Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-06-01 / 22. szám
6 1952. június 1. Nézzük csak meg, hogyan dolgoznak a bajcsi birtok dolgozói a Kotelnicai gazdaságban: Május 25-ig 70 ha lucerna lekaszálását tervezték és nemcsak teljesítették tervüket, de 15 ha-val túl is teljesítették. Ezt azért érték el, mert a csoport minden tagja túlteljesítette normáját. így például Kapel József traktoros, napi 5 ha helyett, 7—8 hektárnyi lucernát kaszált le. Lovász József és Forgács János napi 2 ha helyett, három hektárnyi lucernát is lekaszált lovasfogattal. Sáfár Fe-Cseppekből lesz a tenger A jó takarmányalap úgyszólván határtalan lehetőséget nyújt a tehenek gondozói számára, a tejtermelés és a súlynövekedés terén, épúgy, mint a sertés hizlalda dolgozóinak is. Ha egy kicsit elkésve is, de már a bajcsi gazdaságokban is elindult hódító útjára Malininová jól ismert módszere Helyes etetés és tőgymasszázs révén például Csevanka elvtárs, a bajcsi gazdaság tehenésze 15 nap alatt napi 2 l átlagos tejhozam emelkedést ért el tehenenként, Borsos elvtárs csportja, a gyulai udvarban ugyancsak 1.5 literes emelkedést ért el tehenenként s ezzel napi 9.5 literre emelkedett a tejátlag. Amint említettük, a tőgymasszázs még csak a közelmúltban indult el hódító útjára a bajcsi gazdaságokban és az első eredmények már Is azt mutatják, hogy e módszer alkalmazása több százliteres többletet jelent a tejhozamban. Mindenesetre az eddigi eredménynyel korántsem lehetünk megelégedve, mert a tejhozam emelkedésének érdekében sokkal jobban ki kell használni azokat a lehetőségeket, melyeket az idei kiváló minőségű takarmányalap biztosít. Azoknak a tehenészeknek, akik még nem alkalmazzák a tejhozam emelésének fent említett módszerét, mielőbb alkalmaznak kell és követniük kell az élenjárók példáját. Különösen sokat tanulhatnak a sertésetetőktől, akik a kormányrendeletben előírt 54 dkg napi súlynövekedés helyett, napi 60—62 dkg-os növekedést érnek el. A ser-A takarmányfélék késedelmes kaszálása nagy érték veszteséget jelent renc pedig napi 4 ha helyett, 5 ha-S gereblyélt össze. A széna ezután mindenütt szárítókba került. így történt meg aztán, hogy bár a kazalbarakás későbbi időpontra volt tervezve, már május 25-ig tíz hektárról el lett végezve. Ugyancsak nem szerepelt a tervben a silózás sem, mégis 9 vagonnyi takarmányt silóztak meg. Amint említettük ezekben a csoportokban ott dolgoztak az állatgondozók, akik a fejés után kimentek a mezőre, továbbá a disznóhizlalda dolgozói, lóápolók, a dohánycssoport tagjai és mások, akik dolga végeztük után még ezen a téren is hozzájárultak az állatállomány fejlesztéséhez. Természetesen ezért a munkatöbbletért, több keresethez is jutnak. Megemlítjük még. hogy a bajcsi állami birtok dolgozói igen értékes kötelezettségvállalásokkal igyekeznek hálájukat kifejezni Siroky elvtárs iránt születésnapja alkalmából. Ezeknek teljesítésével lapunk más helyén foglalkozunk. tésetetők között nagyszabású munkaverseny fejlődött ki s ebből született meg a nagyszerű eredmény, amely évi 72.000 kilogrammos hústöbbletet jelent. Ebben a versenyben a Chrasti gazdaság etetői. Szabó László és Szabó Lajos, Kovács István és Zsiga Lajos járnak elől, míg az öreg-gútai gazdaságban Virág János és István vezetnek. De hasonlóképpen megemlékezhetünk majd a többi etetőről is, akik munkájukkal hozzájárulnak dolgozóink húsellátásának biztosításához. Csak egy néhány példát ragadtunk ki abból a nagy igyekezetből, mellyel a bajcsi állami birtok dolgozói igyekeznek nemcsak teljesíteni az összesített tervet, de túlteljesíteni is. Sokat beszélhetnénk még arról is, hogy milyen agrotechnikai intézkedésekkel biztosították be a magasabb terméshozamokat más növényeknél is a bajcsi állami birtok dolgozói. így például mit jelent az, hogy csaknem 700 hektárnyi területet vetettek be keresztsoros vetéssel, ha tudjuk, hogy tavaly egyes keresztsoros parcellákról 4—5 mázsával nagyobb termést takarítottak be hektáronként, mint ahol nem volt keresztsoros vetés. Arról is beszélhetnénk, hogy mit jelent a terméshozamot illetően, hogy több mint 150 hektáron használtak szemcsés műtrágyát, aminek nagy előnyét látjuk, ha ránézünk a szépen fejlődő gabonára, amely kiemelkedik a többi közül. Ez mind azonban egy újabb fejezetet érdemel. Miklya János. Állami birtokainknak, EFSz-einknek, és a dolgozó parasztjainknak termelési tervük teljesítésében nagy segítséget nyújt a „Szénakaszálás és a szénafelvásárlás biztosítására vonatkozó kormányrendelet, amely jó útmutatóul szolgál arra, hogy a here és szénaféléket veszteség nélkül betekaríthassuk s így az állattenyésztés fejlesztésének szilárd alapjait megteremthessük. Magasabb terméshozamokkal az állatállomány fejlesztésével bebiztosítjuk dolgozóink f- növekvő igényeit, melyek az életszínvonal állandó emelkedésének természetes következményei. Hogy mennyire emelkedik dolgozóink életszínvonala, legjobban akkor látjuk, ha tudjuk, hogy például csupán az iparban a bérek és fizetések 1951-ben 23.5 százalékkal emelkedtek 1950 évvel szemben és hasonlóan növekedett a többi lakosság jövedelme is. Állami birtokaink dolgozói, EFSz-eink tagjai, becsületes kis- és középparasztjaink jól tudják, hogy a takarmány-alap biztosításával soha nem tapasztalt fejlődésnek nézünk elébe az állattenyésztés fejlesztése terén. Ezért az állami birtokok dolgozói, EFSz-ek tagjai igyekeznek jó példával előljárni, úgy, mint például a bajcsi állami birtok dolgozói is. — Tavaly is jó takarmánytermésünk volt és mennyiségre az idén sem sokkal több, de az idei legalább hatszor jobb minőségű, mint a tavalyi volt — mondják a birtok dolgozói, akármelyik gazdasági udvaron kérdezzük meg őket. Igen, ámde azt is meg tudják mondani, miért értékesebb vagy hatszor az idei termés, amikor a tavalyi is jó volt? Nincsen ennek semmi titka, hiszen a kormányrendelet világos útmutatást ad az agrotechnikai határidő pontos betartására, aminek révén meggátolhatjuk a lucerna, herefélék és a széna tápérték veszteségét. Az állatgondozók és a mezei munkacsoportok együttműködése A szovjet haladó agrotechnika ismeretei, a szovjet mezőgazdaság tapasztalatai és EFSzeink, állami birtokaink értékes tapasztalatai mindenütt akt bizonyítják, hogy a széna minőségére elsősorban a kaszálás ideje van befolyással és a szárítás módja. — Ha ez így van, ez már tavaly is biztosan ismeretes volt és miért nem csináltuk már tavaly is így? — kérdezhetik az akaratoskodók. Ezeknek nagyon könnyen megfelelhetünk. Az agrotechnikai módszerek tavaly is ismeretesek voltak és számos EFSz-ünkben, állami birtokainkon alkalmazták őket, de a munka megszervezése sok helyen még hiányos volt s a helytelen munkabeosztás a még nem eléggé fejlett munkafegyelem káros befolyásának következtében az eredmények nem voltak olyanok, amilyenek lehettek volna. Ha teljes sikert akarunk elérni, akkor elsősorban a munkát kell jól megszervezni, melynek a pontos terv az alapja. A tervben meg kell határozni a lekaszálandó terület, a kaszálás, szárítás, kazalbahordás stb. idejét, az elegendő munkaerő szükségletet. Ezt a tervet betartják, meg lesz a kívánt eredmény. A bajcsi állami birtok dolgozói okulva az elmúlt év hibáin, az idén így cselekedtek. De a munkaerkölcs egy másik szép vonása is kifejlődött az idén a bajcsi dolgozók között, ami kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a munka igazságos jutalmazása milyen nagyszerű együttműködést képes megteremteni, így például az idei kaszálásnál kifejlődött a mezei és állattenyésztőcsoportok példás együttműködése. Aminek tulajdonképpen mindenütt meg kellene lennie, merthiszen az állattenyésztőcsportok közvetlenül érdekelve vannak, hogy minél jobb minőségű takarmányt biztosítsanak a rájuk bízott állatállomány számára, mert így több tejet tudunk termelnni, a súlynövekedés is nagyobb, amiáltal a jövedelmük is emelkedik. Ezt a példát azért emlíljük meg, mert ez még nincsen így mindenütt, ami nemcsak maguknak az együttműködést nélkülöző csportoknak jelent kárt, de többi dolgozónkat is megfosztja a töb. tejtől, hústól stb. A szárnyas állomány emelésével több húst =>Hunk dolgozóink asztalára. (TPP) — Számos földművesünk abban a hiedelemben van, hogy a takarmányfélék késői kaszálásával több széna, stb-hez jut. Földműveseinknek ez az álláspontja azonban csak látszólag felel meg a valóságnak, mert, ha közelebbről nézzük a dolgot, megállapíthatjuk, hogy látszatra csak azért van több szénánk, mert a túlérett növények keményebbek s ezért terjedelmesebbek, mint amelyeket korábban kaszáltunk le. Bebizonyított tény, hogy késői kaszálás révén a termés kisebb súlyú, mint az idejében kaszált, azonkívül a késői kaszálás következtében sok fehérjét is veszítünk, s így meggyőződünk arról, hogy késői kaszálással való' kalkulálásunk valóban helytelen és egyáltalán nem gazdaságos. Ha például fedeznj akarnánk 7 hektárnyi terület időben lekaszált lucernatermését, melyet a virágzás elején végzünk, olyan lucernaterméssel, melyet kezdeti virágzás után kaszálunk le, 8 hektárnyi területről betakarított termésre lenne szükségünk, hogy a korai kaszálás előnyét kiegyenlítsük. Kigyenlítésről azonban szó sem lehet, mivel nem 7, hanem 8 hektárnyi termésről van szó. Emellett a későbben kaszált lucerna tápértéke lényegesen csökken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy ha-on 50 q lucernatermést érünk el, akkor látjuk, hogy a 7 ha-ról betakarított termésnek, amelyet a virágzás elején kaszáltunk le, ugyanolyan tápértéke van, mint 8 hektárról betakarított 400 q-ás termésnek, melyet az elvirágzás után kaszáltunk le. Azon az egy hektáron, amelyet a takarmányfélék, időbeli kaszálása révén, például gabona számára tudnánk fölszabadítani, 20 q-as gabonatermést számítva, 8.000 koronával magasabb jövedelemhez juthatunk. Ha így összehasonlítanánk nagyobb területeket rájönnénk, hogy óriási összegről van szó, melyeknek bevételétől a késedelmes munka folytán elesünk. Nem is sióivá arról, milyen károsodás éri dolgozó népünket a közellátást illetően. Ugyanez vonatkozik a rétekre is, mert például, ha 20 h-nyi rétünk van, hektáronkénti 40 q-os átlaggal, a késői kaszálás következtében 1 ha-nyi területen 720 kg jóminőségű szénát veszítünk. A fehérje értéke, amit így a késedelem miatt veszítünk mutatja, hogy helyes eljárással 200 napon át 6—8 fejőstehenet tudnánk ellátni szénával. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a fejőstehenektől 6 literes napi átlagot érünk el, látjuk, hogy az összes tehéntől 36 —48 litert érhettünk volna el, ami 200 nap alatt 7.200—9.600 literre szaporodik. Ez 4.30 koronás ár mellett 30 000 —40.000 korona jövedelem többletet vagy annak elvesztését jelentheti szövetkezeti tagjaink, kis- és középparasztjaink számára. Ugyancsak dolgozóink is néhányezer liter tejjel károsodhat. Ha az összehasonlítást még tovább folytatjuk azt látjuk, hogy a késedelmes kaszálás következtében járási mértékben olyan . nagy takarmánymennyiséget veszítünk, amiből hatalmas tehéncsordát tudnánk eltartani. Éppen ezért igen fontos teendőnk a takarmányfélék időbeli kaszálása és betakarítása. A takarmányfélék kaszálásánál nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a here és a lucernafélék területeit a kaszálás után nyomban meg kell boronálni,*a réteket és a legelőket gondosan megtisztítani és trágyálével megtráffvázni Zöld takarmánynak vessünk szakaszosan csatornádét A téli bőséges takarmányalap biztosításának egyik igen fontos feltétele, hogy szarvasmarháinknak egész nyáron át legyen zöldtakarmánya. Semmi esetre sem szabad megengednünk, hogy a télire szánt lucernát, lóherét vagy szénát nyáron át feletessük. Ezért nagyon fontos, hogy időben gondoskodjunk a lekaszált bükköny és bíborheréről. A kihasználatlanul álló földjeinket pedig zöldtakarmány bevetésével hasznosítsuk. A hosszú ideig tartó csalamádét etetésnek két módja van Az egyik, hogy egy időben különböző tenyészidejű kukorica fajtákat vetünk. A zöld takarmány folyamatosságához azonban beválik a másik megoldás is, hogy egyfajta kukoricából szakaszosan, mégpedig 10—14 naponként vetünk. Ami az egyes csalamádé-szakaszok vetőterületét illeti, az a helyes szempont, hogy a jószág ellátására 10, illetve 14 napra elegendő csalamádét szolgáltasson. Csalamádétermesztésre, ha csak lehet, dúslevélzetű, erősen fattyasodó kukoricafajták egyik-másikának magvát használjuk. Annak érdekében, hogy a csalamádéból elég nagy tömeget nyerjünk, kaszálását ne kezdjük egészen fiatal állapotban. Hagyjuk tehát a csalamádét felnőni. Várjuk be a kaszálással a címerhányás kezdetének idejét. A címerhányás kezdetétől azonban folyamatosan, nap-nap után vágjuk és etessük a csalamádét, nehogy elvénüljön. Elvénülés miatt a csalamádé nemcsak ízletességéből veszít, hanem táplálóértéke mindinkább csökken. A csalamádé jó takarmány, csak egy fogyatékossága van, mégpedig az, hogy emészthető fehérjében egyéb takarmányokhoz képest szegény. Mivel a fehérje az állati szervezetnek nemcsak a létfenntartáshoz, hanem a tejtermeléshez, valamint a növekedéshez feltétlenül szüksége van, a csalamádét fehérje tekintetében ajánlatos kiegészítenünk. Fehérjében dúsabbá tehetjük a csalamádét, ha közéje borsót vetünk. A borsó tudvalévőleg a lucernához és lóheréhez hasonlóan, emészthető fehérjedús takarmány. Mind a tisztavetésű csalamádét, mind a borsóst is rendesen istállótrágyába vetjük. Nagyon alkalmas hozzá a Viktoria-borsó, mert erősfejlődésű. Homokos talajon a kevésbbé igényes homoki borsót használjunk. A borsós csalamádé vetésénél a kukoricát és a borsóvetőmagot nem keverjük össze, mert a gyorsabban csírázó es fejlődő borsó esetleg elnyomná. Ha a kukorica már kikelt, akkor 90— 100 kg borsót vetünk rá keresztbe hektáronként. A jól sikerült borsós csalamádéban amikorra a kukorica a címerét kihányja, a borsó már virágzik. Ekkor kaszaérett. A kukorica zöldtakarmányozásra korán lekerülő növények tarlójába, vagyis másodterményként is vethető. Ajánlatos a tarlóba teljesen érett trágyát középmé— lyen leszántani. A friss szántásba belevetjük a kukoricát. A másodterménynek vetett kukoricát részben zöld állapotban etethetjük az ősz folyamán és így azzal a csalamádéetetés időszakát meghosszabbíthatjuk. Az esetleg feleslegben lévő részt pedig egymagában, vagy kukoricaszárral, vagy egyéb takarmánnyal keverten silózhatjuk. K. V. GUBÓJANAK ICNYtSÉSíVet £S ••.DINOCIDQS PERME1 ÍZESÉVEL KORA JA VASSZAl, IDEJÉBEN KELL GONDOSKODNUNK *IRTÁSÁRÓL A bajcsi állami birtok dolgozóinak harca a teljes terv túlteljesítéséért A széna betakarításának és az állatállomány hasznossága emelésének'/o példa}a „Ez évben kiterjedt agrotechnikai és zoo technikai intezkedeseket kell tennünk, melyek majd biztosítják a magas terméshozamot és haszonhajtást. Csupán ezeknek az intézkedéseknek a lelkiismeretes megvalósításával érhetjük el a mezőgazdasági termelés tervének teljesítését, melynek terjedelme Szlovákiában 25.5 százalékkal emelkedik a múlt évi termeléssel összehasonlítva. Ezt a tervet teljesíteni annyit jelent, hogy jelentős haladást kell tennünk a szlovákiai mezőgazdaság, mindenekelőtt az ál lattenyésztés fejlesztésében. E tervet teljesíteni annyit jelent, hogy a magas terméshozam száz és száz mesterét kell felnevelnünk, lelkes harcosokat a mezőgazdaság szocialista megszervezésének magasabb színvonaláért — mondotta Viliam Siroky elv társ, a Nemzeti Arcvonal Központi bizottságának pozsonyi ülésén. SZÖVŐLEPKE I toHÍneteizi a íjtjümátixo it K
