Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-05-11 / 19. szám

Befejezéshez közeledik a Volga-Don csatorna építése A Magyar Könyvtár Bratislava kiadásában megjelent könyv­­újdonságok Maxim Gorkij: Életrajz-trilógiája. Gorkij életrajz-trilógiája — a „Gyer­mekkor“, az „Emberek között“ és az „Egyetemeim“ élő plasztikus panorá­mája s egyben seregszemléje a mun­kásmozgalom hős korszakának, amikor a dolgozó ember alkotó erejének és történelmi küldetésének tudatára éb­redt. Gorkij műve nemcsak a Szovjet­unió irodalmának remeke, de messze határain túl is a dolgozók jólismert és szeretett olvasmánya. A három könyv ára egészvászon kö­tésben Kcs 236.—. Mária Pujmanová: Emberek a válaszúton. Állami díjjal kitüntetet szocialista regény, az első világháború utáni évek csak tőkés társadalomról, a munkás­­osztály áldatlan helyzetéről, mostoha viszonyairól. Felvonultatja előttünk a falusi és városi kispolgár és munkás szo­kásait, új embertípusait és a haladó­szellemű áramlatokat, amelyek az el­avult, maradi nézetekbe ütköznek. Ára kötve Kcs 130.—. SORSJEGYEK a 66. cs. osztálysorsjátékra az OKRESNÁ SPORITELNA A POKLADNICA-nál BRATISLAVÁBAN kaphatók. Első húzás 1952 május hó 15-én. Az osztálysorsjáték 55.000 sorsjegye közül a fele nyer. Az l »000.000 Kcs-t kitévő prémián kívül 1 drb. 5C0.000.- 2 drb. 250.000.-, 1 drb. 200.000.- 2 drb. 150.000.-, 1 drb. 120.000.-, 3 drb. 100.000.­­stb., összesen 58,520.000.- Kcs nyereményt sorsolnak ki.. A nyereményeket készpénzben, minden levonás nélkül fizetik ki. Az osztálysorsjáték öt osztályra van beosztva. A sor jegyek ára osztályonként: 1/jg Kcs. 42., 1/j Kcs 84., V? Kcs 168.- és egy egész Kcs 336. ............ Itt levágni és borítékban elküldeni. ............ 10 Az I. osztályra megrendelek: # i . . drb. nyolcad g f • • drb.negyed • • i'. drb fél sas drb egés2 sorsjegyet. Olvasható név: ............................................................. Pontos cím: .................................................................... Készíti Prnzské Tukové Závody N. Vállalat. A Volga-Don hajózási csatorna építé­se a befejezéshez közeledik. Nemsokára a karcsú utasszállító motoroshajók első útjukra indulnak Moszkvától a donmen­­ti Rosztov felé. A kommunizmus nagy­szerű sztálini építkezései közül a legelső rövidesen működésbe lép. A Volga egyesül a Donnal. E két ha­talmas folyam vizei — a szovjet embe­rek természetet legyőző akaratának megfelelően — örökre egyesülnek, hogy egységes, új hajózási utat nyissanak meg, amely egy rendszerbe foglalja a Szovjetunió európai részének öt tenge­rét, hogy legyőzze a szárazságot, hogy villanyáramot szolgáltasson a városok és falvak üzemeinek, gyárainak és kol­hozainak. A Volga—Don-csatorna 30.000 kilo­méter hosszú hajóút at képez: a Volgát és az északnyugati medencéket össze­köti a 13.000 kilométer hosszú Don és Dny eper-folyók medencéivel. Öt tenger partjához nyitott utat a Volga, Don, Dnyeper, Ráma, Oka, Vetluga, TJnzsa, Kosztroma, Vjatka, Sekszna és Mologa­­folyók mentén fekvő helységek számá­ra. Egyidejűleg még egy újabb hatalmas villam.osenergiaforrást is jelent a Vol­ga—Don-csatorna. A cimljánszkajai csatornának — vagy amint méd nevez­ni szokták. Doni-tengeri hatalmas vízi­erőműnek — néy, egyenként Ifi.000 kilowatt 'erősségű turbinája lesz. A Volga—Don-csatorna ezenkívül a Rosztov. és Sztálingrád tartományok 2,750.000 hektár aszályos és igen szá­raz földjét fogja öntözni és vízzel ellát­ni. A rajzon a Volga—Don-csatorna ön­tözőhálózata nincsen feltüntetve. Csak az egyik, a Doni főcsatorna hossza 190 kilométer, amely 30-szor több vizet en­ged át, mint amennyi a nyári hónapok­ban a Moszkva-patak vízmennyisége. Az összes öntözőcsatornák hossza közel 568 kilométer. Ilyen tökéletesen valósították meg a bolsevikok a Volga—Don egyesítésének kérdését. És ez a feladat a történelem­ben példátlanul rövid időn belül készült el. Az építőknek számos nehéz problé­mát kellett megoldani. Tekintsenek a mellékelt rajzra. A két folyó között fek­szik a fergenin-magaslat, amely a vi­dék vízválasztó hegygerince. Északon, ahol a két folyó közötti távolság a leg­kisebb — 60 kilométer — a vízválasz­tó 130—llfO méterre emelkedik. Délen, ahol a két folyó eltávolodik egymástól, a vízválasztó-szakasz vízszintje 88 mé­terrel emelkedik a Volga és méter­rel a Don vízszintje fölé. A szovjet mér­nökök azt javasolták, hogy a csatornát nevezetessen itt, délen kell kiásni. Bár itt hosszabb a távolság, de figyelembe­­véve, hogy ez a vízválasztó legalacso­nyabban fekvő része, lényegesen csök­kenti a. földmunkálatok térfogatát. A csatornaépítkezés méretei minden tekintetben grandiózusak. 19If8-tól kezdve a csatorna építői óriási mennyi­ségű földet mozdítottak ki helyéből, több mint 160.000.000 köbmétert ástak ki és egyidejűleg körülbelül 3,000.000 köbméter betont és vasbetont öntöttek be. A csatornatöltés burkolatára felhasz­nált kőmennyiség elegendő lenne egy száztizenkét kilométer hosszú műút ki­kövezésére. A vízválasztónál a leghatal­masabb, eddig nem látott földásógé­pekkel dolgoztak, lj köbméteres lépke­dő és 3 köbméteres kotrógépek, föld­gyaluk és sok más korszerű gép. Most, amikor az építési és szerelési munka végéhez közeledünk és a víz kez­di elfoglalni a csatorna medrét, képet alkothatunk a jövőbeni hajóútról a Vol­ga—Don-csatornán. ... A motoroshajó elhalad Sztálin­grád mellett, kikerüli a Szarpetszki holt ágat, jobbra kanyarodik és beke­rül a csatornába. Itt a bejáratnál emel­kedik magas talapzaton Sztálin elv­társ szobra, Innen fel kell emelkednük a Jerge­­nin-magaslat legmagasabb pontjára. Odáig egy kilenc fokból álló betonlép­cső visz, a csatorna volgai oldalán ki­lenc zsilipet építettek. E szakasz utolsó öt zsilipje nyolc ki­lométeres szakaszon egymáshoz igen közel van. Ez a csatorna legmeredekebb emelkedése — a motoroshajónak 50 mé­teres emelkedést kell megtennie. Ki­használva a természetes eséseket, süly­­lyedéseket és mélyedéseket (néhány zsi­lip régi folyók medrében van építve) az építők a zsilipek között kisebb víztá­roló tavakat létesítettek. A tavakat nemcsak hajózási célokra használják, hanem a körülöttük elterülő földek ön­tözésére is. A Jergenin-magaslattól kezdve leereszkedünk a Don félé. A mo­toroshajó lefelé halad az egymással összekapcsolt mesterséges tengereken át a csatorna Don felöli részén épített négy zsilipen keresztül. Nézzünk szét a csatorna jobb- és bal­­partján. A műút mentén kétoldalt me­zővédő erdősáv van. Néhány év múlva, ha a fák koronája dúsabb lesz, a vala­mikor száraz sztyeppék felől hűvös szellő fujdogál majd. A vízválasztó vo­nalán a csatorna átszeli az állami me­zővédő erdősávot, amely Sztálingrádé­tól délre, a fergenin-magaslat mentén húzódik, Elhagyva a Volga felőli rész utolsó zsilipjét, a motoroshajó megkezdi útját a mesterséges vízmedencéken keresztül, melyek átlagos hossza - a cimljánszka­jai tenger kivételével — lf5 kilométer. E vízmedencék megtöltéséhez óriási vízmennyiség szükséges. A varvarov­­kai 125 millió köbméter, a bereszlávi lf8 millió, a karpovkai 155 millió köb­méter ürtartalmú. Azonban a csatorna­­építési terv megvalósításával kapcsolat­ban épített összes mesterséges tengerek közül a leggrandiózusabb a cimlján­szkajai lesz, amely tulajdonképpen a csatorna folytatását képezi. Befogadó­­képessége majdnem 2j milliárd köbmé­ter víz, felülete 2700 négyzetkilométer. Rajzunkon nincsenek feltüntetve a csatorna távolabb fekvő, vasbeton szi­vattyútelepei, valamint a cimljánszkajai vízierőmű épülete. A cimljánszkajai ví­zierőmű szolgáltatja majd az áramot a szivattyútelepek működéséhez, amelyek a vizet a Donból a csatornába szivaty­­tyúzzák. Miért a Don és miért nem a Volga vize? — kérdezhetné az olvasó- Azért, mert amíg a Don vizét csak Ifi/ méter magasra emelik fel, addig a Vol­ga vizét 88 méter magasra kellett vol­na felszivattyúzni. Ezenkívül a Don-fo­­lyónak óriási mennyiségű tavaszi víz­tartaléka van, amely céltalanul ömlött az Azovi-tengerbe. A Don vize már február elsején rneg-1952. május 11. A dióspatonyi EFSz vegyen példái a cukorrépa munkálatai­nak megszervezésénél a tanyi EFSz-főI Szövetic jteink igen jelentős százaléka kapcsolódott be a magasabb cukorrépa ter­mésért folyó versenybe. A prosenicei verseny felhívást elfogadták még azok a szövetkeze­tek is, ahol csak kis mennyiségben termelnek cukorrépát. Egyes szövetkezeteink már a múlt évben is szép eredményeket értek el, különösen ott, ahol a verseny feltételeit 100 százalékban betartották. A dióspatonyi EFSz-ben már a múlt évben is a legnagyobb nehézségek a cukorrépa meg­munkálásánál merültek fel, mivel munka­erő hiányában nem tudták az egyelést idejé­ben elvégezni és a kapálással is- mindig meg­késtek. így természetesen a szövetkezet alig tudott elérni átlag 300 mázsás hektárhozamot. A munkaerőhiányt azonban a munka jó meg­szervezésével meglehetett volna oldani, de ezt a vezetőség elmulasztotta. Kiváncsiak vol­tunk, hogy mit tettek Dióspatonyban ezeknek a hibáknak a kiküszöbölésére s ezért a múlt héten meglátogattuk a szövetkezetét. Sajnos arra a megállopodásra jutottunk, hogy ezen a téren nem sok változás történt. A vezető­ség elmulasztotta ,a répaföld felosztását a ta­gok között, az állandó munkacsoporton be­lül, s így minden tag egy bizonyos területen végezné egész éven át az összes munkálato­kat. Ezzel elérték volna azt, hogy a tagokat felelőssé tehetik a munkálatok idejében való elvégzéséért. A dióspatonyi EFSz vezetősége példát ve­hetett volna a szomszéd járásban levő tanyi EFSz-től, ahol egyes dolgozók 750 mázsás hektárhozamra kötelezték magukat. Itt a szövetkezet vezetősége felosztotta a tagok között a répa földet és a tervezettnél maga­sabb terméshozam elérése esetén a tagok kü­lön tervenfölötti jutalmat kapnak. Ezzel ér­dekelté tették őket a termelésben, mert ha többet termelnek, több lesz a jutalmuk és így több pénzt kapnak. Reméljük a dióspatonyi EFSz vezetősége ennek a példájára rövidesen taggyűlést hív össze, amelyen megtárgyalják ezt a nagyon fontos kérdést. Ez annál is inkább fontos, mert ha az elvetett 45 ha cukorrépa meg­munkálása hiányt szenvedne, óriási vesztesé­get jelentene nemcsak a szövetkezetnek, ha­nem az egész nemzetgazdaságunknak. A szövetkezetben egyébként virágzó kerté­szet folyik, mert Horváth János a legnagyobb odaadással gondozza a kiültetett palántákat. A 12 hektárnyi területet ellátták öntöző be­rendezéssel, amelyet a múlt szombaton sze­reltek fel. „Egy kicsit megkéstünk az öntö­zéssel” — mondja Horváth elvtárs, — de még így is minden reményünk megvan ahjitK. hogy a tervezett 16 vagon zöldségfélét idejé­ben beszolgáltatjuk. A kiültetett szép. erős palánták valóban azt mutatják, hogy Hor­váth elvtárs igyekszik- eleget tenni hivatásá­­nak. A dióspatonyi szövetkezet minden tagjának ilyen példásan kellene dolgozni, s akkor még nagyobb eredményeket is elérhetnének. Losonci M. Május 15-ig lehet jelentkezni a proszenieei mozgalomba A Földművelésügyi Megbízotti Hiva­tal közli, hogy a proszenieei mozgalom­ba való jelentkezés határidejét május 15-ben állapította meg. Ezzel az új in­tézkedéssel a jelentkezési határidő egy hónappal eltolódott, hogy ezáltal meg legyen adva a lehetőség minden állami birtokunknak és EFSz-ünknek a moz­galomba való bekapcsolódásra, hogy így a mozgalom révén lényegesen emel­hessük a cukorrépa hektárhozamát. (TPP). kezdte útját a Volga felé akkor, amikor a csatorna legmélyebb pontján fekvő karpovkai szivattyútelep működésbe lé­pett. Április elsején, amikor a 13 méterrel felemelt víz szintje elérte a medence el­lenkező oldalának peremét, működésbe lépett a második, a marinovkai szivaty­­tyútelep. Ezzel a Don vizét újabb 20 méterrel felemelték és továbbnyomták a csatorna medrébe, ahonnan magától beleömlik a bereszlávi vízmedencébe. A mai napig a Don vize fele útját már megtette a Volga felé. A tavaszi vizek­kel együtt megtöltötte a bereszlávi me­dencét és tovább folyik a varvarovkai szivattyútelep felé. Még egy pár nap és a Don vize eléri a fergenin-magaslat legmagasabb pontját. Innen kezdve út­ja- könnyű. lnne már csak lefelé folyik — le, a Volga felé. így valósul meg a szovjet nép nagy álma. Szabad Földműves •> Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja. — Kiadóhivatal Bratislava, Krfzková 7. — Telefon-332-99 — Szerkesztőség’ Bratislava. Krizková 7. — Telefon: 24346 — Főszerkesztői Major Sándor. — Kiadja a2 „Órái” lap- és könyvkiadó vállalat. — Nyomja: Concordi» nvomda Bratislava, ül, Nár. povstanie 41, em iiinyító póstahivatal Bratislava 2. — Előfizetés egy évre fOO.— Kis. félévre 50.— Kcs. — A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig Eng. sz. PIO 566/52. IV. 2. __8___ A 66 osztálysorsjáték Május 15-én lesz megnyitva Prágában. Príkopy cp. 390/5 az állami sorsjáték húzási ter­mében, az állami sorsjáték igazgatósá­­■ ga által. Ez a népszerű népi sorsjáték a nyer­tesek számára. 58,520.240 koronát készített el. Igyekezzünk nyereményünket bebiz­tosítani a sorsjegy árának időbeni be­fizetésével ! A nyolcados sorsjegy, mely 42 koro­nába kerül, mindenkinek lehetőséget nyújt a legnagyobb nyereményre. A nyeremények adómentesek Sorsjegyek kaphatók a takarékban és a pénztáraknál .

Next

/
Oldalképek
Tartalom