Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-05-04 / 18. szám
4 1952. május í. Megkap’ia megérdemelt büntetését \ mezőgazdaságunk megkárosítóinak bandája Az elmúlt héten, szerdán, a prágai Allambíróság szenátusa előtt Otakar Balas elnökletével megkezdődött a volt agráriusok soraiból alakult kémek és kártevők 8 tagú vezetőcsoportja elleni főtárgyalás, akik összeesküvést szőttek köztársaságunk ellen, a Wall-Street ügynökségének, az úgynevezett „Zöld Internacionálénak“ utasításai alapján. A bűnper nagyszámú közönség, a hazai és a külföldi újságírók jelenlétében folyt le. A tárgyalás megnyitása után, Miloszlav Kolaja államügyész előadta a vádat, amelyben vádolja Jozef Kepka, volt tanárt, az agrárpárt volt funkcionáriusát, Ant. Chaloupek volt agrárpárti képviselőt, Frantisek Topol bankhivatalnokot, dr. Ing. Otakar Csapek, volt nagybirtokost, Klíma ügyvédet, Vilém Knebort, volt nemzetis-egyesülés-párti képviselőket, továbbá Jozef Kosztrohryz hivatalnokot és dr. Václav Rencs írót, hazaárulás és különféle békevédelmi törvénybe ütköző bűntények elkövetésével. Ezenkívül Kepka, Topol, Klíma, Kosztohryz és Chaloupek kémkedéssel is vádoltatnak. A bizonyító eljárás befejezése után, Miroszlav Kolaja államügyész elmondotta záróbeszédét. Mérlegelte az államunk és népi demokratikus rendszerünk ellen irányuló összeesküvés terjedelmét és veszélyességét, amelyet a vádlottak letartóztatásukig az amerikai háborús uszítok zsoldjában szerveztek. Rámutatott arra, hogy nem csak gonosz szándékú hazaáruló tevékenységről van szó, amely jelentőségével csupán államunk belső érdekeit és biztonságát érintené, hanem, hogy ebben az esetben a halódó kapitalizmus sötét erőinek „keresztes hadjáratáról“ is az amerikai imperializmus által szervezett akcióról, amely minden alkalmat megragad, hogy jobban kitolhassa azt az időt, amikor mint az emberiség, a haladás, a demokrácia és a béke legna-i Bíróság előtt szocialista építésünk veszedelmes kártevője Hétfőn, április 28-án a pozsonyi járásbíróság dr. Artur Simko elnökletével ülésező öttagú szenátusa előtt felelt bűneiért Iván Frostig, volt pozsonyi arany- és ezüstműves. A bírósági tárgyalást pozsonyi üzemeink számos dolgozója érdeklődéssel követte. Iván Izidor Frostig kizsákmányoló pályafutását 1907-ben kezdte meg, amikor órásműhelyt nyitott Pozsonyban. A dolgozók verejtékéből 1927-ig olyan nagy tőkét gyűjtött össze, hogy fivéreivel — hasonló vágású emberekkel — arany- és ezüstgyárat alapított Pozsonyban. A gazdasági válság csúcspontján is jól ment Frostig dolga, úgyhogy 1931- ben még egy üzlethelyiséget nyitott Prágában. Abban az időben, amikor a München előtti köztársaságban egy millió munkás volt munka nélkül és koldúsalamizsnákból élt, Frostig háromemeletes házat építettett, amibe az akkori időkben 1 millió 500 ezer koronát fektetett be. Mindjárt a felszabadulás utáni első napokban egész működését arra irányította, hogy újra kizsákmányolhassa a dolgozókat. Befurakodott volt vállalata nemzeti gondnokságába és a reakciós elemek segítségével sikerült 1947-ben restitúció útján újra visszakapni tulajdonába az üzletet. 1949-ben a gyárat államosították, Frostig azonban továbbra is megmaradt mint művezető. A népi demokratikus rendszer iránt érzett gyűlöletből és gazdaságunk megkárosítása iránt való igvekeztében Frostig 1947-től különféle rejtekhelyeken tartogatta összelopott vagyonát. Ilymódon dolgozó népünket körülbelül 750 millió korona értékű arany- és ezüstárúval, órákkal, ékszerekkel, drágakövekkel és más árukkal rövidítette meg. A kihallgatás során Frostig igyekezett kibújni az elkövetett gaztettekért való felelősség alól, azonban döntő bizonyítékokkal rábizonyították büntevékenységének egész terjedelmét. Vallomása végén a bizonyítékok ' terhe alatt beismerte, hogy összelopott vagyonát nem jelentette be a vagyonadó, a vagyongyarapodási adó és a milliomos-adó kivetése céljából, hogy megkárosítsa gazdaságunkat. Frostig, aki reményét az új világháború kitörésébe helyezte, ezeket az öszszegyűjtött és eltitkolt értékeket elsikkasztotta az államosítás elől azzal a szándékkal, hogy szabotálja gazdaságunk építését. Mint gonosztevő tőkés arra számított, hogy visszatérnek a kapitalista első köztársaság alatti „aranyidők” és hogy újra büntetlenül szipolyozbatja dolgozóinkat és munka nélkül élhet mások rovására. Frostig vallomása megmutatta a kizsákmányoló piszkos és könyörtelen jellemét. Rejtekhelyein, a különféle más összelopkodott tárgyak között püspökkeresztet és ezüst koronát is találtak. A kapitalista nyúzó Frostig gyalázatos arculatát kiemeli másfél kiló aranyfog lelet, amelyeket az SS emberek a koncentrációs és fogolytáborokban, áldozataik szájából raboltak el és amelyeket Frostig vagyona gyarapítására használt fel. Frostig utálatos mohósága abban is megnyilvánul, hogy rendszeresen pörösködött alkalmazottaival és még saját édestestvéreit is megrabolta. A bíróság ezután tanúként kihallgatta a vádlott feleségét, Frostig Margitot, a vádlott gonosztevő tevékenységéről, aki többek között arról is vallott, hogy a vádlott egy fürdőhelyen órájának elvesztése miatt hogyan üldözte a ruhatárosnőt annak ellenére, hogy semilyen bizonyítéka sem volt ellene és amikor a ruhatárosnőt a bíróságok felmentették, kijelentette, hogy egészen a legfelsőbb helyekig fogja őt üldözni, mivelhogy „a koldúst be kell csukni”. A további tanú, Erna Uhrová, a vádlott nővére, a Frostig által összelopkodott aranytárgyak elrejtésével vallott. A vádlott nővérének, sógorának és testvérének vallomásaiból bebizonyítást nyert, hogy Frostig ezeket a tárgyakat azzal a szándékkal rejtegette, hogy meglopja dolgozó népünket. A bírósági szakértők vallomása szerint, aki véleményében többek között megerősítette, hogy a Frostig által összefeketézett és elrejtett tárgyak összértéke körülbelül 750 millió koronát tesz ki, Anti Ferenc járási ügyész előadta vádbeszédét. Beszédében részletezte a vádlott Frostig gonosztevő tevékenységét. Rámutatott Frostig gaztetteinek terjedelmére is, mivel azokból az értékekből, amelyeket Frostig dolgozó népünktől elvont, 2000 kétszobás lakásegységet lehet fölépíteni, a legmodernebb kényelmes berendezéssel ellátva, vagyis egy 8000 lakosú legmodernebb várost lehetne belőlük felépíteni. Az ügyész továbbá rámutatott arra, hogy Frostig ezeket a bűntetteket mint a bukott tőkésosztály tagja, követte el, amely a népi demokratikus rendszer és a dolgozó nép iránti gyűlöletből a leggyalázatosabb eszközökhöz folyamodik: Rámutatott, hogy a vádlott a népi demokratikus rendszer megsemmisülésére és űz világháborúra számított, amelynek lehetővé kellett volna tennie számára az újabb korlátlan kizsákmányolást. Beszéde befejező részében hangsúlyozta, hogy Frostig és a hozzá hasonlók, a Koreában baktériumfegyvereket használó barbár imperializmus szövetségesei. Ezután fölszólalt a vádlott védője, aki rámutatott az enyhítő körülményekre, majd a vádlott élt az utolsó szó jogával. Tanácskozás után a bíróság meghozta az Ítéletet, amely a vádlottat bűnösnek ismeri el, a vádiratban felsorolt bűntettekben és halálbüntetésre, egész vagyona, valamint állampolgársága elvesztésére és 2 millió korona pénzbüntetésre Ítéli. A bíróság által meghozott igazságos Ítélet annak a bizonyítéka, hogy dolgozó népünk szigorúan leszámol az összes kártevőkkel és fölforgatókkal. gyobb ellensége, a történelem szemétdombjára kerül. E vezető gonosztevő csoport, minder faluban külön szabotáló csoportokai szervezett az EFSz-ek a beszolgáltatási kötelezettségek nem teljesítésére és a2 állattenyésztésünk szabotálása céljából, Szerencsére e gonosz művet a vádlottak nem tudták befejezni... Ez azonban nem az ő érdemük. Számításukat mindenekelőtt biztonsági szerveink húzták keresztül, amikor leleplezték piszkos terveiket és ártalmatlanná tették bandájukat. Miloszlav Kolaja államügyész záróbeszéde után felszólaltak a vádlottak védői. Utána a vádlottak éltek az utolsó szó jogával. Az állambíróság szenátusa ezután Ítélethozatalra vonult vissza. A vádlottakat bűnösöknek ismerték el azokban a bűntetteikben, amelyeket a vádirat megállapít és a következő ítéletet mérték rájuk: Jozef Kepkát halálbüntetésre és állampolgársága elvesztésére, Antonín Chaloupeket életfogytiglani, Frantisek Topolt életfogytiglani, dr. Ing. Otakar Csapeket életfogytiglani, Vilém Knebortot életfogytiglani, Jozef Kosztohryzt életfogytiglani. Václav Kiimát életfogytiglani és dr. Václav Rencset 25 évi szabadság vesztésre ítélték. Az összes vádlottakat ezenkívül egész vagyonuk és polgári jogaik örökös elvesztésére ítélték. Dr. Rencs 10 évre veszti el polgári jogait. A mikolcsányi EFSz az első helyre kerül a rocei járásban Örömmel olvasom azokat a híreket, amelyek arról számolnak be, hogy EFSz-eink milyen szép eredményeket érnek el a tavaszi mezőgazdasági munkálatoknál, annak ellenére, hogy az időjárás bizony nem kedvező ezeknek a munkálatoknak és nagyban késleltette őket. A mi IV. típusu szövetkezetünk szintén felsorakozott azoknak a szövetkezeteknek a sorába, amelyek a munkaverseny segítsége révén a legelsők között fejezték be a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat. A mi szövetkezetünk kicsiny, de annál nagyobb a munkakedvünk. Száz hektárnyi szántóföldön 15 férfi és 6 női munkaerőnk van, akik mindannyian a legnagyobb mértékben bekapcsolódtak a munkába. így történhetett az meg, hogy gépi segítséggel 2 nap alatt befejeztük a tavaszi vetést, ugyanakkor míg a magángazdák hasonló nagyságú területen egy hétig dolgoztak és még mindig nem tudták }00%-ban elvégezni a tavaszi munkálatokat. A mi szövetkezetünk tagjai meg is vannak elégedve. Már, hogy is ne lennének megelégedve, amikor szövetkezetünk minden téren 100%-ban tesz eleget beszolgáltatási kötelezettségének. A jó gazdálkodás eredménye azt hozta magával, hogy szövetkezetünk minden tagjának megélhetése és ■ életszínvonalának emelése biztosítva van. Nem is akad egy sem, aki cserélne akármelyik egyéni gazdálkodóval. Viszont sokszor halljuk azt is, a járásunk többi szövetkezeti tagjaitól, hogy ők is szeretnék ha az ő szövetkezetük is olyan jó lenne, mint a mi szövetkezetünk, a mikolcsányi szövetkezet. Mi igyekszünk jó példával előljárni és büszkék vagyunk arra, hogy a tavaszi munkaversenyben elsők lettünk a rőcei járásban. De ha meg is vagyunk elégedve a sorsunkkal, nem vagyunk megelégedve az elért eredményekkel, mert tudjuk, hogy még ennél többet is elérhetünk, ha munkamódszerünket fokozatosan még jobban megjavítjuk és még nagyobb mértékben fogjuk alkalmazni a szovjet kolhozparasztok munkamódszereit mindennapi munkánkban. Hogy minél többet tudunk termelni és minél több húst tudunk előállítani dolgozóink számára, modern istállót építünk 100 darabos marhaállomány befogadására s ugyancsak ez év végéig befejezzük a sertéshizlalda építését is. Mi, a mikolcsányi EFSz tagjai hálásak vagyunk Pártunknak és Kormányunknak azért, hogy rávezetett bennünket a közös gazdálkodás útjára, mert így hasznos építőmunkásaivá váltunk hazánknak a boldogabb holnap építésében. "Lipták János. A gombai állami birtok dolgozói a kormányhatározat teljesítéséért A gombai állami birtok egyes gazdaságaiban dolgozó munkások a tavaszi munkák elvégzésénél munkájukkal nagy mértékben hozzájárultak az időjárás következtében beállott késések behozásához. A sárosfai gazdaság dolgozói közül szép_ eredményeket értek el: Érsek István, Godány István, Puha István és Csölle Ferenc, akik húszszros vetőgéppel egy nap alatt 7.5 ha-t vetettek be. Németh János és Érsek Ferenc egy pár lóval 2 nap alatt 18 ha cukorrépát vetett be. Kolláth László 5 óra alatt fogattal 8 ha-t fogasolt le vetés után. A bácsfai gazdaságban Horváth István és Farkas Mihály naponta 6 ha-t vetett el fogattal. Fekete József pedig 9 óra alatt 5 ha-t és Kirtner Dénes 9 óra alatt 6 ha-t vetett be a sámoti gazdaságban. A madarászt gazdaságban Nagy Károly 10 óra alatt 18 soros vetőgéppel 5 ha-t vetett el s ezzel a normát 125 százalékra teljesítette. Horváth István 3 táblás fogassal 10 óra alatt 5 ha-t fogasolt le, normáját 125 százalékra teljesítette. Szimeth István 6 ha-t fogasolt le, normáját 150 százalékra teljesítette. Tamás Boldizsár géputáni fogasolással 8 ha-t végzett el és 140 százalékra teljesítette normáját. Tvaruskó Antal, Bemer Ignác és Masica Antal 9 óra alatt 4 ha-on 20 mázsa műtrágyát szórtak el, ami annyit jelent, hogy normájukat 200 százalékra teljesítették. Miklós Teréz és Tvaruskó Etel 9 óra alatt 19 ár burgonyát ültettek el naponta ami 130 százalékos teljesítménynek felel meg. A gombai állami birtok dolgozói így tesznek bizonyságot, hogy megértik kormányunk határozatát a tavaszi munkák időben való elvégzéséről és hogy jó munkával igyekeznek hozájárulni dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez és a világbéke megerősítéséhez. Táncos József. A szelőcei tyúkfarm gazdag sikerei A szelőcei EFSz tagjai felismerve a közös gazdálkodás nagy előnyeit még 1950-ben elhatározták, hogy szövetkezeti nagytermelésüket tyúkfarmmal is kiszélesítik. A tyúkfarm részére, a Vág öblénél, egy kis erdő mellett jelölték ki a helyet. Az első évben még bizony nagyon kicsi volt ez a farm, csupán két csirkeneveidéből állott s a nagy tisztáson .min" -sze 1900 darab csirke nevelkedett. No, de a tyúkfarm kezelői, Kalap Anna és férje célül tűzték ki, hogy a szövetkezet kicsi farmját a járás egyik legnagyobb farmjává fejlesztik. 1951-ben már 7400 darab csirke volt a farmon. Ebből a létszámból a tyúkfarm közellátásunk részére, valamint a tagok részére is, 3093 darab csirkét adott át. A többi a farmon maradt tojástyúknak. Így sikerűit Kalap Annának, hogy már 1951-ben 59.000 darab tojással gazdagította közellátásunkat a szövetkezet. A szövetkezet erre az évre 170.000 darab tojás beszolgáltatásra vállalt szerződésbeli kötelezettséget s ahogyan a farm vezetője mondja, ezt a nagy mennyiségű tojást a szövetkezet be is szolgáltatja. A szövetkezeti tagság, munkásosztályunk nagy segítségét, melyet mezőgazdasági gépek és egyéb szükségleti eszközök formájában kaptak és állandóan kapnak, csak úgy tudja meghálálni, ha gondoskodik arról, hogy dolgozóink asztalára minél több mezőgazdasági termék juthasson Ezért a szövetkezet vezetősége az érsekújvári és a galántai csirkekeltetőből 21.000 darab csirkét biztosított a tyúkfarm számára, melyekből már 6.000 darab meg is érkezett a szelőcei EFSz-be. — Mindent megteszek annak érdekében, hogy a csibékből minél kevesebb pusztúljon el. Ezt csak úgy tudom elérni, hogyha a csibéket, míg megerősödnek megfelelő melegben és a legnagyobb tisztaságban tartom. A legnagyobb tisztaság nélkül el sem lehet képzelni, hogy a csirkenevelésben komoly sikereket érjünk el, de ugyanúgy igen nagy gondot kell fordítanunk a baromfiak etetésére is — mondotta a tyúkfarm gondozója. Kalap Anna. A továbbiak során megemlékezett arról is, hogy az anya nélküli csirkenevelést a nagyszombati tyúkfarmon tanúlta s azokat a tapasztalatokat, melyeket ott szerzett, igyekszik a szövetkezetben is legjobban érvényesíteni. Mindenesetre nem elégszik meg az eddig szerzett tapasztalataival, de állandóan tovább tanúi és igen nagy figyelemmel olvassa a szovjet kolhozok életével foglalkozó irodalmat és igyekszik minél többet tanulni a termelés és az állatállomány hasznosítóinak mestereitől. Ismeretes, hogy a tyúkok a téli hónapokban lényegesen kevesebbet tojnak, mint más hónapokban. Ennek ellenére a szövetkezet januárban 11.814, februárban 12.960, márciusban pedig 25.172 darab tojást adott be a közellátás részére. Az első negyedévben tehát 49.946 tojást szállított be, ami a legteljesebb mértékben azt bizonyítja, hogy a szövetkezet a tojásbeszolgáltatásnak nemcsak, hogy eleget tesz, de azt túl is lépheti. Ezenkívül naponta nagyobb mennyiségű tojást szállít a szövetkezet az érsekújvári csirkekeltetőben, melyeknek darabjáért 7 koronát kap. A tyúkfarm gondozója, Kalap Anna azután arról beszél nagy lelkesedéssel, hogy a szövetkezetben megbecsülik munkáját. Hogyis ne lenne megelégedve, amikor az elmúlt esztendőben a pénzjutalmon kívül férjével együtt 16.20 q búzát, 10.25 q árpát, 13 kg cukrot, 40 V pontot kapott s ezenkívül a szövetkezet jó lakást bocsájtott rendelkezésére, ahol a fűtést és a világítást is díjtalanúl élvezi. Ugyancsak van háztáji földje is, melynek hozamából jövedelme még jobban növekszik. Bizony nem csoda, ha Kalap Anna örömmel mondja : — „nagy kedvvel dolgozom a tyúkfarmon, mert tudom, hogy a közért dolgozon és tudom, hogy minden kilogramm hússal és minden darab tojással dolgozóink asztalát gazdagítjuk és végeredményben, mint szövetkezeti tag én is annál nagyobb jövedelemhez jutok, minél nagyobb eredményeket mutatok fel munkahelyemen.” Éppen azért, a jövőben még nagyobb igyekezettel fogok dolgozni szövetkezetünk felvirágoztatásáért ncgy többet és jobbat termeljek s így munkámmal én is értékes tag lehessek a világbéke építőinek nagy táborában. Streba György.
