Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-07-22 / 29. szám

4 šmé&dfdtomms 1951. július 22. a Päonin д kínai földművesek Mekkája A Déli Sansi tartomány hegyei között rejtőző Sikou falucska most nagy hírnévnek örvend. Itt la­kik Li Sun-ta a munka hőse önsegély csoportjaival. Az ő találékonysága és munkatársainak fáradozásai folytán az egykor elhagyott falu ma bőségnek ör­vend. Messze mérföldekről özönlenek ide a földművesek, hogy lásák hogyan dolgozik Li Sun-ta és munka­­csoportjai es módszerükről részletes beszámolókat olvashatnak napilapjaikban egész Kína földműve­sei Az utóbbi évek alatt Sikou falu képe a felismer­­hetetlenségig megváltozott. Néhány kórókéve és földkunyhó helyén ma már pár tucat szép új ház és egy iskola áll. Egykori sziklás hegyoldali meg­művelt szép lépcsőzetes parcellák, míg azelőtt ko­pár szomszédos dombokat fák hosszú sorai borítják. Juhok és barmok legelnek ott, ahol eddig éhes far­kasok ólálkodtak. Mindez Li Sun-ta és önsegélycsoportjai munkájá­nak eredménye. Li Sun-ta 1932-ben éhinség miatt hagyta el otthonát a Honan-tartományban és a kis Sikou faluban telepedett le s egyike azon földmű­veseknek, akik a Tajhang-hegyvidéken elsőnek szer­vezték meg az önsegélycsoportokat a földek meg­művelésére. A negyvenes évek elején a japánok blokádja és a nagy szárazságok következtében a Tajhang-hegyvi­déken szegénység és nyomor uralkodott. A mezőkön hiányoztak a munkaerők, mert a férfiak nagy ré­sze már fegyvert ragadott a japán hordák ellen. Mao Ce-tung elnök felszólította a földműveseket, hogy a nehézségek leküzdésére szervezzenek önsegély-cso­portokat. Li Sun-tan rögtön hozzálátott. Első önsegélycsoportját 1943-ban alakította meg. Eleinte csak 6 tagja volt, mert a többi földműves Az aratás napjaiban Sztavropol (Délukrajna) A Sztavropoli kerület kolhozai és szovkolhozai nagyarányú termés betakarítást végeznek. A kum­­kszki gépállomás kombájn vezetőinek javaslatára szocialista verseny kezdődött meg a betakarító agre­­gátorok magas teljesítményéért. Dimitroj Aniszimov és Andrej Dzemics kombájn­­vezetők, akik a „Vorosilov” kolhoz dolgozói s ame­lyet a kumszki gépállomás lát el gépekkel, egy nap alatt két „Sztálinec-6” kombájnt összecsatolva 115 hektár búzát takarítottak be. A betakarítás első napjaiban a kolhozok meg­kezdték a gabona beszolgáltatását az államnak. A „Szarajev” nevű kokhoz az elmúlt öt nap alatt 395 tonna magot szolgáltatott be az előirányzott 258 tonna helyett. Tbiliszi (Gruzia-Kaukázus)-■* Teljes iramban folyik a gabonabetakarítás a gru­­ziai kolchozokban. A betakarítás munkája 60 szá­zalékban gépesítve van. A kvarelli megyében 40 kombájn dolgozik. A Sztálin, Molotov, Vorosilov és a Kujbisev kolhozban több mint 20 q bú­zát takarítanak be egy hektáron. A „Csarkviáni kolhoz a telavskí megyében és a „Szanavadó” kolchoz a kvarelski megyében gyor­san és veszteség nélkül aratta le a gabonát és a bú­­zatervet 100 százalékban teljesítették. Szarator (Volga partja) A Volga jobb és baloldalán nagy iramban folyik az aratás. Az egyszerű aratógépek mellett kombáj­nok dolgoznak. Sz. Vorotilov kombájnvezető az Októberi Forradalom nevű kochozban 60 hektárt aratott le egyedül. Az államnak beszolgáltatták az Új termésből az első száz métermázsákat. Kijev (Búzakaravánok a Dnyeperen) A Dnyeperen dolgozó közlekedési munkások jól előkészültek a gabona szállítására. A kikötőkben tiszta, száraz helyiségek várják a gabonát és a rako­dógépek. Az első gabonaszállítmány ,,Bolsaja Lepe­­tyicha” kikötőből indult el a Dnyperen. A tuta­jok erősen megvannak rakva gabonával és az Ocsá­­kov vontatóhajó húzza fel a tutajokat a folyón a tervezett időt megrövidítve egy pár órával. Petropavlovszk (Kazaehasztán) Önműködő* kévedobáló A kolchozok versenyt indítottak a szénabetakarí­tásnál a magas teljesítményért. A verseny eredmé­nyeképpen újító javaslatokra jöttek rá. A Novája- Zsizný kolhozban a kolhoz dolgozói összeállítot­tak egy önműködő kévedobálót, amelynek nagyon egyszerű a szerkezete és óriási segítségére van a kolhoz dolgozóinak a magas teljesítmény elérésére. „Mezőgazdasági tudomány otthon“ A Szovjetunió mezőgazdasági minisztériuma jó­váhagyta azt a tervet, hogy szakkönyveket adjanak k: a kolchozdolgozóknak magánúton való tanulásra. A' első kiadás már megjelent. Ez a könyv nagy se­gítségére lesz azoknak a földműveseknek, akik el­végezték a hétéves iskolát és most azután egyedül megtanulják a mezőgazdasági tudomány alapjait és a mezőgazdaság szakembereivé képezik ki magukat. Tömegével építik a szakszerű istál­lókat az állattenyésztés fejlesztésére A Burját Mongol Köztársaság kolchozaikban, amely tudvalévőleg a leggazdagabb állattenyésztő vidék, tömegesen építik az olyan istállókat, ahol az állatok télen jól el lesznek látva. A Kommunizmus nevű kolhozban pld. 11 istállót építettek. A Sztálin kolchozban felépítettek egy helyiséget 1600 fajállat befogadására. Gazdag baracktermés Moldávia kolhozaiban és szovkolhozSiban meg­kezdődött a barackszüret, amely sokkal gazdagabb, mint a tavalyi volt. Moldáviából már elindult Moszkva és Leningrád dogozóinak 2500 tonna barack. Több mint 2000 ton­na barackot feldolgoznak a szovjet konzervgyárak. A kisenyevi és tiraszpoli piacokon tekintettel a gaz­dag termésre, a barack ára egész alacsony. nem volt hajlandó résztvenni az ilyen „sohasemhal­­lot kalandban.” De Li kis csoportja nekilátott a szántásnak és a tűzifa kivágásával nagy összeget szerzett. Az új kaland sikeresnek bizonyult, ami felkeltette a falubeliek érdeklődését, s a falucska 20 családja közül 16 betársult és így három mun­kacsoport alakult.. Ezek közösen szántották meg földjeiket és még termőképessé tettek további tíz hektár földet, amely 50 tonna burgonyát termett. Sikouban az élelemhiány a múlté lett és a környező kerületek falvaiban egyre több önsegélycsoport ala­kult az ő példájukra. A következő években egyre több férfi rrysnt front­ra, de Li Sun-ta beszervezte helyükre az asszonyokat, akiket régimódi szokások gátoltak eddig a mezei munkában. A japán fegyverletétel után egyre több tanács és segítség érkezett a kormánytól. Nemesíett vetőma­got is kaptak. Mindez, párosulva az ő kisérleteik-Magyarországon a boldog aratás örö­mei nem maradnak meg a falvak hatá­rai között. A jó eredményeket gyorsan megtudja a szomszéd község, különö­sen, ha versenytárs. Nincs is nagyobb büszkeség, mint arról adni hírt a ver­senytársnak, hogy az idei békearatást befejeztük. Rákosi elvtárs címére száz­számra érkeznek a táviratok az ország minden sarkából. „Jelentjük, hogy a mai napon befejeztük a békearatást, ez­zel mutatjuk meg a gyűlöletünket a Grösz-féle banda iránt“ — írjak a ter­melőcsoportok. A délihatárvidékek dolgozói igen nagy számban szerepelnek a táviratok küldői között: a jugoszláv népet sa­nyargató Tito-banda elleni győzelem­ként jelentik az aratás befejezését Áta délszláv dolgozó parasztjai a szűri, má­­riakéméndi, kis-jakabfalvi dolgozó pa­rasztok. Szeretet és hála tükröződik minden táviratból, de a legerősebben itt is a termelőszövetkezetek hangja csendül, azok közül is a szövetkezeti városoké. Amíg kis- és középparasztjaink teljesítik az átadá­si kötelezettségüket, addig a falusi gazdagok szabo­tálják ötéves tervünket, mivel nem teljesítik a be­adási kötelezettségüket. ÉRSEKKELY: Bahák József 1440 tojásból csak 169 tojást adott át, Bohák Erzsébet 1440 tojásból csak 119-et. LEKÉR: Csudoi Lajos az előírt 2650 tojásból 1300 darabot adott át, Molnár Ferenc 1650-ből, 650- 119-et. FARNAD: Lányi Lajos 2118-ból, csak 640 to­jást adott át. Szásovszky János, spekuláns, már há­rom éve nem adott át tojást: Az idén 532 előírt mennyiségből még semmit sem teljesített. ENDRÉD: Pizsár Lajos, kulák, 3150 tojásból csak 169-et szolgáltatott be. Ugyanúgy Pánik János, zsí­rosparaszt, 2730-ból csak 257-et, Lehocky Emilia 1700-ból 110-et, valamint Berger György a kiírt 1035-ből ezideig még semmit nem adott átt. GARAMSZENTGYÖRGY: Czinkovszky János 1520 tojáskontingenséből még semmit sem szolgálta­tott be. Holecsak József 1187-ből 260-at. DAMÄZSD: Skoltéthy István 1031 tojásból eddig csak 130-at adott át. FÜZESGYARMAT: Harangozó Gyula 2100-ból 529 tojást adott le. Tencel Pál 700 tojásból eddig még semmit sem szolgáltatott be. IPOLYSZAKÄLLAS: Duszek József, zsírosparaszt, a kiírt 2352 tojásmennyiségből csak 848-at adott be. Marosák András 1644 tojásból csak 23-at, Ra1 fai Ábel 2490 tojásból 554-et, Valasek Ilona, pe­dig 2028-ból csak 889-et adott át a közélelmezésünk biztosítására. HANISKO: Petrila Ferenc 28 ha-os kulák úgy szabotálja az ötéves tervet, hogy nem tartja be a2 üzemtervet. 1615 kg marhahús kontingense fejében 720 kg-ot, 1289 sertéshús kontingense fejében pe­dig 197 kg-ot adott le. SZÍNA: Makó István, 18.42 ha-os kulák, a meg­rögzött, rossz beszolgáltatok közé tartozik. 995 kg. marhahús, 910 kg sertéshús, 1757 tojás, 2855 liter tej kontingensébe még semmit sem adott be, de még a múlt évben sem. Szemko József, 12.10 ha-os fa-Katymár és Madaras községek begyűjtési verseny felhívásának a híre gyorsan elterjedt az egész or­szágban. A somogymegyei községek is mind nagyobb számban csatlakoztak e mozgalomhoz. A községek kezdeményezésére a nagyatádi járási tanács végre­hajtó bizottsága a barcsi járást hívta párosversenyre a begyűjtési terv jó teljesítéséért. A nagyatádi járás dolgozó parasztjai vállalták, hogy a kenyérgabona begyűjtésének augusztus 20-ig 100 százalékra eleget tesznek. Árpa és zabbeadási tervüket augusztus 20-ra, szénabeadási kötelezettsé­kel igen megnövelte a termést. A kukorica-termés majdnem megkétszereződött a keresztezett magvak bevezetésével. Az 1950-es évben Sikou faluban a termés már 75 százalékkal volt magasabb mint a háborút meg­előző években és a megművelt talaj is jelentékenyen megnövekedett. A falubeliek, kik az év hat hónap­jában csupán korpával és vadonatnőtt növényekkel táplálkoztak, most nagymennyiségű terményfeleslege­ket adhatnak le. Mind megmódosodnak. Li Sun-nak, mikor 19 évvel ezelőtt e sivár helyre jött nem volt egyebe egy kis batyunál és ma 12-tagú családjával 11 szobás háza, 3 hektár jó termőföldje, 5 barma, 34 juha és nagy parcella erdeje van. Legutóbb kijelentette a munka hőse, hogy az ő önsegélycsoportjai a termést a háború előbbihez vi­szonyítva 108 százalékkal emeli majd. Li felhívta az összes kínai földműveseket, hogy tűzzenek ők is maguk elé hasonló célokat. Első gabonaküldeményük feladásával egyidőben Túrkeve, Karcag, Kisújszálás és Mezőtúr megfogadják, hogy Szolno­kon elsőnek fejezik be az aratást. „Nem felejtjük el soha, hogy Rákosi elvtárs atyai gondoskodása segített bennünket eredményeink elérésében. Hatalmas ga­bonatábláinkon már Rákosi elvtárs gé­pei, a kombájnok aratják az aranysárga kalásztengert, az életet. Megfogadjuk, hogy elsőnek fejezzük be a megyében az aratást és győzelemre visszük a be­gyűjtés nagy csatáját is“ — hangzik tá­viratuk. A csávolyi „Űj Élet“ termelőszövet­kezet tagjai az alábbi táviratot küldték Rákosi elvtársnak: „Minden csoportta­got öröm tölt el, hogv szeretett Rákosi elvtárs által vezetett Pártunk irányítá­sával megnyertük a békecsatát, mely aratásunk sikereit mutatja meg. Ez a válaszunk a belső és külföldi ellensé­günknek minden támadására. Minden­kor méltó dolgozói leszünk a Sztálin elvtárs vezette béketábomak“ — szá­molnak be az aratás befejezéséről. lusi spekuláns, 581 kg marhahús, 525 kg sertéshús, tojás és tej kontingensének nem tesz eleget. Sivák György, 12.91 ha-os falusi spekuláns, 622 kg marha­húskontingensébe, 52 kg-ot, 505 sertéshúskontingen­sébe semmit, 1000 kg sertéshús helyett 100 kg-ot adott be. A közellátásnak 1 liter tejet ad naponta és szándékosan provokál azzal, hogy kenyeret üz­letben vesz]. A tervezett tíz tehén helyett egyet tart. A TORN ALJAI JÁRÁSBÍRÓSÁG július 12-én, a dolgozók jelenlétében, tárgyalta Halászi Bertalan volt textilkereskedő bűnügyét. Halászi, két ház tu­lajdonosa, a megszállás alatt zsidó üzleteket likvi­dáló bizottság tagja volt. A felszabadulás után be­lépett a delokrata pártba; 1947-ben tornaijai só­goránál Krokovai Pálnál, két nagy ládában külön­féle elsőrendű textilárút rejtett el egy-millió ko­rona értékben. A járásbíróság öttagú tanácsa, Halá­szi Bertalant 15 évi szabadságvesztésre, 200.000 korona pénzbüntetésre ítélte és 10 évre megvonta tőle polgári jogait. Az egész vagyona és az elkobzott árú az állam tulajdonába megy át. A tornaijai já­rásbíróság ugyan ezen a napon nyilvánosság előtt tárgyalta Michal János volt kereskedő bűnügyét, aki a tornaijai „Jednota” üzletvezetője volt. Neve­zett 1938-ban és a következő években tevékeny tag­ja volt a Hlinka pártnak és a Hlinka gárdának. Michal Jánost felelőségre vonták azért, hogy az üzlete likvidálásánál különféle fogyasztási árúkat megtartott magának. Például szappant, mosóport, szögeket, melyeket aztán feketén magas áron adott el A járásbíróság a nép nevében 5 évi szabadság­­vesztésre, 20.600 korona pénzbüntetésre és vagyona elkobzásra ítélte. A Járásbíróság végül foglalkozott Kincel István és társainak Kozák Károly és Haják József bűn­ügyével. Kincel Istvánra a VDP árúbeszerzőjére rábizonyították, hogy 250 kg zsírral, 100 kg sza­lonnával feketézett, amiért 3 évi szabadságvesztésre és polgári jogai három évi elvesztésére ítélték. Népi közigazgatásunk, mint ahogy már többször is tette ezekben az esetekben súlyosan sújtja köz­élelmezésünk szabotálóit. Akik kötelességük elha­nyagolásával veszélyeztetik dolgozóink élelmezésének biztosítását, elnyerik méltó büntetésüket. güket augusztus 15-re, a kukoricabeadást pedig ok­tóber 15-re teljesítik. Az Októberi Forradalom ünnepére a kenyérgabo­naelőirányzatukat 125, a takarmánybeadási köte­lezettségüket pedig 135 százalékra teljesítik. Felhívásukat nyomban elvitték a barcsi járásba, ahol a járás dolgozó parasztjai vállalták, hogy már augusítus 15-re 100 százalékra teljesítik a kenyér­gabonabeadást, augusztus 18-ra beadják az árpát és zabot és november 7-re 140 százalékra eleget tesznek a kenyérgabona- és 135 százalékra takar­mánybeadási kötelezettségüknek. Jelentjük, hogy a mai napon befejeztük ч a békearatást A kis- és középparasztok teljesítik beszolgáltatási kötelezettségeiket A falusi gazdagok szabotálnak Magyarországon a barcsi és nagyatádi járás begyűjtési versenyt kezdeményezett a járások között A kombájnok és traktorok mellett a gőzgépek is jó szolgálatot tesznek Repülőgép a nép szolgálatában A Szövietúnió tapasztalatai alapján a szőlőnek repülőgépről való beporzásá­val. Mivel még nekünk ehhez igen ke­vés tapasztalatunk volt, azért a kisérle­­tezést szovjetrepülőgéppel végeztük. A bratisiavai EFSz tagjai felismerték a repülőgéppel való permetezés elő­nyösségét és elhatározták, hogy ez év­ben megkísérlik szőlőföldjeiket repülő­gépről permetezni. Ez év június 14-én szerdán első ízben vették igénybe a re­pülőgépet a mezőgazdaság szolgálatába. A csheszlovák AeroHn gyártmányú re­pülőgépet egy Oldrich nevű munkáspi­lóta vezette. A gépet teljesen a szovjet mintára készítették el, mégpedig úgy, hogy a repülőgép faránál elhelyezett porzókészülék a szőlőterületet ködsze­­rűen bepermetezi. A beporzáshoz Versol és Dynovadon porkeveréket használtak. A repülőgéppel való permetezés je­lentősen megkönnyíti majd a szőlő meg­munkálását mivel egy gép másfél óra alatt elvégzi 80 ember egynapi munká­ját, vagyis egy ember többet csinál a repülőgéppel egy nap alatt, mint 800 ember. Itt tükröződik vissza a szovjet népnek az az önzetlen baráti megnyil­vánulása, mellyel segítségünkre van ha­zánk szocialista építésében és a gépesí­tésben elért eredményeiket, tapasztala­taikat átadják a mi dolgozóinknak is. Romániában Kolozsváron tej­­pasztörizáló állomást létesítettek Kolozsváron július 8-án, vasárnap avatták fel az első tejpasztörizáló állomást, amelyet a legkorsze­rűbb gépekkel és berendezéssel szereltek fel. Az ál­lomás teljesítőképessége 20.000 liter óránként. A tejpasztörizáló állomásnak két osztálya van: egy vajgyártó és különböző túróféléket előállító osztály. Mivel a termékeket a lehető legjobb körülmények között készítik el, minőségük is a legkitűnőbb. A ribizlibor előkészítése Mivel hogy most van a ribizlinek az érési ideje és nagyon sokan vannak, akik szeretnének jó, za­matos ribizlibort előkészíteni, röviden leírom a ri­­bizlibornak az előkészítését. A legelterjedtebb és a legkedveltebb gyümölcs­borok egyike a ribizlibor. Ribizlinek sok savja van, azért nagyon jó, ha minél tovább érni hagy­juk, hogy teljesen érett legyen. Ha csak kevesebb ribizlibort csinálunk,, akkor a ribizlit eltávolítsuk a száraktól. így hagyjuk a ribizlit két, esetleg há­rom napig állni tiszta edényben, nem kisajtolva, hogy megpuhuljanak a szemek. A megpuhult ri­­bizliszemeket ezután kisajtoljuk. A csupkákat az­ért távolítsuk el, mert azoktól a must zöldes színt kapna. Két, .esetleg három nap után a ribizliszemek megpuhulnak és több mustot adnak. Nagyobb mennyiségű ribizlit mindjárt kisajtol­juk és nem csupkázzuk le, mert sok munkába kerül­ne. Hogy a ribizliből minél több mustot kapjunk, tiszta vízzel nedvesítsük be a ribizli törkőjét és ezt a vizet azután hozzá számítsuk ahhoz, amit későbben a ribizlimusthoz keverünk. PIROS RIBIZLI BOR: Egy liter kisajtolt ribizlilére (must) adunk egy és fél, esetleg 2 liter tiszta vizet és 15—18 dkgi cukrot. Ha erősebb bort akarunk előállítani, több cukrot adunk kb. 20—25 dkg. Ha barna-piros bort akarunk előkészíteni, úgy 10 kg. ribizlire 1 kg. fekete ribizlit adunk, amely barna-piros színt ad a bornak. BOR FEHÉR RIBIZLIBŐL: A fehér ribizlibor finomabb, mint a piros, mert a fehér ribizlinek kisebb a savtartalma. Különben az elkészítése teljesen ugyanaz, mint a piros boré, az zal a különbséggel, hogy kevesebb vizet adunk a musthoz, körülbelül egy litert. FEKETE RIBIZLI BOR: Nálunk kevésbé ismeretes, pedig minősége ki­tűnő. Mivel hogy itt a barna-piros színre törekszünk, hagyjuk a ribizlit 4—5 napig forrni. Ezzel elérjük, hogy barna-piros színt kap. Az összetört ribizlit minden nap néhányszor megkeverjük, hogy sava nyú ízt kapjon. Ezt minden ribizlibor készítésénél csináljuk. Senkár József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom