Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-06-01 / 22. szám
8 1952. június 1. A szovjet kolhozok hatalmas tábláin nagyméretű agregátok gyorsítják a munkát. A füvesvetésforgó rendszer alkalmazása a novo-annenszki járás kolhozaiban Pótbeporzással növeljük rozstermelésiinket A rozs termésátlagát nagy mértékben fokozhatjuk, ha alkalmazzuk a Szovjetunióban jól bevált pótbeporzásos módszert. A rozs ugyanúgy, mint a kukorica, idegen beporzású növény, azaz az egyes virágok megtermékenyítéséhez egy másik virág pora szükséges. Ha a megtermékenyülés folyamatát, vagy a virágpor átjutásának módját egyik növényről a másikra a puszta természeti tényezőkre bízzuk, igen gyakori a hiányos szemképződés, amit a rozskalász ablakosságának nevezünk. Az ablakosság mértéke a termékenyítésre kedvezőtlen idő esetén a 20-30%ot is elérheti. A terméscsökkentő tényezők hatásának kiküszöbölésére tehát a jobb megtermékenyülés elősegítése céljából alkalmazzuk a mesterséges pótbeporzást. Ennek segítségével bőségesen juttathatunk virágport a megtermékenyülésre. A mesterséges pótbeporzással a bibe tetszés szerint" választja ki a neki legjobban megfelelő virágport, tehát a megtermékenyülés is tökéletesebb lesz. A mesterséges beporzással a megtermékenyülés gyors lefolyását biztosíthatjuk, aminek következtében a szemképződés teljes és egyenletes lesz. A pótbeporzás termésfokozó hatása még a következő évben is megnyilvánul, mert az így termelt vetőmag nagyobb biológiai értékű, tehát nagyobb termelésre képes. Mindezek következtében nemcsak ebben az évben lesz nagyobb a termés, hanem a pótbeporzott rozstábláról származó mag a következő évben is átlagban 0.5—1 q terméstöbbletet ad. A pótbeporzást tehát elsősorban a vetőmagnak szánt táblákon végezzük el. Szovjet tapasztalatok szerint, ahol a rozs mesterséges pótbeporzását alkalmazták, hektáronként 1-5—5 q terméstöbbletet értek el és az ablakosságot 22.6%-ról 6.6%-ra csökkentették. A rozs pótbeporzását a fővirágzás idején végezzük. Amig a középső kalászrészek virágoznak, addig a pótbeporzásnak jelentősége kisebb, mert ebben az időpontban a virágok megtermékenyítésére elegendő virágpor képződik. Annál fontosabb azonban a középső kalászrészek elvirágzása után, amikor a kalász alsó- és felső része virágzik. Ekkor érkezik el a legfőbb ideje a mesterséges pótbeporzásnak. A pótbeporzást lehetőleg szélmentes időben, a reggeli órákban (7—10 óráig) a harmat felszáradása után végezzük. Esős időjárás esetén a pótbeporzásra az esők közötti időszakot kell felhasználni. Amennyiben 10 óra után túlságosan nagy a fölmelegedés, a munkát ne folytassuk tovább, mert a magas hőmérséklet egyfelől csökkenti a virágpor életképességét, másfelől a bibék fogékonyságát, tehát ilyenkor a megmékenyülés nem tökéletes. A pótbeporzást a virágzás idején három-négy napon át a teljes elvirágzásig meg kell ismételni. A pótbeporzás gyakorlati keresztülvitele a következő módon történik A kijelölt rozstáblán két dolgozó feláll egymástól 8—10 méter távolságra, vagy ha lóhátról végezzük, 18—20 méter távolságra és a sorok irányában haladva kifeszitett kötelet húznak magukkal a virágzásban lévő rozstáblán a kalászok magasságában Célszerű a 10 méter hosszúságú kötélre könnyebb zsákokat vagy vászondarabot erősíteni úgy, hogy az a kötélről kb 40—50 cm-re lelógjon. Ebben az esetben a kötélre erősített vászondarab haladjon a kalászok magasságában és ez hozza hullámzásbaa beporzandó rozsszakasz kalászait. A kötélre erősített vászon szinte úszik a kalászok felett, sokkal könnyebb a kötél húzása, másfelől pedig a vászonra tapadt virágporkeveréket folyton továbbvisszük a másik kalászra. A nagy termésért vívott harcban minél nagyobb területen alkalmazzuk a rozs pótbeporzásának fejlett módszerét. így minden külön befektetés nélkül egészen csekély munkával, átlag 10—15 százalékkal növeljük rozstermésátlagunkat. A sztálingrádi körzet novoannenszki járásában már tizenkét éve alkalmazzák a füves vetésforgót. A füves vetésforgó összetétele olyan nagy tudósok munkájából és tudományos kutatásaiból született, mint V. Dokucsájev, P. Kosztacsev és V. Viljamsz munkáiból s ezért a füves vetésforgó a termőföld termékenységének egyik legpontosabb szakaszát képezi. Ez az eljárás egybeolvasztja a mezőgazdasági termelés minden szakaszát, mint például szántóföldet, rétet, erdőket és az állatállomány hasznosságának kérdését. A füves vetésforgó eljárása mindezekkel az egybekapcsolódó rétekkel — az egységes vetési eljárással, a föld megművelésének rendszerével, az erdősávok létesítésével, bebiztosítja a termőföld hozamának állandó emelkedését, ugyancsak állandó takarmány alapokat alkot az állatállomány hasznosságának biztosítására, egyszóval elsőrendű biztosítéka a mezőgazdaság magasabb termékenységének. Amióta novoannenszki járás kolhozai teljes mértékben alkalmazzák a füves vetésforgó eljárását. nagymértékben emeltél- i,e.k termék nységét. Az elmúlt évben például csupán a gauouuucinüekben öt! száz^^^.ml lépték túl a háborúelötti színvonalat, ami annyit jelent, hogy az állam részére ugyanennyi százalékkal több gabonaneműt szolgáltattak be. Ugyanakkor az állatállomány hasznossága is emelkedett. A „Bolsevickij prapor” kolhozban, ahol a legalaposabban alkalmazzák a füves vetésforgó rendszerét, a legutóbbi ötéves terv folyamán átlagosan megkétszerezték a gabonaneműek hektárhozamát, valamint a napraforgóét is azokkal az évekkel szemben, amikor még a füves vetésforgót nem alkalmazták. Amikor a járás kolhozai bevezették a füves vetésforgót, elsősorban a vetés helyes rendszerét honosították meg, úgy a gabonaneműekben, mint a takarmányfélékben. Azok a kolhozok pedig, amelyek rendszeres öntöző gazdálkodást folytatnak, bevezették a réti gazdálkodás egységes vetési rendszerét. Ugyanekkor nem feledkeztek meg a termést védelmező, erdövédő sávokról sem, amelyeket úgy helyeztek el, hogy azok tökéletes védelmet nyújtsanak. A szakemberek a kolhozparasztokkal karöltve a tízrészes vetési eljárást vették alapul, amikor is, például a tavaszi búza, a legalkalmasabb termelési folyamat alkalmával került földbe, tehát többéves fű és szénatermés után, a téliek pedig kizárólag csak feketeföldbe kerülnek, mert az ottani viszonyok szerint ez a legkedvezőbb. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy az összps növényi termékek úgy legyenek elvetve, ahogy az állami terv előírja és egyben bebiztosítja a sztálingrádi sztyeppéken is a magasabb terméshozamot. Ezenkívül a takarmányféléknél bevezetett vetési eljárások teljes mértékben segítségére vannak a kolhozparasztoknak a takarmánykérdés megoldásánál és elősegítik az állatállomány állandó emelkedését. A mezei vetési eljárások a többéves réti és egyébb takarmánynövényekkel való bevetése a szántóföldek struktúrájának megjavítását szolgálja, egyben nagymennyiségű szénát nyújt s ugyanakkor a takarmányfélék vetési eljárása bőséges legeltetésre ad alkalmat. így a tavaszi szénatermés tavaszi takarmányul szolgál, nyáron a nyári takarmányfélék, ősszel pedig a nedvdús takarmányok, amelyek a takarmányok vetési területéről kerülnek ki. A kolhozokon bevezetett vetési eljárások rendszeressége mindenkor alkalmazkodik a gazdaságok követelményeihez és különlegességeihez, így például négy kolhozban a tízu részes vetési rendszer helyett, kilenc részes vetési rendszert vezettek be és a takarmányvetéséből egy részt mellőztek. Igen nagy jelentőséggel bír, hogy a járás kolhozai a füves vetésforgó bevezetésénél saját maguk által termesztett vetőmagot igyekeztek használni. 1950 végén már 37 kolhozban bevezették a füves vetésforgót, s ezek túlnyomó része már ebben az évben áttért a takarmányfélék vetési rendszerének teljes folyamatára. Az első eredmények mindjárt meg is mutatkoztak, a „Deminszkij” kolhoz parasztjai a gabonaneműekben 4.6 mázsa terméshozam emelkedést értek el. Az a köles például, amelyet a „Lenin” kolhozban és a „Bolsevickij” kolhozban és másutt többéves széna és takarmányfélék területén vetettek el, 35—40 százalékkal magasabb terméshozamot hozott az előző évekkel szemben. A füves vetésforgó rendszernek egyik igen fontos alkotórésze az erdősávok létesítése. Ezek az erdősávok meggátolják a sztyeppében a hófúvásoknál a hótakaró elhordását a szántóföldekről. Ezeknek az erdosávoknak védelme következtében b hóolvadás meglasr súl és így a föld jobban átitatódik nedvességgel, amiáltal a nedvesség úgyszólván egy méter mélységig be van biztosítva. Nyáron pedig ezek az erdősávok megvédik a szántóföldeket a szelek szárító hatásától és hozzájárulnak a levegő viszonylagos nedvességéhez. Mindez hatalmas eszközt jelent a szárazság elleni harcban. Az erdősávok jelentős szerepét s magasabb hektárhozamok elérésében teljes mértékben alátámasztják a járás kolhozainak tapasztalatai és a sztyeppe más körzetei is. Ezidőszerint a járás kolhozai 2300 ha-nyi erdősávval rendelkeznek. A „Kaganovics” kolhoz, „Sztálin” kolhoz, „Lenin” kolhoz és más kolhozok ebben az évben már be is fejezik erdősítési tervüket. Az egész járásban pedig 1953-ban fejeződik be az erdősávok létesítésének terve, ami annyit jelent, hogy az erdősítés tervét 10—11 évvel hamarabb hajtják végre, mint azt az összállami terv előírja. A kolhozok tagjai felismerve az erdősávok rendkívüli jelentőségét az erdősítést határtalan lelkesedéssel végzik. 1946-ban, amikor ezen a részen nagy szárazság volt, a „Lenin” kolhoz, „Kaganovics” kolhoz, „Bolsevik” kolhoz és a többi kolhoz gabonaföldjein, amelyek' a korábban létesített erdősávok mentén húzódtak el. 15—40 százalékkal adtak nagyobb gabonatermést, mint azok a területek, amelyek távol estek az erdőktől. Ebből világosan látszik, hogy amint az erdősávok fái növekednek, olyan mértékben terjed ki hatósugaruk. Az erdősávok ültetésénél nagy segítséget nyújt a kolhozparasztoknak az állami gépállomás, amely kizárólag erre a célra volt megszervezve. Az erdősítés teljes egészében gépesítve van, amely a micsuríni tudomány alapján végzi az erdősítést, kizárólag erre a célra szerkesztett, különleges gépekkel. Ezenkívül állandóan folyik a szakemberek iskoláztatása, akik a kolhozparasztok soraiból kerülnek ki. Az erdősítést végző csoportok élén minden alkalommal a legtapasztaltabb szakértők állanak. A füves vetésforgó alkalmazásánál a kolhoz parasztsága nagy súlyt helyez a munkálatok helyes elvégzésére. A munkálatok két főrésze a tarlóhántás és a mélyszántás. A tarlóhántást nyomban az aratás után végzik, ami legjobb eszköze a nedvesség tartalékolásának és egyben a gaz kiirtásának. A mélyszántást a gépállomások már 1949-től kizárólag előhántos ekével végzik. A 27—30 cm-re végzett mélyszántásnál nagy mértékben megjavul a nitrobiológiai folyamat, növekszik a föld nedvességtartalma, stb. és a talaj megtisztul a gaztól. A szárazság elleni védekezésben nagy szerepet játszanak a halastavak is. A kolhozparasztok 24 nagy halastavat építettek ki, ugyancsak két duzzasztógátat emeltek és egy vízierőművet a Buzuluk folyón. -A mezőgazdasági kultúrák magasabb terméshozamának és jobb minőségének érdekében a kolhozok minden területet nemesített vetőmaggal vetnek be, nagymértékben alkalmazzák a vetőmag jarovizálását, a vetések porozását ásványi és szerves műtrágyával, stb. A füves vetésforgók rendszerének alkalmazása a kolhozok előtt a fejlődés mindent átölelő lehetőségeit nyitották meg, ami annyit jelent, hogy a mezőgazdaság termelékenységének növeléseivel állandóan emelkedik a kolhozparasztok jövedelme, s így életszínvo nala is. Pavel Szergejev, a novoannenszki járás Sztálin-díjas főagronómja. Bortermelők kiállítással egybekötött országos versenye Modrján Május 31.-től kezdődően június 2-ig kiállítással egybekötött borminőségi verseny lesz Modrán, amely alkalommal a mezőgazdasági szakirodalom is kiállításra kerül. A szlovákiai borfeldolgozó üzemek még hetekkel ezelőtt versenyfelhívást intéztek köztársaságunk szőlővel gazdálkodó dolgozóihoz. Ez a felhívás nagy megértéssel találkozott, úgyhogy ez idő szerint mintegy 600 minta érkezett a kiállításra. A jelentkezők között az EFSz-ek is 23 mintával vannak érdekelve. A minták nagyrészét az állami birtokok és a szőlőtermelő szövetkezetek küldték be. Értesülésünk szerint a népi demokratikus államok is képviseltetik magukat a kiállításon. A kiállítás május 31-én kezdődik és június 2-án este végződik. A programm értékes szak- és színelőadásokkal lesz tarkítva, melynek fénypontja az államdíjas Sl’uk együttes fellépése lesz. A program kerámiai és mezőgazdasági szakirodalom művészi kiállításával bővül, melyet az Orác könyvkiadó vállalat rendez, a népművészeti központtal karöltve. A kiállításra úgy Pozsonyból, mint a modort állomásról állandó autóbusz járat lesz. A kiállítás rendezősége gondoskodott arról, hogy a látogatók igényeit kielégíthesse. ]ól halad a munka a garamszentgyörgyi EFSz-ben Mi a garamszentgyörgyi EFSz tagjai még május első felében megkezdtük a növényápolási munkálatokat. A napraforgó kapálását 100%-ban elvégeztük s a kukoricát is bekapáltuk és a cukorrépa egyelése is befejezés előtt áll. Szép eredményt ér el szövetkezetünk a kertészeti munkákban is. Május 15-én elvégeztük a paradicsompalánta kiültetését s a kiültetett palántákat már meg is kapáltuk, úgyszintén a kalerábé, paprika és uborka kapálásával is végeztünk. Olyan nagy kedvvel folyik a munka a szövetkezetben, hogy még a hideg időjárás sem gátolta a munkákat. Erősen küzdünk a természettel. Amikor éjjeli fagyok veszélyeztették szorgalmas munkánkat, úgy védekeztünk, hogy tüzet raktunk a táblák körül s egész éjjeleken keresztül tüzeltünk, csakhogy a kárt csökkenthessük. Mi, a garamszentgyörgyi EFSz tagjai igyekszünk szövetkezetünkben minél jobb munkát kifejteni, mert mindnyájunknak közös célja, a minél magasabb terméshozam elérése. Tudatában vagyunk annak, hogy ha többet termelünk, többet szállíthatunk a közellátásnak, amiáltal a mi életszínvonalunk is emelkedik. Füri János, Garamszentgyörgy. MAGYAR FÖLDMŰVES! Érted dolgozik lapunk, neked írja minden sorát. Egy hét minden mezőgazdasággal összefüggő hírét megtalálod lapunkban Kiváló szakemberek adnak minden héten akluális tanácsoké Évi 100‘— boronáért minden héten bekopogtat hozzád a J&a&ctd Szabad Földműves a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja — Kiadóhivatal: Bratislava Krízková 7. — Telefon: 332-99. Szerkesztőség: Bratislava Krízková 7. Telefon- 243-46 — Főszerkesztő. Major Sándor — Kiadja az „Orác” lap- és könyvkiadó vállalat. — Nyomja: Concordia nyomda Bratislava, Ul. Nár povstanie 41 — Irányító postahivatal: Bratislava 2. — Előfizetés egy évre: 100.—Kcs, félévre 50.—Kcs. — A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. — Eng. sz. PIO 566/52. IV.2.
