Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-05-01 / 17. szám

1952. május 1. 5 Békeépitök a körmöci hegyek között A falu közepét átszelő patak, a tavaszi olvadás és nagyobb esők idején, fékezhetet­­len rakoncátlanságában bizony belenyalt a házak falaiba s imitt-amott elragadott egy disznóólát, a disznókkal együtt, nagy köve­ket görgetett a kocsiútra, hogy azt járha­tatlanná tegye. Ez már megszűnt, mert a patak vize most szabályozott mederben nyar­gal keresztül a falun s megzabolázott vize A szabad élet építőket és elszánt békeharcosokat nevel Mindezt sohasem érhette volna el a falu dolgozó népe, a munkásosztály győzelme nél­kül, mely előtt a felszabadító Szovjet Had­sereg tárta fel a jövő nagyszerű lehetőségeit. Ezt nagyon jól tudják a szövetkezet tagjai, akik rövid egynéhány év alatt, új emberekké formálódtak. Megtanultak a kizsákmányolók­­tól mentesen, — szabadon építeni. Emellett szólnak a szövetkezet tagjainak május 1-e tiszteletére elfogadott kötelezettség vállalásai is. Az állattenyésztő csoport kötelezettséget vállalt arra, hogy közellátásunk számára 40 darab borjút és üszőt soroz be gyorshizlalás­ra. Már jelentkeznek is az első hónap öröm­teli eredményei, mert pld. a 12 számú üsző egy hónap alatt 155 kg-ról 185-re hízott, a 19-es 110-ről 135-re, az 1-es 165-ről 215-re, a 6-os 145-ről 175-re hízott s így van ez a többieknél is. Nem marad el azonban a me­zei csoport sem, mert annak ellenére, hogy a hó csak nemrég takarodott el a hegyol­dalról — kötelezettséget vállalt arra, hogy május 1-ig minden tavaszi munkát elvégez. A csoport nagyszerű munkakedvének köszön­hető, hogy ezt az időt előreláthatólag néhány nappal lerövidítik. Ebben nagy segítségükre van az állami traktorállomás faluban székelő brigádja, amely szintén túlteljesíti májusi kötelezettségvállalását. így pld. Saska elvtárs, Májú« 1. tiszteletére a magyarbéli EFSz dolgozó asszonyai több és jobb munkával felelnek a Koreában garázdálkodó amerikai gyilkosoknak malmot hajt Ezenkívül a haladó élet egyéb áldása is beköltözött a faluba a szövetkezet­tel. Van már villanyvilágítás, telefon és ál­landó autóbuszjárat is. A patak partján le­bontották a vízzel alámosott roskadozó háza­kat s helyettük új lakóházakat építenek a szövetkezeti tagok számára, de kissé távo­labb, mert helyükön pompás park fog dísze­legni, középen iskolával. Skoda traktorján 300 százalékos átlagteljesít­ménnyel dolgozik s a többi traktorosok is döngetik a 200 százalékot. Nem volna azonban teljes ez a nagyszerű kép, ha megfeledkeznénk a harminctagú női csoport lelkes munkájáról. Ezek az asszo­nyok három csoportra osztva, a legelők és a rétek feljavításán dolgodnak. Meggereblyé­zik a réteket, széttúrják a vakondtúrásokat, majd műtrágyát hintenek szét. Minden este pontosan felmérik a gondozott területet s így mindjárt megtudják, mennyit kerestek. Büsz­kén mondják, hogy május 1-ig 200 ha rétet és 100 ha legelőt javítanak. S bizony, ha meg­nézzük napi 150 százalékos átlagteljesítmé­nyüket, semmi kétség nem fér Ígéretük be­tartásához. — Mi asszonyok, akik gyermekeket neve­lünk, tudjuk talán a legjobban, mit jelent számunkra az, hogy szabadon és békében építhetjük saját magunk és gyermekeink jö­vőjét Teljes erőnkből belekapcsolódtunk a szövetkezet munkájába, hogy férjeink olda­lán, mi is harcosai lehessünk a békevédelme­zők nagy táborának, — jelentette ki Lipkáné és a többiek a munkakedvtől kipirult arccal rábólintottak. Így dolgoznak a béke és a boldogabb élet építői a körmöci hegyek között. (MJ) A kis fehér füzet olyan szerényen pihent egynéhány elnyűtt irat tetején, hogy észre sem vettük volna, ha nem hívják fel rá fi­gyelmünket .Ezen a kis fehér füzeten is meg­látszott, hogy sokat van kézben. De hogyis ne lenne, hiszen bele van foglalva egy virág­zó szövetkezet szorgalmas élete s lapjaiból kisugárzik a szebb holnap örömteli perspek­tívája. Ez nem is csoda, mert ez a kis füzet nem egyéb, mint a körmöcbányai járás egyik legjobb szövetkezetének, Kopernicának a ter­ve, jobban mondva e szövetkezet 1952-i ter­vének valamelyik másodpéldánya. A füzet első lapján a szövetkezet jelsza­va van feltüntetve: „Drága Pártunk és kor­mányunk határozatát, Pártunk és Gottwald elnök elvtárs vezetése alatt teljesítjük”. Nincsen szebb olvasmány, mint ilyen füzet, melynek fehér oldalain a sűrűn teleírt sorok és számok sokaságából tiszta képet kapunk, e hegyvidéki EFSz derék tagjainak építő munkájáról. Annál értékesebbek e sorok, mert a szövetkezet tagjai megmutatták már az elmúlt esztendőkben, hogy amióta a közös gazdálkodás útjára tértek, eddig nemlátott eredményeket értek el. Nincsen egyetlen lé­lek sem a faluban, aki ne lenne tagja a IV. típusú szövetkezetnek és nincsen egy tag tag sem, aki ne emlékeznék arra, hogy például 1948-ban, amikor a falut körülvevő takar­mánydús legelőkön egyéni gazdálkodás folyt, a község nem teljesítette tejbeszolgáltatási tervét, mert 30.000 liter tej helyett csak 18.000 litert tudtak beszolgáltatni. Egy év­vel később a szövetkezet megalakítása után, a kezdeti nehézségek ellenére, a tejbeszol­gáltatás megkétszereződött. Az ezt követő év­ben pedig már több, mint 60.000 liter tejet adott be a szövetkezet. A tagok önként emel­ték fel duplájára a tejbeszolgáltatást, ezzel is hálájukat juttatják kifejezésre munkás­­osztályunkkal szemben, amely bőkezűen nyújtotta segítségét a szövetkezet kezdő nap­jaiban és most is újabb és újabb gépeket, mindenféle szükségleti eszközt gyárt dolgo­zóink életének megkönnyítésére. Ez a lendü­let 1951-ben tovább fokozódott, mert ebben az esztendőben már 100.000 liter tejet produ­kált a szövetkezet annak ellenére, hogy még mindig kevesebb fejőstehén volt birtoká­ban, mint az egész falunak, amikor az még egyénileg gazdálkodott. A terméshozam mestereinek nyomában önként felvetődik a kérdés, hogyan tud­tak a szövetkezeti tagok ilyen ragyogó ered­ményeket elérni? Ez nem nagy titok. Mind­össze annyi történt, hogy az állatokat foko­zatosan kicserélték jobb fajtára, lekiismere­­tesen gondozták és már kezdettől fogva be­vezették a termés nagymestereinek, a szov­jet kolhözparasztok gazdag tapasztalatainak alklmazását. Most, mikor bevezették a Ma­­linyinova fejőnő módszerének alkalmazását, további tejhozam emelkedést tűztek maguk elé. Ez évben mintegy 150.000 1 tejhozamra számítanak. Hogy mennyire reális a számí­tásuk, azt abból látjuk meg legjobban, ha tudjuk, hogy ez év elejétől, — amikor az állatgondozók a tőgymasszázst kezdték al­kalmazni. — átlagosan 3 literrel emelkedett a napi tejhozam. e. ' fejőstehéntől. Ezenkívül természetesen gondolnak az állatállomány da­rabszámának további emelésére is. Huszonöt százalékkal emelik a szarvasmarhaállományt. Természetesen az egyéb mezőgazdasági ter­mékek beszolgáltatásában sem maradtak el, mert míg a marhahús beszolgáltatását mint­egy 180 százalékra teljesítették, nagy sikert értek el az árpatermésben is. Hiszen még a legöregebb parasztok sem emlékeznek arra, hogy valaha több árpa termett volna a falu határában, mint 10 mázsa s az elmúlt esz­tendőben 17.45 mázsás termésátlagot értek el hektáronként. Ugyancsak túlteljesítették a juhtúró, valamint a gyapjú beszolgáltatását is, úgyhogy évvégére minden szövetkezeti tagnak volt bőven V pontja, örvendetes még a tyúkfarm nagy hozama is. Tervüket ezen a téren is hetenként több ezer tojás beszol­gáltatásával teljesítik túl. Megszépül a falu Bizony nem csodn, ha ezekután öröm szá­munkra a terv olvasása, melyben arról van szó, hogy a szarvasmarhaállományt, — mint már említettük/is — 25 százalékkal emelik, létesítenek disznóhizlaldát is, ahol 450 da­rab sertést fognak tartani. Emelik a tejhoza­mot, a szántóföldek és a rétek hozamát s eközben arról sem feledkeznek meg. hogy magát a falut is megszépítsék. Meg kell je­gyezni, hogy már ezen a téren is történtek komoly lépések. Ahogy a szövetkezet fejlő­dött, úgy fejlődött a község is. A magyarbéli szövetkezet dolgozói a multévi ta­pasztalatokból merítve jól tudják/ hogy a mezőgaz­daságban igen fontos/ hogy a vetőmag idejében a földbe kerüljön. A magyarbéli szövetkezet tagjai a tavaszi munkák idejében való elvégzésére nagy súlyt fektetnek. Alig hogy az első tavaszi napsugár eltüntette a földeket borító hótakarót/ a szövetkezet tagjai türelmetlenül várták a földterület megszikka­­dását/ hogy megkezdhessék a tavaszi vetést. Március 19-én a szövetkezeti tagok nagy örömére elérkezett az alkalmas idő a munkák megkezdéséhez. A gondosan kijavított gépekkel úgy kezdtek a mun­kához/ mitha sohasem akarták volna abbahagyni. Az időjárás azonban keresztülhúzta a magyarbéliek tervét. Március 19-én megkezdték a munkát/ de még aznap abba is kellett hagyniok/ mert a nagy esőzések miatt még a földek tájára sem mehettek. Egy régi magyar közmondás azt mondja: Nincs olyan hosszú/ aminék vége ne legyen. így lett vége a tavaszi esőzéseknek is a szövetkezeti tagok legna­gyobb örömére. Április 3-án újból folytatták félbe­hagyott munkálatokat. A szövetkezeti tagok az idő­járás miatt lemaradtak a tavaszi munkákkal/ de szorgalmukkal a hiányt bepótolták. Alig/ hogy fel­kelő nap első sugarai végigcsókolták a földet/ a szövetkezeti tagok a mezőre indultak és csak a csil­lagok halvány fényénél tértek vissza. Sokat segí­tett még a szövetkezeti tagoknak a szovjet tapasz­talatok szerint összeállított vetőgép. A szövetkezeti tagok szorgalma és az agregát helyes alkalmazása lehetővé tette/ hogy a szövetkezeti tagok még jókor elvetették a koratavasziakat. Ezalatt a két nap alatt bevetetettek 38 ha árpát. Az árpa-vetés után nem pihentek a szövetkezeti tagok/ hanem hozzáfogtak a takarmányrépa és a cukorborsó vetéséhez. A szövet­kezeti tagok arról sem feledkeztek meg/ hogy állata­iknak biztosítsák a jövőévi takarmánymennyiséget. A szükséges takarmánymennyiség bebiztosítása cél­jából 21 hektár árpaföldön takarmányalávetést al­kalmaztak/ vagyis az említett 21 hektár árpán kí­vül még heremaggal is bevetették A takarmányalá­vetés alkalmazásával a szövetkezeti tagok 21 hek­táron nemcsak árpát/ hanem még az állatok részére szükséges takarmányt is termelnek. Már csak a kukorica és a kender vetése van hát­ra. A szövetkezeti tagok az idén olyan helyen akar­nak kendert termelni/ ahol eddig hosszú idő óta csak vizes rétek voltak és békák kuruttyoltak. Igaz/ hogy azon a helyen már régebben termeltek kendert/ de aztán/ mikor már nem volt szükség vászongatyá­ra/ a terület parlagon hevert. A szövetkezet kertészetében is megindult az élet. 2400 négyzetméter üveg alatt fejlett palánták vár­ják a pillanatot/ hogy kiültessék őket a szabadba. A melegágyak körül szövetkezeti tagok feleségei dol­goznak/ Kiss Sándor vezetése mellett. Ez a magas szőke fiatal fiatalember/ aki egyben a szövetkezet elnöke is/ nyugodtan mondhatjuk/ hogy a szövetke­zet lelke. Kiss Sándor mindig ott van/ ahol a leg­nagyobb szükség van rája/ ha kell szánt/ vagy pa­lántát pikíroz s ha szükséges még a kovácsmunkát is elvégzi. A szövetkezet kertészetében a dolgozó asszonyok sem maradnak el egy lépéssel sem Kiss Sándor mögött. Szorgalmas munkájukkal azt bizo­nyítják/ hogy szívükön viselik a szövetkezeti gaz­dálkodás fejlő )ését. Ezeknek az asszonyoknak oda­adó munkája >ette lehetővé azt is/ hogy a szövetke­zet a napokban 800 csomó korai retket adhatott át a Földműves Raktárszövetkezetnek. A kertészetben dolgozó asszonyok munkáján meg­látszik a jó eredmény. A gyönyörűen kifejlett palán­ták mind gondos kezek helyes ápolását bizonyítják. Ezért a szövetkezet minden egyes dolgozó tagja büsz­ke a kertészetben dolgozó asszonyokra. Pe meg van­nak elégedve az asszonyok is. Volt olyan nap is/ hogy Trojánné két munkatársával 3.5 munkaegy­séget szerzett. Egy munkaegység után 80 koronát kifizetnek előlegképpen. így volt olyan nap is/ hogy 1bo koronát is megkeresett. Ezek mind szép eredmé­nyek/ de még szebbeket is el lehetne érni — mond­ja Kiss Sándorné — ho volna községünkben napkö­ziotthon. Sokkal nyugodtabban tudnánk dolgozni/ ha gyermekeink gondozását jó kezekre bízhatnánk. Ezek a becsületes dolgozó asszonyok is kötelezett­ségvállalással készülnek május elseje tiszteletére. Méltóan akarják megünnepelni a munkásosztály legnagyobb ünnepét/ május elsejét. Ennek a nap­nak tiszteletére azt a kötelezettséget vállalták/ hogy a rendes napi munkaidőt naponta egy órával meg­hosszabbítják. Azt a pénzösszeget/ amit ezalatt az egy óra jutalmazásként szereznek/ a koreai árvák és özvegyek segítésére küldik. A magyarbéli szövetkezetben dolgozó asszonyok fokozottabb munkával felelnek a Koreában garázdál­kodó gyilkosoknak. Jól tudják/ hogy kezükben a munka a legnagyobb fegyver/ amellyel legjobban megvédhetik a békét és bebiztosíthatják gyermekeik boldogabb jövőjét. V. G. Gondozott legelők és rétek biztosítékai az állattenyésztés fejlődésének A Kopemicai IV. típusú EFSz egyik női csoportja műtrágyát szór szét a legelő­kön és a réteken Egy másik csoport pedig gereblyékkel tisztítja meg a zsengefűvet a gaztól, hogy a réteken bebiztosítsa a bőséges szénatermést A legelők egy részét felszántják és ár­pával vetik be. A hemyótalpas traktor még a hegyoldalban is megbirkózik a talajjal A májusi kötelezettségvállalások után szép eredmények mutatkoznak az állattenyésztés terén a karvai gazdaságban A karvai állami gazdaság dolgozói sikeresen teljesítik május elseje tisz­teletére vállalt kötelezettségeiket. A gazdaság valamennyi dolgozója, a munka termelékenységének emelése érdekében vállalta, hogy ki-ki saját munkahelyén bevezeti a szovjet szovhozok munkamódszereit. Még a tél folyamán igen sokat olvastak a szovhozok életéről, elért eredmé­nyeikről, tehát már nem ismeretlen előttük a szovjet mezőgazdasági dol­gozók sikereinek módszere. Azért láttak gyakorlati alkalmazásukhoz is, mert eddigi eredményeiket még fokozni kívánják. Legelőször a tehenészetben vezet­ték be a szovjet módszereket, éspe­dig a rendszeres etetéssel, naponta háromszori fejéssel, sőt a tőgymasz­­szírozást is alkalmazták. Mindez ter­mészetesen nagy kihatással volt az eddigi alacsony tejtermelés fellendí­tésére. Az eddigi 6—7 liter átlag tej­hozamot tehenenként 10.18-14 literre emelték. Chudy István, a gazdaság egyik legjobb állatgondozója, nagy­ban hozzájárult a tejhozam feljaví­tásához. Ő volt az új módszerek út­törője. A többiek látván elért ered­ményeit, ugyancsak hozzáfogtak a tőgymasszírozáshoz, aminek a kitar­tó munka után meg is lett az ered­ménye. Nemcsak a tehenészetben, de a sertéstenyésztésben sem maradtak alúl, az új módszerek bevezetésénél. Itt Kiss János etető, szintén mindent elkövetett, hogy az elmaradt súly­­gyarapodást minél előbb behozza. Sikerült is pótolnia az elmulasztot­takat, sőt május elsejei kötelezettség vállalásában a napi 54 dkg helyett már 60 dkg súlyszaporulatot ért el darabonként. Ezenfelül rendszeresí­tette az anyakocák pároztatását, amivel két ellést ér el évente. Az el­­léshozam évenként egy anyától 16 malac. Kiss elvtárs még kötelezte magát, hogy a leellett 16 malacból, 13 darabot elválaszt, ami ugyancsak sikernek számít és nagyban hozzájá­rul a gazdaság sertésállományának további kiszélesítéséhez. A mezei munkacsoport szintén tel­jesítette vállalt kötelezettségét. Az összes tavaszi munkálatokat a terve­zettnél három nappal előbb végezték el. 'A vetés ideje alatt Karkó János vezetett, mert naponta öt hektárt vetett be lovasigával. De a többiek is szorgalmasan végezték munkáju­kat, mert a reájuk eső feladatokat a vállalt időre elvégezték. Ezenfelül még 740 munkaóra ledolgozására is kötelezték magukat, a helybeli szö­vetkezet kisegítésére és a szőlőbe ve­zető út megjavítására. A gazdaság dolgozói mindent latba vetnek, hogy Pártunk és Kormá­nyunk határozatait sikeresen végre­hajthassák. Ezenfelül arra töreksze­nek, hogy a helyi szövetkezet kisegí­tésével példás gazdasággá váljanak. Mindezt az állattenyésztésben elért eredményeikkel és a munkák időbe­ni, minőséges elvégzésével biztosí­tották. (Sz) Lakbéremelés Nyugatnémetországban A bonni kormány 10%-os lakbér­­emelést tervez április elsejétől vissza­menőleg. A lakbéremelési tervezet nagy fel­háborodást keltett országszerte. A bon­ni kormány egyik szóvivője azonban egy bizalmas beszélgetés keretében ki­jelentette, hogy ebben a rendeletterve­zetben nincs semmi méltánytalan. — Miért? — kérdezték tőle. — Mert a lakosság zömét nem érinti. A lakosság zöme ugyanis hajléktalan.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom