000 koronát takarítsanak meg. Habár részint megoldást nyert a sertésistállók felépítésével a szövetkezet legfontosabb problémája, mégsem kielégítő, mert az új istálló felépítésével sem jut hely a juhok részére. Mindenesetre megoldást könnyen találhatunk csak széjjel kell nézni a faluban. Valamikori földbirtokosok hatalmas istállói csaknem üresen állanak, nincs bennük több egy két állatnál, holott befogadóképessége 10—15 darab. Mindezeket az istállókat már a szövetkezet tagjai kiszemelték állatállományuk elhelyezése céljából, de kérelmük eddig nem talált meghallgatásra a Járási Nemzeti Bizottságon. Ezúton felhívjuk a járási szervek figyelmét járjanak el mennél sürgősebben a hamvai szövetkezet ügyében, hogy állatállományukat kellőképpen elhelyezhessék sőt azt a tervnek megfeieleőn fölszaporíthassák. Nem hagyhatjuk szó nélkül a szövetkezeti tagok laza munkafegyelmét sem, mert az ilyen elharapozásokból nagy hiányosságok állhatnak be. Vonatkozik ez különösen Láng állatgondozóra ki hanyagul végzi munkáját, sőt még az is előfordult, hogv megsem jelent az istállóban. minden előzetes bejelentés nélkül. A többi tagok bizony ezt nem nézik jó szgmmel. sőt meg is dorgálják felelőtlen magatartása miatt amire Láng bicska váltogatással válaszol ahelvett, hogy hibáját beismerné és igyekeznék megjavítani. A tagok elbeszélése szerint többször előfordult, hogv Láng dühében az állatokat kínozza. Vasvillával megszurkált állatok már előre félnek gonosz etetőjüktől, de ő mit sem törődik ezzel, még konokabbul kezeli őket Mindez MAGYAR FÖLDMŰVES! űried dnlpnzik lapunk, nedek írja minden snrál. hgy hét minden mezőgazdasággal összefüggő hírét megtalálod lapunkban Kiváló szakemberek adnak minden héien aktuális tanácsokai ,vi 1-00'— boronáért minden öéten bebopostat hozzád a arra vall, hogy Láng állatHerélő poroszlóként bánik a reábizott állatokkal, amit elengedhetetlenül ki kell. ebrudálni a szövetkezet tagjainak soraikból hiszen már lopáson is tetten érték, amikor kukoricát lopott a magtárból. Ezekért a hiányosságokért és súlyos esetekért a felelősség a szövetkezet vezetőségét és tagságát terheli, mert nem fordítanak kellő gondot gazdaságukra. Sőt azt is mondhatnánk, hogy maga a vezetőség is ludas a dolgokban, mert az osztályellenség által felbújtatott bérencét Lángot, még a mai napig sem tették lakat alá sok-sok kihágása miatt. Hozzávetőleg még megemlíthetjük, hogy a kulákság befolyása hamván is begyökerezett a szövetkezetben. Láng a kulákok embere, kinek nem fekszik szivén a szövetkezet továbbfejlődése. Éppen ezért a helybeli Pártszervezetnek is éberebbnek kell lennie, nehogy a szabotálok és a kulákok előretolt szócsövei még nagyobb kárt okozzanak a hamvai szövetkezetben. Elszámolást illetőleg súlyos hibára kell rámutatnunk egyrészt felvilágosultság másrészt pedig tapasztalat híj* ján. A múlt évi munkálatok alkalmával jóval túllépték a tervezett munkaegységeket. aminek csak most az elszámolásnál látják a hátrányát. A cséplésnél például a tervezett munkaegység a következőképpen állt: minden kicsépelt 150 mázsa gabonáért a gépet kiszolgáló tagoknak 3 munkaegység járt. Ezzel szemben csak 80 q-át csépeltek ki naponta és mégis megkapták a 3 munkaegységet. A szövetkezet vezetőségének ezen jutalmazási politikája nem vezethetett a munkafegyelem megszilárdulásához sem és nagy mértékben csökkentette a tervezett munkaegységek értékét is. Az EFSz tagsága csak saját magát csapta be ami most az évvégi elszámolásoknál mutatkozik meg majd a legjobban. A munkaegységek csökkenésével csökken ' a tagok jutalmazása is, mely rávilágít a tagok múlt évi felületes gondolkodzására a munkálatok elvégzésénél. Egyben szolgáljon erre az évre intő jel ként a szövetkezeti tagoknak, mint a vezetőségnek a nagyüzemi gazdálkodás alapelve. hogy csak pontosan kidolgozott terv és annak szigorú betartásával valósítható meg hamván is a nagvüzemű szocialista gazdálkodás Prihradsk' ____5_ A tavalyi hibákat kiküszöbölve, erre az esztendőre ugyancsak munka- és pénzügyi terveket dolgoztak ki. Csakhogy most már nagyobb súlyt fektettek a tervek aprólékos kidolgozására, minden munkamozzanat benn van a tervben. A munka tervek kidolgozásával egyidejűleg állandó munkacsoportokat kellett megszervezniük, nehogy az elmúlt év nehézségei újból megismétlődjenek. Négy mezei munkacsoportot állítottak fel, amelyek között szétosztották mind az élő, mind a holt gazdasági felszerelést. A munkacsoportok különkülön gazdasági udvarokban helyezkedtek el és már így csoportonként láttak hozzá a munkatervek kidolgozásához. A tervek aprólékos kidolgozását megelőzte a munkaegységek, vagyis a normák letárgyalása. A tagok öntudatos része megértette, hogy a szilárd munkaegységednek óriási jelentőségük van szövetkezetük sikeres továbbfejlődésében. Azok a tagok, akikből hiányzik az öntudat, a gyűlésről eltávoztak, hallani sem akartak munkaegységről. Egy másik összejövetelen azonban, végre nagy felvilágosító munka után ők is rájöttek, hogv szilárd munkaegvség nélkül a szövetkezet nem tudná biztosítani a tagok életszínvonalának állandó emelkedését. A munkaegységek megállapítása után minden csoport nekilátott évi munkaterve kidolgozásához. Az első csoport vezetőié, Béres Ferenc elvtárs nem fogta föl kellően a tervek fontosságát és elhanyagolta a terv kidolgozását. Csak ú gv féllábbal vett részt a tervek összeállításán. Neki, mint Pártunk tagiának tudnia kellene, hogy a kommunistáknak példát kell mutatniok mindenhol a munkahelyükön. A kertészeti munkacsoportot a négy mezei munkacsoport áll1-tóttá fel. éspedig a következőképpen: valamennyi munkacsoport egy rajt ad a kertészetbe; ezzel a nyári, valamint a tavaszi munkálatok és a szállítás már megoldódott, hiszen minden csoport egvenlően érdekelt a munkaegységek értékének emelkedésében. Az állattenyésztő csoport ugyancsak összeállította munkatervét. Egy tehén átlagos tejhozamát ebben az évben 2.000 literre kívánják felemelni. A munkák itt is minőség és mennyiség szerint jutalmazhatók amit egvébként a terv is magában foglal. Minden 100 liter kifejt tej után 2 munkaegységet állapítottak meg. Az ezen fölül elért tejért pedig 25%-os prémiumot szabtak meg. A tehenek megtermékenvítése ugyancsak egy munkaegységet jelent ugyanakkor minden egészségesen leellett borjúért darabonként 8 munkaegységben egyeztek meg. H asonlóképpen a sertéstenyésztésben is minőség szerint jutalmazzák a munkálatokat. Itt a következő munkaegységeket állapították meg: 25 darab J/za&ad f á&dtnűv.zs
