Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-05-04 / 18. szám

6 1952. május 4. Jelentés az állami népgazdasági terv teljesítéséről Szlovákiában 1952 első negyedében IPAR. A gottwaldi ötéves terv negyedik évének felemelt feladatait az ipari dolgozók az első negyedévében 94.6%-ra teljesítették. A nehéziparügyi minisztérium alárendelt üzemek 91.90/0-ra, a könnyűiparügyi megbí­zott hivatal ipari üzemei 100.3<>/0-ra és az élelmiszeriparügyi megbízotti hivatal üzemei 93.20/0-ra teljesítették a tervet. Az egyes minisztériumok és megbízotti hi­vatalok az 1952 első negyedévi össztermelés tervét a következőképpen teljesítették: összehasonlítva TervteUpcités 1951 hasonló Minisztérium — Megbízotti iHvatal százalékokban időszakának termelésével, százalékokban. Tüzelőanyag és energetika 83.7 117.6 Kohászat és bányaipar 100.6 122.6 Vegyiipar 100.9 121.6 Nehézgépiparügyi 102.2 139.5 Építészeti iparügyi 91.4 119.7 Könnyűiparügyi 102.9 112.0 Erdő- és faiparügyi 96.4 124.7 Élelmiszeriparügyi 93.2 109.0 Tájékoztatásügyi megbízotti hivatal ipari üzemei 97.3 128.7 MEZŐGAZDASÁG. A márciusi időjárás a növényzet fejl^—«­­sére kedvezőtlen volt. Ennek következtében a tavaszi munkálatok Szlovákiában körülbe­lül négy hetet késtek. Április 4-ig a tavaszi szántás tervét/ álta­lában 10.3 százalékra teljesítették. Kedvezőbb volt a tavaszi búza és tavaszi árpa vetése. A tervezett föladatokból 15.2 százalék tavaszi búzát és 16.6 százalék tavaszi árpát vetettek el. A feladatokat a legjobban az állami bir­tokok teljesítették, amelyek az egész terve­zett területből a tavaszi búza 48.7 százalékát és a tavaszi árpa 35.1 százalékát vetették el. Az EFSzek 36.4 százalékra teljesítették a ta­vaszi árpa vetési tervét, míg a többi üzemek a tavaszi búzában 9.9 százalékra és a tavaszi árpában 9.8 százalékra teljesítették a vetési tervet. Az őszi vetések az előző évekkel szemben kevésbbé jól állták a telet, mégis fejlődésük állapotát normálisnak mondhatjuk. Az 1952 március végi állapot szerint a marhaállomány negyedévi tervét 100.9 szá­zalékra, a sertések 124.8 százalékra és a ju­­hokét 110.1 százalékra téljesítették. A serté­sek magasabb állománya az elégtelen felvá­sárlás következménye. A tehenek részaránya a marhaállomány összmennyiségéhez növeke­dett és elérte a 48.3 százalékot, amivel kia­lakultak a gazdasági állatállomány további fokozásának előfeltételei. A fajanyasertések száma a negyedév végén elérte a negyedévi terv 108.3 százalékát. A tejtermelés tervét az első negyedévben nem teljesítették, annak ellenére, hogy a ter­melés az 1951 első negyedévével szemben 336.000 hektoliterrel növekedett. AZ ÁLLAMI BIRTOKOK csupán a juhokban teljesítették a gazdasági állatállomány negyedévi tervét (113.8 száza­lék), míg a többi állatfajtákban lemaradtak a tervben. A sertéseknél e hiány abból ered, hogy az állami birtokok az első negyedévben nem értek el a tervezett felvásárlást és a sa­játnevelésű malacmennyiséget. Az állami bir­tokok a Pártnak és a kormánynak az állat­­tenyésztés emelésére való intézkedésekről szóló határozatát eddig nem teljesítik, ami a marhák összmennviségében a tehenek rész­arányát illeti, mert az összmarhaállomány­­ból a feltételezett 44 százalék helyett az el­ső negyedév végén csupán 38.1 százalék a te­henek száma. A II. ES MAGASABB TÍPUSÚ EFSZ-ek területmérlegének 1952 január 27-ével ösz­­szeállított eddigi adatai alapján az összterület mennyisége 1951 januártól 25 százalékkal nö­vekedett; a mezőgazdasági terület mennyisé­ge 27.8 százalékkal, a szántóterület mennyisé­ge 33.5 százalékkal nagyobbodott. Figyelem­reméltó a gyümölcsültetvények 141.6 száza­lékkal és a szőlők 68.6 százalékkal való gya­rapodása. Az EFSz-ek mezőgazdasági állatállományá­nak évi tervét a többi szektoroknál kedve­zőbben a fajanyaállatoknál teljesítik, ami megadja a gazdasági állatok egész évi terve teljesítésének feltételeit. Az erdőiparban márciusban a terv teljesí­tése az előző hónappal szemben lényegesen javult. A fakitermelésben kielégítő ered­ményt értek el főleg március utolsó heteiben. Kevésbbé kielégítő a helyzet a fa-szálllítás­­ban, főképp a fa elfuvarozásában, ami ko­molyan befolyásolhatja a fa- és vegyiipar to—> vábbi tervteljesítését. Kiskereskedelmi forgalom és a mezőgazdasági termékek fölvásárlása A kiskereskedelmi forgalom tervét 102 szá­zalékra teljesítették és a kiskereskedelmi forgalom 1951 első negyedévével szemben 27 százalékkal volt magasabb. A lakosság 9.1 százalékkal több lisztet és lisztterméket, 19.7 százalékkal több cukrot, 10.6 százalékkal több vajat, 21.2 százalékkal több tejet, 17.5 százalékkal több tojást, 17.4 százalékkal több cukorkát, 15.4 százalékkal több kávét és 99.4 százalékkal több teát vá­sárolt, mint 1951 első negyedében. A kötött piac, eltekintve egyes zavaroktól, kellő mér­tékben volt fedezve hússal. A szabadpiaci kereslet a vágómarha felvásárlási terv nem- . teljesítése következtében nem volt teljesen fe­dezve. Ipari termékekből háromszor több bú­tort adtak el, mint 1951 első negyedében. A többi iparárúfajtákból az 1952 első negyedé­ben több textilt, lábbelit és órát adtak el, mint 1951 hasonló időszakában. A vágóállatok felvásárlási tervét a szarvas­­marháknál az egészévi mennyiség 25 százalé­kára teljesítették, amint azt megszabta a párt- és kormányhatározat. A borjúk és sertések felvásárlásában nem teljesítették a párt- és kormányhatározat által kitűzött fel­adatokat. A borjúfelvásárlás negyedévi tervét 60.1 százalékra, a sertések fölvásárlási ter­vét 64.7 százalékra teljesítették. Az állami birtokok a marhafelvásárlás negyedévi ter­vét 103.8 százalékra, a sertések felvásárlási tervét 91 százalékrí a borjúk felvásárlási ter­vét 40.7 százalékra teljesítették. 1951 első negyedével szemben a sertések felvásárlási súlya 3 százalékkal növekedett, a vágómarha- és borjúfelvásárlásé 1951 első negyedével szemben hanyatlást mutat. A többi mezőgazdasági termékek 1952 első negyedévi felvásárlása nem teljesítette ter­vezett feladatait, ezért a további negyedévbe jelentős hátralékokkal lép. A tejfelvásárlás tervét 65 százalékra teljesítették. A tejfelvá­sárlás 1951-első negyedével szemben 42.2 szá­zalékkal növekedett. A tojásfelvásárlás tervét 62.5 százalékra teljesítették 1951 első negyedével szemben Május elsejétől kezdve, r Belkereskedelmi Minisztérium közle­ménye alapján, úgy az alkalmazottak, mint az alapruhajegyek érvénybe lép­tek. Tehát az összes ruhajegy pontok felszabadultak május elsejétől. 17.2 százalékkal több tojást vásároltak fel. A mezőgazdasági termékek felvásárlását je­lentős mértékben fékezte az, hogy több nem­zeti bizottság nem fejezte be idejében a be­szolgáltatások szétírását a beszolgáltatások szerint, ami helyenként zavarokat idézett elő a közellátásban. Párt- és kormányhatározat az állami birtokok gazdaságának megjavítására szóló intézkedésekről (Folytatás a 2. oldalról.) vagy a közeli környék példáin rámutatnak dolgozótársaik előtt az új haladó munka­­módszerekre és gondoskodni fognak azok el­terjedéséről. A jó példák és tapasztalatok gyűléseken, értekezleteken, sajtóban, falusi újságokban, rádióban, villámhírekben és érdemtáblákon való közzétevésével mozgósítani fognak e ha­tározatból következő összes feladatok követ­kezetes teljesítésére. 2. Az állami birtokoknak a volt földbirtoko­soktól, falusi gazdagoktól és összes ellenséges elemektől való megtisztításáért folyó harc élén kell állni Könyörtelenül ki kell őket űzni a Pártból mindenünnen, ahová befura­kodtak. Megerősíteni és megszilárdítani az igazgatók és a többi vezető dolgozók tekin­télyét, tanácsokat adni nekik és segíteni őket. Biztosítani az állami birtokok feladatainak példás teljesítését politikai munkával és ki­küszöbölni az igazgatók hatáskörébe való ár­talmas beavatkozást. Mindenképpen segíteni és támogatni az ú­­jítókat és az élenjáró dolgozókat az új mun­kamódszerek bevezetésében és gondoskodni állandó fejlődésükről. Segítségére lenni a birtok vezetőségének az új káderek kiválogatásában a munkások és kisparasztok soraiból a felelősségteljes he­lyekre és biztosítani a dolgozóknak nyújtan­dó rendszeres segítséget a mindennapi mun­kában és állandó politikai és szakszínvonaluk növeléséiül való gondoskodást. így megakadá­lyozni a8 egészségtelen munkaerőhullámzást, amely egyik oka az állami birtokok gazdál­kodásában a hiányosságoknak. 3. Megszilárdítani a pártszervezeteket és a pártonbelüli élet általános fejlesztésével fo­kozni tevékenységüket. Ügyelni arra, hogy a rendszeres pártgyűlések az összes tagok bol­sevik nevelésének igazi iskoláivá legyenek. Kritikát és önkritikát kifejteni minden irány­ban, mint a pártmunka alapmódszerét. Biz­tosítani és rendszeresen javítani a pártisko­lázás évének lefolyását, hogy minél jobban hozzájáruljon a párttagok és jelöltek ideoló­giai fejlődéséhez. Az egyes kommunistákat konkrét feladatokkal megbízni és rendszere­sen ellenőrizni azok teljesítését. Helyesen széthelyezni a kommunistákat úgy, hogy a legfontosabb termelési szakaszokon dolgoz­zanak és legjobbjaikat és legfejlettebbjeiket megbízni agitátor! feladatokkal. Gondoskod­ni a párton kívüliek soraiból való legjobb dolgozók politikai fejlődéséről és nevelésé­ről, megnyerni és felvenni őket, mint tag­jelölteket a Pártba A pártélet kifejlődése biztosításának érde­kében a járási pártbizottságok elősegítik min­den gazdaságban, ahol a szervezeti szabályzat értelmében kellőszámü párttag van, az ön­álló alapszervezetek megalakítását. Ott, ahol nincs kellőszámú párttag, bizalmit neveznek ki. Rendszeres segítséggel és fejlett nevelők­kel biztosítják az alapszervezetek jó mun­káját. Egyes fontosabb kérdések megtárgyalására, amelyek az egész birtokot érintik, (például a tavaszi munkák egyes kampányainak meg­kezdése, a tervszétírás és kiegészítésének biz­tosítása) össze kell hívni ^z igazgatóság ösz­­szes gazdaságai kommunistáinak aktíváját. Ahol elalszik az éberség ott dolgozik az osztáiyelienség így volt ez Kőhídgyarmaton is Tavaly decemberben a kőhídgyarmati EFSz tagjai, Pártunk útmutatásai alapján meggyőződtek ar­ról- hogy a közös munka sikere és a mezőgazdasági eljárások alkalmazása/ csakis a magasabb típusú szövetkezeti gazdálkodáson belül érhető el s áttértek a III. típusú gazdálkodásra. Az öntudatos szö­vetkezeti tagok kezdeményezése azonban/ a kulákok és a szövetkezetbe befurakodott spekulánsok aljas mesterkedéseinek kereszttüzébe került. Az egyre élesedő osztályharcban a szövetkezet tag­jainak kezdeményezését még a Helyi Nemzeti Bizott­ság egyes vezetői és Viola elnök sem támogatták/ akiknek éppen hivatásuknál fogva élen kellett volna járniok- hogy példamutatásaikkal egységbe tömörít­­senek minden becsületes dolgozó parasztot. A Nemzeti Bizottság elnöke még arra sem méltat­ta a szövetkezeti tagokat/ hogy velük együtt dol­gozzon/ nem akarta azt sem/ hogy a szövetkezet II. típusról a harmadikra térjen át. Ehelyett Viola le­­cimborált a kulákokkaL Lami Lászlóval és társaival, sőt duhajkodott velük. Viola elnök/ mint a falu fe­je — / akit a dolgozók állítottak arra a helyre —/ nem szolgált rá a dolgozók bizalmára. S ahol alszik az éberség/ ott azt mondják- dolgozik az osztályel­lenség. Mindezekután csodálkozhatik-e valaki/ ha a kulákok azt csináltak- amit csak akartak- vagy La­mi kulák, aki a beszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget- ilyen hosszú ideig szabotálja közellátásun­kat és már nem került előbb oda- ahová régebben kellett volna? A legfontosabb feladat Kőhídgyarmaton a szövet­kezet megerősítése- a^rhég kívülálló magángazdálko­dók meggyőzése és rávezetése a közös gazdálkodásra.* Äm Viola nem támogatta a szövetkezetei/ mindig ellene beszélt s kijelentette/ hogy ő- mint mester­ember, iparos/ ha a tagokkal egy úton halad- elve­szíti népszerűségét a faluban. Persze a népszerűsége elvesztésének kérdése, a kulákokkal való borozgatás közben sohasem merült fel benne. S éppen ezért fordult ellene a nép- akit nem képviselt méltóképpen és az egyik népgyűlés alkalmával leváltották funkciójából s helyette Ver­­bók János elvtársat bízták meg a község vezetésé­vel. Azóta a szövetkezet is nagyobb támogatást kap a Helyi Nemzeti Bizottságtól- mert Verbók elvtárs minden gyűlésen részt vesz és a szövetkezet többi tagjaival együtt beszélik meg a felmerülő problémá­kat. Ennek köszönhető- hogy az EFSz élete is meg­élénkült és az- hogy a tavaszi munkálatokat befe­jezték s a növényápolási munkálatokat a cukorrépa sarabolásával megkezdték. Azonban még hiányossá­gok is akadnak- éspedig az állandó munkacsoportok megszervezése terén. Noha a Párt és a Kormá­nyunk határozatban fektette le az állandó mun­kacsoportok felállítását- Kőhídgyarmaton mindez­­ideig ezt nem tették meg. Az igaz- hogy a szövetke­zet régi vezetősége és a Helyi Nemzeti Bizottság tag­jai nem törődtek a munkacsoportok megszervezésé­vel- sőt ellene voltak- -nem akarták, hogy a szövet­kezét ezáltal mégjobban megszilárduljon. Egyébként a szövetkezet tagjai a Nemzeti Bizott­ság újjászervezésével ne gondolják, hogy Viola volt elnök- akit Lami' Német Ágoston és Bandorné a szövetkezet könyvelőnője -bíróuramoztak" belenyug­szik leváltásába. Ő még- habár a Nemzeti Bizottság­ban nem- de ott maradt a faluban és mint elnöksége idején tette- ezután is szóba áll majd a kulákokkol, akik egy-egy ölelkezés vagy vállveregetés közben is­mét újabb- szövetkezet elleni tanácsokkal látják el őt. S itt nézzenek körül- vizsgálják meg a szálakat, vájjon nem-e Viola okozója annak- hogy nincs a szö­vetkezetnek még állandó munkacsoportja. Az EFSz vezetősége szervezze meg az állandó munkacsoportokat- mert a munkacsoport a szövet­kezeti gazdálkodás lelke és motorja. Ezzel tudja a szövetkezet bebiztosítani a munkálatok időbeni és jó elvégzését- ezen keresztül érhet el magasabb ter­méseredményt- ami hozzájárul a szövetkezeti tag­ság nagyobb jutalmazásához és ezek az e edmények győzik majd meg a még egyénileg dolgozó paraszt­ságunkat a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről­­amely által a szövetkezet tagjaivá válnak. (sz) 4. Az üzemi szervezetek szorosan együtt­működnek a falusi pártszervezetekkel, segí­tik őket a szocialista nagytermelés kiépíté­sében a legjobb tapasztalatok és ismeretek átadásával, amelyeket az állami birtokokon értek el a mezőgazdasági termelés fokozá­sában és felvirágoztatásában. 5. Helyesen alkalmazni a Párt, a ROH és a CsISz vezetőszerepét a tervezett feladatok biztosítására, valamint azon feladatok biz­tosítására, amelyeket a párt- és a kormány­­határozat kitűz. A ROH-ban dolgozó kommunisták közvetí­tésével az állami birtokokon a szakszerveze­ti csoportok és az üzemi tanácsok figyelmét a következő feladatokra kell összpontosítani: a szocialista munkaverseny rendszeres meg­szervezése és fejlesztése, a munkateljesítmé­nyek fokozásáért folyó harc, valamint a mun­kához való szocialista viszonyért folyó harc; a szocialista kötelezettségvállalások telje­sítésének ellenőrzése, a legjobb dolgozók nép­szerűsítése és azok haladó munkamódszerei­nek terjesztése; az üzemi munkaiskolák dolgozónak neve­léséről és kulturális életéről való gondosko­dás szak- és politikai előadások megszerve­zésével, valamint olvasó és úiítókörök és színházak és filmek közös látogatásának stb. megszervezése. Segíteni a CsISz-csoportoknak, hogy alkos­sanak ifjúsági élcsapatokat az állami birto­kokon, amelyek az összes haladó munkamód­szerek terjesztői lesznek és példaként szol­gálnak a többi dolgozóknak. 6. Biztosítani azt, hogy az összes kitűzött feladatok teljesítését rendszeresen- nyilváno­san ellenőrizzék a munkaosztagok és cso­portok gyűlésein, valamint a bizottsági tag- és összüzemi értekezleteken. Gondoskodni kell arról, hogy a szocialista munkaverseny eredményeit naponta közzétegyék Csak így lehet idejében eltávolítani az akadályokat és becsületesen teljesíteni a kitűzött fealadato­­kat. 7 Hogy eltávolítsák azokat a hibákat, ame­lyeket az igazgatók politikai helyettesei na­­gyob részt azzal követtek el. hogy beavat­koztak a CsKP járási bizottságának hatás­körébe, maguk vezették sőt gyakran helyettesítet­ték a pártszervezetet az állami birtokokon, a CsKP Központi Bizottságának elnöksége érvényteleníti a CsKP Központi Bizottsága titkárságának 1950 V 18-án kelt határozatát és az igazgatóhelyettesektől megvonja a CsKP üzemi szervezete titkárának funkcióját az állami birtokokon. A pártszervezet előtt, valamint a szakszer­vezet és a CsISz-csoport előtt az állami bir­tokon nagy feiadat áll, hogy biztosítsák a Párt és a kormány állami birtokokról szóló határozatának teljesítését. Ezért legközeleb­bi gyűléseiken foglalkozniok kell a határozat­tal, kritikailag és önkritikailag ki kell érté­­kelniök eddigi munkájuk hiányait és konkrét intézkedéseket kell tenniök a feladatok biz­tosítására Ez a határozat további munkájuk alapirányelve. A CsKP Központi Bizottságának elnöksége és a Csehszlovák Köztársaság kormánya el­várja, hogy az állami birtokok minden mun­kása, technikai káderei, vezetője, adminisz­tratív dolgozója és brigádosa magáévá tegye az állami birtokoknak a szocialista mezőgaz­dasági nagytermelés mintáivá való kiépítésé­nek fontosságát, azok nagy küldetését a falu szocializmusra való áttérésben és a dolgozók élelmiszerellátásának biztosításában és hogy ezért minden erejüket latba vessék, hogy az adott feladatokat teljesítsék. Ezzel bebizonyít­ják köztársaságunk, a Csehszlovákiai Kom­munista Párt és Klement Gottwald elnökünk iránti odaadásukat és így segítenek a leg­többet a világbéke megőrzéséért folytatott harcban. AZ AMERIKAI SZÖVŐLEPKE touhieteazi a f/tyümóíno at OUBÓJÁNAK UN Y ESÉSE VEI ÉS DINOCIDOS PERMEIEZESEVEl KORATAVASSZAt, IDEJÉBEN KELI GONDOSKODNUNK IRTÁSÁRÓL Az ipari termelés 1952 I. negyedében ösz­­szehasonlitva 1951 első negyedével 22.3 száza­lékkal, a nehéziparügyi minisztérium üze­meiben 35.2 százalékkal és a többi üzemek­ben 13.9 százalékkal növekedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom